Új Szó, 1987. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1987-11-20 / 273. szám, péntek
ÚJ szú 5 1987. XI. 20. Rövidebb vágásfordulóval Az intenzív termelési eljárások eredményei A bratislavai Komenský Egyetem Szenei (Senec) Nyelvi és Szakmai Előkészítő Intézetében az idén harminc ország kilencvenkilenc fiatalja tanul. A hallgatók az orvostudományi karon folytatják majd tanulmányaikat. A külföldi diákok egy év alatt sajátítják el a szlovák nyelvet, a latin alapjait, és a tanulmányaikhoz szükséges szakkifejezéseket. A felvételünkön Helena Franková ciprusi diákoknak magyaráz. (Ivan Rychlo felvétele - ČSTK) Helyi ipari szolgáltatások Nem javul az alkatrészellátás A fa felhasználásának bővülő lehetőségei, valamint a világ energia- szükségletének állandó növekedése tovább fokozzák a faanyag iránti keresletet. A fa jelentőségét csak növeli az a körülmény, hogy ez az egyetlen újratermelhető ipari nyersanyag, s így az elkövetkező nemzedékek számára is bebiztosítható. Az sem mellékes körülmény, hogy előállítása energiaráfordítás szempontjából rendkívül igénytelen, s így gazdaságos is. Az elmondottak ismeretében természetesnek tűnik, hogy a FAO szakembereinek felmérése szerint a világ évi fanyersanyagszükséglete évezredünk végére eléri a 4,5 milliárd köbmétert, s így a jelenlegihez viszonyítva csaknem megkétszereződik. Ez a növekedés Európában és Észak-Amerikában a legszembetűnőbb, ahol már rövid időn belül elkerülhetetlenné válik a fahozam jelentősebb növelése. Mivel a farost- és a faforgácslemez, továbbá a cellulóz- és papíripari termékek iránti kereslet állandóan emelkedik, a legnagyobb növekedés a fa vegyi feldolgozása irányában várható. Ezek a termékek ugyanis a modern társadalom gazdasági és kulturális életének csaknem valamennyi területén szinte teljesen nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor az értékesebb, vastagabb választékok iránti kereslet is állandóan növekszik. E választékok közé mindenekelőtt a lemezipari és a furnérrönk tartozik. A gyakorlati tapasztalatok, valamint a tudományos kutatómunka eredményei azt mutatják, hogy az állandóan emelkedő fanyersanyagszükségletről csakis az elméletileg jól megalapozott és a termelésben is bevált korszerű fatermesztési technológiák bevezetésével lehet a legcélszerűbben gondoskodni. Ugyancsak nagy jelentősége van az erdészeti gépesítés és a növénytermesztés terén elért eredmények gyakorlati hasznosításának is. Az őshonos fafajok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a külföldről behozott és meghonosított, illetve a hazai viszonyaink között nemesített gyorsan növő fafajok. Ezek ugyanis mind mennyiségi, mind pedig minőségi fatermés, főként pedig ipari felhasználhatóság tekintetében felülmúlják az őshonos hazai fajokat. A már említett, korszerű fatermesztési technológiák közül igen jelentős tartalékot képez ezen a téren az intenzív erdőállományok gyorsan növő fafajokkal történő telepítése, melyeknek termesztése egészen rövid vágásfordulót tesz lehetővé és igy különösen gazdaságos. Itt jegyezzük meg, hogy vágásforduló alatt az állomány telepítésétől az állomány kitermeléséig eltelt időszakot értjük. Ha figyelembe vesszük, hogy a hagyományos módon termesztett őshonos faállományok a legtöbb esetben csak hosszú, mintegy 100-120 éves vágásforduló mellett képesek ipari feldolgozásra alkalmas, értékes választékok előállítására, az intenzív fatermesztési eljárásoknál elérhető 15-20 éves vágásforduló valóban jelentős eredménynek számít. A lágy lomblevolű- ek közül az ilyen fafajok közé tartoznak a nemes nyárak és a füzek, míg a kemény lomblevelűek közül elsősorban az akác, a vöröstölgy és a fekete dió. Tekintettel a kemény lomblevelűek lassúbb növekedésére vágásfordulójuk a nemes nyára- kenál valamivel hosszabb, a mintegy 30-40 év között mozog. Természetesen még így is jóval rövidebb idő alatt termelik meg az értékes faanyagot, mint az a már említett hagyományos fatermesztési eljárások mellett lehetséges. Hazánk, de mindenekelőtt síkságaink természeti és gazdasági feltételei között intenzív fatermesztés tekintetében a nemes nyáraknak van legnagyobb jelentőségük, mivel biológiai tulajdonságaik lehetővé teszik, hogy ezek termesztése a faipar szükségleteinek megfelelő célállományokban történjen. Ha ugyanis a faipar vékonyabb választékot, nevezetesen farostlemez, cellulóz-, és papírgyártáshoz szükséges fanyers- sanyagot igényel, abban az esetben nyárasainkat sűrűbb hálózatban telepítjük. Ha azonban furnérrönk termesztése a célunk, akkor ritkább hálózatot kell alkalmaznunk. Természetesen közepes hálózat mellett is dönthetünk, amikor a nevelő vágások során kitermelt faanyagból vékonyabb, elsősorban vegyi feldolgozás céljaira alkalmas faanyagot nyerünk, míg a véghasználat során kitermelt törzsek értékesebb, vastagabb választékokat adnak. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a 3x3 méteres, vagy ennél sűrűbben telepített nemes nyár állományokat keskeny, a 4x4, illetve 5x5 méteres hálózatban telepítetteket közepes, míg a 6x6 méteres, vagy ennél ritkábbakat tág hálózatúaknak tekintjük. Az eddigi tapasztalatok és eredmények azt bizonyítják, hogy a nemes nyárak rendkívül igényes, úgynevezett kultúrfajok, amelyek elsősorban a tápanyagokban gazdag, megfelelő vízellátottságú és kellően szellőzött talajokon fejlődnek eredményesen és adnak magas fahozamot. Ugyanakkor azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy az intenzív fatermesztési technológiák alkalmazása eredményessé teszi a nyárfatermesztést a kedvezőtlenebb tulajdonságú, főként a kötöttebb agyagos, a szárazabb, valamint a tápanyagokban szegényebb talajokon is, ami elsősorban a talajviszonyok javításával válik lehetővé. Ez viszont csakis az intenzív, vagyis ültetvényszerű nyárfatermesztési technológiák következetes alkalmazásával érhető el. Az állomány létesítése előtt ezért elengedhetetlen a teljes gépi talajelőkészítés, melynek alapját a mélyszántás képezi, míg az ültetéshez csakis fejlett, egészséges, magas hozamú fajták, illetve kiónok használata engedhető meg. A talajápolás, melyet az elkövetkező években tárcsázással végezhetünk el a legcélszerűbben, lényegesen javítja a talaj szellőzöttségét és vízháztartását. Elengedhetetlen továbbá a koronaalakítás és a nyesés, valamint szükség esetén az aktív növényvédelem, esetleg a talajerő mesterséges utánpótlása trágyázással. Az intenzív nyárültetvények jellege igy lényegesen eltér a természetszerű erdőgazdálkodástól és nagymértékben hasonlít a mező- gazdasághoz, illetve a mezőgazda- sági kultúrákhoz. Az intenzív nyárfatermesztésnek legrégibb hagyomáHamis bizonyítékról, rágalmazásról, a dolgozók akaratának meghamisításáról tudósított minket Zólyomi Terézia, a Zselízi (Želiezovce) Állami Gazdaság alkalmazottja. Levele szerint valaki azzal rágalmazta meg ót, hogy ebédkiadás közben meglopja a munkásokat, majd a dolgozók nevében kérvényt szerkesztett, és a dolgozókkal aláíratta, hogy nagyobb ebédadagokat kérnek. Az így megszerzett aláírások fölé „valaki“ utólag beírta a panaszosunk elleni rágalmakat. A munkások, amint tudomást szereztek a történtekről, felháborodtak. Becstelenség történt, hangoztatták - állt a levélben - s ezért igazolást írtak panaszosunknak, akit a hamis bizonyíték alapján megfosztottak munkájától. Természetesen, kötelességünknek éreztük, hogy utánajárjunk a panasznak, kiderítsük,ki az a „valaki“. Számunkra talán nem is a Zólyomi- né személyét ért sérelem volt a leg- felháborítóbb, hanem a dolgozók félrevezetése, akaratuk meghamisítása.-Amit a konyháról kaptam, azt mind pontosan kiosztottam, még a cseresznyét is, szemenként, hogy senki se legyen megrövidítve - folytatta látogatásunkkor immár szóban a panaszát Zólyomi Terézia. - Mégis azt gondolták, ki tudja mit nem hordok haza. Mert a táskám az tele volt - hazavittem kimosni a konyharuhákat. Persze, hallottam, hogy egyik is másik is azt mondja, el hordom az ennivalót, de nem törődtem vele.- Az egész egy ünnepségen kezdődött, amelyre a konyha birkapörköltet főzött. Engem utasítottak, tálaljam föl a munkásoknak a pörköltet. Nem mondhattam ellent, mert a nyolcórás munkaidőmből négy óra jutott az ebédkiadásra, s négy nyai Olaszországban vannak, ahol a jó termőhelyeken levő nyárültetvények már 10 éves korban elérik a 35 centiméteres átlagos vastagságot és az 1 hektárra eső 345 m3 élöfa- készletet. Az olaszországi tapasztalatokat sikeresen alkalmazták és alkalmazzák jelenleg is, főként Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban, az utóbbi időben pedig Jugoszláviában és Magyarországon is. Szlovákia területén az 1965-70-es években került sor intenzív nyárültetvények telepítésére, elsősorban kísérleti jelleggel. így tehát már rendelkezünk vágásérett intenzív nyárállományokkal, melyeknek értékeléséből rendkívül fontos tanulságokat vonhatunk le a gyakorlati erdő- gazdálkodás számára is. Legfontosabb tanulságként azt a tényt könyvelhetjük el, hogy az intenzív fatermesztési eljárások alkalmazásával a nemes nyárak eredményesen termeszthetők az olyan kedvezőtlenebb talajviszonyok között is, ahol a hagyományos erdőművelési eljárások mellett nem adnának kielégítő eredményt. Ennek óriási népgazdasági jelentősége van, mivel lehetővé teszi a talaj potenciális termőerejének kihasználását. Ezt igazolják azok az eredmények, amelyeket egyrészt a Duna mentén, másrészt pedig a Keletszlovákiai Alföld területén létesített intenzív nyárültetvényekben elértünk. Ezekben az ültetvényekben a nemes nyárak (főként az olasz nyár) 20 éves korban elérik a 30-32 méter átlagmagasságot, a 40-45 centiméter átlagvastagságot és így értékes, hámozási rönköt szolgáltatnak. A cellulóz- és papírgyártás céljaira viszont már a 10-12 éves nemes nyár állományok is megfelelnek. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy az intenzív nyárfatermesztési módszerek alkalmazásával jelentősen növelhetjük erdőgazdaságunk jövedelmezőségét és bebiztosíthatjuk népgazdaságunk fanyersanyaggal való folyamatos ellátását is. KOHÁN ISTVÁN mérnök, kandidátus, az Erdőgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársa a takarításra. Amikor már mindent előkészítettem, beszaladt oda a mű- helybizottság elnöke, kikapta kezemből a merőkanalat, és azt kiáltotta: ,,No emberek gyertek ide, ti egyétek meg a pörköltet és ne az, aki nem fizetett“. Csak később tudtam meg, hogy előre ki volt ez tervelve, de azt is, hogy rám fogták, én loptam el a pörköltet. Pedig én ugye hozzá sem nyúlhattam aztán, hogy az elnök mindenki előtt megszégyenített, amit én nagyon a szívemre vettem. És miközben sírtam, összeszedtem a maradékot az üvegekbe és kihordtam a kukába... De még azzal sem restelltek megrágalmazni, hogy a munkások azért nem akarnak ebédre járni, mert én osztom ki az ételt. Ahogy a munkások vallanak-Zólyomi Terézia nálunk takarítónőként van alkalmazva. Az ebédeket nem a munkaviszonya keretében adta ki. Azért külön javadalmazásban részesült - magyarázza Gyulyás István, az ÁG személyzeti osztályának vezetője, aki egyébként csak azt hajlandó elmondani, amit biztosan tud. Hallott ugyan valamilyen botrányról, de nem volt ott, s beszélni sem akar róla. - Tény azonban, hogy a dolgozók a szak- szervezet útján követelték az eltávolítását, s ezért lett megbízva más az ebédek kiadásával.- Ô viszont azt állítja, hogy a dolgozóknak nem volt vele szemben kifogásuk, s hogy a kérvény tartalmát valaki utólag meghamisította.- Erről most hallok először. Talán már ekkor gyanítanom kellett volna, hogy Zólyominé állításai nem mindenben fedik az igazságot, bár a dolgozókat, akiknek kérvényét - szerinte - meghamisították, minA járási helyi ipari vállalat a legnagyobb szolgáltató gazdasági egységek közé tartozik a Losonci (Lučenec) járásban. A huszonnyolcféle szolgáltatást nyújtó vállalatnak negyvenkét kisebb-na- gyobb munkahelye működik a járás városaiban és falvaiban. Különösen a fém- és a famegmunkáló részlegek, valamint a varrodák foglalkoztatnak sok dolgozót, ugyanakkor akadnak két-három személynek munkát adó javítóműhelyek, szervizek is. A vállalat az év kilenc hónapjában a szolgáltatásokból eredő bevételek tervét nem tudta teljesíteni, nyeresége azonban a konfekció révén így is jelentős. A fémmegmunkáló műhely lemaradása - közel 400 ezer korona - elsősorban abból ered, hogy kevés a megrendelés. Az ipari szolgáltatásokból származó bevételi hiánya még nagyobb, meghaladja a félmillió koronát. A lemaradást az elektromos háztartási cikkek alkatrészeinek hiányával indokolják. Hónapok óta hiány van huzalokból, kapcsolókból, csövekből, lemezekből, kompresszorokból. A rádió- és televíziószerviz elsősorban a szocialista szektor megrendeléseit nem tudja kielégíteni. Az utcai hangosbeszélőkhöz, művelődési otthonok ellátásához hiányoznak a legfontosabb kellékek - rádióközpontok, hangerösítök, hangfalak és denképpen felkerestem volna. Ez ellen Gulyás Istvánnak sem volt kifogása. A dolgozók, a személyzeti osztály vezetőjének óvatos válaszaival szemben jóval nyersebben fogalmazták meg véleményüket Zólyomi- néről, munkájáról, panaszáról.-A tisztasága nem volt éppen kifogástalan. Ráadásul kézzel rakta ki a tányérokra a cseresznyét, húst... Elment az ember étvágya, ha látta... Amint megérkezett az ebédekkel, mindent kikészített a tányérokra. Nem volt ideje arra, hogy akkor tálaljon, amikor enni jövünk. Ott hűlt az étel akár órákig. Sokan vagyunk itt sofőrök, nem leshetjük a telepen, hogy mikor hozza az ebédet. Az is megtörtént, hogy mire egy hosszú utamról megérkeztem, kidobta az ebédemet azzal, hogy miért nem jöttem hamarább... Mindenütt meg voltak elégedve, csak nálunk volt morgás... Mindig mindent az igazgatóságra kent... Egyszerűen arról volt szó, hogy az utóbbi időben a takarításhoz, de az ebédkiosztáshoz sem fűlt a foga...- nem kell itt annyit vizsgálgatni! Nézzen utána, hányán ebédeltek míg ó adta ki az ételt, s hányán ebédelnek mostanában! - mondták. A részleg dolgozói közül legalább kétszerannyian járnak ebédelni azóta, hogy nem Zólyominé adja ki az ebédeket. Jót senki sem mondott róla, Kovács Kázmémak, a részleg vezetőjének kivételével, ám ő is csak annyit, hogy „igyekezett“. A kérvényről valamennyien úgy tudták, hogy abban a panaszos leváltását követelték. És szinte valameny- nyien megemlítették, az „utolsó csepp“ az volt, amikor az ünnepségen, még mielőtt elkezdte volna kiadni a birkapörköltet, megrakta az üvegjeit. Zólyominé magyarázata az előre kitervelt megszégyenítésről tehát nem felel meg a valóságnak. Ezek után persze nem volt meglepő, hogy a munkások nem tudtak - az- állítólag általuk megírt - igazolásról. kábelvezetők. Az elektromos háztartási gépek - tűzhelyek, gyorsfűzők, rezsók- javításához is alig szállít pótalkatrészt az ipar, s az üzletekben sem kapható. Az elmúlt évben például 43 porszívót nem tudtak kijavítani néhány koronát érő alkatrész hiánya miatt. Sajnos, a kilátások sem biztatóak, a termelőüzemek nem is ígérik az alkatrészellátás javítását. A szolgáltatások szerkezete is változóban van. Egyes fajtái - így a harisnya- és fehérnemüjavitás, kalapkészítés- iránt alig van már érdeklődés, mások pedig - mint a cipőjavítás - nagyon idényjellegűek. A sokrétű szolgáltatásnak persze nemcsak hátrányai, hanem előnyei is vannak. Egyes ágazatok visszaesését ugyanis pótolni tudják az éppen ,,menő“, ,,divatos" szolgáltatások. A kötényeket, férfi alsónemüt, pizsamát készítő konfek- cióműhelyek jövedelmezőek, ezenkívül jól megy a bútorkészítőknek, s a modell- mühely is igen eredményes tevékenységet folytat. A több mint félezer munkaerőt foglalkoztató helyi ipari vállalat nagy erőfeszítéseket tesz az idei feladatok teljesítése céljából, s az objektív nehézségeket új szolgáltatásokkal és szolgáltatási formák bevezetésével kívánja ellensúlyozni.-h.aA mentő tanúk Az „igazolást“ az ÁG dolgozói közül hárman írták alá. Közülük sajnos csupán eggyel sikerült beszélnem, azzal, aki először írta alá azt, amit Zólyominé elébe tett. A „meghamisított kérvényt“ pedig nem is látta. Ennyit a nyilatkozatuk meghamisításán felháborodott dolgozókról. Kovács László, a szakszervezet üzemi bizottságának elnöke, miután elolvasta a panaszos levelét, kertelés nélkül kijelentette: - Az a rágalom, ami a levélben áll - majd hozzátette - a dolgozókat nyilvánvalóan megrövidítette. Az ebédet melegen és hőtartó edényben kapta, de még a részlegen is lett volna lehetősége, hogy megmelegítse az ételt. így aztán a dolgozók kijelentették, addig nem mennek ebédelni, míg ó adja ki az ételt. És ami a legfontosabb: a kérvény - melyet 32 dolgozó írt alá - az első sortól az utolsóig Zólyominé személyével foglalkozik. Hogy ki az, aki a dolgozók akaratának meghamisítására törekedett, nyilvánvaló. Őszintén szólva csak azt nem értem, miben reménykedett Zólyominé. Netalántán azt képzelte, hogy megbíráljuk az ÁG vezetőit csupán annak alapján, amit ó állít, s nem beszélünk azokkal, akiknek elvette étvágyát, akiket megrövidített? A levelében ezt írja. „a szocialista közösség gazdasági és szociális megújulása idejében élünk, de ez úgy látszik még nem jutott a gazdaság tudomására.“ A szociális és gazdasági megújulás fogaima alatt én a becsületesen, tisztességesen végzett munka felértékelését értem, annak a lehetőségnek megszüntetését, hogy bárki büntetlenül sérthesse a munkakollektíva érdekeit, és nem azoknak a védelmét, akikről a dolgozók szó szerint azt monják, „nem kell nekünk". Végül is a jövőben a dolgozók nyilván nem csupán a rossz vezetőiktől igyekeznek megszabadulni, hanem azoktól is, akik hanyag munkájukkal megrövidítik őket. FEKETE MARIAN EGY LEVÉL NYOMÁBAN Ki hamisította meg a dolgozók akaratát
