Új Szó, 1987. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1987-11-20 / 273. szám, péntek

A nagy októberi szo­cialista forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek keretében nyitották meg újra a prágai Lenin Múzeumot. A kiállított tárgyak Lenin tanításá­nak örökérvényűségét és időszerűségét feje­zik ki, valamint azt, hogy eszméi alkotó ér­vényesítésének milyen jelentősége van a szo­cialista forradalom és a szocializmus építése feladatainak megoldása során. A képen a mú­zeum egyik része lát­ható. (Petr Josek és Michal Doležal felvétele - ČTK) A termelők és a kereskedelem jobb együttműködéséért Nagy figyelem kíséri az állami vállalatról és a szövetkezetekről szóló törvénytervezeteket. így van ez a komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szözetkezetben is. Alapszervezetünk már az au­gusztusi párttagsági gyűlésen napi­rendre tűzte az új törvénytervezetek nyilvános megvitatását - tudtuk meg Várady Erzsébettől, a szövetkezet pártalapszervezetének elnökétől. - A fogyasztási szövetkezetekről szóló törvénytervezet megjelenése után nyilvános pártgyúlést szervez­tünk mind a hat részlegszerveze­tünkben. Ezeken a gyűléseken be­számoltunk az idei eredményekről és az 1988. évi feladatokról és is­mertettük a törvénytervezeteket. Mi­vel sok új elemet tartalmaznak, ter­mészetesnek tartom, hogy a vártnál több dolgozónk fejtette ki vélemé­nyét. A kérdéseket, észrevételeket, javaslatokat összegyűjtöttük, pártbi­zottsági gyűlésünkön megtárgyaltuk és továbbítottuk felsőbb párt- és állami szerveinkhez.- Az előbb említette, hogy nem­csak a fogyasztási szövetkezetekről, hanem az állami vállalatokról szóló törvénytervezetet is megvitatták.- Igen, ugyanis szállító partnere­ink állami vállalatok, tehát a róluk szóló törvénytervezet közvetve ben­nünket is érzékenyen érint.- A szövetkezeti törvénytervezet áttanulmányozása után bizonyára szövetkezetükben is megfogalma­zódott a kérdés: vajon mit hoz a gaz­dasági mechanizmus átalakítása belkereskedelmünk számára?- Természetesen mi is radikális változásokat várunk. Mert mit sem ér az önelszámolás, önfinanszíro­zás, anyagi érdekeltség, ha a lakos­ság ellátása akadozik, ha a vevők elégedetlenek, mert nem tudják megvenni a keresett hűtőgépet, fa­gyasztót, színes tévét, magnót, rá­diót, kerékpárt és még folytathatnám a sort akár a napi közszükségleti cikkekkel is. Ilyen helyzetben szá­munkra az sem jelenthetne meg­nyugvást, ha száz százalékra telje­sítenénk a tervet, de sajnos nem teljesítjük, a lemaradásunk pedig je­lentős. Vagy nézzük a dolgot az üzletek alkalmazottainak szempont­jából. Az eladók az elért forgalom szerint lesznek fizetve. De mit fog­nak keresni, ha nem érik el a terve­zett forgalmat, ráadásul önhibájukon kívül? Hiszen a fentebb említett ipar­cikkekből csak egy-egy darabot kapnak havonta, esetleg egy-két da­rabot negyedévenként. Tudom, most azt mondhatná valaki, hogy Intő példák (ČSTK) - A Csehszlovák Népi Ellenőrzési Bizottság 446 központilag irányított szervezetnél ellenőrizte, hogyan teljesítik a CSKP KB Elnök­sége által a szocialista törvényesség s erkölgs elmélyítéséről 1983-ban kiadott levélből eredő feladatokat. A legtöbb helyen súlyos fogyatékos­ságokat és visszásságokat, a társa­dalmi eszközökkel való visszaélést tapasztalta. A gazdaságtalan termelésnek, valamint a közvagyon rovására tör­ténő nem becsületes egyéni és cso­portos vagyonszerzésnek a meg­szüntetésével szakszerű becslés szerint a gazdálkodó szervezetek évi nyeresége 4-8 százalékkal, azaz 6,5-13 milliárd koronával nö­velhető. A szocialista törvényesség és erkölcs megsértése elleni harc azért sem volt hatékony, mert sok helyen nem ismerték az említett le­vél tartalmát. Ezt a Szövetségi Sta­tisztikai Hivatal Közvéleménykutató Intézete idén januárban végrehajtott fölmérésének eredményei is alátá­masztják. Ugyancsak súlyos fogyatékossá­gokra - főleg gazdaságtalan terme­lésre és jogtalan vagyonszerzésre - derült fény hat külkereskedelmi szervezetnél tartott ellenőrzés során. Egyes helyeken néhány felelős dol­gozó korruptságára is fény derült. Minden ellenőrzött szervezetnél elő­fordultak vezető dolgozók költséges (sok devizát felemésztő) külföldi út­jai, amelyek nem jártak kézzelfogha­tó eredménnyel, és nem voltak hasznosak a csehszlovák külkeres­kedelmi érdekek számára. A Transakta külkereskedelmi vál­lalatnál 75 szolgálati utat ellenőriz­tek, ezek közül 45 indokolatlan volt s így szabálytalannak minősítették. A vállalat vezérigazgatójának brati­slavai kereskedelmi helyettese 1985-ben Dániába és Angliába, egy évvel később pedig az NSZK-ba és Olaszországba utazott bármilyen megbízatás nélkül. És még egy eset: a prágai Trans­akta 1985 novemberében megszer­vezte és fedezte a sabinovi Imova járási ipari vállalat igazgatójá­nak és egy másik dolgozójának ausztriai és olaszországi útját. A költségek meghaladták a 20 ezer koronát, és a Csehszlovák Népi Ellenőrzési Bizottság megállapítása szerint az út semmilyen haszonnal nem járt. Ugyanezzel az eredmény­nyel zárult ugyanazon igazgató 1986 áprilisi 13 napos NSZK-beli, belgiumi, hollandiai és angliai utazá­sa, amely 82 200 koronába került. nemcsak ezekből az árufajtákból le­het forgalmat élérni. Ez igaz, de sajnos számos olyan áru is hiány­cikk lett, amit tavaly még rendesen megkaptunk a megrendelt mennyi­ségben. Ez vonatkozik a textilárura és lábbelire is. A helyzeten némileg javítani tudunk azáltal, hogy az ille­tékes munkatársaink és az üzletve­zetők járják az országot, szerződé­sen kívüli pótszállítókat kutatnak fel, így aztán némely keresett árufajtát több-kevesebb sikerrel beszerzőnk. De mondjuk színes tévékészülékek­re és egyéb elektromos cikkekre pótszállítót találni lehetetlen.- Mi lenne a megoldás?- Nézetem szerint, amíg a gyártó vállalatok nem állnak feladatuk ma­gaslatán, addig a kereskedelem sem tud teljesen eleget tenni felada­tának. De többek között épp ezt hivatott megoldani az új gazdasági mechanizmus a törvénytervezetek segítségével. Tisztában vagyok ve­le, hogy egyik napról a másikra nem várhatunk változást. A helyzet csak akkor oldódik meg, ha már nem fogják egymást keresztezni a válla­latok és a társadalom érdekei, ha a gyártók és a kereskedelem egy­aránt a vevők igényeit tartják első­sorban szem előtt. Igenis, diktáljon a fogyasztó, a gyártó gyártson, a ke­reskedelem pedig forgalmazzon. Ez követelmény.- Teljes egészében egyetért a fo­gyasztási szövetkezetekről szóló új törvénytervezettel?- Egy dologban hiányosnak talá­lom a tervezetet: nincs benne lefek­tetve, hogyan valósul majd meg a párt káderpolitikája a szövetkezeti kereskedelemben. Pozitívan értéke­lem a törvénytervezet hatodik ré­szét, amely a szövetkezet gazdasá­gi és szociális tevékenységére vo­natkozik. Ezt a részt jónak tartom, mert sok új elemet tartalmaz a szö­vetkezetek önállóságát illetően. Kü­lön értékelem, hogy a jövőben lehe­tőség nyílik külgazdasági tevékeny­ségre is. SZTRECSKÓ RUDOLF A húgyhólyag daganatai Sok gondot okoznak az utóbbi időben az orvosoknak a húgyhólyag daganatai, mivel egyre nagyobb számban fordulnak elő. A férfiaknál kb. háromszor gyakrabban mint a nőknél. A legtöbb húgyhólyagda­ganat a 60-70 évesek körében fejlő­dik ki, harmincéves kor előtt csak elvétve fordul elő. Amíg a nagyváro­sok lakossága és a férfiak körében a hólyagdaganatok előfordulása nö­vekvő irányzatot mutat, addig a vi­déken élőknél és a nőknél nem fi­gyelhető meg ugyanez. Ez a tény valószínűleg a városokban nagy mennyiségben jelenlévő rákkeltő anyagok következménye. A gyako­ribb előfordulás a férfiaknál pedig az időskorban sokszor előforduló vize­letpangással függ össze, ami a megnagyobbodott dülmirigy követ­keztében alakul ki. Hasonlóképpen mint a többi da­ganatot, a húgyhólyagdaganatokat is jó- és rosszindulatúakra osztjuk. A leggyakoribb jóindulatú daganat a papilom. Jellemző rá az eltávolítá­sa utáni gyakori kiújulás. Olykor annyira elszaporodik, hogy a húgy­hólyag egész belső felületét elvál­toztatja. Műteni azért szükséges a beteget, mert a jóindulatú dagana­tok néha rákos daganatokká alakul­hatnak át. A rosszindulatú daganatok kelet­kezésénél elsősorban a következő okok játszanak közre: a húgyhólyag elégtelen kiürülése, született rendel­lenességek, a nyálkahártya idült gyulladása következtében való el­változások és a vizeletben jelenlévő rákkeltő anyagok hatása. A szerve­zetünkbe kívülről belekerülő rákkeltő anyagok a legnagyobb mennyiség­ben az anilinos festékanyagokban vannak. A rákkeltő hatás csak hosz- szú lappangási idő után nyilvánul meg. A daganat kifejlődéséig eltelt időszak tartama különböző: néhány hónaptól egészen néhány évig tart­hat. A rákkeltő anyagok a szervezet­be a bőrön, légzőszerveken és az emésztőszervrendszeren keresztül jutnak. A húgyhólyag rákos daganatának általában a véres vizelet az első tünete. Gyakran sajnos csak akkor jelentkeznek a betegek, amikor Biztonságosabb termelést A zöldsegbetakarítás vége felé gyakran halljuk, hogy keve­sebb lenne a szállítói-megrendelői kapcsolatokban a probléma, ha sikerülne jobban összehangolni a termelők és a felvásárlók érdekeit. Valahogy közelebb kellene kerülniük egymáshoz. Nem ellenfelet, hanem partnert kellene látniuk egymásban, s eseten­ként kisegíthetnék egymást. Olyan gondolattal is „kacérkodnak“ a termelők, hogy ha a felvásárló szervezetnek minden szempont­ból kifogástalan, jól értékesíthető árut adnak, akkor talán jutal­mat is megérdemelnének. Biztonságosabbá tehetné a termelést, ha a szerződéseket mindkét fél betartaná. S ha mégis a „nyakán marad“ a szocialista mezőgazdasági vállalatnak vagy a kertesz- kedönek a termény, akkor talán kártérítést kaphatna érte. Bár erre az idén volt néhány példa, ezen a téren még sokat kell tenni. Ki kellene alakítani a kollektív felelősséget annak érdekében, hogy a fogyasztók minél több vitamindús zöldséget kapjanak. Fontos alapelv, hogy a leszerződött fél mindig a partnerének kínálja az áruját, s ne engedjen a szabadpiaci árak csábításának. Nagyon időszerű kérdések ezek, mert mostanában kötik meg a termelők a felvásárlókkal a zöldségtermelési szerződéseket. Sajnos, úgy néz ki a helyzet, hogy egyes zöldségfélékből megint szerény a kínálat. Már ebből is látszik, hogy a felvásárlás és az ellátás - ha nem történik közben kedvező változás a szerződések alaposabb kidolgozásában és megkötésében - nem lesz egyen­letes és kielégítő. Ezen a helyzeten változtatni kell, ha azt akarjuk, hogy a jövőben ne legyen túl nagy eltérés a tervek teljesítésében. Szlovákiában az idén 314 ezer tonna zöldséget kellett volna felvásárolniuk a megbízott szervezeteknek. Ezzel szemben október végéig csupán 236 ezer tonnát vettek át a termelőktől. Külön megemlíthetjük a Zelenina vállalatot, amely a tervezett 166 ezer tonna helyett csak 121 ezer tonna zöldséget vásárolt fel. Ezek az adatok is bizonyítják, hogy a termelés nem áll összhangban a társadalmi igényekkel. Amikor ezek a problémák a gazdasági értekezleteken szóba kerülnek, egyes vállalatok vezetői mindig találnak okot a mulasz­tás indoklására. Sokan azzal érvelnek, hogy kedvezőtlen volt az időjárás, ezért nem sikerült például elegendő szabadföldi papri­kát termelni. Több példa ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Az ipolysági (Šahy) Vörös Zászló és a felsöpatonyi (Horná Potôň) Vörös Csillag Efsz rekordtermést ért el zöldpaprikából. Más vállalatoknál is hasonló eredmények születtek. A jó példát mutató szövetkezetek szakemberei kiemelték, hogy a sok nap­fény és a meleg nagyon is kedvezett a szabadföldi paprika fejlődésének. Természetesen csak ott, ahol rendszeresen öntöz­tek. Más zöldségfélénél is azt tapasztalhattuk, hogy megvannak a lehetőségek a jó minőségű áru előállításához és a bő termés eléréséhez. Tény, hogy a cselekvés helyett még mindig sok az önigazo­lásra felhozott, nem reális tényeken alapuló érv. Ezek ellen pedig harcolnunk kell. Egyrészt meg kell követelni a termelőktől, hogy teljesítsék a szerződésben vállalt feladataikat. A másik oldalon a felvásárlók járjanak a termelők kedvében, segítsék a munkáju­kat. A csilizradványi (Čiližská Radvaň) Csilizköz Efsz-ben, ahol sok gondot okozott a dinnye és a zöldpaprika értékesítése, a vezetők azt a nézetet vallják, hogy meg kellett teremteni az egyenlőség alapján működő partneri kapcsolatokat. Egyetérte­nek azzal, hogy az átalakítás alapelveinek megfelelően a terme­lőknek kötelességük teljesíteni a szerződést, ám ugyanakkor elvárják, hogy a felvásárló szervezetek a hazai kínálat alapján tervezzék a behozatalt. Ne hozzunk be zöldséget akkor, ha a kertészkedök és a mezőgazdasági vállalatok kínálata kielégítő. Többen kiemelik, hogy rugalmasabb árpolitikát kellene alkal­mazni. Egyesek szerint, ha a zöldpaprikát az egész idényben megfelelő átlagáron vennék át, akkor nem kellene tartani az időszakonkénti túlkínálattól. Nagyon megszívlelendők Július Vargának, az SZSZK mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszterének a Pravda és az Új Szó hasábjain megjelent cikkében a zöldségtermesztésről kifejtett gon­dolatai. ,,Az ellátást nemcsak az időjárási feltételek nehezítették, hanem a szállítói-megrendelői viszonyok, a nem elég rugalmas árpolitika és más körülmények is“ - írta egyebek között a minisz­ter. Ehhez hozzáfűzhetjük még, hogy Szlovákiában elég nagy területen termelnek zöldségféléket, de túl nagyok az értékesítési gondok következtében keletkező veszteségek. Ha a kétoldalú kapcsolatokat sikerülne megjavítani és jobb, a termelők, a felvá­sárlók és a fogyasztók érdekeit egyaránt méltányoló szerződése­ket kötni, akkor kialakulhatnának a biztonságosabb termelés feltételei. BALLA JÓZSEF a daganat már meglehetősen előre­haladott stádiumban van. A további tünetek közül a leggyakoribbak a gyakori vizeletürítési inger és az égető alhasi fájdalom. A húgyhólyag rosszindulatú da­ganatai különböző módon gyógyít­hatók, mégpedig a daganat előreha­ladottságától, biológiai állapotától, a beteg életkorától és nem utolsó­sorban a szakorvos tapasztaltságá- tól függően. A gyógymód megvá­lasztása függ még az adott urológiai osztály felszereltségétől is. Az utób­bi években az orvostudományi tech­nika gyors fejlődésének következté­ben előtérbe kerültek az úgyneve­zett transzuretrális endoszkópiás el­járások (húgycsövön keresztüli húgyhólyagtükrözéses beavatkozá­sok). A húgycsövön keresztül törté­nik a daganatok eltávolítása, ron­csolása. Ha a daganat már túlzottan nagy, szükségessé válik a húgyhó­lyag részleges vagy teljes eltávolítá­sa. Teljes eltávolítás esetében a se­bészek egy új húgyhólyagot képez­nek ki a vékony- vagy vastagbél egy részéből. A húgyhólyagrák gyógyításának másik módja a besugárzással való kezelés. Mivel azonban a dagana­toknak nem minden típusa érzékeny a sugárzásra, a kezelés megkezdé­se előtt szükséges szövetmintát venni, amelynek alapján eldönthető a besugárzás helyénvalósága. A gyógyszerkutatás fejlődése lehe­tővé tette az olyan készítmények bevetését is a rákos daganatok el­len, melyek gátolják a sejtosztódást, tehát fékezik, esetleg megállítják a rákos daganat növekedését. A húgyhólyag rosszindulatú da­ganatainak gyógyítása meglehető­sen összetett és sajnos nem mindig eredményes. Csak a hólyag teljes eltávolításával sikerül esetenként megszabadulni a rákos daganattól. Ennek a módszernek azonban sok kellemetlen szövődménye van, s ezért nem is alkalmazzák gyakran. A húgyhólyag-daganatos betegek rendszeres ellenőrzése az urológus szakorvos feladata. Lényeges, hogy a páciens betartsa az orvos taná­csait, utasításait, melyek közül a legfontosabbak, hogy védekezzen a megfázás ellen, a fertőzésektől, ne feledkezzen meg a rendszeres vize­letürítésről és a megfelelő mennyi­ségű folyadékfelvételről. A betegség megelőzésének szempontjából na­gyon fontos a munkahelyi körülmé­nyek, bizonyos technológiai eljárá­sok javítása, aminek célja kiiktatni a rákkeltő anyagokat a dolgozók közvetlen környezetéből. Dr. JÁN KASL ÚJ S3 4 1987. X

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents