Új Szó, 1987. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1987-11-19 / 272. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1987. XI. 19. Vállalkozás ráfizetéssel A számla megy, a sertés marad, mégis drágul . Van a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Egységes Földmű­ves-szövetkezetnek a járási székhe- . lyen egy jól menő boltja, összesen huszonhét féle - házias módszerrel készült - húskészítményt árusítanak benne. Érdeklődőkben nincs hiány, hiszen nap mint nap a vásárlók hosszú sora várja a nyitást. Vagyis a szövetkezet termékei elnyerték a fogyasztók tetszését. Ezek után ki hinné, hogy az üzlet ráfizetéssel mű­ködik?- Pedig így igaz - erősítette meg a hírt Horváth Sándor, a szövetkezet elnöke. - Az üzemi vágóhidat, a já­rási elképzelésekkel összhangban, 1984-ben helyeztük üzembe. Úgy terveztük, hogy a járás mezőgazda­sági vállalataiban selejtezésre kerü­lő sertéseket itt fogjuk levágni és feldolgozni, s ezzel választékosabbá tesszük a húskészítmények piaci kí­nálatát. A helyzet azonban nem az elképzeléseknek megfelelően ala­kult. A mezőgazdasági vállalatok üzemi konyhákat építettek, s termé­szetesen igyekeznek saját alap­anyagok felhasználásával olcsóbbá tenni az étkeztetést. Magyarán szól­va, magunknak kell biztosítani a vá­góhíd folyamatos üzemelését, a házi húskészítmények iránti kereslet ki­elégítését.- Vagyis: selejt nem selejt, a saját hízósertéseiket küldik a vágóhídra.- Igen, és tulajdonképpen itt kez­dődnek a problémák. Ugyanis ná­lunk az előírások értelmében húst csak a húsipar közvetítésével lehet forgalmazni. Tehát a vágósertéseket előbb eladjuk a bratislavai Húsipari Vállalatnak, majd ugyanezt a tételt azonnal visszavásároljuk. Az ügylet persze csupán „papíron“ fut végig, hiszen a felvásárlók velünk sem ta­lálkoznak, nem még a sertésekkel.- Ebben mi a pláne?- A nyereség. Mármint a húsipar nyeresége, ugyanis „visszafelé“ már tőkehúsként számlázzák az egy perccel korábban vágóállatként el­könyvelt szállítmányt. Ez a „lát­szatüzlet“ nekünk sokba kerül. Hogy csak egy példát említsek: a disznókaraj kilóját 17,20-ért adjuk el és 20,91 koronás áron vásároljuk vissza. Levelezünk, számlázunk, a húsipar mesterségesen növeli a tel­jesítményeit, jogtalan haszonra tesz szert, mi pedig drágítjuk a termelést, miközben a sertés itt röfög az ólban. És akkor még egy szó sem esett az élő sertések tőkehússá történő fel­dolgozásával járó költségekről...- Milyen kapacitással dolgoznak?- Évente mintegy 2600 sertést vágunk, s még így is csak részben tudunk eleget tenni a fogyasztói igé­nyeknek. Ez a vállalkozás tavaly 1 millió 368 000 korona ráfizetést eredményezett. Egyrészt a már em­lítettek miatt, másrészt pedig azért, mert az állami hozzájárulást szintén a húsipar teszi zsebre. MiBi. a szemére? És tőlünk ki kérhetné számon, ha ezt a megoldást válasz­tanánk? Most, amikor egyre több szó esik az önfinanszírozásról, a gazdaságosság növeléséről, ki kényszeríthetne bennünket arra, hogy továbbra is kilónként 6,74 ko­ronás ráfizetéssel értékesítsük a húskészítményeinket? Hogy egye­lőre mégsem zárjuk be a vágóhidat és a boltot, az csak azért van, mert tekintettel vagyunk a fogyasztók ér­Mészáros Irén, Németh Lenke és Magyar Mária kolbászt készít- És ha megkerülnék a húsipart?- Éppenséggel megtehetnénk, de akkor nem kapnánk takarmánykeve­réket. Vagyis kezdeményezhetünk, de minden oldalról megkötik a ke­zünket, nehogy boldoguljunk is.- Nem ez az egyetlen üzemi vá­góhíd az országban, másoknak megéri?- Legutóbb a České Budéjovice-i járásból, a Nové Hrady-i Efsz-ből jártak nálunk tanulmányozni a mód­szereinket. Azóta üzembe helyezték a vágóhidat, s mint megtudtuk, nye­reséggel dolgoznak. Nem a húsipar jóvoltából, hanem az állami hozzájá­rulásnak köszönhetően. Hasonló segítségre a vágóhíd építését meg­előzően mi is ígéretet kaptunk, de azóta nincs, aki odaálljon a szó mögé.- A megoldás?- Száz vállalkozó közül minimum kilencven a legegyszerűbb és legké­zenfekvőbb megoldást választaná: lakatot tenne a kapura. Ki vethetné A Bratislavai III. Városkerületi Nemzeti Bizottság polgári ügyek testülete kiváló eredményeket ér el. Tavaly a nemzeti bizottságok versenyében az üzemekben működő polgári ügyek aktíváinak elkötelezett munkája eredményeképpen az első helyen végeztek, amit elsősorban új módszerek bevezetésével és a tagok aktivizálásával értek el. Erről beszélgettünk Kvetoslava Wágnerovával. a nemzeti bizottság alelnökével. • Az eredmények tükrében miben tér el a felettes szervek által pozitívan érté­kelt munkájuk a többiekétől?- A kimagasló eredményeket a testü­let, főleg azonban a polgári ügyek aktívái kiváló munkájával érjük el. Ennek ellenére nem lehetünk mindennel elégedettek. Hangsúlyoznom kell, hogy tagjaink ön­kéntesen tevékenykednek. Sajnos az ak­tívák nem dolgoznak mindenütt jól, jelen­leg közülük csak a Georgi Dimitrov Vegyi Müveké tevékenykedik példásan, s elkép­zeléseinknek megfelelően. Eredménye­sen együttműködünk a szakszervezetek városkerületi tanácsával és további szer­vezetekkel, így például a Szlovákiai Nő- szövetséggel és a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel. Szerintem javítani kell kap­csolatainkat a szakszervezetek városke­rületi tanácsával és alapszervezeteivel, hogy minden aktíva kezdeményezőbb le­gyen. Célunk, hogy hozzájáruljunk a dol­gozók világnézeti neveléséhez. Ezzel már érintettem a polgári ügyek testületének alapvető feladatait. A tervekkel összhang­ban a testület névadókat, házasságköté­seket és temetéseket szervez. Házasság- kötő termünk sajnos nem felel meg a kor követelményeinek. Új székházunk felépí­tésével hamarosan megszűnik ez a gon­dunk. Szónokaink szakmailag képzettek, megismételhetetlen légkört teremtenek a szertartásokon, amelyeken művészek is fellépnek. Be kell vallanom, a pozitívumok elle­nére városkerületünkben a házasságkö­tések száma évről évre csökken, ami az említett hiányosságokkal és a lakosság elöregedésével magyarázható. Nálunk gyakorlatilag nem folyik építkezés, s mini­mális a fiatalok beáramlása. Figyelmün­ket most a fiatalok házasságkötésének és a szülök, nagyszülők ezüstlakodalmainak közös megünneplésére irányítjuk. Igényes feladatunk a temetések méltó megszervezése. Gondolom a helyes utat választottuk, amikor az egyházi szertartá­sokon is mindig részt veszünk. Nagy feladat hárul a testület és az aktívák tagjaira abból adódóan, hogy vá­roskerületünk lakosságának 25 százaléka nyugdíjas. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy munkánkban vonzóbb formákat ke­ressünk. Jubileumuk alkalmából az idős emberek tiszteletére ünnepségeket ren­dezünk. A múlt évben .11 ilyen találkozón 1290 jubilánst köszöntöttünk. Tavaly ka­rácsonykor a Kijev Szállóban 54 egyedül élő idős polgártársunk számára elsőízben ünnepi vacsorát rendeztünk. A városrész jellegéből adódóan a dolgozó ifjúsággal is foglalkozunk. Személyi igazolvány-, érett­ségi bizonyítvány- és szakmunkásbizo- nyítvány-kiosztó ünnepségeket rende­zünk, hogy a fiatalok ezáltal is érezzék, tudunk róluk és számítunk rájuk. • A Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bi­zottság kulturális osztálya maximális pontszámmal értékeli rendezvényeik színvonalát. Ezzel kapcsolatban felten­nék még egy kérdést: fellelhetők-e még további tartalékok, hogy szertartásaik és a különféle ünnepségeik még vonzóbbak legyenek?- Vártam ezt a kérdést. Már az előző­ekben utaltam arra, hogy miben látom hiányosságainkat. Ráadásul ebben a te­vékenységben árt a rutin, el kell érnünk, dolgozóink ne dolgozzanak sablonosán, s így az összes rendezvény maradandó emléket jelentsen az embereknek. Igyek­szünk a testület és az aktívák tagjait arra ösztönözni, hogy a szertartásokat és ün­nepségeket teljes odaadással szervez­zék, javítsák munkamódszereiket, hogy rendezvényeink még vonzóbbak legye­nek. JOZEF SLUKA dekeire, s mert bízunk benne, hogy a haladás meggyorsítását gátló gon­dok orvoslása közben talán ennek a visszás helyzetnek a rendezésére is rövidesen sor kerül. Elvégre a me­zőgazdasági szövetkezeti törvényja­vaslat önállóságot kínált a szövetke­zeteknek s egyúttal bátor, a miénk­hez hasonló kezdeményezésekre serkentette a gazdaságokat. Bízunk benne, hogy a feltételek megterem­tésére is sor kerül. SZITÁS GABRIELLA Színvonalas szertartások A szövetkezet vágóhídján évente 2600 hízott sertést vágnak le és dolgoznak fel. A felvételen Hodossy Tibor látható. Fogas Ferenc felvételei Ülésezik a bizottság EGYRE KEVESEBB A MUNKÁJUK A Poľana lábánál meghúzódó jel­legzetes falut valamikor nem éppen hízelgő jelzővel verekedősnek ne­vezték. A helybeli legények gyakran hajbakaptak mulatozás vagy lako­dalom közben. A hrochot’i véres ve­rekedések nemegyszer tragikusan végződtek.- Ez igaz - mondja Ján Mazuch, a helyi nemzeti bizottság elnöke. - Csakhogy a konfliktusok mögött többnyire szociális-gazdasági okok rejlettek. Ha valamikor egy szegény embernek 5-6 gyereke volt, de hó­napokig állás nélkül maradt, mit te­hetett? Orvvadászatra adta magát, és egy-egy juhot a gazdagoktól is elcsent. Aztán jöttek a csendőrök, maid a kivizsgálás, bírósági tárgya­lás és a börtön. Ma más a helyzet. Nálunk is mindenkinek megvan a le­hetősége arra, hogy jól keressen, a szegénység a múlté. Igaz, az em­berek ma sem angyalok. Erről köz- rendvédelmi szakbizottságunk ülé­sén is meggyőződhetnek. Meg is győződtünk. A hnb épüle­tének folyosóján három férfi és egy idősebb nő várakozott. Állítólag egyenként szólítják majd őket. Be­léptünk a helyiségbe, ahol éppen Juraj Krčula, az öttagú bizottság el­nöke beszélt: - Az ügy világos. Vál­nak, és az asszony panaszt tett, hogy férje elvitte a szénutalványt. A fűtőanyagot viszont a ház lakói számára utalták ki. Az elnök mindezt később elmond­ta a fiatalembernek is, aki arra hivat­kozott, hogy az utalvány az apjánál van, pedig ö visszaadná volt felesé­gének.- Persze, hogy visszaadnád. Hi­szen a gyerekeidről- van szó. Csak nem akarod, hogy megfagyjanak a fűtetlen házban?! - igy az elnök. A férfi szó nélkül elment, s a helyi­ségbe a felesége lépett be. Megma­gyarázták neki, hogy ha az eredeti utalványt nem kapja vissza, a hnb kérvénnyel fordul a szénraktárhoz, hogy érvénytelenítsék az eredeti utalványt és állítsanak ki újat. A nő megnyugodva távozott. A következő eset nem ilyen egy­szerű. A nőtlen fiú jól keres, gyakran ittasan megy haza a kocsmából. Apja ezt egy nap a szemére vetette, s a heves veszekedés közepette a fiú kést ragadott kezébe... A tá­madót kocsmai garázdálkodásért már többször figyelmeztették. A kárt megtérítette és szó nélkül kifizette a kétszáz koronás pénzbírságot is. Egy másik jómadár - különben az efsz példás dolgozója - primitív rob­banószerkezetet eszkábált össze, amely a kocsmában felrobbant. Szerencsére súlyosabb sérülések nélkül végződött az eset. Az „ezermester“ meggondolatlan tette miatt bizony szégyellte magát a bi­zottság előtt, s azt ígérte, többé ilyesmi nem fordul elő. Az ötszáz koronás bírságot készségesen meg­fizette. A közrendvédelmi szakbizottság elé főleg szomszédviták - a kert, a baromfi és több más ügyes-bajos dolog - miatt kerülnek az emberek. Nemegyszer sértegetésen, rágal­mazáson alapuló kellemetlen esete­ket kénytelenek megoldani a bizott­ság tagjai. A falu egyik heves indula- tú polgára nemrégiben nem éppen választékos szavakkal - az alkohol hatása alatt - durván megsértette szomszédját. Amikor kijózanodott, kéréssel fordult a bizottság elnöké­hez: - Tudom, hogy hibás vagyok, de kérem ne adják át az ügyet a rendőrségnek. Nem szeretnék egy bírósági huzavonába belekerülni. Mivelhogy a sértett nem ragaszko­dott ahhoz, hogy bíróság előtt kap­jon elégtételt, a két szomszéd kibé­kült és a bizottság előtt kezet fogott. Természetesen a „nagyszájú“ szó nélkül kifizette a 200 koronát. Amint látni, a hrochot'i közrendvé­delmi szakbizottságnak nagy tekin­télye van. Bűnösök és tanúk egy­aránt kellő tiszteletadással állnak a bizottság elé. És bizalommal. Erről tanúskodik az a tény is, hogy a meg­büntetettek csak két esetben tettek panaszt a Banská Bystrica-i Járási Bíróságnál. Az eredeti döntést azon­ban a bírósági kivizsgálás után sem kellett megváltoztatni. A panaszosok nem jártak sikerrel.- Minden esetet következetesen kivizsgálunk. Meghallgatjuk a pa­nasztevőt, az általa megvádolt sze­mélyt, a tanúkat, komolyabb eset­ben másokat is. Ismerjük az embe­reket kis koruk óta, tudjuk, milyen a természetük, milyen hajlamaik vannak. A döntést sohasem hamar­kodjuk el, és minden esefef a lehető legobjektívabban ítélünk meg. Ter­mészetesen a bizottság tagjainak erkölcsileg feddhetetleneknek kell lenniük, s olyanoknak, hogy a lako­sok előtt tekintélyük legyen, örü­lünk. hogy egyre kevesebb vitás ügyet kell megoldanunk. A hrochot’i közrendvédelmi szak- bizottság évente 30-35 esetet vizs­gál ki és az utóbbi időben kevesebb pénzbüntetést ró ki. Mi történik azokkal, akik nem hajlandók fizetni? - Levonatjuk a fizetésükből - mond­ja Juraj Krčula és hozzáfűzi: - Ez azonban ritkán fordul elő. És a mulatságok? Hrochot'ban is változott a helyzet? Annyira mint másutt. Megtörténik, hogy valaki többet iszik a kelleténél és nem visélkedik emberhez méltóan. A szervezők kivezetik a virtuskodót a teremből és újból békesség van. Főleg a SZISZ-tagok által rendezett mulatságoknak van jó színvonaluk. A SZISZ-klubban például egyre gyakrabban rendeznek olyan disz­kókat, amelyeken nem kapható sze­szes ital. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az elmúlt években Hrochot’ban megvál­toztak a szociális feltételek és ter­mészetesen az életfeltételek is. Las­san megváltozik a hegyaljai falusi emberek gondolkodásmódja is. Örömmel állapítjuk meg, hogy mind­ezekhez a helyi közrendvédelmi szakbizottság is nagymértékben hozzájárul. BÁTORI JÁNOS KÖZSÉGFEJLESZTÉS VÁROSKÖZELBEN Garamkálna (Kalná nad Hronom) a Lévai (Levice) járás fejlődó, gaz­dagodó községei közé tartozik. Ezt bizonyítja a nyár folyamán átadott és megnyitott új bevásárlóközpont is, mely tízmillió koronás beruházással épült. A korszerű létesítmény, amelyben a háztartási cikkeket áru­sító bolton és az élelmiszerüzleten kívül presszó, vendéglő és tágas étterem is van, nemcsak a helybeli­ek igényeit elégíti ki, hanem a Léva felől Nyitra (Nitra) irányába utazókét is, mivel a nagyforgalmú közút men­tén épült fel. Az üzletközponton kívül még mi­lyen feladatokat tartalmaz a válasz­tási program és hogy halad annak valóra váltása? - kérdeztük Hornyák Józseftől, a hnb elnökétől.- A 7. ötéves tervidőszakra köz­ségünkben és a nemzeti bizottság irányítása alá tartozó két további településen több jelentős beruhá­zást irányoz elő a program. Az idei fontosabb feladatok között kell meg­említeni a helyi alapiskola politech­nikai műhelyének építését, amely fél millió koronás beruházással, Z akci­óban készül. Az épület már tető alatt van. Folytatjuk a járdák építését, erre a célra 234 ezer korona áll rendelkezésünkre. Az idén megkez­dődött a községben a gázvezeték építése. Készülünk az új autóbusz- megálló építésére, amely a bevásár­lóközpont közelében lesz, valamint egy új lakótelep építésére és a szennyvíztisztító létrehozására.- A szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatban mit irányoz elő a vá­lasztási program?- Ezen a téren az előző évek folyamán jelentős előrelépést tet­tünk. Felújítottuk a szolgáltató házat, kedvezőbb feltételeket teremtettünk a munkavégzéshez. Lényegében minden fontos szolgáltatás megta­lálható nálunk, de ha ezeken kivúl valamire még szükségük van lako­sainknak, a járási székhely csupán néhány kilométerre van ide, szinte óránként megy autóbusz Lévára.- A választási programban fontos szerepe van az ideológiai munká­nak. Milyen eredményeket érnek el ezen a téren?- A szocialista gondolkodásmód és életforma kialakításából eredmé­nyesen kiveszik részüket a tömeg­szervezetek, de külön meg kell emlí­teni a polgári ügyek testületét. A kü­lönféle alkalmakra tartalmas műso­rokat készít, méltóképpen köszönti jubiláló polgárainkat. Nagyobb kez­deményezést várunk el a helyi mű­velődési központtól, az emberek tu­datának formálásában, materialista világnézetük kialakításában. Javíta­ni kell a szemléltető agitációt is. Az elvégzett munkát a tanács rendszeresen megvitatja, s megte­szi a szükséges intézkedéseket az eredményes tervteljesítésért. Meg keli azonban jegyezni, hogy egyes képviselők nem teljesítik a rájuk bí­zott feladatokat, és bár már beszél­tünk velük, jelentősebb javulást nem tapasztalunk tevékenységükben. Javítani kellene az egyes szakbi­zottságok munkáját is, főleg az ellenőrzés terén. A polgári bizottsá­goktól is több segítséget várunk. Mindenkinek tudatosítania kell, hogy feladatainkat csak fokozott igyeke­zettel valósíthatjuk meg. Garamkálna a hiányosságok és gondok ellenére is jelentősen fejlő­dött. A településfejlesztésre jó ha­tással van a közelben épülő atom­erőmű, melynek „árnyékában“ ered­ményesen gazdagodhat a község. Természetesen ehhez feltétlenül szükséges a vezetők és polgárok igyekezete, összefogása, tettekben megnyilvánuló szorgalma. BOJTOS JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents