Új Szó, 1987. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1987-11-19 / 272. szám, csütörtök
A český Krum- lov-i járásban levő velešini Dél-csehországi Gépipari Vállalat (Jihostroj) az idén korszerű szakmunkásképző intézettel és 500 férőhelyes kollégiummal gazdagodott. Az iskolában, amelyben 19 tanterem, fizikai, kémiai és nyelvi laboratórium fogadja a diákokat, CNC rendszerű gépek kezelését is tanítják. A kép a nyelvi laboratóriumban készült. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK) Nem megoldás a bírság A munkavédelem a termelés része A Szlovák Munkavédelmi Hivatal azoknál a szervezeteknél, ahol felügyeletet tart, 1986-ban 54 ezer üzemi balesetet jegyzett fel, amelyek során 235-en vesztették életüket. Átlagosan minden 50. dolgozó szenvedett balesetet, s az ebből adódó munkaképtelenség átlagos időtartama 28,6 nap volt. Adatok, amelyeken már nem lehet válloztatni. de amelyeket a műszaki-gazdasági feltételekkel összhangban álló biztonságos és egészséges munkakörülmények megteremtésével, megelőzéssel csökkenteni lehet és kell. Mégpedig az üzemi balesetek okainak tanulmányozásával, s az így megállapított hiányosságok felszámolásakor a hathatós eszközök megválasztásával. Társadalmunk évente 4,2 milliárd koronát fordít munkavédelemre. Ennek ellenére például az 1985- ös évhez viszonyítva az idén az első félévben ismét növekvő tendenciát mutat a munkahelyeken történt balesetek száma. Következménye ez a munkavédelmi és biztonsági előírások gyakori megszegésének, az egyéni védőeszközök hiányának ott, ahol azok használata kötelező, a munkafolyamatok szakszerűtlen végzésének, illetőleg a munkaszervezés esetleges hiányosságainak. S mindezek hátterében az esetek többségében a veszélyeztetettséget növeli - miként tavaly a halálos kimenetelű balesetek 27,5 százalékánál - az alkohol, az ittasság. Két üzemben néztünk utána miként törődnek a munkakörülmények javításával, a munkavédelem fejlesztésével, a dolgozók egészségének és testi épségének védelmében a munkavédelmi követelmények maradéktalan megtartásával. A Smrečina nemzeti vállalat Banská Bystrica-i üzemében Peter Petrek, az üzem igazgatóhelyettese, Miloš Murgaš, az üzem igazgatója valamint Vilém Kučera a munka- és tűzvédelmi osztály vezetője, a pod- brezovái Šverma Vasműben Anton Štulrajter igazgató és Vladimír So- ták. a munkavédelmi szakosztály vezetője tájékoztatott ezekről a kérdésekről. Tavaly a Smrečina üzemeiben három súlyos és két halálos kimenetelű baleset történt. A Smrečina tizennégy üzemében az idei első félévben a 85 baleset 2840 munkanap kiesését jelentette. 1980- tól az 5700 dolgozót foglalkoztató (magas a nők arányszáma) vasműben nem történt halálos kimenetelű és súlyos üzemi baleset. Ez év első félévében 68 baleset 3392 napos kiesést okozott, átlagosan egy balesetre ez 50 napot jelent. Eddig csupán az üzemi balesetekről szóltunk. Nem érdektelen viszont összehasonlítani, hogy a fafeldolgozó tizennégy üzemében 1986- ban az üzemi balesetek következtében naponta 12-en, míg a házi illetve munkahelyen kívüli balesetekből kifolyólag naponta 37-en, a különféle betegségek (mint pl. a meghűlés stb.) miatt megközelítőleg 200-an voltak távol munkahelyüktől. A Vasműben az 524 nem munkahelyi baleset 11 253 napos kiesést okozott. A Smrečina üzemeiben a munka- védelmi ellenőrzések során megállapított, az egyént terhelő felelőtlenség, figyelmetlenség mellett a munka biztonságát veszélyeztető olyan nem kívánatos jelenségeket kell megemlíteni, mint az elöregedett, elhasználódott munkagépek, a gyakori munkaerővándorlás, a cigány származásúak és a szakképzetlenek, illetve az alacsony munkaerköl- csüek magas foglalkoztatottsági aránya, valamint a munkavédelmi technikusok hiánya, gyakori munkahelyváltoztatása. Amellett, hogy a környezet, a technikai és műszaki berendezések balesetveszélyességét igyekeznek megszüntetni, fejleszteni a biztonsági felszereléseket és berendezéseket, nagy hangsúlyt kap az ellenőrzési és felügyeleti tevékenység. Csupán az utolsó hat hónapban 80 munkás közül 5-nél mutatott ki az ellenőrzés ittasságot. Ez az első esetben megrovással és pénzbírsággal jár, az előírás ismételt megszegése viszont a munkaviszony felbontásához vezethet. Az objektív tényezők mellett a Vasműben is az egyik legsúlyosabban ható szubjektív tényező az alkohol. Nemcsak közvetlenül a munkahelyen, illetve a munkakezdés előtt fogyasztott alkohol hathat veszélyesen, az előző napi ittasság fáradtságot, a figyelem és az éberség csökkenését, érzékelésgyengülést eredményez. Annak ellenére, hogy a vasműben a brigádforma bevezetésével a magas munkafegyelemre (nagyrészt már áttértek a brigádformára), s így a brigádon belüli önnevelésre is támasz- * kodnak, 1987 első nyolc hónapjában 685 esetben 90 ezer korona büntetést róttak ki az ellenőrzések során megállapított ittasságért. Az üzem vezetősége az alkoholfogyasztást tiltó előírások megszegőivel szemben szigorú intézkedéseket foganatosított. Az első alkalommal a dolgozót hazaküldik, s távolléte mulasztásnak minősül, a következő alkalommal három hónapra alacsonyabb keresetű munkaterületre csoportosítják át, s harmadszor már felbontják a munkaviszonyt. Ugyanakkor a munkaköri feladat elmulasztásának minősül, ha a vezető tudott beosztottja ittasságáról, de nem tette meg a megfelelő intézkedéseket. Ez esetben szintén bírságot kap. A balesetek gyakoriságára, a foglalkozási betegségek kialakulására kedvezőtlenül hatnak az egészségre ártalmas, vagyis a veszélyes munkahelyek, ahol a dolgozók esetenként egyszerre több ártalomnak is ki vannak téve. A fafeldolgozó üzemeiben a 40 veszélyes munkahelyen 719-en dolgoznak. A veszélyt a zaj és néhány vegyianyag, pl. a lakko- zóban a toulén, jelenti. Az alapüzemben a szellőztetöberendezé- sek felszerelésével, illetve a hangforrás (fűrészek) kellő burkolásával igyekeznek csökkenteni a veszélyt, valamint robotok és manipulátorok alkalmazását tervezik. A vasműben veszélyes munkahelyen 1514-en dolgoznak. A veszé- lyeztetettségi tényezők a hanghatások, a por, a hő, amelyek 1981-től 31 foglalkozási betegség kialakulását okozták. Közülük legtöbben, 19-en a hallássérültek. Az egészségkárosodást kiváltható munkahelyeken az üzem saját méröcso- portja állandó méréseket végez. Olyan pihenőhelyiségeket alakítottak ki, amelyeket zajszintcsökkentő védőburkolattal szigeteltek. Hogy a vasműben sem halálos, sem súlyos baleset nem történt, ez annak is köszönhető, hogy a munkavédelmi szakosztály odafigyel a legapróbb részletekre. Csak párat említünk: ügyelnek a tisztaságra, nagy hangsúlyt helyeznek az üzemi étkeztetés (az alkalmazottak 50 százaléka veszi igénybe, de növelni szeretnék az arányt) minőségére és gyorsaságára. A minőségen úgy próbáltak javítani, hogy szerződést kötöttek a kali- novói Barátság Efsz-szel, ahonnan rendszeresen szállítják a friss nyersanyagot. A túl hosszú ideig tartó sorbanállás idegessé teszi a dolgozókat, ami szintén gyengíti az összpontosítást. Ugyancsak fontosnak tartják a rehabilitációt, ezért 12 millió korona értékben elkezdték építését és 1990-re átadják Táléban a modern rehabilitációs központot. Mindkét üzemben szó esett az egyéni védőeszközök' (kesztyűk, csizmák, köpenyek stb.) hiányosságairól. A védőruhák és cipők méretbeli választékával van gond, s rövid használhatóságukkal, kevés az egyidejűleg több ártalomtól védő kesztyű és lábbeli, s amivel rendelkeznek, gyakran csupán 4-5 óra hosszat használható. A birság és a szigor eszközei mellett a munkavédelemben szükség van az önnevelésre, a pozitív ösztönzésre. A munkavédelem a termelés szerves része, ezért az üzemi balesetekből származó kiesés csökkentésével elérhető a munkaerőhiány következményeinek enyhítése, a termelés növelése. TALLÓSI BÉLA Korszerűsítés a pártépítésben A pártépítés olyan céltudatosan, tervszerűen s komplex módon irányított és szervezett folyamat, amely minden vonatkozásában a marxizmus-leninizmus eszmei-politikai platformján, a párt alapszabályzata szerint és a pártélet lenini normáihoz igazodva megy végbe, szükségszerűségét pedig időről időre a párt stratégiai irányvonalához mért igények határozzák meg. Mindebből magától értetődően következik, hogy a pártszervek és -szervezetek ez irányú tevékenysége a legkevésbé sem lehet ösztönös vagy kampányszerű, mint ahogy más formális megnyilvánulások sem tapadhatnak hozzá. A partepites szóban forgó követelményeit a CSKP KB 3. ülésének határozata konkretizálta, lényegre töröbben azonban a CSKP XVII. kongresszusa foglalkozott velük - éppen a kongresszuson előterjesztett gyorsítás stratégiájának célkitűzéseivel összehangoltan. Azóta a felsőbb pártszervek, főleg a járási pártbizottságok irányításával általában a pártépítés terén, s kivált a tagfelvételek során a legtöbb pártszervezetben mind körültekintőbben előnyben részesítik a népgazdaságunk vagy társadalmi életünk más területei fejlesztésének igényes szakaszain felelős munkát végző dolgozókat. Hogy ennek a ténynek politikai hatóereje - a viszonylag rövid idő alatt - milyen hatásfokban mérhető, nem kis gondot okozna most számokkal is kifejezni, a központi bizottsági ülések anyagai és más tapasztalatok azonban megbízhatóan dokumentálják, hogy a pártpolitika megvalósításában elért sikerek lényegesen befolyásolják a tagállomány osztály-, kor- és szociális összetételének javulását, mint ahogy a tagállomány minőségi fejlődése is visszahat a párt politikai irányvonalának, gazdasági, szociális, művelődéspolitikai és más társadalmi céljainak eredményesebb megvalósítására. Több kínálkozó példa közül ezúttal kiemelésre érdemes az a munka, amelyet e téren a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás pártszervezeteinek többsége fejtett és fejt ki. A járás pártszervezetei jelenleg 8197 párttagot és tagjelöltet tömörítenék, ami azt jelenti, hogy minden ötödik, gazdaságilag tevékeny állampolgár tagja a pártnak ebben a járásban. A járási pártbizottság huzamos ideje, de főleg a XVII. pártkongresszus óta a leghatározottabban arra törekedett s törekszik, hogy minden párt- és állami szervbe, minden gazdasági és társadalmi szervezetbe a politikailag legfejlettebb, szakmailag legképzettebb és erkölcsileg feddhetetlen kommunistákat jelöljenek, illetve válasszanak vezető tisztségekbe. Ezért különösen súlyt helyeznek a nómenklatúrás káderekkel és a kádertartalékkal végzett munkára, fokozottabban a káderutánpótlásra - mindenekelőtt a választott szervek és aktívák taglétszámának minőségi szempontú feltöltése, illetve stabilizálása céljából. Ennek érdekében a káderképzés minden bevált formáját, módszerét és eszközét igénybe veszik. Egyebek közt például a kerületi pártiskola egy-, illetve háromhónapos vezetőképző tanfolyamait is, amelyeket évente átlagosan mintegy negyven pártelnök és a választott szervek húsz más tisztségviselője végzi el sikeresen. Köztudott, hogy a pártépítési feladatok igényes végrehajtása a párt szervezeti, politikai és ideológiai egységének, valamint a fejlett szocialista társadalom építésében betöltött vezető szerepe elmélyítésének elsőrendű feltétele. Minden pártszervezetben tehát arra kell irányítani a figyelmet és összpontosítani az igyekezetet, hogy a tagállomány összetétele javításának, valamint a kádermunka tökéletesítésének egész folyamata szorosan összefüggjön a XVII. pártkongresszuson kitűzött irányvonal megvalósításával, elsősorban azon alapvető stratégiai cél elérésével, hogy minél sikeresebben megoldjuk társadalmunk szociális és gazdasági fejlődése meggyorsításának feladatait. MIKUS SÁNDOR MERLEGEN A LAKÁSÉPÍTÉS Hazánk központi párt- és állami szervei megkülönböztetett figyelmet fordítanak az ország népességének életszínvonalát nagymértékben befolyásoló lakáskérdés következetes megoldására, ami elsőrendű társadalmi feladataink egyike. A 8. ötéves tervidőszak és előreláthatólag a kilencvenes évek minőségi, valamint mennyiségi változásokat előirányzó lakásprogramját a szövetségi kormány, s a nemzeti kormányok által jóváhagyott állami lakáspolitika koncepciója szabja meg. Célul tűzi ki, hogy a lakásépítés jelenlegi üteme mellett a népesedéssel és a háztartások számának növekedésével összhangban fokozatosan csökkenjen a lakáshiány. Mindezt a lakásállomány intenzívebb kihasználásával, állagának javításával, vagyis megfelelő karbantartásával és korszerűsítésével, továbbá az új lakótelepek járulékos létesítményekkel való rugalmasabb ellátásával kell elérni. A lakáshelyzetet azonban - akárcsak az elmúlt években - továbbra is jelentősen befolyásolja az újonnan épített lakások száma és minősége. Szlovákiában ma a használatban levő lakásoknak mintegy 80 százaléka az utóbbi három évtizedben épült, s 72 százalékuk I., illetve II. kategóriájú. 1960-ban ez az utóbbi arány 17,7 százalékos volt. A 8. ötéves terv további 185 ezer lakás felépítésével számol. 1986-ban viszont csak 31 537 lakás készült el, azaz a tervezettnek 98,4 százaléka. A lakásépítés lassúbb üteme sajnos ez év első felében is folytatódott. Az SZSZK kormánya ezért még az év elején megtette a szükséges intézkedéseket a komplex lakásépítés feladatainak teljesítésére, hiszen a tervek szerint a továbbiakban több lakást kell építeni évente, mint a tervidőszak tavalyi, illetve idei évében. Az építőipar helyzetéből eredő, a tervidőszak végére beütemezett hajrá viszont kedvezőtlenül hatna a lakások minőségére és gondot okozna az anyagellátásban. Az illetékes szervek és építőipari vállalatok ezért keresik a tervezettnél gyorsabb lakásépítés módját. Az építőknek a lakások minőségét illetően bőven akad más tennivalójuk is. Az 1988-as év végéig például szilikát panelokkal kell helyettesíteniük a loggiák eddig használatos faanyagú falait, amelyek a hőszigetelés szempontjából nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. 1990-ben már az oly sokat bírált könnyű, ragasztott falemezekből készült lakásmágokat is előregyártott szilikát elemekből kell összeszerelniük az épülő lakások csaknem egy- harmadában. Javítaniuk kell továbbá az iparosmunkák minőségén is, mert sok a jogos panasz a festők, a tapétázók és a talajfedők munkájára. A Szlovák Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottság az SZSZK Építőipari Minisztériumával, a kerületi nemzeti bizottságokkal és a lakásszövetkezetekkel közösen a komplex lakásépítés keretén belül épített lakások minősítésére vonatkozó új, szigorúbb kritériumokat dolgozott ki. Az ez év januárjától érvénybe lépett mutatók remélhetőleg éreztetik is hatásukat az azóta átadott lakások minőségén. A lakáshiánnyal járó gondok mielőbbi megszüntetését kívánja elősegíteni az az átdolgozott rendelet is, amely a korábbiaktól nagyobb anyagi támogatást kínál a szövetkezeti és a magánerős lakásépítéshez, valamint a családi házak korszerűsítéséhez. Az állami támogatást azonban még mindig nehézkessé teszi a bürokratizmus és az, hogy- sok esetben még a nemzeti bizottságok illetékes dolgozói, az ügyintézők sincsenek tisztában az új lehetőségekkel. A magánépítőktől hosszadalmas utánjárást kíván a Szlovák Állami Takarékpénztár nyújtotta kölcsönök intézése is. Mindez akadályozza lakáspolitikánk koncepciójának azt a törekvését, amely ösztönözni kívánja a lakosságot a magánerős lakásépítésre. Nem lehetünk elégedettek a lakások korszerűsítésének ütemével sem. Ezt a feladatot - úgy mint a 7. ötéves tervidőszakban - most sem teljesítik maradéktalanul a nemzeti bizottságok. A tervezett 2000 lakás helyett mindössze 1516 korszerűsítését ütemezték be, pedig a felmérések szerint sokkal több lenne erre érdemes. A cseh országrészben 28 ezer lakás kerül ebben a tervidőszakban felújításra. A komplex lakásépítésben tapasztalható lemaradást jó munka- szervezéssel, rugalmas anyagellátással még remélhetőleg be lehet pótolni. Ám a régebbi lakások korszerűsítésével sem véletlenül számolnak a tervek. Hiba lenne ezt a feladatot alábecsülni, s azt hinni, hogy elodázását a végtelenségig lehet ellensúlyozni a tömeges lakásépítéssé! BARANYAI LAJOS ÚJS 4 1987. )
