Új Szó, 1987. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1987-11-17 / 270. szám, kedd

Levelezőink írják BARÁTI KAPCSOLATOK u rn i n\ II A Naszvadi (Nesvady) Alapisko­lában működő Szimonov-klub tagjai leveleznek minden szocialista or­szág pionírjaival, és szoros kapcso­latot tartanak fenn a leningrádi 250- es középiskolával Ludmila Kozsen- kova, az ottani barátságklub vezető­je már személyesen is járt iskolánk­ban. Nagy megtiszteltetés számunk­ra, hogy két szovjet hőssel is levele­zünk, aki járásunk és községünk felszabadító harcaiban részt vett. A Puskin emlékverseny járási fordu­lójára öt tanulónk jutott el. Az orosz nyelvi olimpia járási és kerületi ver­senyein iskolánk diákja második lett, s a szlovákiai döntőben is eredmé­nyesen szerepelt. Az októberi forradalom 70. évfor­dulója tiszteletére kiadjuk Rügyecs- ke című iskolai folyóiratunk ünnepi számát. A barátsági hónap kereté­ben árusítással egybekötött könyv­kiállítást rendezünk, s bemutatjuk a barátainktól kapott leveleket, bé­lyegeket és ajándékokat. Vetélkedőt szervezünk Mit tudsz a Szovjetunió­ról címmel. Beszélgetni fogunk SZISZ-tagokkal a nyíltság politikájá­ról, s arról, milyen feladatok várnak a fiatalokra a kongresszus utáni idő­szakban. Pionírjaink megtekintették a komáromi (Komárno) Dicső Har­cok Múzeumát, s ellátogatnak a Le­nin múzeumba. Tóth Jánosné A vásárúti (Trhové Mýto) Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Efsz ba­ráti kapcsolatot tart fenn szovjet kol­hozokkal, üzemekkel. Évente rend­szeresítették a cserelátogatásokat, nem kevesebb mint 20-30 szövet­kezeti tag ismerkedik a szovjet nép kultúrájával, az üzemek, vállalatok eredményeivel. Több szovjet turista- csoport, tudományos dolgozó meg­fordult már a szövetkezetben. Legu­tóbb a Grúz öntözési Kísérleti Inté­zet munkatársai ismerkedtek a csö- pögtetős öntözőrendszer működte­tési technológiájával, gazdasági elő­nyeivel. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség 800 tagú alapszerveze­tén kívül az alapiskolák, a művelő­dési otthonok, a Csemadok-szerve- zetek is aktívan bekapcsolódtak a barátsági hónap helyi rendezvény- sorozataiba. Lampionos felvonulással és kul­turális műsorral köszöntötték a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóját. Megszervezték a Mit tudsz a Szovjetunióról? vetél­kedő iskolai és szövetkezeti forduló­ját. A fiatalok és az iskolások köré­ben nagy népszerűségnek örvend a hagyományos Puskin emlékver­seny. Csoportos látogatást tervez­nek a szovjet filmnapokra és a ko­máromi (Komárno) Dicső Harcok Múzeumába. A rajzkiállítás ünnepé­lyes értékelésén a somorjai (Šamo­rín) Csali gyermektáncegyüttes ad műsort. Lesz író-olvasó találkozó, eladással egybekötött könyvkiállí­tás. Közös műsorban lépnek fel a nyárasdi (Topoľníky), a vásárúti és a csallóközkürti (Ohrady) éneklő­csoportok és citerások. A barátság hónapja keretében megrendezik a nyugdíjasok napját is. Krascsenics Géza Már húsz éve baráti kapcsolat fűzi az Alsópéteri (Dolný Peter) Alapis­kola tantestületét és növendékeit a Banská Bystrica-i járás l'ubietovái iskolájához. A diákoknak évente le­hetőségük nyílik megismerni egy­más szülőfaluját, környezetét. A cserelátogatások során az alsópé­teri gyerekek élnek a hegyvidék adta lehetőségekkel: síznek, szánkóz­nak, gyönyörködnek a téli Tátrában, megismerkednek a porcelángyár­tással. Október derekán Alsópéteren ke­rült sor a 20. jubileumi találkozóra. Az iskola igazgatósága és az Ady Endre Pionírcsapat változatos prog­ramot biztosított a vendégeknek. Vendégek és vendéglátók együtt szüreteltek a szövetkezet szőlésze­tében, majd délután műsor, tánc és diszkó következett. A játék, munka, szórakozás nemcsak közös él­ményt, barátságot eredményez, ha­nem segíti a tanulók szlovák szókin­csének gyarapodását is. Kajtár Katalin A visszakövetelt szociális segély Sz-né: A lányom most fejezte be a harmadik osztályt a szakközépis­kolában. Mivel gyermeke született és nem tudott rendesen tanulni, is­mételnie kellett volna az évet. Ezért inkább úgy döntött, mivel a gyerme­két sem tudja eltartani, beadja a fel­mondását. El is engedték. Most azonban ezer koronát követelnek tőle azon az alapon, hogy a második évfolyamban ezer koronát kapott. Azt szeretném tudni, köteles-e visz- sza fizet ni ezt az ezer koronát, mivel munkaszerződést még nem írt alá. A 88/1984. sz. rendelet 14. § (2) bekezdése szerint ösztöndíjat, illet­ve más anyagi ellátást is adhatnak a diákoknak, főként tanulmányaik utolsó két évében, ha azok írásbeli megegyezéssel kötelezik magukat arra, hogy tanulmányaik befejezése után olyan ágazatban fognak dol­gozni, melyben kevés a középiskolai végzettséggel rendelkező szakem­ber; hogy 3-5 éve maradnak mun­kaviszonyban annál a szervezetnél, melyet az össztöndíj fizetője megje­löl és hogy az ösztöndíjat, anyagi ellátást vagy annak megfelelő részét visszafizetik, ha a kötelezettségvál­lalásukat egészen vagy részben nem teljesítik. A rendelet anyagi ellátás egyik fajtájaként említi az évi ezer koronát, melyet különleges méltánylást ér­demlő esetekben egyszeri szociális segélyként adhat a szervezet az iskolaév folyamán. Amennyiben tehát a lánya aláírta a fent említett szerződést, a szerve­zet követelése jogos. A rendelet meghatározza ugyan azt is, hogy a szerződés ellenére mikor nem kell visszatéríteni az ösztöndíjat vagy az anyagi ellátást, de a munkaviszony­ba lépés előtt ez csak arra az esetre vonatkozik, amikor a szervezet nem akar vele munkaszerződést kötni. Üzemi baleset K. J.: Tavaly üzemi balesetet szenvedtem, súlyosan megsérült a kezem. Negyedévi kezelés után mentem vissza dolgozni. Akkor úgy tájékoztattak, hogy ha megpróbálom folytatni a munkámat még egy évig és mégsem menne, kérhetem a rok­kantsági nyugdijat. így aztán dol­goztam, bár nehéz volt, mert a sérült kezemet alig használhatom. Egy év elteltével kértem a rokkantsági nyugdíj megítélését. A kérvényemet - majd a fellebbezésemet is - azzal utasították el, hogy a fizetésem nem csökkent. Arról azonban, hogy ez is feltétele lenne a rokkantsági nyugdíj megítélésének, egy évvel ezelőtt nem tájékoztattak. Ki felel az Így keletkezett káromért? Ugyanakkor megállapították, hogy csökkent munkaképességű dolgozó vagyok, mert a hosszantartó kedvezőtlen egészségi állapotom miatt lényege­sen korlátozottak a munkalehetősé­geim. Ha ez így van, akkor miért nem kaphatok legalább részleges rokkantsági nyugdíjat? A megváltozott (csökkent) mun­kaképesség fogalma nem azonos a rokkantság (részleges rokkantság) fogalmával, bár kétségkívül közel áll hozzá. Az említett három fogalom közül kétségkívül a megváltozott munkaképesség fogalma a legálta­lánosabb. A jog megváltozott mun­kaképességű dolgozónak tekinti azt a rokkant, illetve részlegesen rok­kant dolgozót is, aki folytatja kereső- tevékenységét. Megváltozott mun­kaképességű továbbá az, akinek hosszan tartó kedvezőtlen egészsé­gi állapota következtében jelentősen korlátozódtak munkavállalási lehe­tőségei (például nehezebben találna számára megfelelő munkát). A rok­kantság fogalmát a Társadalombiz­tosítási törvény jóval súlyosabb ese­tekre vonatkozóan határozza meg. Teljesen rokkant például az, aki hosszantartó kedvezőtlen egészségi állapota miatt képtelen bármilyen ál­landó munka elvégzésére, vagy az állandó munkavégzés még inkább rontana egészségi állapotán, eset­leg az, aki képes ugyan állandó munkavégzésre, de csak olyan munkát végezhet, amely a korábbi hivatása társadalmi jelentőségével és korábbi képességeivel össze sem hasonlítható vagy akinek az állandó munkavégzéshez egészen rendkívüli körülmények szüksége­sek. A részleges rokkantság megíté­lésének kivétel nélkül mindig az egyik legfontosabb feltétele, hogy a dolgozó keresete lényegesen (vagyis legalább egyharmadával) csökkenjen annak következtében, hogy hosszantartó kedvezőtlen egészségi állapota miatt a munkáját csak rendkívül megkönnyített felté­telek között végezheti vagy a koráb­bi munkájához képest csak kisebb képzettséget igénylő munkát vé­gezhet. Mint látható, az ön esetében nem állnak fent sem a rokkantság, sem a részleges rokkantság megállapítá­sának feltételei, hiszen hosszantar- tóan kedvezőtlen egészségi állapota ellenére könnyítések nélkül is foly­tathatja korábbi hivatását, s a kere­sete sem csökkent. Hogy a részle­ges rokkantság megállapításának egyik feltételére sem figyelmeztették önt, annak nézetünk szerint nincs jogi jelentősége (vagyis nem alapoz­hat meg önálló kártérítési igényt), hiszen ön, ha figyelmeztetik is, köte­les lett volna lelkiismeretesen és teljes erőbedobással dolgozni. Ennek azonban jelentősége lehet a kártalanítási jog szempontjából. Az SZSZK Legfelsőbb Bírósága egyik döntésénél megállapította, hogy ,,az a fokozott erőkifejtés, me­lyet a baleset következtében csök­kent munkaképességű dolgozó fejt ki annak érdekében, hogy ugyan­olyan keresetet érjen el, mint a bal­eset előtt, olyan kárt képez, melyet a Polgári Törvénykönyv 445. §-a értelmében pénzbeli járadékkal kell kiegyenlíteni. Amennyiben tehát a károsultnak nem volt keresetkie­sése, mert ugyanolyan összegű munkabért kapott, mint a baleset előtt, fontolóra lehet venni még azt is, hogy ezt a munkabért csupán fokozott erőkifejtés árán érte el...“ Lakáscsere L. Sz.: Nemrég nősültem. A fele­ségemnek is van lakása (szövetke­zeti) és nekem is. A két lakást sze­retnénk egy nagyobbra cserélni. Mi a módja az ilyen lakáscserének? Először is az, hogy cserepartnert találjanak, például olyan volt házas­társakat, akik tagjai a lakásszövet­kezetnek, s a válás után is egy több szobás lakásban élnek. A második nélkülözhetetlen előfeltétele az, hogy a lakásszövetkezet elöljárósá­ga és a nemzeti bizottság lakásgaz­dálkodási osztálya jóváhagyja a la­káscseréről szóló megállapodást. Lakáshasználati joguk az új lakás­hoz azonban csak a lakás átadásá­ról és átvételéről szóló megállapo­dással keletkezne, melyet az ille­tékes lakásgazdálkodási szervvel kell megkötni. A lakáscsere tehát lényegében három jogügyletet fel­tételez: megállapodás a lakáscseré­ről, az illetékes lakásgazdálkodási szerv jóváhagyása, megállapodás a lakás átadásáról és átvételéről. Van azonban még egy gyakorlati probléma. A jogszabály ugyan nem mondja ki egyértelműen, hogy sen­kinek (még a házastársaknak) seri. lehet két lakásuk, ám a jogrend számos rendelkezésével szorgal­mazzák ennek az elvnek átültetését. Ilyen esetben mind a nemzeti bizott­ság, mint a lakásépítő szövetkezet felszólíthatja önt vagy a feleségét, hogy válasszon a két lakás közül egyet és a másikról mondjon le. Ha ezt nem teszik meg, az illetékes lakásgazdálkodási szerv által meg­állapított határidőben, az a bíróság­hoz fordulhat azzal az indítvánnyal, hogy a bíróság szüntesse meg a megjelölt lakáshoz való lakás- használati jogukat. A házasságkö­téssel ugyanis közös lakáshaszná­lati joguk keletkezett mindkét la­káshoz. Tény viszont az is, hogy a két lakás használatának tilalma, nem jogszabályi tilalom. Ezt fejezi ki a 45/1964 számú kormányrendelet is, amikor megállapítja, hogy a bíró­ság nem szünteti meg a második la­káshasználatának jogát, ha különös méltánylást érdemlő esetről van szó. Ilyen különös méltánylást érdemlő eset a bírósági gyakorlat szerint az is, ha bebizonyosodik, hogy a két lakás használata összhangban van az alperes indokolt érdekeivel, illet­ve a házastársak esetében az, ha egyikük lakása sem elégíti ki közös lakásszükségletüket. (m-n.) Sokan ismerik a Stará Turá-i Chi- rana vállalat bá­dogos-lakatos műhelyében dol­gozó Mária Mol- covát, főleg mint a 3-as számú szakszervezeti műhelybizottság tagját. A munka­köri feladatának lelkiismeretes tel­jesítése mellett a több mint ezer szakszervezeti tag üdülését szer­vezi, lakásigénylését, vagy más gondját segíti megoldani. Elkötelezett munkájáért megkapta A Vállalat Legjobb Dolgozója, valamint Az Elektrotech­nikai Ipar Legjobb Dolgozója kitüntetést. Mató Pál felvétele Aki a virágot szereti... Bratislava alsódűlői lakótelepi háztömbünk előtt annak idején a lakótársak közös erővel készí­tettek virágágyásokat. Azóta a földszinti házaspár gondozza, s kora tavasztól késő őszig szebbnél szebb tarka virágok vi­rítanak. Még most is teljes szép­ségében pompázik a krizantém, s egy-egy eľkésett rózsaszál. A minap az esti alkonyban az ablakból kiha/olva arra lettem fi­gyelmes, hogy két 8—10 éves körüli lányka szorosan a fal mel­lett lopózva az elkerített virágos- kertben szülői ,, felügyelet“ mel­lett vágja a bágyadt rózsabim­bókat. Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet? -tgá­Gyakran lehet látni lovasfogatokat Karlovy Varyban. A Fürdővárosi Erdőigazgatóság négy pár lova a gépekkel nehezen hozzáférhető területről hordja a fát. Ilyenkor ősszel pedig az erdei sétányokról szedi össze a padokat. Kovács Árpád felvétele Az első fecske? Ünnepi alkalmakra készült levelezőlapot kaptam a mi­nap. Országh Margit küldte Fülekről (Fiľakovo). Nem is annyira a lapon lepődtem meg. inkább azon, milyen céllal íródott. A megszólítás után a kővetkezők olvasha­tók rajta: .......a nagy októberi szocialista forradalom 70. év fordulója alkalmából kívánom, hogy egészségben még éveken át dolgozhasson a szocializmus építésén, sok munkasikert és eredményt elérve.“ Nálunk hasonló levelezőlapokat csak kiemelkedő személyi évfordulók, nagyobb családi események, jele­sebb ünnepek - karácsony, újév, húsvét - alkalmából küldenek egymásnak az emberek. Természetesnek tart­juk: szokásnak, szép, jó szokásnak. Az általam kapottra is így néznének például a Szovjetunióban, ahol október a szovjet nép legnagyobb ünnepe, évfordulójára való üdvözlőlap küldése ott olyan természetes, mint nálunk a már említett jeles ünnepek alkalmából történő. Új hagyomány volna kialakulóban, amelyről mi, újságcsiná- lók nagy igyekezetünkben nem is szereztünk tudomást? A nekem küldött képeslap volna a hírnöke? Az első fecskét őrizgetném íróasztalom fiókjában? Az üdvözlőlap írója már egyszer küldött levelet szer­kesztőségünknek. Ebből tudjuk, hogy egy munkában megfáradt, koros elvtársnöról van szó, aki mindig ott állt, ahol a munkásosztály színe-java sorakozott. Október egyik harcosának a lánya. Olyan férfiúé, aki fegyverrel a kezében, az orosz munkásokkal, parasztokkal együtt igyekezett megteremteni az új világot, gyorsabb forgásra bírni a történelem kerekét. Amikor szerencsésen haza­tért, habár más fegyverrel, itthon is tovább folytatta a harcot. Ezt viszont Hulita, a füleki zománcgyár hajdani mindenható ura és a hozzá hasonlók nem nézték jó szemmel. Előtte a gyárak kapui becsukódtak. A bányák­ba - bányász lévén - még csillésnek sem kellett. Mezőgazdasági idénymunkát is csak ritkán kapott, mert még a pap is kiprédikálta, hogy istentagadó. Ennek az embernek négy gyermeke közül az egyik Margit, Országh Margit, kedves levélírónk. Ó negyven­négy évet húzott le a füleki zománcgyár csomagolóosz­tályán. A nagy változás után mindennapi munkája mellett - ahogyan egyik levelében írta - húsz esztendeig irányította a nöszövetséget, és harminc esztendeig volt nemzeti bizottsági képviselő. Sokszor kenyérkeresó munkája rovására, saját kárára intézte mások: választói, megbízói ügyes-bajos dolgait. Még ma is végez társa­dalmi munkát, amiért többnyire még köszönet sem jár. Nyugdíjacskáját, akárhogyan is számolgatja, igen szű­kösnek találja. Most ó szorulna segítségre, hogy igazát megvédhesse: eligazítsák a nyugdíj dolgát, mert úgy véli, valahol hiba történt; a közösség javára végzett munkának - akármilyen furcsán hangzik is - ó maga látja kárát. Előző levelében megírta, ki mindenkihez, hány helyre fordult segítségért. Többnyire még választ sem kapott. Talán mi voltunk számára az utolsó inštancia. Amit tehettünk az érdekében, megtettük. Talán sikerült - ha nem is közvetlenül - elérnünk valamit. Ezt tudva a képes levelezőlapot se tekintsük „első fecskének“. Inkább a köszönet felröppenő madarának, egy mélyről fakadó köszönömnek, amely a világ valamennyi dolgozójának legnagyobb ünnepén érkezett, örülünk neki, ha így történt. ÚJ SZÚ 6 1987. XI. 17.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents