Új Szó, 1987. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1987-11-17 / 270. szám, kedd

ÚJ szú 5 1987. XI. 17.-í Hatékonyabb pártmunkával a gyorsítási stratégia megvalósításáért Tanulságos plenáris ülés az SZLKP Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottságán A legújabb szovjet ruhamodelleket mutatja be a moszkvai GUM áruház Prágában a Julius Fučik Művelődési és Pihenőparkban, a Szovjet-Oroszor­szág ma című kiállításon (Zuzana Humpálová felvétele - ČTK) Munka- és egészségvédelem Szociális-gazdasági fejlődésünk mostani meggyorsított szakaszában- amelynek stratégiáját a CSKP XVII. kongresszusa hagyta jóvá- mindinkább az átalakítás minőségi követelményei kerülnek a közérdek­lődés homlokterébe és a társadalmi cselekvés középpontjába. Ennek a stratégiai irányvonalnak köztudot­tan megvannak a konkrét gazdasági, valamint a jól körülhatárolható párt- politikai irányelvei és célkitűzései. Sikeres megvalósításuk eredmé­nyeit- lépten-nyomon tapasztalhat­juk. Ezekről a kérdésekről tanácsko­zott a közelmúltban igen elmélyülten az SZLKP Dunaszerdahelyi Járási Bizottságának plenáris ülése is, amelyen a járási pártszerv aktívájá­nak tagjain kívül meghívott vendé­gek is részt vettek, elsősorban Vasil Bejda, a CSKP KB póttagja és osz­tályvezetője, valamint Rudolf Kozák, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerü­leti Bizottságának osztályvezetője. A plenáris ülést Magyarics Vince, a járási pártbizottság vezető titkára nyitotta meg, majd az ülés résztve­vőinek és vendégeinek üdvözlése után a napirend első pontjaként a já­rási pártbizottság elnökségének rendkívül alaposan kidolgozott be­számoló jelentését terjesztette elő, amely átfogóan elemezte, hogy a CSKP XVII., valamint az SZLKP legutóbbi kongresszusa határozatai nyomán a járás pártszervei és -szervezetei milyen politikai-, szer­vező- és kádermunkát végeztek a szociális-gazdasági fejlesztés meggyorsítása érdekében. A beszámoló jelentés a 8. ötéves tervidőszak első két évében eddig elért eredményeket értékelve rész­letesen foglalkozott olyan termelési és gazdaságpolitikai kérdésekkel, mint a termelőszervezetek, főleg az ipari üzemek jövedelmezősége, a készletgazdálkodás, a munkaidő­alap kihasználása, a minőségi ter­melés, az újonnan bevezetett és az I. minőségi osztályba sorolt termé­kek részaránya, továbbá az építke­zéseken, elsősorban a dunai vízlép­csőrendszer építésén, amelyet pe­dig a lakásépítés terén mutatkozó gondok és problémák, azonkívül a szolgáltatások, a kereskedelem, a lakossági ellátás különböző kérdé­sei és így tovább. Minthogy a járás jellegzetesen mezőgazdasági terü­let, a beszámoló jelentés hangsúlyo­sabban foglalkozott a mezőgazda­sági és élelmiszeripari termelés, az állattenyésztés, a takarmányozás, valamint az állati eredetű termékek értékesítése terén elért eredmé­nyekkel, de nem rejtette véka alá a sikertelenségeket vagy problémá­kat sem. Ami az ipari termelésben említés­re méltó, elegendő a szembeötlőbb sikerek vagy sikertelenségek említé­sével érzékeltetni. így például, hogy a munkaidőalap kihasználtsága 1987 első félévében járási összesí­tés szerint 88,3 százalékos volt, s mindössze két üzemben lehetett bizonyos mérvű lemaradást tapasz­talni. Hasonlóan említésre kívánkoz­nak a minőségi termelés, egyáltalán a munka minősége terén elért ered­mények is. Az ipari üzemekben az említett idő alatt 82,2 százalékkal növekedett az újonnan bevezetett termékek aránya, ugyanakkor az I. minőségi osztályba sorolt termé­kek részaránya csak 17,5 százalé­kos volt, ám 1987 első félévében 44,3 százalékra emelkedett. A dunai vízlépcsőrendszer építési eredményeit a plenáris ülés is kellő­en méltatta. Elsősorban azt a dicsé­retes tényt, hogy az építkezésen szorgoskodó Hydrostav és Váho- stav épitővállalatok, valamint a Nyu­gat-szlovákiai Kőbányák dolgozói jóvoltából már szeptember végéig 112 százalékra teljesítették az épí­tés évi időtervét, több mint egymil­liárd korona értékben, ami az évi terv 83,6 százalékos teljesítését is jelenti. Hogy nagyobb előrehaladást nem értek el, azt az előregyártott elérnek késedelmes szállítása és a szükséges gépegységek hiánya okozta, s ez a hosszabb ideje húzó­dó probléma egyszersmind az 1988. évi betonozási program egyenletes teljesítését is veszélyezteti. Hasonlóképp bizonyos mérvű le­maradások tapasztalhatók általában az építőiparban is, főleg ami az új üzemek, a Tesla és a Nemzetközi Nőnap Üzem dunaszerdahelyi üzemegységeinek a bratislavai Sta- voindustria általi építését illeti, amely problematikával a járási pártbizott­ság elnöksége külön ülésen is fog­lalkozott. De nem kielégítő a komp­lex lakásépítés helyzete sem, mivel az építőipari vállalatok az évi tervü­ket szeptember végéig 274 la­kásegység átadásával mindössze 60,5 százalékra teljesítették. Pártunk kongresszusi határoza­tainak és gazdaságpolitikai céljainak megvalósításában a mezőgazdasá­gi-élelmiszeripari komplexum dolgo­zói sem csekély erőfeszítéseket tet­tek. Igyekezetük és fáradozásaik gyümölcsöző haszna elsősorban a mezőgazdsági termelés alapját képező gabonatermesztési program sikeres teljesítésében mutatkozott meg, de hasonlóképpen az élelmi­szertermelés határozott mennyiségi és minőségi javulásában is. A gabo­natermesztési program keretében hatásosan érvényesült az ún. hatva­nasok és hetvenesek hagyományos mozgalmának kibontakoztatása, amelynek terjesztésével története­sen a nagy októberi szocialista for­radalom 70. évfordulója idején a ga­bonatermesztésben elérték a hektá­ronkénti héttonás termésátlagot. Ugyanúgy a takarmánynövények termesztésének eredményei is ki- elégítőeknek ítélhetők, s a velük kapcsolatos minden feladatot - az egyes fajták szerint is - idejében teljesítettek és teljesítenek az ága­zat dolgozói. A mezőgazdasági termelőüze­mekben működő pártszervezetek azonban nagy figyelmet fordítanak az állattenyésztés, valamint az állati eredetű termékek termelésének ha­tékony továbbfejlesztése kérdéseire is, természetesen minden intenzifi- kációs tényező kihasználásával. Sajnos, a 8. ötéves tervidőszak első két évében kifejtett erőfeszítések el­lenére is megnyilvánulnak bizonyos tartósan érvényesülő problémák az állattenyésztés jobb hasznosításá­ban, leginkább a haszonállatok újra­termelési mutatóinak teljesítésében. A múlt évben és idén ez főleg a ser­téshús állami alapokba történő be­szolgáltatásának egyenetlenségei­ben mutatkozott meg, a legnagyobb problémák mégis a tejtermelésben és -értékesítésben jelentkeznek. Nevezetesen, hogy a tervelőirányzat ellenében a termelési kiesés 1 millió 500 ezer liter tej volt, amely lemara­dás a laktációs időszak feltételezett mértékében az év végéig 2 millió 700 ezer literre növekedhet. Egyébként mindazon vállalatok­nál és termelőüzemekben, amelyek­ben lemaradás volt várható a tervtel­jesítésben, mindenütt külön intézke­déseket dolgoztak ki megelőzésük­re. Következésképp a helyzet radi­kális megváltoztatásához elenged­hetetlen - emelte ki a beszámoló -, hogy a pártszervezetek minden ilyen helyen politikailag hatékony nyo­mást gyakoroljanak a gazdasági ve­zetésre a lemaradások csökkenté­se, »lletve a hiányok pótlása érdeké­ben. Annál is inkább, mivel az orszá­gosan is figyelemreméltó eredmé­nyek elérése eddig is elsősorban a járási pártbizottság irányításával a pártszervezetek jó politikai, irányí­tó-szervező és ellenőrző tevékeny­ségének volt köszönhető - termé­szetesen a kerületi pártszervek ha­tékony támogatásával és a járásban működő állami szervek, illetve tö­megszervezetek tevőleges segítsé­gével. Ezért szükségesnek mutatkozik, hogy a járás pártszervezetei tovább­ra is fokozzák az ideológiai munka hatékonyságát s a lehető legszéle­sebb körűen erősítsék politikai befo­lyásukat minden dolgozóra. Elsősor­ban a tömegpolitikai munka bevált formáival és módszereivel, amellett azonban a személyes ráhatás, az emberekkel való egyéni foglalkozás különféle formáiban is. E tevékeny­ségüknek alapvetően kettős a célja: egyrészt még mélyebben tudatosít­ják a dolgozókban, hogy mindennapi konkrét munkájukkal s teljesítmé­nyeikkel szilárdítják szocialista vi­szonyulásukat a munkához, a ter­melési eszközökhöz és a társadal­munkhoz, másfelől ezáltal is növek­szik a tömegek politikai aktivitása és a párt iránti elkötelezettsége. Ez utóbbi aspektus pedig egyenesen a káderpolitikai feladatokat állítja elő­térbe, amelynek kérdéseivel beha­tóan foglalkozott a plenáris ülés is, szorosan az átalakítás feladataihoz és a gyorsítás stratégiájának járás­beli követelményeihez kapcsolva. Egyébként e tekintetben, különösen a pártépítésben rendezett viszonyok uralkodnak járásszerte. Nem cse­kélység, hogy a CSKP XVII. kong­resszusa óta a járásban 8197 párt­tagot és tagjelöltet tartanak nyilván, ami azt jelenti, hogy minden ötödik, gazdaságilag tevékeny állampolgár tagja a pártnak a járásban. Mind a vezető pártszervek, mind a pártszervezetek a múltban is sokat tettek a pártépítés terén, elsősorban a taglétszám osztály-, kor- és minő­ségi összetételének szüntelen javí­tásáért, de különösen a CSKP KB 3. ülése óta, a káderekkel végzett munkát illetően pedig mindig is arra törekedtek, hogy minden párt- és állami szervbe, valamint minden gazdasági és társadalmi szervezet­be politikailag legfejlettebb, szak­mailag legképzettebb és erkölcsileg feddhetetlen kommunistákat jelölje­nek, illetve válasszanak vezető tiszt­ségekbe. Mindemellett különös súlyt he­lyeznek a nómenklatúrás káderekkel és a kádertartalékokkal végzett munkára. A járási pártbizottság nó­menklatúrájában a járási államigaz­gatási és különböző gazdaságirá­nyítási szervekben működő 325 ve­zető beosztású dolgozó szerepel. Viszont a gazdaságirányítási szféra nómenklatúrájában csupán 23 ká­dertartalékot tartanak nyilván, ami már a jelenlegi szükségleteknek sem felel meg, hiszen a 8. ötéves tervidőszak folyamán 46 vezető be­osztású dolgozó vonul nyugdíjba. A gyorsítás stratégiájának távlatai igényei szükségessé teszik, hogy még nagyobb gondot fordítsanak a káderutánpótlásra, főként a vá­lasztott szervek és aktívák létszá­mának feltöltésére, illetve stabilizá­lására. Ezt szolgálják a kerületi párt­iskola egy-, illetve háromhónapos vezetőképző tanfolyamai is, amelye­ket évente átlagosan negyven párt­elnök és a választott szervek húsz más tisztségviselője végzett el. Ezt a továbbképzési formát, illetve tar­talmának minőségét a jövőben még inkább javítani és tökéletesíteni, egyszersmind még szorosabban kapcsolni a társadalmi és a gazda­sági élet demokratizálódási folya­mataihoz, a közéleti nyíltsághoz és a szélesebb korú tájékoztatás igé­nyéhez. E tényezők ugyanis jelentő­sen segítik a dolgozó tömegek be­vonását nemcsak a gazdasági me­chanizmus átalakításába vagy a tár­sadalmi ügyek intézésébe, de a gaz­daságirányítás tökéletesítésébe is, amely törekvéseket egyébként jól szolgálta az állami vállalatok s a kü­lönböző szövetkezetek törvényter­vezeteiről rendezett társadalmi mé­retű vita is. A beszámolót követő élénk vitá­ban tizenkilencen szólaltak fel, köz­tük a CSKP KB képviseletében Vasil Bejda elvtárs is, aki nagyra értékelte a járás pártszervezeteinek aktivátá- sát, ami a résztvevők hozzászólá­saiban is kifejezésre jutott. Végeze­tül arra hívta fel a figyelmet, hogy az átépítés mindenkitől kitartó munkát követel, elsősorban a kommunisták­tól, s ezért sehol sem elég verbáli­sán, azaz csak szavakban támogat­ni a forradalmi átalakítást, amelynek egyébként most már mindinkább a minőségi tényezőit kell előtérbe helyezni. MIKUS SÁNDOR A munka- és egészségvédelmet társa­dalmunk egyik alapvető feladatának tart­ja. A munkavédelem jelenlegi állapotáról, a CSSZSZK kormánya ezzel foglalkozó, 1987. szeptember 24-én elfogadott, 265- ös számú határozatából s a szakszerve­zetek tárgyalásaiból következő feladatok­ról a közelmúltban a Szakszervezetek Központi Tanácsának, valamint a CSSZSZK Munka- és Szociálisügyi Mi­nisztériumának képviselője tájékoztatta a sajtó munkatársait. A szövetségi kormány, a CSSZK és SZSZK kormánya, a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom, az állami szakfelü­gyeletek, a további központi szervek, a gazdálkodó szervezetek kiemelt figyel­mének köszönhetően az elmúlt években jelentősen csökkent az üzemi baleseted száma. 1970 és 1986 között az üzemi balesetek száma - 1970-ben 339 600, 1986-ban 204 800 - csaknem a felére, a halálos balesetek száma pedig harminc százalékkal csökkent. 1970-ben 911 halá­los kimenetelű baleset történt, 1986-ban 632 baleset követelt emberéletet. A le nem dolgozott munkanapok száma mint­egy 31 százalékkal - 1970-ben 8 millió, 1986-ban 5 millió munkanap veszett el - csökkent. Az idén azonban, ami az üzemi balesetek számát illeti, nem követ­kezett be további csökkenés. A jelenlegi helyzet elemzése rámutat, hogy az üzemi balesetek leggyakoribb okai között napja­inkban az első helyen a munkahigiéniai és -védelmi előírások megszegése áll, mind a dolgozók, mind pedig a vezetők részéről. Ez a munka irányításában és szervezésében mutatkozó fogyatékossá­gokra, a vezetők, továbbá az ellenőrzés­sel és felügyelettel megbízott szervek munkájában előforduló hiányosságokra utal. Ugyancsak hiányosságok mutatkoz­nak a munkavédelmi nevelésben. A CSSZSZK kormánya a fentiekből kiindulva az 1987. szeptember 24-én el­fogadott határozata alapján az illetékes központi szervek feladatául tűzte ki jövő év márciusi határidővel, a munkavédelem és munkahigiénia szervezésének és irá­nyításának értékelését, s a 9. ötéves tervidőszakra vonatkozó javaslatok elő­készítését. A szövetségi kormány ugyan­csak feladatul adta a munkavédelmi szak­emberek képzésének felülbírálását. A kormányfeladat teljesítése során már a gazdasági mechanizmus átalakításá­nak alapelveiböl kell kiindulni. Amint a sajtóértekezleten elhangzott, az üzemi balesetek megelőzésének, a veszélyek csökkentésének, a biztonsági előírások betartásának eszközei most s a jövőben is a szervezetek szociális fejlesztési tervei. 1986-1990-ben a szer­vezetek mintegy 13 milliárd koronát - ez a 8. ötéves tervidőszak szociális beruhá­zásainak legnagyobb tétele - kívánnak fordítani a munkavédelem és a munkahe­lyi környezet javítására. A fejlesztési tervekben foglalt felada­tok között szerepel az üzemi balesetek következetes megelőzése, az egészség­re veszélyes munkahelyeken a kockázati tényezők, s a dolgozók számának csök­kentése. Ugyancsak fontos tényező a munkafeltételek rendszeres ellenőrzé­se, az emberi munka robotokkal, automa­tákkal való helyettesítése, modern tech­nológiák bevezetése, megfelelőbb alap­anyagok, műszaki és gépi berendezések alkalmazása, az újító és feltaláló mozga­lomnak a munkavédelem kérdéseire való irányítása, a munkakörülmények szívno- nalának tervszerű emelése, a rendszeres karbantartás. Az egészség- és munkavédelem egyik lényeges tényezőjére, a védóöltözékekre és védőeszközökre 1980-ban 2,3 milliárd koronát, 1986-ban 3,3 milliárd koronát fordítottunk. (tar) \ Utastájékoztatás - számítógéppel (CSTK) - A Csehszlovák Autó­közlekedési Vállalat buszjáratai 6330 vonalon közlekednek, ebből mintegy 260 a távolsági és 40 a nemzetközi. A lakosság 91,5 szá­zalékának kevesebb mint két kilo­métert, 6,7 százalékának 2-5 kilo­métert, a többinek több mint 5 kilomé­tert kell megtennie a legközelebbi megállóhelyig. Csehszlovákiában tehát a hálózat sűrű, s a vasúti közlekedéssel összehasonlítva pozitívumnak szá­mít az autóbuszok minimális késé­se. Nagy problémát okoz azonban a csúcsforgalom, amikor a buszok gyakran túlzsúfoltak. Ezenkívül nem mindenhol megfelelő az utasok tájé­koztatása, és a menetrendről sem lehet elmondani azt, hogy áttekint­hető. Az utazási szolgáltatások javítása terén nagy szerepet játszik az új technika, főleg a számítógépek. Akik a prágai Na Florenci autó- busz-főpályaudvarról akarnak utaz­ni, azok egy számítógépes berende­zés segítségével kereshetik ki a megfelelő járatot. A rendszert - amelyet először alkalmaznak ha­zánkban - október folyamán vezet­ték be. Az érdeklődő először egy monitoron kikeresi azon helység ne­vének kezdőbetűjét, ahová utazni kíván, majd megadja a célállomást. Karlovy Varyban például az autó­busz-főpályaudvaron kívül még nyolc megálló van. Ezután betáplálja az utazás pontos dátumát: a hóna­pot és a napot, majd a képernyőn megjelenik a járatok indulásának időpontja, a megállóhelyek száma és a célba érés időpontja. A számí­tógép 2400 helységet tart nyilván, ahová az utas az említett pályaud­varról 120 vonalon eljuthat. Az illetékesek remélik, hogy az év végére e rendszer tájékoztatást nyújt az említett 2400 helységből induló és a Na Florenci pályaudvarra érkező járatokról is. A szakemberek más lehetőségeket is mérlegelnek. Azt kívánjuk, hogy az autóbusz-pá- lyaudvaron dolgozó fiatalok által fel­vetett, kevés ráfordítással megvaló­sított ragyogó ötlet más állomáso­kon is jó szolgálatot tegyen.

Next

/
Thumbnails
Contents