Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-15 / 242. szám, csütörtök

Moszkvában befejeződött a KGST ülésszaka Közlemény a KGST 43. (rendkívüli) ülésszakáról (Folytatás az 1. oldalról) rek és formák keresésének stádiu­mában vagyunk. Az ülésszakra a nagy októberi szocialista forradalom 70. évforduló­jának előestéjén került sor, és éppen ezzel összefüggésben nagyra kell értékelni a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetésének, s személye­sen Mihail Gorbacsov főtitkár elv­társnak a hozzájárulását az új gon­dolkodás, korunk és a jövő vala­mennyi időszerű kérdése megoldá­sához való új hozzáállások érvénye­sítéséhez. A jeles évforduló alkalmával Ľu­bomír Štrougal jókívánságait fejezte ki az egész szovjet népnek, a Szov­jetunió Kommunista Pártjának, s a delegációk nevében köszönetét mondott Mihail Gorbacsovnak a fo­gadásért, Nyikolaj Rizskovnak a ta­nácskozás gondos vezetéséért. A megállapodásokkal összhang­ban - mondotta a csehszlovák mi­niszterelnök -, a következő rendes ülésszak Prágában lesz. A CSKP Központi Bizottsága, a köztársaság elnöke és a kormány nevében a tag­országokat szívélyesen meghívta az ülésszakra és biztosította őket arról, Csehszlovákia mindent meg­tesz annak érdekében, hogy az ülésszak sikeres munkáját elősegítő feltételeket teremtsen a tanácsko­záshoz. Együttműködési megállapodások A KGST-ülésszak folyamán aláír­ták a kölcsönös termékszállítások minősége értékelésének rendszeré­ről szóló megállapodást, továbbá a nemzetközi informatikai és elekt­ronikai központ (INTEREVM) létre­hozásáról szóló általános megálla­podást, a KGST-tagállamok közös energetikai rendszerének valamint Kuba, Mongólia és Vietnam energe­tikai rendszerének a fejlesztése so­rán megvalósuló együttműködésről szóló általános megállapodást. Ez utóbbi dokumentum a 2000-ig terje­dő időszakra szól. Az ülésszakon úgyszintén aláírták az atomerőművi berendezések gyártása során meg­valósuló sokoldalú nemzetközi sza­kosításról és kooperációról, valamint e berendezések kölcsönös szállítá­sairól szóló, az 1981-1990-es idő­szakra vonatkozó megállapodás ér­vényességének 2000-ig történő meghosszabbításáról, továbbá kie­gészítéséről és pontosításáról szóló jegyzőkönyvet. Kormányfői megbeszélések Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szövetségi kormány elnöke a KGST 43. (rend­kívüli) ülésszaka folyamán találko­zott Nyikolaj Rizskovval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével. A megbeszélésen áttekintették a csehszlovák-szovjet együttmükö­dés időszerű kérdéseit, mindeneke­lőtt a gazdasági és a tudományos­műszaki kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit Megelégedéssel szól­tak a két ország gazdaságának összehangoltságáról és a következő időszakra vonatkozó tervekről. Ľubomír Štrougal és Nyikolaj Rizskov a KGST-ülésszak munkáját értékelve megállapította, meg kell gyorsítani az együttműködési me­chanizmus és a szocialista gazda­sági integráció átalakítását, s a KGST-tagállamok körében új gazdasági gondolkodást kell érvé­nyesíteni. Nyikolaj Rizskov az ülésszakon részt vevő más küldöttségek vezető­ivel is találkozott. A végrehajtó bizottság 125. ülése A KGST 43. (rendkívüli) üléssza­kának befejeztével megtartotta 125. ülését a KGST végrehajtó bizottsá­ga. A következő időszakra a testület elnökének tisztségét Rudolf Rohlí­ček, a szövetségi kormány elnöké­nek első helyettese, hazánk állandó KGST-képviselője vette át. • A végrehajtó bizottság jóváhagyta a 43. (rendkívüli) ülésszakon jóvá­hagyott, a sokoldalú együttműködés mechanizmusa és a tagállamok gazdasági integrációja átalakításá­nak meggyorsításáról szóló határo­zat végrehajtását célzó intézkedé­seket. A végrehajtó bizottság meghatá­rozta a KGST szerveinek a legköze­lebbi időszakra vonatkozó feladatait, xxx Moszkvában ugyancsak ülést tar­tott a KGST tervezési együttműkö­dési bizottsága. Az ülésen a tagálla­mok központi tervező szerveinek el­nökei vettek részt. Megvitatták az ülésszakon elfogadott határozatok megvalósítását elősegítő intézkedé­seket. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a nemzetközi szocialista munkamegosztás következő 15 év­re szóló kollektív koncepciójának előkészítésével kapcsolatos kérdé­sekre, valamint a KGST európai tag­államai, valamint Vietnam, Kuba és Mongólia sokoldalú együttműködé­se komplex programjainak a kidol­gozására. Fogadás a Kremlben A szovjet kormány tegnap a Kremlben fogadást adott az ülés­szakon részt vevő küldöttségek tisz­teletére. Szovjet részről jelen volt: Vitalij Vorotnyikov, Jegor Liga­csov, Nyikolaj Rizskov, Nyikolaj Talizin és Vagyim Medvegyev. Üdvözlő beszédet Nyikolaj Rizs­kov, az SZKP KB PB tagja, szovjet kormányfő mondott. A Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet kormánynak a nevében ismét szívé­lyesen köszöntötte a testvéri szocia­lista országok delegációit. Hangsú­lyozta, hogy elégedettek lehetnek az ülésszak munkájával. Kiemelte: együttműködésünk átalakításának - s ez mindannyiuk érdekeit szolgál­ja - alapvető kérdéseiről részletes és nagyon konkrét beszélgetést folytattak nemrégiben Mihail Gorba­csov a kormányküldöttségek veze­tőinek, valamint a központi bizottsá­gi titkároknak megtartott találko­zóján. Ezt követően Willy Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke mondott beszédet a fogadá­son részt vevő delegáció nevében. Köszönetét mondott a szovjet elv­társaknak a vendéglátásért, az ülésszak jó előkészítéséért. Többek között kiemelte; a nagy októberi szo­cialista forradalom az emberiség előtt utat nyitott az új társadalom megteremtése felé. Egyre világo­sabban beigazolódik, hogy Október volt évszázadunk legjelentősebb eseménye. Gratulált a szovjet elv­társaknak e nagy esemény 70. év­fordulója alkalmából, sok sikert kí­vánva a forradalmi építés új szaka­szában. Elutazás Ľubomír Štrougalnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, szövetségi miniszterelnöknek a vezetésével tegnap hazautazott Moszkvából a KGST-ülésszakon részt vett cseh­szlovák delegáció. A küldöttség tag­jai voltak: Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Rudolf Rohlíček, a CSSZSZK kor­mányának első alelnöke, hazánk ál­landó képviselője a KGST-ben, Svätopluk Potáč, szövetségi mi- niszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke és Jarom ír Ob­zina, szövetségi miniszterelnök-he­lyettes, a Tudományos-Műszaki Fej­lesztési és Beruházási Állami Bizott­ság elnöke. A vnukovói repülőtéren a küldött­ségtől elbúcsúzott Nyikolaj Rizs­kov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, miniszterelnök, Va­gyim Medvegyev, az SZKP KB tit­kára és több más hivatalos szemé­lyiség. Jelen volt Jindŕich Ŕehoŕek, hazánk szovjetunióbeli nagykövete. A küldöttség a tegnap esti órák­ban hazaérkezett. Baráti találkozó (ČSTK) - Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap fogadta Romain Villon Guezt, a Benini Népi Forra­dalmi Párt KB Politikai Bizottságá­nak tagját, a Benini Dolgozók Orszá­gos Szövetségének főtitkárát, a Szakszervezeti Világszövetség alelnökét. A baráti légkörű megbe­szélésen tájékoztatta a vendéget azokról az időszerű feladatokról, amelyek a kommunista pártra és az egész társadalomra a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak telje­sítése során hárulnak. (Folytatás az 1. oldalról) Hangsúlyozták, hogy fontos a gazda­ságpolitika egyeztetése a kölcsönös együttműködéssel összefüggő területe­ken, a népgazdasági tervek koordinálása, az együttmúködési mechanizmus, s an­nak tervezési, áru- és pénzeszközei, a valutáris-pénzügyi és a hitelkapcsolatok tökéletesítése. Mindennek hozzá kell já­rulnia ahhoz, hogy tovább mélyüljön a ter­melés nemzetközi szakosítása, tökélete­sebbé váljon az országok közötti munka- megosztás kialakult profilja és népgazda­ságuk szerkezete, teljesebbé váljon az élenjáró technika és technológia, a fűtő­anyagok, az energia és a nyersanyagok, az élelmiszerek és az ipari közszükségleti cikkek iránti szükségletek kielégítése és hatékonyabb legyen annak a tudomá- nyos-müszaki potenciálnak a kihasználá­sa, amellyel minden egyes ország rendel­kezik. Az egyeztetett együttműködési irányok meghatározása céljából előirányozták a szocialista nemzetközi munkamegosz­tás 1991-2005. évekre szóló kollektív koncepciója előkészítését. Az ülésszak abból indul ki, hogy a ki­dolgozásra kerülő koncepció alapját a KGST-tagországok testvéri kommunis­ta és munkáspártjai kongresszusainak az országok gazdasági és társadalmi fejlő­dése kérdéseivel kapcsolatos határoza­tai, a felső szintű gazdasági értekezlet határozatai, a tudományos-műszaki fejlő­dés komplex programja, az egyéb közös sokoldalú programok és egyezmények, a kétoldalú hosszú távú együttműködési programok alkotják. Az ülésszak szükségesnek tartotta az európai KGST-tagországok, valamint a VSZK, Kuba és a Mongol Népköztársa­ság közötti együttmüködés továbbfejlesz­tését, ezen utóbbi országok szocialista nemzetközi munkamegosztásban való szélesebb körű és hatékonyabb részvéte­lének elősegítését, szem előtt tartva azt a célt, hogy fejlettségi szintjüket fokozato­san ki kell egyenlíteni a többi testvéri országéval. E célból az említett koncep­cióval összhangban tervbe vették az eu­rópai KGST-tagországok, valamint Viet­nam, Kuba és Mongólia közötti sokoldalú együttmüködés speciális komplex prog­ramjainak kidolgozását. Ezekben a prog­ramokban konkrét intézkedéseket irá­nyoznak elő a kölcsönös tudományos­műszaki, termelési-gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatok elmélyítésére. Nagy jelentőséget tulajdonítva a KGST-tagországok tervezési együttmü­ködése továbbfejlesztésének, az ülés­szak intézkedéseket hagyott jóvá a tagor­szágok népgazdasági tervkoordinációja jelentős javítására, figyelembe véve, hogy számos országban növekszik a vállalatok és a gazdálkodó szervezetek önállóságá­nak, önigazgatásának és önfinanszíro­zásának szerepe. Szükséges, hogy ezt a munkát a Tanács tagországai központi tervező szerveinek irányítása mellett to­vábbra is folytassák. A résztvevők megállapodtak arról, hogy a KGST-tagországok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködését három, egymással kölcsönösen össze­függő szinten fogják szervezni. Fontos az egyesülések, vállalatok és szervezetek aktív bevonása az együttmű­ködésbe. Ez úgy fog megvalósulni, hogy szerződéses alapon fejlesztik a termelési és a tudományos-műszaki kooperációt, széles körben alkalmazzák a közvetlen kapcsolatokat, s az érdekelt országok közös vállalatokat, nemzetközi egyesülé­seket, tudományos-kutató szervezeteket hoznak létre. Az ülésszak azt ajánlja a KGST-tagországoknak, hogy biztosít­sák a szükséges gazdasági és szervezé­si-jogi feltételeket a polgári jogi szerződé­ses kapcsolatokon alapuló közvetlen ter­melési együttműködés valamennyi formá­jának fejlesztéséhez. Kormányközi szinten rendszeresen egyeztetni fogják a gazdasági és a tudo­mányos-műszaki politikát, a kölcsönös együttműködéssel összefüggő területe­ken - az érdekelt országok pedig a társa­dalmi-gazdasági fejlődés más területein is - nagy horderejű programokat és egyezményeket dolgoznak ki és valósíta­nak meg, ágazati szinten egyeztetik a nemzetközi szakosítás fejlesztésének, az ágazatok és iparágak műszaki újrafel- szerelésében a termelő kapacitások telje­sebb kihasználásában való együttműkö­désnek az irányait, s ezzel kapcsolatos konkrét intézkedéseket. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa munkája hatékonyságának fokozá­sa céljából az ülésszak szükségesnek tartotta a KGST szervezeti felépítésének jelentős javítását, a Tanács munkájában a többlépcsősség és a párhuzamosság kiküszöbölését. Az ülésszak fontosnak tartotta a maxi­málisan kedvező körülmények megte­remtését a KGST-tagországok gazdasá­gainak és kölcsönös együttműködésének további fejlesztéséhez. A KGST-tagországok megerősítették: eltökélt szándékuk, hogy bővítsék vala­mennyi szocialista állammal a sokrétű gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kapcsolatokat. Hangsúlyozták, hogy el kell mélyíteni a gazdasági együttműködést a fejlődő államokkal. A Tanács ülésszaka jóváhagyta a KGST és az Afgán Demokratikus Köz­társaság közötti együttműködésről szóló egyezményt. A különböző társadalmi rendszerű ál­lamokkal való békés egymás mellett élés politikájához híven a KGST-tagországok állást foglalnak amellett, hogy továbbfej­lődjön a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági és tudományos-műszaki együttmüködés a fejlett tőkés országok­kal, s létrejöjjenek a hivatalos kapcsolatok a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa és az Európai Gazdasági Közösség, a KGST-tagországok és az EGK között Az ülésszaknak a nagy októberi szo­cialista forradalom 70 évfordulója előesté­jén összegyűlt résztvevői hangsúlyozták a hatalmas jelentőségét a 20. század fő történelmi eseményének, amely új kor­szakot nyitott az emberiség életében, utat nyitva a népeknek az igazságossággal, a társadalmi és nemzeti egyenlőséggel kapcsolatos álmai megvalósulásához. Mi­után a szocializmus több országban győ­zött, létrejött a szocialista világrendszer, amely egyre fontosabb szerepet tölt be, mint a gazdasági és társadalmi haladás vezető ereje, a szabadságért, az egyenlő­ségért és függetlenségért, a leszerelésért és a békéért vívott harcban. Az ülésszak aggodalmát fejezte ki a fegyverkezési, különösen a nukleáris fegyverkezési verseny, e verseny világűr­re való kiterjesztésére irányuló kísérletek és amiatt, hogy a nemzetközi életben fennmaradtak a bonyolult problémák. Megerősítette: a KGST-tagországok eltö­kélt szándéka, hogy aktívan tevékeny­kedjenek a háború megelőzése és a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny be­szüntetése, a konkrét leszerelési, különö­sen a nukleáris leszerelési intézkedések­re való áttérés értelmében. Ezzel össze­függésben hangsúlyozta a Varsói Szerző­dés tagállamai Politikai Tanácskozó Tes­tülete által 1987. májusában elfogadott dokumentumok óriási politikai jelentő­ségét. A KGST-tagállamok üdvözlik a köze­pes hatótávolságú rakétákkal és a harcá­szati-hadműveleti rakétákkal kapcsolatos szovjet-amerikai megállapodást, amely reális perspektívát nyújt a Szovjetunió és az Egyesült Államok két rakétaosztályá­nak globális alapon történő megsemmisí­(ČSTK) - Nyikolaj Sislin, az SZKP KB osztályvezető-helyettese és Gennagyij Geraszimov, a szov­jet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának vezetője tegnap Prá­gában sajtóértekezletet tartott a Szovjetunió kül- és belpolitikájáról. Bevezetőben Nyikolaj Sislin ki­emelte, hogy a Szovjetunió jelenleg a forradalmi megújulás folyamatá­nak kezdetén tart. Kitűzték a bel- és a külpolitika fejlesztésének stratégi­tésére, a nukleáris leszerelésnek a gya­korlati ügyek síkjára való átterelésére. A tagállamok amellett szállnak síkra, hogy ez a szerződés mielőbb aláírásra kerül­jön. Kiemelve az atomkísérletek kérdésé­ben a tárgyalások megkezdésére vonat­kozó szovjet-amerikai megállapodás je­lentőségét, a KGST-tagállamok meg­erősítik elvi állásfoglalásukat: az említett kísérletek teljes betiltása elsőrendű fon­tosságú intézkedés a nukleáris fegyver­zetek megsemmisítése terén. Az ülésszak felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi politikai kapcsolatok feszültsége jelentős akadály a világgaz­daság és a gazdasági együttműködés normális fejlődésének útján, erősíti a vál­ságjelenségeket a világgazdasági kap­csolatokban, bizonytalanná teszi az álla­mok közötti kereskedelmi-gazdasági, tu- dományos-műszaki kapcsolatokat, gátol­ja e kapcsolatok igazságos és demokrati­kus alapon történő átépítésének és az új nemzetközi gazdasági rend kialakításá­nak folyamatát, megnehezíti a külső el­adósodás problémáinak igazságos ren­dezését, fenyegeti az államok gazdasági biztonságát. Az ülésszak résztvevői meg­erősítik azon szilárd elhatározásukat, hogy a fegyverkezési, különösen a nukle­áris fegyverkezési verseny fékezésére, a leszerelés megvalósítására törekednek, hogy a leszerelés eredményeként felsza­baduló erőforrásokat a fejlesztésre for­dítsák. Abból kiindulva, hogy a leszerelés és a fejlesztés között szerves kapcsolat van, a KGST-tagországok konkrét és sürgős intézkedéseket tartanak szükségesnek annak érdekében, hogy a tudományt és a technikát az egész világon kizárólag békés célokra használják fel, a katonai területen végzett tudományos-műszaki kutatásokat pedig állítsák a sürgető gaz­dasági és szociális problémák megoldá­sának szolgálatába. Ezzel összefüggés­ben felhívják a figyelmet a KGST-tagor- szágok tudományos-műszaki fejlődése 2000-ig szóló komplex programja alkotó jellegű békés céljaira. Az ülésszak részt­vevői megerősítették: készek arra, hogy egyenjogú és kölcsönösen elfogadható alapon koordinálják más érdekelt álla­mokkal a program valóra váltására irá­nyuló akcióikat. A Tanács ülésszaka kifejezte azon meggyőződését, hogy az általa hozott határozatok következetes valóra váltása új impulzust ad a KGST-tagországok együttmüködése és szocialista gazdasági integrációja fejlődésének, aktívan elő fog­ja segíteni népgazdaságaik dinamikus fejlődését, egységük szilárdabbá tételét, a szocializmus nemzetközi pozícióinak erősítését. Az ülésszak érdemi, elvtársi légkör­ben, a barátság és a kölcsönös megértés szellemében zajlott le áját, s az SZKP KB 1985 áprilisi ülése óta eltelt két és fél évben már konkrét eredmények születtek. A nyilvános tájékozottság és a nyílt­ság az egész társadalmat áthatja, az átalakítás a társadalmi élet minden területét érinti. A külpolitikai eredmé­nyeket értékelve Nyikolaj Sislin min­denekelőtt a feszültség enyhítésére és a nemzetközi kapcsolatok javítá­sára tett közös erőfeszítések fontos­ságára mutatott rá. Kiemelte, hogy a globális problémák megoldása globális erőfeszítéseket tesz szük­ségessé. A továbbiakban a szovjet elvtár­sak az újságírók számos kérdésére válaszoltak. Gennagyij Geraszimov arra a kérdésre, mi lesz a közepes hatótávolságú és a hadműveleti- harcászati rakétákról megkötendő egyezmény sorsa, ha az amerikai Kongresszus nem ratifikálja, azt vá­laszolta, hogy a Kongresszuson be­lüli erőviszonyok alapján számítani lehet a megállapodás ratifikálására. Mihail Gorbacsov kötete Jugoszláviában (ČSTK) - Jugoszláviában szerb-horvát nyelven jelent meg Mihail Gorbacsov beszédeinek és nyilatkozatainak gyűj­teményes kiadása. A könyv szövegét har­minc színes fénykép egészíti ki. xxx A De Telegraaf című holland lap, amely az országban a legolvasottabb, részlete­ket közöl az SZKP KB főtitkárának köny­véből, amely Hollandiában és más nyu­gat-európai országokban Peresztrojka cí­men idén novemberben jelenik meg. A Szovjetunió kül* és belpolitikájáról Nyikolaj Sislin és Gennagyij Geraszimov prágai sajtóértekezlete ÚJ SZÚ 2 1987. X. 15. Jaromir Johanes fogadta az osztrák nagykövetet (ČSTK) - Jaromir Johanes, a külügyminiszter első helyettese tegnap a prágai Černin-palotában fogadta Kari Peterliket, az Osztrák Köztársaság csehszlovákiai nagy­követét. Megbeszéléseik során érté­kelték a kölcsönösen előnyös együttmüködés jelenlegi helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. Tár latlát ogatás (ČSTK) - A prágai Szlovák Kultúra Házában tegnap megnyitották a Kis szer­zői seregszemlék sorozat további kiállítá­sát. A látogatók Roskoványi István fes­tőművész és Imrich Svitana szobrász­művész munkáit tekinthetik meg. A meg­nyitón részt vett Mikuláš Berio, a CSKP KB titkára. A tárlat, amelyet a Szlovák Kultúra Háza dolgozói a Szlovák Képző- művészeti Alappal együttmüködve ren­deztek, november 3-ig várja a közön­séget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents