Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-13 / 240. szám, kedd

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ma nyílik meg Moszkvában a KGST 43. (rendkívüli) ülésszaka Ľubomír Štrougal vezeti a csehszlovák küldöttséget SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Integráció és árak A szocialista társadalom építésének jelenlegi időszakában nálunk is napirendre került a gazdasági mechanizmus gyökeres átalakítá­sának a feladata, amely elsősorban a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítására, a népgazdaság intenzifikálására, a lakossági szükségletek jobb, színvonalasabb kielégítésére, valamint a nem­zetközi munkamegosztásban való részvételünk szilárdítására, világ­piaci versenyképességünk növelésére irányul. A gazdasági növeke­dés belső tartalékain kívül, amelyek a termelőerők mai fejlettségi szintjén főleg az alkotókészség és a vállalkozói szellem kibontakoz­tatásában, a legújabb találmányok, kutatási eredmények, a külön­böző szintű és jellegű szakismeretek rugalmas és célravezető kihasználásában rejlenek, nagy reményeket füzünk a nemzetközi szocialista gazdasági integráció elmélyítéséhez is, amely döntö szerepet játszik a gyorsítási stratégia céljainak megvalósításában. A népgazdaság alapvető láncszemeit képező vállalatok külgazda­sági kapcsolatokra is vonatkozó nagyobb önállósága, önálló elszá­molási és pénzügyi önellátási rendszere új feltételekhez fog vezetni a KGST-országok gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében, ami elsősorban a vállalatok, kutatási-fejlesztési intézmények közti köz­vetlen kapcsolatok létesítésében, nemzetközi társulások, közös vállalatok alapításában nyilvánul meg. A szocialista gazdasági integráció magasabb szintű fejlesztésében rejlő kimeríthetetlen források és lehetőségek arra ösztönzik a tagállamok kormányait, hogy már most is rendeletileg segítsék elő a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció fejlesztésére, valamint a tudományos-kuta­tási együttműködésre irányuló közvetlen kapcsolatok kialakítását az érdekelt szervezetek között. Ennek ellenére ez a folyamat a túlhala­dott tervezési és szervezési módszerek, szokások, az elavult jogi és pénzügyi szabályzatok továbbélése miatt nehezen áthidalható aka­dályokba ütközik. A tagországok gazdasági együttműködésében az elengedhetetlenül szükséges minőségi változás csak olyan mérték­ben és ütemben valósulhat meg, ahogy azt az egyes népgazdaságok gazdasági irányítási rendszerének fokozatos átalakítása, valamint az együttműködés tervezési és szervezési rendszerének, intézmé­nyes formáinak korszerűsítése lehetővé teszi. Fontos követelmény tehát, hogy az integráció elmélyítéséhez szükséges belföldi és kölcsönös feltételek kialakítása párhuzamo­san és minél gyorsabb ütemben haladjon, mert az idő sürget; s a magasabb szintű együttműködés potenciális lehetőségeinek a kihasználása nem várathat magára. Figyelembe kell venni például azt az alapvető körülményt, hogy a közvetlen kapcsolatok fejleszté­sében, a nemzetközi társulások és a közös vállalatok létesítésében az együttműködő felek kölcsönös és reális anyagi érdekeltségéből kell kiindulni, s ebben meghatározó szerepet játszik az árak, az egyes tagországokban érvényesülő árképzési módszerek kérdése. Igaz ugyan, hogy a közvetlen kapcsolatok területén, az ide vonat­kozó újabb rendeletek értelmében széles körben érvényesíthetők a kölcsönösen meghatározott szerződéses árak, ezek azokban mégsem lehetnek függetlenek az egyes országok belső árviszonyai­tól: Bizonyára javulni fog a helyzet az árképzési módszerek folya­matban levő átalakítása, az árak objektivizálása után, az értéktör­vény, a társadalmilag szükséges munka szempontjának érvényesí­tése következtében, ami közelíteni fogja egymáshoz az egyes tagországok termelői árait. Az árviszonyok területén azonban továbbra is megmaradnak azok a különbségek, amelyek az egyes tagországok adottságaiból következnek. A Szovjetunióban például a szinte korlátlanul növel­hető sorozatnagyság objektív feltételei alacsonyabb árszint kialakí­tását teszik lehetővé, főleg az igényesebb gépipari és elektrotechni­kai termékek esetében, mint a KGST többi tagországában. A Szov­jetunióval együttműködő országok számára ez előnyös, hiszen aránylag olcsóbban juthatnak hozzá a szovjet ipar termékeihez, mintha azokat otthon gyártanák. Ezzel szemben a szovjet piacon az ellentételezett termékek a vásárló szempontjából drágáknak bizo­nyulnak, s így üzletről csak akkor lehet szó, ha az adott termék magasabb ára a műszaki színvonal vagy a használati érték szem­pontjából valóban indokolt. Ez az objektiv helyzet azonban távolról sem jelenthet megoldha­tatlan problémát, hiszen a kisebb tagországok számára éppen a nemzetközi gyártásszakosítás és a termelési kooperáció teszi lehetővé a sorozatnagyság növelését, a termelési költségek, főleg a munkaráforditási költségek mérséklését, s ezzel az árszínvonal fokozatos és állandó csökkentését. A nagy sorozatú gyártásnál ugyanis gazdaságosabban érvényesíthető az automatizálás, a robottechnika, az elektronizálás, hatékonyabban alkalmazhatók a tudományos kutatás vívmányai. Az alkatrészgyártásra irányuló kooperáció, az ilyen jellegű köz­vetlen kapcsolat azonban az árviszonyok kérdése mellett a jogi viszonyok rendezését is megköveteli, elsősorban a szerződéses kötelezettségek teljesítésében. A csehszlovák állami vállalatokról szóló törvénytervezet például belföldi vonatkozásban kilátásba helyezi, hogy a szállítási kötelezettségeit hiányosan teljesítő válla­latnak nemcsak az elmaradott szállítás értékét kell megtérítenie, hanem azt a kárt is, amit ezzel a partnerének okozott. Bizonyára célszerű lenne ilyen szigorú jogi előírásokat a nemzetközi gazdasági kapcsolatok területén is érvényesíteni. A nemzetközi gyártásszakosítás emellett a termékszerkezet prog­resszív átalakításának, a termelési programok beszűkítésének, vala­mint az egyes kiemelt szakágazatok gyorsabb ütemű tudományos- műszaki fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele. A csehszlovák népgazdaságban például éppen az évtizedek folyamán kialakult sokrétűség az egyik legnagyobb teher, amely a források és az erők szétforgácsolódása miatt az innovációk ütemét alapvető mértékben fékezi, s világpiaci versenyképességünket is gyengíti. Napjaink egyik legsürgősebb feladata tehát az, hogy a gazdasági mechaniz­mus következetes átalakításával megteremtsük a feltételeket a nem­zetközi munkamegosztásba való intenzívebb bekapcsolódáshoz is, elsősorban a szocialista gazdasági integráció keretein belül. MAKRAI MIKLÓS KEDD 1987. október 13. XL. évfolyam 240. szám Ára 50 fillér (ČSTK) - Moszkvában ma kezdő­dik a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa 43. (rendkívüli) ülés­szaka, amelyen a tagállamok kül­döttségeit a kormányfők vezetik. Tegnap megérkezett Moszkvába a csehszlovák delegáció, élén Ľu­bomír Štrougallal, a CSKP KB El­nökségének a tagjával, a szövetségi kormány elnökével. A küldöttség to­vábbi tagjai: Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titká­ra, Rudolf Rohlíček, a szövetségi miniszterelnök első helyettese, ha­zánk állandó KGST-képiselője, Svä­topluk Potáč szövetségi miniszter­elnök-helyettes, az Állami Tervbi­zottság elnöke és Jaromír Obzina szövetségi miniszterelnök-helyettes, a Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottság el­nöke. A csehszlovák küldöttséget a vnukovói repülőtéren Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára, Vjacseszlav Szicsov, a KGST titká­ra és más hivatalos személyiségek fogadták, s jelen volt Jindrich Re- horek, hazánk moszkvai nagyköve­te is. A KGST 43. (rendkívüli) üléssza­kán a tagállamok közötti együttmű­ködés mechanizmusának, a szocia­lista gazdasági integrációnak az áta­lakításával, a KGST munkájának hatékonyabbá tételével összefüggő kérdések szerepelnek napirenden. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa jó­váhagyta a KGST-ülésszakon részt vevő szovjet küldöttség összetéte­lét A delegációt Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke ve­zeti, s tagjai: Nyikolaj Szlunykov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Nyikolaj Talizin, az SZKP KB PB póttagja, a minisz­tertanács első elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke, továbbá Alekszej Antonov és Borisz Tolsz- tih miniszterelnök-helyettesek, Bo­risz Gosztyev pénzügyminiszter és Vagyim Loginov külügyminiszter­helyettes. (Folytatás a 2. oldalon) Összehívták a VSZ külügyminiszteri bizottságának ülését (ČSTK) - Kölcsönös megegye­zés alapján október végén Prágá­ban tartják meg a Varsói Szerző­dés külügyminiszteri bizottságá­nak ülését. Mihail Gorbacsov Leningrádban (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap Lenin- grádba érkezett. Az ünnepélyes fo­gadtatás után a Felszabadulás téren virágokat helyezett el a Leningrád Hős Védőinek emlékművénél. Ez­után ellátogatott a Mars-mezőre, ahol egyperces néma csenddel adó­zott a forradalmárok emlékének, s virágot helyezett el a nagy októberi szocialista forradalom s a polgárhá­ború hőseinek, valamint a kommu­nista párt kiemelkedő személyisé­geinek sírjánál. Az emlékmű öröklángjánál a főtit­kár találkozott a párt érdemes tagjai­val, a forradalmi események részt­vevőivel és a hős város dolgozóival, majd ellátogatott az Auróra cirkáló­ra, amely teljes felújítása után újból a régi helyén található. Mihail Gorbacsov ma Leningrád­ban találkozik az SZKP érdemes tagjaival, az 1917-es forradalmi ese­mények, valamint a polgárháború és a nagy honvédő háború résztvevői­vel, a szovjet ötéves tervek élmun­kásaival és a leningrádi pártszerve­zet aktívájával - közölte a tegnap esti moszkvai sajtó. A találkozót a szovjet televízió közép-európai idő szerint 13.25 órakor egyenes adás­ban közvetíti. (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök és Ľubomír Štrougal szövet­ségi miniszterelnök táviratban fejez­te ki jókívánságait Nadzsibullah- nak, az Afganisztáni Népi Demokra­tikus Párt Központi Bizottsága főtit­kárának, az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság Forradalmi Taná­csa elnökének, a Forradalmi Tanács Elnöksége elnökének és Szultán Ali Kistmandnak, az afgán miniszterta­nács elnökének a két ország barát­sági szerződése aláírásának és dip­lomáciai kapcsolatai felvételének 50. évfordulója alkalmából. A távirat nagyra értékeli a két állam és nép baráti kapcsolatainak ötvenéves ha­gyományát, valamint politikai, gaz­dasági és kulturális együttműködé­sét. Kiemeli, hogy a fejlődő együtt­működés jelentős mértékben hozzá­járul mindkét ország fejlesztéséhez, s további sikereket kíván Afganisz­tánnak a nemzeti megbékélés politi­kájának megvalósításához, valamint a békeszerető, haladó és ej nem kötelezett Afganisztán építéséhez. Kitüntetés (ČSTK) - Jindrich Kačernek, a Szakszervezetek Észak-morvaor- szági Kerületi Tanácsa titkárának 60. születésnapja alkalmából a CSKP és a szocialista társadalom javára végzett sokéves áldozatos munkájáért s az FSZM fejlesztésére tett erőfeszítéseiért a köztársasági elnök'a Munka Érdemrendet ado­mányozta. A kitüntetést tegnap Prá­gában Miroslav Zavadil, a CSKP KB Titkárságának tagja, az SZKT elnöke nyújtotta át a jubilánsnak. A csehszlovák küldöttség elutazása előtt balról: Rudolf Rohlíček, Miloš Jakeš, Ľubomír Štrougal és Jaromír Obzina (ČSTK-felvétel) Részvéttávirat (ČSTK) - A CSKP Központi Bi­zottsága táviratban fejezte ki rész­vétét a Bangladesi Kommunista Párt Központi Bizottságának Moham­med Farhad, a párt központi bizott­sága főtitkárának elhunytéval kap­csolatban. A távirat kiemeli, hogy személyé­ben az imperializmus és az újgyar­matosítás ellen, a békéért, a sza­badságért, a szociális igazságért és a haladásért folyó küzdelem fárad­hatatlan harcosa távozott. A továb­biakban méltatja Farhad elvtársnak, mint kommunista hazafinak a példa- mutatását, aki egész életét a mar­xizmus-leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus eszméi megvaló­sításának szentelte. Végezetül a CSKP KB távirata nagyra értékeli Farhad elvtárs hozzájárulását a két kommunista párt együttműködésé­nek sikeres fejlesztéséhez. Csehszlovák-afgán táviratváltás a barátsági szerződés aláírásának és a diplomáciai kapcsolatfelvétel 50. évfordulója alkalmából Ugyanebből az alkalomból Bo­husiav Chňoupek külügyminiszter üdvözlő táviratot küldött Abdái Va- kilnak, az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság külügyminiszte­rének. Az afgán párt- és állami vezetők ugyancsak táviratban üdvözölték Gustáv Husákot, a CSKP KB főtitká­rát, köztársasági elnököt és Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnö­köt a barátsági szerződés és a diplo­máciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója alkalmából. A távirat egyebek között rámutat, a két ese­mény rakta le a hagyományosan baráti kapcsolatok fejlesztésének alapjait. Bemutatkozó látogatás (ČSTK) - Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára tegnap Bratislavában' fogadta Khamphat Panyachacket, a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saság új csehszlovákiai nagykö­vetét. A baráti légkörű találkozón tájé­koztatta a vendéget Szlovákia gaz­dasági és szociális fejlődéséről s a CSKP XVII. kongresszusa utáni feladatok megvalósításáról. A laoszi diplomata tegnap Peter Colotkánál, a CSKP KB Elnökségé­nek tagjánál, szlovák miniszterel­nöknél és Viliam šalgovičnál, az SZLKP KB Elnökségének tagjánál, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöké­nél is bemutatkozó látogatást tett.

Next

/
Thumbnails
Contents