Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-05 / 233. szám, hétfő

A as sp 33 /r sí jr sa m * m jovo szolgalataban Körkép a 6. moszkvai nemzetközi könyvvásárról A E n olyan vagyok, mint a ba­rokk épületek: irtó tömegű ciráda, ezer frioritura, kibogozhatat- lannak tűnő részletek, közben az egész, miután megnéztük, mégis nagy szimmetriába illik össze“ - így vallott egykor a nyolcvanesztendős Szentkuthy Miklós, aki hömpölygő visszatekintéssel idézi föl az Új írás két legutóbbi számában gyermekko­rát: Frivolitások és Hitvallások címmel. Nem szégyen bevallani, ha főmű- vét, a Prae-t nem mindenki sorolja legkedvesebb olvasmányai közé, őszinte elhatározás, kemény munka és kitartás eredménye e hatalmas mü befogadása (több mint ötven éve írta!). Elbűvölő és lebilincselő vi­szont az írónak e folytatásokban napvilágot látó emlékezés-sora. Könnyeden szerteágazó, lendüle­tes, családi ,,belügyek“ oldotta sok- vonatkozúság és többértelműség jellemzi ez immáron bölcs öregem­ber visszatekintését. ,,Visszaemlé­kezéseimet tehát két végletes szán­dék táplálja, az egyik a szinte pszi­choanalitikus mindent-bevallás, öt­letszerűen, ahogy jön, - a másik: végtelen szomjúság a kompozícióra és a rendre." Az Ópapi, a bűvös tántik, a megközelíthetetlen Atyika mint az anya bálványa, az ízetlen otthon, a bénító puritánság és a fan­táziátlan, minden kellemet becsmér­lő életvitel egyszerre érthetetlen s mélységesen érthető melegágya lehetett annak a szakadatlanul min­den iránt érdeklődő szenvedélyes­ségnek, amely Szentkuthy életét ve­zette, tollát irányította, s ma is, az öregség csúcsán ilyes vallomásokra készteti: ,,Az ifjúság mindent túlsá­gosan nagy hűhóval, csinnadrattá­val csinál, mindent túlságosan is súlyos, végleges, tragikus lépésnek számít... Az idős kor alkalmasabb a bölcs mosolyra, a tömény humor­ra ...“ Nos, e szenvedélyes ifjúkorról fecseg hihetetlen frissen és éleslátó­an mindentudásával a ma is mohón minden pillanatban mindennel egy­szerre együttélő, bölccsé tisztult mí­ves elme. Remélhetjük, emlékezé­seinek folytatása következik, hiszen az idős írót faggató Kabdebó Lóránt a Petőfi Irodalmi Múzeum számára készült magnetofon-felvételek köz­lésében még jó hetven esztendő kibogozásával maradt adós. Gottfried Wilhelm Leibniz, korá­nak csaknem minden tudományos területén tevékeny, kivételes képes­ségű tudósa, 1700-ban végre elérte célját, amelyért évtizedeken át küz­dött. Megalakíthatta Berlinben azt a tudós társaságot, amely a tudomá­nyos fejlődést, az intellektuális és a gazdasági élet kibontakoztatását szolgálta. Az ő gondolata öltött tes­tet nem sokkal később a bécsi, a szentpétervári és a drezdai akadé­mia létrehozásában. A berlini Tudo­mányos Akadémia tagjainak sorá­ban olyan nevek szerepelnek a 18. században és a 19. század elején, mint a matematikus Gauss és Euler, a csillagász Bode, a kémikus Achard és a filozófus Kant. Levelező tagjai sorában olyan nagyságok említhe­tők, mint D’Alambert, Voltaire, Mon­tesquieu és mások. A Humboldt-fivérek befolyására a 19. században fontos tudományos alkotóműhellyé vált az akadémia. A 20. század első harmadában - többek között - Max Planck, Ein­stein, Laueé s Schrödinger neve fém­jelzi a tudóstársaság működését. A nácizmus uralomra jutásával azonban feladata háttérbe szorult, kapuit csak 1946. július 1 -jén - a fel- szabadulást követően - nyitotta meg újra Ezzel új fejezet kezdődött a nagy múltú intézmény történe­tében. Befejeződtek viszont Szergej Ob- razcovnak, a világhírű, Állami és Lenin-díjas bábjátékosnak három folytatásban közölt visszaemlékezé­sei a Szovjet Irodalom című folyó­iratban. Talán kicsit félreszorult az épp egyidőben megjelent új Ajtma- tov-regény, a Vesztőhely mellett, ám érdemes rájuk figyelnünk, mert a nyolcvanhat esztendős világjárt művész oly természetes bájjal s egyszerűséggel veti papírra élete „lépcsőfokait“, amilyen báj és derű sugárzott valamennyi figurájából, bá­bujából. Szentkuthy bonyolultságá­hoz messze nem hasonlító szerény derűje mégis egy ponton társsá emeli őt előbbi szerzőnkkel, mind­kettőjük visszaemlékezéseiből vala­mi elementáris optimizmus, valami elsöprő és diadalmas jóhiszeműség sugárzik; hajszás, nemegyszer bosszúságokkal vert életünkben fel­üdülés a szépnek és a jónak ilyen friss hitte! való szolgálata. Az emlé­kezet lépcsőfokain lépkedve Obraz­cov végigvezet érdekes, esemény­dús életén. Érdekes, hiszen a mű­vész élete az, különösen olyané, aki előbb festőnövendék, majd színész, rendező, végül - mintegy szintézise­ként a gyakorlatnak: bábjátékos. Is­merik szerte a földkerekségen (Don Jüanjának nálunk is tapsolhattunk évekkel ezelőtt), produkcióit milliók köszönték meg ovációval, művésze­tét világszerte ünnepelték. Különös és nemegyszer mulatságos történe­teit századunk történelme „segített“ megírni, hadd emeljek ki közülük egyet, amely találóan érzékelteti Obrazcov kivételes emberi-művészi értékeit. A háború idején egy hadikórház­ban lép fel. A valamennyire mozgás­képes sebesültek a klubterembe gyűlve nézik végig a produkciót. A harsány kacagás, a tomboló taps elhallatszik a kórtermekbe, s a ma­gatehetetlen betegek orvosaikkal együtt arra kérik a művészeket, tart­sák meg előadásukat az ágyhoz kötöttek előtt is. És Obrazcov sorra veszi a kórtermeket, és mind­egyikben újra meg újra előadja vi- dám-is-meg-szívbemarkoló-is mű­sorát. Végül akadt egy szoba, ahol csak ketten feküdtek, két súlyos, menthetetlenül sebesült „Az orvos nagyon kér, ne hagyjam ki ezt a kór­termet. Nagyon fontos lenne ha fel­lépnénk náluk. És én énekelek ne­kik, játszom a bábokkal, és látom eleven, vidám arcukat. Sem azelőtt, sem ezután soha nem léptem fel két ember előtt, de se eddig, se ezután sosem éreztem magam ennyire szükségesnek.“ Obrazcov útirajzai, amelyek per­sze egyben vallomások a bábozás­ról, valamint gyermekkönyvei meg­jelentek már magyarul is, biztos va­gyok benne, hogy Az emlékezet lép­csőfokai ugyancsak hamarosan kapható lesz könyvalakban. NAGY JUDIT Ma az NDK Tudományos Akadé­miája 56 tudományos intézet és 15 kutatóközpont irányítója. Ezekben 23 ezer tudós, mérnök, technikus és laboratóriumi alkalmazott dolgozik. Közülük több mint nyolcezer egyete­mi végzettséggel rendelkezik, szinte minden tudományágat képvisel. A műszaki kutatásokban a fő sze­repet az energetika, a mikro­elektronika, az informatika, a bio­technológia, a szén alapokon álló vegyészet fejlesztése és a gyártási folyamatok automatizálása játssza. A kutatásoknak köszönhetően sike­rült megtalálni a szén gázosításának Alekszej Macsavariani, grúz ze­neszerző muzsikát komponált Shakespeare Makrancos hölgyé­hez. Ezzel befejezte azt a zenei triptichont, melyet Shakespeare há­rom műve inspirált. Az Othellóhoz harminc évvel eze­lőtt irt balettzenét. Ez hozta meg a szerző számára a világhírt. A ba­lettet ugyanis nagy sikerrel játszot­ták a szovjet színházakon kívül Milá­nóban, Tokióban, Monte Carlóban, Helsinkiben és másutt. A triptichon második darabja, Százhárom ország háromezer ki­adója állította ki könyveit az idei, 6. moszkvai nemzetközi könyvvásá­ron, amelyet szeptember közepén A könyv a béke és a haladás szolgá­latában címmel rendeztek meg A Szovjetunióban a könyv, amely humánus eszméket képvisel, min­den korban, minden népnél a békét és a haladást szolgálta és szolgálja továbbra is, erőt ?.ö az emberiség életben maradásához“ - hangsú­lyozta néhány nappal ezelőtt Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommun- nista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. Egy moszkvai sajtóértekezleten, amelyet a Szovjet írószövetség és könyvkiadás illetékesei a kiállítás napjaiban tartottak, többek között arról is szó volt, hogy a jövőben - a tervek megvalósításához - a ki­adói tevékenységet is meg kell újíta­ni. Három hónapra szeretnék rövidí­teni a könyvek megjelentetésének idejét, s újdonságnak számít az is, hogy a kiadók ezentúl pályázat alap­ján döntik el, hogy kire bízzák a könyvek borítótervét és illusztrálá­sát. Ugyanezen a sajtótájékoztatón hangzott el az is, hogy az év végéig olyan kortárs irók műveit jelentetik meg kétszázezres példányban, mint például Bondarev, Borovik és Du- gyin. A következő egy-két évben Platonov műveit is kezükbe vehetik az olvasók, sőt Paszternak híres Doktor Zsivágóját is. A szűk körnek szóló közgazdasági könyvek mellett a jövőben népszerű ismeretterjesztő müvek is segítik majd a gondolko­dás átformálását. Ez utóbbiak ezen­túl nem harmincezer, hanem 500 ezer példányban látnak napvilágot a közgazdasági kiadó gondozá­sában. A Lityeraturnaja Gazeta 38-as száma A jövő szolgálatában című írásában arról is beszámol, hogy a külföldi könyvkiadók különös ér­deklődést mutattak az idei könyvki­állítás iránt, ami a Szovjetunióban végbemenő változásokkal, a szovjet társadalmi élet szféráinak demokra­tizálásával, az ország aktív békepo- liiikájával és a nemzetközi kapcsola­tokat érintő újfajta gondolkodással magyarázható. A szovjet kiadók húszezer könyv­vel képviselték magukat a nemzet­közi könyvvásáron. A Lenin, Októ­ber, Béke feliratú tábla alatt, amely központi helyet kapott a hatalmas kiállítási csarnokban, ötszáz kiad­vány sorakozott a polcokon a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából. Ma. életünk megújulása során újra a leninizmus kimeríthetetlen forrásából, forradal­munk és szocialista építőmunkánk mérhetetlen tapasztalataiból merí­tünk - írja a lap, s a régebbi kiadvá­nyok mellett a legújabbakról is hírt ad. Az évtizedekkel ezelőtt kiadott könyvek közül azokat tekinthették új módszereit. Kikísérleteztek rend­kívül ellenálló anyagokat. Új gyár­tástechnológiát vezettek be az elekt­ronikában, a kőolajgyártási mellék- termékeket takarmánykészitési cé­lokra hasznosították. Az akadémia munkáinak csak­nem a fele olyan alkalmazott kuta­tás, amelyeket a termelési nagy­üzemekkel, a kombinátokkal kötött szerződések alapján végeznek az ország előtt álló fő gazdasági célok teljesítése érdekében. A tudomány és az ipar együttműködése egyre inkább jellemzi az ország gazdasági életét. (B-P) a Hamlet is sok hívet szerzett a grúz komponista művészetének. A Mak­rancos hölgyet pedig a moszkvai Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics- Dancsenko Színház tűzte műsorára. A bemutató kapcsán a zeneszer­ző á következőket nyilatkozta: „Sze­retem Shakespeare-t az opera és általában a zene nyelvére fordítani. Művei mindig korszerűek, örök em­beri problémákra keresik a feleletet. Érdekes alkotói feladat, kihívást je­lentenek a muzsikusnak.“ meg az érdeklődők, amelyek az 1922-es firenzei kiállításon képvisel­ték a Szovjetuniót; köztük Lenin és V. S. Vernadszkij akadémikus műve­it, valamint az orosz irodalom „aranykorának“ köteteit. A hazai szerzőkön kívül termé­szetesen külföldi irók alkotásai is szóltak az októberi forradalom em­berformáló erejéről. Az új szovjet kiadványokat egytől egyig áthatja a peresztrojka szelleme; a nagy ok­tóber jelentőségéről, emberáldoza­tokat követelő harcairól igaz, őszinte hangon beszél valamennyi könyv. Nagy érdeklődést váltott ki a látoga­tók körében A nagy októberi szo­cialista forradalom című enciklo­pédia kiegészített és módosított har­madik kiadása, a Politizdat Nagy Október című forradalomtörténeti ki­adványa, a Progressznál napvilágot látott Az 1917-es év orosz forradal­ma: hogy volt? című könyv, A Szov­jetunió Kommunista Pártjának törté­nete a kortársak emlékezetében cí­mű sorozat és A szovjet hatalom első dekrétumai című fakszimile ki­advány. ^ Fredeti, szép kivitelezésű, nyom­Nemrég tartotta hetvenkettedik kongresszusát az Eszperantó Világ- szövetség. Az első eszperantó nyelvkönyv 1887. július 27-én jelent meg Varsóban és száz évvel később ugyanezen a napon a világ 60 or­szágából hatezer küldött helyezte el virágait a nyelv létrehozója, dr. Lu- doviko Zamenhoff szobra előtt Bia- lysztok városában, ahol Zamenhof született, s ahol most eszperantó világközpontot akarnak létesíteni. Maga a kongresszus, amelyet a Varsói Kultúra és Tudomány Há­zában tarottak meg, bővelkedett ér­dekesebbnél érdekesebb rendezvé­nyekben. Nyilvános ülése volt az Eszperantó Akadémiának. Több előadás hangzott el arról a számító- gépes rendszerről (DLT-Distribuita Lingvotradukado), mely az eszpe­rantót használja fel a számítógépes nyelvfordításokhoz. Itt az eszperan­tó hídnyelvként szerepel. Több elő­adás foglalkozott temrészettudomá- nyi (csillagászat, ornitológia, ökoló­gia), valamint irodalmi témákkal. Az előadásokon kívül színdara­bokat és szinkronizált filmeket láto­gatott a közönség. Nagy sikert ara­tott a Valahol Európában című ma­gyar film eszperantó változata, amely még negyven év távlatából is frissnek tűnt és meghatotta a közön­séget. Hatvan szekció ülésezett a kong­resszus ideje alatt, pedagógusok, orvosok, az ifjúsági és békemozga­lom küldöttei, a nemzetközi kereske­delmi és közgazdasági csoport, az eszperantó terminológia szakem­dailag is tetszetős újdonsággal kö­szönti a nagy októberi szocialista forradalmat a Szovjet írószövetség kiadványa. 1917. Vázlatok, cikkek, emlékezések - ez a címe annak a válogatásnak, amely a forradalom résztvevőinek és tanúinak vallomá­sait foglalja össze. A Szépirodalmi Könyvkiadó által megjelentetett Akiket a forradalom hívott című hétkötetes antológia szovjet költők és írók munkájából ad válogatást az Október tükrében. Hetvenedik köteténél tart A szovjet regény könyvtára című sorozat, amelyet a szovjet köztársaságok ne­ves alkotói ma is tovább írnak. Csehszlovákia, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Bulgária, Ro­mánia és Mongólia a Szovjetunióval közösen egyidejűleg adja majd ki azt a sorozatot, amely az 1945 után megjelent, a szocialista társadalom kialakulását és fejlődését bemutató legjelentősebb műveket foglalja ma­gába - adja hírül a Lityeraturnaja Gazeta munkatársa. A sorozat első köteteit még ebben az évben kezük­be vehetik az olvasók. (szabó) berei, a rádióamatőrök, ornitológu­sok, filatelisták, sakkozók, a nem­zetközi turizmus szakemberei, ze­neművészeti, irodalmi, filozófiai tár­saságok, a nőmozgalom küldöttei és még sokan mások. A megnyitón jelen volt a kong­resszus lengyelországi védnöke, a lengyel parlament elnöke, aki ma­ga is tagja az eszperantó mozga­lomnak, Varsó város polgármestere is. A mozgalom elnöke dr. H. Tonkin, aki egyetemi tanár az Egyesült Álla­mokban a főtitkár a magyar Felsőné dr. Szabó Flóra, a vezetőség tagjai közt van belga, francia, német, kínai és jugoszláv is. Dr. Tonkin szavai szerint sok híve van már az eszperantónak, de „a munka nagyobbik fele még előttünk van. Meg kell győzni az embereket arról, hogy az eszperantó jelenti a világ nyelvi problémái leküzdésé­nek legjobb megoldását." A szlovákiai eszperantisták is részt vettek az egy hétig tartó kong­resszuson Milan Zvara vezetésével, aki felszólalásában ismertette a szlovákiai eszperantó mozgalom sikeres fejlődését. A csoport tagjai kegyelettel adóztak a nyelv megte­remtője emlékének a varsói teme­tőben, 1988-ban Rotterdamban, 1989- ben Brightonban és 1990-ben Afrika valamelyik országában készülnek majd a kongresszus megrendezésé­re. Prágában legutóbb 1921-ben volt eszperantó világkongresszus. BENICKY ÉVA Alekszandr Szitnyikov: Szép lányok Emlékezések - folyóiratokban A NÉMET TUDOMÁNY FELLEGVÁRA A megzenésített Makrancos hölgy Hatvan szekcióban Eszperantó Világkongresszus Varsóban ÚJ SZÚ 4 1987. X. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents