Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-30 / 255. szám, péntek

ÚJ szú 3 1987. X. 30. Sevardnadze ma találkozik Reagannel és Shultzcal f % A középpontban a kettős nullamegoldás kidolgozásának befejezése j Ceausescu-Honecker találkozó (ČSTK) - Bukarestben befeje­ződtek Románia és az NDK legfel­sőbb vezetőinek tárgyalásai. Nico­lae Ceausescu, az RKP főtitkára, államfő és Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az államtanács elnöke a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeit és az idő­szerű nemzetközi problémákat te­kintette át. A brit ellenzék élesen bírálta a kormányt (ČSTK) - A brit parlament alsóhá­zában szerdán ért véget a londoni kormány és a NATO nukleáris fegy­verkezési politikájáról folytatott két­napos vita. Az ellenzék élesen tá­madta a Thatcher-kormányt. Denis Healey munkáspárti képviselő sze­rint az a terv, hogy a kilencvenes évek elejére új, Trident típusú ameri­kai hadászati rakétákkal „fegyve­rezzék át“ Nagy-Britanniát, az USA- tól való megalázó függőségbe ta­szítja Londont, hiába akarják formá­lisan úgy beállítani a dolgot, hogy a „független brit elrettentő erő erősí­téséről van szó“. Figyelmeztetett, hogy ez a függőség mind a védelmi, mind a külpolitikában meg fog mu­tatkozni. Szovjet szakértők helyszíni szemlén (ČSTK) - A stockholmi konferen­cia dokumentumaival összhangban a szovjet kormány október 26-án felkérte a Német Szövetségi Köztár­saság kormányát, tegye számára lehetővé, hogy nyugatnémet terüle­ten helyszíni katonai ellenőrzést va­lósíthasson meg. A bonni kormány a kérésnek eleget tett és szovjet katonai szakértők egy csoportja szerdán az NSZK-ba érkezett. lati lépések. Ugyanakkor szüksé­gessé vált, és gyakorlati lehetőség is van rá, hogy már most megkezdőd­jön a szovjet-amerikai dialógus új szakasza. A washingtoni tárgyalások figyel­mének központjában a közepes ha­tótávolságú és a harcászati-had­műveleti rakéták felszámolásáról szóló megoldás kidolgozá­sának a befejezése lesz. Ez két- három hét alatt elérhető, viszont egy hét már eltelt belőle. Ezért kell fel­gyorsítani a munkát, s ezzel magya­rázható az az operatív készség is, amellyel a szovjet fél úgy döntött, hogy a külügyminiszter Washington­ba utazik. A közepes hatótávolságú rakéták kérdésének megoldásával párhuza­mosan nagyon fontos, hogy meg­kezdődjenek az előkészítő munkák annak érdekében, hogy az évvégén esedékes csúcstalálkozón hatéko­nyan megvitathassák a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentését, valamint a rakétael- háritó rendszerek korlátozásáról szóló 1972-es szerződés megtar­tását. Redman: Szükség esetén a megbeszélések szombaton is folytatódnak (ČSTK) - Charles Redman, az amerikai külügyminisztérium sajtótit­kára tegnap közölte: Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter pénteken délután Washingtonban találkozik Ronald Reagan elnökkel. Ezt megelőzően Shultz külügyminiszterrel folytat tárgyalásokat. Redman szavai szerint a szovjet vendég legkésőbb pénteken reggel érkezik meg Washingtonba. Egyelő­re nyitott a kérdés, hogy a tárgyalá­sokat szombaton is folytatják-e. Az amerikai fél elvárásai szerint főleg a közepes hatótávolságú és harcá- szati-hadmüveleti rakétákról szóló megállapodás előkészítésével, a hadászati támadófegyverek csök­kentésével és az újabb szovjet­amerikai csúcstalálkozó előkészíté­sével foglalkoznak. Nem kizárt, hogy egyéb problémákat is megvitatnak, főleg a Perzsa-öbölben kialakult helyzetet. Ronald Reagan szerdán West Pointban, a katonai akadémia hall­gatói előtt mondott beszédében kije­lentette, a hadászati támadófegyve­rekről folytatott szovjet-amerikai tár­gyalásokon jelentős haladást értek el az 50 százalékos csökkentéshez vezető úton. Ugyanakkor felszólítot­ta a Szovjetuniót, hogy a stratégiai eszközök kérdését ne kapcsolja össze az űrfegyverkezéssel, vagyis az SDI programmal. Nagyra értékel­te azt a haladást, amelyet az európai rakéták felszámolásáról szóló szer­ződés előkészítésében elértek Shultz külügyminiszter múlt heti moszkvai tárgyalásain, hozzáfűzte: lehetséges, hogy az okmány hama­rosan elkészül. „Sevardnadze kül­ügyminiszter pénteken Washing­tonba utazik, hogy erről a témáról tovább folytassa velem és Shultzcal a tárgyalásokat.“ Reagan a legfelsőbb szintű talál­kozókról általában elmondta, azok „a vezetők és az államok számára is hasznosak lehetnek, mivel alkalmat adnak a nyílt párbeszédre, és hidat jelenthetnek a kapcsolatok javításá­hoz“. Azonban nem jelentik az elő­relépés feltételét a vitatott kérdések­ben - fűzte hozzá. A Reagan-beszéd így szervesen beleillik abba az általában véve vá­rakozással teli légkörbe, amely az utóbbi napokban a kelet-nyugati kapcsolatok terén kialakult. Az elnök arra törekedett, hogy mind a lesze­relés és a párbeszéd híveit, mind pedig a „héjákat“ is megnyugtassa, ezért szólt az SDI-ről, mint „az em­beri életek megmentésének csodá­latos eszközéről. Közép-Amerika Novemberben érvénybe lép a béketerv Managuában ülésezett a nemzeti megbékélési bizottság Elnöki vétó várható (ČSTK) - Az amerikai képviselő- ház megajánlási bizottsága szerdán törvényjavaslatot hagyott jóvá a Pentagon költségvetéséről a jelen­legi pénzügyi évben - 268 milliárd dolláros összegről van szó. A tör­vénytervezet követeli a rakétaelhárí­tó rendszerek korlátozásáról szóló 1972-es, ún. ABM-szerződés, vala­mint a SALT-II tiszteletben tartását, s tiltja, hogy a műholdromboló fegy­vereket kozmikus célpontokra pró­bálják ki, továbbá javasolja a mora­tórium elrendelését minden olyan nukleáris robbantásra, amelynek ereje meghaladja az 1 kilotonnát. Ezeknek a korlátozásoknak arra kel­lene rábírniuk Reagan elnököt, hogy a fegyverkezéssel kapcsolatos kér­désekről ismét kezdjen tárgyaláso­kat a törvényhozással - jelentette ki Joseph McDade, a képviselőház tagja. A javaslatot a képviselőház a jövő héten vitatja meg. Reagan már korábban többször is kijelentet­te, hogy megvétóz mindenféle ja­vaslatot, amely korlátozni szeretné a fegyverkezési programokat. (ČSTK) - öt közép-amerikai or­szág külügyminiszterei a Costa-Ri- ca-i fővárosban tartott kétnapos konferenciájukon megállapodtak ab­ban, hogy a térségbeli rendezésre vonatkozó, Guatemalában augusz­tus elején elfogadott béketerv no­vember 5-én végérvényesen ér­vénybe lép. Rodrigo Madrigal, a vendéglátó ország külügyminisztere a tanács­kozást követő sajtóértekezletén szerdán elmondta, Guatemala, Honduras, Costa Rica, Nicaragua és Salvador néhány további konkrét intézkedést vezet be, amelyek bizto­sítják a közép-amerikai béketerv megvalósítását. A miniszter szerint aktivizálódni fog a guatemalai meg­állapodások teljesítésének ellenőr­zésére létesült nemzetközi bizottság is. A bizottságot az ENSZ, az AÁSZ, a Contadora-csoport, valamint a li­mai csoport képviselői alkotják. A testület november 5-e és jövő év január 5-e között ellátogat az összes közép-amerikai országba és a hely­színen fogja ellenőrizni, miként hajt­ják végre a kormányok az egyes béketervet. xxx Managuában szerdán ülést tar­tott a nemzeti megbékélési bizott­ság, melyet a nicaraguai kormány a közép-amerikai béketerv értelmé­ben hozott létre. Miguel Obando y Bravo érsek, a bizottság elnöke az ülésen felajánlotta, hogy a kormány és az ellenforradalmi vezetők közötti esetleges tárgyalásokon közvetíte­ne. Az érsek közölte, az Egyesült Államokban nemrég tett látogatása során már találkozott a kontrák ve­zetőivel, s ők kérték fel a közvetí­tésre. Sergio Ramirez nicaraguai alel­nök azonban hangoztatta, a sandi­nista kormány sosem fog egyezked­ni az ellenforradalmárokkal, azon­ban kész a tárgyalásokra az Egye­sült Államokkal, amely a bandákat pénzeli és irányítja. Szakszervezetek a kontrák támogatása ellen (ČSTK) - A legnagyobb amerikai szakszervezeti központ, az AFL -CIO XVII. kongresszusán a floridai Miami Beachben határozatot foga­dott el, amely követeli a washing­toni kormánytól, szüntesse meg a nicaraguai ellenforradalmárok segélyezését. A dokumentum elítéli a kormánynak azt a tervét, hogy a kontráknak további 270 millió dol­lárt nyújt. A határozat ellen senki sem szavazott a küldöttek közül. Ez az első eset, hogy az amerikai szakszervezet Washington Nicara- gua-politikájával kapcsolatban mond véleményt. Az AFL-CIO ve­zetése általában kerüli a Fehér Ház külpolitikájának minősítését, most azonban a tagság nyomására kény­telen volt napirendre tűzni a közép­amerikai problémát. Politikai eszközökkel kell csökkenteni a feszültséget az Öbölben KÉT EXMINISZTER IS HELYESLI ENSZ-ERÖK KIKÜLDÉSÉT A TÉRSÉGBE Namíbia-vita kezdődött az ENSZ>ben (ČSTK) - Szavazás nélkül hagyta jóvá az ENSZ közgyűlése szerdán este a tavalyi nemzetközi békeévvel kapcsolatban hozott határozatot. Ebben a világszervezet felszólítja az egész nemzetközi közösséget, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket a tartós béke érdekében. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ugyancsak szerdán este kezdte meg a vitát a namíbiai helyzetről. Az ülést az afrikai országok, valamint az el nem kötelezett államok egy csoportjának kérésére hívták össze. Blaise Rabetafika madagaszkári küldött, az afrikai csoport elnöke emlékeztetett: a BT már két évvel ezelőtt elhatározta, ha a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság továbbra sem hajlandó teljesíteni az 1978- ban hozott, 435-ös számú határoza­tot, a testület az ENSZ Alapokmá­nyának értelmében kénytelen lesz megfelelő intézkedéseket foganato­sítani. Ezért a békéért és biztonsá­gért felelősséggel tartozó testület­nek, a Biztonsági Tanácsnak latba kell vetnie tekintélyét és rá kell kény­szerítenie Pretoriát, hogy távozzon Namíbiából. Peter Zuze, az ENSZ Namíbia-tanácsának elnöke, egyéb­ként zambiai diplomata, kijelentette: az ENSZ alapállása az, hogy a kubai csapatok Angolában a kormány meghívására tartózkodnak, a fajül­döző rezsim csapatai pedig törvény­telenül vannak Namíbiában. Síkra- szállt azért, hogy a BT a kubai csapatok angolai jelenlétével és a Namíbia függetlenségével kap­csolatos, mesterségesen kierősza­kolt összefüggést távolítsa el. Ha­sonló értelemben nyilatkozott India, Jugoszlávia, Nicaragua és Algéria képviselője is. A Közgyűlés első bizottságában Jurij Nazarkin szovjet diplomata ki­jelentette, országa leszerelési politi­kájának egyik fő célja, hogy mi­előbb megállapodás szülessen a vegyi fegyverek betiltásáról és felszámolásáról. Ennek érdekében a Szovjetunió a genfi leszerelési konferencián számos fontos javas­latot terjesztett már elő. Realista módon tekintett a tárgyalásokra és tiszteletben tartotta a többi résztve­vő álláspontját is. Amikor a konzultá­ciók zárószakaszukhoz érkeztek, a Szovjetunió fontos döntéseket ho­zott, s ezeket teljesíti is. Gyorsított ütemben építi a vegyi készletek fel­számolására szolgáló üzemet. A konferencia résztvevői számára pedig a Sihani katonai objektumban bemutatót tartott a vegyi munícióról és a vegyi fegyverek felszámolására szolgáló technológiai eljárásokról. Ezért egyes államoknak az a szán­déka, hogy bináris vegyi fegyvereket telepítsenek, komoly aggodalmat kelt s kétségessé teszi, hogy őszin­tén a megállapodás kidolgozására törekednek-e. (ČSTK) - Borisz Pjadisev, a szovjet külügyi szóvivő helyettese tegnap a TASZSZ diplomáciai tudó­sítójának adott nyilatkozatában kije­lentette, a perzsa-öbölbeli feszültsé­get kizárólag politikai és diplomáciai eszközökkel lehet csökkenteni. Ez a célja Julij Voroncov, a szovjet külügyminiszter első helyettese je­lenlegi kőrútjának Irakban, Iránban és Kuvaitban. Voroncov a tárgyalá­sokat Bagdadban kezdte meg, ahonnan Kuvaitba, majd Teheránba látogat. A megbeszélések során a BT 598-as számú határozatának megvalósítására, valamint az ENSZ-főtitkár békemissziójának tá­mogatására helyezi a fő súlyt. Természetesen az általános kö­zel-keleti helyzet rendezése is napi­rendre kerül - mondotta Pjadisev. Voroncov közelmúltban egyiptomi, szíriai és jordániai útja bizonyította, hogy ezek az államok a közel-keleti problémák rendezését egy nemzet­közi konferencia útján képzelik el. Az arab politikusok egyértelműen leszögezték, hogy más út nincs. Ér­tésre adták: Izrael és az Egyesült Államok közel-keleti politikája a Per­zsa-öböl országaiban egyáltalán nem váltott ki szimpátiát, ellenkező­leg, több esetben élesen bírálták azt. Két volt amerikai miniszter azt követelte a törvényhozásban, hogy a Perzsa-öbölben a hajózás bizton-, sága feletti ellenőrzést az ENSZ ve­gye át. Cyrus Vance, Carter elnök volt külügyminisztere és Elliot Ri­chardson egykori hadügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában Chilében az újságírók a hét derekán erélyesen tiltakoztak a szigorú cenzúra ellen. (Telefoto: ČSTK) hangoztatta: bebizonyosodott, hogy az amerikai haditengerészet jelenlé­te az öbölben egyáltalán nem tudja szavatolni a nemzetközi kereskedel­mi hajózás biztonságát. Szerintük ez a feladat sokoldalú együttműködést követel az ENSZ égisze alatt. A két ismert amerikai politikus ezzel a Szovjetuniónak azt a javaslatát támogatta, hogy az ENSZ zászlaja alatt hozzanak létre nemzetközi flottát, az ajánlatot azonban Wa­shington elutasította. Jaruzelski az önigazgatásról (ČSTK) - Wojciech Jaruzelski legfelsőbb lengyel vezető beszédet mondott a dolgozókollektívák öni­gazgatási tanácsainak 8. országos értekezletén, amely szerdán kezdő­dött meg Varsóban. Jaruzelski hangsúlyozta, Len­gyelországban az önigazgatás rendszere bevált, bár csak nem­rég vezették be. Felhívta a figyel­met; van lehetőség arra, hogy az önigazgatási tanácsok nagyobb mértékben vegyenek részt a társa- dalmi-politikai és a gazdasági válto­zások folyamatában. Ez annál is fontosabb, mivel a gazdasági reform második szakaszának programja az önigazgatási szervek szerepének és jogkörének kibővítésével számol. A lengyel vezető nagy figyelmet fordított az önigazgatási szervek és a vállalatok gazdasági vezetése, il­letve az ott működő politikai és tár­sadalmi szervezetek közötti együtt­működésre. (ČSTK) - Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter rövid, de na­gyon tartalmas washingtoni munka­látogatásának célja, hogy átadja Ronald Reagan elnöknek Mihail Gorbacsov üzenetét, s mind az el­nökkel, mind pedig Shultz külügymi­niszterrel folytassa a párbeszédet a szovjet-amerikai kapcsolatok kulcsfontosságú kérdéseiről - mon­dotta tegnap moszkvai sajtóértekez­letén Borisz Pjadisev, a külügyi szóvivő helyettese. Hozzáfűzte, a tárgyalásoknak két síkon kell foly­ni. Logikusan feltételezhető, hogy folytatják az intenzív megbeszélése­ket a nukleáris fegyverek különböző osztályainak korlátozásával és csökkentésével kapcsolatos gyakor­A kaliforniai Concorde haditengerészeti támaszpontnál a napokban tüntetést rendeztek az USA közép-amerikai politikája ellen. A megmozduláson részt vett Brian Wilson is (képünkön baloldalt), akit szeptember 2-án súlyosan megsebesített egy vonat, amely fegyvereket szállított a kontráknak, úgyhogy Wilson mindkét lábát amputálni kellett. (Telefoto - CSTK)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents