Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-30 / 255. szám, péntek

KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról) sének befejezéséről. Tájékoztatott az ekkor tett új szovjet kezdeményezé­sekről, melyek a felek álláspontjának közelítésére irányulnak a hadászati­támadó fegyverek 50 százalékos csök­kentése terén a rakétaelhárító rendsze­rekről kötött szerződés szigorú és leg­alább tíz évig történő betartása mel­lett, valamint arról, hogy szovjet rész­ről javasolták moratórium életbe lépte­tését ez év november elsejétől a köze­pes és rövid hatótávolságú rakéták gyártására, a velük folytatott kísérle­tekre és a telepítésükkel kapcsolatos minden tevékenységükre. Az illésen képviselt államok támo­gatták a szovjet álláspontot ezen kér­désekben és kifejezték reményüket, hogy a nukleáris rakéták e két osztá­lyának felszámolásáról kötendő egyez­ményt mielőbb aláírják, és az USA elfogadja a moratórium-javaslatot. Aláhúzták annak szükségességét, hogy az előterjesztett javaslatok alap­ján a szovjet-amerikai csúcstalálko­zón a közepes és a rövid hatótávolsá­gú rakétákról kötendő szerződés alá­írása mellett rögzítsék a hadászati tá­madófegyverekről és a fegyverek vi­lágűrbe történő kijuttatása megelőzé­séről kötendő egyezményekkel kap­csolatos alapálláspontokról szóló megállapodást. A Varsói Szerződés tagállamai síkra szállnak a nukleáris kísérletek mielőb­bi teljes és átfogó betiltásáért, mint a nukleáris fegyverek kifejlesztése, gyártása és korszerűsítése beszünte­tése ügyében teendő elsődleges intéz­kedésért. Nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a nukleáris kísérletek korlátozá­sával és végső soron teljes beszünte­tésével foglalkozó, egy fórumon zajló teljes, szakaszos tárgyalásoknak már a közeli napokban történő megkezdé­séről kötött szovjet-amerikai megálla­podásnak, továbbá a nukleáris veszély csökkentésével foglalkozó központok létrehozásáról kötött szovjet-amerikai megállapodás aláírásának. Az ülésen képviselt államok szerint a közepes és rövid hatótávolságú ra­kéták felszámolásáról kötendő szov­jet-amerikai egyezmény aláírása és a hadászati támadófegyverekkel, vala­mint a világűrrel kapcsolatos megálla­podások megkötése reális utat nyitna a nukleáris leszerelés folyamatának, lehetőséget teremtene az előrehala­dásra a leszerelés más irányaiban és a biztonság megerősítésében, Európa nukleáris fegyverektől történő teljes megszabadításának, a fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökken­tésén a katonai kiadások megfelelő mérséklése mellett. Rendkívül fontos, hogy ne kerüljön sor semmiféle olyan lépésre, amely megnehezítené ezen megállapodások megkötését. Ezzel kapcsolatban ko­moly aggodalmat keltenek a Nyugat egyes képviselőinek azon nyilatkoza­tai, amelyek arra hívnak fel, hogy az Európában levő amerikai rakéták kü­szöbön álló felszámolását új nukleáris és nem nukleáris fegyverzetek telepí­tése, új katonai rendszerek létrehozása útján „kompenzálják“. 3. Az ülésen képviselt államok meg­erősítik eltökéltségüket a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszeré­nek létrehozására. Síkra szállnak min­den állam biztonsága egyenlő alapon történő szavatolásáért a nemzetközi kapcsolatok minden területén. A biztonságos világ megteremtése feltételezi a nukleáris, vegyi és egyéb tömegpusztító fegyverek megsemmi­sítését, a fegyveres erők, a hagyomá­nyos fegyverzetek radikális csökken­tését és a katonai kiadások megfelelő csökkentését, a katonai szövetségek feloszlatását és az idegen területen levő támaszpontok felszámolását, az összes külföldön állomásozó csapatok hazatérését, a bárminemű agresszió megelőzését szolgáló hatékony me­chanizmusok létrehozatalát, a békének a fegyverzetek jelentősen alacsonyabb szintjén történő fenntartását. A népek biztonsága szavatolásának fontos feltétele a már létező regionális konfliktusok mielőbbi békés megköté­se és újabbak megelőzése. A biztonsá­gi rendszer lényeges elemei a nemzet­közi terrorizmussal folytatott hatékony harccal kapcsolatos intézkedések is. Az egyenlő gazdasági biztonságot a nemzetközi gazdasági kapcsolatok­ban, - beleértve a valutáris-pénzügyi kapcsolatokat - valamennyi állam, kö­zöttük a fejlődő országok érdekében, demokratikus és egyenjogú alapokon történő átalakításának, az új világgaz­dasági rend megteremtésének, a gyen- génfejlettség felszámolásának, a külső eladósodottság problémája globális és igazságos rendezésének kell biztosíta­nia. Jelentősen hozzájárulnak e célok eléréséhez a tényleges leszerelés ré­vén felszabaduló eszközöknek a gaz­dasági és szociális fejlődés szükségle­teire történő átirányítása. Az átfogó biztonság rendszerének kialakítását elősegítené az országok széles körű és valóban egyenjogú együttműködése a humanitárius kér­dések terén. A Varsói Szerződés tagál­lamai szükségesnek tartják az élethez és munkához való alapvető emberi jo­gok, a politikai, állampolgári, gazdasá­gi, szociális és kulturális emberi jogok teljes érvényesítését, azok teljes egy­ségében és összefüggésében az álla­mok szuverenitásának tiszteletben tar­tása mellett, a diszkrimináció, az apart­heid, a fajgyűlölet, a nacionalizmus és sovinizmus, a háborús propaganda minden formájának felszámolásával. Síkra szállnak a humanitárius kérdé­sekkel foglalkozó széles körű párbe­szédért, beleértve a moszkvai összeu­rópai konferencia adta kereteket. Az ülésen képviselt államok ismé­telten aláhúzták annak szükségessé­gét, hogy minden állam szigorúan tart­sa tiszteletben a nemzetközi független­ség és szuverenitás, az erőszakról és az azzal való fenyegetésről történő le­mondás, a határok sérthetetlensége és a területi integritás, a viták békés ren­dezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenjogúság elveit, az ENSZ Alapokmánya és a helsinki záró­okmány többi elvét és céljait, valamint a nemzetközi kapcsolatok egyéb, álta­lánosan elismert normáit. Kiemelték annak fontosságát, hogy az ENSZ-közgyűlés most folyó 42. ülésszakán konstruktívan tekintsék át a szocialista országok közös kezdemé­nyezését, amely az átfogó biztonsági rendszernek az ENSZ-tagállamok kol­lektív erőfeszítése útján történő kiala­kítására irányul. Abból kiindulva, hogy e rendszernek az ENSZ keretében és alapokmánya alapján kell működnie, a miniszterek síkra szálltak a Közgyű­lés, a Biztonsági Tanács és az ENSZ főtitkára szerepének növeléséért, azért, hogy az összes állam maximális támogatást nyújtson számukra, járul­jon hozzá az ENSZ és intézményei munkájának nagyobb hatékonyságá­hoz, a nemzetközi kérdések megoldá­sához való hozzájárulásuk növelésé­hez. Kifejezték reményüket, hogy a Közgyűlés új lendületet fog adni az e kérdésekben folytatott eredményes nemzetközi párbeszédnek, segít elmé­lyíteni és gazdagítani annak tartalmát. 4. A Varsói Szerződés tagállamai fel­hívják a vegyi fegyverek teljes betiltá­sáról és a készletek megsemmisítésé­ről folyó tárgyalások résztvevőit, hogy tanúsítsanak kellő politikai akaratot, teljesítsék az ENSZ felhívását, és mi­előbb fejezzék be a megfelelő nemzet­közi konvenció kidolgozását. 5. Az ülésen képviselt államok első­rendű feladatnak tekintik az európai fegyveres erők és fegyverzetek lénye­ges csökkentését. Erre irányul az 1986. júniusában Budapesten meghirdetett közös program is. Ennek kapcsán a miniszterek aláhúzták annak szüksé­gességét, hogy meg kell gyorsítani a jövőbeli tárgyalások mandátumának kidolgozását, valamennyi résztvevő biztonsági érdekeinek figyelembe vé­telével. Ez és a madridi találkozó záró- dokumentumának megfelelően az összeurópai folyamat mind a 35 részt­vevő állama számára reális lehetősé­get biztosítana az európai leszerelési, bizalomerősítő és biztonsági kérdések megvitatására, megoldására és lehető­vé tenné a tárgyalások mielőbbi meg­kezdését. Az ülésen résztvevő államok megerősítették azt a javaslatukat, hogy az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet résztvevő államainak külügyminiszterei tartsanak találkozót, amely határozatot hozna széles körű nagy horderejű tárgyalások megkez­déséről az európai fegyveres erők tak­tikai, nukleáris- és hagyományos fegy­verzetek lényeges csökkentéséről a katonai kiadások megfelelő csökken­tése, az egyensúlytalanságok megfele­lő csökkentése útján történő felszámo­lása, a meglepetésszerű támadás ve­szélyének elhárítása mellett. A találko­zó hozzájárulna az európai biztonság és együttműködés más kérdéseinek a megoldásához is. A miniszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a stockholmi konferencia doku­mentuma rendelkezésének megvalósí­tása hozzájárul a kölcsönös megértés­hez, a bizalom és biztonság megerősí­tését szolgálja. Az európai bizalom megerősítése számára nagy jelentőségű lenne a Var­sói Szerződés tagállamai 1987. máju­sában Berlinben a NATO tagországai­hoz intézett azon javaslatának megva­lósítása, hogy folytassanak konzultá­ciókat a katonai doktrínákról. 6. Nukleáris és vegyifegyvermen- tes-övezetek létrehozása a Balkánon, Közép- és Észak-Európában elősegíte­né a helyzet megjavulását a kontinen­sen és egyidejűleg jelentősen hozzájá­rulna a világ megszabadításához a tö­megpusztító fegyverek ilyen fajtáitól. Ezzel kapcsolatban az ülés résztvevői ismételten kifejezték támogatásukat a Német Demokratikus Köztásaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság, a Román Szocialista Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság ezirányú javaslataival kapcsolatban és aláhúz­ták azok megvalósításának szüksé­gességét. Megerősítették, hogy államaink ké­szek elősegíteni a közép-európai fegy­verzetek csökkentésére és a bizalom erősítésére irányuló a Lengyel Nép- köztársaság által előterjesztett terv megvalósítását. A terv megvalósítása a béke, a stabilitás megerősítésének, a szilárd biztonság szavatolásának fontos tényezője lenne az európai föld­részen. A miniszterek állást foglaltak amel­lett, hogy a két katonai-politikai szö­vetség érintkezési vonala mentén fek­vő államok fogadjanak el konkrét in­tézkedéseket a katonai szembenállás szintjének csökkentésére és a kölcsö­nös bizalom erősítésére, beleértve a támadófegyverek legveszélyesebb fajtáinak kölcsönös kivonását. Az ülésen képviselt államok támo­gatják a Szovjetunió azon javaslatát, hogy Észak-Európában és az Arkti- szon egészében radikálisan csökkent­sék a katonai szembenállás szintjét és ezt a térséget változtassák a béke és együttműködés övezetévé, továbbá folytassanak e célból tárgyalásokat az érdekelt államok között. Üdvözlik a földközi-tengeri el nem kötelezett országoknak az ezen térség­nek a békés együttműködés övezetévé változtatására irányuló erőfeszítéseit. A miniszterek emlékeztetnek a Varsói Szerződés tagállamai ezzel kapcsola­tos javaslatára. 7. Az ülésen képviselt államok hangsúlyozták szigorú és hatékony, (ČSTK) - A szövetségi kormány tegnapi ülésén megtárgyalta a CSSZSZK Legfelsőbb Bíróságá­nak a családjogi kérdésekről szóló jelentését. Ez megállapítja, hogy a családról és az ifjúságról való növekvő gondoskodás ellenére ál­landóan növekszik a válások szá­ma, családi kapcsolatok bomlanak fel, ami a szülők és a gyerekek bűnözési arányában is megmutat­kozik. A kormány részletesen foglalko­zott a CSSZSZK és a Szovjetunió 2000-ig szóló hosszú távú gazdasá­gi és tudományos-műszaki együtt­mind nemzeti, mind nemzetközi ellen­őrzési rendszer kidolgozásának szük­ségességét, beleértve a helyszíni ellenőrzést. Az ellenőrzés ilyen rend­szere szavatolná az összes leszerelési megállapodás pontos teljesítését és megteremtené annak bizonyosságát, hogy az e megállapodások alapján vál­lalt kötelezettségeket semmilyen kö­rülmények között nem sértik meg. En­nek a leszerelés minden vetületét át kell fognia. 8. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy most minden eddiginél sürgetőbb az a feladat, hogy minden állam határozottan fokozza erőfeszíté­seit hatékony leszerelési lépések meg­tétele érdekében. A megfelelő nemzet­közi fórumok, különösen a genfi lesze­relési konferencia tevékenysége haté­konyabbá tételének is e célt kell szol­gálnia. Az ülés e kérdésről dokumentu­mot fogadott el. Síkra szállva a leszerelési kérdések komplex megközelítéséért, a szövetsé­ges országok kizárólagos fontosságot tulajdonítanak annak, hogy az ENSZ közgyűlése 3. rendkívüli leszerelési ülésszakának munkája kedvező lendü­letet adjon a különböző leszerelési problémák ügyében folyó valamennyi tárgyalásnak, konkrét intézkedések egyeztetésének e téren, irányuljon a nukleáris fegyverektől mentes biz­tonságos világ terén történő előrelé­pésre, segítse elő a bizalmon, nyíltsá­gon, nyitottságon és a nemzetközi ügyekben való kiszámíthatóságon ala­puló politikai légkör kialakítását. 9. Az ülésen képviselt államok sikra szállnak a béke és együttmüködés oszthatatlan Európájáért, az „összeu­rópai otthon“ létrehozásáért, amely­ben meghonosodna a jószomszédság és bizalom, az együttélés és kölcsönös megértés légköre. A biztonság és együttműködés te­rén kibontakozó tendenciák létrehoz­zák annak előfeltételeit, hogy az össz­európai folyamat új lendületet kapjon. Az ülésen képviselt államok különle­ges jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a növekvő bizalom légkörében a sokoldalú párbeszéd szilárd és meg­bízható alapon folyjon, dinamikusan bővüljön és mélyüljön az együttműkö­dés Megerősítik elkötelezettségüket az összeurópai folyamat lendületes előrehaladása iránt, és készségüket, hogy közös erőfeszítésekkel minősé­gileg új szakaszt nyissanak az európai enyhülés terén. Megvitatva a bécsi találkozó mene­tét, a miniszterek állást foglaltak amel­lett, hogy azon kiegyensúlyozott meg­állapodások szülessenek a helsinki zá­róokmány valamennyi témakörében és annak összes elve alapján. Vélemé­nyük szerint fokozni kell az olyan meg­állapodások mielőbbi elérésére irányú­működési programjának bővítésére és konkretizálására tett javaslatok megvalósításával. Olyan, a gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködést érintő kapcsolatok bővítéséről van szó, amelyek a csehszlovák'és a szovjet vállalatok és szervezetek közvetlen együttmű­ködését, a közös társulások létreho­zását, a gépipari, elektrotechnikai, kohászati mezőgazdasági és élelmi­szer-ipari, valamint a kutatási együttmüködés intenzifikálását szol­gálják. Számolnak a vegyiparon be­lüli kooperáció és szakosodás elmé­lyítésével is. A gazdasági eredmények értéke­léséről a kormány megállapította: a készletek növekedése hosszú tá­von megelőzi az újratermelt értékek növekedését, és egyensúlyi zavaro­kat okoz a népgazdaságban. A kor­mány elégedetlenségét fejezte ki a központi szervek, a minisztériu­mok és a termelési-gazdasági egy­ségek irányító- és tervezőmunkájá­val kapcsolatban, és konkrét intéz­kedéseket hozott a készletek foko­zatos csökkentésére. A kormány megtárgyalta a 2000- ig szóló hosszú távú csehszlovák -vietnami gazdasági és tudományos műszaki együttműködési programot is. Megvitatott továbbá néhány folyó­szennyezési esetet. Az okot a kapa­citások elégtelen műszaki állapotá­ban, valamint a technológiai és munkafegyelem durva megsértésé­ben látja. A helyzet javítására olyan ló erőfeszítéseket, amelyek lehetővé tennék az összeurópai folyamat minő­ségileg új szintre emelését. Aláhúzták a prágai gazdasági fórum, a bukaresti tudományos-technikai együttmüködé­si konferencia, a szófiai környezetvé­delmi fórum, az európai kulturális örökség megőrzésével foglalkozó krakkói szimpózium összehívásának jelentőségét. 10. A miniszterek véleményt cserél­tek a létező feszültség- és válsággó­cokról, és megerősítették az ülésen képviselt államok azon eltökéltségét, hogy aktívan elősegítik azok igaz­ságos politikai rendezését. Aláhúzták, hogy a közel-keleti igaz­ságos átfogó rendezés és tartós béke biztosításában nagy jelentőségű lenne az ENSZ égisze alatt megrendezendő nemzetközi konferencia minden érde­kelt fél - beleértve a Palesztinái Felsza­badítási Szervezetet és a Biztonsági Tanács állandó tagjait - teljes jogú részvételével. Kifejezve aggodalmukat a feszült­ség fokozódása miatt a Perzsa-öböl- ben, aláhúzták annak szükségességét, hogy az irak-iráni háború mielőbb feje­ződjön be, az ENSZ Biztonsági Taná­csa 598. számú határozatát teljes mér­tékben és halaszthatatlanul teljesítsék, vonják ki az Öbölből a külföldi hadiflot­tákat és biztosítsák a hajózás szabad­ságát ebben térségben. 11. A szövetséges szocialista álla­mok megerősítették eltökéltségüket, hogy erősítik kölcsönös összeforrott- ságukat és egységüket, növelik külpo­litikai együttműködésük dinamizmusát annak érdekében, hogy elhárítsák a háború fenyegetését, erősítsék Euró­pa és a világ biztonságát. Az ülésen áttekintettek több konkrét, gyakorlati intézkedést, egyebek között az újon­nan létrehozott állandó szervet - a tá­jékoztatási csoport, valamint a leszere­lési különbizottság - tevékenységével kapcsolatban. Az ülés résztvevői emlékeztettek ar­ra, hogy az a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója előestéjén zajlik, hangsúlyozták továbbá, hogy a forradalom új szakaszt nyitott az emberiség életében, megnyitotta a né­pek társadalmi és nemzeti felszabadu­lásához, a háború és fegyverek nélküli világhoz vezető utat. A szocializmus győzelme több országban a szocialista világrendszer kialakulásához vezetett, amely egyre növekvő szerepet játszik, mind a békéért és leszerelésért, a nem­zetközi biztonságért és társadalmi ha­ladásért, a szabadságért, az egyenlő­ségért, minden állam függetlenségé­nek és szuverenitásának tiszteletben tartásáért folytatott harc vezető ereje. Az ülés a barátság és az elvtársi együttmüködés légkörében folyt le. A következő ülésre Szófiában kerül sor. intézkedéseket fogadott el, amelyek a veszélyes anyagokkal való bánás következetes ellenőrzésére és a ve­lük kapcsolatos berendezések keze­lésének javítására irányulnak. Ezután a kormány értékelte az 1990. évi csehszlovák spartakiád előkészületeinek jelenlegi helyzetét. Jóváhagyta továbbá azt a cseh­szlovák-magyar szerződést, amely­nek értelmében a két fél kölcsönö­sen jogsegélyt nyújt a polgár-, mun­ka-, család- és büntetőjogi ügyekben. Prágában tanácskozott a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) Az ülésen a Varsói Szerződés tagállamainak minden külügyminisz­tere felszólalt. Részletesen áttekin­tették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, főleg a leszerelés problé­máit. Ezenkívül napirenden szere­peltek Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Washingtonban folytatandó megbeszélései. Az ülés résztvevői közleményt és A Genfben folyó leszerelési értekez­let hatékonyabbá tételéről című do­kumentumot hagyták jóvá. Az ülés, amelyen a külügyminisz­terek helyettesei, tanácsadók és szakértők is részt vettek, a kölcsö­nös megértés és az elvtársi együtt­működés légkörében zajlott le. Közlemény a szövetségi kormány üléséről ÚJ szil 2 1987. X. 3I Díszvacsora Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi mi­niszterelnök tegnap a prágai Černín- palotában a Varsói Szerződés kül­ügyminiszteri bizottságának ülésén részt vevők tiszteletére díszvacsorát adott. Részt vett rajta Vasil Biľak és Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnöksé­gének tagjai, a KB titkárai, Rudolf Rohlíček, a szövetségi miniszterel­nök első helyettese, Michal Štefa- ňák, a CSKP KB osztályvezetője és más személyiségek. Jelen voltak a Varsói Szerződés tagországainak csehszlovákiai nagykövetei is. A díszvacsorán, amely szívélyes és elvtársi légkör­ben zajlott le Ľubomír Štrougal elv­társ, valamint Petr Mladenov mon­dott pohárköszöntőt.

Next

/
Thumbnails
Contents