Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-28 / 253. szám, szerda

ÚJ szú 3 1987. X. 28. Közép-amerikai külügyminiszteri konferencia Salvadorban meggyilkolták az emberi jogok bizottságának elnökét (ČSTK) - San Jóséban, Costa Rica fővárosában tegnap megkez­dődött az öt közép-amerikai ország külügyminisztereinek konferenciája, amely Guatemala, Honduras, Costa Rica, Nicaragua és Salvador állam­fői által az idén augusztusban aláírt béketerv teljesítése ellenőrzésével foglalkozik. Salvadorban hétfőn meggyilkol­ták Herbert Ernesto Anayát, az emberi jogok védelmével foglalkozó kormányon kívüli bizottság elnökét. A salvadori fővárosban a nyílt utcán hangtompítós pisztollyal lőtték le Szemtanúk szerint két polgári ruhás férfi kivárta, amíg iskolába kíséri gyermekeit, utána végrehajtották a merényletet. Az emberi jogok bi­zottságának képviselője rádióbe­szédében kijelentette, a bűntényt a titkosszolgálatok által irányított ún. halálbrigádok tagjai hajtották végre és a gyilkosságért a kormányt tette felelőssé. A rendőrség nem állapi­Roberto Calde­rón, a nicaraguai 5. katonai körzet parancsnoka nemrég kijelen­tette, az ellenfor­radalmi csopor­tok tagjai a san­dinista hatósá­gokhoz fordul­hatnak, s tár­gyalhatnak velük az esetleges amnesztiáról. Ezzel a lehető­séggel éltek a képen látható misszkitó indiá­nok, akik a kont­rák soraiban harcoltak. (ČSTK­felvétele) Ülést tartott a kínai pártkongresszus elnöksége Sajtóértekezlet a tudományos-múszaki fejlesztési tervekről (ČSTK) - Pekingben, a parla­menti palotában tegnap megtartotta második ülését a Kínai Kommunista Párt XIII. kongresszusának elnöksé­ge. A tanácskozáson Csao Ce-jang ügyvivő főtitkár elnökölt. A politikai bizottság nevében Csiao-Si, a KB titkára tartott beszámolót, majd az elnökség úgy határozott, hogy a kongresszusi munkacsoportok elé terjesztenek több, a politikai bizott­ság által javasolt dokumentumot. Egyrészt azoknak a névsoráról van szó, akik az új központi bizottságba és a pártfegyelmi bizottságba való jelölésük folytán részt vesznek az előzetes választáson, másrészt pe­dig azoknak a névsoráról, akiket az új központi tanácsadó bizottságba választanak meg. A munkaelnökség a választások lebonyolításával is foglalkozott. Ezek titkos szavazással történnek. A központi bizottságba és a pártfe­gyelmi bizottságba több személyt jelöltek, mint ahány valóban bekerült a testületbe. A központi tanácsadó bizottságban a jelöltek és a tagok száma azonos. Sung Tyien, az államtanács tag­ja, a tudományos-műszaki állami bizottság elnöke tagnap sajtóérte­kezletet tartott, s elmondta, hogy a közepes és a hosszú távú gazda­sági célokkal összhangban Peking­ben kidolgozták a tudományos-mű- szaki fejlesztés tervét. Ez kimondja, hogy a kínai tudósok és műszaki szakemberek döntő többségének azokra a feladatokra kell összponto­sítaniuk, amelyeket az évszázad vé­géig tűztek ki Sung Tyien tájékoztatta a jelenle­vőket arról, hogy Kína a jövőben saját űrhajóst küld a világűrbe. Egyelőre azonban a kínai tudósok az űrtudomány kutatási területére összpontosítanak. Mint mondotta, többször folytattak tárgyalásokat az űrkutatásban való együttműködésről az USA-val. Csu Li-lan asszony, az említett állami bizottság alelnöke a sajtóérte­kezlet, további részében sajnálkozá­sát fejezte ki a washingtoni kormány közelmúltban hozott döntése miatt, amellyel a USA a Kínába irányuló korszerű technológiára vonatkozó korlátozások „liberalizálását" leállí­totta. Ezt követően azt húzta alá, ho^y Pekingben üdvözlik a tajvani tudósokat, örömmel veszik, ha Kíná­ba mennek, hogy együtt dolgozza­nak kollégáikkal. totta meg a tettesek személyazo­nosságát. Ricardo Acevedo salvadori kül­ügyminiszter San Jóséban hétfőn megtartott sajtóértekezletén azokra az erőkre próbálta hárítani a gyilkos­ságért a felelősséget, melyeknek úgymond nem érdeke a salvadori fegyveres konfliktus békés rendezé­se. Itt érdemes emlékeztetni arra, hogy Marianella Garcia Villas asz- szonyt, Herbert Anaya elődjét 1983- ban szintén meggyilkolták. A hivata­los verzió szerint a partizánok és a kormánycsapatok összecsapása során vesztette életét, az emberi jogok bizottsága a biztonsági erőket tette felelőssé haláláért. Managuában a Nicaraguai Nők Szövetségének kezdeményezésére hétfőn tiltakozó felvonulást rendez­tek a nicaraguai reakció arra irányu­ló törekvései ellen, hogy akadályoz­za a nemzeti'megbékélés folya­matát. Dél-koreai népszavazás Az alkotmánymódosításról (ČSTK) - Dél-Koreában tegnap kezdődött meg a népszavazás az alkotmány módosításáról. Az alap­törvény új tervezetét az ellenzék nyomására dolgozták ki, s többek között kimondja a közvetlen elnök- választásokat, egyes demokratikus szabadságjogok garantálását, s részlegesen korlátozza az elnök jogkörét a parlament javára. Ha a 25,6 millió szavazásra jogo­sult állampolgár nagyobb fele igent mond az új alkotmányra, akkor ez felváltja a legutóbbi, a Csőn Tu Hvan diktátor által kidolgozott 1980- as alaptörvényt. A népszavazás első eredményeit ma délutánra várják. Egyébként a lebonyolításra, ame­lyet az ellenzék a demokrácia ünne­pének nevez, hozzávetőleg 140 ezer rendőr felügyel teljes készült­ségben. A FORRADALOM ÚTJA 1917. október 24-én megkez­dődött Pétervárott az északi körzet szovjetjeinek a kongresszusa. A kongresszus megszervezésével kapcsolatos munkák zömét a szovjetek bolsevistái vállalták magukra, s így a bolsevik párt központi bizottsága sokat várt ettől a tanácskozástól. Lenin levélben fordult a kong­resszus bolsevik küldötteihez, kér­te, legyenek aktívak, s ismertes­sék, népszerűsítsék a bolsevik programot. Ezért a bolsevik frakció tagjai ülést tartottak a tárgyalások megkezdése előtt, ahol megbe­szélték az egységes fellépés takti­káját. Lenin utasítása szerint szin­te egymást váltották a szónoki emelvényen. Felszólalásaik nagy visszhangot váltottak ki, s a dele­gátusok harci hangulatban tárgyal­ták, elemezték a teendőket. Külö­nösen Kirilenko, Trockij, Antonov- Ovszejenko és Lasevics felszóla­lásai voltak eredményesek. Trockij nem titkolta, hogy a várható forra­dalom az ellenforradalommal ví­vott párbaj lesz, s így a hatalom átvételéért az embereknek még az életüket is kockáztatni kell. A kongresszus küldöttei elfo­gadták a bolsevikok által előter­jesztett határozatot. Elismerték: elmúlt a szónoklatok kora. Elérkezett az a perc, amikor már egyedül a szovjetek határozhat­nak, csak az egységes fellépés mentheti meg az országot és a for­radalmat. Már csak ők határozhat­nak a központi hatalom kérdé­sében". A forradalmi szervezőmunka nem korlátozódott a kongresszus­ra, behálózta az egész északi kör­zetet. A bolsevisták mindenütt el­lenőrizték a katonai helyzetet, be­folyásolták a katonák politikai han­gulatát. Megvizsgálták a felkelés lehetőségeit, s arra a következte­tésre jutottak, hogy a fővárost erős forradalmi gyűrű veszi körül és védi. Lenin - a történészek feltéte­lezése szerint - október 23-án ta­lálkozott a forradalom katonai szakértőivel, akik ismerték ennek a gyűrűnek a gyengéit is. így pél­dául Antonov-Ovszejenko a balti flotta megbízhatóságáról beszélt, s szavatolta hűségét, míg Pod- vojszkij és Nyevszkij sürgették a pétervári helyőrség felkészítésé­nek meggyorsítását. Lenin találko­zott a moszkvai bolsevik szervezet képvisélőjével is. Pjatnyickij ismer­tette a helyzetet, s kérte Lenint, tanácsaival támogassa a moszk­vai vezetést. A forradalmi erők helyzetének ilyen feltérképezése után kezdett kialakulni a fegyveres felkelés részletes terve. A katonai szakér­tők egyöntetű véleménye szerint még ellenőrizni kellett a terv rész­leteit, megvalósításának legkisebb mozzanatait is. Lenin javaslatára Antonov-Ovszejenko felkereste az északi egységeket, s ezek katonai vezetőivel kidolgozta felvonulásuk tervét. Közben Pétervárott is fele­rősödött a forradalmi egységek szervezése. 1917. október 27-én Lenin ille­gális tanácskozáson találkozott a bolsevik párt vezető tisztségvi­selőivel és a forradalmi katonai szervezet, a Vojenka képviselői­vel. A jelenlevők Lenin javaslatára megalapították a párt vezetése alatt álló, de teljhatalommal ren­delkező Forradalmi Katonai Köz­pontot.' Ezt a teljhatalmat Lenin elkerülhetetlennek tartotta, mert úgy vélte, a felkelés csakis köz­ponti katonai vezetés mellett lehet eredményes. A forradalmi katonai központ tagjai olyan ismert bolse­vikok voltak, mint Szverdlov, Sztá­lin, Dzérzsinszkij, Bubnov, Urockij, Sztaszöva, az idős örmény Tyer- Arutyunyac. Az elnöki tisztet a Vo­jenka régi vezetője, Podvojszkij vállalta el Antonov-Ovszejenkóval, mint szárnysegéddel az oldalán.-va­Amerikai embargó Iránnal szemben Kuvait: iraki politikusok tárgyalásai, Teherán: készülődés a totális háborúra (ČSTK) - Ali Akbar Mohtasemi iráni belügyminiszter a tartományok főkormányzóival hétfőn megtartott találkozóján Teheránban általános mozgósításra szólított fel. Kijelentet­te, minden iráninak készen kell állnia az Egyesült Államok elleni totális háborúra a Perzsa-öbölben. Kuvaitban Taha Jaszin Rama­dan, Irak első miniszterelnök-he­lyettese és Tarík Aziz külügyminisz­ter folytatta megbeszéléseit a kuvaiti vezetőkkel Irán „sorozatos támadá­sairól" Irak, Kuvait és Szaúd-Arábia* ellen Ronald Reagan amerikai elnök hétfőn újabb gazdasági intézkedé­seket hirdetett meg Iránnal szem­ben, ezzel tovább bővítette a már korábban meghirdetett gazdasági korlátozásokat. Az új intézkedések megtiltanak minden iráni importot, s ugyancsak az amerikai áruk olyan 14 csoportjának kivitelét, melyek Washington véleménye szerint kato­nai célokra is felhasználhatók. A 10 napon belül hatályba lépő korlátozá­sokat - Iránnak a Perzsa-öbölben folytatódó „ellenséges aktivitása“ ürügyén - a Kongresszus szorgal­mazta. Az Egyesült Államok mindeneke­lőtt kőolajat és olajszármazékokat importált Iránból, tavaly kb. 600 mil­lió dollárért, az idén már kb. 1 milli­árd dollár értékben. Az amerikai ter­mékekre elrendelt exportembargó többek között a dízelaggregátorok­ra, motoros hajókra, mozgó villanye­rőművekre és más gépipari termé­kekre vonatkozik. Japán nyugtalansággal fogadta az iráni olajimportra elrendelt ameri­kai embargót. Tamura Hadzsime külkereskedelmi és ipari miniszter tokiói sajtóértekezletén kijelentette, ez a washingtoni intézkedés elkerül­hetetlenül nagy problémákat idéz elő a nemzetközi olajpiacon. Japán az Egyesült Államoknál sokkal na­gyobb mértékben függ a Perzsa­öbölből, többek között Iránból impor­tált olajtól. Az idei év kilenc hónapja alatt csak Iránban 13 millió tonn^ olajat Vásárolt. Kuranari Tadasi külügyminiszter a washingtoni döntéssel összefüg­gésben kijelentette, Japán továbbra is úgy véli, az iráni-iraki konfliktust diplomáciai úton kell rendezni, töb­bek között az ENSZ határozatainak megvalósítása alapján. Aggodalmak és remények... A szovjet dokumentumfilm-mú- vészet idei eseménye volt a Koc­kázat című, egész estét betöltő film, amelyet hétfőn sugárzott a szovjet központi televízió, s ha­zánkban is sokan láthatták. A Makszim Gorkij Filmstúdióban készült alkotás fő témája a rakéta- technika megszületése, és széle­sebb összefüggéseiben a szov­jet-amerikai kapcsolatok háború utáni története. A Dmitrij Bars- csevszkij rendező irányítása alatt dolgozó kollektíva több tucat egyedülálló képsort dolgozott fel, amelyek a ballisztikus rakéták fej­lesztésének drámai időszakát do­kumentálják. Az amerikai nukleáis és raké­taprogram történetét a hideghábo­rú idején készült felvételek illuszt­rálják. Ez az időszak a Rosen- berg-házaspár kivégzésével érte el tetőpontját. A film bemutatja a nézőknek, hogyan fejlesztették ki az amerikai rakétákat azokban a tervezőirodákban, amelyek munkáját Wemer von Braun náci háborús bűnös, s V 2 atyjának tekintett, s a ,,harmadik biroda­lom“ bukása után az Egyesült Államokba szállított német tudós irányította. A film szerzői nagy teret szen­telnek a szovjet rakétatechnika történetének is. Foglalkoznak Sztálin személyiségével, aki lebe­csülte a ballisztikus rakéták jelen­tőségét, s akinek hibájából a raké- taprogfam hívei, köztük Tuha- csevpzkij marssal és Szergej Ko­roljov, megtorlásoknak voltak ki­téve. A tévéfilm a katonai és a polgári rakétatechnika terén 'tett első lé­pésekkel is megismerteti a néző­ket. Láthattuk az első szovjet ra­kétát, amelyet villamossal szállí­tottak a kísérleti lőtérre, s archív felvételeken jelent meg Konsztan- tyin Ciolkovszkij, a szovjet űrhajó­zás atyja. Látni és hallani lehetett Nyikita Hruscsovot, amint az ENSZ-közgyűlés 14. ülésszakán előterjeszti a nukleáris leszerelés programját. A filmben hatásos képsorok mutatják be a karibi válságot, s ugyancsak archívfelvételeken látható Francis Powers amerikai pilóta, akinek kémrepülógépét 1960. május 1-én lőtték le a Szov­jetunió területe felett. Jurij Gaga- rinnak külön fejezetet szentel a film, főleg arra koncentrálva, hogyan üdvözölte őt a szovjet ve­zetés, így Hruscsov is, miután a világ első űrhajósa visszatért a földre. Barscsevszkij rendező így nyi­latkozott alkotásáról: „ Filmünkben nincsenek fehér foltok, csonkítás nélkül megtalálható benne az egész igazság“. Valóban, nyíltsá­gával volt megkapó az új szovjet dokumentumfilm. Az alkotóknak rendkívül meggyőzően sikerült megfogniuk azt a dinamikus és ellentmondásos időszakot, amely­ben napjaink reményei és aggo­dalmai születtek. A film végén az amerikai Chal­lenger űrrepülőgép tragédiájának, valamint a csernobili balesetnek lehetünk ismét a tanúi. A szovjet filmesek azonban nem csupán fi­gyelmeztetésnek szánták alkotá­sukat, hanem az új távlatokat is felcsillantották: az első és az utol­só kockák, a keret a reykjavíki szovjet-amerikai csúcstalálkozó krónikája... (č) Afrika gazdasági helyzetéről tanácskozik az ENSZ-közgyűlés Határozat az AIDS elléni harcról (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés hétfő este megkezdte a tanácsko­zást Afrika kritikus gazdasági hely­zetéről. A vita alapjául az ENSZ- főtitkár beszámolója szolgál, amely az 1986-1990-es évekre szóló, Afri­ka gazdaságj fejlesztésére vonatko­zó akcióprogram teljesítését tekinti át. Jelentésében a főtitkár rámuta­tott, gazdasági szempontból Afrika helyzete ma rosszabb, mint másfél évvel ezelőtt, a program jóváhagyá­sának idején volt. Egyes afrikai kor­mányok merész reformlépései és takarékossági intézkedései ugyan több jelentős sikert hoztak a mező- gazdaság és az ipari termelés terén, de ezeket most súlyosan veszélyez­teti a nyersanyagok árának csökke­nése, a külföldi eladósodottság és a kamatterhek növekedése, vala­mint a fejlesztés nem kielégítő támo­gatása. Javier Pérez de Cuellar leszögezte: további forrásokra van szükség az afrikaiak szenvedései­nek mérséklésére. A Szovjetunió képviselője a vitá­ban elmondta, országa aktívan tá- nrtogätja az afrikai országok erőfe­szítéseit a gazdasági elmaradottság leküzdésére és a megfelelő önellá­tás elérésére. Megállapította, a nemzetközi közösségnek köteles; sége megakadályozni az afrikai or­szágok gazdaságának összeom­lását. Ugyancsak hétfőn az ENSZ-köz­gyűlés egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, amely együttműkö- désre;szólítja fel a tagországokat az AIDS jelleni világméretű harcban. A közgyűlés politikai és biztonsá­gi bizottságában Bulgária, Cseh­szlovákia, Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió, Uk­rajna *és Belorusszia delegációi kö­zös határozati javaslatot terjesztet­tek e)ő, amely követeli a világűr militaŕizálásának megakadályo­zását?

Next

/
Thumbnails
Contents