Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-28 / 253. szám, szerda

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZERDA 1987. október 28. XL. évfolyam 253. szám ★ Ára 50 fillér Október 28 eszményei A mai napon, október 28-án a csehek és a szlovákok közös államának jubileumi évébe lépünk, amelyben megemlékezünk köz­társaságunk létrejöttének 70. évfordulójáról. Akkor, 1918-ban ezen a napon az emberek ezrei töltötték meg a prágai Vencel teret és a környező utcákat. Az Óvárosi téren Hús emlékművénél a cseh politikai pártok vezetői fényképeztették magukat, s mindenütt tán­coltak, daloltak, ujjongtak. Október 28-án és egy-két nappal később Csehország, Morvaország és Szlovákia más városaiban is ünnepel­tek. A gyűlölt hatalom végre megszűnt létezni. Az osztrák sas lekerült az épületek homlokzatáról, a német nyelvű feliratokat örömrivalgás közepette letépték, és a zászlórudakra nemzeti színű lobogókat húztak fel. A térképeken az Óriáshegység és a Kárpátok között megjelent a szabad csehszlovák állam. Az új állam létrejötte a szociális igazságosság iránti vágynak is köszönhető. Ez már október 14-én megmutatkozott, amikor az emberek kivonultak az utcákra, a forradalom zászlait lobogtatták, és diadalmasan tértek vissza otthonaikba. Csak akkor még nem állt az élükön megfelelő vezető, mint október 28-án sem. A Szocialista Tanács tagjai - a legbecsületesebbeket kivéve - megriadtak az új helyzettől. Ezért 1918. október 28-án nagyon rövid idő alatt a bur­zsoázia vezette Nemzeti Bizottság került az élre, szavakkal ugyan hirdette a szociális igazságosságot, de a helyzet alakulása a továb­biakban más irányt vett. A következő hónapokban, amelyek megmutatták ki hogyan értel­mezte azt a bizonyos szociális igazságosságot, semmit sem változ­tathattak annak a bizonyos pillanatnak a nagyságán. A csehek számára a háromszáz éves, a szlovákok számára pedig az ezeréves rabság végét jelentette. Ezzel teljesültek az emberek százezreinek vágyai, éljenek Prágában, Kladnóban, Sobéslavban, Uherské Hra- dišté-ben, Prešovban, akárcsak Trenčínben, Martinban avagy a Tát- raalján. A csehek és a szlovákok e nagy történelmi eseményét vitathatat­lanul hatalmas mértékben befolyásolta egy másik esemény, amely­nek kihatása világtörténelmi jelentőségű volt: az októberi forrada­lom, amelynek 70. évfordulójáról ezekben a napokban emlékezünk meg. Eszméi, kifejezésre juttatva, hogy meg kell teremteni mindenki számára az egyenjogúságon alapuló békét, és biztosítani kell a népek önrendelkezését, a Moldva, a Morva és a Vág vidékén élő népre egyaránt mélyen hatottak: megnyerték országuk számos lakosának szívét és gondolkodását. Az emberek sokszor vonultak ki az utcákra. 1918 januárjában hatalmas sztrájkba léptek, fegyveres katonai lázadásokat szerveztek, például Rumburkban, Kragujevac- ban és a Kotori-öbölben, nem törődtek bele a jogfosztottságba, nem féltek szembeszállni a szuronyerdővel, vérüket ontani, hogy megér­jék október 28-át, reményeik beteljesülését. Az álmok megvalósulatlansága csalódást jelentett, s később számos politikai, nemzetiségi és szociális konfliktust idézett elő, de akkor a burzsoázia már ismét erős volt, és fokozatosan nemcsak „szocialista“ jelszavairól feledkezett meg, hanem arról a számos törvényes intézkedésről is, amelyet még a forradalmi hullám idősza­kában hagytak jóvá, s amelyek haladó jellegűek voltak. A fiatal állam forradalmi, öntudatos munkássága gyorsan megér­tette: a szociális küzdelem olyan forradalmi párt létrehozását köve­teli meg, amely a néptömegek vezetőjévé válhat, és amely a szovjet bolsevikok példája nyomán lassan, lépésről-lépésre tanítja a töme­geket, s mindennapi osztályharcukban felkészíti őket a végső győzelemre. Ilyen párttá vált 1921-ben Csehszlovákia Kommunista Pártja. A proletariátus győzelméhez, az 1918 októberében kifejezésre jutott vágyak teljesüléséhez vezető út gyötrelmekkel teli volt. Ezt az utat nemcsak a csendőrök durva beavatkozásai, az erőszakkal feloszlatott tömegtüntetések, az éhezés és a válság következmé­nyei, hanem egyúttal a müncheni árulás, március 15-e, a koncentrá­ciós táborok és 350 ezer meggyilkolt ember kínhalála kísérte, azoké az embereké, akik élni, szeretni és dolgozni akartak. Csak népünk nemzeti felszabadító harcának betetőzése és Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadítása állította előtérbe ismét, teljes határo­zottsággal az október 28-i szociális követeléseket. A kezdetet az államosítás jelentette. Meg kellett fosztani a burzsoáziát a kulcsfon­tosságú iparágak, a bányák és a bankok fölötti hatalmától. Az államosítási dekrétumok kihirdetését joggal ünnepelték együtt a köztársaság megalapításával. Folyamatosan további feladatokat is meg kellett azonban oldani. A legfontosabb kérdéseket 1948 febru­árja hozhatta előtérbe. Csehszlovákia Kommunista Pártja céltuda­tos politikájának köszönhetően a munkásosztály győzelmet aratott. Hazánk lakosságának mérhetetlen tenniakarása, a munkakezdemé­nyezés és -aktivitás fellendülése rövid időn belül lehetővé tette a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló hatalmas anyagi­műszaki alap megteremtését. A szocialista szövetkezetesítés vidé­ken gyökeresen megváltoztatta a munka jellegét és az életmódot. Ennek köszönhetően köztársaságunk a világ egyik leginkább iparo­sított és legfejlettebb országa lett. A szocializmus feltételei között lehetővé vált október 28-a hagya­tékának valóra váltása a nemzetiségi kérdéseket illetően. A Mün­chen előtti köztársaság uralkodó körei hamar megfeledkeztek a szavakban tett ígéretekről. A csehszlovakizmus elméletét hangoz­tatva objektíve a nacionalista elemek kezére játszottak. Csak a kom­munisták voltak képesek szembenézni a nemzetiségi kérdéssel. Sikerült teljesíteni a pártunk IX. kongresszusán kitűzött egyik fö feladatot - Szlovákia iparosítását. Később a föderáció elvén alapuló államjogi elrendezés is épp e politika következetességének a szelle­mében valósult meg. Nemzeteink, a csehek és a szlovákok kapcsolatai az egyenjogú­ságon és a kölcsönös együttműködésen alapulnak, az egységes csehszlovák állam megszilárdítására épülnek, amely mindkét nem­zet és valamennyi nemzetiség testvéri együttélése, az egész cseh­szlovák társadalom internacionalista egysége elmélyítésének szel­lemében történik. _ ... . (Folytatás a 2. oldalon) A Bohumíni Vas- és Huzalgyár az idén 151 millió korona ér­tékű huzalt gyárt. Állandó megrende­lői közé tartoznak az ostrava-karvinái kőszénmedence bá­nyái. A bányamun­kákhoz különösen jó minőségű, erős huzalokra van szük­ség. Hogy megfelel­jenek a fokozott igé­nyeknek, a gyár a dobrái kohóipari kutatóintézet szak­embereivel együtt­működve állítja elő a bányamunkákhoz szükséges huzalo­kat. A felvételen Ka­rel Chrobák a bá­nyahuzalok minősé­gét ellenőrzi. (Petr Berger felvétele - ČTK) A CSKP KB üdvözlő távirata a Kínai Kommunista Párt XIII. kongresszusa alkalmából (ČSTK) - Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága a követ­kező táviratot küldte a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának: Tisztelt elvtársak! A kínai kommunisták legmaga­sabb szintű tanácskozása, a Kínai Kommunista Párt XIII. kongresz- szusa alkalmából elvtársi üdvöz­letünket küldjük önöknek és min­den kínai kommunistának. A csehszlovákiai kommunisták érdeklődéssel kísérik a kínai tár­sadalom intenzív átalakításának folyamatát és azokat a jelentős sikereket, amelyeket a kínai dol­gozók kommunista pártjuk veze­tésével az élet minden területén elérnek. Egyúttal nagyra értékel­jük a Kínai Népköztársaság által a világbéke és a nemzetközi biz­tonság megszilárdítására tett erő­feszítéseket. Csehszlovákia Kommunista Pártját és a Kínai Kommunista Pártot az együttműködés és az osztályszolidaritás szálai fűzik össze. A CSKP kész sokoldalúan tovább bővíteni és mélyíteni párt­jaink kapcsolatait mindkét ország szocialista építésének meggyor­sítása és a szocializmus nemzet­közi pozícióinak megszilárdítása érdekében. Sok sikert kívánunk a Kínai KP XIII. kongresszusának tanácsko­zásához, s minden kínai kommu­nistának a kongresszusi határo­zatok megvalósításához. Ľubomír Štrougal fogadta Valentyin Pavlovot (ČSTK) - Ľubomír štrougal szö­vetségi miniszterelnök tegnap délu­tán Prágában a szövetségi kormány elnökségének hivatalában fogadta Valentyin Pavlovot, a Szovjetunió Állami Árbizottságának elnökét, aki munkalátogatáson tartózkodik ha­zánkban. A találkozón eszmecserét folytat­tak a két ország gazdasági mecha­nizmusa átalakításáról. Bebizonyo­sodott, hogy az ilyen tapasztalatcse­re jelentős mértékben hat kapcsola­taink fejlődésére, annál is inkább, mert a csehszlovák-szovjet gazda­sági együttműködés népgazdasá­gunk számára pótolhatatlan. Ezért a jelenlegi gazdasági folyamatokat és a végrehajtandó intézkedéseket meg kell ismerni és megfelelően fel kell használni a gazdasági kapcso­latok minden területén. A felek egyúttal tájékoztatták egy­mást a nagykereskedelmi és a felvá­sárlási árak átalakításának céljairól, mivel ez mindkét országban a re­form egyik legfontosabb láncszeme. A fogadáson részt vett Michal Sabolčík miniszter, a Szövetségi Árhivatal elnöke és Hja Stogyin, a Szovjetunió csehszlovákiai nagy- követségének tanácsosa. Tárlatlátogatás (ČSTK) - Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke tegnap látogatást tett a 11. Bratisla­vai Gyermekkönyv-lllusztráció Bien- nálén. A 328 illusztrátor munkáit be­mutató tárlaton nagy figyelemmel szemlélte meg a díjazott műveket. A Szovjetunió véleménye szerint nem indokolt a pesszimizmus Pjadisev moszkvai sajtóértekezlete (ČSTK) - Moszkvában sajtóérte­kezletet tartott Borisz Pjadisev, a szovjet külügyminisztérium tájé­koztatási főosztályának helyettes vezetője, s egyebek között a múlt heti magas szintű szovjet-amerikai tárgyalások eredményeivel foglalko­zott. A szóvivő leszögezte, a Szovjet­unió nem ért egyet azzal, hogy egyes nyugati tájékoztató eszközök a moszkvai szovjet-amerikai talál­kozó eredményeit némi pesszimiz­mussal értékelik. Pjadisev idézte Sevardnadze és Shultz szavait, akik azt mondták, hogy a tárgyalások tartalmasak, hasznosak voltak és konkrét eredményeket hoztak. Sem­mi sem indokolja, hogy kudarcról beszéljünk, és arról, hogy Moszkva állítólag „elszámította magát“, úgy­hogy végül most nem sikerült elérni a közepes hatótávolságú és a har- cászati-hamdűveleti rakétákról szó­ló megállapodást, illetve meghatá­rozni a szovjet-amerikai csúcstalál­kozó időpontját. A moszkvai tárgyalások a Genf­ben elkezdett és a Reykjavíkban folytatott folyamatra építettek. Ez (Folytatás a 2. oldalon) „Aránylag sok javaslat érkezett Beszélgetés a mezőgazdasági szövetkezetről szóló törvénytervezet vitájáról (ČSTK) - A hónap végén befejeződik a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény tervezetéről folytatott nyilvános vita. Eddigi lefolyásáról a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársa Tomáš Hemelikkel, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottsága jogi osztályának vezetőjével, a törvénytervezettel kapcsolatos észrevételek feldolgozását végző munka- csoport tagjával beszélgetett. • Hány észrevétel érkezett mun­kacsoportjukhoz?- A vita kezdetétől október 20-ig 441 hozzászólás jutott el hozzánk, amelyek 1936 észrevételt tartalmaz­tak. Ezek közül 700 teljesen pozitív állásfoglalás volt, vagy csak részben tartalmazott fenntartásokat. Ezenkí­vül mintegy 230 kérdést intéztek hozzánk, s ami különösen fontos, aránylag sok volt a javaslat, mintegy 530. Kifejezetten negatív észrevétel csak 34 érkezett. Ezek az adatok azonban még nem véglegesek. A legtöbb észrevétel beérkezésére ugyanis október utolsó napjaiban számítunk. • Meg tudná már most mondani, mivel kapcsolatos a legtöbb észre­vétel?- A beérkezett hozzászólásokat 42 témakörbe csoportosítottuk. A legtöbb az efsz-ek választási rendszerét érintette. Ezzel kapcso­latban 113 észrevétel érkezett be, ebből 27 kimondottan pozitív jellegű volt. A továbbiakban az emberek elsősorban arra mutattak rá, hogy a titkos szavazás kizárólagossá té­tele korlátozza a demokráciát. Azt javasolják, hogy a közgyűlésre kell bízni a választások módjának meg­határozását, vagyis azt, hogy nyilvá­nos vagy titkos szavazást tartsa­nak-e. Viszonylag sok, 89 észrevé­tel kapcsolatos a szövetkezetek munkaterületével. Olyan vélemé­nyek is vannak, hogy a mezőgazda- sági termeléssel szemben a mező- gazdasági dolgozók a melléküzemi tevékenységet kezdik előnyben ré­szesíteni. Szerintük az állami terv és a gazdasági ösztönzők révén ez a probléma megoldható. Egyesek­nek amiatt is fő a fejük, hogy meg­szüntetik a legtöbb alap, elsősorban a kulturális és szociális alap létesíté­sének kötelező voltát. A szövetkezet gazdasági nehézségei esetén egye­sek attól tartanak, hogy a vállalat csökkenti a szociális fejlesztésre szánt pénzeszközöket. • A szövetkezetek tagjai nagyra értékelik 22 előírás megszüntetését.. De attól félnek, hogy helyettük szá­mos újat adnak ki.- A törvénytervezet 87. cikkelyé­ből világosan következik, hogy nyolc új előírást fognak kiadni. Ezeken (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents