Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-27 / 252. szám, kedd

V I L A G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Átalakítás a kereskedelemben Az elmúlt év folyamán jelentős aránytalanságok mutatkoztak a kiskereskedelmi forgalom és a lakosság pénzbevételei között. E kedvezőtlen állapot következtében romlott a vásárlóképes fogyasztói kereslet kielégítése, csökkent a kereskedelem árukész­lete. Jóllehet, a lakosság aránylag nagy pénzmegtakarításai - kész­pénz, illetve betétek formájában - potenciális vásárlóerőt képvisel­nek, ám kérdés, hogy miért voltunk ennyire takarékosak. A tapaszta­latok sajnos, arra utalnak, hogy a vásárlók sok esetben a boltokban nem találták azt az árut, amit kerestek, illetve a kínálat nem felelt meg az elvárásoknak. Ez utóbbi jellemző az iparcikkek és az élelmiszeripari termékek jelentős részére. Anyagbeszerzési, műszaki és technológiai nehézségekből kifolyólag, és a kivitelre gyakorolt nyomás következtében gondot okoz a belföldi piac ellá­tása a textil- és a cipőipar termékeivel. Ezek a fogyatékosságok leginkább a gyermekruhákkal és a gyermekcipőkkel való ellátásban jelentkeznek. Nem jobb a helyzet a divatos konfekcióban sem. Némely termékek esetében a fogyasztók - minőségi és más fogyaté­kosságok miatt - nem tartanak igényt a kínálatra, így ezek az áruk vagy a kereskedelem raktárkészletét növelik, vagy el sem jutnak odáig és a gyártó nyakán maradnak. Vannak tehát termékek, amelyek tartósan, vagy ideiglenesen hiányoznak a piacról, s olyanok is vannak, amelyeket nem szívesen vásárolunk meg. Behozatallal ugyan lehet valamelyest enyhíteni a gondokon, ám a devizaeszközök meglehetősen szűkre szabott keretei nem sok lehetőséget nyújtanak. A kereskedelem csereakciói sem olyan méretűek és jelentőségűek, hogy általuk kiküszöbölhetők lennének a problémák. Itt meg kell jegyezni, hogy a behozatalnak elsősorban a választék gazdagítása, nem pedig a kínálat fogyaté­kosságainak kiküszöbölése a célja. Mi lehet hát a megoldás? A problémák valahol az extenzív fejlesztésben, az irányítás extenzív módszereiben gyökereznek. Az olyan körülmények között, amikor a fogyasztói kereslet állandóan változik, amikor a lakosság számára egyre jobb vásárlási feltételeket kell teremteni, amikor növelni kell a belkereskedelem munkájának színvonalát, az irányítás és a fejlesztés extenzív módját már nem lehet alkalmazni. Ez azért sem járható út, mert jelenlegi körülményeink között nem tudja összhangba hozni a kínálatot és a keresletet. Márpedig csak az egyensúlyban levő piac szolgálhatja a lakossági fogyasztás minő­ségi változásait, illetve az életszínvonal emelését. A gazdasági mechanizmus átalakítása során a belkereskedelem is gyökeres változásokra szorul. A kereskedelem átalakításának a vállalkozókészség ösztönzése mellett mindenekelőtt arra kell irányulnia, hogy a kereskedelmi szervezetek az eddiginél hatéko­nyabban dolgozzanak, maradéktalanul érvényesítsék a teljes önel­számolás és önfinanszírozás alapelveit. Ezzel összhangban az eddigi kötelező mutatót, az elért kiskereskedelmi forgalmat a nyereség váltja fel, amely egyrészt a hatékonyság kritériuma, másrészt az ösztönzés eszköze lesz. Ezáltal kiküszöbölhetők lesznek azok a kedvezőtlen következmények, amelyeket a tervezés eddigi gyakor­lata vont maga után. Ugyanis a kiskereskedelmi forgalom tervezése során nem sikerült a fogyasztói keresletet és annak ingadozásait reálisan tükrözni, s ez a tervezéskor, illetve a terv megvalósítása folyamán is spekulációra adott lehetőséget. Tehát a kereskedelmi szervezeteknek a jövőben arra kell összpontosítaniuk, miként képe­zik majd a nyereséget, hogy eleget tudjanak tenni befizetési kötele­zettségeiknek és a saját fejlesztési feladataikat is legyen miből finanszírozni. Munkatervüket a kereskedelmi politika alapelveinek és saját körülményeiknek megfelelően alakítják ki. Ezáltal lehetőség nyílik a kereskedelmi szervezetek versenyére, amelyben egyrészt a hatékonyabb gazdálkodás, másrészt a fogyasztói kereslet telje­sebb kielégítése lesz a tét. Új és nagyon jelentős változás, hogy a szervezetek fejlesztési és forgóeszköz-alapot hozhatnak létre. Ez utóbbi, ha megfelelő összegű lesz, akkor elősegíti, hogy a kereskedelmi szervezet az árut megfelelő mennyiségben, kellő időben és a kívánt minőségben szerezze be. Jóllehet, az említett új gazdasági szabályozók a piaci egyensúlyt hivatottak szolgálni, ám feladatuknak aligha tehetnek maradéktala­nul eleget a tudományos-műszaki haladás eredményeinek kereske­delemben való alkalmazása nélkül. Gondolunk itt elsősorban a kereskedelem anyagi-műszaki bázisának fejlesztésére. A 8. ötéves tervidőszakra a kereskedelemnek mindössze 6 millió devizakorona áll rendelkezésére a műszaki fejlesztéshez. Ez az összeg viszont arra sem elegendő, hogy a jelenleg működő berendezésekhez beszerezzék a szükséges alkatrészeket. így nem marad más hátra, mint határainkon belül keresni a megoldást, s arra ösztönözni a kereskedelemben és a tudományos-műszaki fejlesztésben dolgo­zókat, hogy ötleteikkel segítsék kiküszöbölni a problémákat. Ezzel összefüggésben megoldásra szorul néhány, a kereskedelmi hálózat optimalizálásával kapcsolatos probléma is. Ugyancsak gondot okoznak az akadozó szállítói-megrendelői kapcsolatok. Jóllehet, gazdasági szerződések szabályozzák a ter­melők és kereskedők közti viszonyt, a helyzet egyáltalán nem kedvező. A kereskedelemnek azonban új eszközök, a szerződés minőségi, időbeni és mennyiségi teljesítésétől függően az átvételi árhoz adott árpótlék, illetve árlevonás állnak rendelkezésére. Nem kisebb jelentőségűek azok az intézkedések sem, melyek szerint ha a gyártó nem tudja küldeni a szerződésben foglalt szállítmányt, akkor vagy saját maga szerzi azt be külföldön, vagy devizakeretéböl annyit ad a kereskedelemnek, hogy az importból pótolhassa a hiányzó árut. Ezek az intézkedések és szabályozók tehát komoly lehetőséget adnak arra, hogy a szállítói-megrendelői kapcsolatok végre az elvárásoknak megfelelően alakuljanak. A piaci helyzet elemzéséből kiindulva a teljesség igénye nélkül szóltunk azokról a gazdasági szabályozókról és intézkedésekről, amelyek a kereskedelem átalakításának keretén beiül a kereslet és kínálat egyensúlyba hozását célozzák. Ezzel kapcsolatban tudatosí­tanunk kell, hogy az átalakítás hosszan tartó és nagyon igényes folyamat. KOVÁCS EDIT Arra a kérdésre válaszolva, ho­gyan értékeli a csehszlovák-afgán kapcsolatok fejlődését, az afgán ve­zető kijelentette: Mindenekelőtt azt szeretném el­mondani, hogy az elmúlt ötven év folyamán országaink és népeink ba­ráti kapcsolatait mindig a kölcsönö­sen hasznos együttműködés és a kölcsönös megértés jellemezte. A csehszlovák-afgán kapcsolatok minden területen fejlődnek, és főleg az 1978 áprilisi forradalom óta új, minőségileg magasabb szintet ér­tek el. Csehszlovákia Afganisztán társa­dalmi és gazdasági életének legkü­lönfélébb területein nyújt segítséget. Egyebek között erről tanúskodik a karkari és a dudkasi szénbánya, a Poli Homriban levő Ghori cement­gyár, a Mazari Sari-i étolajgyár, a kandahari konzervgyár, a Kábul melletti Poli Csark-i katonai javítóü­zem, továbbá a gazdasági vállala­toknál, a társadalmi, a politikai és az állami szerveknél dolgozó afgán szakemberek és káderek képzésé­hez nyújtott nagyszabású csehszlo­vák segítség. Meggyőződésem, hogy a cseh­szlovák-afgán gazdasági, kereske­delmi és tudományos-műszaki együttműködési vegyesbizottság 4. ülése, amelyet a napokban tartottak Kabulban, hozzájárul a kölcsönös kapcsolatok 2000-ig terjedő új pers­pektíváinak megnyitásához, első­sorban országunk energiagazdálko­dása, közlekedése és ipara terü­letén. Néhány nappal ezelőtt Kabulban véget ért az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt országos konferen­ciája. A tanácskozás lezajlásával és eredményeivel kapcsolatban Nad- zsibullah kijelentette: A konferencia vitathatatlanul gyö­keres fordulatot hozott a párt életé­ben, az ország társadalmi és politi­kai életében. Olyan fordulatot, amely hozzájárulhat a nemzeti megbéké­lés folyamatának meggyorsításá­hoz. Lehetővé teszi a nemzeti meg­békélés terén fellelhető tartalékok felhasználását a testvérgyilkos há­ború beszüntetését, valamint az or­szág általános biztonságának és bé­kéjének megteremtését. Pártunk új akcióprogramja és alapszabályzata, amelyet a konferencia jóváhagyott, valamint országunk új alkotmánya, amelyet megvitatott, előmozdítja a megbékélési politika meggyorsítá­sát. A párt munkájának további fej­lesztéséhez és az ország társadalmi és politikai életének fellendítéséhez a kollektív eljárásnak, a felelősség­nek, a kölcsönös megértésnek, a nyíltságnak, pártunk egységének, a szolidaritásnak és a bírálatnak a légköre is hozzájárul. Hozzászólás a vállalati törvény tervezetéhez . A szolgáltatások színvonalának emeléséért NAGY ANDRÁS, fűtő, az Érsekúj­vári (Nové Zámky) Járási Szolgáltató Vállalat dolgozója Érdeklődéssel olvastam a vállalati törvénytervezetet és figyelemmel kísé­rem az arról szóló vitát. Jóleső érzés, hogy az emberek ezrei fejtik ki vélemé­nyüket a törvénytervezetről, ezzel is bizonyítva, hogy érdekük a népgazda­ság további fejlesztése. Szerintem a törvénytervezet jó ala­pot teremt az ember szocialista tudatá­nak formálásához, ahhoz, hogy szoros érdeke fűződjék vállalatának - munka­helyének - sikeres működéséhez. Ez hatványozottan érvényes a szolgáltató vállalatok dolgozóira, mivel mostaná­ban a közvélemény figyelme a szolgál­tatások felé irányul, ami érthető is, hi­szen a mai rohanó világban egyre job­ban szükségét érezzük annak, hogy igénybe vegyük a szolgáltatásokat Mi­vel jómagam az Érsekújvári Járási Szolgáltató Vállalatnál dolgozom, van némi betekintésem a vállalat tevékeny­ségébe. Vállalatunk a járás területén 188 helyen 42 féle szolgáltató tevékenysé­get végez és hogy eredményesen, azt bizonyítja az a tény is, hogy tavaly az első helyezést értük el a Nyugat-szlo­vákiai kerületben. Ezt azért hangsúlyo­zom, mert a kommunális vállalatokról szóló 75. cikkely második bekezdésé­ben az áll, hogy: „Az alapító a kommu­nális vállalatnak megtéríti az általáno­san hasznos, vagy rendkívüli nyilvános érdekek kielégítésével kapcsolatos te­vékenységének költségeit, ha azok nem lesznek megtérítve más módon." Ez szerintem nem elég konkrét megfo­galmazás, mivel éppen a legfontosabb lakossági szolgáltatások vesztesége­sek. Hogy a saját vállalatomnál marad­jak, példának hoznám fel az érsekújvári mosodát, ahol tavaly magasan túlszár­nyalták az előírt mennyiségi mutatót, a központi minőségellenőrző szervek pedig a „kiváló minőség1' emblémával ismerték el az elvégzett munka minősé­gét és ennek ellenére ez a tevékenység a vállalat részére veszteséges. Ez a megfogalmazás azért is nyug­talanít, mert munkatársaimmal együtt hiába teszünk meg mindent a terv telje­sítéséért, ha a pénzügyi tervet nem sikerül teljesíteni, nem kapunk prémiu­mot. Szerintem ezért kellene konkreti­zálni az említett cikkely szövegét olyan értelemben, ha a vállalat teljesíti a mennyiségi és minőségi mutatókat, akkor az alapító köteles legyen megté­ríteni a veszteséget, hogy a dolgozók ne csak erkölcsi, hanem anyagi elisme­résben is részesülhessenek és ezáltal érdekük fűződjék a színvonalas szol­gáltató tevékenység végzéséhez. Nagykövetek fogadása (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap fogadta Kovács Bélát, a- Magyar Népköztársaság cseh­szlovákiai nagykövetét, s megtár­gyalta vele a csehszlovák-magyar kapcsolatok néhány kérdését. Gustáv Husák ugyancsak tegnap fogadta Viktor Lomakint, a Szovjet­unió csehszlovákiai nagykövetét. A szívélyes, elvtársi légkörű találko­zón a csehszlovák-szovjet együtt- múködés időszerű feladatait és a je­lenlegi nemzetközi helyzet néhány kérdését tekintették át. Pártmunkásküldöttség érkezése (ČSTK) - A CSKP KB meghívá­sára tegnap Prágába érkezett a Gö­rög Kommunista Párt pártmunkás­küldöttsége. Megismerkedik hazánk oktatási-nevelési rendszerével, va­lamint a CSKP által kitűzött oktatás- politikai feladatok megvalósításával. A Közép-szlovákiai Állami Erdőgazdaság dolgozói három hónapos szünet után folytatják az erdősítést. A Čierny Balog-i erdőgazdaság alkalmazottjai a tavaszi hónapokban 243 hektár területet telepítettek be. A képen: Anna Muránská és Jozef Kováčik erdei fenyőt ültet. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) Kapcsolataink minőségileg magasabb szintet értek el Nadzsibullah interjúja csehszlovák újságíróknak (ČSTK) - Nadzsibullah, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Afgán Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsa Elnökségének elnöke rövid interjút adott csehszlo­vák újságíróknak, Csehszlovákia és Afganisztán első barátsági szerző­dése aláírásának 50. évfordulója alkalmából. Bemutatkozó látogatások (ČSTK) - Jozef Lenártnál, a CSKP KB Elnökségének tagjánál, az SZLKP KB első titkáránál tegnap Bratislavában bemutatkozó látoga­tást tett Ion Patsan, a Román Szo­cialista Köztársaság új rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövete. Jozef Lenárt tájékoztatta a román nagykövetet Szlovákia gazdasági és szociális fejlődéséről, valamint a CSKP XVII. kongresszusa utáni időszak feladatainak megvalósítá­sáról. Ion Patsan nagykövet bemutatko­zó látogatást tett Peter Colotkánál, a CSKP KB Elnökségének tagianai, szlovák miniszterelnöknél, Viliam Šalgovičnál, a Szlovák Nemzeti Ta­nács elnökénél és több más szlová­kiai tisztségviselőnél is. Moszkva Tájékoztató a jubileumi ünnepségekről (ČSTK) - Moszkvában tegnap megnyílt a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója ünnepsé­geinek sajtóközpontja. Nyikolaj Sis- lin, az SZKP KB osztályvezető-he­lyettese sajtóértekezletén beszámolt a jubileumi programokról, a szovjet és a külföldi tudósítók számára ké­szülő sajtókonferenciák tervéröl. Sislin elmondta, az előzetes becslések szerint az ünnepségeken (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents