Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-03 / 232. szám, szombat

Gustáv Husák elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) a gyengéket sem rejti véka alá. Joggal hangsúlyozza: korunk megköveteli azt is, hogy új lendületet vigyenek szervezetük tevékenységébe, e tevékenység új ösz­tönzésekkel való gazdagítását s az arra való törekvést, hogy növekedjék a szer­vezet befolyása, tekintélye és az előttünk álló feladatok teljesítésében való részvé­tele. Ugyanilyen volt a hangneme azok­nak a beszélgetéseknek, amelyeket a kül­döttekkel folytattunk arról, mit kell tenni, hogy jobban éljenek, és hatékonyabban sikerüljön megoldani az előttünk álló problémákat. Mindezekkel kongresszusuk előkészí­tése és tanácskozása besorakozott azon nagy változások áramlatába, amelyek ko­runkat jellemzik. A gazdaság és az egész társadalom irányításának átalakításáról beszélünk. Ez nagy fordulat az egész elmúlt negyven évi fejlődéshez mérve. Már sokszor meg­magyaráztuk, miért folyamodunk ehhez a lépéshez. Nem azért, mintha Csehszlo­vákia politikai, gazdasági vagy társadalmi válságba került volna, hanem mert a mai extenzív módszerekkel nem biztosíthatjuk további fejlődését, nem elégíthetjük ki az emberek növekvő igényeit. Ezért keres­sük és próbáljuk ki az erők aktivizálásá­nak, országunk anyagi és szellemi poten­ciálja hatékonyabb felhasználásának, a gazdaság, az irányítás és más területek korszerűsítésének új útjait, változtassunk azon, ami elavult, s teret nyissunk az új gondolatoknak és tetteknek, a gyorsabb előrehaladásnak. Elvtársak! . Joggal és gyakran esik szó a mai kor fordulatos voltáról. A világban, a nemzet­közi kapcsolatokban, a gazdaságban és a szociális szférában végbemenő dinami­kus mozgás elsősorban a rohamos tudo­mányos és műszaki fejlődés forradalmi következményeiből ered. Minden szocia­lista ország előtt sürgető feladatként me­rül fel az, hogy el kell sajátítaniuk a tudo­mány és a technika vívmányait, meg kell tanulni úgy dolgozni, irányítani, gondol­kodni és cselekedni, ahogyan az megfelel a mai követelményeknek. Elért eredmé­nyeinket, irányítási módszereinket és for­máinkat mi is ebből a szemszögből érté­keljük A fejlett országok gyors fejlődésé­hez és társadalmunk növekvő szükségle­teihez mérjük őket. Kritikusan értékeljük a gyengéket s azokat a területeket, ame­lyeken elmaradtunk. Intézkedéseket te­szünk arra, hogy a jövőben is megőrizzük országunknak az élenjáró államok között elfoglalt helyét, és sikeresen kezdjük meg a jövő évszázadot. Itt is sok szó esett arról, amire a fiata­loknak szükségük lenne. Egyúttal azon­ban fel kell tennünk a kérdést, miből tudjuk mindezt fedezni. És máris a lelkiis­meretes, rendes munkánál tartunk, ter­mészetesen az irányítási rendszer terüle­tén előkészített változásokkal összefüg­gésben. Csák azt oszthatjuk el, amit létre­hozunk. Nem akarunk eladósodni. Cseh­szlovákia azon kevés ország egyike, amelyeknek aktív a pénzügyi mérlegük a külfölddel szemben. De azt akarjuk, hogy emelkedjen az életszínvonal, hogy a fiatalok és más nemzedékek életfeltéte­lei jobbak legyenek. Mindez arra a követ­keztetésre vezet bennünket, hogy az ex­tenzív gazdálkodásról következetesen át kell térnünk az intenzív fejlődésre. Kritiku­san értékeljük a gyengéket s azokat a te­rületeket, amelyeken elmaradtunk. Az a célunk, hogy a meghatározó irányokban gyorsabban haladjunk előre. Intézkedé­seket teszünk arra, hogy a jövőben is megőrizzük országunknak az élenjáró ál­lamok között elfoglalt helyét, és sikeresen kezdjük meg a következő évszázadot. Tömören szólva ez a célja annak a programnak, amelyet a CSKP XVII. kongresszusa dolgozott ki, és amelyet az egész Nemzeti Front magáévá tett, s amelynek a SZISZ fontos részét képezi. A program magva a szociális és a gazda­sági fejlődés meggyorsítása, a gazdaság teljesítőképességének lényeges növelése és szerkezetének tökéletesítése, az, hogy a testvéri szocialista országokkal össze­fogva elérjük a világszínvonalat a tudo­mányban és a technikában. Ez feltétele annak, hogy emeljük az életszínvonalat, jobban kielégítsük a szükségleteket, elő­segítsük az emberek jobb, teljesebb éle­tét. E tekintetben számos hiányosságot bírálhatnánk és tapsot arathatnánk érte. Az már azonban bonyolultabb, hogy meg­mutassuk a kiutat, azt, hogy hogyan kell a dolgokat megoldani. A fordulatot, amelyre törekszünk, azokban nem valósíthatjuk meg az eddigi irányítási módszerekkel és formákkal. Ezek az elmúlt évtizedekben más feltéte­lek között alakultak ki, és a mai szükség­leteknek már nem felelnek meg. Ezért a XVII. pártkongresszus is kiemelte azt a követelményt, hogy hozzá kell látni az egész társadalmi mechanizmus gyökeres átalakításához. Ennek lényeges részét képezik a nép­gazdaság irányításának és tervezésének mélyreható változásai. Ma nem lehet a részletekbe merülni Ezekről sok szó esik az állami vállalatról, valamint a me­zőgazdasági és a többi szövetkezetről szóló törvény tervezetének megvitatása során. Az a célunk, hogy az egész irányí­tási rendszer felülről lefelé lényegesen rugalmasabb legyen, hogy javuljon a gaz­daság menete, hogy egyre jobb eredmé­nyeket érjünk el. Elsőrendű fontossága van a vállalatok jogköre és felelőssége kiszélesítésének, az önelszámolás és az önfinanszírozás érvényesítésének s a szocialista önigazgatás új típusára való áttérésnek a gazdaságban. A munkahelyi közösségek szerepének növelésével akarjuk megteremteni a felté­teleket ahhoz, hogy a dolgozók valódi gazdákká váljanak, hogy a döntéshoza­talban való részvételük elősegítse a mun­kaaktivitás növekedését, a munka minő­ségének javulását, az új technika gyor­sabb alkalmazását, a tartalékok felhasz­nálására, az igazságos javadalmazásra való törekvést s az emberek a jó gazdál­kodásban és vállalatuk minél jobb ered­ményeiben való érdekeltségének növeke­dését. Az irányítás átalakítása az embe­rekre való hatás erkölcsi és politikai té­nyezőin kívül lényegesen növeli a gazda­sági ösztönzést: ha jól dolgozol, több fizetést kapsz, ha rosszul dolgozol, keve­sebbet kapsz. Szerintem ez igazságos és szükséges. Ezekkel a kérdésekkel állandóan fog­lalkoznunk kell. Nem kicsiségekről, nem kozmetikázásról, kis söprögetésról, ha­nem egész épületünk átalakításáról - ter­mészetesen szocialista alapon - van szó, ahogyan erről tegnap Murmanszkban Mi­hail Gorbacsov elvtárs is beszélt. A gazdasági mechanizmus átalakítása az egyik legfontosabb feladat, amellyel a következő években meg kell birkózni. Néha az az illúzió támad, hogy a dolgok megoldódnak a jelenlegi megvitatás alatt álló törvények elfogadásával. Nagyon fontos megszilárdítani az átalakítás elveit a törvényekben, de a feladatokat az új feltételek között is emberek fogják teljesí­teni, és minden elsősorban rajtuk múlik. Új, bonyolult kérdéseket fog kelleni meg­oldani, le kell küzdeni a berögzödött rutint és tehetetlenséget, s lényegesen na­gyobb követelményeknek kell eleget ten­ni. Ezért olyan fontos, hogy ne veszteges­sük az időt, és aktívan felkészüljünk az igényesebb feltételekre. Nem akarjuk - ahogyan mondani szokás - elhamar­kodni a dolgokat, de az időt sem veszte­gethetjük. Ezt megköveteli a fegyelem s a termelés szervezése és minősége terén fellelhető fogyatékosságok energi- kusabb megszüntetését s a terv, főleg a minőségi mutatók teljesítésére való tö­rekvést. Minden vállalatnál, minden mun­katerületen fel kell tenni a kérdést, ho­gyan teljesítik az idei tervet. Szem előtt kell tartani, hogy itt nem a számok és a prémiumok fontosak, hanem több mint 15 millió állampolgárunk élete és szük­ségleteinek kielégítése. Az átalakítás minden területet érint: a politikai rendszert, a tudományt és a ku­tatást, az oktatási-nevelési rendszert, a kultúrát, az egész szellemi életet. Min­denütt fontos, hogy jobb eredményekre törekedjenek, jobban kihasználják a szo­cializmus előnyeit, s fejlesszék az embe­rek alkotóképességét és kezdeményezé­sét. A marxizmus-leninizmus tudomá­nyos tanításán alapuló szocialista társa­dalomnak semmi köze a dogmatikus megcsontosodáshoz, modern, dinamikus társadalmi rendszer, amely alkotó módon reagál az új szükségletekre, állandóan fejlődik és tökéletesedik. Nyitott minden haladóval, a társadalmi és a szellemi élet sokrétűségével, a kezdeményezésnek és a dolgozók érdekeinek széles skálájával szemben. Ennek során szilárdan a szo­cialista elveknek, a párt és a Nemzeti Front politikájának talaján maradunk. Munkánkat és módszereinket azon köve­telmények alapján módosítjuk, amelyeket az új kor szab meg. Azok a messzemenő intézkedések, amelyeket kidolgozunk, és a kommunista párt vezetésével fokozatosan megvalósí­tunk, a kommunistáknak, más pártok és a Nemzeti Front szervezetei tagjainak, a pártonkívülieknek s minden osztálynak és szociális csoportnak, nemzetnek és nemzetiségnek az ügye. Az egész nép, minden állampolgár ügye. Ezért olyan fontos, hogy aktívan részt vegyenek a je­lenlegi eseményekben. Ez mindenkire és teljes mértékben a fiatal nemzedékre is vonatkozik. A CSKP Központi Bizottságának kez­deményezésére számos kérdést konkre­tizálunk a szocialista demokrácia további elmélyítésével kapcsolatban. Egyes kér­dések átgondolása időt igényel, például a választási rendszer módosítása, a leg­közelebbi választások időpontjára való tekintettel is. De egyes kérdésekben nem szükséges várni, s már ma teljes mérték­ben érvényesíteni kell a szocialista de­mokrácia meglevő elveit a nemzeti bizott­ságoknak, a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek, ezen belül a SZISZ-nek a tevékenységében s az egész közélet­ben. A törvények, előírások, társadalmi szabályok ezt lehetővé teszik. De töre­kedni kell arra, hogy mindig érvényesülje­nek a gyakorlatban. Ezzel részletesen foglalkoztunk a CSKP Központi Bizottsá­gának márciusi ülésén. Határozatait hatá­rozottabban és gyorsabban kell végrehaj­tani, következetesen érvényesíteni kell a demokratikus módszereket, ügyelni kell arra, hogy a választott szervek, nem pe­dig az apparátusok döntsenek, hogy fele­lősen foglalkozzanak a lakosok jogos észrevételeivel, hogy mindenütt megte­remtsék a nyílt vita és a konstruktív bírálat feltételeit, örülünk annak, hogy kongresz- szusukon is így járnak el. Ez egyúttal annak is az útja, hogy mindenütt támogassuk a bizalom és az elkötelezettség légkörét, a fiatalokat is hatékonyabban érdekeltté tegyük a társa­dalmi történésekben és az őket érintő kérdések eldöntésében. Az a célunk, hogy az irányítás minden szintjén, az állami, a gazdasági és a társadalmi szer­veknél a fiatalok részt vegyenek a dönté­sek meghozatalában és végrehajtásában, ha ezek őket érintik, s felelősséget vállal­janak értük. Az egész társadalom számá­ra politikai törvénnyé kell válnia, hogy azok az emberek, akiket valamilyen ügy érint, ott legyenek, amikor ezekről az ügyekről döntenek, elmondhassák véle­ményüket, és meghallgassák őket. Volt olyan nézet, hogy ifjúsági törvényt kell hozni. Ha ez segít a dolgokon, nem vagyunk ellene. A lényeg azonban az, hogy ne becsüljük túl a formális szempon­tokat, hanem ésszerűen felmérjük, mire lehet ez jó. A ma előttünk álló bonyolult feladatok megoldásához nincsenek mindig kész re­ceptek. Természetesen, figyelembe vesz- szük más országok tapasztalatait, igyek­szünk okulni belőlük, kidolgozni az ezzel kapcsolatos koncepciót saját feltételeink­re. Ezért olyan fontos, hogy minden lé­nyeges kérdés kapcsán tartós gyakorlattá váljon a nyílt vita módszere, ahogyan ez például a törvénytervezetekről folyó nyil­vános vita során érvényesül. A vita során természetesen különféle nézetek, eltérő, néha szélsőséges állás­pontok jelentkeznek. Hiszünk az emberek fejlettségében, bölcsességében és fele­lősségében, abban, hogy az esetleges szélsőséges nézeteket a helyes mederbe tudják terelni, válaszolni tudnak a hibás vagy helytelen nézetekre. Az emberek döntő többsége támogatja azt az utat, amelyet a törvénytervezetek mutatnak. Lehet, hogy a tervezetek néhol kevésbé érthetőek cikkelyekre való kidol­gozottságuk miatt, s az indokoló jelentést eddig valószínűleg kevés ember olvasta el. Néha emiatt keletkeznek tisztázatlan dolgok. Egyes embereknek a tervezetek egyik vagy másik része okoz kétségeket. Ez természetes, hiszen egészen új dolgokról van szó, megoldásokat keresünk. A két­ségek is hasznosak, mert utalnak arra, amiről még el kell gondolkodni. Persze olyanok is akadnak, akik különféle okok­nál fogva nem akarják feladni a régi gyakorlatot és az elavult elképzeléseket. Tudták, hogyan kell a régi kerékvágásban haladni. És ráadásul sokuknak nem is volt rossz dolguk. Mire jó hát az úttörő szel­lem, minek kell még többet erőlködni, keresni, gyötrődni? Kevés ilyen ember van? Nem akarom pontosan meghatároz­ni, hogy ez konzervativizmus, elkényel­mesedés vagy pedig valami más. Tudatá­ban kell lennünk ennek, az ilyen nézetek ellen harcolnunk kell. Szélsőséges eset­ben az ilyen embereket el kell távolítani az irányító tisztségekből. Népünk érdekei, a társadalom szükségletei, országunk jö­vője megköveteli, hogy következetesen elérjük a gyakorlatban a kitűzött célokat. A XVII. pártkongresszus programja társadalmunk fejlesztésének sürgető szükségleteiből, az emberek létérdekei­ből, feltételeinkből indul ki. Hasonló célok elérésére más szocialista országokban is törekszenek. E téren úttörő szerepet tölt be a szovjet társadalom forradalmi átalakítása. Azok a messzemenő refor­mok, amelyeket a lenini párt vezetésével ma a Szovjetunióban végrehajtanak, tör­ténelmi jelentőségűek a szovjet nép és a szocialista közösség számára, a szoci­alizmus vonzerejére és nemzetközi tekin­télyére nézve. Számunkra példát, támo­gatást és ösztönzést jelentenek, örülünk annak, hogy a fiatalok körében élénk érdeklődést és rokonszenvet vált ki mind­az az új és alkotó dolog, ami a Szovjet­unióban történik. Teljes mértékben bebi­zonyosodott ez Gorbacsov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága főtitkárának csehszlová­kiai látogatása során is. A szovjet átala­kításnak a fiatalok körében keltett visszhangja, a fiatalok fokozódó ér­deklődése a Szovjetunió iránt sza­vatolja a csehszlovák-szovjet barát­ság további szilárdulását és felvirág­zását, amely oly fontos államunk létezésére, biztonságára és fejlődé­sére nézve. A gazdasági és a társadalmi át­alakítás bonyolult problémáiról ná­lunk is intenzív vita folyik. Ezzel foglalkozik a CSKP KB Elnöksége és Titkársága, a kormányok és más szervek. Már előkészítjük a párt köz­ponti bizottságának december elejei ülését, hogy megítéljük, hogyan ha­ladjunk tovább, és milyen időn belül oldjuk meg az egyes kérdéseket. Fontos, hogy ne késlekedjünk, de el se hamarkodjuk a megoldásokat, a minimumra csökkentsük az esetle­ges kockázatokat. Munkaterületü­kön önök is érdeklődjenek az átala­kítással kapcsolatos minden problé­ma iránt. Nem propagandajelszava­kat akarunk hangoztatni, hanem jobb életfeltételeket teremteni min­den állampolgárunk számára. E problémák megoldása nem egy ülésnek, hanem a rendszeres, min­dennapi munkának és keresésnek a kérdése. Mi a párt és az állam vezetőségében nem gondoljuk azt, hogy tévedhetetlenek vagyunk. Ezért állandóan tanácskozni kívá­nunk és fogunk azokkal az emberek­kel, akiknek érdekük államunk felvi­rágoztatása, hogy közösen dolgoz­zuk ki az ésszerű megoldásokat. A közeli napokban emlékezünk meg korunk legnagyobb eseményé­nek, a nagy októberi szocialista for­radalomnak 70. évfordulójáról. Az októberi forradalom természetesen lényeges befolyást gyakorolt a né­pünk által a csehek és a szlovákok közös államának létrehozásáért ví­vott harcokra. E közös állam mega­lakulásának 70. évfordulójáról a jövő évben emlékezünk meg. Az októberi forradalom ösztönözte Csehszlová­kia Kommunista Pártjának létrejöt­tét, megmutatta népünk alapvető nemzeti és szociális kérdései meg­oldásának útját, a szocializmus győ­zelméhez vezető utat. A szocialista változások felé vezető történelmi út­ról 1948 februári napjaiban született döntés, amely napok 40. évforduló­járól szintén jövőre emlékezünk meg. A szocializmus építésének negyven évében az emberek milliói mérhetetlen és áldozatos munkájá­nak köszönhetően a nehézségek, a hibák és a tévedések ellenére nagy mű született. Joggal mondhat­juk el, hogy ez más ország, mint negyven éve volt. Hazánk minden részében az emberek erről tények segítségével győződhetnek meg. Nagyra értékeljük elődjeink öröksé­gét, amelyre támaszkodunk, s amelyből erőt és tanulságot merí­tünk. Meggyőződésünk, hogy ifjúsá­gunk méltó folytatója lesz ennek. Elvtársak! Gyakran felvetődik a kérdés: mi­lyen a mai ifjúság? Jó, dolgos, vagy romlott? Ha egyes esetek alapján ítélkezünk, a nézetek eltérőek lehet­nek. Ha egészében nézzük a dolgo­kat - és ez a párt és az állam vezetőségének nézete -, azt mond­hatjuk, hogy egészséges és aktív. Érzéke van az igazság iránt. Korá­nak él, azonosul a szocializmus esz­méivel, aktívan részt vesz építésé­ben. Egybekapcsolja vele jövőjét, összehasonlíthatatlanul kedvezőbb feltételek között nevelkedik, művel­tebb és képzettebb. Számos dolog természetessé, néha talán túlságo­san is azzá vált számára. A fiatalok egészében véve felelő­sen készülnek fel szerepük betölté­sére. Társadalmunk növekvő szük­ségletei és a világgal folytatott ver­seny azonban már ma egyre na­gyobb igényeket támasztanak és fognak támasztani a jövőben is ne­velésével és felkészülésével szem­ben. Ezért itt sem lehet eltűrni az elkényelmesedést és a középszerű­séget. A fiatalokban is erősíteni kell an­nak tudatát, hogy a siker a becsüle­tes munkától és a jó ismeretektől függ. Ez azt is megköveteli, hogy határozottan megszabaduljunk a kü­lönféle deformáló hatásoktól, a pro­tekcionizmustól, a képmutatástól és az ügyeskedéstől. A fiatalokról első­sorban tanulmányi és munkaered­ményeiknek kell képet adniuk, an­nak, hogy mit teszel és mit tudsz, egyszersmind ennek kell meghatá­rozó szempontnak lennie értékelé­sük és érvényesülésük során. Ez sajnos, mindeddig nem mindenütt Iérvényes, de ezt az eljárást az egész társadalomban érvényesíte­nünk kell. Tágabb lehetőségeket kell nyitni a fiatal, perspektív dolgozók érvényesülése előtt, akik készek hozzájárulni a szocialista társada­lom fejlesztéséhez. Külön meg kell becsülnünk a tehetségeket és figyel­met kell fordítanunk rájuk. Külön ki akarom emelni annak szükségességét, hogy hatékonyab­ban támogassuk a fiatalok törekvé­sét a mai tudomány és technika elsajátítására. Az oktatási rendszer­ben ki kell domborítani a műszaki irányzatokra való törekvést, és emelni kell a szakmunkásképzés színvonalát. Döntés született az ok­tatási-nevelési rendszer átalakításá­nak értékeléséről, annak megtartá­sáról, ami bevált, és a szükséges változások végrehajtásáról, ahol ez célszerűnek mutatkozik. Különféle ötletek és javaslatok bőven akad­nak, ezért ésszerűen össze kell őket hangolni. Egyúttal jobban fel kell használni az ifjúság műveltségét és alkotókészségét, nagyobb mérték­ben kell önálló és felelős munkával megbízni a fiatalokat. Nem félünk felelősebb posztokra helyezni fiatal emberekét. Fontos azonban, hogy a műveltségen kívül szükséges gya­korlati tapasztalatokra is szert te­gyenek, céltudatosan is felkészülje­nek a nagyobb feladatokra. Társadalmunk további fejlődése és a fiatal nemzedék formálása szempontjából rendkívüli fontossá­ga van annak, hogy a mindennapi életben erősítsük a szocializmus er­kölcsi elveit, a lelkiismeretes munka és a szociális igazság elvei iránti tiszteletet, a társadalom iránti fele­lősséget, a szavak és a tettek egy­ségét, a nemzeti büszkeséget, a ha- zafiságot és az internacionalizmust. A fiatal nemzedék nevelését az egyik legfontosabb feladatnak te­kintjük. Pótolhatatlan szerepe van ebben a családnak, az iskolának, a társadalmi szervezeteknek, az ál­lami és a gazdasági szerveknek, a Szocialista Ijfúsági Szövetségnek. A fiatalt számos tényező formálja, és nem mindig mindegyik hat jó irány­ban. Tudatosítanunk kell, hogy so­hasem tehetünk eleget e felelős fel­adat teljesítése érdekében. Mint va­lamennyien tudjuk, a fiatalok néze­teiket és álláspontjukat nemcsak po­zitív, hanem negatív példák alapján is formálják, akár a közömbösségről beszélünk, akár más dolgokról, amelyekkel a mindennapi életben találkoznak. Ezért a szocializmustól idegen jelenségek, a spekuláció és a tisztséggel való visszaélés elleni határozott harcnak a fiatalok nevelé­se szempontjából is mérhetetlen je­lentősége van. Ezt sohasem feled­hetjük. Növekvő jelentőségre tesz szert az ifjúság egészséges életmódjának formálása, szabadidejében kifejtett gazdag és vonzó tevékenysége, amint erre az előterjesztett beszá­moló is rámutatott. Bár e téren már sok történt, még mindig károsan hat­nak a különböző reszort- és csoport- érdekek, valamint a közömbösség. A műszaki alkotó szellem, a tömeg- és élsport, a turisztika, a kulturális aktivitás és a fiatalok kulturált szóra­kozása feltételeinek megteremtése számunkra társadalmi jelentőségű ügy. Ehhez a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel közösen hozzá kell járulniuk az állami szerveknek, a Nemzeti Front szervezeteinek, a vállalatoknak és más intézmé­nyeknek, amelyekben a fiatalok ne­velkednek és tevékenykednek. (A beszéd befejező részét la­punk hétfői számában közöljük.) Mihail Gorbacsov elutazott Murmanszkból (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap Mur­manszkból visszautazott Moszk­vába. A Murmanszki kerületben meglá­togatott több üzemet és intézményt, Murmanszk város képviselőinek magas kitüntetéseket adott át. ÚJ szil 2 1987. X. 3

Next

/
Thumbnails
Contents