Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-02 / 231. szám, péntek

MA KEZDŐDIK A SZISZ IV. KONGRESSZUSA Munkásfiatalok sokrétű tevékenysége A SZISZ-szervezet hozzájárulása az alkotó munka kibontakozásához A kassai (Košice) Ke­let-szlovákiai Vasmű karbantartó üzemében dolgozó Jozef Kriv- janský vezette ifjűsági szocialista munkabri­gád sikeresen teljesí­tette a SZISZ kongresz- szusa tiszteletére vál­lalt kötelezettségét. A fiatalok eredetileg 100 ezer korona megta­karítására kötelezték magukat, de ezt továb­bi 110 ezer koronával túlszárnyalták. A ké­pen: Ján Paško köszö­rűs (baloldalt) és Ľudo­vít Fabríci egy marógé­pen dolgoznak. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK) Sose félt az újtól A SZISZ-szervezetek egyik fő feladata állandóan növelni a be­folyást a szervezeten kívüli ifjú­ságra, egyre több ipari és mező- gazdasági munkást bevonni a tevékenységbe. Ahogy Jozef Fülöptól, az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit üzemi SZISZ-szervezete elnökétől megtudtam, ők is erre töreked­nek. A kongresszus tiszteletére kitűzött, a tagság növelését érin­tő feladatukat teljesítették, az üzem munkásfiataljainak 50 szá­zalékát sikerült bevonniuk a szervezetbe. Ezt úgy érték el, hogy szoros kapcsolatot tarta­nak fenn az üzem személyzeti osztályával, és a frissen érke­zőkkel azonnal kapcsolatba lép­nek. Ugyanakkor azokat a fiata­lokat is, akik már náluk dolgoz­nak, de nem tagjai a szervezet­nek, megpróbálták beszervezni a SZISZ-tevékenységbe. A szakmunkástanulókat már szakgyakorlatuk alatt bevonják a szervezet munkájába. A két évvel ezelőtti létszámot 461-ről 604-re sikerült növelniük. A fia­talok 12 alapszervezetben dol­goznak. A SZISZ-vezetőség úgy irá­nyítja tevékenységüket, hogy munkájuk sikeres, alkotó és hasznos legyen, igyekszik meg­teremteni azokat a feltételeket, amelyek hozzájárulnak az ifjú nemzedék érdekeinek és szük­ségleteinek kielégítéséhez. Munkájuk sikere abban gyökere­zik, hogy olyan értékes, vonzó rendezvényeket szerveznek, melyek a munkásfiatalok széles tömegeit érdeklik. Kulturális téren ez elsősorban a zene. Budapesti koncertekre szerveznek látogatásokat, tavaly négy ilyen útra került sor. Ezekre általában a legjobbak jutnak el, tehát ez egyféle motiváció, hogy a fiatalok minél aktívabb munkát fejtsenek ki szervezeti és gazda­sági téren egyaránt. Idehaza, Ér­sekújvárban a Városi Művelődé­si Otthonnal együtt rendeznek hangversenyeket, amelyeken a szlovák popzene kiváló képvi­selői lépnek fel. A koncerteken kívül különféle beszélgetéseket, versenyeket szerveznek, hogy minél jobban megismerjék üze­müket, a várost, valamint hazánk és a többi szocialista ország fő eseményeit. Bekapcsolódnak május elseje, az SZNF, valamint a februári győzelem évfordulója ünnepségeinek megszervezésé­be. Az érdeklődők számára film­vetítésekre, sportrendezvények­re jegyeket vesznek. Jó szórako­zást kínál az az ifjúsági bál, amelyen a város fiataljai is részt vehetnek - ezen is mindig fellép valamelyik ismert szlovákiai popegyüttes-, valamint az üzemi bál, amelyen fiatalok, idősek együtt mulathatnak. A sporttevé­kenységben a tömegsportot tet­ték első helyre, olyan rendezvé­nyeket szorgalmaznak, amelyen az üzem legtöbb alkalmazottja részt vehet. Ugyanakkor külön­féle bajnokságokba js bekapcso­lódnak az üzem fiataljai. Jozef Fülöp, a SZISZ össz- üzemi szervezetének elnöke a sikeres tevékenység két titkát említette. Az egyik, állandó kap­csolatban lenni a tagsággal, hogy felmérjék a fiatalok érdek­lődését, a másik a pontos szer­vező munka. A SZISZ-tevékenység közös­ségformáló, ezáltal az ifjúság kö­rében hozzájárul a munkakezde­ményezés, a munkaaktivitás nö­veléséhez. Az ifjúsági munkakol­lektívákban - az Elektrosvitben 14 van - a fiatal szakmunkások bizonyíthatják, hogy az igényes feladatok megvalósításában a fi­atalok helytállnak. Alátámasztja ezt az is, hogy az üzemben be­adott minden negyedik újítási ja­vaslat SZISZ-tagtól származik. Ahogy Jozef Fülöp elmondta, nem feledkeznek meg a pionírok felkészítéséről sem a SZISZ- tagságra. Négy iskolával van védnökségi szerződésük, ahol tíz rajvezető dolgozik. Hogy a kapcsolat ne legyen csak for­mális, hanem hasznos együtt­működés bontakozzon ki, a pio­nírokat gyakran hívják meg üzemlátogatásra, hogy már isko­láskorban megismerkedjenek a termeléssel. A SZISZ-tagok sokat tehetnek azért, hogy a szociális és a gaz­dasági fejlődés meggyorsításá­hoz egyre jelentősebben járuljon hozzá a munkásfiatalok alkotó munkája. Ezt kívánja elérni az Érsekújvári járás egyik legjobb ifjúsági szervezete, az Elektro­svit üzemi szervezete is. -si­Szendrei Hilda, a Rimaszombati (Ri­mavská Sobota) Közgazdasági Szakkö­zépiskola negyedikes diákja, az iskolai SZiSZ-szervezet vezetőségi tagja A já­rás egyik küldötte a SZISZ országos kongresszusára.- A SZISZ-munkáról, jóllehet a pionír­szervezetben igyekeztek bennünket fel­készíteni rá, nem sokat tudtam. Az egyén és a közösség viszonyából már kisdiák koromban megtanultam, hogy a kölcsö­nös egymásra hatáson alapul. Rám hat a közösség, segít a személyiségfejlődés­ben, ugyanakkor én aktív munkával, pél­dát mutatva hatok a közösségre. Ez vezé­rel a SZISZ-tevékenységben. Ma is úgy látom, keveset teszünk a közösségért. Ugyanakkor érzem a gátló tényezőket is: például, hogy az iskolában gyakoriak az olyan rendezvények, melyek nem a diá­kok érdeklődését felmén/e, azok hasznos időtöltését szolgálják, hanem a tanárok kényszerítik a SZISZ-tagokra. Mindemel­lett saját sorainkban is látom a hibákat. A legtöbb diák azzal vonja ki magát a fel­adatok, a SZISZ-munka alól, hogy tanul­nia kell. Tudom, hogy ez nem mindig van így, rengeteg idő telik el haszontalan semmittevéssel. Ezt kellene valahogy hasznos cél érdekében, értelmesen kitöl­teni. Akár a magunk továbbképzésére Engem például a számítástechnika érde­kel, ilyen irányban szeretnék tovább ta­nulni a Közgazdasági Főiskolán, szívesen foglalkoznék vele a kötelező anyagon kivül is. Hilda tehát főiskolára készül. Azt mondja, nem fél, ő sose félt az újtól, az ismeretlentől. De mint a legtöbben, ő is nehezen búcsúzik majd mostani diáktár­saitól, az iskolaközösségtől, ahol elisme­rik képességeit, s számítanak rá, hogy a fiatalabbaknak átadja az ifjúsági szerve­zetben szerzett négyéves tapasztalatait. Azt is, amit Prágában hall majd.- Ott voltam Bratislavában. Nagyon tetszett a szlovákiai kongresszus kritikus hangvétele, a nyíltság, a tenni, javítani akarás. Remélem, sok hasznos tudnivaló hangzik el Prágában is, amit később főis­kolásként, s ha esetleg nem sikerül a föl­vételi, munkahelyemen hasznosíthatok. Ezért örülök, hogy ott lehetek az országos kongresszuson. t-i Együttműködés - nemzetközi szinten Zselenák József gépészmérnököt 1984-ben válasz­tották be a Szocialista Ifjúsági Szövetség Kelet-Szlo- vákiai Kerületi Bizottsága Elnökségébe. A bizalmat többéves munkával érdemelte ki. Középiskolai tanul­mányai során a királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) gimnáziumban az alapszervezetnek az elnöke volt és az iskolai szervezetnek ideológiai titkára. A Kassai (Košice) Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Karán 1979-től mint SZISZ-elnök vállalta magára a legtöbb tennivalót, közben a termelésszervezési és üzemirá­nyítási szakon a tanulmányait is kitűnő eredménnyel fejezte be, s így nem is csoda, hogy a tényleges katonai szolgálat letöltése után a főiskolán kínáltak neki állást. A robottechnológiai-automatizációs tanszé­ken lett tanársegéd aspiráns. Nagy lelkesedéssel látott munkához, ennek ellenére - családi okokból - szülőfa­lujába kellett visszatérnie. Másfél évig a Szőlőskei (Viniőky) Mezőgazdasági Szakközépiskolában dolgo­zott, főmesterként. Mikor a gondok megoldódtak, Zse­lenák Józsefet ismét hívták vissza a főiskolára. Tavaly május 1 -töl a SZISZ Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsá­gának lett az ideológiai titkára. Természetesen Prágá­ban a SZISZ IV. kongresszusán is jelen lesz. Most mindenekelőtt arra vagyunk kíváncsiak, hogy szerinte mi az a legnagyobb érték, amit az ifjúsági mozgalom­ban az utóbbi években sikerült elérni?- Úgy érzem, hogy nagyon kedvező változás figyel­hető meg a fiatalok valóságlátásában. A SZISZ-tagok közül nagyon sokan megtanulták az igazat kimondani, a problémákra összpontosítanak, javaslatokkal állnak elő. Ez a járási, a kerületi konferenciákon és a szlová­kiai kongresszuson is egyértelműen tapasztalható volt. Úgy érzem, nem volt felesleges, hogy az utóbbi években a műszaki tudományokra fokozottan felhívtuk a fiatalok figyelmét. Megítélésem szerint már most olyan fiatal műszaki értelmiséggel rendelkezünk, amelyre a gazdaságpolitikai tennivalók elvégzésében bátran támaszkodhatunk. A fiatalok a tudományos kutatásban is lehetőséget kaptak a bizonyításhoz. Nekünk Kelet-Szlovákiában a nemzetközi kapcsolatok terén is sikerült egészen jó eredményeket elérni. A testvéri ifjúsági szervezetek központi bizottságai tavaly írták alá azt az együttműködési szerződést, amelyben olyan jelentős célprogramok is szerepelnek, mint a robotizáció, az elektronika fejlesztése, az atom békés célú felhasználása. E programok megvalósítá­sára kerületi bizottságunk irányításával létrehoztuk a Zenit Interklubot, amely az ifjúsági szervezet és az üzemek közvetlen kapcsolatára épül. Az ötlettel az ungvári (Uzsgorod) üzemek komszomolistái álltak elő. A prešovi VUKOV és a munkácsi (Munkacsevo) Kirov Müvek fiatal mérnökeiből, konstruktőreiből, technoló­gusaiból és szakmunkásaiból nagyon jó alkotócsopor­tot alakítottunk. Ennek a csoportnak már eredményei is vannak.- Úgy tudom, hogy a Zenit Interklub tevékenységé­be bekapcsolódnak a környező szocialista országok azon üzemeiben és intézményeiben dolgozó ifjú szak­emberek is, akiknek baráti kapcsolatuk van a Kelet­szlovákiai kerülettel...- Valóban nagy az érdeklődés, és mi élni is akarunk a lehetőségekkel. A helyzet pillanatnyilag olyan, hogy a már említett együttműködési szerződés végrehajtási határozatát eddig még csak a SZISZ és a Lenini Komszomol Központi Bizottsága írta alá. A többi or­szág ifjúsági szervezetei számára ezért még konkrétan nem határozták meg, hogy melyik vállalattal keressék a kapcsolatot, és milyen feladatokat oldanak meg a nemzetközi együttműködésben. Nekünk természete­sen így is vannak javaslataink. Ezek közül a partnere­ink sokat el is fogadtak. Meggyőződésünk, hogy a Mis­kolci Műszaki Egyetem, a Kassai Műszaki Főiskola, a Lenin Kohászati Művek és a Kelet-szlovákiai Vasmű ifjú szakemberei a haladó gyártástechnológia kifejlesz­tésében tehetnének a legtöbbet. Bulgáriai testvérkerü­letünk (Sztara Zagora) fiataljaival az elektrotechniká­ban akarunk együttműködni. Sokat tanulhatunk tőlük, és ők is érdeklődnek a mi robotjaink iránt. A poprádi Tatramatból a SZISZ-tagok a lengyelországi Krosno egyik üzemével vették fel a kapcsolatot. Ez az üzem készíti automatikus mosógépeinkbe a rezgéstompító berendezéseket. A bardejovi Jas cipőgyár fiataljai a kros nói sportcipőgyár szakembereivel akarnak együttműködni. Az Interklub természetesen nemcsak az üzemek közötti kapcsolatok szervezésével foglalko­zik, hanem tudományos értekezleteket, szemináriumo­kat és kiállításokat is rendezünk. Ilyen klub Csehszlo­vákiában eddig csak a mi kerületünkben működik. Tapasztalatainkról természetesen a SZISZ-kongresz- szuson is beszámolunk, annál is inkább, mert a köz­ponti bizottság hasonló klubok megalakítását az or­szág más területein is fontosnak tartja. Mindehhez még annyit tennék hozzá, ott tartunk, hogy fiatal szakembe­reink rövidesen már jelentős újításokkal is előállnak.- A fiatal műszaki értelmiségnek ez az aktivitása valóban tiszteletet érdemlő, de beszéljünk arról is, hogy megítélésed szerint a jövőben a SZISZ-nek mire kellene még nagyobb figyemet fordítania?- Mindenekelőtt a fiatalok szabadidő-kérdéseivel kell behatóan foglalkoznunk. Meg kell teremtenünk azokat a korszerű feltételeket, amelyek lehetővé teszik a fiatalok tartalmas szórakozását. A szabadidőközpon­tok építését tovább már nem lehet elodázni. A SZISZ KB és a Szakszervezetek Központi Tanácsának kéré­sére ezt az ügyet az SZSZK kormánya megtárgyalta, és támogatja is elképzeléseinket. 1995-ig minden kerületi és járási székhelyen fel kell építeni a szabad­idő-központokat. Ez kétségtelenül jó hír, jóllehet ne­künk a falvakban élő fiatalokra is gondolnunk kell, a klubok létrehozását, berendezését itt is meg kell oldanunk. És itt nemcsak a központi községekre gon­dolok. A kongresszuson ezekkel a kérdésekkel is foglalkozni fogunk. Bízom olyan program elfogadásá­ban, melynek valóra váltásával a SZISZ jelentősen hozzájárul országunk fejlettsége növeléséhez, a fiata­lok önmegvalósításához. SZASZÁK GYÖRGY ŐSZINTÉN ÉS NYÍLTAN A SZISZ IV. kongresszusara való előkészületek aktivizálták a Rozsnyói (Rožňava) járás fia­taljait is. A járás 297 alapszerve­zetében megélénkült a munka, fellendült a politikai és kulturális élet. A legkisebb községben, üzemben is észre lehet venni, hogy a fiatalok nagyon jelentős eseményre készülnek. Különö­sen lázasan készülnek azok a SZISZ-tagok, akik társaikat képviselhetik ezen a tanácsko­záson. Kuntapolcán (Kunová Teplice) van a Szlovák Magne­zitművek Gép- és Alkatrészgyá­ra. Itt kerestük fel az üzem fiatal mérnökét, Demeter Gézánét, aki a gyárban és a községben vég­zett munkájával példát mutat tár­sainak és megbecsülést szerez a fiataloknak. Életéről, munkájá­ról beszélgettünk a vidám, mo­solygós fiatalasszonnyal.- Már gyerekkoromban von­zalmat éreztem a közösség iránt - vallja magáról - s ma már tudatosan is felelősséget érzek az ifjúságért. Ezt a felelősségtu­datot a szüleim plántálták belém. Meggyőződésem szerint nekünk fiataloknak minden percet ki kell használnunk, hogy az élet minél szebb legyen. Már az alapiskolá­ban, később a gimnáziumban és a főiskolán is kivettem a részem a társadalmi munkából, bekap­csolódtam a SZISZ-szervezet tevékenységébe. Bányamérnöki diplomámat 1985-ben szerez­tem meg. Először Jolsván (Jel­šava) dolgoztam a magnezitmü­veknél, majd férjhez mentem, s idekerültem szülőfalumba, a gépgyárba. Férjem is itt dolgo­zik, mint főtechnikus és egyben a SZISZ üzemi szervezetének elnöke. Én a falusi szervezet elnöki tisztjét töltöm be, így ezen a téren is közösek a problémáink és a céljaink.- Két kisgyermek édesanyja, megkezdték a családi házuk épí­tését is, hogyan tud időt szakíta­ni a társadalmi munkára?- Jó időbeosztással, a szülők segítségével sok mindent elvé­gezhet az ember, ha szívvel­lélekkel csinálja. Falusi szerve­zetünk munkája az utóbbi időben javult, pedig csak 17-en va­gyunk. Sok segítséget kapunk a helyi nemzeti bizottságtól és az üzemtől is. Most van rendezés alatt az ifjúsági klub. Az a fő célunk, hogy a fiatalok minél tar­talmasabban töltsék el a sza­badidejüket. Üzemünk kezdemé­nyezésére új sportközpont épül, ahol minden sportág gyakorlásá­ra lesz lehetőség. A testmoz­gást, a tömegsportot nagyon fontosnak tartom, edzi a testet, hasznosan kitölti a szabadidőt, és elvonja a fiatalokat a vendég­lőktől és a dohányzástól.- Részt vett a SZISZ szlová­kiai kongresszusán. Milyen érzé­sekkel, tapasztalatokkal tért haza?- A hangulat kitűnő volt. Amit a legjobban értékelek, az az őszinteség volt, a nyílt beszéd. Az a rneggyőződésem, hogy az országos kongresszus nagyon sok problémát meg fog oldani. Ezt a meggyőződésemet tá­masztja alá Lenárt elvtársnak a szlovákiai SZISZ-kongresszu- son elhangzott beszéde is. Több jogunk és alkalmunk lesz a kez­deményezésre és javul a fiatal műszaki értelmiség helyzete is. Itt az üzemben mi, fiatalok nem panaszkodhatunk, minden tá­mogatást megkapunk a vezető­ségtől, de ezt nem lehet még elmondani minden üzemről. Munkám során meggyőződtem arról is, hogy a fiatalság irányít­ható, csak meg kell találni a megfelelő hangot, és az érdek­lődési körüknek megfelelő célo­kat kell eléjük tűzni. Nem va­gyunk angyalok, sok még az ön­fejűség, de olyan energiák rejle­nek bennünk, amelyek helyes irányítással szinte csodákra ké­pesek.- Milyenek a tervei a jövőt • illetően?- Eredményesen szeretnék dolgozni, boldogan, félelem nél­kül. S békében élni, hasznos emberekké nevelni gyermekein­ket FECSÓ PÁL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents