Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-12 / 214. szám, szombat

I Ma kezdődik a SZISZ szlovákiai kongresszusa Aktívabb, eredményesebb munkát vagyun^^fy Több kezdeményezést várunk a fiataloktól Elmondhatjuk, hogy az elmúlt években jó körülmények között dolgozhattunk. A SZISZ III. kongresszusa és a járási konfe­rencia határozatainak többségét teljesítettük, holott a ránk háruló feladatok nem voltak sem egy­szerűek, sern könnyűek. Pozití­van értékeljük a tagság alakulá­sát-, a munkásmag jelentős növe­kedését és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok nagyobb szer­vezettségét. A tagságot szám­belileg nem sikerült növelnünk. Az Érsekújvári (Nové Zámky) já­rás 414 alapszervezete közel 13 ezer fiatalt tömörít. Az 1984-ben megtartott járási konferencián vállaltuk, hogy évente 100 új ta­got szerzünk, de mindmáig csak 238 taggal nőtt a SZISZ-esek száma. Ám bízunk benne, hogy az év végéig ez a szám még módosul. A SZISZ KB határoza­tát - amely a 30 éven aluliak 50 százalékos szervezettségét tűz­te ki célul - nem teljesítettük, mivel járásunkban csak 35 szá­zalékos a szervezettség. A fiatal párttagok aránya csu­pán 9 százalék, s annak ellené­re, hogy a fiatal tagjelöltek aján­lója egyre gyakrabban az ifjúsági szervezet, nem lehetünk elége­dettek a helyzettel. Az elkövet­kező időszakban több figyelmet kell szentelnünk a. fiatalok kivá­lasztásának, és elérni, hogy min­den alapszervezetben legyenek kommunisták. A 414 SZISZ- alapszervezet közül csak 127- nek az elnöke tagja a pártnak, de a tavalyi évhez képest számuk 33-mal nőtt. Viszont nem hagy­ható figyelmen kívül, hogy az alapszervezetek fele iskolai szervezet, tehát tagjaik 14-18 évesek. A tudományos-technikai fejlő­dés óriási lehetőségeket nyújt a fiatalok számára, a tudomány vívmányainak megismerése a jövő társadalmának érdekét szolgálja. Ezért tartjuk elenged­hetetlennek, hogy minél több fia­tal kapcsolódjon be a tudomá­nyos-technikai klubokba, annál is inkább, mert fokozatosan megteremtődnek a klubok létesí­tésének anyagi feltételei. Konk­rét feladat előtt állunk: otthont kell biztosítanunk a járási tudo­mányos-technikai klub számára. Lehetőségünk van egy régebbi családi ház megvételére és tata­rozására. Járásunk már hét szá­mítógépet kapott, amelyek a Szerszámkutató Intézet mellett működő ifjú technikusok klubjá­ban állnak a gyerekek rendelke­zésére. Az ifjúsági kezdeményezés számlája járásunkban még csak az érsekújvári Sigma és Elekt­rosvit, valamint a štúrovói papír­gyár fiataljainak van. Ennek az a lényege, hogy az üzemek szerződést kötnek az ifjúsági szervezetekkel konkrét újítások megoldására és sikeres megol­dás esetében a haszon tíz szá­zalékát a fiatalok folyószámlájá­ra utalja át a vállalat. Az újítómozgalomba évente mintegy 140 fiatal átlag 300 újí­tási javaslattal kapcsolódik be. Ezeknek kétharmada megvaló­sul, s 10 millió korona hasznot hoz. Be kell vallanunk azonban, hogy az újító- és feltalálómozga­lomba kevés ifjúsági kollektíva kapcsolódik be. Az iparban és a mezőgazdaságban mindössze 79 ifjúsági újító kollektíva mű­ködik. Nem vagyunk elégedettek a Méta 90 mozgalom elterjedé­sével sem, mert csak néhány tucatnyi alapszervezet válaszolt a felhívásra konkrét tettekkel. Az A kisdiákok egyenrangú társa ÚJ szú 5 , 987. IX. 12. Gondoltam, őt, akiről mind­össze annyit tudok, hogy szep­tember 12-13-án Bratislavában találkozhatom vele a SZISZ szlovákiai IV. kongresszusán az Érsekújvári (Nové Zámky) járás küldötteként, őt, lévén mindket­ten fiatalok, nem fogom magáz­ni. Kértem, hogy tegeződjünk. De hát vannak, akiken nem fog­nak az évek. Amikor megtudtam, nevelőnőként 15 évet töltött gye­rekek között, elszégyelltem ma­gam a tegezés miatt, hogy én javallottam. Aztán rájöttem, szá­mára csak bókoló, hízelgő lehet hogy éveket rejtenek, az idővel dacolnak fiatal vonásai. És nem­csak a külső: kevés olyan em­berrel találkoztam, aki ennyire hisz, bízik a fiatalokban. Másképp nem lehet - mond­ja sem együtt dolgozni, a ti­zen- és huszonévesekkel, sem az apróságokat nevelni. A biza­lom, őszinteség legyen alapja mindenféle kapcsolatnak. Annyiszor mondtjuk, leírtuk ezt, de be lehet-e tartani? Alžbeta Sokolová szerint igen. - A közös megértést, a baráti közeledést építgetem a diák-pe­dagógus viszonyban. Igen, most vele beszélgetve éreztem rá először ennek a fő­névnek az ízére: nevelőnő. Ed­dig ennyit jelentett számomra: egy felnőtt, aki együtt tölti napjai nagy részét a rábízott tanulók­kal, diákokkal. Most már életíze lett a szónak, szépsége, vará­zsa: Alžbeta Sokolová, aki ha kell kisember, azaz gyerek, hogy egyenrangú társai legyenek a kisdiákok. Együtt képzelhes­sék el azt, hogy: - Mindent, amit akarunk, el tudunk érni - mond­ja, mert gondolkozunk. S ezt ér­vényesíteni kell az alkotótevé­kenységben. Igen, meg kell ismerni a gye­rekeket, gondolkodásukat, fan­táziavilágukat, s azt a gyerek kezébe adni, amibe a legtöbbet tud belegyúrni önmagából.- Bár kevés a szabadidőm, hisz több mint tíz éves gyakorlat után úgy döntöttem, a Nyitrai (Nitra) Pedagógiai Főiskolán to­vábbtanulok, és mindent meg­próbálok, amivel formálni tudom a gyereket: legyen az néptánc, bábjáték, zene, hangszerek, iro­dalmi kör. És nem most itt, Érsekújvárott kezdte, az alapiskolában. Nyolc évig Udvardon (Dvory nad Zita- vou) nevelősködött, s közben kollégájával együtt irányították a SZISZ-tagok munkáját. Úgy tudja, azóta, hogy eljött, vissza­esett az udvardi fiatalok akkori aktivitása. Mert ők nem az ifjúsá­gi klubban kezdték az ifjú gene­ráció nevelését, a pionírszerve­zetben kifejtett munkájukat vitték tovább a SZISZ-szervezetbe. Úgy irányították a pionírokat, hogy felkészítsék őket a SZISZ- tagságra, munkára, hogy hasz­nos szórakozással töltsék el szabadidejüket. Hiányzik is, hogy ne csak gye­rekekkel, hanem tizenévesekkel is dolgozzon. Talán az iskola befejezése után középiskolai kollégiumban keres munkalehe­tőséget, és fiatalokat nevel majd az alkotótevékenységre.- És ehhez, na meg az össze­tartás kialakításához fontosnak tartom a SZISZ-vezetőség élet- képességét. Hogy hasson a ta­gok tudatára, miszerint: a szer­vezet az övék, ahol teljes mér­tékben realizálhatják elképzelé­seiket, ahol ne azért dolgozzon bárki is, mert kell, hanem mert akar. Remélem, ehhez hozzájá­rul, ezt elősegíti, majd a SZISZ IV. kongresszusa is. -si­érsekújvári volt Béke mozit váro­si ifjúsági klubbá alakítjuk át, már meg is kezdtük a munkát. Körültekintőbben kell szer­veznünk a fiatalok szabadidejé­nek kihasználását is: támogatni a szakköri, valamint a klubtevé­kenységet. Gyakorta látjuk, hogy a SZISZ-szervezetek munkater­ve nem felel meg a kollektíva elképzeléseinek. A tervekben ugyan számtalan akció szerepel, ám nem mindegyik tarthat szá­mot az érdeklődésre. Nagyobb felelősség hárul az üzemi ifjúsá­gi szervezetekre is. Abban a pil­lanatban, hogy a fiatal munkás- vagy a szaktanintézet tanulója- belép a gyárba, a SZISZ üzemi bizottságának - a pártbizottság irányításával - fel kell karolnia a munkával, a gyárral ismerkedő fiatalt. Nagyobb odafigyelést igé­nyelnek a falusi szervezetek is. Járásunkban több tucatnyi gyermek- és ifjúsági kórus, tánccsoport és színjátszó kör, zenekar működik, s a versenyek, fesztiválok lehetőséget adnak tehetségük, tevékenységük ki­bontakozásához. Példaként megemlíthetem a járási klubok programjainak szemléjét, a Klubfórumot. A gazdag klubtevékenységre azonban kedvezőtlenül hat a rendszertelen munka, a meg­felelő helyiségek és a szakkép­zett irányítók hiánya, s nem utol­só sorban az ifjúsági klubok hiá­nyos felszereltsége. A járási nemzeti bizottság évi 100 ezer koronás támogatása nagy segít­séget jelent a klubok működteté­sében, de nem oldja meg az anyagi-műszaki gondjaikat. A Jednota Fogyasztási Szövet­kezet évi 30 ezer koronája há­rom klub berendezésére elég. Végezetül még annyit: ha azt akarjuk, hogy a politikai-szerve­ző munkánk színvonala emel­kedjen, elsősorban szerveze­tünk tevékenységét kell javíta­nunk. Ez pedig csak akkor lehet­séges, ha minden egyes SZISZ- tagtól megköveteljük az aktí­vabb, eredményesebb munkát. KAROL KRŠKO, a SZISZ Érsekújvári Járási Bizottságának elnöke kissé elfogult vagyok ve­lük szemben. Kollégák . vagyunk, egymás nélkül nem létezhet­nénk. így hát amikor Banai-Tóth Lívia végigvezetett a Nyugat-szlovákiai Nyomdaipari Vállalat komáromi (Ko­márno) üzemében, nem fogadott, nem tekintett rám idegenként. Mondtam is, nem a munkafolyamat érdekel - rész­ben ismerem -, hanem a fiatalok mun­kája. a SZISZ tevékenysége.- Csakhogy a kettő elválaszthatat­lan - magyarázta Lívia. - A munka minőségét nagymértékben befolyásolja a közösségi szellem. S ezt igyekszünk megfelelővé alakí­tani a szervezet tevékenységével, lévén, alkalmazot­taink 80 százaléka fiatal, harmincon aluli. Csakis az egyes részlegeinken dol­gozó fiatalok munkájának összehango­lásával az üzem vezetőségével, a párt üzemi alapszervezetével valamint a szakszervezettel kialakított jó vi­szonnyal, a megfelelő munkahelyi lég­kör, az összetartó kollektíva kialakítá­sával érhető el, hogy fiataljaink nem idegenkednek a munkától, valamennyi­en teljesítik munkafeladataikat és szo­cialista munkavállalásaikat, tudatosít­ják, milyen nagy szükség van az infor­mációk gyors közreadására. Ezért is igyekeztünk rugalmas munkával idejé­ben kinyomni a tavalyi választások és most a SZISZ-kongresszus propagan­daanyagát magyar nyelven. Ugyanak­kor igyekszünk bekapcsolódni az újítási mozgalomba, legutóbb Hanzsér Attila adott be újítási javaslatot. A Duna híd melletti folyóparti ú| épületbe 1985 augusztusában költözött be a nyomda. Alig három hónappal később a fiatalok az októberi forrada­lom 68. évfordulója tiszteletére novem­ber hetedikén megtartották a SZISZ- szervezet alakulógyűlését. 22 taggal fiatal, kétéves a szervezet Mégis, a SZISZ járási bizottságán úgy beszél­nek róluk, mint a járás egyik legjobb szervezetéről.-A munkakötelességek - gyakran fordul elő, hogy a tervezetten kívül sürgős anyagot gyorsan kell kinyomni -, a szocialista munkavállalások időbe­ni teljesítése, a két műszakos munka­menet nehezíti a szervezet munkáját - mondja Lívia. - Hétköznap nehéz összehangolni a munkaköri kötelessé­gekkel a SZISZ-tevékenységet. Ezt fi­gyelembe vesszük a tervezésnél. Le­het, hogy kevesebb a rendezveny, de az mind olyan, ami nemcsak papíron letezik. Megalakulásunkkor az tűztük ki célul, hogy elsősorban igényt fejlesz- szünk a szervezeti, a közösségi tevé­kenységre. Egy év alatt lényegében csak figyeltük, mi iránt mutatkozik a leg­nagyobb érdeklődés. Lévén legtöbb fia­tal alkalmazottunk inkább humán beállí­tottságú. kulturális teren igyekszünk a legtöbbet nyújtani tagjainknak. Gya­korta szervezünk színház- és moziláto­gatásokat, két alkalommal budapesti színházakban néztünk meg egy-egy előadást. A sportrendezvények iránt is nagy az érdeklődés - anyagi támoga­tást a szakszervezettől kapunk a külön­féle rendezvényekre, hisz pénzalapja még nincs a szervezetnek. Már saját mmifutballcsapatunknak is drukkolha­tunk. Kapcsolataik kiszélesítésére töre­kednek: baráti kapcsolatot akarnak tel­venni a győri nyomda KISZ-szervezeté­Nyomdászfiatalok vei - a tavaszra tervezett utazás, láto­gatás ugyan időhiány miatt elmaradt, de nem marad el véglegesen vala­mint egy hazai szervezettel is. Ugyan­akkor védnökséget kívánnak vállalni egy óvoda - ahová a nyomdászok gye­rekei járnak - fölött.- Az előadásokról sem mondunk le elfogadván azt, hogy nincs irántuk ér­deklődés - mondja Lívia. - Kísérletez­tünk, és megfelelőnek bizonyult az a megoldás, hogy ha egy-egy előadást élővé teszünk, összekötjük a gyakorlat­tal. Például, hogy városunkat, járásun­kat jobban megismerjük, látogatjuk ne­vezetességeit és a múzeumot. Csak úgy van értelme az előadásoknak, ha valami megmarad bennünk. A szervezéshez Banai-Tóth Lívia üzemgazdásznak, a szervezet elnöké­nek és Zahorec Edit tervezőnek, a szer­vezet alelnökének megvannak a kellő tapasztalatai. Lívia Prágában a Köz- gazdasági Egyetem Termelési Karán végzett nyolc éve. Az Ady Endre Klub­ról ma is rengeteget és szívesen be­szél. Amit ott látott, megélt, megtanult, érvényesíteni szeretné az itteni fiatalok összefogásában. Eddig a jnb 80 tagú SZISZ-szervezetének volt 10 évig elnö­ke. Említi, ismeri ő a falusi és az iskolai SZISZ-szervezetek munkáját is, lévén a SZISZ járási bizottságának tagja.- Faluhelyen összeszokott, egy közös­ségben felnevelkedett fiatalokat kell összefogni. Ismerik egymást, a jó mun­ka csak a jó vezetőség kérdése. Iskolá­ban is könnyebb dolgozni a kor és egységesebb érdeklődési terület miatt, míg üzemben a már említetteken kivü1 épp a nagyobb korkülönbségek és a családi gondok - hisz sokan már családosok - nehezítik a munkát- mondta Edit. De meg lehet találni - s a ko­máromi nyomdában ez két év alatt sikerült - a módját, miként összefogni a munkásfiatalokat, jó szer­vezeti munkára ösztönözni őket. TALLÓSI BÉLA Bízhatnak bennünk A Kassa-(Košice) vidéki járás mezőgazdasági üze­meiben dolgozó fiatalokat a SZISZ szlovákiai kong­resszusán Kis Éva, a Bo- dolói (Budulov) Egységes Földműves-szövetkezet agrolaboratóriumának ve­zetője képviseli. Éva ambi­ciózus, kellő szakismeret­tel és szervezői adottsá­gokkal rendelkezik: Eddigi életének legfőbb állomása­iról ezeket mondotta:- Féderben (Peder) születtem. Tanulmányaimat az ottani magyar tanítási nyelvű alapiskolában kezdtem, majd a Sviti Vegyipari Szakközépiskolában érettségiztem, és a bratisla­vai Szlovák Műszaki Főiskola Vegyészeti Karán szereztem mérnöki oklevelet. Első munkahelyem a kassai tejgyár volt. Mielőtt kineveztek volna a laboratórium vezetőjének, minden üzemrészlegen dolgoztam egy bizonyos ideig Ez azért volt hasznos számomra, mert megismerkedtem az emberekkel, munkakörülményeikkel és sok gyakorlati tapasztalatra tettem szert. Tetszett az a munka is, amit a laboratóriumban végeztünk Hogy mégis megváltam a tejgyártól, annak az az oka, hogy gondot jelentett számomra a mindennapos bejá­rás. Ugyanis Kassa tőlünk csaknem 40 kilométerre van. Nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy a bodolói szövet­kezetnek vegyészmérnökre van szüksége. Most, szülőfölde­men, ismerős emberek között dolgozhatom. Agrolaboratöri- umunk kiépítéséhez tulajdonképpen csak most látunk hozzá. 6450 hektáros szövetkezetünkben 5000 hektár a szántóterü­let. Különböző talajvizsgálatokat tervezünk. Itt az ideje, hogy a műtrágyázást körültekintőbben végezzük, mint eddig. Erre pedig nemcsak a környezetvédelmi kötelezettségeink, ha­nem a gazdaságosság is késztet bennünket. Fontos feladat­nak tartjuk a takarmány összetételének vizsgálatát is. Rend­szeressé vált a tej minőségének ellenőrzése, ami tapaszta­lataink szerint nagyon hasznos.- Miért?- Azonnal intézkedni tudunk, ha például nem első osztá­lyú a tej, ha az istállókban nem tiszták a fejógépek, nem kielégítő a műszaki állapotuk. Nekünk mindenre oda kell figyelnünk. Vagy itt vannak az új modem tehénistállók. Innen a kifejt tej földalatti csöveken jut el a tejraktárba. Csakhogy ezekben a csökveben nincs állandó cirkuláció, aminek következtében szinte lehetetlen a kívánt tisztaság megtartá­sa. Erre a problémára a SZISZ járási konferenciáján is felhívtam a figyelmet.- A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzetét hogyan látod?- A mezőgazdasághoz szorosabb kapcsolat 1985-tól fűz, azóta dolgozom itt. Úgy vélem, egyre több fiatal mérnök kerül az állami gazdaságok, illetve a földműves-szövetkeze­tek vezetőségébe, ugyanakkor a gépesítési részlegeken is nagyobbrészt fiatal, szakképzett gárda dolgozik, s ez jellem­ző a növénytermesztési ágazatra is. Az állattenyésztésben szintén találkozhatunk fiatalokkal. Az ifjúságnak kétségtele­nül nagy szerepe van abban, hogy a Kassa-vidéki járás mezőgazdaságában az utóbbi évtizedben kimagasló ered­mények születtek. Megítélésem szerint viszont sok olyan tehetséges fiatal szakember van közöttünk, akikből hiányzik a kitartás. Ha azt tapasztalják, hogy nem értékelik törekvése­iket, ha nem ismerik el azonnal érdemeiket, akkor hamar elcsüggednek, azt mondják: nem érdemes. Ezért fontos, hogy a SZISZ a helyzet magaslatán álljon, s a gazdaságok vezetői világosan lássák: milyen erőt jelent a fiatalság.- Mit vársz a SZISZ szlovákiai kongresszusától?- A járási és a kerületi SZISZ-konferenciák kritikus hang­vételek voltak. A fiatalok saját gyengéikre is rámutattak, de azokra a visszahúzó erőkre is, amelyek a gazdasági szférá­ban akadályozzák előrehaladásukat. Gondolom, hogy néze­teiket a kongresszuson sem rejtik véka alá. Szaszák György

Next

/
Thumbnails
Contents