Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-11 / 213. szám, péntek

Az ipari, a fogyasztási és a lakásszövetkezetekről szóló törvény tervezete Továbbra is feszült a helyzet A szlovákiai környezetvédelmi koncepció megvalósításának tavalyi eredményei (Folytatás az 5. oldalról) vékenységének anyagi fedezé­séhez. 59. § A Szövetkezetek Központi Ta­nácsa: a) gondoskoaik a szövetkezeti mozgalom sokoldalú fejlődéséről, s megtárgyalja annak közös ügyeit, b) gondoskodik a szövetkezeti szövetségek tevékenységének ko­ordinálásáról, tapasztalataik és in­formációik kölcsönös cseréjéről, s megtárgyalja közös ügyeiket, c) képviseli a csehszlovák szö­vetkezeti mozgalmat a szövetségi szervek előtt és külföldi viszony­latban, d) irányítja vállalatainak a tevé­kenységét, beleértve a szövetkezeti külkereskedelmi vállalatokat. 60. § A Szövetkezetek Központi Taná­csának legmagasabb szerve a kongresszus. A kongresszuson a szövetkezeti szövetségek kong­resszusain megválasztott küldöttek vesznek részt. A kongresszus meg­határozza a szövetkezeti mozgalom fejlődésének fő irányzatait, jóvá­hagyja és módosítja a Szövetkeze­tek Központi Tanácsának az alap- szabályzatát, megválasztja az SZKT Bizottságának tagjait és póttagjait, valamint az ellenőrzési bizottság tagjait és póttagjait. A választás módjáról a kongresszus dönt. 61.§ A Szövetkezetek Központi Taná­csának Bizottsága gondoskodik a kongresszuson meghatározott fel­adatok, valamint a szövetkezeti mozgalom további fő feladatainak a teljesítéséről. Megválasztja a Szö­vetkezetek Központi Tanácsának az elöljáróságát, amely annak végre­hajtási szerve, továbbá a Szövetke­zetek Központi Tanácsa elnökét és alelnökeit. A választás módját a Bi­zottság dönti el. Feladatainak telje­sítésére további szerveket is léte­síthet. (2) A Szövetkezetek Központi Ta­nácsa szerveinek tevékenységét, tagjaik jogait és kötelességeit, az SZKT gazdálkodásának a módját részletesebben a Szövetkezetek Azok az emberek, akik már gye- rekfövel megismerték és megszeret­ték a közösséget, azok felnőtt ko­rukban is érzékenyebbek a társa­dalmi problémák iránt s tenni, alkotni akarnak, hogy életük, környezetük szebb legyen. Ezek közé a dolgozni akaró emberek közé tartozik Dobay Péter is, a Dernői (Drnava) Helyi Nemzeti Bizottság elnöke. Fiatal még, de mozdulatai, hely­zetismerete, egész magatartása cél­tudatos emberre vallanak. Már diák korában bekapcsolódott az ifjúsági szervezet munkájába, s szülőfalujá­ban több, mint tizenöt éven át volt a SZISZ-szervezet elnöke. 1976-tól a helyi nemzeti bizottság képviselő­je, és 1986-tól tölti be a helyi nemze­ti bizottság elnökének tisztjét. Aze­lőtt számítástechnikusként dolgozott Rozsnyón (Rožňava).- Milyen érzésekkel vette át ezt a nem kis felelősséggel járó tiszt­séget?- Bíztam a község lakosságában -mondja -, képviselőtársaim segít­ségében, s azokban a tapasztala­tokban, melyekre tíz év alatt, mint képviselő és tanácstag szert tettem. Eddig is együtt éltem a problémák­kal, ismertem minden feladatot, most azonban természetesen na­gyobb a felelősségem, minden pa­nasszal hozzám fordulnak az em­berek. Dernö gazdag forradalmi múltra tekint vissza. Régi bányásztelepü­lés. A bányák azonban kimerültek s a hatvanas években bezárták a tárnákat. Ez lelassította a község fejlődését, a lakosság száma is csökkent. Míg 1970-ben még 829 lakosa volt a községnek, ma mind­össze 720-an lakják. A település dimbes-dombos utcáit járva, az ide­gen is észreveszi a fejlődést, de feltűnnek a hiányosságok is.- A legégetőbb problémánk Központi Tanácsának az alapsza­bályzata rendezi. 62. § (1) A Szövetkezetek Központi Ta­nácsának ellenőrzési bizottsága a Tanács ellenőrzési szerve. Ellen­őrzi az SZKT alapszabályzatának a megtartását, a kongresszusi hatá­rozatok teljesítését, a Szakszerve­zetek Központi Tanácsának Bizott­ságában és elöljáróságában hozott határozatok teljesítését, az SZKT gazdálkodását és alapjainak a fel- használását. (2) Az ellenőrzési bizottság saját tagjai közül megválasztja az elnököt. A választás módját az ellenőrzési bizottság dönti el. TIZEDIK RÉSZ Szövetkezeti vállalatok 63. § (1) A szövetkezeti vállalat szocia­lista szövetkezeti gazdasági szerve­zet, amely a jövedelmezőség és az önfinanszírozás alapelvei szerint gazdálkodik, s meghatározott gaz­dasági és szociális feladatokat telje­sít. A szövetkezeti vállalat szövetke­zeti tulajdonban levő vagyonnal gaz­dálkodik, jogában áll ezt a vagyont rendeltetésével összhangban hasz­nálni és kezelni. (2) A szövetkezeti vállalat alapító­ja lehet a Szövetkezetek Központi Tanácsa, szövetkezeti szövetség vagy szövetkezet. (3) A szövetkezeti vállalat kelet­kezésére, gazdálkodására és meg­szűnésére, az alapítókhoz fűződő viszonyára, valamint a dolgozókol­lektíva irányításban való részvételé­re az állami vállalatról szóló törvény egyes határozatai arányosan vonat­koznak. (4) Ha olyan szövetkezeti vállalat­ról van szó, amely elsősorban a szö­vetkezetek és a szövetkezeti tagok szükségleteit elégíti ki, s amelyben nem lehet érvényesíteni az önfinan­szírozás és a vállalkozókészség el­veit, ezt a körülményt az ilyen szö­vetkezeti célvállalat szervezeti sza­bályzatában kell rögzíteni. Az ilyen vállalat tevékenységi költségeit a rendeltetési célnak megfelelően az alapító téríti meg.- mondja az elnök - a vízellátás. Vízvezeték csak a jól felszerelt alap­iskolában van, melynek 190 tanulója van. A vezetékes vízellátást a követ­kező választási program keretében tervezzük megoldani. Sürgős feladat az utak felújítása és a bekötőutak építése. Az utóbbi azért is szüksé­ges, mert fellendült a magánépítke­zés, csak ebben az évben negyven­hat házhelyet mértünk ki. Ez alapját képezi a lakosság növekedésének, a fiatalok itthonmaradásának. Az utak javítását még ebben a válasz­tási időszakban megkezdjük, erre a célra 660 ezer korona áll rendelke­zésünkre. Az üzlethálózat és az ellátás jó­nak mondható. Az önkiszolgáló élel­miszer- és hentesüzlet minden igényt kielégít. Ez azonban nem mondható el a vendéglőről. A beren­dezése, és maga az épület is ela­vult. Z akcióban szeretnének egy új vendéglőt építeni. Mivel a község a Szádelői-völgybe vezető útvona­lon fekszik, ez turisztikai szempont­ból is fontos lenne. Az idegenforga­lom további fellendítésének egyik alapja az ellátás javítása, a kulturált vendégfogadás.- Az említett üzleteken kívül- so­rolja az elnök -, zöldség- és gyü­mölcs-, valamint textil- és cipőbolt is van községünkben. Az ellátás ás a választék nem rosszabb az átla­gosnál. Az egészségügyi ellátás is jó. Körzeti, fogászati és gyermek- gyógyászati rendelő van a köz­ségünkben. Dernőn, a központi köz­ségen kívül, még négy falu lakosai­nak egészségvédelméről gondos­kodnak. Problémák vannak a Tűzvédelmi Szövetség szervezetével, nem az aktivitás hiányzik, hanem a technika, az igényeknek megfelelő szertár. Ez a szervezet minden szempontból je­lentős szerepet tölt be a község 64. § Társulás (1) A szövetkezetek és a szövet­kezeti vállalatok önkéntesen társít­hatják eszközeiket, esetleg tevé­kenységeiket feladataik teljesítése céljából (2) A szövetkezetek és a szövet­kezeti vállalatok társulási szerződés alapján társítják eszközeiket, eset­leg tevékenységeiket, amely főleg a társulás tárgyát képező célt és tevékenységet, annak végrehajtási módját, a résztvevők jogait és köte­lességeit, a tevékenység költségei­nek fedezéséhez való hozzájárulás összegét, a nyereség elosztási módját, esetleg a veszteség megté­rítésének a módját, a társulás köte­lezettségeiért viselt felelősséget a szerződéses kötelezettségek megsértésének a következményeit, a társulás megszűnése utáni elszá­molás módját, valamint a társulásba való lépés feltételeit határozza meg. 65. § A társulási szerződés megszűnik a) a szerződés tárgyát képező cél elérésével, vagy ha e cél elérésére nincs lehetőség, b) a szerződés határidejének le­járásával, , c) a társulás résztvevőinek lejárá­sával, TIZENEGYEDIK RÉSZ Közös és zárórendelkezések 66. § A szövetkezetek szervezeti sza­bályzatát, a szövetkezeti szövetsé­gek és a Szövetkezetek Központi Tanácsának az alapszabályzatát e törvény hatályba lépése utáni hat hónapon belül összhangba kell hozni e törvény rendelkezéseivel. Hasonlóan kell rendezni a szövetke­zeti vállalatok szervezeti szabályza­tait is. 67. § Teljes szövegükben hatályukat veszítik a Gazdasági Törvénykönyv 76. és 96. paragrafusának a 45/1983 Tt. szám alatt közzétett rendelkezései. 68. § Ez a törvény 1989. január 1-én lép hatályba. életében. Munkájukhoz a feltétele­ket meg kell teremteni. A község vezetői ezt tudják s mindent elkövet­nek, hogy mielőbb otthont kapjon a szervezet. Az elnök szerint az ifjúsági szer­vezet „közepesen" dolgozik. Nem elég aktívak a fiatalok, sokan elhú­zódnak a SZISZ munkától. A Nem­zeti Front és a pártszervezet tagjai­nak kellene aktivizálniuk a fiatalokat, elsősorban példamutatással.- A kulturális tevékenységgel ko­moly bajok vannak - mondja az elnök. - Művelődési házunk életve­szélyes állapotban van. Csak az agitációs központ áll rendelkezé­sünkre, de ide ötven embernél több nem fér be. Ez nagy akadályt jelent. Nem tudom megmondani, hogy köz­ségünk lakosai mikor láttak hivatá­sos színtársulatot nálunk. Központi község vagyunk, de nem tudunk a lakosság segítségére lenni. Eze­ket a problémákat a felsőbb szervek is ismerik, de megoldásukra még nem találtunk módot.- Ha már a bajokról van szó, hadd említsem meg - folytatja Do­bay Péter -, a háztartási szemetet. Környezetvédelmi szempontból is nagy problémát jelent, hiszen kör­nyékünk nagy része természetvé­delmi területhez tartozik. Eddig még nem sikerült megoldanunk a szemét rendszeres elszállítását. A járási nemzeti bizottságtól a napokban ígéretet kaptunk s reméljük még eb­ben az évben megoldódik legalább ez a gondunk. Gyönyörű gömöri táj öleli körül a falut, ahol szorgalmas, tenniakaró emberek élnek. A problémák az élethez tartoznak s a közösség lako­sainak a feladata, hogy összefogás­sal megoldja azokat. FECSÓ PÁL A stratégiai feladat: ebben a tervidő­szakban és kilátásaiban az ezredfordulóig Szlovákia területén az 1985. évi szinten tartani környezetünk alapvető elemei, vagyis a víz, a föld és a levegő minőségét Sok ez vagy kevés? A válasz tulajdonképpen nézőpont függvénye. A feladat nem csekély, ha számításba vesszük főleg azt, hogy az említett időszakban folyamatos gazda­ságfejlesztés várható. S ennek minden megelőző intézkedés ellenére, mint már számtalanszor megállapítottuk, az élet- színvonalra is ható kedvező eredményei mellett vannak és lesznek nem kívánatos velejárói is. Az átfogó koncepcióba foglalt -elvárást viszont kevesellhetjük egyrészt azért, mert a kiindulás évének szennye- zettségi szintje meglehetősen magas, másrészt pedig azért, mert e tekintetben vannak az átlagosnál jobban sújtott régiók és környezeti elemek, amelyek esetében az adott helyzet következményei feszítő­én hatnak a lakosság tűréshatárára. Úgy tűnik azonban, hogy jelenleg le­hetőségeinkből többre nem telik. Ennek tudatában kíséreljük meg nagy vonalak­ban vázolni az e napokban a sajtó rendel­kezésére adott elemző adatok alapján, hogy miképp is alakult környezetvédel­münk helyzete az előző esztendőben. Araszolva haladunk Mindjárt elöljáróban megállapíthatjuk, hogy globálisan eleget tettünk a szinttar­tás követelményének. Ezen belül eseten­ként, helyenként és bizonyos vonatkozá­sokban az előrelépés a vártnál nagyobb volt, másutt viszont érzékeny lemaradás is kimutatható. Változatlan például azoknak a szemé­lyeknek a száma - nagyjából negyedmil­lió akik munkahelyükön zaj-, por- és vegyszerártalomnak vannak kitéve. Ezt a mínuszt teljes mértékben nem egyenlíti (egyenlítheti) ki az, hogy a higiéniai és a munkavédelmi szervek a korábbinál eredményesebben és kezdeményezőb­ben tárják fel és veszik nyilvántartásba az ilyen veszélyes munkahelyeket. Az SZSZK területén a legjobban ve­szélyeztetett elem a víz. S ez a tény még élesebb megvilágításba kerül, ha tekintet­be vesszük, hogy igen sok helyen az egészséges ivóvíz ma már hiánycikk. Ép­pen ezért örvendetes, hogy tavaly további több mint nyolcvanezer lakost juttattunk hozzá egészséges vezetékes vízhez, és jelenleg Szlovákia népességének 70,7 százaléka részesül ebben a szolgáltatás­ban. Ez a hányad azonban még mindig viszonylag alacsony. Ennél nyugtalaní­tóbb az a körülmény, hogy a csatorna- rendszerre eddig a lakosságnak nem egészen a felét kötöttük rá. S még inkább az, hogy tetemes mennyiségű szennyvíz a csatornahálózaton kívül kerül a talajba a felszín alatti vizekbe és folyóinkba, mi több, a csatornákba kerülő felhasznált víznek is csupán az 57,2 százaléka megy át a tisztítótelepeken. így azután nem csoda, hogy jelenleg fontosabb folyóink hosszának több mint a kétharmada jelen­tősen szennyezett. Afölött sem lehet egy­szerűen napirendre térni, hogy tavaly az előző évhez képest huszonöttel növeke­dett a felszíni és a felszín alatti vízkészle­tek többnyire különféle mulasztásokkal, gondatlansággal és felelőtlenséggel ma­gyarázható hirtelen, haváriaszerű szeny- nyezése eseteinek száma. Az ezzel kap­csolatos elemző jelentést és a javasolt intézkedéseket ezért a közeljövőben megtárgyalják az SZSZK kormányának ülésén is. A föld és az erdők is megsínylik A termőföld és erdeink védelmében is két oldala van a mérlegnek. Az egyik serpenyőjébe tehetjük egyebek között azt, hogy a korábbi helyzethez képest lassúbb ütemben csökken a mezőgazda- sági földterület, s ezen belül a szántóföld és, tavaly több mint háromezer hektáron végeztek el rekultivációs munkálatokat. Eredményként könyvelhetjük el azt is, hogy lecsapoltunk további tizenötezer hektárt, öntöző berendezések készültek el csaknem tizennégyezer hektáron és 55 kilométernyi hosszban szabályoztuk a fo­lyammedreket. Ezzel szemben a mérleg másik serpenyőjét lejjebb süllyesztette az, hogy a földalapot érő ipari és energeti­kai szennyezés, továbbá az erózió elleni védelemben távolról sem vagyunk ilyen eredményesek. E tekintetben ugyanis, fő­leg ami a silányabb tü^előértékű barna­szénre épülő energetikát illeti, csak a ter­melési szerkezet idő- és beruházásigé­nyes megváltoztatása idézett elő élesebb fordulatot Nem is beszélve arról, hogy a talajt szennyező anyagok egy részét „külföldről importáljuk", s ebben a vonat­kozásban csupán az államközi megálla­podások teljesítésében reménykedhe­tünk A bajt tetézi, hogy amint az köztu­dott, a műtrágya és a növényvédő vegy­szerek alkalmazása, illetve tárolása sem felel meg a környezetvédelmi követelmé­nyeknek. Az erdőkre pedig sorvasztóan hat főleg a savas eső. Ennek és sok minden másnak hatását eddig a szlováki­ai erdőknek nagyjából a tizenöt százaléka sínylette meg komolyabban. Szennyező anyag millió tonnákban S itt már a levegő szennyezettségénél tartunk. Az előző évhez képest e tekintet­ben némileg javult a helyzet, számszerű­leg 2,5 százalékkal csökkent a szennye­zettsége. De még mindig rendkívül sok, összesen 1,73 millió tonna por, pernye került a levegőbe. Ennek a mennyiségnek jóval több mint a fele (1,04 mii. tonna) az ipar és az energetika számláját terheli Sorrendben következnek a házakat, laká­sokat fűtő kazánok, valamint a mind na­gyobb teret hódító gépkocsiközlekedés. Változatlanul növekszik a szilárd hal­mazállapotú kommunális hulladék és a felhasználatlan másodlagos nyers­anyag mennyisége. Ez tavaly már csak­nem százezer tonnával haladta meg Szlovákiában a kétmillió tonna határát. Ez annál nagyobb gonddal jár, mivel évek óta, mindmáig, megoldatlan ennek ä rendkívül nagy mennyiségű hulladék­nak környezetvédelmi szempontból kifo­gástalan tárolása, illetve feldolgozása vagy esetleg megsemmisítése. így van ez a részeredmények ellenére, amelyeknek egyike, hogy tavaly növekedett a felvásá­rolt másodlagos nyersanyag mennyisége. Elég megjegyezni azt, hogy például a Ke­let-szlovákiai kerületben a 650 szemétte­lep közül csak 13 felel meg a követelmé­nyeknek. Csaknem minden említett vonatkozás­ban a helyzet javulása várható a 8. ötéves tervidőszakra tervezett ötven nagyobb ökológiai beruházás megvalósításából. Csakhogy ezek közül a tervidőszak első évében csupán hatnak az építkezése kezdődött meg, s az e célra rendelkezés­re álló több mint 800 millió koronának csupán a háromnegyedét merítették ki. így azután nem csoda, hogy az illeté­kes szervek megállapítása szerint a Szlo­vák Szocialista Köztársaságban környe­zetvédelmi vonatkozásban továbbra is rendkívül feszült a helyzet és javulás csak fokozatosan, hosszabb távon várható. (gáiy) „A problémákat nekünk kell megoldani“ új szí; 6 1987. IX. 1 A fokozott energiatakarékosság és a nem hagyományos energiatartalé­kok felhasználása kulcsfontosságú problémája népgazdaságunknak. Mindkét területen jó példával jár elöl a Zlonicei Állami Gazdaság. A mezőgazdasági termények meleg levegős szárítására fahulladékot használnak fel. Erre a célra egy BS-6 típusú dobos szárítót alakítottak át. A felvételen Jindrich Kubíska az égetőkemence beöntőnyílásának elzáró szerkezetét javítja. (Jaroslav Hejzlar felvétele - ČTK)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents