Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)
1987-09-11 / 213. szám, péntek
ÚJ szú 3 % 1987. IX. 11. Az ENSZ-főtitkár éves jelentése Van lehetőség az előrelépésre Az ipari, a fogyasztási és a lakásszövetkezetekről szóló törvénytervezet indoklása (ČSTK) - Javier Pérez de Cuellar ENSZ-föfitkár a New York-ban közzétett éves jelentésében megállapítja: ,,Az 1986-87-es években kedvező távlatok nyíltak a nukleáris fegyverkezés reális csökkentése előtt. Szovjet - amerikai rakéták felszámolása elősegíthetné a haladást a Kelet és Nyugat között folyó további tárgyalásokon“ - hangsúlyozzaado- kumentum, amely nagyra értékeli, hogy a világszervezet tagországai az elmúlt évben „új pragmatizmusról“ tettek bizonyságot és lehetővé tették, hogy ösztönző változásokra kerüljön sor a regionális konfliktusok megoldásának keresésében. A fejlődő országok egységéről (ČSTK) - Havannában tartja hatodik ülését a hetvenhetek csoportjának nemzetközi ellenőrző és gazdasági koordinációs bizottsága. Robert Mugabe zimbabwei kormányfő, az el nem kötelezett országok mozgalmának elnöke a résztvevőkhöz intézett üzenetében hangsúlyozta, hogy a fejlődő országoknak egységesebben kell eljárniuk a jelenlegi nemzetközi gazdasági válság következményeivel szemben, s aktívabb együttműködést kell folytatniuk. Mugabe hangsúlyozza, a jelenlegi gazdasági válság a legsúlyosabb a második világháború óta. A helyzet romlásához hozzájárul a lázas fegyverkezés gyorsulása, az, hogy a nemzetközi biztonság állandó veszélyben van, s ezért a fejlődőknek olyan stratégiát kell kidolgozniuk, amely lehetővé teszi együttműködé- sük bővítését. Az okmány az Iránt és Irakot a háború befejezésére felszólító BT- határozatról szólva kifejti, hogy az ,.szemléltető példája annak, hogy a nemzetközi közösség e konfliktus befejezését kívánja.“ Cuellar szerint az Afganisztánról szóló tárgyalások „előrehaladott állapotban vannak“, s Nyugat-Szaharában is előre lehet lépni. Az ellentétek diplomáciai úton történő megoldásának Közép-Ame- rikában is egyre több a híve, itt azonban - a főtitkár szerint - nem lehet határozott lépéseket tenni ,,az egész nemzetközi közösség támogatása nélkül“. Samir elutasította Arafat javaslatát (CSTK) - Az izraeli kormány tagjai határozottan elutasították Jasz- szer Arafatnak, a PFSZ elnökének keddi javaslatát, hogy üljön össze a nemzetközi közel-keleti konferencia, melyen a PFSZ a közös arab küldöttség tagjaként venne részt. Jicchak Samir miniszterelnök és Simon Peresz külügyminiszter kijelentette; Izrael sosem ül egy tárgyalóasztalhoz a PFSZ képviselőivel, mivel a PFSZ-t „terrorista szervezetnek“ tartja. Az igazságügyminisztérium utasította Izrael főügyészét, állítsa bíróság elé mindazokat az izraelieket, akik a kormányon kívüli szervezetek palesztin kérdéssel foglalkozó, tegnap véget ért genfi nemzetközi konferenciáján találkoztak a PFSZ képviselőivel. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya, a Szak- szervezetek Központi Tanácsa nyilvános vitára terjeszti elő az ipari, a fogyasztási és lakásszövetkezetekről szóló törvény tervezetét. Az állampolgárok, a szervek és szervezetek javaslataikat és észrevételeiket a CSKP Központi Bizottságának, a CSSZSZK kormányának és a Szövetkezetek Központi Tanácsának küldhetik el. A vita 1987. október 31-én fejeződik be. A csehszlovákiai ipari, fogyasztási és lakásszövetkezetek (a továbbiakban csak szövetkezetek) a Csehszlovák Szocialista Köztársaság társadalmi rendszerének elválaszthatatlan részét képezik. Az állami vállalatok mellett az egységes csehszlovák gazdaság további alapvető részét alkotják, amely ki tudja elégíteni az állampolgárok és a társadalom sokrétű szükségleteit a kisebb szervezetek rugalmasságának kihasználásával, valamint azáltal, hogy a tagok érdekeit közvetlenül összekapcsolják tevékenységük eredményeivel. A szövetkezetek jelentőségét és távlatait megerősítette Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa. Kifejezte azt a követelményt, hogy a szövetkezetek vegyenek részt még jelentősebb mértékben a lakosság és a szervezetek szükségleteinek kielégítésében, főleg a különféle speciális, kiegészítő és megrendelésre készülő termelések fejlesztésében, a szokásos és a minőségi szolgáltatások, s a kereskedelem, az idegenforgalom, a lakásépítés és a lakás- gazdálkodás fejlesztésében. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és szociális fejlesztésének meggyorsítására irányuló stratégia megvalósítása megköveteli, hogy még jobban kibontakoztassuk a szövetkezeti szervezetek aktivitását. Az emberek alkotóképességei kihasználásának döntő eszköze a szocialista gazdaság gazdasági mechanizmusának átalakítása. A szocialista gazdaság képezi a társadalom gazdagságának, valamint anyagi, szociális és kulturális fejlődésérek alapját. A fejlesztésre a szocialista tulajdon minden formáját, az össztársadalmi és a szövetkezeti tulajdont, a szocialista vállalkozás és az egyéni munka minden formáját ki kell használni. Meg kell teremteni a feltételeket valamennyi forma fejlesztéséhez, ösztönözni kell a versenyt a külföldi termelőkkel, az állami és a kommunális vállalatok, a szövetkezetek és az egyéni munkatevékenységet végzők szocialista konkurrenciáját, mindezt az emberek szükségleteinek jobb kielégítése, a piaci kínálat gazdagítása és a szolgáltatások fejlesztése érdekében. A csehszlovákiai ipari, fogyasztási és lakásszövetkezetekben el kell érni, hogy egész potenciáljukat, valamennyi eszközüket, a több mint 4 millió tag és szövetkezeti dolgozó munkáját és aktivitását a lehető legjobban és leghatékonyabban kihasználjuk, további szövetkezeteket létesítsünk, fejlesszük a szövetkezeti mozgalmat, teljes mértékben érvényesítve társadalmi funkcióját. Fejleszteni kell a tagság körében kifejtett politikai-nevelő munkát, meg kell nyerni a tagokat a CSKP és a Nemzeti Front politikájának megvalósítására, a társadalmi és közéleti elkötelezettségre, az emberek közötti szocialista viszonyok megszilárdítására. Azzal a követelménnyel összhangban, hogy az intenzifikálás útján meg kell gyorsítani a gazdasági és szociális fejlődést, a szocialista társadalom tevékenységének valamennyi szférájában emelni kell a munka hatékonyságát, törvénnyel kell meghatározni az ipari, fogyasztási és lakásszövetkezetek gazdasági és társadalBrit helyszíni ellenőrzés az NDK-ban (ČSTK) - A brit kormány szeptember 8-án - a stockholmi dokumentumra hivatkozva - felkérte az NDK kormányát, tegye lehetővé, hogy helyszíni ellenőrzést tartson a Német Demokratikus Köztársaság területén - közölte tegnap az ADN hírügynökség. Az NDK kormánya ennek a kérésnek eleget tett. A pozitív válaszról egyébként Berlin a helsinki konferencia minden résztvevőjét tájékoztatni fogja. mi feladatait. Meg kell szabni a szövetkezetek és szervezeteik jogi helyzetét, a szövetkezeti szocialista tulajdonnak a tagok, a lakosság és a szervezetek szükségleteinek kielégítésére való fel- használásának szabályait Csehszlovákia Kommunista Pártja és a szocialista állam politikájával összhangban. . Ezzel összefüggésben ki kell használni azt a tényt, hogy a szövetkezeti tagok mint termelők és szolgáltatók, mint szervezett fogyasztók és mint a szövetkezeti lakások építésének szervezői, a lakások használói és gondnokai, közvetlenül kapcsolatban állnak ezekkel a tevékenységekkel, továbbfejiesztik ezeket, kihasználva a szövetkezeti önigazgatást arra, hogy közvetlenül részt vegyenek ezekben a tevékenységekben. A törvénytervezet az állami vállalatról szóló törvénytervezet, a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvénytervezet koncepciójából, valamint egyes sajátosságokból indul ki. A tervezet feltételezi, hogy a szövetkezeteknek egyenjogú helyzetük van az állami vállalatokkal és a többi szocialista szervezettel. Számol azzal, hogy a szövetkezetek maximális mértékben részt vesznek az előrejelzések, a koncepciók, a népgazdaság távlati és középtávú fejlesztési terveinek kidolgozásában, valamint ezek megvalósításában a szövetkezeti tagok, a többi állampolgár és a szervezetek szükségleteivel összhangban. A szövetkezeteknek ily módon jobban ki kell használni anyagi erejüket és tagjaik aktivitását a belkereskedelmi kínálat gazdagítására és a szolgáltatások fejlesztésére. A tervezet kiemeli Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető szerepét. A vezető szerep következetes érvényesítése szavatolja a legfelsőbb pártszervek határozatainak megvalósítását a szövetkezetekben, valamint a szövetkezetek tagjai és kollektívái érdekeinek összhangját a társadalmi érdekekkel. A csehszlovák ipari, fogyasztási és lakásszövetkezetek a gazdasági mechanizmus átalakítását összekapcsolják további fejlesztésük koncepciójával a gyorsítási stratégia és a társadalom átalakításának viszonyai között. A tervezet azt feltételezi, hogy a szövetkezetek és a szövetkezeti szervezetek minden tevékenysége a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és szociális fejlesztésének távlati programjából, a népgazdaság fejlesztésének az egyes időszakokra vonatkozó állami tervéből, valamint abból a politikából indul ki; amellyel az állam befolyásolja a társadalom tevékenysége egyes területeinek fejlesztését, így tehát az ipari, fogyasztási és lakásszövetkezetek tevékenységét is, a gazdasági szabályozókkal, a törvényekkel és az általános érvényű jogszabályokkal. A tervezet ezzel párhuzamosan abból a követelményből indul ki, hogy a szövetkezetek a szocialista vállalkozás és gazdasági verseny elvei alapján fejlesszék gazdasági tevékenységüket úgy, hogy a lehető leghatékonyabban, legjobban és leggazdaságosabban elégítsék ki tagjaik, a többi állampolgár és a szocialista szervezetek szükségleteit és követelményeit. Azzal számolunk, hogy a szövetkezetek rugalmasan reagálnak az állampolgárok és a szervezetek új szükségleteire, teljes mértékben kihasználják önállóságukat, a szövetkezeti önigazgatást, az önfinanszirozást, az önálló elszámolást és annak érvényesítését a szövetkezeteken belül. A tervezet meghatározza a szövetkezetek keletkezésének, változásainak és megszűnésének, valamint felszámolásának feltételeit. Tekintettel arra, hogy a nemzeti bizottságoknak, amelyek felelősek az egyes területek komplex fejlesztéséért, első rendű érdekük a szövetkezetek tevékenységének kihasználása a lakosság szükségleteinek kielégítésére, a tervezet azzal számol, hogy az illetékes nemzeti bizottság állást foglal a szövetkezet létrehozásának a kérdésében. A tervezet magába foglalja a legfontosabb alapvető rendelkezéseket, amelyeket rögzíteni kell a szövetkezet szervezeti szabályzatában, főleg a tagsággal, a tagok jogaival és kötelességeivel kapcsolatos kérdéseket, valamint a szövetkezet szerveire vonatkozó rendelkezéseket. A tervezet javasolja a szövetkezet gazdálkodásának részletes rendezését, főleg a szövetkezet gazdasági tervének kidolgozását, a szövetkezet pénzügyi forrásának és alapjának a kialakítását. A tervezet kiemeli a szövetkezetek kötelességét, hogy érvényesítsék a szövetkezetek tevékenységében a tudomány és technika ismereteit. Ezzel összefügg a szövetkezet kötelessége, hogy állandóan korszerűsítse és felújítsa műszaki berendezéseit és kihasználja a tudomány és a termelés összekapcsolásának különböző formáit. A tervezet rendelkezéseket tartalmaz az anyagi-műszaki ellátásról és az árképzésről, a gazdasági mechanizmus átalakításának alapelveivel összhangban. Célszerű, hogy a szövetkezetek és az egyéb szövetkezeti szervezetek meghatározott feltételek közepette részt vehessenek a külgazdasági tevékenységben. A tervezet figyelembe veszi a környezetvédelem követelményeit és meghatározza a szövetkezetek kötelességét, hogy aktívan részt vegyenek a környezet alakításában és védelmében. Tekintettel arra, hogy a szövetkezetek munkajogi viszonyt köthetnek alkalmazottakkal is, a többi szervezethez hasonlóan módosítani kell munkajogi viszonyaikat. A tervezet azzal számol, hogy kihasználják a szövetkezeti szervezetek alkalmazottjainak valamint társadalmi szervezeteiknek, főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak és a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek tapasztalatait, javaslatait és észrevételeit. A tervezet a szövetkezetek feladatává teszi, hogy együttműködjenek a nemzeti bizottságokkal, az egyes területi egységek komplex gazdasági és szociális fejlesztése érdekében. A szövetkezetek más szervekkel és szervezetekkel is együttműködnek. A tervezet meghatározza az egyes szövetkezetek, így az ipari, a fogyasztási és a lakásszövetkezetek tevékenységét, kihasználja az eddigi bevált tapasztalataikat, de számol azzal is, hogy követelmények merülhetnek fel új szövetkezeti tevékenységek és új szövetkezetek létesítésére. A tervezet abból indul ki, hogy a szövetkezeti mozgalom alapját a szövetkezetek képezik és a szövetkezetek a szövetkezeti önigazgatás keretében a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaságban szövetkezeti szövetségeket alakítanak' a szövetkezetek tevékenységének tárgya szerint. A szövetkezeti szövetségek feladata, hogy szakmai segítséget nyújtsanak a szövetkezeteknek, egybehangolják tevékenységüket, kidolgozzák a szövetkezetek tevékenysége fejlesztésének koncepcióit és megteremtsék a feltételeket e koncepció megvalósításához. A szövetkezeti szövetségek megtárgyalják a tagszövetkezetek közös ügyeit, ezekben a kérdésekben képviselik őket a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság szervei előtt. Közös alapokat létesítenek A szövetkezeti szövetségek gondoskodnak azoknak a forrásoknak a tervszerű felhasználásáról, amelyeket az állam a szövetségek révén nyújt a szövetkezeteknek. A tervezet meghatározza azokat az alapvető kérdéseket, amelyek a szövetkezeti szövetségek alapszabályzatának tartalmát képezik majd, főleg a szervek tevékenységét és hatáskörét illetően az ellenőrző tevékenységet is beleértve. A Szövetkezetek Központi Tanácsát a tervezet a szövetkezeti mozgalom csúcsszerveként értelmezi, amelynek valamennyi szövetkezeti szövetség tagja. A Szövetkezetek Központi Tanácsának feladata, hogy megteremtse a felteteleket a szövetkezeti mozgalom sokoldalú fejlesztéséhez, egybehangolja a szövetkezeti szövetségek tevékenységét, megszervezze a szövetségek között a tapasztalatcserét és a kölcsönös tájékoztatást. A Szövetkezetek Központi Tanácsa kifelé képviseli a szövetkezeti mozgalmat. Megtárgyalja a szövetkezeti szervek közös kérdéseit és ezekben a kérdésekben képviseli őket a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szervei elótt. A külkereskedelmi kapcsolatok terén is képviseli a szövetkezeti mozgalmat A tervezet feljogosítja a Szövetkezetek Központi Tanácsát, hogy megszervezze a szövetkezetek külkereskedelmét, amennyiben azt nem szervezik meg közvetlenül a szövetkezetek. A tervezet ugyanúgy mint a szövetkezeti szövetségekkel kapcsolatban meghatározza azokat az alapvető kérdéseket is, amelyek a Szövetkezetek Központi Tanácsa alapszabályzatának tartalmát képezik majd. A tervezet feljogosítja a szövetkezeteket és a szövetkezeti vállalatokat, hogy társítsák eszközeiket és tevékenységeiket. A tervezet meghatározza a társulások keletkezésének, tevékenységének és megszűnésének körülményeit. Általános szembenállás a Pinochet-rezsimmel Clodomiro Almeyda a vádak ellen vádakkal védekezik (ČSTK) - Uldaricio Figueroa, a chilei Szocialista Párt Központi Bizottságának tagja havannai sajtó- konferenciáján kijelentette; Chilében nemcsak részleges tiltakozó akciókról van szó, hanem a fasiszta Pino- chet-rezsim elleni általános szembenállásról. A politikus ismertette az újságírókkal azt a dokumentumot, amelyben Clodomiro Almeyda, a Szocialista Párt főtitkára védekezik az ellene felhozott vádak ellen. Almeyda az idén tért vissza külföldi száműzetésből hazájába, s a diktatúra terrorizmussal és az erőszak ösztönzésével vádolta meg. Almeyda a terjedelmes dokumentumban rámutat a mostani chilei alkotmány törvénytelenségére, s az alaptörvény 8. cikkelyének tarthatatlanságára, a vád ugyanis erre a cikkelyre épül. Hangsúlyozza, hogy a Pinochet-diktatúra rendszeresen megsérti az alapvető emberi jogokat, gazdaságpolitikájának katasztrofális következményei vannak a lakosság túlnyomó többségére nézve. Figueroa mindezt úgy kommentálta, hogy Almeyda a vádak ellen vádakkal védekezik. A Pinochet-re- zsim azért alkalmaz Almeydával szemben megtorló eljárást, mert fél attól, hogy a köztiszteletben álló politikus, az egykori miniszter a chilei ellenzék egyesítésének fontos tényezőjévé válhat. Reagan elnök és a csúcstalálkozó Arbatov akadémikus elemzése a moszkvai Pravdában (ČSTK) - Georgij Arbatov akadémikus, az USA- és Kanada- kutató Intézet igazgatója a moszkvai Pravda tegnapi számában azt elemzi, milyen érdekei fűződnek Ronald Reagan elnöknek az újabb szovjet -amerikai csúcstalálkozó megrendezéséhez. Az elnök érdekei mélyen gyökereznek - állapítja meg a szerző Már a Fehér Házban töltött első évek után meggyőződhetett arról, hogy a Szovjetunióval szembeni nyílt ellenségeskedés és gátlástalan militarizmus sem otthon, sem külföldön nem hozza meg a kívánt eredményeket, hiszen a megriadt közvélemény a vártnál homlokegyenest ellenkező módon reagálhat. Az elnök ezenkívül olyan következtetésre jutott, hogy tárgyalások és bizonyos gesztusok nélkül nem fokozhatja a fegyverkezést. Ennek a magatartásnak az erkölcsi oldalát nem kell magyarázni, s tény az, Washington sokszor arra használja ki a tárgyalásokat, hogy fokozza a lázas fegyverkezést. Arbatov a továbbiakban megállapítja, nem lehet kizárni azt a lehetőséget sem, hogy Reagan érdeklődése a csúcstalálkozó iránt nem csupán politikai manőver, hanem pozitívabb motívumok is közrejátszanak benne. Reagan hivatali ideje alatt meggyőződhetett arról, hogy egy politikus bölcsességének és érettségének fő mércéje az, hogy mennyire képes hozzájárulni a béke erősítéséhez és a nukleáris fegyverek korlátozásához. Úgy tűnt, az elnök politikájában kezdett túlsúlyba kerülni ez az elem, ami lehetővé tenné, hogy optimista módon értékeljük a szovjet-amerikai kapcsolatok jövőjét. Ronald Reagan legutóbbi beszédei azonban csalódást jelentenek. Lehet, hogy ezek mögött nemcsak a régi szovjetellenes hangulatok rejtőzködnek, hanem konkrét politikai kalkuláció is. A szerző a szovjet-amerikai kapcsolatok távlatait józanul, de aggodalommal szemléli. Emlékeztet rá, az elnök akkor vette elő az antikom- munizmust, amikor rendkívül felelősségteljes időket élünk, így mintha már előre korlátozta volna a washingtoni magatartás lehetséges változásait a Moszkvához, fűződő kapcsolatokban. Reagan kizárja, hogy a leszerelési megállapodás aláírása és a csúcstalálkozó megrendezése előrelépést jelenthet a fegyverzetkorlátozás és a szovjet -amerikai kapcsolatok normalizálása terén. Talán nem azt jelzik Reagan közelmúltban elhangzott beszédei, hogy a Szovjetunióval szembeni politikán nem lehet változtatni? Nem készítenek elő már ma olyan akciókat, amelyek a csúcstalálkozó (ha sor kerül rá) eredményeit a jövőben hatástalanítanák? Hiszen a készülő megállapodást az USA már ma teljesen ellentétes hatásokkal, akciókkal akarja „kiegyensúlyozni“. Az említett Reagan-beszédek logikája szerint a szovjet-amerikai kapcsolatok nem fejlődhetnek normálisan Az amerikai jobboldalnak szüksége van a Szovjetunióra, de kizárólag mint ellenségre. Enélkül ugyanis a háború utáni amerikai politika és e politika megcsontosodott hívei fölöslegessé válnának.
