Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-11 / 213. szám, péntek

% Az ipari, a fogyasztási és a lakásszövetkezetekről szóló törvény tervezete Az ipari, a fogyasztási és a la­kásszövetkezetek (a továbbiakban csak szövetkezetek) a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és társadalmi rendszerének egyen­jogú részét képezik és.jelentős mér­tékben hozzájárulnak gazdasági és szociális fejlesztéséhez. Elősegítik a szocialista társadalom gazdagsá­gának gyarapítását és fő céljának elérését, a nép anyagi és szellemi szükségleteinek lehető legjobb ki­elégítését és életszínvonalának emelését. Politikai-nevelő, kulturális és szociális tevékenységükkel a szövetkezetek hozzájárulnak a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztéséhez. A szövetkezetek feladataikat Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak gazdasági és szociális program­jával összhangban teljesítik. A szö­vetkezeteknél tevékenykedő párt- szervezetek a tagsági kollektívák és az alkalmazottak politikai magvát képezik, s egységesítik erőfeszíté­seiket a szövetkezetek feladatainak teljesítése érdekében a társadalom érdekeivel összhangban. A szövet­kezetek gazdasági tevékenységük­kel és társadalmi hatásukkal hozzá­járulnak Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Nemzeti Front és a szocia­lista állam politikájának megvaló­sításához. Valóra váltják a gazdasá­gi és a szociális fejlesztés állami tervének feladatait és részt vesznek a lakosság szükségleteinek kielé­gítésében. A szövetkezeti demokrá­cia és a szövetkezeti önigazgatás elveire támaszkodnak. A szövetkezetek teljesítőképes­ségének maradéktalan kihasználá­sához szükséges sokoldalú feltéte­lek megteremtése, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és szociális fejlesztésének meg­gyorsításához és a nép életszínvo­nalának emeléséhez való hozzájá­rulásuk növelése érdekében a kö­vetkező törvény elfogadását java­soljuk: ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések 1§ A tôrvéný célja (1) E törvény célja, hogy rendezze a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság gazdasági és társadalmi rend­szerének egyenjogú részét képező szövetkezetek helyzetét és jogi vi­szonyait. (2) A törvény szabályozza a szö­vetkezeteknek, a szövetkezetek szövetségének és a Szövetkezetek Központi Tanácsának helyzetét és jogi viszonyait. 2-§ A szövetkezetek rendeltetése (1) Tevékenységükben a szövet­kezetek Csehszlovákia Kommunista Pártjának programjából indulnak ki, amely kitűzi a társadalom gazdasági és szociális fejlesztésenek céljait, valamint elérésük módját és eszkö­zeit. Gazdasági tevékenységükkel és társadalmi hatásukkal hozzájá­rulnak Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Nemzeti Front és a szocia­lista állam politikájának megvalósí­tásához, az állampolgárok és a szo­cialista társadalom szükségleteinek kielégítéséhez. (2) A szövetkezetek főleg a) fogyasztási cikkeket állítanak elő, megrendelésre termelnek, javító és más szolgáltatásokat nyújtanak a lakosságnak és a közületeknek, fejlesztik az iparművészetet, nép- gazdasági szempontból célszerűen kooperálnak az állami vállalatokkal, b) szolgáltató tevékenységet vé­geznek a kereskedelem, a vendég- látó- és a szállodaipar, a turistafor­galom, a kiegészítő élelmiszeripari termelés területén, továbbá bizo­nyos mezőgazdasági és erdei ter­ményeket vásárolnak fel, c) megszervezik a lakásépítés előkészítését, a lakások építését és fenntartását, és szolgáltatásokat nyújtanak a lakással kapcsolatban, d) további tevékenységeket fejte­nek ki és szolgáltató tevékenységet végeznek a lakosság és a népgaz­daság szükségleteinek kielégítése erdekében. (3) A szövetkezetek bevonják a munkafolyamatba a megváltozott munkaképességű személyeket. (4) Társadalmi tevékenységük­ben a szövetkezetek fejlesztik tagja­ik és dolgozóik munkakezdeménye­zését, s támaszkodnak társadalmi szervezeteik aktivitására. Politikai­nevelő, kulturális és szociális tevé­kenységet bontakoztatnak ki. (5) A szövetkezetek gondoskod­nak tagjaik és dolgozóik szakmai és politikai színvonalának állandó eme­léséről, munka- és szociális feltéte­leik javításáról, gazdálkodási ered­ményeikkel összhangban. Azoknál a szövetkezeteknél, amelyeknél a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom tevékenykedik, ezt vele együttműködve teszik. 3- § A szövetkezeti vagyon (1) A szövetkezeti szocialista tu­lajdon a szövetkezeteknek, a szö­vetkezetek szövetségeinek és a Szövetkezetek Központi Tanácsá­nak a vagyona, amelyet olyan tár­gyak és vagyoni jogok képeznek, amelyekre keletkezésük és tevé­kenységük folytán tettek szert. (2) A szövetkezetek, a szövetke­zetek szövetségei és a Szövetke­zetek Központi Tanácsa gazdálkod­nak a saját és a rájuk bízott vagyon­nal, amelyet teljes mértékben, gaz­daságosan és célszerűen felhasz­nálnak, gyarapítanak, növelnek és védelmeznek. MÁSODIK RÉSZ A szövetkezet 4.§ A szövetkezeti mozgalom alapve­tő láncszeme a szövetkezet. 5.§ A szövetkezet helyzete (1)A szövetkezet önálló szocia­lista szervezet, amelyben állampol­gárok, esetleg közületek tömörül­nek, hogy közös tevékenységgel és eszközökkel elérjék saját szükségle­teiknek, valamint más állampolgárok és közületek szükségleteinek jobb kielégítését a szocialista társadalom érdekeivel összhangban. (2) A szövetkezet politikai-nevelő, kulturális és szociális tevékenységé­vel hozzájárul a szocialista társadal­mi viszonyok fejlesztéséhez. (3) A szövetkezet önálló jogi sze­mély. 6-§ önelszámolás és önfinanszírozás Tevékenységét a szövetkezet a teljes önelszámolás és önfinanszí­rozás alapján fejti ki. Saját számlájá­ra gazdálkodik. Költségeit saját be­vételeiből fedezi. A szövetkezet fele­lősséggel tartozik gazdálkodásának eredményeiért, amelyektől a szövet­kezet bevételei, valamint tagjainak és dolgozóinak javadalmazása függ. 7§ A szövetkezeti önigazgatás Tevékenységét a szövetkezet a szövetkezeti önigazgatás alapján fejti ki. A szövetkezet tagjai dönte­nek a szövetkezetet érintő minden kérdésről, részt vesznek az elfoga­dott határozatok végrehajtásának ellenőrzésében és megválasztják a szövetkezet szerveit. 8- § A szocialista törvényesség Tevékenységét a szövetkezet a törvényekkel és az általánosan kötelező jogi előírásokkal összhang­ban tejti ki. Tiszteletben tartja az állam érdekeit, az állampolgárok és társadalmi szervezeteik jogait, s nem helyezheti saját érdekeit a társadal­mi érdekek fölé. 9-§ A szövetkezetek önállósága (1) A szövetkezet tevékenységé­be csak az e törvényben és az általánosan kötelező érvényű jogi előírásokban megszabott feltételek alapján és módon lehet beavatkozni. (2) Az az állami szerv, amely a szövetkezet tevékenységébe való beavatkozásával vagyoni vesztesé­get okoz, köteles ezt megtéríteni. (3) Ha a szövetkezet tevékenysé­gével vagyoni kárt okoz az államnak vagy más közületnek, ezt a megsza­bott terjedelemben köteles megtérí­teni. 10. § A szövetkezetek együttműködése A szövetkezetek együttműköd­hetnek egymással gazdasági és tár­sadalmi tevékenységükben úgy, hogy minél jobban kielégítsék szük­ségleteiket és a szocialista társada­lom elvárásait. Ezzel a céllal az állami vállalatokkal és más szerve­zetekkel is együttműködhetnek. HARMADIK RÉSZ A szövetkezet keletkezése és megszűnése A szövetkezet keletkezése 11.§ A szövetkezet megalakulással, egyesítéssel, vagy elosztással jön létre. 12. § A szövetkezet létrehozásához szükség van: a) az állampolgárok csoportja azon akaratának kinyilvánítására, hogy e törvény alapján tevékenység get akarnak kifejteni; szövetkezetet legkevesebb tíz állampolgár ala­kíthat, b) a szövetkezet szervezeti sza­bályzatának jóváhagyására és szer­veinek megválasztására a szövetke­zet alakuló taggyűlésén; c) annak a nemzeti bizottságnak az állásfoglalására, amelynek terü­letén a szövetkezet székhelye van, valamint a szövetkezetek szövetsé­gének ajánlására, d) a vállalati törzskönyvbe való beírásra, a nyilvántartás iránti kére­lemben meg kell nevezni azt a na­pot, amelytől a szövetkezetet beírják a vállalati törzskönyvbe; a kérelem­hez csatolni kell a tagsági gyűlés határozatát a szövetkezet megalakí­tásáról, a szövetkezet szervezeti szabályzatát, a választott szervek tagjainak névsorát, a nemzeti bizott­ság állásfoglalását és a szövetkezeti szövetség ajánlását. 13. § A szövetkezet szervezeti sza­bályzata (1) A szövetkezet szervezeti sza­bályzatának mindenekelőtt tartal­maznia kell a) a szövetkezet nevét és szék­helyét, miközben az elnevezés alap­ján világosnak kell lennie, hogy szö­vetkezetről van szó, b) tevékenységének tárgyát, c) a tagság keletkezésének és megszűnésének módját, a tagok jo­gait és kötelességeit, d) a tagsági részesedés, esetleg a tagsági alapbetét, összegét, meg­térítésének a módját, az elszámolás módját a tagság megszűnése eseté­ben és annak módját, hogy a tag hogyan kezeskedik a szövetkezet esetleges veszteségéért, e) a szövetkezet szerveit, megvá­lasztásuk módját, jogkörüket, tevé­kenységük módját és a megbízatási időszak időtartamát, f) a gazdálkodás alapelveit, főleg a nyereség elosztását és az esetle­ges veszteség megtérítését, g) a szövetkezet megszüntetésé­re, egyesítésére, vagy elosztására vonatkozó fontosabb meghatározá­sokat, (2) A szervezeti szabályzatot és módosítását a szövetkezet tagsági gyűlése hagyja jóvá. 14. § A szövetkezet megszűnése (1) A szövetkezet más szövetke­zettel való egyesülés, elosztás, vagy felszámolás útján szűnik meg. (2) A szövetkezet megszűnik a) a tagsági gyűlésnek az egye­sülésről, elosztásról vagy a megszű­nésről hozott határozatával a szö­vetkezeti szövetséggel és azon nemzeti bizottsággal való előzetes megtárgyalás után, amelynek terü­letén van a szövetkezet székhelye, b) az illetékes állami szerv dönté­sével, amennyiben nem teljesítik a törvény által meghatározott funk­cióit, (3) A szövetkezet elosztása ese­tében elosztott szövetkezet tagsága, vagyona, jogai és kötelezettségei az újonnan keletkezett szövetkezetek­be mennek át, illetve az újonnan keletkezett szövetkezetekre száll­nak át. (4) Egyesülés esetében az egye­sülő szövetkezetek tagjai, vagyona, jogai és kötelességei az egyesülés útján keletkezett szövetkezetbe mennek át, illetve azokra szállnak át. (5) A szövetkezet megszűnése­kor a szövetkezetet felszámolják, mi­közben kinevezik a felszámolókat és meghatározzák a felszámolás mód­ját. A felszámolást beírják a vállalati törzskönyvbe. Azzal, hogy a felszá­molók bejegyzést tesznek a vállalati törzskönyvbe, megszűnik a szövet­kezeti szervek funkciója. A felszá­molók feladata, hogy beszüntessék a szövetkezet tevékenységét, ren­dezzék a jogokat és kötelezettsége­ket, visszaadják a tagsági részese­déseket, amennyiben azok nem szolgálják a szövetkezet kötelezett­ségeinek a fedezését. 15. § Bejelentési kötelezettség Az a szövetkezet, amely átveszi a megszűnt szövetkezet vagyonát és kötelezettségeit, köteles halaszt­hatatlanul tájékoztatni erről azokat a szervezeteket, amelyeket a szö­vetkezet megszűnése érint. A szö­vetkezet felszámolása esetében ez a felszámolók kötelessége. 16. § A szövetkezet megszűnésének hatályba lépése A szövetkezet megszűnése jogi­lag azzal a nappal lép hatályba, amikor a szövetkezetet törlik a válla­lati törzskönyvből. NEGYEDIK RÉSZ A szövetkezet tagjai és alkalmazottai 17. § A szövetkezeti tagság (1) A szövetkezet tagjai állampol­gárok, esetleg szervezetek lehet­nek, amennyiben azt a szövetkezet szervezeti szabályzata lehetővé teszi. (2) A szövetkezeti tagság ön­kéntes. 18. § A tagok jogai (1) A tagoknak az alábbi jogaik vannak: a) aktívan részt vehetnek a szö­vetkezet igazgatásában és irányítá­sában, közvetlenül vagy a választott szervek révén részt vehetnek a szö­vetkezet ügyeire vonatkozó dönté­sekben és tevékenységének ellen­őrzésében, b) megválasztják a szövetkezet szerveit, illetve beválaszthatják őket a szövetkezet szerveibe; abban az esetben, ha szervezet a szövetkezet tagja, az képviselőket jelöl ezekbe a szervekbe, c) részesednek a szövetkezeti vállalkozás eredményeiben, d) azokban a szövetkezetekben, amelyekben a tagok munkaviszony­ban vannak, a megállapított feltéte­lek szerint dolgoznak és az elvégzett munkáért a munkaeredményeknek megfelelő javadalmazást kapnak. Részt vesznek a betegségi és szoci­ális biztosításban. 19. § A tagok kötelességei A tagoknak az alábbi kötelessé­geik vannak: a) be kell tartaniuk a szervezeti szabályzatot és a szövetkezet szer­veinek döntései szerint kell éljárniuk, b) tevékenységükkel aktívan és kezdeményezően részt kell venniük a szövetkezet feladatainak teljesíté­sében és a szövetkezet fejleszté­sében, c) védeniük, szilárdítaniuk és gyarapítaniuk kell a szövetkezet va­gyonát, d) azokban a szövetkezetekben, ahol a tagság munkaviszonyon alapszik, a megállapított feltételek szerint kell dolgozniuk, e) kezeskedniük kell a szervezeti szabályzatban meghatározott mó­don a szövetkezet esetleges veszte­ségéért, f) további, a tagságból eredő va­gyoni jellegű kötelességeket kell tel­jesíteniük. 20. § A szövetkezet alkalmazottjai (1) A szövetkezet, feladatainak teljesítésére, munkajogi viszonyt köt­het olyan dolgozókkal, akik nem tag­jai a szövetkezetnek. (2) A szövetkezet tevékenységé­ben kihasználja az alkalmazottak szakismereteit és aktivitását, vala­mint társadalmi szervezeteik, főleg a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom és a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség aktivitását. ÖTÖDIK RÉSZ A szövetkezeti szervek rendszere 21. § A szövetkezeti szervek és dön­téshozataluk módja (1) A tagok a szövetkezetet köz­vetlenül vagy a szövetkezeti válasz­tott szervek közvetítésével irányítják és igazgatják. (2) A szövetkezeti szervek: a) a taggyűlés b) az elöljáróság c) az ellenőrző bizottság d) a szövetkezet szervezeti sza­bályzata szerint egyéb szervek (3) A szövetkezet választott szer­veinek megbízatási időszaka 5 év, amennyiben a szervezeti szabályzat nem határoz meg rövidebb megbí­zatási időszakot. (4) A szövetkezet testületi szervei határozatképesek, ha jelen van tag­jaiknak kétharmada. A határozat el­fogadott, ha rászavazott a jelenlevők felén túli többsége. 22. § A taggyűlés (1)A szövetkezet legfelsőbb szerve a taggyűlés. Amennyiben a szövetkezet nagyságára való te­kintettel a taggyűlés nem hívható egybe, a szervezeti szabályzat meg­határozhatja azt, hogy a taggyűlés szerepét a szövetkezet tagjai által választott küldöttek testülete tölti be. (2) A taggyűlést a szövetkezet elöljárósága hívja össze szükség szerint, de évente legalább egyszer. (3) A taggyűlés dönt a szövetke­zet minden fontos kérdéséről, főleg: a) a szervezeti szabályzat elfoga­dásáról és megváltoztatásáról; b) az elöljáróság és az ellenőrző bizottság tagjainak választásá­ról és visszahívásáról; a vá­lasztás módjáról, c) megtárgyalja és jóváhagyja az elöljáróság és az ellenőrző bi­zottság szövetkezeti tevékeny­ségről szóló beszámolóját, d) jóváhagyja a szövetkezet gaz­dasági tervét, alapjait, az éves zárszámadást, eldönti a nyere­ség felhasználásának és az esetleges veszteség fedezésé­nek a módját, e) eldönti az elöljáróság és az ellenőrző bizottság határozatai­val szembeni fellebbezéseket és panaszokat. f) jóváhagyja a szövetkezet kon­szolidációs programját, g) dönt a szövetkezet felszámolá­sáról, egyesítéséről vagy elosztásáról 23. § Az elöljáróság (1) Az elöljáróság a szövetkezet végrehajtó és statutáris szerve. Irányítja a szövetkezet tevékenységét és dönt azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak más szervek hatás­körébe; teljesíti a taggyűlés határo­zatait, a taggyűlésiek felel tevé­kenységéért és erről beszámol neki. (2) Az elöljáróság soraiból vá­lasztja elnökét, aki szervezi és irá­nyítja az elöljáróság, a szövetkezet és további tisztségviselők tevékeny­ségét; dönt a választás módjáról. (3) A szervezeti szabályzat hatá­rozza meg kifelé az elöljáróság cse­lekvésének módját; amennyiben az elöljáróság jogi ügyletének előírt for­mája az írásbeli forma, szükséges az elöljáróság két tagjának aláírása. 24. § Az ellenőrző bizottság (1) Az ellenőrző bizottság a szö­vetkezet ellenőrző szerve. Ellenőrzi a szövetkezet szervezeti szabályza­tának megtartását, a szövetkezet taggyűlése és elöljárósága határo­zatainak teljesítését és a szövetkezet gazdálkodását; véleményezi az éves zárszámadást, valamint a nye­reség elosztásának, illetve a szövet­kezeti veszteség fedezésének ja­vaslatát. (2) Az ellenőrző bizottság sorai­ból választja elnökét; dönt a válasz­tás módjáról. 25. § Kis szövetkezet szervei A szervezeti szabályzat meghatá­rozhatja, hogy a kis létszámú szö­vetkezetben az elöljáróság és az ellenőrző bizottság szerepét a tag­gyűlés tölti be, amely soraiból vá­lasztja a szövetkezet elnökét, eset­leg további tisztségviselőit. HATODIK RÉSZ A szövetkezet gazdasági és szociális tevékenysége 26. § Az állami terv Az állam gazdaságpolitikájával és a népgazdaság fejlesztésének ter­vezésével határozza meg a szövet­kezetek gazdálkodásának előfelté­teleit; elősegíti hatékony fejlődésü­ket, támogatja vállalkozószellemüket és kezdeményezésüket a lakossági és a társadalmi szükségletek kielé­gítésében. 27. § A gazdasági terv (1)A szövetkezet tevékenysége irányításának alapeszközeként dol­gozza ki gazdasági tervét. (2) A gazdasági terv biztosítja az állami terv céljainak és feladatainak teljesítését; a gazdasági szerződé­sekből, a megrendelésekből, a piac­kutatásból és a szövetkezet saját céljaiból indul ki. Igazodik a kitűzött (Folytatás az 5. oldalon) ÚJS 4 1987. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents