Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)
1987-09-09 / 211. szám, szerda
Steiner Gábor és jelenünk kJ szú 5 >87. IX. 9. Ľudovít Pezlár elvtársnak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának, a Steiner Gábor születése 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi gyűlésen mondott beszéde Tisztelt ünnepi gyülekezet, tisztelt elvtársak! Mái ünnepi gyűlésünkön megemlékezünk és tisztelettel adózunk a komáromi (Komárno) születésű Steiner Gábor, a neves forradalmár, a kommunista párt jelentős tisztség- viselője életének és munkásságának. Gyümölcsöző tevékenysége a kommunista mozgalom történetének, államunk, valamint a Csehszlovákiában élő nemzetek és nemzetiségek történelmének elválaszthatatlan része. Az olyan személyiségekről, amilyen ö volt, joggal mondhatjuk, hogy művük napjainkban is jelen van, mivel a forradalmi küzdelmek során formálták a történelmet, létrehozták szocialista jelenünk alappilléreit. Napjainkban is a szocialista fejlődés új korszakának kezdetén, amelyet a szocializmus előnyeinek teljesebb kibontakoztatása és a társadalmi fejlődés sokoldalú meggyorsítása jellemez, örökségük tanulságok forrásaként és ösztönzésként szolgál az átalakítás feladatainak megoldásában. Mit jelent számunkra ma Steiner Gábor, miben rejlik örökségének időszerűsége? Mindenekelőtt forradalmár volt, éleiét annak szentelte, hogy a világot alapjában megváltoztassa, hogy győzzön a marxizmus-leninizmus, a mi népünk életében is érvényesüljenek a nagy októberi szocialista forradalom eszméi, annak a forradalomnak az eszméi, amelynek 70. évfordulójáról az idén emlékezünk meg. Napjaink és az a kor között, amelyben Steiner Gábor élt, megbonthatatlan történelmi, politikai és eszmei összefüggés van. Folytatódik a harc a világban azért, hogy a dolgozókat felszabadítsák a kizsákmányolás és az elnyomás valamennyi formája alól. Mély forradalmi jellege van társadalmi életünk átalakításának is, amelyet most kezdtünk meg. Ezért a forradalmárok előző nemzedékeinek munkássága szüntelenül jelen van mai életünkben is. Tudatosítjuk, hogy az átalakításnak a CSKP XVII kongresszusa által kitűzött igényes feladatait teljesítve mindenekelőtt bátor, becsületes, áldozatkész, a szocializmus ügyét lelkesen támogató emberekre, olyan emberekre van szükségünk mint Steiner Gábor és nemzedékének képviselői voltak. Steiner Gábor kitanult nyomdászként, fiatafon Budapesten dolgozott és már ekkor bekapcsolódott a for- rádálmi munkásmozgalomba. Tizenkilenc évesen aktív munkát végzett a nyomdászok szakszervezeti szövetségében. Az első világháború éveiben.. Steiner Gábort, az új eszmék bátor hirdetőjét, a merész forradalmárt ott találjuk a budapesti munkások háborúellenes mozgalmában, majd a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakítása után a párt tagja lett és szervezője volt a Magyar Tanácsköztársaságnak. Ezért a tevékenységéért a Horthy-rend- szer halálra ítélte Szinte csodával határos módon sikerült megszöknie a börtönből és 32 évesen visszatért szülővárosába, Komáromba, ahol a szociáldemokrata párt marxista baloldalának kiemelkedő személyisége lett. Képviseletében 1921-ben részt vett a lubochňai kongresszuson. így kommunista pártunk történetében az alapítótagok között tartjuk nyilván. A mai fiatalok talán el sem tudják képzelni a München előtti Csehszlovákia bonyolult gazdasági, politikai és társadalmi viszonyait. A reakciós Osztrák-Magyar Monarchiának, a nemzetek börtönének romjain keletkezett burzsoá demokratikus köztársaság kétségtelenül történelmi haladást jelentett. Osztály- és burzsoá jellege miatt azonban nem oldhatta meg az alapvető szociális problémákat, nem tudta biztosítani a szükséges gazdasági fejlődést, megszüntetni a nyomort, az éhezést és a munkanélküliséget, nem tudta felszámolni Szlovákia gazdasági és kulturális elmaradottságát, amely súlyosan érintette a magyar nemzetiségű lakosok által lakott déli területet is. A szociális elnyomás részét képezte a nemzeti elnyomás. Az uralkodó burzsoá és reformista pártok attól sem riadtak vissza, hogy bevessék a fegyveres hatalmat a dolgozók ellen: a sztrájkok és tüntetések során nem egyszer folyt a vér Börtönbe került Steiner Gábor, a kommunista képviselő is. A nacionalista burzsoá pártok, így például Hlinka Szlovák Néppártja, vagy a Szentiványi nagybirtokos és Jaross földbirtokos által vezetett Magyar Nemzeti Párt sem volt képes kidolgozni az ország sokoldalú fejlesztésének programját, amely a nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül, megfelelt volna a dolgozók érdekeinek. Nacionalista demagógiával próbálták félrevezetni a népet és főleg gyengíteni a dolgozók osztályszolidaritását. Az egyedüli olyan párt, amely következetesen védte nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül, a dolgozók, a munkások, földművesek, a haladó értelmiség érdekeit, Csehszlovákia Kommunista Pártja volt, melynek hű tagja, aktív és áldozatkész tisztségviselője volt Steiner Gábor. Élete végéig a párt igazi harcosa volt. A Horthy-rendszer ítélte halálra; német fasiszták végezték ki koncentrációs táborban. Mint a párt magyar nemzetiségű tagja es tisztségviselője, Steiner Gábor megkülönböztetett figyelmet szentelt a nemzetiségi kérdésnek. ,,A megoldhatatlan kérdések közül a nemzetiségi kérdés vált a leg- megoldhatatlanabbá, robbanással fenyeget“ - mondotta parlamenti beszédében 1930. november 28-án. Teljes mértékben tudatosította, hogy megoldását a kapitalista viszonyok akadályozzák. Részt vett a nemzetiségi kérdés lenini elvek alapján, a fiatal szovjet állam tapasztalatainak felhasználásával történő megoldásának kidolgozásában. Csehszlovákia Kommunista Pártja, a burzsoá pártoktól eltérően, Szlovákiában a nemzetiségi kérdés megoldásának kulcsát a köztársaság ezen részének gazdasági felemelésében látta. Ez bebizonyosodott a CSKP 1937 évi Banská Bystrica-i konferenciáján, amely elfogadta a Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális felemelkedésének tervét. A szocialista építés éveiben Csehszlovákia ezen területeinek gyors és sokoldalú fejlődése megerősítette Csehszlovákiá Kommunista Pártja, nemzetiségi politikájának helyességét. Míg a burzsoá köztársaság idején Szlovákiában az ipar részaránya 7-8 százalék volt, ma már eléri a 30 százalékot. ' 1 * A szocializmusban dinamikusan fejlődött és fejlődik Dél- és Délkelet- Szlovákia is, ahol sok magyar rtem- zetiségü állampolgár él. A köztársaság ezen részének további gazdasági fejlődéséhez kétségtelenül hozzájárul a Gabčíkovo-Nagymaros-i Vízlépcsőrendszer, amelyet szomszédunkkal, a Magyar Népköztársasággal együttműködve építünk. A felismerhetetlenségig megváltozott a szocialista építés éveiben Steiner Gábor szülővárosa, Komárom, amely ma fejlett iparral rendelkező, korszerű szocialista város, lakosságának magas az élet- és kulturális színvonala. Teljesen jogosan állapíthatjuk meg, hogy a tőkés rendszertől örökölt nemzetiségi kérdést megoldottuk, napjaink Csehszlovákiája az egyenjogú nemzetek és nemzetiségek dinamikusan fejlődő állama. Ez természetesen nem jelenti, hogy már mindent megoldottunk, és ezen a területen nincsenek problémáink. A társadalmi fejlődés meggyorsításának stratégiája együtt jár a társadalmi viszonyok tökéletesítésével, beleértve a nemzetek és nemzetiségek közti viszonyokat is. A CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozataival összhangban tovább tökéletesítjük Csehszlovákia belső internacionalizmusát, elmélyítjük a nemzetek és nemzetiségek egységét, megszilárdítjuk a szocialista csehszlovák államiságot. Mindenekelőtt arról van szó, hogy minden nemzetnek és nemzetiségnek nagyobb mértékben kell gazdasági és tudományos-mű- szaki szempontból hozzájárulnia az egész állam dinamikus fejlődéséhez. Steiner Gábor, mint a komáromi városi képviselőtestület tagja, könyörtelenül leleplezte a nacionalista burzsoá magyar pártok demagógiáját. Hagyatéka arra kötelez bennünket, hogy következetesen és alkotó- an érvényesítsük a szocialista internacionalizmus elvét, s határozottan küzdjünk a nacionalista irányzatok ellen. Steiner Gábor nézeteivel és cselekedeteivel mindig arra törekedett, hogy a regionális és nemzetiségi mozzanatokat szélesebb szlovákiai és állami összefüggéseiben ítélje meg. Az 1968-1969 évi válságos évek drágán megfizetett tapasztalatai azt mutatják, hogy a szocialista internacionalizmus gyengítése szükségszerűen a nacionalista hangulatok térnyeréséhez, szenvedélyek fellángolásához vezet és végeredményében árt egész társadalmunknak. Amint Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke a dél-csehországi kerületben közelmúltban tett látogatása során hangsúlyozta ,,a különbség aközött, ami 1968-ban volt és amit ma csinálunk, abban rejlik, hogy tovább akarjuk erősíteni és kibontakoztatni a szocializmus előnyeit“. Ez pártunk és szocialista államunk nemzetiségi politikájára is vonatkozik. Nem térhetünk vissza a fejlődés meghaladott szakaszaihoz, előre kell haladni. Továbbra is a nacionalizmus jelenti a kommunistaellenes diverziós központok tevékenységének egyik fő irányzatát, amelynek célja lakosságunk társadalmi tudatának fellazításai társadalom egységének alá- ásása. Kiváltképp aljas módszerei közé tartozik azoknak a pozitívumoknak az elhallgatása, mefyeket nemzeteink és nemzetiségeink a közös építőmunkában elértek, és mindannak tendenciózus kiemelése, ami valamikor elválasztotta őket. Az SZLKP 1986 évi kongresszusa arra kötelez bennünket, hogy határozottan fellépjünk minden olyan kísérlet ellen, amely mesterségesen fel akarja éleszteni és vetni a nemzetiségi viszonyokban azokat a kérdéseket, amelyek nemzeteinket és nemzetiségeinket a múltban elvá-" lasztották, s amelyeket a szocializmusban eredményesen megoldottunk. Ezen a téren különösen bomlasztó tevékenységet fejtenek ki a reakciós emigráns szervezetek, mint például a szlovákok világkongresszusa és a különböző külföldi magyar nacionalista csoportosulások. Nem titok azonban, hogy ezek az antikommunista központok utasításai szerint dolgoznak és nagymértékben e központok pénzelik őket. Segítséget kapnak az antiszocialista beállítottságú egyénektől is, akik főleg azzal foglalkoznak, hogy rágalmazó pamfletteket állítanak össze köztársaságunk ellen. Az átalakítás és a társadalmi viszonyok ezzel összefüggő mély demokratizálása nem jelenti, azt, hogy teret nyitunk a nacionalista erők bomlasztótevékenysége számára. A nacionalizmus olyan húr, amelyet a legormótlanabb kéz is megtud pengetni, de hangja gyakran egész nemzeteket nagy tragédiákba sodor. Az ellentmondás abban rejlik, hogy azokban az országokban, ahol a reakciós emigráns szervezetek rágalmazó tevékenységüket folytatják köztársaságunk ellen, sehol sincsenek á nemzeti kisebbségeknek olyan vívmányaik mint hazánkban. Ezt egyértelműen tények bizonyítják. A nemzetiségi viszonyok területe nagyon érzékeny és állandó figyelmet igényel. Ezen a téren sem elégedhetünk meg azzal, amit elértünk, szüntelenül új feladatokat kell megoldanunk. Történészeink és publicistáink figyelmét nemzeteink és nemzetiségeink közös forradalmi hagyományaira, a kizsákmányolok ellen, a szociális felszabadulásért folytatott harcukra, a fasizmus és kiszolgálóik elleni küzdelmükre kell irányítani. Az internacionalista együ- vétartozás kiváló példája volt a szlovák nemzeti felkelés, amelyben sok magyar nemzetiségű harcos is ’részt vett. Nógrádi Sándor szeretettel emlékezik az önzetlen segítségre és arra, hogy a szlovákok milyen bensőségesen viszonyultak magyar partizánosztagához. Az együvétar- tozásra való nevelésben ez gazdag forrást jelent, amelyet eddig nem használunk ki eléggé. A magyar nemzetiségű állampolgárok kultúrájának fejlesztéséről való gondoskodást tanúsítja például a komáromi városi művelődési és népművelési ház új épülete, amely otthont ad a Magyar Területi Színháznak, felsőoktatási intézményeinkben az újságírói karon és a színművészeti főiskolán a magyar nyelvű oktatás bevezetése és számos más intézkedés. Az állami lakóházakon az állam pénzéből olyan televíziós antennákat szeréinek fel, amelyek lehetővé teszik a Magyar Nép- köztársaság televíziós adásának vételét. Eredményes munkát fejt ki •a Csemadok. Egyre gazdagabbá válik az amatőr művészeti tevékenység. Tökéletesedik a magyar tanítási nyelvű alap-, közép- és szakiskolák rendszere. Nem tagadjuk azonban, hogy vannak problémáink is. Talán a Jegfontosabb^az, hogy viszonylagosan kevés a magyar nemzetiségű hallgató a felsőoktatási intézményekben. Ezen a téren sokkal határozottabban és céltudatosabban kell javítanunk az oktatást és a nevelést az iskolákban és meg kell nyerni a magyar nemzetiségű fiatalokat arra, hogy műszaki irányzatú felsőfokú tanulmányokat végezzenek. Hatékony segítséget várunk pedagógusainktól és a^iskolaigaz- gatóktól. Időnként nem reális követelmények is elhangzanak, ezek megvalósítására ma nincs elegendő fedezetünk. Ezekre nem reagálhatunk emocionálisan, gondosan tanulmányoznunk kell megalapozottságukat, türelmesen keresnünk kell a megoldások módját. Fontos szerepe van a szlovákok anyanyelvi oktatása és kulturális fejlődése biztosításának azokban a járásokban és községekben, ahol kisebbségben vannak. Napjainkban nemzeteink és nemzetiségeink közös erőfeszítésével nagyon igényes gazdasági és szociális feladatokat oldunk meg, amelyek összességükben a gazdasági mechanizmus és az egész társadalmi élet átalakítását jelentik. Ezek megkövetelik, hogy tovább mélyítsük a lakosságnak az internacionalizmus, a szocialista hazafiság, és a csehszlovák államiság szellemében való nevelését. Tisztelt elvtársak! Amikor Steiner Gáborról, történelmi jelentőségű munkásságáról és örökségének időszerűségéről beszélünk, meg kell említenünk elvszerű magatartását az 1928-1929 évi pártonbelüli válság időszakában. Major Istvánnal és a többi elvtárssal együtt arra vezette a magyar és a szlovák nemzetiségű kommunistákat, hogy határozottan fellépjenek az opportunizmus képviselői ellen, a bolsevik kivezető útért és egyértelműen támogatta a gottwaldi pártvezetést, amely 1929 februárjában a CSKP V. kongresszusán vette át az irányítást. A központi bizottság tagja, a CSKP érsekújvári (Nové Zámky) területi vezetőségének titkára, a CSKP parlamenti képviselője, majd később szenátora, a CSKP szlovákiai vezetőségének tagja lett és számos más tisztséget is betöltött, gyakran egészsége rovására és családját is megkárosítva, amelyre mindig kevés ideje jutott. Határozottan a köztársaság védelmére kelt a hitleri fasizmus veszélyével szemben. 1938. március 30-án a szenátusban mondott utolsó beszédében kijelentette: „Eszterházy, Jaross és Szüllő reakciós veszélyes politikája nem a magyar nép akaratát fejezi ki. Csehszlovákiában a magyar nép túlnyomó többsége haladó módon, demokratikusan gondolkodik, békét akar és nem háborút, készen áll, hogy megvédje hazáját, köztársaságát“. Major Istvánnal együtt szervezte 1938. szeptember 4-én a hatalmas tornóci (Trnovec) tüntetést, amelynek szlovák és magyar résztvevői közösen táviratot küldtek Be- nešnek, az akkori köztársasági elnöknek, s ebben határozottan követelték, hogy a kormány ne kapituláljon, haném védje a köztársaságot. A gyalázatos müncheni, árulás és az illegalitásba való vonulás után segített annak megszervezésében, hogy az elvtársak ^ kijussanak a Szovjetunióba. A koncentrációs táborban aktív politikai munkát fejtett ki a foglyok között. Szilárdan hitt a fasizmus legyőzésében. Fogolytársai látták, hogy hóhérai pisztolyával szembenézve, a halálos lövés eldördülése előtt így kiáltott: Éljen a Szovjetunió! Steiner Gábor mindig az áldozatkész pártfunkcionárius, az odaadó és müveit marxista-leninista harcos, az igazi csehszlovák hazafi, az öntudatos magyar nemzetiségű állampolgár példaképe marad. Dicsőség és tisztelet örök emlékének! A Martini Nehézgépipari Müvek komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyárának dolgozói a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából tett felajánlásukban kötelezték magukat, hogy november 7- ig eleget tesznek valamennyi exportvállalásuknak. A megrendelések hat Amur típusú fehérhajóra és három Ufa kotróhajóra szólnak. Felvételünkön az elkészült hajók egyike látható. (Pavel Neubauer felvétele - ČSTK)
