Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-09 / 211. szám, szerda

A Himki víztáro­zón lévő Északi Folyami Kikötő­ből naponta több tucat személy- szállító hajó in­dul el az ötven éve épített csa­tornán a Moszk­va folyóra, hogy a turisták séta­hajózás közben ismerkedhesse­nek a szovjet fő­város neveze­tességeivel. (ČSTK-felvétel) A törvényesség megszigorítása A Szovjetunióban határozatot hoztak arról, hogy intézkedéseket kell tenni az ügyészi felügyelet szerepenek fokozásáról a törvényesség és a jogrend megszilárdítása terén. Ezt - mint a dokumentum megállapítja - az idézte elő, hogy a legutóbbi években az országban csökkent a törvények végrehajtásával, az állampolgárok jogainak és érdekeinek védelmével, a jogvédő szervek tevékenysége során a jogszabályok szigorú megtartásával kapcsolatos felügyelet színvonala. Arról, hogy az ügyészség munkájában jelenleg milyen változások történnek, Kazahsztán példája alapján Galim Jelemiszov, e köztársaság ügyésze számol be az APN tudósítójának.- Tapasztal-e ön valamilyen vál­tozást az ügyészség munkájának légkörében az előző évekhez ké­pest?- Feltétlenül. Mi például már nem érzünk - mint ez azelőtt nemegyszer előfordult - valamiféle nyomást, a bűnösök megvédésére irányuló kísérletet. Ellenkezőleg, ma vala­mennyi akciónk „alulról“ és „felül­ről“ egyaránt támogatásra talál. Ez jelentősen megkönnyíti fő felada­tunk végrehajtását: hogy biztosítsuk valamennyi ügy objektív és sokolda­lú kivizsgálását, a törvény szigorú megtartása jegyében.- Ki és miért,,fejtett ki nyomást“ az ügyészségre? Mivel függött ez össze?- A legutóbbi évtizedben az or­szágban kialakult pangási jelensé­gek, a szociális igazságosság elvé­nek megsértései nálunk, Kazah­sztánban is megnyilvánultak, még­pedig igen világosan. Buján virág­zott itt a protekcionizmus, a hivatali pozícióval való visszaélés, a korrup­ció, a vesztegetés és sok más nega­tív jelenség. Az ügyészségre alkal­mazva ez például abban fejeződött ki, hogy a köztársaság egyes vezető funkcionáriusai, élve hatalmukkal és azzal, hogy azokban az években minden szabad volt számukra, biz­tosították azoknak az elkövetőknek a büntetlenségét, akik rokonaik, hozzájuk közel álló vagy irántuk hű emberek voltak. Ha az ügyészség egyik-másik munkatársa tiltakozni próbált - akkor őt magát fenyegette a megtorlás veszélye. Ennek követ­keztében ilyen paradox és felháborí­tó helyzet alakult ki: az egyszerű ember (akinek nem volt kapcsolata és protekciója), ha mondjuk elemeit a gyárból tíz, |elentéktelen értékű alkatrészt, a törvény teljes szigora szerinti büntetésben részesült. Az a magas állású tisztségviselő pedig, aki jóval nagyobb visszaélést köve­tett el, biztonságban érezhette ma­gát. Az ilyen helyzet tűrhetetlen volt, és az SZKP XXVII. kongresszusán hozott határozatokkal összhangban, most nálunk, Kazahsztánban is, akárcsak mindenütt az országban, megalkuvás nélküli harc bontakozott ki mindezen negatív jelenségek ellen. A következő példát idézem. Ma Az alkotó személyiség és az átalakítás AZ APN KEREKASZTAL-KONFERENCIÁJA Azoknak a komoly és bonyolult problémáknak a sorában, amelyek > manapság a szovjet társadalom előtt állnak, a legfontosabb az alkotó potenciál aktivizálása. Ez az átalakí­tás legsürgősebb feladata, szüksé­ges feltétele. Éppen így vetődik fel a kérdés, az SZKP KB 'legutóbbi plénumán is így beszéltek erről. Az APN ,,Alkotó személyiség és átalakítás“ kerekasztal-konferen- ciájának résztvevői arról tárgyaltak, miként lehet felébreszteni az embe­rek alkotó tevékenységét, mit kell tenni, hogy megteremtsék a képes­ségeik fejlesztéséhez és kamatozta­tásához szükséges feltételeket. Gyakorlati mérnök, közgazdász-tu- dós, színész vett részt ezen. Mind­egyik a maga álláspontja alapján, saját szakmai és emberi tapasztala­taiból kiindulva érvelt, és - tegyük hozzá - erkölcsi joqa is volt ehhez. Venyjamin Kalnyerrel körülbelül tíz évvel ezelőtt ismerkedtem meg, s előzőleg úgy beszéltek róla, mint valami csodabogárról, aki otthagyta tekintélyes, sokat ígérő, nyugodt ál­lását, jó fizetését és beállt egy üzembe. Ezt a döntését akkor így magyarázta.- Ha az előző munkahelyemen az a ragyogó tudományos ötlet jutott az eszembe, hogy szöget verjek a fal­ba, akkor sokáig kellett keresnem szöget és kalapácsot, azután pedig végtelen hosszú ideig, tárgyalnom, egyeztetnem, melyik falat lehet fel­használni. Az üzemben több a lehe­tőség az ötletek, képességek hasz­nosítására. Kalnyer tekintélyes szakember a maga ágazatában, és csak keve­sen tudják, hogy jelenlegi pozíciójá­ért valamikor azzal fizetett, hogy elveszítette a magabiztos fölfelé emelkedést a hivatali ranglétrán, sőt magánéletének nyugalmat is. Vlagyimir Kosztakov: a munka­erő-tartalékok problémájának kiváló szakértője. Mi azonban nem annyira mint tudóst hívtuk meg erre a kerek- asztaí-konferenciára, hanem mint olyan vezetőt is, aki a gyakorlatban következetesen megvalósítja irányí­tási elgondolásait. Georgij Taratorkint, úgy vélem, nem szükséges bemutatni. Az ö hozzászólása kissé különbözik másik két társáétól - nála kevesebb az érvelés, több az érzelem.- Én így érzem. így érzékelem önmagamat és a helyzetet - magya­rázta. A tudós elemez, a gyakorlati szakember megosztja tapasztalatát, a színész érez. Három független vélemény, egy téma és egyazon közös állampolgári nyugtalanság. M. BOGATIH előzetes vizsgálat folyik A. Aszkarov és bűntársai ügyében. Aszkarov, aki a legmagasabb hatóságok pártfogá­sát élvezte és a csimkenti terület első vezetője volt, számos súlyos bűn- cselekményt követett el: meg nem termelt gyapot hozzáírása révén be­csapta az államot, baksist zsarolt ki beosztottjaitól, protekciórendszeri honosított meg. Feltételezem, hogy ő és bűntársai megérdemelt bünte­tést kapnak. Köztársaságunk összes többi te­rületén is ilyen tisztító intézkedések történtek. Sok negatív jelenséget és tényt tártak fel. A bűnösöket mind pártvonalon, mind pedig a jogvédő szervek révén szigorúan megbün­tetik.- Mindezeket a folyamatokat, amennyire tudom, a lakosság he­lyesléssel fogadja. De mi a záloga annak, hogy a jövőben nem ismét­lődnek meg az ilyen negatív jelen­ségek?- Elsősorban a nyilvánosság. Ép­pen a teljes és mindenre kiterjedő nyilvánosság, a mindenről való igaz tájékoztatás következtében nálunk most nincsenek „érintethetetlen“ emberek és tiltott témák. Mostantól kezdve senki sem védett a kritikától, tehát a törvénytelen cselekedetekért járó igazságos büntetéstől sem, még a legmagasabb szintű vezető sem.- Mi újjal gazdagodott magának az ügyészségnek a munkája? Milyen hatással volt erre az átalakítás?- Csupán egyetlen vonást emlí­tek. Mi jelenleg különös súlyt fekte­tünk arra, hogy a dolgozókollektívák minél szélesebb körben megismer­kedjenek azokkal a vizsgálati anya­gokkal, amelyeken dolgozunk. A gyakorlat tanúsága szerint minden ilyen üggyel kapcsolatban, há nincs róla teljes tájékoztatás, mindenféle szóbeszéd kel szárnyra. Vagy ki­sebbítik a bűncselekmények mérté­két, vagy - ellenkezőleg - egy meg­lehetősen közönséges vétséget túl­ságosan felnagyítanak. Most pedig az emberek részletesen megismer­hetik, miféle ügyről van szó. Mi igyekszünk teljes nyilvánossá­got biztosítani valamennyi intézke­dés számára, amelyet alkalmazunk. Többek között bevezettük azt, hogy az ügyészek beszámolót tartanak a vállalatok és a hivatalok kollektívái előtt. Az ilyen találkozókon megis­merik a munkások és a többi alkal­mazott véleményét az ügyészség tevékenységéről. Ez alkalommal az állampolgárok közük kifogásaikat, bejelentik a visszaéléseket. Mi mindezt rögzítjük, megfelelő intéz­kedéseket teszünk, azután pedig beszámolunk róluk a kollektívá­nak ASZKAR NURMANOV Száz fakultatív tantárgy A Szovjetunióban az iskolás gye­rekek száma eléri a 45 milliót, s va­lamennyien egységes program sze­rint tanulnak. Ez azonban nem zárja ki, hogy a diákok egyéni hajlamaikat is kibontakoztathassák. Ennek egyik útja a fakultativ oktatás, ami ugyan nem új a szovjet pedagógia történe­tében, de most ismét különleges figyelmet kap. Száz fakultatív tantárgyat javasol­nak a szovjet iskoláknak a Pedagó­giai Tudományok Akadémiájának munkatársai. Az asztronautikától az archeológiáig rendkívül széles az ajánlott tárgyak skálája. A részletes tematika kidolgozását a Módszertani Oktatási Intézet szakemberei vég­zik. A tanulók kedvük, érdeklődésük szerint válogathatnak a témák kö­zött. Megismerkedhetnek a környe­zet- és természetvédelem, a vegyé­szet, a műanyagfeldolgozás, a bio­technológia, az ergonómia aktuális kérdéseivel. Elmélyedhetnek a pe­dagógiatörténet, a nyelvészet, a mű­vészettörténet és a formatervezés problematikájában. A fakultatív tantárgyakat már ta­valy is a 7. osztálytól kezdve vehet­ték fel órarendjükbe a diákok. Ko­rábban erre csak a 8. osztályban kerülhetett sor.. A foglalkozásokat a tanárok mellett mérnökök, tudó­sok, különféle szakemberek, a kultu­rális élet neves képviselői vezetik. Az óráknak előadás, szemináriumi foglalkozás jellegük van. Mindez a tanulók alkotói aktivitása fejleszté­sét hivatott elősegíteni (APN) A bizonyításhoz lehetőség kell Évek óta a fiataloké Nyitrán (Nitra) az Agrokomplex mezőgaz­dasági kiállítás P pavilonja. Itt mutatták be az elmúlt években a fiatal konstruktőrök versenyébe benevezett gépeket, itt talál­kozhattunk azokkal a szerszámokkal, berendezésekkel, amelyek valamilyen szövetkezet, élelmiszeripari vállalat vagy kutatóinté­zet ifjúsági kollektívája, vagy ésszerűsítő brigádja ügyességét dicsérik. Nem volt ez másképp ebben az évben sem, a nemrég zárult kiállításon. A pavilon bejárata mellett egy robot szorgos­kodott fáradhatatlanul és ugyanilyen kitartással nyomogatták a rendelkezésükre bocsátott számítógépek nyomógombjait a ti­zenévesek is, az esetleg jelen levő apukák nem kis büszkesé­gére, noha meglátszott, ők ebből már nem sokat értenek. Annál inkább jó tanáccsal látták el azokat a gyerekeket, akik az állattenyésztési szakiskola modelljein a tehenek fejését próbál­ták elsajátítani. A bemutatón a környezetvédelemtől a biotechnológiáig, a for­matervezéstől a laboratóriumi műszerekig több tucat ötletes találmány, újítás bizonyitotta, amit néha nagyon nehezen hiszünk el a kócos, de órákig fésülködő, a szófukar, de ugyanak­kor túl hangos, a gyorsan fellobbanó, de egyébként közönyt mutató nemzedékről, érdekli az, ami körülötte zajlik és tud is tenni azért, hogy környezetében jobban menjenek a dolgok. Ez persze nem megy olyankor, ha nincs lehetőség, nincs bátorítás, és hiányzik a bemutatkozáshoz a fórum. A Szocialista Ifjúsági Szövetség több-kevesebb sikerrel próbálja biztosítani e három feltételt. Szakköreiben, versenykiírásaiban lehetőséget próbál adni; szakértőin, szakkörvezetőin keresztül segít és bátorít, az elért eredményeknek pedig fórumot biztosít, például éppen az Agrokomplexen. A fiatalokkal végzett munka egyik fontos eleme az, hogy elismerést kapjanak ha tenni akarnak és ha tesznek is valamit. A mezőgazdasági kiállítás ifjúsági napján kitüntették az ágazat legjobb fiatal dolgozóit. Akad közöttük traktoros, agronómus, politikai dolgozó, lakatos s még szövetkezeti elnök is, aki harminchárom évesen vállalni merte a feladatot és biznak is benne. Egy-másfél évtizeddel ezelőtt még az volt a téma a falvakban, arról szóltak a tudósítások a szövetkezetekből, hogy elmennek a fiatalok, elviszi őket az ipar, a város, a kényelmesebbnek látszó élet, a nagyobbnak látszó fizetés. Szerintem csak az érdeklődés vitte el őket. Az új megismerése, a gépek bűvölete. Azután megjelent a mezőgazdasági technika a földeken, a tudomány a mezőgazdaság minden ágazatában. S ezzel egyidőben újra itt voltak a fiatalok is. A nagy teljesítményű gépek, a számítógép vezérelte berendezések, a tudást és fegyelmet igénylő növény- termesztés és állattenyésztés, az új vegyi és biotechnológiák visszahozták a fiatalokat a mezőgazdaságba. A fiataloké a jövő, az ifjúság a jövő záloga, a fiatalokért mindent, halljuk ugyancsak sokszor, ám gyakran tapasztaljuk, hogy az idősebbek nem veszik komolyan, nem fogadják el partnernek őket. Pedig a közhellyé fakuló szavak igazat monda­nak. A jövő valóban rájuk vár, rajtuk is múlik a fejlődés. Ezért hallgassuk meg már most is a véleményüket, figyeljünk oda szándékaikra, céljaikra. SZÉNÁSI GYÖRGY KONZERVGYÁRI GONDOK Nem vagyok egyedül nőtársaim között, aki kedveli a befőzést. Élés­kamránk polcain az uborkától a le­csóig, a meggykompóttól a bodza­szörpig minden megtalálható. A házi tartósítás újabban ismét fellendülő­ben van, ám a boltokban vásárolha­tó készítményeknek is van keletjük,- ami arról tanúskodik, hogy a kon­zervgyárak jó munkát végeznek. A trenčíni Slovlik nemzeti vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemében az idén a tartósítási fői­dényben nem volt,túl nagy a hajrá Látogatásunk idején például mind­össze 30 tonna paradicsom és né­hány tonna paprika állt rendelkezé­sükre, így délelőtt be sem indították a gépsorokat. Keszegh Pál mérnök, a feldolgozó részleg vezetője ma­gyarázta, hogy a termelés mennyi­ségi és minőségi mutatóin kívül a gazdaságosságot is szem előtt kell tartaniuk, ezért egy vagy két órára nem kifizetődő üzembe helyezni a gépeket.- A Csallóközt olykor a kertész- kedők birodalmaként emlegetik. Azt hihetné az ember, hogy itt aztán nem lehetnek alapanyag-gondjai a tartósítóiparnak.- Nagy általánosságban ez így is van - mondta a részlegvezető általában nincsenek ellátási problé­máink. Persze, vannak időszakok, amikor kevesebb alapanyagot kínál­nak a termelők. Az idei év kimondot­tan kedvezőtlenül alakul. A pero- noszpóra az idén is gyorsan tönkre­tette az uborkát, így ebből a zöld­ségféléből a tervezett 700 tonna he­lyett mindössze 280 tonnányit tud­tunk felvásárolni és tartósítani Pa­radicsomból is kevés van, a hiányzó 350-400 tonnát behozatallal kell pó­tolnunk. A paprikánál, sajnos, ha­sonló a helyzet, és a gyümölcssze­zon sem volt problémáktól mentes. Eddig csak szamócából és zöldbor­sóból tudtunk a tervezettnél többet felvásárolni és tartósítani.- Ilyen feltételek között, gondo­lom. a munkaszervezésben is adód­tak gondok.- Az akadozó ellátás következté­ben nem tudtuk biztosítani a folya­matos üzemelést, így az idénymun­kásoknak is gyakran csak a csoma­goló részlegen tudtunk munkát adni. 'Viszont voltak időszakok, amikor az alapanyag minőségének megőrzése érdekében maximálisan ki kellett használnunk a feldolgozó kapaci-" tást, s ilyenkor bizony az irodai alkal- ' mázottak is segítettek válogatni, tisztítani a gyümölcsöt és zöldséget. Mindettől eltekintve, az idén is ko­moly segítséget kaptunk a nyári va­káció agy részét munkával töltő kö­zép- és főikolásoktól. A Bratislavai Komenský Egyetem bölcsészkará­nak hallgatói már több mint egy évtizede segítik munkánkat.- Nemsokára véget ér a főidény, milyen munkát tudnak biztosítani az üzem 235 állandó dolgozójának?- Az idényen kívüli foglalkozta­tással kapcsolatos gondjaink már tizenkét évvel ezelőtt megoldódtak. A tartósítási idény végeztével átté­rünk különféle húskészítmények, pástétomok, félkész ételek stb. ké­szítésére.- Csak a belföldi piacra ter­melnek?-Termékeink zöme - az élelmi- szer-nagyraktárak közvetítésével - a hazai fogyasztókhoz kerül, de exportra is termelünk. Bizonyos ké­szítményeink még Új-Zélandon is ismertek- A minőség nemcsak alapanyag, de műszaki felkészültség és techno­lógiai fegyelem kérdése is. E tekin­tetben nincsenek gondjaik?- Vannak fejlesztési és korszerű­sítési elképzeléseink, de azokat csak lassan tudjuk megvalósítani, mert szűkében vagyunk az anyagi­aknak. Néhány évvel ezelőtt vásá­roltunk egy korszerű zöldbab-feldol- gozó gépsort, most pedig a paradi­csom feldolgozásához tervezünk új gépeket vásárolni. Azonkívül a hús- feldolgozó részleget is korszerűsíte­ni, bővíteni akarjuk, hogy egyrészt növelhessük a termelést, másrészt javíthassuk a technológiát és a ter­mékeink minőségét. SZITÁS GABRIELLA ÚJ szú 4 1987. IX. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents