Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-07 / 209. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1987. IX. Í. Ehrhú kommunista, igaz hazafi és internacionalista volt SZÁZ ÉVE SZÜLETETT STEINER GÁBOR Eredményes honvédelmi nevelés Körkép egy járásból- Sokrétű tevékenységünk a jó szervezőmunka eredménye. A járás lakosainak 7,4 százaléka tagja a Honvédelmi Szövetségnek, ami jobb a kerületi átlagnál - ezekkel a szavakkal fogad Jozef Mužík, a szövetség galántai (Galanta) járási bizottságának az elnöke. - Minden községben, üzemben, középiskolában, sőt két alapiskolában is van alapszerveze­tünk. Csak ott növeljük a tagok számát, ahol lehetőség van a tevékeny­ség bővítésére is. Nem pártoló, aktívan tevékenykedő tagokra van szükségünk. M inden nemzet történetében talá­lunk kivételes embereket, akik­nek az alakja mélyen bevésődik kortársa­ik és a későbbi nemzedékek emlékezeté­be-. Munkásságukkal jelentős befolyást gyakorolnak társadalmuk életére. Az ilyen személyiségek életműve elsősorban an­nak a népnek a tulajdona, amelyből szár­maznak, s azé a környezeté és államé, amelyben éltek és dolgoztak. Steiner Gábor olyan forradalmár volt, akinek alakja elválaszthatatlan a cseh­szlovák államnak s az itt élő két nemzet­nek és nemzetiségnek, elsősorban a ma­gyarnak a két háború közötti történelmé­től; olyan személyiség, akinek sorsa tük­rözi a forradalmi folyamat győzelmes fel­lendülését, de tragikus fordulatait is. Az osztályharc önfeláldozó katonája volt, aki­nek egész élete a leghaladóbb társadalmi erőnek, a munkásosztálynak a tőke elleni harcát szimbolizálja. A munkásosztálynak és politikai élcsa­patának az egész dolgozó népnek, nem­zeteinknek és nemzetiségeinknek: egy­szóval egész társadalmunknak létérdeke a történelem tudományos szempontból való hiteles megismerése. így törvény­szerűen a haladás oldalán állunk, azok­nak a társadalmi erőknek az oldalán, amelyek a történelemben nem egy osz­tály vagy egy szűk réteg, hanem az egész emberiség, minden ember felszabadítá­sát tűzte ki célul. Eközben szigorúan tekintettel vagyunk a pártosság és a törté­netiség elvére, amelyek közül az utóbbi egyet jelent a történelmi jelenségek, ese­mények és a kiemelkedő személyiségek tevékenysége történelmi meghatározott­ságának figyelembe vételével. Steiner Gábor születésének 100. év­fordulója jó alkalom annak megmutatásá­ra, hogy ebben a viharos évszázadban a társadalmi haladásért folytatott harcban a kommunisták jártak élen. Küldetéstuda­tuk és felelősségérzetük a társadalom fejlődésében vezető szerepet játszó poli­tikai erőként fellépve persze semmikép­pen sem jelentett, és a szocialista társa­dalomban sem jelent kiválasztottságot. „Mi, kommunisták nem akarunk külön­bözni, és nem is szabad különböznünk a többi dolgozótól semmi másban, mint nagyobb felelősségtudatunkkal, öntuda­tunkkal, szorgalmunkkal és áldozat- készségünkkel...“ - hangzott el a CSKP XVI. kongresszusán. A kommunisták egyetlen kiváltsága az volt és marad, hogy a társadalmi haladásért, az emberi­ség boldog, békés életéért, a Föld kin­cseinek az ember jávára történő felhasz­nálásáért harcolók első soraiban le­gyenek. Ezekkel a szavakkal foglalhatjuk össze a Steiner Gábor életéből levonható társadalmi, politikai és erkölcsi tanulságo­kat, s jellemezhetjük azt a gyakorlatban minduntalan megújuló erőt, amely a forra­dalmár politikai szerepének hazafias és internacionalista szellemben való értel­mezését, valamint a néppel, a csehszlo­vák és a nemzetközi munkásmozgalom­mal és a történelemmel szembeni felelős­ségtudatot tükrözni. Mindezek meghatározóak voltak szá­mára a munkásmozgalommal való első kapcsolataitól kezdve egész életében Steiner Gábor nehéz körülmények között nevelkedett. Nyomdásznak tanult, s 19 éves korában már Budapesten bekapcso­lódott a nyomdaipari dolgozók szakszer­vezetének munkájába. Tagja lett - 1918- ban történelmi megalakulásakor - a Kom­munisták Magyarországi Pártjának. Ott volt a Magyar Tanácsköztársaság harco­sainak soraiban. Szülővárosába, Komáromba (Komár­no) 32 évesen, 16 év elteltével tért vissza, azután, hogy a horthysta igazságszolgál­tatás őt halálbüntetésre ítélte. Ez elől szinte a csodával határos módon megme­nekült, s itt a további forradalmi tevékeny­séghez szilárd, tartós alapokra lelt. A szociáldemokrata párt helyi szer­vezete marxista baloldali szár­nyának kiemelkedő személyiségévé vált. Ennek képviseletében vett részt az 1921. januárjában tartott ľubochňai kongresszu­son. Egyike volt a CSKP komáromi szer­vezete alapítójának, s annak titkára lett. Egész életében igyekezett eligazító feleletet találni az élet által felvetett kulcs­kérdésekre. Gyűjtötte az ehhez szüksé­ges elméleti ismereteket, tanulmányozta a magyar és világtörténelem kiemelkedő személyiségeinek életét, s igyekezett ma­ga is követni őket gondolkodásában és tetteivel. Választ akart kapni arra, miért és milyen mértékben gyakorolhat befolyást az ember a körülötte történtekre, mennyi­re lehet kihatáfsal a maga és mások sorsára, s fordítva, mi, ki és hogyan hat az egyéniség alakulására. Tisztán látta az emberek társadalmi helyzetével kapcso­latos igazságtalanságokat, s hogy ezek nem munkájukból, személyes, jellembeli vagy erkölcsi tulajdonságaikból, szellemi képességeikből származtathatók, hanem - mint ahogy 1923-tól kiváltképp tapasz­talhatta, amikor a CSKP jelöltjeként beke­rült a városi képviselőtestületbe - osztály­hovatartozásukból adódnak. Csehszlovákiában a politikai arénát a hatalmon levő burzsoázia ún. centralis­ta pártjai uralták, főleg az Agrárpárt, a kle­rikális beállítottságú nemzeti szocialista párt, valamint a reformista szociáldemok­raták. Az értelmiséget és a fiatalságot tár­sadalmi pozíciójuk révén és hatalmi hely­zetüknél fogva rendelkezésükre álló kü­lönféle eszközökkel igyekeztek megnyer­ni. Ezek a pártok az állami politikával egyetértésben, nem ismerték el a szlovák nemzet önállóságát, az ún. egységes ..csehszlovák nemzet“ eszméjét hirdet­ték, s elnyomó politikát folytattak a ma­gyar nemzetiséggel szemben. Tehát arra törekedtek, hogy továbbra is megőrizzék Szlovákia elmaradottságát, agrárjellegét és Csehszlovákián belül alárendelt szere­pét. Ezért a középrétegekhez tartozók, főleg a falusi lakosság egy része, de az értelmiség tagjai közül is számosán az ellenzéki pártok uszályába kerültek. Dél- Szlovákiában, ahol Steiner Gábor műkö­dött, erős befolyást gyakoroltak a magyar ellenzéki nacionalista pártok. Ezek a nemzetiségi jogok elismertetését tűzve zászlójukra saját politikai és gazdasági céljaikat akarták elérni. Steiner Gábortól, aki 1925-ben a kom­munisták jelöltjeként országgyűlési képvi­selő lett, a kormánypártok és a naciona­lista ellenzékiek egyaránt távol álltak: iga­zi arcukat már komáromi képviselői-testü­leti tagként leleplezte. A húszas évek végén a Csehszlovákia Kommunista Pártján belül a forradalmi távlatvesztés ellen a Kommunista Inter­nacionálé aktív támogatásával folytatott heves küzdelemben kialakult a forradal­mi, leninista baloldali irányzat, amelyet a munkásosztály ügye iránt odaadó, be­csületes és többnyire fiatal tisztségviselők képviseltek, élükön Klement Gottwalddal. 'Közéjük tartozott Steiner Gábor is. ,,Az opportunista passzivitásból a bolsevik ak­tivitásba" jelszó jegyében fellépve forra­dalmi irányvonalukat a CSKP 1929 feb­ruárjában tartott V kongesszusán vitték győzelemre. A kongresszuson Steiner Gábor is jelen volt. A komáromi munká­sok néptribunja a központi bizottság tagja lett. Í QQn ban a össz-szlová- I i/OVJ kiai testületi szerveze­tének létrehozását követően tagja lett a szlovákiai vezetőségnek, és ellátta az érsekújvári (Nozé Zámky) körzet titkári teendőit is. Határozott, kritikus szemléle­te, és mélyreható ismeretei révén minden pórusával érzékelte azt az erős megráz­kódtatást, azoknak az ellentéteknek a hullámverését, amelyet a gazdasági válság a harmincas évek első felében Csehszlovákiában okozott. Major István­nal és más magyar nemzetiségű forradal­márokkal együtt a munkanélküliségtől és nyomortól sújtott munkásság és falusi szegénység oldalán állt. Határozottan fel­lépett a maroknyi vagyonos vérlázító pök- hendisége ellen. Az akkori Bratislava, Komárom (Komárno), Kassa (Košice) és Érsekújvár (Nové Zámky) társadalmi éle­tét áthatották az éles osztály- és szociális ellentétek, a vegyes nemzetiségű össze­tételből kiprovokált nemzetiségi torzsal­kodások, a politika tarka színpadán vetél­kedő pártok nemzetiségi és politikai de­magógiája, a botrányok, csalások, ame­lyek leleplezték az uralkodó osztályok korruptságát. Ezek ellen harcba szállva megacélosodott mély kommunista meg­győződése Ebben az időben már szoros kapcsolatot tartott a magyar forradalmi értelmiségnek a Sarló mozgalomban részt vevő tagjaival. Nagyra értékelte a davistákkal való együttműködésüket. Az utóbbiak némelyikével, így Laco Novo- meskývel maga is közeli kapcsolatba ke­rült. A fasiszta Németország részéről fe­nyegető, egyre növekvő veszély nagy próbatételt jelentett a csehszlovák politika számára. Steiner Gábor teljes erejével részt vett a haza védelmében; 1935-től, minf kommunista szenátor a harcoló spa­nyol népnek való segítségnyújtás szerve­zője, s ott van a köztársaság megvédésé­ért, a fasiszta és háborús veszély elhárí­tásáért folyó küzdelem élvonalában. Rá is, mint oly sokakra, s főleg a fiatal forra­dalmárnemzedékre nagy magával ragadó erővel hatott a népfront gondolata, a de­mokratikus, fasizmus ellenes erők össze­fogása. Említsük meg e tekintetben a Nemzetgyűlés szenátusában az 1938 március 30-i fellépését, nemkülönben a tornóci (Trnovec nad Váhom) történelmi jelentőségű tüntetés - amely ugyanazon év szeptemberében zajlott le - előkészí­téséből vállalt kiemelkedő szerepét. Az uralmon levő burzsoázia minde­nekelőtt nyugati szövetségeseire számí­tott. Ezen országok kormányainak azon­ban szerződéses kötelezettségeik ellené­re sem állt szándékukban, hogy Cseh­szlovákia kedvéért háborús konfliktusba keveredjen Németországgal. ,,Egy hetvenmilliós nemzet terjeszke­dését nem lehet megakadályozni, mint ahogy nem lehet más irányba téríteni a Golf-áramlatot. - írta annak idején a londoni Times. - Jobb politika megen­gedni Németországnak, hogy terjeszked­jen abba az irányba, amelyet a sors kijelölt számára". Ennek a terjeszkedés­nek az irányát azonban nem a sors, hanem az úgynevezett lecsillapítási politi­ka szabta meg,‘amelyet Daladier és Chamberlain miniszterelnökök, valamint Bonnet, Halifax és más diplomaták foly­tattak, s amely végső soron saját nemze­tük számára is pusztítónak bizonyult. A müncheni egyezmény, amely Cseh­szlovákia képviselői nélkül született, s amelyet Hitler, Daladier, Mussolini és Chamberlain írt alá, diktátumként vonult be a történelembe. De valóban el kellett fogadni, s való­ban idáig kellett fejlődniük a dolgoknak? A Szovjetunió kész volt Csehszlová­kiával szemben fennálló kötelezettségei­nek teljesítésére. Ennek ellenére a hazai kormányköröknek nem volt annyi erejük és bátorságuk, hogy elszakadjanak nyu­gati szövetségeseiktől, akik markukban tartották őket, és végül az egész ország­gal a fasiszta Németország lába elé ve­tették. E zekből a tapasztalatokból már 1938. október 9-e után, főként azonban Csehszlovákia 1939 tavaszán történt feldarabolása után az következett, hogy új nemzeti és állami orientációt kell követni, amely azután fokozatosan érvé­nyesült is a nemzeti felszabadító küzde­lemben Olyan utakat és erőket kellett keresni, amelyek megakadályozzák, hogy egy hasonló tragédia megismétlődjék. „... a müncheni nagyhatalmi konfe­rencia döntése és annak a csehszlovák kormány által történt elfogadása szá­munkra új helyzetet teremtett - mutatott rá abban az időben a CSKP országos vezetősége nevében a csehszlovákiai magyar dolgozók körében Steiner Gábor és vele együtt Major István, Richter Mi­hály és Szabó István. Hozzátették azt is, hogy a kommunista párt számára ez nem jelent meghátrálást, „ellenkezőleg: az új helyzetben újult erővel kell a további nagy küzdelmek élére állnunk“. Steiner Gábor azok közé tartozott, akik meg voltak győződve a dolgozó nép igaz­ságának erejéről. A kommunistákról szól­va ezeket írta elvtársaival közösen a CSKP szlovákiai vezetőségének nevé­ben közzétett, imént idézett magyar nyel­vű állásfoglalásban: „Megvan minden okunk hinni azt, hogy valamennyien he­lyeteken maradtok, hűek maradtok a szo­cializmus dicső vörös zászlajához, a kom­munista párthoz, s töretlen akarattal fog­tok küzdeni, a nagy győzelembe vetett hit tudatában. A győzelem nem fog elma­radni“. Steiner Gábornak azonban nem ada­tott meg, hogy ezt megérje. Miután Szlo­vákiában betiltották a CSKP tevékenysé­gét, a párt megbízásából Prágába ment. 1938. októberétől 1939. márciusáig itt segített a párttisztségviselők Szovjetunió­ba való útnak indításának megszervezé­sében. Ó maga azonban már nem mehe­tett emigrációba. 1939. március 30-án, amikor František Zupkával és Kossik Ist­vánnal el akart jutni a Szovjetunió prágai diplomáciai képviseletére, letartóztatták. Fogság és kínzás következett, először a pankráci fegyházban, aztán pedig Da- chauban és Buchenwaldban. 1942 októ­ber 8-án kivégezték. „Steiner Gábort a Horthy-féle fasiz­mus ítélte halálra. Az ítéletet Hitler pribék­je hajtotta végre“ - írta a kiváló személyi­ségről készített életrajzában Zdenka Ho- lotíková történész. „De az ítélet és végre­hajtása között több mint húsz év telt el. Steiner Gábor ezt az időt a csehszlovákiai kommunista mozgalomban végzett szor­galmas, áldozatos munkának szentelte". T isztelettel adózunk emlékének. Neve örökké ott lesz a csehszlo­vák és nemzetközi forradalmi mozgalom nagy személyiségeinek névsorában. VILIAM PLEVZA akadémikus A járás nyolcvannyolc alapszer­vezetében közel tizenegyezer tag tevékenykedik, csaknem hatvan százalékuk harminc, 2800 pedig ti­zennyolc éven aluli fiatal. A legna­gyobb alapszervezet, csaknem ezer taggal, a vágsellyei (Šaľa) Duslóban működik, de a nagyobbak közé tar­tozik a sereďi, a šoporňai, a negyedi (Neded), a tešedikovói, a galántai, a nagyfödémesi (Veľké Uľany) és a sládkovičovói alapszervezet is.- A repülő- és az ejtőernyős spor­ton kívül minden olyan tevékenység­gel foglalkozunk, amely a szövet­ségben meghonosodott - összegez Markóné Szalai Éva, a szövetség titkára. - A mi járásunkban is a leg­népszerűbb a sportlövészet, amit az Markóné Szalay Éva (A szerző felvétele) elért eredmények mellett az is bizo­nyít, hogy ennek hódol a tagság mintegy hatvanhat százaléka. Főleg a légfegyverek közkedveltek, mivel ezek a tornatermekben is használ­hatók. Jó példaként említhetem a nagyfödémesieket, az alapszerve­zet az iskolával együttműködve a já­rási lövészliga lebonyolítására is vállalkozik. A kisöbű puskák iránt is nagy az érdeklődés, csakhogy ezek­nél biztonságos lótérre és megfelelő fegyverre is szükség van. Sajnos, ezekből nincs annyi, amennyire szükség van. Igaz, Vágsellyén olyan lőtér áll a sportolóink rendelkezésé­re, amely a nemzetközi előírásoknak is megfelel. Nagyfödémesen, Kaja- Ion, Sládkovióovóban, Negyeden is megvan már a megfelelő lőtér és hamarosan meglesz Šoporňában és Vinohradyban is.- A kisöbű puskák kerületi lö­vészligájában járásunkat a vágsely- lyei csapatok képiselik, az egyik az idén a 4. helyen végzett, míg Franti­šek Liptai az egyéni versenyben a hatodik helyet szerezte meg. Saj­nos, takarékossági okok miatt meg­szüntették a szlovák lövészligát, ami könnyen a lövészsport visszaesését okozhatja - állítja Markóné. Harmincöt klubban, szakkörben, négy ifjúsági csoportban összesen 2800-an foglalkoznak a motoros­sporttal, ami nem mondható soknak, mivel a járásban a hajtási jogosít­vánnyal rendelkezők száma ennek tízszerese. Ez a sportág azonban költséges, a versenyzőnek sokba kerül egyszer-egyszer rajthoz állni. A sládkovičovói autósklub, amely­nek önsegélyes műhelye is van, a motorkerékpárok és a személyau­tók tájékozódási versenyére szako­sodott. A kerületi erőpróbáról Dömö­tör Borisz, az első helyet vitte haza. Ez a klub versenyeket rendez a nők és a rokkantak részére is.- A sereďi és a šintavai autósklub motorkerékpár terepversenyeket rendez - viszi tovább a szót az elnök. - Sikeresen megbirkóztak már szlovákiai és országos baj­nokság megrendezésével is. A ga- lántaiak a motorkerékpárok közúti versenyében jeleskednek. Miroslav Kacko tavaly az országos verseny­ben a negyedik helyet szerezte meg. Eredményesen szervezik az amatőr gépjárművezetők tovább­képzését, közreműködnek a pio­nírszemafor versenyek megszerve­zésében. Évente megrendezik Az év motorosa címért kiírt versenyt. A cik­lotriál iránt is nagy az érdeklődés a fiatalok körében, sajnos kevés az erre a célra alkalmas kerékpár.- Járásunkban is egyre nagyobb teret hódit az elektronika - vélekedik Markó Éva. - Sikerült néhány sze­mélyi számítógépet beszereznünk. Több számítógépre lenne szüksé­günk, de ha a járásban levő összes személyi számítógépet az eddigiek­nél gazdaságosabban használnánk ki, az eredményeink bizonyára job­bak lennének. A programkészítés­ben Herceg Péter szlovákiai ver­senyben a hatodik helyet szerezte meg. Az ERA kiállításon saját ké- szítmépyü személyi számítógéppel járásunk képviselői a harmadik he­lyen végeztek. A vágsellyei ifjúsági- és pionírházzal együtt rendeztük meg az idén a tudomány és technika első fesztiválját, amelyen mintegy négyezren vettek részt. Az elektronikai klubok és szakkö­rök egy része más irányú tevékeny­séget is folytat. Közhasznú munkát is kifejtenek. Az egyik szakkör nem­rég készítette el A párt megalakulá­sának útja a járásban diafilmsoro­zatot.- Több mint hatszázan hódolnak a rádiózásnak és örvendetes, hogy ebből több mint százötven a tizen­négy éven aluli fiatal - közli Jozef Mužik. - Jó eredményeket ér el a galántai, a sellyei és a kosúti (Košuty) klub Sajnos, nincs elég adó-vevő készülékünk, elsősorban is ezért ma már nehezen tudunk rádiótájékozódási versenyt ren­dezni. Hat klub és szakkör, két ifjúsági csoport foglalkozik a búvár-, illetve a honvédelmi vízisporttal. A vág­sellyei búvárklub tagjai jelentős se­gítséget nyújtanak a népgazdaság­nak és nagymértékben hozzájárul­nak az úszni nem tudók számának csökkentéséhez. Csaknem ezren foglalkoznak a modellezéssel. Hír­nevüket öregbíti, hogy a múlt évi országos bajnokságról Száraz György a hajómodellek kategóriájá­ban a harmadik helyen végzett. A ki- nológiának hódolók száma is meg­haladja a háromszázat, és egyre népszerűbb a honvédelmi tömeg­sport is.- A sorkötelesek felkészítése 34 kiképzőközpontban folyik - mondja az elnök. - Különösen a sellyei, galántai, a sládkovičovói, a nagyfö­démesi kiképzőközpontokban ered­ményes a munka. A seredi gimnázi­um kiképzőközpontjának versenyra­ja képviselte járásunkat a sorkötele­sek kerületi honvédelmi sokoldalú­sági versenyében, ahol az első he­lyet szerezték meg. A felkészítésben a gyakori hiányzások és a helyisé­gek hiánya okozza a legtöbb gondot.-A jnb oktatási osztálya velünk együttműködve Skýcovban az idén már másodszor rendezte meg a ka­tonai iskolák iránt érdeklődő hetedi­kesek honvédelmi táborát - újsá­golja a titkárnő. - Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy a katonai iskolákba való toborzásban járásunk elérte az irányszámokat. Július Humaj ezredes, a járási katonai parancsnokság főnöke ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy há­rom sikertelen év után végre elérték azt, amit célul tűztek ki.- Az eredmények mögött a járási pártbizottság, a jnb oktatási osztálya és az összes érdekelt jó összmun- kája áll - mond véleményt Antal Tibor százados. - Az azonban el­gondolkoztató, hogy a negyvennégy alapiskola közül csak huszonhétből jelentkeztek katonai iskolákba. Fő­leg a galántai Sznf lakótelepi, a se­red'i Petrovsky utcai és a jókai (Jel­ka) magyar alapiskolát illeti dicséret, míg a középiskolák közül a sered'i és a galántai szlovák oktatási nyelvű gimnáziumokat. A Galántai járásban nem rejtik véka alá, hogy a honvédelmi neve­lésben az elért eredmények ellenére még sok a tennivalójuk. Munkájuk javítására szándékoznak kihasz­nálni a honvédelmi hetet, valamint a szövetség jövő évi kongresszusa előtti időszakot. NÉMETH JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents