Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)
1987-09-07 / 209. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1987. IX. Í. Ehrhú kommunista, igaz hazafi és internacionalista volt SZÁZ ÉVE SZÜLETETT STEINER GÁBOR Eredményes honvédelmi nevelés Körkép egy járásból- Sokrétű tevékenységünk a jó szervezőmunka eredménye. A járás lakosainak 7,4 százaléka tagja a Honvédelmi Szövetségnek, ami jobb a kerületi átlagnál - ezekkel a szavakkal fogad Jozef Mužík, a szövetség galántai (Galanta) járási bizottságának az elnöke. - Minden községben, üzemben, középiskolában, sőt két alapiskolában is van alapszervezetünk. Csak ott növeljük a tagok számát, ahol lehetőség van a tevékenység bővítésére is. Nem pártoló, aktívan tevékenykedő tagokra van szükségünk. M inden nemzet történetében találunk kivételes embereket, akiknek az alakja mélyen bevésődik kortársaik és a későbbi nemzedékek emlékezetébe-. Munkásságukkal jelentős befolyást gyakorolnak társadalmuk életére. Az ilyen személyiségek életműve elsősorban annak a népnek a tulajdona, amelyből származnak, s azé a környezeté és államé, amelyben éltek és dolgoztak. Steiner Gábor olyan forradalmár volt, akinek alakja elválaszthatatlan a csehszlovák államnak s az itt élő két nemzetnek és nemzetiségnek, elsősorban a magyarnak a két háború közötti történelmétől; olyan személyiség, akinek sorsa tükrözi a forradalmi folyamat győzelmes fellendülését, de tragikus fordulatait is. Az osztályharc önfeláldozó katonája volt, akinek egész élete a leghaladóbb társadalmi erőnek, a munkásosztálynak a tőke elleni harcát szimbolizálja. A munkásosztálynak és politikai élcsapatának az egész dolgozó népnek, nemzeteinknek és nemzetiségeinknek: egyszóval egész társadalmunknak létérdeke a történelem tudományos szempontból való hiteles megismerése. így törvényszerűen a haladás oldalán állunk, azoknak a társadalmi erőknek az oldalán, amelyek a történelemben nem egy osztály vagy egy szűk réteg, hanem az egész emberiség, minden ember felszabadítását tűzte ki célul. Eközben szigorúan tekintettel vagyunk a pártosság és a történetiség elvére, amelyek közül az utóbbi egyet jelent a történelmi jelenségek, események és a kiemelkedő személyiségek tevékenysége történelmi meghatározottságának figyelembe vételével. Steiner Gábor születésének 100. évfordulója jó alkalom annak megmutatására, hogy ebben a viharos évszázadban a társadalmi haladásért folytatott harcban a kommunisták jártak élen. Küldetéstudatuk és felelősségérzetük a társadalom fejlődésében vezető szerepet játszó politikai erőként fellépve persze semmiképpen sem jelentett, és a szocialista társadalomban sem jelent kiválasztottságot. „Mi, kommunisták nem akarunk különbözni, és nem is szabad különböznünk a többi dolgozótól semmi másban, mint nagyobb felelősségtudatunkkal, öntudatunkkal, szorgalmunkkal és áldozat- készségünkkel...“ - hangzott el a CSKP XVI. kongresszusán. A kommunisták egyetlen kiváltsága az volt és marad, hogy a társadalmi haladásért, az emberiség boldog, békés életéért, a Föld kincseinek az ember jávára történő felhasználásáért harcolók első soraiban legyenek. Ezekkel a szavakkal foglalhatjuk össze a Steiner Gábor életéből levonható társadalmi, politikai és erkölcsi tanulságokat, s jellemezhetjük azt a gyakorlatban minduntalan megújuló erőt, amely a forradalmár politikai szerepének hazafias és internacionalista szellemben való értelmezését, valamint a néppel, a csehszlovák és a nemzetközi munkásmozgalommal és a történelemmel szembeni felelősségtudatot tükrözni. Mindezek meghatározóak voltak számára a munkásmozgalommal való első kapcsolataitól kezdve egész életében Steiner Gábor nehéz körülmények között nevelkedett. Nyomdásznak tanult, s 19 éves korában már Budapesten bekapcsolódott a nyomdaipari dolgozók szakszervezetének munkájába. Tagja lett - 1918- ban történelmi megalakulásakor - a Kommunisták Magyarországi Pártjának. Ott volt a Magyar Tanácsköztársaság harcosainak soraiban. Szülővárosába, Komáromba (Komárno) 32 évesen, 16 év elteltével tért vissza, azután, hogy a horthysta igazságszolgáltatás őt halálbüntetésre ítélte. Ez elől szinte a csodával határos módon megmenekült, s itt a további forradalmi tevékenységhez szilárd, tartós alapokra lelt. A szociáldemokrata párt helyi szervezete marxista baloldali szárnyának kiemelkedő személyiségévé vált. Ennek képviseletében vett részt az 1921. januárjában tartott ľubochňai kongresszuson. Egyike volt a CSKP komáromi szervezete alapítójának, s annak titkára lett. Egész életében igyekezett eligazító feleletet találni az élet által felvetett kulcskérdésekre. Gyűjtötte az ehhez szükséges elméleti ismereteket, tanulmányozta a magyar és világtörténelem kiemelkedő személyiségeinek életét, s igyekezett maga is követni őket gondolkodásában és tetteivel. Választ akart kapni arra, miért és milyen mértékben gyakorolhat befolyást az ember a körülötte történtekre, mennyire lehet kihatáfsal a maga és mások sorsára, s fordítva, mi, ki és hogyan hat az egyéniség alakulására. Tisztán látta az emberek társadalmi helyzetével kapcsolatos igazságtalanságokat, s hogy ezek nem munkájukból, személyes, jellembeli vagy erkölcsi tulajdonságaikból, szellemi képességeikből származtathatók, hanem - mint ahogy 1923-tól kiváltképp tapasztalhatta, amikor a CSKP jelöltjeként bekerült a városi képviselőtestületbe - osztályhovatartozásukból adódnak. Csehszlovákiában a politikai arénát a hatalmon levő burzsoázia ún. centralista pártjai uralták, főleg az Agrárpárt, a klerikális beállítottságú nemzeti szocialista párt, valamint a reformista szociáldemokraták. Az értelmiséget és a fiatalságot társadalmi pozíciójuk révén és hatalmi helyzetüknél fogva rendelkezésükre álló különféle eszközökkel igyekeztek megnyerni. Ezek a pártok az állami politikával egyetértésben, nem ismerték el a szlovák nemzet önállóságát, az ún. egységes ..csehszlovák nemzet“ eszméjét hirdették, s elnyomó politikát folytattak a magyar nemzetiséggel szemben. Tehát arra törekedtek, hogy továbbra is megőrizzék Szlovákia elmaradottságát, agrárjellegét és Csehszlovákián belül alárendelt szerepét. Ezért a középrétegekhez tartozók, főleg a falusi lakosság egy része, de az értelmiség tagjai közül is számosán az ellenzéki pártok uszályába kerültek. Dél- Szlovákiában, ahol Steiner Gábor működött, erős befolyást gyakoroltak a magyar ellenzéki nacionalista pártok. Ezek a nemzetiségi jogok elismertetését tűzve zászlójukra saját politikai és gazdasági céljaikat akarták elérni. Steiner Gábortól, aki 1925-ben a kommunisták jelöltjeként országgyűlési képviselő lett, a kormánypártok és a nacionalista ellenzékiek egyaránt távol álltak: igazi arcukat már komáromi képviselői-testületi tagként leleplezte. A húszas évek végén a Csehszlovákia Kommunista Pártján belül a forradalmi távlatvesztés ellen a Kommunista Internacionálé aktív támogatásával folytatott heves küzdelemben kialakult a forradalmi, leninista baloldali irányzat, amelyet a munkásosztály ügye iránt odaadó, becsületes és többnyire fiatal tisztségviselők képviseltek, élükön Klement Gottwalddal. 'Közéjük tartozott Steiner Gábor is. ,,Az opportunista passzivitásból a bolsevik aktivitásba" jelszó jegyében fellépve forradalmi irányvonalukat a CSKP 1929 februárjában tartott V kongesszusán vitték győzelemre. A kongresszuson Steiner Gábor is jelen volt. A komáromi munkások néptribunja a központi bizottság tagja lett. Í QQn ban a össz-szlová- I i/OVJ kiai testületi szervezetének létrehozását követően tagja lett a szlovákiai vezetőségnek, és ellátta az érsekújvári (Nozé Zámky) körzet titkári teendőit is. Határozott, kritikus szemlélete, és mélyreható ismeretei révén minden pórusával érzékelte azt az erős megrázkódtatást, azoknak az ellentéteknek a hullámverését, amelyet a gazdasági válság a harmincas évek első felében Csehszlovákiában okozott. Major Istvánnal és más magyar nemzetiségű forradalmárokkal együtt a munkanélküliségtől és nyomortól sújtott munkásság és falusi szegénység oldalán állt. Határozottan fellépett a maroknyi vagyonos vérlázító pök- hendisége ellen. Az akkori Bratislava, Komárom (Komárno), Kassa (Košice) és Érsekújvár (Nové Zámky) társadalmi életét áthatották az éles osztály- és szociális ellentétek, a vegyes nemzetiségű összetételből kiprovokált nemzetiségi torzsalkodások, a politika tarka színpadán vetélkedő pártok nemzetiségi és politikai demagógiája, a botrányok, csalások, amelyek leleplezték az uralkodó osztályok korruptságát. Ezek ellen harcba szállva megacélosodott mély kommunista meggyőződése Ebben az időben már szoros kapcsolatot tartott a magyar forradalmi értelmiségnek a Sarló mozgalomban részt vevő tagjaival. Nagyra értékelte a davistákkal való együttműködésüket. Az utóbbiak némelyikével, így Laco Novo- meskývel maga is közeli kapcsolatba került. A fasiszta Németország részéről fenyegető, egyre növekvő veszély nagy próbatételt jelentett a csehszlovák politika számára. Steiner Gábor teljes erejével részt vett a haza védelmében; 1935-től, minf kommunista szenátor a harcoló spanyol népnek való segítségnyújtás szervezője, s ott van a köztársaság megvédéséért, a fasiszta és háborús veszély elhárításáért folyó küzdelem élvonalában. Rá is, mint oly sokakra, s főleg a fiatal forradalmárnemzedékre nagy magával ragadó erővel hatott a népfront gondolata, a demokratikus, fasizmus ellenes erők összefogása. Említsük meg e tekintetben a Nemzetgyűlés szenátusában az 1938 március 30-i fellépését, nemkülönben a tornóci (Trnovec nad Váhom) történelmi jelentőségű tüntetés - amely ugyanazon év szeptemberében zajlott le - előkészítéséből vállalt kiemelkedő szerepét. Az uralmon levő burzsoázia mindenekelőtt nyugati szövetségeseire számított. Ezen országok kormányainak azonban szerződéses kötelezettségeik ellenére sem állt szándékukban, hogy Csehszlovákia kedvéért háborús konfliktusba keveredjen Németországgal. ,,Egy hetvenmilliós nemzet terjeszkedését nem lehet megakadályozni, mint ahogy nem lehet más irányba téríteni a Golf-áramlatot. - írta annak idején a londoni Times. - Jobb politika megengedni Németországnak, hogy terjeszkedjen abba az irányba, amelyet a sors kijelölt számára". Ennek a terjeszkedésnek az irányát azonban nem a sors, hanem az úgynevezett lecsillapítási politika szabta meg,‘amelyet Daladier és Chamberlain miniszterelnökök, valamint Bonnet, Halifax és más diplomaták folytattak, s amely végső soron saját nemzetük számára is pusztítónak bizonyult. A müncheni egyezmény, amely Csehszlovákia képviselői nélkül született, s amelyet Hitler, Daladier, Mussolini és Chamberlain írt alá, diktátumként vonult be a történelembe. De valóban el kellett fogadni, s valóban idáig kellett fejlődniük a dolgoknak? A Szovjetunió kész volt Csehszlovákiával szemben fennálló kötelezettségeinek teljesítésére. Ennek ellenére a hazai kormányköröknek nem volt annyi erejük és bátorságuk, hogy elszakadjanak nyugati szövetségeseiktől, akik markukban tartották őket, és végül az egész országgal a fasiszta Németország lába elé vetették. E zekből a tapasztalatokból már 1938. október 9-e után, főként azonban Csehszlovákia 1939 tavaszán történt feldarabolása után az következett, hogy új nemzeti és állami orientációt kell követni, amely azután fokozatosan érvényesült is a nemzeti felszabadító küzdelemben Olyan utakat és erőket kellett keresni, amelyek megakadályozzák, hogy egy hasonló tragédia megismétlődjék. „... a müncheni nagyhatalmi konferencia döntése és annak a csehszlovák kormány által történt elfogadása számunkra új helyzetet teremtett - mutatott rá abban az időben a CSKP országos vezetősége nevében a csehszlovákiai magyar dolgozók körében Steiner Gábor és vele együtt Major István, Richter Mihály és Szabó István. Hozzátették azt is, hogy a kommunista párt számára ez nem jelent meghátrálást, „ellenkezőleg: az új helyzetben újult erővel kell a további nagy küzdelmek élére állnunk“. Steiner Gábor azok közé tartozott, akik meg voltak győződve a dolgozó nép igazságának erejéről. A kommunistákról szólva ezeket írta elvtársaival közösen a CSKP szlovákiai vezetőségének nevében közzétett, imént idézett magyar nyelvű állásfoglalásban: „Megvan minden okunk hinni azt, hogy valamennyien helyeteken maradtok, hűek maradtok a szocializmus dicső vörös zászlajához, a kommunista párthoz, s töretlen akarattal fogtok küzdeni, a nagy győzelembe vetett hit tudatában. A győzelem nem fog elmaradni“. Steiner Gábornak azonban nem adatott meg, hogy ezt megérje. Miután Szlovákiában betiltották a CSKP tevékenységét, a párt megbízásából Prágába ment. 1938. októberétől 1939. márciusáig itt segített a párttisztségviselők Szovjetunióba való útnak indításának megszervezésében. Ó maga azonban már nem mehetett emigrációba. 1939. március 30-án, amikor František Zupkával és Kossik Istvánnal el akart jutni a Szovjetunió prágai diplomáciai képviseletére, letartóztatták. Fogság és kínzás következett, először a pankráci fegyházban, aztán pedig Da- chauban és Buchenwaldban. 1942 október 8-án kivégezték. „Steiner Gábort a Horthy-féle fasizmus ítélte halálra. Az ítéletet Hitler pribékje hajtotta végre“ - írta a kiváló személyiségről készített életrajzában Zdenka Ho- lotíková történész. „De az ítélet és végrehajtása között több mint húsz év telt el. Steiner Gábor ezt az időt a csehszlovákiai kommunista mozgalomban végzett szorgalmas, áldozatos munkának szentelte". T isztelettel adózunk emlékének. Neve örökké ott lesz a csehszlovák és nemzetközi forradalmi mozgalom nagy személyiségeinek névsorában. VILIAM PLEVZA akadémikus A járás nyolcvannyolc alapszervezetében közel tizenegyezer tag tevékenykedik, csaknem hatvan százalékuk harminc, 2800 pedig tizennyolc éven aluli fiatal. A legnagyobb alapszervezet, csaknem ezer taggal, a vágsellyei (Šaľa) Duslóban működik, de a nagyobbak közé tartozik a sereďi, a šoporňai, a negyedi (Neded), a tešedikovói, a galántai, a nagyfödémesi (Veľké Uľany) és a sládkovičovói alapszervezet is.- A repülő- és az ejtőernyős sporton kívül minden olyan tevékenységgel foglalkozunk, amely a szövetségben meghonosodott - összegez Markóné Szalai Éva, a szövetség titkára. - A mi járásunkban is a legnépszerűbb a sportlövészet, amit az Markóné Szalay Éva (A szerző felvétele) elért eredmények mellett az is bizonyít, hogy ennek hódol a tagság mintegy hatvanhat százaléka. Főleg a légfegyverek közkedveltek, mivel ezek a tornatermekben is használhatók. Jó példaként említhetem a nagyfödémesieket, az alapszervezet az iskolával együttműködve a járási lövészliga lebonyolítására is vállalkozik. A kisöbű puskák iránt is nagy az érdeklődés, csakhogy ezeknél biztonságos lótérre és megfelelő fegyverre is szükség van. Sajnos, ezekből nincs annyi, amennyire szükség van. Igaz, Vágsellyén olyan lőtér áll a sportolóink rendelkezésére, amely a nemzetközi előírásoknak is megfelel. Nagyfödémesen, Kaja- Ion, Sládkovióovóban, Negyeden is megvan már a megfelelő lőtér és hamarosan meglesz Šoporňában és Vinohradyban is.- A kisöbű puskák kerületi lövészligájában járásunkat a vágsely- lyei csapatok képiselik, az egyik az idén a 4. helyen végzett, míg František Liptai az egyéni versenyben a hatodik helyet szerezte meg. Sajnos, takarékossági okok miatt megszüntették a szlovák lövészligát, ami könnyen a lövészsport visszaesését okozhatja - állítja Markóné. Harmincöt klubban, szakkörben, négy ifjúsági csoportban összesen 2800-an foglalkoznak a motorossporttal, ami nem mondható soknak, mivel a járásban a hajtási jogosítvánnyal rendelkezők száma ennek tízszerese. Ez a sportág azonban költséges, a versenyzőnek sokba kerül egyszer-egyszer rajthoz állni. A sládkovičovói autósklub, amelynek önsegélyes műhelye is van, a motorkerékpárok és a személyautók tájékozódási versenyére szakosodott. A kerületi erőpróbáról Dömötör Borisz, az első helyet vitte haza. Ez a klub versenyeket rendez a nők és a rokkantak részére is.- A sereďi és a šintavai autósklub motorkerékpár terepversenyeket rendez - viszi tovább a szót az elnök. - Sikeresen megbirkóztak már szlovákiai és országos bajnokság megrendezésével is. A ga- lántaiak a motorkerékpárok közúti versenyében jeleskednek. Miroslav Kacko tavaly az országos versenyben a negyedik helyet szerezte meg. Eredményesen szervezik az amatőr gépjárművezetők továbbképzését, közreműködnek a pionírszemafor versenyek megszervezésében. Évente megrendezik Az év motorosa címért kiírt versenyt. A ciklotriál iránt is nagy az érdeklődés a fiatalok körében, sajnos kevés az erre a célra alkalmas kerékpár.- Járásunkban is egyre nagyobb teret hódit az elektronika - vélekedik Markó Éva. - Sikerült néhány személyi számítógépet beszereznünk. Több számítógépre lenne szükségünk, de ha a járásban levő összes személyi számítógépet az eddigieknél gazdaságosabban használnánk ki, az eredményeink bizonyára jobbak lennének. A programkészítésben Herceg Péter szlovákiai versenyben a hatodik helyet szerezte meg. Az ERA kiállításon saját ké- szítmépyü személyi számítógéppel járásunk képviselői a harmadik helyen végeztek. A vágsellyei ifjúsági- és pionírházzal együtt rendeztük meg az idén a tudomány és technika első fesztiválját, amelyen mintegy négyezren vettek részt. Az elektronikai klubok és szakkörök egy része más irányú tevékenységet is folytat. Közhasznú munkát is kifejtenek. Az egyik szakkör nemrég készítette el A párt megalakulásának útja a járásban diafilmsorozatot.- Több mint hatszázan hódolnak a rádiózásnak és örvendetes, hogy ebből több mint százötven a tizennégy éven aluli fiatal - közli Jozef Mužik. - Jó eredményeket ér el a galántai, a sellyei és a kosúti (Košuty) klub Sajnos, nincs elég adó-vevő készülékünk, elsősorban is ezért ma már nehezen tudunk rádiótájékozódási versenyt rendezni. Hat klub és szakkör, két ifjúsági csoport foglalkozik a búvár-, illetve a honvédelmi vízisporttal. A vágsellyei búvárklub tagjai jelentős segítséget nyújtanak a népgazdaságnak és nagymértékben hozzájárulnak az úszni nem tudók számának csökkentéséhez. Csaknem ezren foglalkoznak a modellezéssel. Hírnevüket öregbíti, hogy a múlt évi országos bajnokságról Száraz György a hajómodellek kategóriájában a harmadik helyen végzett. A ki- nológiának hódolók száma is meghaladja a háromszázat, és egyre népszerűbb a honvédelmi tömegsport is.- A sorkötelesek felkészítése 34 kiképzőközpontban folyik - mondja az elnök. - Különösen a sellyei, galántai, a sládkovičovói, a nagyfödémesi kiképzőközpontokban eredményes a munka. A seredi gimnázium kiképzőközpontjának versenyraja képviselte járásunkat a sorkötelesek kerületi honvédelmi sokoldalúsági versenyében, ahol az első helyet szerezték meg. A felkészítésben a gyakori hiányzások és a helyiségek hiánya okozza a legtöbb gondot.-A jnb oktatási osztálya velünk együttműködve Skýcovban az idén már másodszor rendezte meg a katonai iskolák iránt érdeklődő hetedikesek honvédelmi táborát - újságolja a titkárnő. - Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy a katonai iskolákba való toborzásban járásunk elérte az irányszámokat. Július Humaj ezredes, a járási katonai parancsnokság főnöke ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy három sikertelen év után végre elérték azt, amit célul tűztek ki.- Az eredmények mögött a járási pártbizottság, a jnb oktatási osztálya és az összes érdekelt jó összmun- kája áll - mond véleményt Antal Tibor százados. - Az azonban elgondolkoztató, hogy a negyvennégy alapiskola közül csak huszonhétből jelentkeztek katonai iskolákba. Főleg a galántai Sznf lakótelepi, a sered'i Petrovsky utcai és a jókai (Jelka) magyar alapiskolát illeti dicséret, míg a középiskolák közül a sered'i és a galántai szlovák oktatási nyelvű gimnáziumokat. A Galántai járásban nem rejtik véka alá, hogy a honvédelmi nevelésben az elért eredmények ellenére még sok a tennivalójuk. Munkájuk javítására szándékoznak kihasználni a honvédelmi hetet, valamint a szövetség jövő évi kongresszusa előtti időszakot. NÉMETH JÁNOS
