Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-07 / 209. szám, hétfő

Ľubomír Štrougal elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) sok esetében is a legnagyobb mér­tékben ügyelnünk kell a takarékos­ságra és az ésszerű üzemeltetésre. További fontos feladatunk a földgáz ésszerű és hatékony felhasználása népgazdaságunkban. Annak, hogy népgazdaságunk minőségi mutatói nem a kívánt mér­tékben javulnak, többek között az is az oka, hogy sok helyütt még mindig nem tartják sürgető feladatnak ter­melésünk energiaigényességének ésszerű csökkentését. További gyenge pontunk a termelési költsé­gek csökkentésének nem megfelelő mértéke, amely a tervezettnek csu­pán a fele. Tény- az, hogy az ipari termelés mennyisége növekszik, habár au­gusztusban e téren is jelentős csök­kenés következett be. Ugyanakkor azonban számos ágazat nem telje­síti a kitűzött feladatokat, s ezen kívül olyan termékek, áruk halmo­zódnak fel, melyek iránt nincs érdek­lődés. Kivitelünk minőségi mutatói sem megnyugtatóak. Egyáltalán nem becsüljük le azokat a problémákat, amelyekkel üzemeink és vállalataink küszködnek, de egy helyben topogással, kivárással kielégítő eredmé­nyek nem érhetők el. Meg kell érteni azt az egyszerű igazságot, hogy minél jobban teljesítjük a mostani ötéves tervidőszak feladatait, minél kevesebb lesz gazdasá­gunkban az aránytalanság és kiegyensú­lyozatlanság, annál jobb feltételeket te­remtünk az új gazdasági mechanizmus bevezetéséhez. A továbbiakban Ľubomír Štrougal arról beszélt, hogy a tervezett intézkedések tág teret adnak a vállalkozásnak, kiszélesítik a közvetlen külgazdasági kapcsolatok le­hetőségét, tehát megfelelő mértékben te­ret kap a kezdeményezés. Rámutatott arra, hogy a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítése nemcsak köz­ponti szinten, hanem a vállalatoknál és üzemekben is kell hogy folyjon. Feltette a kérdést, hogy vajon a következő ötéves tervidőszakig kell-e várni a vállalaton be­lüli önelszámolás bevezetésével. Nem szükséges központi utasításokra várni a tervekkel és a végső kalkulációval kap­csolatban. Rendet kell teremteni a terme­lésben és a gazdálkodásban, a munka- szervezésben, tudni kell, hogy az egyes műhelyek, cégek, üzemrészlegek milyen eredményeket érnek el, s ez mindig is az igazgatók, a gazdasági vezetők dolga marad, bármilyen típusú irányítási rend­szer van is. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ezeknek a törekvéseknek már a mostani, s nem pedig csak a 9. ötéves tervidőszak gazdasági eredményeiben is kézzel foghatóan tükröződniük kell. A csehszovák kormányfő a továbbiak­ban a vállalati törvényről folyó össztársa­dalmi vita eddjgi tanulságairól és tapasz­talatairól szólt, hozzáfűzve, hogy most még korai lenne értékelni eredményeit. Azonban néhány dologra már most is reagálni lehet. A vitát rendkívül élénknek nevezte, s a tapasztalatok alapján úgy vélte, hogy a legnagyobb érdeklődésre számot tartó kérdések a termelési-műszaki alap szer­vezésével, valamint az önfinanszírozás kérdésével függnek össze. Arról az ismert dologról van itt szó, hogy létezzenek-e tovább, vagy oszlassák-e fel ezt vagy azt a termelési-gazdasági egységet, hogy önálló vállalatokat hozzanak-e létre vagy vonják-e össze ezeket másutt. Ezzel összefüggésben a szónok hang­súlyozta: nem engedhetjük meg, hogy e tekintetben az átalakításra vonatkozó alapelveket csak formálisan töltsék meg tartalommal, s a változás csupán annyi legyen, hogy átfestik cégtábláikat. Meg­engedhetetlen, hogy minden további nél­kül állami vállalatokká váljanak azok a meglevő termelési-gazdasági egysé­gek, amelyek létezésére továbbra is szükség van, s ugyanúgy az is, hogy a vezérigazgatóságok egyetlen tollvonás­sal vállalati igazgatóságokká váljanak. Hangsúlyozta, hogy a vállalati szférában az új, ésszerű struktúra kialakítása az új gazdasági mechanizmus hatékony műkö­désének egyik alapfeltétele. Ľubomír Štrougal így folytatta:- A termelési-műszaki alap szervezé­sében nem lehet helye semmiféle sablon­szerűségnek. Készek vagyunk arra, hogy teret biztosítsunk a kis- és középvállala­tok számára is, emellett tudatosítjuk, hogy vannak olyan ágazatok is, ahol csak a nagyvállalat állja meg a helyét. Nem akarjuk pontosan előírni a szervezeti for­mát, de döntő szempont itt is az ésszerű­ség kell, hogy legyen. Štrougal elvtárs a továbbiakban utalt azokra a véleményekre, amelyek szerint a szorgalmazott változások a termelői­műszaki bázisban akadályozzák a jelen­legi ötéves tervidőszak feladatainak a tel­jesítését. Ľubomír Štrougal nem értett egyet ezekkel a véleményekkel, mert a vállalati törvény abból a helyes és reális koncepcióból indul ki, hogy éppen a na­gyobb fokú önállóság a kezdeményezés kibővítéséhez vezet, és azt eredményezi, hogy a kor követelményeinek megfelelő­en hatékonyabbá válik a vállalatok tevé­kenysége. ,,Teljesen megengedhetetlennek tart­juk, hogy néhol az igazgatókat és a dolgo­zókat megpróbálják akadályozni abban, hogy nyíltan kifejthessék nézetüket válla­latuk önállóságáról, arról, hogy vállalat­ként részt vegyenek-e az átfogó gazda­sági kísérletben. Ha a szervezetekkel szemben ilyen nagyfokú igényeket tá­masztunk, akkor meg kell nekik adnunk a beleszólási jogot, hogy elmondják véle­ményüket mindarról, ami őket alapvetően érinti. Márpedig a vállalat népgazdaságon belüli jogi és gazdasági helyzete vitatha­tatlanul ilyen kérdés“ - szögezte le Ľubo­mír Štrougal. Ezután azokról a hozzászólásokról tett említést, amelyek sürgetik, hogy tisztáz­zák a központi szervek szerepét, hatás­körét és szervezeti formáját. S igénylik azt, hogy a központ ezentúl ne avatkoz­zon be a vállalatok működésébe önálló­ságuk rovására. Egyesek arra is figyelmeztetnek, hogy a későbbiekben kiadásra kerülő, a válla­lati törvényhez kötődő előírások ne oda vezessenek, ami a múltban gyakran be­következett. Tehát, hogy a pártszervek és a kormány által elfogadott intézkedéseket és elveket éppen ezek az előírások defor­málták, sőt olykor egyenesen rácáfoltak azokra. A szónok arról biztosította a jelen­levőket, hogy mindent elkövetnek a múlt­beli hibák megismétlődésének megaka­dályozása érdekében, habár ez nem min­dig könnyű. Egy másik széles körben vitatott kér­dés a dolgozókollektívák szocialista ön­igazgatása, azok jogköre és felelőssége, továbbá a dolgozókollektívák és a vállalat vezetőségének kapcsolata, valamint más ezzel összefüggő kérdések. Ľubomír Štrougal szerint ez az érdeklődés érthető, hiszen teljesen új szerkezetről van szó, amelynek kialakítása életünk további de­mokratizálását jelenti. Rámutatott, hogy e téren is figyelembe vesszük a többi szocialista ország tapasztalatait, tanul­mányozzuk ezeket, hogy megelőzzük a felesleges hibák elkövetését. Az eddigi irányítási rendszer is lehetőséget adott az embereknek a döntéshozatalban való részvételre. Be kell azonban ismerni, hogy a mindennapos gyakorlat csak elég­telen lehetőségeket teremtett erre, állapí­totta meg. Ľubomír Štrougal szólt a gazdasági élet további demokratizálásával össze­függő azon aggodalmakról is, hogy vajon a dolgozókollektívák új jogai és a közigaz­gatási szervek jogkörének bővülése nem vezet-e az igényesség csökkenéséhez, a munkafegyelem lazulásához stb. Meg­állapította: mindenkinek számolnia kell azzal, hogy az új irányítási rendszer kér­lelhetetlenül jobb munkaerkölcsöt követel meg, az utasítások megtartását, a vezető tisztségviselők tekintélyének a tisztelet­ben tartását. A vitában elhangzanak vélemények arról is, hogy egyes szervezetekben kon­junkturális hozzáállás veszélye áll tenn, vagyis hogy a jövő rovására az első helyre teszik rövid távú érdekeiket, hogy az emberek sokkal inkább a jelenre gon­dolnak, mint hosszab távlatokban vállala­tuk nyereségességének a biztosítására. Ezeket a hangokat nem lehet kézlegyin­téssel elintézni, s a vezetésnek is tudo­mása van ennek a kockázatáról. A vita eddigi lefolyása azt mutatja, hogy ehhez a kérdéshez még vissza kell térni és a vállalati törvény tervezetébe foglalt pon­tokon kívül esetleges más intézkedéseket is meg kell fontolni. Miniszterelnökünk leszögezte, magá­tól értetődő, hogy jelenleg még nem min­den dolog teljesen világos, éppen ezért sok mindent menet közben kell pontosíta­ni és kiegészíteni. Beszédének további szakaszában szólt a gazdasági mechanizmus átalakí­tása során tervezett további lépésekről is. Megállapította, hogy az év elején beindult átfogó gazdasági kísérleten eddig 13 ter­melési-gazdasági egység és 9 önálló vál­lalat vesz részt, ezekhez a jövő évtől 12 további termelési-gazdasági egység és 15 önálló ipari és építőipari vállalat csatla­kozik. A kipróbálás alatt levő intézkedé­sek köre ugyanakkor jelentős mértékben bővül. Azzal számolunk, hogy a jövő évtől fokozatos változásokra kerül sor a terme­lési-műszaki bázis felépítésében, vala­mint egyes üzemekben és vállalatoknál hozzáfogunk a szocialista vállalati ön- igazgatási szervek létrehozásához. Ugyanakkor a vállalatokat a szükséges jogkörrel ruházzuk fel ahhoz, hogy köz­vetlen kapcsolatokat létesíthessenek a KGST-tagországokban működő partne­reikkel. Ezzel együtt vagy általában, vagy pe­dig egyes ágazatokban érvényre juttatjuk az új mechanizmus további elemeit. Min­denekelőtt a bérszínvonal szabályozásá­ról, a külkereskedelemben a pénzügyi­gazdasági eszközök alkalmazásáról és a devizaérdekeltség bevezetéséről van szó. Ľubomír Štrougal elmondta azt is, hogy a népgazdaság egyensúlyának szi­lárdítása érdekében átalakítják a nagyke­reskedelmi és felvásárlási árakat, vala­mint a jövő évtől szigorítják a hitelnyújtási feltételeket, lényegesen korlátozzák a do­tációkat is. Ez a politika szükséges, ugyanakkor sokak számára kellemetlen lesz, főleg az alacsony hatékonysággal működő vagy az eladhatatlan készleteket halmozó vállalatokban. A vállalatok között az elért eredmények függvényében létre­jön a kívánt mértékű differenciálódás. Beszédének zárószakaszában a szó­nok felhívta a figyelmet arra, hogy a felso­rolt feladatok megoldásával nem lehet várni, s ez akár figyelmeztetésként is felfogható, mivel az a vállalat, amely meg­késve cselekszik és nem tér át a nagyobb hatékonyságra már a mostani tervidő­szakban, azzal a veszéllyel néz szembe, hogy felkészületlenül érik az új feltételek, s az új körülmények között képtelen lesz a hatékony gazdálkodásra. Az ünnepség szónoka utalt arra is, hogy az előttünk álló bonyolult időszakban konfliktusokkal kell szembenézni. Ezek teljesen logikusan keletkeznek például a központ és a válla­lati-gazdasági szféra közötti hatáskör- megosztás szakaszán. Ľubomír Štrougal a vita eddigi lefolyá­sáról megállapította, hogy az emberek meg vannak győződve a haladó változá­sok szükségességéről és eredményessé­géről. - Nyíltan meg kell mondani, hogy ez a közvélemény részéről tapasztalható egyértelmű helyeslés és a határozottság­ra szólító jószándékú ösztönzés politikai támogatást jelent a gazdasági reform kö­vetkezetes megvalósításához - állapítot­ta meg. Hozzáfűzte, hogy az emberek állásfoglalásaiban azonban olykor bizo­nyos fokú türelmetlenség és nyugtalan­ság is tapasztalható az eddigi ütemmel és az elért eredményekkel összefüggésben. A szónok úgy vélte, hogy valóban még csak az út kezdetén vagyunk és a fokoza­tosan elfogadott intézkedések csak a ké­sőbbiekben éreztetik hatásukat társadal­mi életünkben. Említést tett azokról a dilemmákról, hogy gazdaságunkban valóban szükség- van-e a vállalkozó szellemre, a versenyre vagy ha úgy akarjuk, a konkurenciára? S ezekre a kérdésekre egyértelmű igen­nel felelt. Utalt arra is, hogy természete­sen ilyen körülmények között a vállalatok­ban és a központban sem híve mindenki az átalakításnak, hiszen megtörténhet, hogy a mostani szavatolt, bárminemű munkáért járó kereset helyett a későbbi­ekben a rossz minőségű munkáért keve­sebb jár. A különböző irányító szervek részéről az átalakítás folyamatának szét- forgácsolására és az egyes elvek beve­zetésének a késleltetésére irányuló törek­vések is megnyilvánulnak, mivel az appa­rátus egy része eddigi helyzetének el­vesztéséről tart és nem híve az újítá­soknak. Ľubomír Štrougal végezetül rámutatott arra, hogy az átalakítás sikere attól függ majd, milyen gyorsan és milyen mérték­ben sikerül megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját és ezzel a magatar­tását is. Másfelől viszont nem lehet arra várni, hogy minden ember kivétel nélkül megértse az új szakasz lényegét, az új feladatokat. Abból indulunk ki, hogy az embereknek menet közben kell elfogad­niuk és alkalmazniuk az új folyamat felté­teleit és szabályait, ha maguk is érvénye­sülni akarnak. Ha ezt nem értik meg, nem tanúsítanak kellő magatartást, akkor tá­vozniuk kell - mutatott rá bányásznapi beszédében Ľubomír Štrougal. Jan Fojtík kiállítás-látogatáson (ČSTK) - Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára szombaton České Budéjovicébe lá­togatott, ahol megtekintette az Éltető föld országos mezőgazdasági kiállí­tást. Megismerkedett a tudomá- nyos-műszaki fejlődés legújabb vív­mányaival, melyeket már alkalmaz­nak a gyakorlatban. Erich Honecker ma az NSZK-ba látogat (ČSTK) - Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Állam­tanácsának elnöke ma az NSZK-ba érkezik. Személyében első ízben tesz hivatalos látogatást az NSZK- ban az NDK legfelsőbb képviselője, s ezt a nyugatnémet lakosság túl­nyomó többsége, legutóbbi felméré­sek szerint több mint 75 százaléka üdvözli. Helmut Kohl kancellár a látoga­tás előestéjén kijelentette, hogy „mindannyiunk szempontjából fon­tos eseményről van szó“. A bonni kormány nevében reményét fejezte ki, hogy Erich Honecker ötnapos látogatása eredményes lesz. Genscher a kettős nullamegoldás mellett (ČSTK) - Az NSZK-beli Kielben tegnap befejeződött a kormánykoa­líció legkisebb pártjának, a Szabad- demokrata Pártnak a kongresszusa. A zárónapon Genscher külügymi­niszter síkraszállt a kelet-nyugati párbeszéd folytatása mellett és úgy vélte, történelmi hiba lenne elsza­lasztani a mostani lehetőséget a ra­kétamegsemmisítési megállapodás elérésére. ,,Az, aki a Szovjetunióról mindig csakis a legrosszabbat gon­dolja, ezzel saját magát teszi politi­kailag lehetetlenné“, - szögezte le a külügyminiszter. Történelmi jelen­tőségű lépésnek minősítette az ún. kettős nullamegoldás remélhető elé­rését, vagyis a közepes hatótávolsá­gú és a harcászati-hadműveleti ra­kéták megsemmisítését. Utalt Kohl kancellár másfél héttel ezelőtti nyi­latkozatára, miszerint az NSZK kész lemondani a Pershing-1A rakéták­ról, s ez az álláspont a bonni kabinet számára Genscher szerint kötelező érvényű. A CDU és a CSU soraiban a szovjet-amerikai rakétamegálla­podást ellenzők címére szólva kije­lentette, hogy a Kohl-nyilatkozatot senkinek sem szabad megkérdője­leznie. Hans-Dietrich Genscher Erich Honecker ma kezdődő NSZK-beli látogatásától azt várja, hogy hozzá­járul a két német állam kapcsolatai­nak a bővüléséhez. Szófiai állásfoglalás • (ČSTK) - A BKP KB Politikai Bizottsága leszögezte, hogy a KGST-tagországok gazdasági kérdésekben illetékes központi bi­zottsági titkárainak múlt heti szófiai értekezlete fontos mérföldkő a baráti országok vezetőinek tavalyi moszk­vai találkozóján aláírt szerződések teljesítésében, a KGST-együttmü- ködés mechanizmusa átalakításá­nak útján. A Palme-menet résztvevői az atommentes folyosóért (ČSTK) - Az NDK-beli Wittem- bergben békenagygyűlésen vettek részt a nemzetközi Palme-menet résztvevői, akik elfogadott nyilatko­zatukban az európai fiatalok nevé­ben sürgették az atomháborús ve­szély elhárítását és atomfegyver­mentes folyosó létrehozását Közép-Európában. Az Olof Palme emlékére megren­dezett békemenetet támogató ak­ciókra került sor a hét végén NSZK- szerte is. Az akciók elsősorban Al­só-Szászországban zajlottak, mivel ez a térség is felölelné a nyugati határok közelében indítványozott atommentes övezetet. Hamburgban az ottani békeaktivisták tegnap ke­rékpáros békestafétát rendeztek a városból a közeli kellinghauseni atomfegyverraktárhoz, majd azt jel­képesen körülzárták. A megmozdu­lások résztvevői követelték, hogy a Kohl-kormány támogassa a két katonai-politikai tömb közötti határ­vonal mentén javasolt atomfegyver­mentes térség létrehozását. A bíróság humánusan járt el a Rust-perben (oSTK) - A szovjet lapok szom­bati számaikban visszatértek a Ma­thias Rust perében hozott ítéletre, miszerint a 19-éves nyugatnémet pilótát Moszkvában pénteken négy évi szabadságvesztésre ítélték. A moszkvai Pravda leszögezi, Madrid felmondja a támaszpontszerződést? (ČSTK) - A spanyol kormány úgy döntött, hogy novemberben fel­mondja azt a szerződést, amelynek értelmében az Egyesült Államok az ország területén katonai támasz­pontokat tart fenn. Ezt hivatalos for­rásokra hivatkozva az általában jól tájékozott El Pais napilap közölte. Kormánykörökben ezt az értesülést egyelőre nem kommentálták. A tá­maszpontokról a két ország között már egy éve eredménytelen tárgya­lások folynak, s Washington eluta­sítja a madridi kormány több követe­lésének a teljesítését. hogy a per tárgyszerű, objektív és demokratikus volt, a vádlott minden kérdésben elmondhatta álláspontját. A lap nem tartja helytállónak a vád­lott azon állítását, hogy repülésével „békemissziót“ teljesített, szokatlan tettével - amellyel emberéleteket veszélyeztetett - akarta a „közvéle­mény figyelmét Moszkva békejavas­lataira ráirányítani“. A lap felteszi a kérdést, vajon miféle békeküldetés az, amely ugyanakkor halálos ve­szélyt jelenthetett volna több em­berre, egyebek között magára a pi­lótára nézve is. A Rust által válasz­tott eszközök céljának megvalósítá­sához az említett célt abszurddá teszi, mert mi történt volna például akkor, ha Rustot lelövik, amire a va­dászgépeknek teljes joguk is lett volna? Hozzájárult volna ez a bé­kéhez? A lap végezetül megállapította, hogy a bíróság humánusan járt el, mivel tekintet nélkül a tett súlyossá­gára, az ügyész által kért büntetés felét szabta ki rá. A brit hajók közelednek az Öbölhöz (ČSTK) - Az amerikai hadihajók által kísért 7. kuvaiti konvoj is sikere­sen áthaladt a Hormuzi-szoroson és már az Ománi-öbölben van, közölte a Pentagon vezérkara. A konvoj biz­tonságára a Guadalcanal repülő­gép-hordozó helikopterei ügyeltek, amelyek speciális aknakereső és -megsemmisítő berendezéssel van­nak ellátva. A Perzsa-öböl felé tartó négy brit aknakereső hajó áthaladt a Szuezi- csatornán és szintén az öböl felé folytatja útját. Az öbölben egyébként nem hagy­tak alább a harci cselekmények, hi­szen hírek szerint Irak az iráni partok mentén újabb „nagy tengeri cél­pont“, vagyis olajszállító hajók ellen intézett támadást. Az iraki légierő ismét lőtte Bászrát és bagdadi jelen­tés szerint az ellenfélnek emberélet­ben és haditechnikában egyaránt jelentős károkat okozott. Az ÍRNA hírügynökség jelentette, hogy Irán a front északi szektorában egykilo- méteres mélységben iraki területre hatolt be, s elkeseredett harcokban öt stratégiai fontosságú magaslatot foglalt el. BURUNDI ÁLLAMCSÍNY UTÁN (ČSTK) - Pierre Buyoya szom­bati rádióbeszédében közölte, hogy 30 tisztből áll a nemzeti megmentés katonai bizottsága, amely csütörtö­kön Burundiban államcsínyt hajtott végre. A puccs vezetője élesen bírálta megbuktatott elődjét, Jean Batista Bagazát, akit a hibás gazdaságirá­nyítással, kalandor bel- és külpoliti­kával, az emberi jogok megsértésé­vel és korrupcióval vádolt. Az új burundi vezető hangsúlyozta az ál­lamcsíny nyugodt lefolyását és azt hazafias indítékokkal magyarázta. Megerősítette, hogy Burundi to­vábbra is tartja magát korábbi nem­zetközi kötelezettségeihez és pozi­tív semlegességi politikát folytat. ÚJ SZÚ 2 1987. IX. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents