Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)
1987-09-07 / 209. szám, hétfő
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! É Bányászok és energiaipari dolgozók napja A feladatok nem tűrnek halogatást A párt- és állami küldöttséget Ľubomír Štrougal elvtárs vezette állami kitüntetések a legjobb dolgozóknak SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Minden ötlet segíthet Szocialista társadalmunk újabb fontos - az egységes földművesszövetkezetek és a közös mezőgazdasági vállalatok további fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségű - lépcsőfokhoz érkezett a gazdasági mechanizmus átalakításának megkezdése útján. Az állami vállalatról szóló törvénytervezet után Csehszlovákia Kommunista Pá'rtjának Központi Bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága a múlt héten nyilvános vitára bocsátotta a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvénytervezetet. Az egységes földműves-szövetkezetek és az egyelőre mezőgazdaságinak mondott, közös vállalatok a mezőgazdasági földterületnek mintegy kétharmadán gazdálkodnak, s eredményeiknek köszönhetően, hozzávetőlegesen ugyanilyen mértékben részesednek az ágazat bruttó termeléséből is. A közeli és a távolabbi jövő szempontjából egyaránt nagy szükség volt erre a gyakorlatilag egymillió szövetkezeti tagot és közös mezőgazdasági vállalatban foglalkoztatott dolgozót érintő dokumentumra. A népgazdaság fontos részét képező ágazatnak, a CSKP mezőgazdasági politikájának következetes megvalósításával, a jövőben még hatékonyabban hozzá kell járulnia az egyre növekvő társadalmi szükségletek kielégítéséhez. Az élelmiszerek mennyiségének és választékának növe- lesére, valamint a minőség állandó javítására vonatkozó igény mellett mind nagyobb jelentőséggel bír az a követelmény, hogy az ágazat hatékonyan kivegye a részét a népgazdaság intenzifikálásá- ból, a gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsításából. A dokumentum olvasásakor azonnal szembe tűnik, hogy ez utóbbi jogi szabályozás nem hozott olyan jelentős változásokat, mint a korábbi, az állami vállalatról szóló törvénytervezet. Ebben nincs semmi ellentmondás, tudniillik az egységes földműves-szövetkezetek az első bizonytalan lépésektől kezdve az önigazgatás elve szerint működnek, és a belüzemi demokráciát érvényesítve jutottak el napjainkig. Eddig három törvény jelent meg nálunk a mezőgazda- sági szövetkezetek tevékenységének, jogainak és kötelességeinek szabályozására. Az első közvetlenül a CSKP-nak a mezőgazdaság szocialista átalakítása és fejlődése szempontjából történelmi jelentőséggel biró IX. kongresszusa után, a második 1959-ben, a legutóbbi pedig 1975-ben. Talán ezért is képezte egy ideig vita tárgyát, hogy új törvénytervezetet dolgozzunk-e ki, vagy elég átdolgozni, az egységes földműves-szövetkezetek X. kongresszusa vitájának tapasztalatai alapján új elemekkel kiegesziteni a régit. Az új gazdasági és szociális körülményeknek megfelelő politikai, gazdasági és szervezési feltételek megteremtésére elhivatott, minap közreadott űj jogi szabályozó félreérthetetlenül kifejezi a szocialista társadalom működésének alapelveit, hangsúlyozza a párt vezető szerepét és a szocialista állam irányító funkcióját kiemelve a demokratikus centralizmus érvényesítésének szükségszerűségét és a munkaeredmények szerinti elosztás helyességét. Célja, hogy megszilárdítsa a szövetkezetek, a szövetkezeti társulások és vállalatok helyzetét és önállóságát, s nagyobb teret biztosítson az alkotó kezdeményezésnek. A lukanényei (Nenince), a hurbanovói, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és más szövetkezetek bizonyára örömmel fogadják, hogy az új rendelkezések értelmében, saját belátásuk szerint kezdeményezhetnek újabbnál-újabb vállalkozásokat - akár az élelmiszeriparnak vagy a kereskedelemnek konkurálót is! sajátos helyzetüknek megfelelően dönthetnek a termelési szerkezet módosításáról, az egyéb gazdasági tevékenységről (ez a fogalom a korábbi melléküzemági termelést takarja), s még közvetlen külkereskedelemre is gondolhatnak. Az önállósággal azonban együtt nő a vállalati felelősség és kockázat is. Az állam a vállalati önállóság biztosításával párhuzamosan a jövedelmezőségért való felelősséget is átruházza, s csak akkor avatkozik közbe, ha a gazdálkodás ráfizetésessé válik. Anyagilag is támogatott konszolidációs programmal segíti a tönk szélére jutott szövetkezetet vagy szövetkezeti vállalatot a talpraállásban. Ha ez nem vezet eredményhez, a szövetkezet bizony meg is szűnhet. Az új törvénytervezet egyik jellemző vonása az elmélyülő szövetkezeti demokrácia. Erre utal a javasolt titkos szavazási lehetőség, az egyelőre gazdasági részlegeknek, központoknak stb. nevezett szervezeti alapegységek jogainak megerősítése és a teljes önelszámolásra való áttérése, továbbá az a tény, hogy ezúttal eltekintettek az általánosan kötelező mintaalapszabályzat kiadásától. Ezentúl a szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok belátásuk szerint fogalmazhatják meg a törvénynek és sajátos feltételeiknek egyaránt megfelelő szervezeti szabályzatot, s kötelezően csupán a tudományos- műszaki haladást szavatoló fejlesztési alapot kell létrehozniuk. Persze továbbra is gondoskodniuk kell tagjaik, illetve dolgozóik szociális és kulturális igényeinek kielégítéséről a társadalmi és a csoportérdekek összehangolásáról. A törvénytervezet életbelépésével megszűnik egy sor olyan előírás, rendelet és határozat, amely valamilyen formában beavatkozott a szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok belügyeibe. Megerősödik az elnök helyzete, nö a szervezeti alapegységek vezetőinek jogköre, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége a társadalmi érdekek érvényesítése során a központi államigazgatási szervek partnerévé lép elő. Az egységes földműves-szövetkezetek X. kongresszusának vitájában elhangzottak alapján a törvénytervezet javasolja a tagfelfételi próbaidő bevezetését és a szövetkezetből való kilépés határidejének leröviditését, a tagok alapvető kötelességeinek és jogainak törvénybe foglalását, a szövetkezeti fegyelem szigorúbb elbírálását, a döntőbizottsági eljárás bevezetését, a nagyüzemi termelésre alkalmatlan gazdasági épületek és földterületek kihasználásának javítását stb. Mindezt alaposan kell tanulmányozni, hogy a nyílt vitában mindenki alkotó módon mondhasson véleményt s konkrét javaslatokkal segíthesse egy minden tekintetben alapos és helytálló törvény végleges megfogalmazását. KÁDEK GÁBOR HÉTFŐ 1987. szeptember 7. XL. évfolyam 209. szám Ára 50 fillér Üdvözlő távirat (ČSTK) - Gustáv Husák köztársasági elnök üdvözlő táviratot küldött Jósé Sarney de Araujo Costá- nak, a Brazíliai Szövetségi Köztársaság elnökének országa nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bo- huslav Chňoupek külügyminiszter gratulált Roberto Costa de Abreu Sodrének, Brazília külügyminiszterének. Ľubomír Štrougal elvtárs kitüntetett bányászoknak gratulál (ČSTK-felvétel) Magas (ČSTK) - Szombaton a prágai Július Fučík Művelődési és Pihenő-Park Kongresszusi Palotájában befejeződtek a Bányászok és energiaipari dolgozók közösen a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak teljesítéséért jelszó jegyében rendezett bányásznapi ünnepségek. A Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete Központi Bizottságának, a CSSZSZK Fűtőanyag- és Energiaipari, s Kohó- és Nehézgépipari Minisztériuma, valamint a Cseh és a Szlovák Földtani Intézet képviselőinek együttes ülésén reszt vettek a szocialista munka hősei, a fűtőanyag- és energiaipari tárca kiváló dolgozói, bányászok, geológusok és más vendégek. Vladimír Polednik, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete Központi Bizottságának elnöke üdvözölte a tanácskozáson megjelent párt- és állami küldöttséget, élén Ľubomír Štrougallal, a CSKP KB Elnökségének tagjával, a szövetségi kormány elnökével. A delegáció tagjai voltak: Josef Haman, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára, Miroslav Zavadil, a CSKP KB Titkárságának tagja, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Ladislav Gerle szövetségi miniszterelnök-helyettes, Karéi Erbes, a CSKP KB osztályvezetője, Vlastimil Ehrenberger fűtőanyag- és energiaipari miniszter, Eduard Saul, a CSSZSZK kohó- és nehézgépipari minisztere, Jaroslav Jenerál, a SZISZ KB elnöke, és Milan Rusňák szlovák miniszterelnökhelyettes. A tanácskozáson Vlastimil Ehrenberger szólt a fűtőanyag- és energiaipari komplexum eredményeiről, melyeket az elmúlt bányászévben értek el, és ismertette a következő időszakra kitűzött célokat. Hangsúlyozta, hogy sikerült teljesíteni valamennyi fontos termelési feladatot annak ellenére, hogy az elmúlt tél a legkeményebb volt az utóbbi években. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: szükséges olyan fűtőanyag- és energiaipari bázist kialakítani, amely képes rugalmasan reagálni az igényekre. Az együttes ülésen ezt követően vándor- és vöröszászlókat adtak át a bánya- és energiaipar kiváló dolgozóinak, kollektíváinak A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke Munka Érdemrendet adományozott Viliam Pačes karbantartónak a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű üzemelési feltételeinek során kifejtett kiváló munkájáért. Az atomerőmű további két dolgozóját Az építésben szerzett érdemekért és a Kiváló munkáért érdemrenddel tüntették ki. A kitüntetéseket Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZSZK kormányának elnöke adta át a bányásznapi ünnepségek alkalmából. Az ülésen felszólalt Ľubomír Štrougal, a párt- és kormányküldöttség vezetője. Ľubomír Štrougal elvtárs beszéde Elvtársak, az önök hagyományos ünnepét ebben az esztendőben is összekötjük a bányászok, az energetikai iparban dolgozók jó munkájának az értékelésével. Nehéz természeti és időjárási körülmények közepette is igazolták megbízhatóságukat, s azt, hogy teljes mértékben tudatosítják társadalmunk, népgazdaságunk igényeit, önök és további elvtársak kiemelkedő igyekezetének és erőfeszítéseinek eredményeképpen nemcsak sikeresen megbirkóztunk a különösen nehéz téli időszak viszontagságaival, hanem energetikai rendszerünk bármilyen korlátozó intézkedés nélkül üzemelt, amit több európai ország nem mondhatott el önmagáról. Fogadják ezért a legfelsőbb párt-, állami és szakszervezeti szerveknek, valamint Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnökünknek őszinte köszönetét. Teljes mértékben tudatosítjuk, azok az igények, amelyeket fűtőanyag- és energetikai komplexumunkkal szemben támasztunk, abban gyökereznek, hogy egész népgazdaságunk intenzifikációjának a tempója lassúbb annál, amit a CSKP XVII. kongresszusa kitűzött. Elsősorban termelésünk energiaigényességét nem sikerült a kívánt mértékben csökkentenünk. Azt a feladatot, miszerint 1990-ben az 1985- ös helyzethez képest 15,4 millió tonna tüzelőanyag-megtakarítást kell elérnünk, mind ez idáig nem sikerült megnyugtatóan teljesíteni. Tavaly és ebben az esztendőben is e téren a helyzet kedvezőtlenül alakul. Éppen ez a körülmény késztet bennünket arra, hogy - természetesen figyelembe véve az adott, viszonylag hosszú téli fűtési idényt - a bányászatban és az energiaiparban a kitűzött tervek túlteljesítését rendkívül fontos és sürgető feladatnak tekintsük. Éppen ezért törekszünk arra, hogy terven felül legalább 800 ezer tonna osztályozott szenet hozzunk felszínre, s ezért hangsúlyozzuk, mennyire fontos az, hogy a villanyerőművek és más nagyfogyasztók kellő mennyiségű szénnel lássák el magukat a közelgő téli fűtési idény előtt. Nagyra értékeljük, hogy a szén- bányászatban elért eddigi eredmények - bizonyos nehézségek ellenére, amelyek elsősorban a szállítás különböző gondjaival függnek össze - reális alapot teremtettek ahhoz, hogy a bányászatban és az energiaiparban dolgozók sikeresen megbirkóznak az idei esztendő feladataival. Tudatosítjuk természetesen azt is, hogy ezeknek a rendkívüli igényeknek bizonyos következményei is vannak, hiszen például a túlórában végzett munka nem csökken olyan gyorsan és olyan mértékben, ahogy azt az illetékes párt- és állami szervek meghatározták. Ez a nemkívánatos helyzet összefügg azzal is, hogy a szénfejtésben a műszaki és a szervezési feltételek korszerűsítése nem halad a várt ütemben, s emiatt sem sikerült kellő mértékben csökkenteni a túlórákat. A szakszervezeti szervek ez irányú bírálatát éppen ezért helyénvalónak kell tartani. További komoly gondról is szólnunk kell. A szénfejtés költségei magasak, s az elviselhetőség határán mozognak. Éppen ezért kerül napirendre a fejtés technológiájának és szervezésének lényeges mértékű korszerűsítése. Egyszerűen és világosan fogalmazva: az emberi erőfeszítést a lehető legtöbb helyen a tudományos-technikai haladás vívmányaival kell pótolnunk. Štrougal elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a fűtőanyag- felhasználásban csökkenteni kell a szén arányát. Gyorsítani kell a szükséges szerkezeti változtatások ütemét, elsősorban az atomenergia és a földgáz hatékony fel- használásával. Sikerült teljes mértékben elsajátítanunk az atomerőművek műszaki szempontból rendkívül igényes üzemeltetését. Ebben az évben már villanyáram-fogyasztásunk teljes egynegyedét az atomerőművek termelik. Az elmúlt időszakban - külföldi tapasztalatokból okulva - elhatároztuk, hogy tovább növeljük atomerőműveink biztonságát, s e téren is szorosan együttműködünk a Szovjetunióval s további országokkal, illetve nemzetközi szervezetekkel. E korszerű energiaforrá- (Folytatás a 2. oldalon)
