Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-07 / 209. szám, hétfő

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! É Bányászok és energiaipari dolgozók napja A feladatok nem tűrnek halogatást A párt- és állami küldöttséget Ľubomír Štrougal elvtárs vezette állami kitüntetések a legjobb dolgozóknak SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Minden ötlet segíthet Szocialista társadalmunk újabb fontos - az egységes földműves­szövetkezetek és a közös mezőgazdasági vállalatok további fejlő­dése szempontjából meghatározó jelentőségű - lépcsőfokhoz érke­zett a gazdasági mechanizmus átalakításának megkezdése útján. Az állami vállalatról szóló törvénytervezet után Csehszlovákia Kommu­nista Pá'rtjának Központi Bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségé­nek Központi Bizottsága a múlt héten nyilvános vitára bocsátotta a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvénytervezetet. Az egységes földműves-szövetkezetek és az egyelőre mezőgaz­daságinak mondott, közös vállalatok a mezőgazdasági földterület­nek mintegy kétharmadán gazdálkodnak, s eredményeiknek köszönhetően, hozzávetőlegesen ugyanilyen mértékben részesed­nek az ágazat bruttó termeléséből is. A közeli és a távolabbi jövő szempontjából egyaránt nagy szükség volt erre a gyakorlatilag egymillió szövetkezeti tagot és közös mezőgazdasági vállalatban foglalkoztatott dolgozót érintő dokumentumra. A népgazdaság fon­tos részét képező ágazatnak, a CSKP mezőgazdasági politikájának következetes megvalósításával, a jövőben még hatékonyabban hozzá kell járulnia az egyre növekvő társadalmi szükségletek kielé­gítéséhez. Az élelmiszerek mennyiségének és választékának növe- lesére, valamint a minőség állandó javítására vonatkozó igény mellett mind nagyobb jelentőséggel bír az a követelmény, hogy az ágazat hatékonyan kivegye a részét a népgazdaság intenzifikálásá- ból, a gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsításából. A dokumentum olvasásakor azonnal szembe tűnik, hogy ez utóbbi jogi szabályozás nem hozott olyan jelentős változásokat, mint a korábbi, az állami vállalatról szóló törvénytervezet. Ebben nincs semmi ellentmondás, tudniillik az egységes földműves-szövetkeze­tek az első bizonytalan lépésektől kezdve az önigazgatás elve szerint működnek, és a belüzemi demokráciát érvényesítve jutottak el napjainkig. Eddig három törvény jelent meg nálunk a mezőgazda- sági szövetkezetek tevékenységének, jogainak és kötelességeinek szabályozására. Az első közvetlenül a CSKP-nak a mezőgazdaság szocialista átalakítása és fejlődése szempontjából történelmi jelen­tőséggel biró IX. kongresszusa után, a második 1959-ben, a leg­utóbbi pedig 1975-ben. Talán ezért is képezte egy ideig vita tárgyát, hogy új törvénytervezetet dolgozzunk-e ki, vagy elég átdolgozni, az egységes földműves-szövetkezetek X. kongresszusa vitájának tapasztalatai alapján új elemekkel kiegesziteni a régit. Az új gazdasági és szociális körülményeknek megfelelő politikai, gazdasági és szervezési feltételek megteremtésére elhivatott, minap közreadott űj jogi szabályozó félreérthetetlenül kifejezi a szocialista társadalom működésének alapelveit, hangsúlyozza a párt vezető szerepét és a szocialista állam irányító funkcióját kiemelve a demok­ratikus centralizmus érvényesítésének szükségszerűségét és a munkaeredmények szerinti elosztás helyességét. Célja, hogy megszilárdítsa a szövetkezetek, a szövetkezeti társulások és vállala­tok helyzetét és önállóságát, s nagyobb teret biztosítson az alkotó kezdeményezésnek. A lukanényei (Nenince), a hurbanovói, a duna­szerdahelyi (Dunajská Streda) és más szövetkezetek bizonyára örömmel fogadják, hogy az új rendelkezések értelmében, saját belátásuk szerint kezdeményezhetnek újabbnál-újabb vállalkozáso­kat - akár az élelmiszeriparnak vagy a kereskedelemnek konkurálót is! sajátos helyzetüknek megfelelően dönthetnek a termelési szerkezet módosításáról, az egyéb gazdasági tevékenységről (ez a fogalom a korábbi melléküzemági termelést takarja), s még közvetlen külkereskedelemre is gondolhatnak. Az önállósággal azonban együtt nő a vállalati felelősség és kockázat is. Az állam a vállalati önállóság biztosításával párhuzamosan a jövedelmezősé­gért való felelősséget is átruházza, s csak akkor avatkozik közbe, ha a gazdálkodás ráfizetésessé válik. Anyagilag is támogatott konszoli­dációs programmal segíti a tönk szélére jutott szövetkezetet vagy szövetkezeti vállalatot a talpraállásban. Ha ez nem vezet eredmény­hez, a szövetkezet bizony meg is szűnhet. Az új törvénytervezet egyik jellemző vonása az elmélyülő szövet­kezeti demokrácia. Erre utal a javasolt titkos szavazási lehetőség, az egyelőre gazdasági részlegeknek, központoknak stb. nevezett szer­vezeti alapegységek jogainak megerősítése és a teljes önelszámo­lásra való áttérése, továbbá az a tény, hogy ezúttal eltekintettek az általánosan kötelező mintaalapszabályzat kiadásától. Ezentúl a szö­vetkezetek és szövetkezeti vállalatok belátásuk szerint fogalmazhat­ják meg a törvénynek és sajátos feltételeiknek egyaránt megfelelő szervezeti szabályzatot, s kötelezően csupán a tudományos- műszaki haladást szavatoló fejlesztési alapot kell létrehozniuk. Persze továbbra is gondoskodniuk kell tagjaik, illetve dolgozóik szociális és kulturális igényeinek kielégítéséről a társadalmi és a csoportérdekek összehangolásáról. A törvénytervezet életbelépésével megszűnik egy sor olyan előírás, rendelet és határozat, amely valamilyen formában beavatko­zott a szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok belügyeibe. Meg­erősödik az elnök helyzete, nö a szervezeti alapegységek vezetőinek jogköre, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége a társadalmi érdekek érvényesítése során a központi államigazgatási szervek partnerévé lép elő. Az egységes földműves-szövetkezetek X. kong­resszusának vitájában elhangzottak alapján a törvénytervezet java­solja a tagfelfételi próbaidő bevezetését és a szövetkezetből való kilépés határidejének leröviditését, a tagok alapvető kötelességei­nek és jogainak törvénybe foglalását, a szövetkezeti fegyelem szigorúbb elbírálását, a döntőbizottsági eljárás bevezetését, a nagyüzemi termelésre alkalmatlan gazdasági épületek és földterü­letek kihasználásának javítását stb. Mindezt alaposan kell tanulmá­nyozni, hogy a nyílt vitában mindenki alkotó módon mondhasson véleményt s konkrét javaslatokkal segíthesse egy minden tekintet­ben alapos és helytálló törvény végleges megfogalmazását. KÁDEK GÁBOR HÉTFŐ 1987. szeptember 7. XL. évfolyam 209. szám Ára 50 fillér Üdvözlő távirat (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök üdvözlő táviratot kül­dött Jósé Sarney de Araujo Costá- nak, a Brazíliai Szövetségi Köztár­saság elnökének országa nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bo- huslav Chňoupek külügyminiszter gratulált Roberto Costa de Abreu Sodrének, Brazília külügyminiszte­rének. Ľubomír Štrougal elvtárs kitünte­tett bányászoknak gratulál (ČSTK-felvétel) Magas (ČSTK) - Szombaton a prágai Július Fučík Művelődé­si és Pihenő-Park Kongresszusi Palotájában befejeződ­tek a Bányászok és energiaipari dolgozók közösen a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak teljesítésé­ért jelszó jegyében rendezett bányásznapi ünnepségek. A Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete Központi Bizottságának, a CSSZSZK Fűtőanyag- és Energiaipari, s Kohó- és Nehézgépipari Minisztériuma, valamint a Cseh és a Szlovák Földtani Intézet képviselői­nek együttes ülésén reszt vettek a szocialista munka hősei, a fűtőanyag- és energiaipari tárca kiváló dolgozói, bányászok, geológusok és más vendégek. Vladimír Polednik, a Bánya- és Energiaipari Dolgo­zók Szakszervezete Központi Bizottságának elnöke üd­vözölte a tanácskozáson megjelent párt- és állami kül­döttséget, élén Ľubomír Štrougallal, a CSKP KB Elnök­ségének tagjával, a szövetségi kormány elnökével. A de­legáció tagjai voltak: Josef Haman, a CSKP KB Elnök­ségének póttagja, a KB titkára, Miroslav Zavadil, a CSKP KB Titkárságának tagja, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Ladislav Gerle szövetsé­gi miniszterelnök-helyettes, Karéi Erbes, a CSKP KB osztályvezetője, Vlastimil Ehrenberger fűtőanyag- és energiaipari miniszter, Eduard Saul, a CSSZSZK kohó- és nehézgépipari minisztere, Jaroslav Jenerál, a SZISZ KB elnöke, és Milan Rusňák szlovák miniszterelnök­helyettes. A tanácskozáson Vlastimil Ehrenberger szólt a fűtő­anyag- és energiaipari komplexum eredményeiről, me­lyeket az elmúlt bányászévben értek el, és ismertette a következő időszakra kitűzött célokat. Hangsúlyozta, hogy sikerült teljesíteni valamennyi fontos termelési feladatot annak ellenére, hogy az elmúlt tél a legkemé­nyebb volt az utóbbi években. Ezzel kapcsolatban meg­jegyezte: szükséges olyan fűtőanyag- és energiaipari bázist kialakítani, amely képes rugalmasan reagálni az igényekre. Az együttes ülésen ezt követően vándor- és vörös­zászlókat adtak át a bánya- és energiaipar kiváló dolgo­zóinak, kollektíváinak A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke Munka Érdemrendet adományozott Vi­liam Pačes karbantartónak a Jaslovské Bohunice-i atom­erőmű üzemelési feltételeinek során kifejtett kiváló munkájáért. Az atomerőmű további két dolgozóját Az építésben szerzett érdemekért és a Kiváló munkáért érdemrenddel tüntették ki. A kitüntetéseket Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZSZK kormányának elnöke adta át a bányásznapi ünnepségek alkalmából. Az ülésen felszólalt Ľubomír Štrougal, a párt- és kormányküldöttség vezetője. Ľubomír Štrougal elvtárs beszéde Elvtársak, az önök hagyományos ünnepét ebben az esztendőben is összeköt­jük a bányászok, az energetikai ipar­ban dolgozók jó munkájának az ér­tékelésével. Nehéz természeti és időjárási körülmények közepette is igazolták megbízhatóságukat, s azt, hogy teljes mértékben tudatosítják társadalmunk, népgazdaságunk igényeit, önök és további elvtársak kiemelkedő igyekezetének és erőfe­szítéseinek eredményeképpen nemcsak sikeresen megbirkóztunk a különösen nehéz téli időszak vi­szontagságaival, hanem energetikai rendszerünk bármilyen korlátozó in­tézkedés nélkül üzemelt, amit több európai ország nem mondhatott el önmagáról. Fogadják ezért a legfel­sőbb párt-, állami és szakszervezeti szerveknek, valamint Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnökünknek őszinte köszönetét. Teljes mértékben tudatosítjuk, azok az igények, amelyeket fűtőa­nyag- és energetikai komplexu­munkkal szemben támasztunk, ab­ban gyökereznek, hogy egész nép­gazdaságunk intenzifikációjának a tempója lassúbb annál, amit a CSKP XVII. kongresszusa kitűzött. Elsősorban termelésünk energiaigé­nyességét nem sikerült a kívánt mértékben csökkentenünk. Azt a fel­adatot, miszerint 1990-ben az 1985- ös helyzethez képest 15,4 millió ton­na tüzelőanyag-megtakarítást kell elérnünk, mind ez idáig nem sikerült megnyugtatóan teljesíteni. Tavaly és ebben az esztendőben is e téren a helyzet kedvezőtlenül alakul. Ép­pen ez a körülmény késztet bennün­ket arra, hogy - természetesen fi­gyelembe véve az adott, viszonylag hosszú téli fűtési idényt - a bányá­szatban és az energiaiparban a kitű­zött tervek túlteljesítését rendkívül fontos és sürgető feladatnak tekint­sük. Éppen ezért törekszünk arra, hogy terven felül legalább 800 ezer tonna osztályozott szenet hozzunk felszínre, s ezért hangsúlyozzuk, mennyire fontos az, hogy a villanye­rőművek és más nagyfogyasztók kellő mennyiségű szénnel lássák el magukat a közelgő téli fűtési idény előtt. Nagyra értékeljük, hogy a szén- bányászatban elért eddigi eredmé­nyek - bizonyos nehézségek ellené­re, amelyek elsősorban a szállítás különböző gondjaival függnek össze - reális alapot teremtettek ahhoz, hogy a bányászatban és az energia­iparban dolgozók sikeresen megbir­kóznak az idei esztendő feladatai­val. Tudatosítjuk természetesen azt is, hogy ezeknek a rendkívüli igé­nyeknek bizonyos következményei is vannak, hiszen például a túlórá­ban végzett munka nem csökken olyan gyorsan és olyan mértékben, ahogy azt az illetékes párt- és állami szervek meghatározták. Ez a nemkí­vánatos helyzet összefügg azzal is, hogy a szénfejtésben a műszaki és a szervezési feltételek korszerűsíté­se nem halad a várt ütemben, s emiatt sem sikerült kellő mértékben csök­kenteni a túlórákat. A szakszervezeti szervek ez irányú bírálatát éppen ezért helyénvalónak kell tartani. További komoly gondról is szól­nunk kell. A szénfejtés költségei ma­gasak, s az elviselhetőség határán mozognak. Éppen ezért kerül napi­rendre a fejtés technológiájának és szervezésének lényeges mértékű korszerűsítése. Egyszerűen és vilá­gosan fogalmazva: az emberi erőfe­szítést a lehető legtöbb helyen a tu­dományos-technikai haladás vívmá­nyaival kell pótolnunk. Štrougal elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a fűtőanyag- felhasználásban csökkenteni kell a szén arányát. Gyorsítani kell a szükséges szerkezeti változtatá­sok ütemét, elsősorban az atom­energia és a földgáz hatékony fel- használásával. Sikerült teljes mér­tékben elsajátítanunk az atomerő­művek műszaki szempontból rend­kívül igényes üzemeltetését. Ebben az évben már villanyáram-fogyasz­tásunk teljes egynegyedét az atom­erőművek termelik. Az elmúlt idő­szakban - külföldi tapasztalatokból okulva - elhatároztuk, hogy tovább növeljük atomerőműveink biztonsá­gát, s e téren is szorosan együttmű­ködünk a Szovjetunióval s további országokkal, illetve nemzetközi szer­vezetekkel. E korszerű energiaforrá- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents