Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-04 / 207. szám, péntek

ÚJ szú 5 1987. IX. 4. A mezőgazdasági szövetkezeti törvény tervezete Az átalakítás és a környezetvédelem A szocialista társadalom építésének mai szakaszában fontos felada­tot jelent környezetünk megőrzése és fokozatos javítása. Ezért a gazda­sági és szociális fejlődés 1986-1990-re és távlatilag 2000-ig szóló fő irányai, amelyeket a CSKP XVII. kongresszusa hagyott jóvá, nagy jelentőséget tulajdonítanak természeti környezetünk védelmének és javításának. Ezt a feladatot az emberről való gondoskodás alapvető feltételeként tünteti fel az említett dokumentum. Rendkívül égető feladatként említi a természeti környezet egyes összetevőit, főleg a levegő, a víz, a talaj és az erdő védelmének javítását. (Folytatás a 4. oldalról) ra is ennek a törvénynek a rendelkezései vonatkoznak; azonban ezeknek a jogi kapcsolatoknak a keletkezését, valamint a belőlük következő, 1989. január 1 előtt keletkezett jogokat az eddig érvényes előírások alapján bírálják el. 84. § (1) A szövetkezet korábbi saját alap- szabályzata, saját munka-, szervezési és tanácskozási rendje legkésőbb 1989. március 31-ével érvényét veszíti. (2) A szövetkezet ennek a törvénynek az értelmében 1989. március 31-ig jóvá­hagyja saját szervezeti szabályzatát. 85. § (1) A közös mezőgazdasági vállalatok és kooperációs társulások, amelyek a ko­rábbi előírások alapján jöttek létre. 1989 január 1 -jével közös vállalatokká és tár­sulásokká alakulnak át. (2) Az alapítók ennek a törvénynek az alapján 1989. március 31-ig módosítják a szövetkezeti együttműködésről szóló szerződéseket. (3) A közös vállalat megalakulásának napjával megszűnik a dolgozóinak a szö­vetkezeti tagsága. 86. § (1) A munkafeltételekről szóló megál­lapodás, amelynek megkötésére a szö­vetkezet és a szervezeti alapegység ve­zetői között került sor, a szabályzat jóvá­hagyásának napjával érvényét veszíti. (2) A szövetkezeti fegyelem megsérté­sét, amelyre 1989. január 1 előtt kerül sor, akkor, bírálják el ennek a törvénynek az alapján, ha a vele kapcsolatban hozott határozat még nem emelkedett jogerőre. (3) A békéltető eljárást, amelyet még ennek a törvénynek az alapján, ha a vele kapcsolatban hozott határozat még nem emelkedett jogerőre. (3) A békéltető eljárást, amelyet még ennek a törvénynek az érvénybe lépése előtt kezdtek meg, nem folytatják. 87. § Ennek a törvénynek a realizálására végrehajtó előírásokat adhatnak ki, ame­lyek szabályozzák: a) a fejlesztési alappal kapcsolatos részleteket, valamint a különleges ese­tekben nyújtható dotációk feltételeit, b) a szövetkezeti vagyonnal a hagyo­mányos gazdálkodáson kívüli bánásmód­nak a részleteit, valamint a döntőbizottsá­gi tárgyalások részleteit, c)a gazdálkodás sajátos rendszeré­nek részleteit, és azokat a módosításokat, amelyeket a munkafeltételekről, a tagok más munkára történő beosztásáról, a tag áthelyezéséről, a munkafeltételekről kö­tött megállapodástól való elállásról és a megállapodás megszűnéséről, a szö­vetkezetbe való visszatérés utáni munka- beosztásról és a csökkent munkaképes­ségű szövetkezeti tagok érvényesülési lehetőségeiről kötöttek, d) azokat a feltételeket, melyek mellett bizonyos mezőgazdasági terményeket le­het juttatni a szövetkezet tagjainak. 88 § Hatálytalanító rendelkezések Hatályon kívül kerül: 1.az 1975/122 Tt. számú törvény a mezőgazdasági szövetkezetekről, az 1984/111 Tt. számú törvényben megfo­galmazva; 2. a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormányának 1975/137 Tt. számú rendelete, amely közre adta az egységes földműves-szövetkezetek mintaalapsza­bályzatát és meghatározta a szövetkeze­tek alapszabályzata kidolgozásának és jóváhagyásának módját, azok módosítá­sát és kiegészítését; 3. a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormányának 1975/138 Tt. számú rendelete, amely pontosítja a mezőgaz­dasági szövetkezetekről szóló 1975/122 Tt. számú törvény egyes rendelkezéseit; 4. a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormányának 1985/140 Tt. számú rendelkezése az egységes földműves­szövetkezetek finanszírozásának és pénz­ügyi gazdálkodásának alapelveiről; 5. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1975/159 Tt. számú hirdetménye az együttműködésről a mezőgazdaságban, és az együttmükö­dés formáiról, amely az 1983/100 és az 1986/25 Tt. számú hirdetményekben volt megfogalmazva; 6. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1975/160 Tt. számú hirdetménye a békéltető tárgyalá­sokról az egységes földműves-szövetke- zetekben; 7. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1979/137 Tt. számú hirdetménye, amellyel végrehaj­tották a mezőgazdasági szövetkezetek­ről, az egységes földműves-szövetkezeti tagok szabadságáról és anyagi felelőssé­géről hozott 1975/122 Tt. számú törvény egyes rendelkezéseit; 8. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak és a Csehszlovák Állami Bank elnökének az 1985/120 Tt. számú hirdetménye az álló­eszközök újratermelésének finanszírozá­sáról az egységes földműves-szövetke­zetekben és a közös mezőgazdasági vál­lalatoknál; 9. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1985/121 Tt. számú hirdetménye a tudományos-mű­szaki fejlesztéssel kapcsolatos, nem be­ruházási jellegű kiadások finanszírozásá­ról az egységes földműves-szövetkeze­tekben és a közös mezőgazdasági válla­latoknál. 10. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1986/24 Tt. számú hirdetménye az egységes földmű- ves-szövetkezetek kulturális és szociális alapjáról; 11. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1986/26 Tt. számú hirdetménye az egységes földmű­ves-szövetkezetek és közös mezőgazda­sági vállalatok tartalékalapjáról; 12. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01-668/13/75 számú irányelvei az egy­séges földműves-szövetkezetek állami mezőgazdasági szervezetté való átalaku­lásáról - 1976/24 Tt.; V 13. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 041- 2003/85 számú irányelvei a forgóesz­közök finanszírozásáról az egységes földműves-szövetkezetekben és közös mezőgazdasági vállalatokban; 1986/1 Tt.; 14. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 015- 681/1976 számú határozata, amely kö­zölte az egységes földműves-szövetke­zetek szervezési, tanácskozási és mun­karendjének mintáját 1977/18 Tt; 15. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01-183/13/73 számú határozata az el­végzett munka javadalmazásának szabá­lyozásáról és a természetbeni juttatások szabályozásáról az,egységes földműves­szövetkezetekben 1974/8 Tt.; 16. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01-1422/81 számú határozata az egysé­ges földműves-szövetkezetek tagjainak a jelentős munka- és életjubileumok al­kalmából nyújtott jutalmakról 1982/20 Tt.; 17. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01-625/1983 számú határozata az üzemi étkeztetésről az egységes földműves­szövetkezetekben 1983/29 Tt.; 18. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01-1721/85 számú határozata a mun­kásként foglalkoztatott tagok és dolgozók javadalmazásáról az egységes földmű­ves-szövetkezetekben - 1986/5 Tt.; 19. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01-1722/85 számú határozata a műsza­ki-gazdasági tisztséget betöltő tagok és • dolgozók javadalmazásáról az egységes földműves-szövetkezetekben 1986/5 Tt.; 20. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01-1687/85 számú határozata az egysé­ges földműves-szövetkezetekben a mun­ka díjazására használt eszközök szabá­lyozásáról 1986/5 Tt.; 21. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01-1968/85 számú határozata a béresz­közök szabályozásáról a közös mezőgaz­dasági vállalatoknál és a meliorációs szö­vetkezetekben - 1986/5 Tt.; 22. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01-2115/85 számú határozata a vezető tisztségviselőknek és egyes vezető szak­embereknek az egységes földműves­szövetkezetekben nyújtható egészévi ju­talomról 1986/5 Tt. 89. § Ez a törvény 1989. január 1-jén lép érvénybe. HELYREIGAZÍTÁS Az Új Szó tegnapi számában közölt, „A mezőgazdasági szövetkezeti törvény tervezete“ cimü anyag 38. paragrafusá­nak szövegébe értelemzavaró hiba csú­szott. A szöveg helyesen így hangzik: (1) A tagság megszűnik a) a próbaidőben történő megszüntetéssel... A környezetvédelemben kitűzött célokat lényegében a gazdasági szabályzók két alapvető csoportjá­val érhetjük el. A közvetlen szabá­lyozók direktív módon meghatároz­zák az egyes gazdálkodó egységek céljait, amelyekhez a szükségletek kielégítésére gyakorolt hatás kettős jellegére való tekintettel, csatolni kell a környezetvédelemmel kapcsolatos célokat is. A közvetlen szabályozók előnye, hogy a gazdálkodó egysé­gek gazdasági tevékenységének céljait egyértelműen mint a társadal­mi célok részét határozzák meg. Hátrányt jelent viszont, hogy a köz­ponti döntésekhez részletes infor­mációk szükségesek, miközben az információk forrása és a döntést ho­zó központ közti távolság miatt bizo­nyos fajta társadalmi feszültségek keletkezhetnek. A közvetlen szabá­lyozók további hátránya, hogy hatá­sukkal korlátozhatják az alkotó mun­kakezdeményezést. Napjainkban a környezetvéde­lemben szerepet játszó szabályozók közé tartozik elsősorban a környe­zetvédelmi terv, amelyet Csehszlo­vákiában a 6. ötéves tervidőszak kezdete óta valósítunk meg környe­zetünk egyes összetevőinek védel­mében. A gyakorlat azt mutatja, ez a szabályozó a természetvédelem­ben nem hozta meg a várt eredmé­nyeket, főleg azért nem, mert az ágazatok és a területek természet- védelmi céljai és eszközei között nem volt meg a megfelelő összhang. Megmutatkozott, hogy a központi szervek döntési jogkörében a forrá­sok túlzott centralizálása lehetővé teszi, hogy hatékonyan megoldjuk az alapvető és döntő társadalmi szükségleteket környezetünk védel­mében és javításában. Ugyanakkor számos helyi probléma megoldását hátráltatta, mivel ezek a problémák nem általánosíthatóak és megoldá­suk a helyi feltételeknek megfelelő módokat követel meg. A környezetvédelemben a gazda­sági szabályozók második fontos csoportját a közvetett gazdasági szabályozók jelentik. Ezek a környe­zetvédelmi célok elérését olyan gaz­dasági feltételek megteremtése ré­vén biztosítják, amelyek arra ösz­tönzik a gazdálkodó egységeket, hogy megszüntessék a természet károsítását és általában javítsák a környezetvédelmet. Napjainkban ide sorolhatók pél­dául a levegő szennyezéséért fize­tett bírságok, a mezőgazdasági föld­területek más célokra való felhasz­nálásáért fizetett összegek és egyéb bírságok. A gazdasági szabályozók ezen csoportjának gyakorlati érvé­nyesítése a szocialista vállalatok népgazdasági helyzetéből indul ki. Az önelszámolás lehetővé teszi, hogy az értékkategóriákat tervsze­rűen felhasználják a társadalmi és a vállalati érdekek összekapcsolá­sára, a szocialista társadalom tagjai szükségleteinek kielégítése érdeké­ben. Az önálló elszámolásnak a kör­nyezetvédelemre közvetve vagy közvetlenül ható alapelvei közül mindenekelőtt a vállalatok anyagi és jogi felelősségét, az anyagi érdekelt­séget, a gazdálkodás rentabilitását és az önfinanszírozást használják ki. A közvetett gazdasági szabályo­zókat a környezetvédelemmel kap­csolatban hatásuk szempontjából preventivekre és megtorlókra oszt­hatjuk. A preventív gazdasági sza­bályozóknak előnyben kellene ré­szesíteniük azokat a gazdálkodó egységeket, amelyek kiküszöbölik a természeti környezetre gyakorolt negatív hatásokat, azokkal szem­ben, amelyek károsítják a környeze­tet. A preventiven ható gazdasági szabályozóknak a gazdálkodó szer­vezetek anyagi érdekeltségének önelszámolási elveiből kell kiindul­niuk. A megtorló gazdasági szabályo­zóknak mindenekelőtt az a szerepe a környezetvédelemben, hogy meg­bírságolják azokat a termelőegysé­geket, amelyek a természeti környe­zet rongálásával megsértik a fegyel­met. A gazdasági mechanizmus átala­kítása, a népgazdaság irányítása hatékonyságának egyik alapvető eszköze lehetővé teszi, hogy széle­sebb körben érvényesítsük az irá­nyítás gazdasági módszereit. Ez a hozzáállás lényegesen jobb felté­teleket teremt a gazdasági gyakor­latban a természetvédelem közve­tett gazdasági szabályozóinak alkal­mazásához, annak ellenére, hogy továbbra is alkalmazni kell a közve­tett szabályozókat is, amelyek azon- ' ban a gazdasági mechanizmus áta­lakításával új tartalmat kapnak. A mai helyzethez viszonyítva a gazdasági mechanizmus átalakí­tása után új gazdasági szabályozó­kat kell kialakítani, amelyek pozití­van befolyásolják majd a környezet- védelmet. Ugyancsak meg kell hatá­rozni a szabályozók hatásának új, a gazdasági mechanizmusnak meg­felelő feltételeit és szabályait. Az új gazdasági szabályozók rendszeré­nek az önálló elszámolásából kell kiindulniuk, mivel így a természetvé­delemben szoros összhangot te­remthetünk a társadalmi érdekek és az egyes területi egységek gazda­sága között. Napjainkban ugyanis az a tény, hogy a chozrascsot alap­elvei nem tükröződnek megfelelően a közvetett gazdasági szabályozók hatásának mechanizmusában okoz­za elsősorban alacsony hatékony­ságukat, azt, hogy a szabályozók létezése és hatása ellenére a termé­szeti környezet általában nem javul. A közvetett gazdasági szabályo­zók hatékonyságának növelése azt feltételezi, hogy célszerű arányokat teremtsünk azoknak a bírságoknak az összege között, amelyeket a gaz­dálkodó szervezetek fizetnek a ter­mészet megkárosításáért, valamint azon költségeik között, amelyeket a környezetvédelemmel kapcsola­tos intézkedések megvalósítására fordítanak. Ennek az aránynak a megbontása okozza elsősorban, hogy a gazdálkodó szervezetek gazdaságilag nem érdekeltek a ter­mészetvédelmi intézkedések meg­valósításában.' Napjainkban általá­ban kevesebb bírságot fizetnek a termelés természetkárosító hatá­sáért, mint az ilyen negatív hatások kiküszöbölésére vonatkozó intézke­dések megvalósítására. így tehát in­kább fizetnek, minthogy megoldják a környezetvédelem időszerű prob­lémáit. A gazdasági mechanizmus átala­kításával optimális arányokat kell te­remteni a környezetvédelmet szol­gáló források területi képzése és ezen források területi kihasználása között. Az ezen a téren tapasztalha­tó aránytalanság okozza ugyanis el­sősorban, hogy sok közigazgatási szerv nem rendelkezik elegendő pénzeszközzel a környezetvéde­lemre. A gazdasági mechanizmus átalakításával egyúttal meg kell te­remteni a feltételeket ahhoz, hogy az egyes környezetszennyezőket ne csak elszigetelten ítéljék meg, ha­nem figyelembe vegyék azt is, hogy a környezetszenyezők összessé­gükben milyen szerepet játszanak az adott terület környezeti viszonyai­nak romlásában. MARIAN LICHNER A borovanyi Calofrig vállalat évente 350 millió korona értékű árut állít elő, ebből 50 millió korona értékű terméket exportál 20 országba. Hazánkban elsőként kezdte meg a számítógéppel irányított, gáztüzelésre átállított kemencék gyártását. A kemencék teljesítménye egyötödével nőtt, és jelentősen javult a termékek minősége is. Felvételünkön Jaroslav Apfelthaler az elágazó kőanyagidomokon végez utolsó simításokat. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK)

Next

/
Thumbnails
Contents