Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-04 / 207. szám, péntek

ÚJ szú

5

1987. IX. 4.

A mezőgazdasági szövetkezeti törvény tervezete

Az átalakítás és a környezetvédelem

A szocialista társadalom építésének mai szakaszában fontos feladatot jelent környezetünk megőrzése és fokozatos javítása. Ezért a gazdasági és szociális fejlődés 1986-1990-re és távlatilag 2000-ig szóló fő irányai, amelyeket a CSKP XVII. kongresszusa hagyott jóvá, nagy jelentőséget tulajdonítanak természeti környezetünk védelmének és javításának. Ezt a feladatot az emberről való gondoskodás alapvető feltételeként tünteti fel az említett dokumentum. Rendkívül égető feladatként említi a természeti környezet egyes összetevőit, főleg a levegő, a víz, a talaj és az erdő védelmének javítását.

(Folytatás a 4. oldalról) ra is ennek a törvénynek a rendelkezései vonatkoznak; azonban ezeknek a jogi kapcsolatoknak a keletkezését, valamint a belőlük következő, 1989. január 1 előtt keletkezett jogokat az eddig érvényes előírások alapján bírálják el.

84. §

(1) A szövetkezet korábbi saját alap- szabályzata, saját munka-, szervezési és tanácskozási rendje legkésőbb 1989. március 31-ével érvényét veszíti.

(2) A szövetkezet ennek a törvénynek az értelmében 1989. március 31-ig jóváhagyja saját szervezeti szabályzatát.

85. §

(1) A közös mezőgazdasági vállalatok és kooperációs társulások, amelyek a korábbi előírások alapján jöttek létre. 1989 január 1 -jével közös vállalatokká és társulásokká alakulnak át.

(2) Az alapítók ennek a törvénynek az alapján 1989. március 31-ig módosítják a szövetkezeti együttműködésről szóló szerződéseket.

(3) A közös vállalat megalakulásának napjával megszűnik a dolgozóinak a szövetkezeti tagsága.

86. §

(1) A munkafeltételekről szóló megállapodás, amelynek megkötésére a szövetkezet és a szervezeti alapegység vezetői között került sor, a szabályzat jóváhagyásának napjával érvényét veszíti.

(2) A szövetkezeti fegyelem megsértését, amelyre 1989. január 1 előtt kerül sor, akkor, bírálják el ennek a törvénynek az alapján, ha a vele kapcsolatban hozott határozat még nem emelkedett jogerőre.

(3) A békéltető eljárást, amelyet még ennek a törvénynek az alapján, ha a vele kapcsolatban hozott határozat még nem emelkedett jogerőre.

(3) A békéltető eljárást, amelyet még ennek a törvénynek az érvénybe lépése előtt kezdtek meg, nem folytatják.

87. §

Ennek a törvénynek a realizálására végrehajtó előírásokat adhatnak ki, amelyek szabályozzák:

a) a fejlesztési alappal kapcsolatos részleteket, valamint a különleges esetekben nyújtható dotációk feltételeit,

b) a szövetkezeti vagyonnal a hagyományos gazdálkodáson kívüli bánásmódnak a részleteit, valamint a döntőbizottsági tárgyalások részleteit,

c)a gazdálkodás sajátos rendszerének részleteit, és azokat a módosításokat, amelyeket a munkafeltételekről, a tagok más munkára történő beosztásáról, a tag áthelyezéséről, a munkafeltételekről kötött megállapodástól való elállásról és a megállapodás megszűnéséről, a szövetkezetbe való visszatérés utáni munka- beosztásról és a csökkent munkaképességű szövetkezeti tagok érvényesülési lehetőségeiről kötöttek,

d) azokat a feltételeket, melyek mellett bizonyos mezőgazdasági terményeket lehet juttatni a szövetkezet tagjainak.

88 §

Hatálytalanító rendelkezések

Hatályon kívül kerül:

1.az 1975/122 Tt. számú törvény a mezőgazdasági szövetkezetekről, az 1984/111 Tt. számú törvényben megfogalmazva;

2. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának 1975/137 Tt. számú rendelete, amely közre adta az egységes földműves-szövetkezetek mintaalapszabályzatát és meghatározta a szövetkezetek alapszabályzata kidolgozásának és jóváhagyásának módját, azok módosítását és kiegészítését;

3. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának 1975/138 Tt. számú rendelete, amely pontosítja a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1975/122 Tt. számú törvény egyes rendelkezéseit;

4. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának 1985/140 Tt. számú rendelkezése az egységes földművesszövetkezetek finanszírozásának és pénzügyi gazdálkodásának alapelveiről;

5. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1975/159 Tt. számú hirdetménye az együttműködésről a mezőgazdaságban, és az együttmüködés formáiról, amely az 1983/100 és az 1986/25 Tt. számú hirdetményekben volt megfogalmazva;

6. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1975/160 Tt. számú hirdetménye a békéltető tárgyalásokról az egységes földműves-szövetke- zetekben;

7. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1979/137 Tt. számú hirdetménye, amellyel végrehajtották a mezőgazdasági szövetkezetekről, az egységes földműves-szövetkezeti tagok szabadságáról és anyagi felelősségéről hozott 1975/122 Tt. számú törvény egyes rendelkezéseit;

8. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak és a Csehszlovák Állami Bank elnökének az 1985/120 Tt. számú hirdetménye az állóeszközök újratermelésének finanszírozásáról az egységes földműves-szövetkezetekben és a közös mezőgazdasági vállalatoknál;

9. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1985/121 Tt. számú hirdetménye a tudományos-műszaki fejlesztéssel kapcsolatos, nem beruházási jellegű kiadások finanszírozásáról az egységes földműves-szövetkezetekben és a közös mezőgazdasági vállalatoknál.

10. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1986/24 Tt. számú hirdetménye az egységes földmű- ves-szövetkezetek kulturális és szociális alapjáról;

11. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1986/26 Tt. számú hirdetménye az egységes földműves-szövetkezetek és közös mezőgazdasági vállalatok tartalékalapjáról;

12. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01-668/13/75 számú irányelvei az egységes földműves-szövetkezetek állami mezőgazdasági szervezetté való átalakulásáról - 1976/24 Tt.; V

13. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 041- 2003/85 számú irányelvei a forgóeszközök finanszírozásáról az egységes földműves-szövetkezetekben és közös mezőgazdasági vállalatokban; 1986/1 Tt.;

14. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 015- 681/1976 számú határozata, amely közölte az egységes földműves-szövetkezetek szervezési, tanácskozási és munkarendjének mintáját 1977/18 Tt;

15. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01-183/13/73 számú határozata az elvégzett munka javadalmazásának szabályozásáról és a természetbeni juttatások szabályozásáról az,egységes földművesszövetkezetekben 1974/8 Tt.;

16. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM

01-1422/81 számú határozata az egységes földműves-szövetkezetek tagjainak a jelentős munka- és életjubileumok alkalmából nyújtott jutalmakról 1982/20 Tt.;

17. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM

01-625/1983 számú határozata az üzemi étkeztetésről az egységes földművesszövetkezetekben 1983/29 Tt.;

18. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM

01-1721/85 számú határozata a munkásként foglalkoztatott tagok és dolgozók javadalmazásáról az egységes földműves-szövetkezetekben - 1986/5 Tt.;

19. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01-1722/85 számú határozata a műszaki-gazdasági tisztséget betöltő tagok és • dolgozók javadalmazásáról az egységes földműves-szövetkezetekben 1986/5 Tt.;

20. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01-1687/85 számú határozata az egységes földműves-szövetkezetekben a munka díjazására használt eszközök szabályozásáról 1986/5 Tt.;

21. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM 01-1968/85 számú határozata a béreszközök szabályozásáról a közös mezőgazdasági vállalatoknál és a meliorációs szövetkezetekben - 1986/5 Tt.;

22. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium FM

01-2115/85 számú határozata a vezető tisztségviselőknek és egyes vezető szakembereknek az egységes földművesszövetkezetekben nyújtható egészévi jutalomról 1986/5 Tt.

89. §

Ez a törvény 1989. január 1-jén lép

érvénybe.

HELYREIGAZÍTÁS

Az Új Szó tegnapi számában közölt, „A mezőgazdasági szövetkezeti törvény tervezete“ cimü anyag 38. paragrafusának szövegébe értelemzavaró hiba csúszott. A szöveg helyesen így hangzik: (1) A tagság megszűnik a) a próbaidőben történő megszüntetéssel...

A környezetvédelemben kitűzött célokat lényegében a gazdasági szabályzók két alapvető csoportjával érhetjük el. A közvetlen szabályozók direktív módon meghatározzák az egyes gazdálkodó egységek céljait, amelyekhez a szükségletek kielégítésére gyakorolt hatás kettős jellegére való tekintettel, csatolni kell a környezetvédelemmel kapcsolatos célokat is. A közvetlen szabályozók előnye, hogy a gazdálkodó egységek gazdasági tevékenységének céljait egyértelműen mint a társadalmi célok részét határozzák meg. Hátrányt jelent viszont, hogy a központi döntésekhez részletes információk szükségesek, miközben az információk forrása és a döntést hozó központ közti távolság miatt bizonyos fajta társadalmi feszültségek keletkezhetnek. A közvetlen szabályozók további hátránya, hogy hatásukkal korlátozhatják az alkotó munkakezdeményezést.

Napjainkban a környezetvédelemben szerepet játszó szabályozók közé tartozik elsősorban a környezetvédelmi terv, amelyet Csehszlovákiában a 6. ötéves tervidőszak kezdete óta valósítunk meg környezetünk egyes összetevőinek védelmében. A gyakorlat azt mutatja, ez a szabályozó a természetvédelemben nem hozta meg a várt eredményeket, főleg azért nem, mert az ágazatok és a területek természet- védelmi céljai és eszközei között nem volt meg a megfelelő összhang. Megmutatkozott, hogy a központi szervek döntési jogkörében a források túlzott centralizálása lehetővé teszi, hogy hatékonyan megoldjuk az alapvető és döntő társadalmi szükségleteket környezetünk védelmében és javításában. Ugyanakkor számos helyi probléma megoldását hátráltatta, mivel ezek a problémák nem általánosíthatóak és megoldásuk a helyi feltételeknek megfelelő módokat követel meg.

A környezetvédelemben a gazdasági szabályozók második fontos csoportját a közvetett gazdasági szabályozók jelentik. Ezek a környezetvédelmi célok elérését olyan gazdasági feltételek megteremtése révén biztosítják, amelyek arra ösztönzik a gazdálkodó egységeket, hogy megszüntessék a természet károsítását és általában javítsák a környezetvédelmet.

Napjainkban ide sorolhatók például a levegő szennyezéséért fizetett bírságok, a mezőgazdasági földterületek más célokra való felhasználásáért fizetett összegek és egyéb bírságok. A gazdasági szabályozók ezen csoportjának gyakorlati érvényesítése a szocialista vállalatok népgazdasági helyzetéből indul ki. Az önelszámolás lehetővé teszi, hogy az értékkategóriákat tervszerűen felhasználják a társadalmi és a vállalati érdekek összekapcsolására, a szocialista társadalom tagjai szükségleteinek kielégítése érdekében. Az önálló elszámolásnak a környezetvédelemre közvetve vagy közvetlenül ható alapelvei közül mindenekelőtt a vállalatok anyagi és jogi felelősségét, az anyagi érdekeltséget, a gazdálkodás rentabilitását és az önfinanszírozást használják ki.

A közvetett gazdasági szabályozókat a környezetvédelemmel kapcsolatban hatásuk szempontjából preventivekre és megtorlókra oszthatjuk. A preventív gazdasági szabályozóknak előnyben kellene részesíteniük azokat a gazdálkodó egységeket, amelyek kiküszöbölik a természeti környezetre gyakorolt negatív hatásokat, azokkal szemben, amelyek károsítják a környezetet. A preventiven ható gazdasági

szabályozóknak a gazdálkodó szervezetek anyagi érdekeltségének önelszámolási elveiből kell kiindulniuk.

A megtorló gazdasági szabályozóknak mindenekelőtt az a szerepe a környezetvédelemben, hogy megbírságolják azokat a termelőegységeket, amelyek a természeti környezet rongálásával megsértik a fegyelmet.

A gazdasági mechanizmus átalakítása, a népgazdaság irányítása hatékonyságának egyik alapvető eszköze lehetővé teszi, hogy szélesebb körben érvényesítsük az irányítás gazdasági módszereit. Ez a hozzáállás lényegesen jobb feltételeket teremt a gazdasági gyakorlatban a természetvédelem közvetett gazdasági szabályozóinak alkalmazásához, annak ellenére, hogy továbbra is alkalmazni kell a közvetett szabályozókat is, amelyek azon- ' ban a gazdasági mechanizmus átalakításával új tartalmat kapnak.

A mai helyzethez viszonyítva a gazdasági mechanizmus átalakítása után új gazdasági szabályozókat kell kialakítani, amelyek pozitívan befolyásolják majd a környezet- védelmet. Ugyancsak meg kell határozni a szabályozók hatásának új, a gazdasági mechanizmusnak megfelelő feltételeit és szabályait. Az új gazdasági szabályozók rendszerének az önálló elszámolásából kell kiindulniuk, mivel így a természetvédelemben szoros összhangot teremthetünk a társadalmi érdekek és az egyes területi egységek gazdasága között. Napjainkban ugyanis az a tény, hogy a chozrascsot alapelvei nem tükröződnek megfelelően a közvetett gazdasági szabályozók hatásának mechanizmusában okozza elsősorban alacsony hatékonyságukat, azt, hogy a szabályozók létezése és hatása ellenére a természeti környezet általában nem javul.

A közvetett gazdasági szabályozók hatékonyságának növelése azt feltételezi, hogy célszerű arányokat teremtsünk azoknak a bírságoknak az összege között, amelyeket a gazdálkodó szervezetek fizetnek a természet megkárosításáért, valamint azon költségeik között, amelyeket a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedések megvalósítására fordítanak. Ennek az aránynak a megbontása okozza elsősorban, hogy a gazdálkodó szervezetek gazdaságilag nem érdekeltek a természetvédelmi intézkedések megvalósításában.' Napjainkban általában kevesebb bírságot fizetnek a termelés természetkárosító hatásáért, mint az ilyen negatív hatások kiküszöbölésére vonatkozó intézkedések megvalósítására. így tehát inkább fizetnek, minthogy megoldják a környezetvédelem időszerű problémáit.

A gazdasági mechanizmus átalakításával optimális arányokat kell teremteni a környezetvédelmet szolgáló források területi képzése és ezen források területi kihasználása között. Az ezen a téren tapasztalható aránytalanság okozza ugyanis elsősorban, hogy sok közigazgatási szerv nem rendelkezik elegendő pénzeszközzel a környezetvédelemre. A gazdasági mechanizmus átalakításával egyúttal meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy az egyes környezetszennyezőket ne csak elszigetelten ítéljék meg, hanem figyelembe vegyék azt is, hogy a környezetszenyezők összességükben milyen szerepet játszanak az adott terület környezeti viszonyainak romlásában.

MARIAN LICHNER

A borovanyi Calofrig vállalat évente 350 millió korona értékű árut állít elő, ebből 50 millió korona értékű terméket exportál 20 országba. Hazánkban elsőként kezdte meg a számítógéppel irányított, gáztüzelésre átállított kemencék gyártását. A kemencék teljesítménye egyötödével nőtt, és jelentősen javult a termékek minősége is. Felvételünkön Jaroslav Apfelthaler az elágazó kőanyagidomokon végez utolsó simításokat.

(Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK)