Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-04 / 207. szám, péntek

A mezőgazdasági szövetkezeti törvény

A törvénytervezet első részét tegnap közöltük.

d) kevésbé fizetett munkára való beosztás egészen három hónapig terjedő időszakra, esetleg az elvégzett munkáért járó havi munkadíj egészen 10 százalékkal történő csökkentése akár három hónapon át,

e) kevésbé fizetett munkára való beosztás egészen hat hónapig terjedő időszakra, esetleg az elvégzett munkáért járó munkadíj egészen 20 százalékig terjedő összeggel való csökkentése akár hat hónapon át, ha a szövetkezet tagja az előző fegyelmi büntetés törlése előtt ismét durván megsérti a szövetkezeti fegyelmet.

(2) Fegyelmi büntetést csak attól a naptól számított két hónapon belül lehet foganatosítani, amikor a szövetkezet tudomást szerzett a szövetkezeti fegyelem megsértéséről, de legkésőbb a szövetkezeti fegyelem megsértésének napjától számított egy éven belül. Viszont abban az esetben, ha a fegyelmi büntetést a taggyűlés szabja ki, akkor a két hónap helyett öthónapos határidő érvényes.

(3) Ha a szövetkezeti tag cselekedete, amely a szövetkezeti fegyelem megsértését tükrözi, más szervek vizsgálatának tárgyát képezi, a fegyelmi büntetés előző bekezdés szerinti kiszabásának határideje azon a napon veszi kezdetét, amikor a szövetkezet tudomást szerez ennek a vizsgálatnak az eredményéről.

56. §

(1)A szövetkezeti tag a szövetkezeti fegyelem megsértéséért nem részesíthető fegyelmi büntetésben, ha más, tehát a szövetkezeten kívülálló szerv már jogerős fegyelmi büntetésben részesítette vagy jogerősen elítélte a szövetkezeti tagot.

(2) A szövetkezeti tag nem részesíthető fegyelmi büntetésben akkor, ha olyan utasítást nem teljesít, amely ellentétben áll a jogi előírásokkal.

57. §

(1) A fegyelmi büntetések kiszabásáról elvszerúen a szövetkezet elnöke dönt.

(2) Az 55. paragrafus 1. bekezdésének e) pontja értelmében kiróható fegyelmi büntetésről csak az elöljáróság dönthet.

(3) A szövetkezet elnökét, alelnökét, az elöljáróság, az ellenőrző és revíziós bizottság, valamint a döntőbizottság tagjait a taggyűlés (küldöttek testülete) részesítheti fegyelmi büntetésben.

(4) A szervezeti alapegység vezetője szintén dorgálásban, nyilvános dorgálásban részesítheti a tagot, és dönthet a prémium vagy a munkadíj személyi értékelést kifejező mozgó részének csökkentéséről is, ha a szövetkezet szervezeti szabályzata erre feljogosítja.

58. §

(1) A fegyelmi eljárás során mindig megbízhatóan [neg kell állapítani a valós tényállást, és a szövetkezeti tag részére lehetővé kell tenni, hogy védekezzen a vádak ellen.

(2) A fegyelmi eljárásról tömör jegyzőkönyv készül, és a fegyelmi büntetésről szóló döntést is írásba foglalják, s ezt a határozatot kézbesítik a tagnak.

(3) A fegyelmi büntetések kiszabásakor figyelembe veszik főleg a szövetkezeti fegyelem megsértésének súlyosságát, az okozott kárt, a vétkesség mértékét és azokat a körülményeket, amelyek között a szövetkezeti fegyelem megsértésére sor került, továbbá tekintettel vannak arra is, hogy a szövetkezeti tag az előző időszakban miként viszonyult a szövetkezeti tagságból eredő kötelességeinek a teljesítéséhez.

(4) Amennyiben a szövetkezeti tag a fegyelmi büntetés jogerős megítélésétől számított egy év leforgása alatt nem kövét el újabb vétséget a szövetkezeti fegyelem ellen, akkor úgy tekintik, mintha még nem kapott volna fegyelmi büntetést.

(5) Az elöljáróság, illetve - ha a fegyelmi büntetés kiszabásáról a taggyűlés (küldöttek testülete) döntött - a taggyűlés (küldöttek testülete) az előző fejezetben- említett határidő eltelte előtt is határozatot hozhat, hogy a szövetkezet tagját már úgy ítéli meg, mint aki még nem kapott fegyelmi büntetést, amennyiben a tag a szövetkezeti tagságból eredő kötelességeinek példás teljesítésével rászolgált erre.

59. §

(1) Ha a tag nem ért egyet a határozattal, mellyel fegyelmi büntetésben részesítették, az írásos határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül javaslatot nyújthat be a döntőbizottsághoz a határozat hatálytalanítására.

(2) A javaslat benyújtásának elodázó hatása van, kivéve a prémium, a nyereségrészesedés vagy a munkadíj egyéni értékelést kifejező mozgó része összegének csökkentésére vagy teljes megvonására vonatkozó intézkedéseket.

(3) A döntőbizottság megvitatja a fegyelmi büntetés hatályon kívül helyezésére tett javaslatot, és megerősíti vagy hatálytalanítja a fegyelmi büntetés kiszabásáról hozott határozatot. Ugyanez érvényes akkor is, ha a fegyelmi büntetésről hozott határozatot a bíróság vizsgálja felül. A tanácskozás résztvevője a szövetkezet, amelynek tagja a fegyelmi büntetést kiszabta, és a szövetkezeti tag, aki a fegyelmi büntetést kapta.

(4) Ha a döntőbizottságnak vagy a bíróságnak a döntése, amellyel hatályon kívül helyezték a fegyelmi büntetésről szóló határozatot már jogilag érvénybe lépett, akkor az elnök, az elöljáróság vagy a taggyűlés (küldöttek testülete) 15 napon belül új fegyelmi büntetést szabhat ki; figyelembe kell azonban venniük a döntőbizottság, illetve a bíróság jogi véleményét.

ÖTÖDIK RÉSZ A szövetkezeti használati jog

60 . §

(1) A közös szövetkezeti gazdálkodás céljából társított földterületekhez, valamint a gazdasági-technikai talajrendezéskor az ezen területek helyett használatra átengedett területekhez (továbbá csak „társított földterületek") a szövetkezetnek szövetkezeti használati joga fűződik.

(2) A szövetkezeti használati jog díjmentes és időben nem korlátozott; feljogosítja a szövetkezetet arra, hogy a társított földterületeket a tevékenységének tárgyát képező, valamennyi feladat teljesítésére kihasználja.

(3) A szövetkezet főleg:

a) módosításokat végezhet a társított területeken a mezőgazdasági termelés biztosítása vagy növelése érdekében,

b) megváltoztathatja a társított földterületek lényegét és meríthet azokból,

c) a társított földterületeken a vonatkozó előírásokkal összhangban a szövetkezet tevékenységéhez szükséges gazdasági létesítményeket és lakóházakat építhet. *

(4) A társított földterületeken található valamennyi növényzet a szövetkezet tulajdonát képezi.

61. §

(1) Indokolt esetekben a szövetkezet a taggyűlés (küldöttek testülete) határoi zata alapján a társított földterületeken átengedheti más mezőgazdasági szervezetnek, közös szövetkezeti vállalatnak az erdősített területeket az erdőgazdálkodási szervezeteknek, esetleg a társított haltenyésztő halastavakat az állami halgazdaság szervezeteinek. A társított töldterü- tetek átangedéséről írásos szerződést kell kötni.

(2) Az 1. bekezdésben említett társított földterületek kihasználására az előző paragrafus 2., 3. és 4 bekezdésének rendelkezése érvényes.

62. §

A társított földterületek átengedéséről kötött szerződés a folyó év december 31 - én bejelentett felmondással szüntethető meg, egyéves felmondási határidővel, amennyiben a jogi előírások nem rendelkeznek másként és a szerződő felek sem egyeztek meg más feltételekben; ez nem érvényes azokra a parcellákra, amelyeken tartós létesítmények épültek.

63. §

(1) Az olyan társított területeket, amelyek nem alkalmasak a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra, a szövetkezet a közgyűlés (küldöttséggyűlés) határozata értelmében írásos szerződésben átmeneti használatba adhatja:

a) állami vagy szövetkezeti szervezetnek mezőgazdasági vagy más jellegű hasznosításra;

b) társadalmi szervezetnek mezőgazdasági hasznosításra;

c) a szövetkezeti tagoknak vagy más állampolgároknak mezőgazdasági hasznosításra, kivéve a társított erdőterületeket és halastavakat.

(2) A mezőgazdasági művelés céljára átmeneti használatba adott terület bérlője a szövetkezet vezetőségének beleegyezésével módosításokat eszközölhet vagy átmeneti jelleggel épületeket létesíthet a hasznosításnak megfelelően. Az átmeneti időszakban létesített épületek és termesztett növénykultúrák a bérlő tulajdonát képezik.

(3) A szerződésben a felek megállapodhatnak a térítés módjáról. Ha állampolgárról van szó, a térítés az érvényes árak alapján történik.

(4) A társított terület átmeneti használati joga a szerződésben rögzített határidő lejártával vagy pedig külön szerződéssel szűnik meg. A bérlő az átmeneti időszak elteltével a szövetkezet kérésére köteles a területet az eredeti állapotba hozni, ha a szövetkezettel nem egyezik meg másképp.

64. §

(1)A szövetkezet használati joga a társított terület szocialista társadalmi tulajdonba jutásával és a szövetkezet felszámolásával megszűnik. A tulajdon más változása a szövetkezet használati jogát nem érinti.

(2) Az olyan terület átruházásáról szóló szerződéshez, amelyre a szövetkezetnek használati joga van, a közgyűlés (küldöttgyűlés) beleegyezése szükséges, kivéve azt az esetet, ha a terület állami tulajdonba kerül.

65. §

(1) A szövetkezet az olyan gazdasági épületet vagy más létesítményt, amelyre már nincs szüksége, a tag vagy annak jogi képviselőjének kérelmére a közgyűlés (küldöttgyűlés) döntésével visszaadhatja annak, aki a belépéskor ezeket szövetkezeti tulajdonba adta.

(2) Ha a gazdasági épületet a szövetkezet költségére felújították, a tulajdonos köteles a szövetkezetnek megtéríteni a befektetett összeget.

(3) Az épület visszaadását rögzítő döntésben esetleg meghatározhatják a beépített terület nagyságát, amelyet már nem tekintenek szövetkezeti területnek.

(4) Ha a gazdasági épületért a szövetkezetesítéskor árat fizettek, akkor azt az összeget vissza kell téríteni.

66. §

(1) A szövetkezet tagjainak, elsősorban a mezőgazdasági alaptevékenységben dolgozóknak háztájit, maximálisan 0,25 hektár szántóterületet, a hegyi és a hegyaljai körzetekben 0,50 hektár területet, ebből 0,25 hektár szántóterületet utalhat ki A háztáji területébe beszámítják a nem társított kertek területét is.

(2) A háztáji területek kiutalása azonban nem mehet a nagyüzemileg müveit területek rovására. A háztájit erdőterület és halastó nem képezheti.

(3) A háztáji területek kiutalásának feltételeit, így a területek nagyságát, a természetbeni juttatás módját, a gazdasági állatok számát a szövetkezet alapszabályzata határozza meg úgy, hogy az ne akadályozza a tagok kötelességeinek teljesítését.

HATODIK RÉSZ A szövetkezeti együttműködés alapvető formái

67. §

(1) Azok az alapítók, akik a szövetkezeti együttműködésről szerződést kötöttek, saját tulajdonukkal felelnek annak megfelelően, hogy milyen mértékben járultak hozzá a közös tevékenységhez.

A gazdasági nyereségből olyan mértékben részesednek, amilyen arányban hozzájárultak az eredmények eléréséhez.

(2) A szerződés akkor lép hatályba, ha az alapítók megegyeznek a legfontosabb kérdésekben. A szerződés módosításához valamennyi alapító beleegyezése szükséges.

(3) A szerződés megkötéséhez a közgyűlés (küldöttgyűlés) beleegyezése szükséges.

Közös vállalat

68. §

(1) A közös vállalat létrehozásáról szóló szerződésnek tartalmaznia kell:

a) az alapítók nevét és székhelyét;

b) a közös vállalat nevét és székhelyét;

c) a tevékenység módját és belső szerkezeti felépítését;

d) az alapítók jogait és kötelességeit;

e) a tagszervezetek részvételének formáját és arányát;

f) a tevékenységgel kapcsolatos költségek térítésének, a nyereség elosztásának és az esetleges veszteségek megtérítésének módját;

g) az alapítókkal szembeni eljárás módját abban az esetben, ha nem teljesítik kötelességeiket;

h) az irányitó szervek összetételét és működési rendjét;

i) a közös vállalat megszűnésekor vagy a tagszervezet kilépésekor, esetleg kizárásakor a kötelezettségek teljesítésének módját.

(2) Az alapítók a szerződésben további rendelkezéseket is hozhatnak.

(3) A közös vállalat létrehozásával kapcsolatban a 9., 10., 13., 14., 16., 17., 18 , 19. és 26. paragrafusokban foglaltak is érvényesek.

69 . §

(1) A közös vállalat szervei a következők:

a) vezetőség;

b) ellenőrző és revíziós bizottság;

c) elnök.

(2) A szerződés további szervek létrehozását is tartalmazhatja.

70. §

(1) A vezetőséget az alapítók válasz-tott, esetleg kinevezett és a közös szövetkezeti vállalat dolgozókollektívájából választott képviselői alkotják.

A vezetőség:

a) titkos szavazással választja meg és tisztsége alól felmenti a közös vállalat elnökét, valamint az ellenőrző és revíziós bizottság tagjait;

b) jóváhagyja a középtávú és a gazdasági végrehajtási terveket;

c) jóváhagyja az évi könyvelési zárszámadást, az alapítók pénzügyi és tulajdonjogi viszonyának rendezését és a kollektív szerződést;

d) elfogadja az új tagszervezeteket és megtárgyalja az alapító közös vállalatból való kilépésének kérelmét;

e) dönt az alapító kizárásáról, a közös vállalat megszüntetéséről és társításáról.

(2) A vezetőség akkor határozatképes, ha a tagok legkevesebb kétharmada, az

1. bekezdés a-e pontjai esetében háromötöde, egyéb esetben pedig több mint a fele jelen van, ha a szerződésben nem kötötték meg másképp

(3) A közös vállalat dolgozókollektívájának képviselői alkotják a vezetőség tagjainak egyharmadát. A közös vállalat dolgozókollektívája, saját soraiból titkos szavazással választja őket, legkevesebb hároméves időszakra. Kötelesek beszámolni a kollektívának tevékenységükről.

71.§

(1) Az ellenőrző és revíziós bizottság a közös vállalat ellenőrző szerve; jogában áll az összes tevékenységet ellenőrizni. Tevékenységéért a vezetőségnek tartozik felelősséggel.

(2) Az ellenőrző és revíziós bizottság évente köteles ellenőrizni a közös vállalat gazdasági tevékenységét.

(3) Az ellenőrző és revíziós bizottság legkevesebb háromtagú, a tagok egyharmadát a közös vállalat dolgozókollektívájának azon képviselőiből választják, akiket legalább hároméves időszakra választottak.

72. §

(1) Az elnök az egyszemélyes felelős vezetés elve alapján a közös vállalat vezetőségének határozatai értelmében és a jogi előírásoknak megfelelően irányítja a közös vállalat tevékenységét.

(2) Az elnök dönt a közös vállalat nevében minden vonatkozásban. A szerződésben meghatározott szervezési egységek vezetői a közös vállalat nevében kifelé csak olyan kérdésekben dönthetnek, amelyek az irányításuk alá tartozó szervezési egységek tevékenységével kapcsolatosak.

(3) Az elnök köteles rendszeresen tájékoztatni tevékenységéről a közös vállalat kollektív szerveit.

73. §

A dolgozók munkájukat a közös vállalatnál munkaviszony keretében végzik.

Társulás

74. §

(1) A társulásról szóló szerződésnek, amelynek értelmében társítják az eszközöket, esetleg az alapítók tevékenységét, tartalmaznia kell:

a) az alapítók nevét és székhelyét;

b) az együttműködés módját;

c) az alapítók jogait és kötelességeit;

d) a közös tevékenység módját, szervezését és irányítását;

e) a hozzájárulás mértékét, a vagyonnal való gazdálkodást és a társult vagy a kialakult vagyon tuiajdonáról szóló rendelkezéseket;

f) a társulás vagy az alapító tag megszűnésével kapcsolatos vagyonrende- zést.

(2) A társulásban tagok vagy az alapítók dolgozói tevékenykednek.

(3) A társulás tevékenysége az alapítók tevékenységének felel meg.

75. §

A szövetkezetek és a közös vállalatok további jogi személyekkel más formában, de a jogi előírásoknak megfelelően is együttműködhetnek.

HETEDIK RÉSZ Külgazdasági

tevékenység

76. §

A szövetkezetnek és a közös vállalatnak joga van a közvetlen külgazdasági tevékenységre. Ezt a jogot különleges előírások alapján kaphatják meg

77. §

(1) A szövetkezetnek és a közös vállalatnak joga van devizaalapot létrehoznia a devizanormatívumok alapján az árukivitelért és a kooperációs szállításokért kapott devizabevételekből, valamint a juttatott devizaeszközökből és ezek megtakarításaiból.

(2) A devizaalap eszközei a szövetkezet és a közös vállalat továbbfejlesztését, a behozatali igények fedezését, a devizakötelezettségek megtérítését és a devizahitelek visszafizetését szolgálják.

tervezete

NYOLCADIK RÉSZ A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége

78. §

(1) A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, amely a Nemzeti Front tagja, tevékenységét a szövetkezetek gazdasági és társadalmi küldetésének, a tagok politikai, munka- és társadalmi aktivitásának fejlesztésére, valamint az emberi környezetről való gondoskodásra fordítja.

(2) Az a szövetkezet, amelynek közgyűlése döntött a Szövetségbe való belépésről, egyúttal annak alapszervezete is. A szövetkezet szervei, így a közgyűlés (küldöttgyűlés), a vezetőség, az elnök, az ellenőrző és revíziós bizottság egyúttal az alapszervezet szervei is.

79. §

Azokat a törvény- és jogielőírás-ter- vezeteket, amelyek érintik a szövetkezetek alapvető gazdaságpolitikai kérdéseit, a tagok fontos jogait és kötelességeit, valamint a tagok szociális, kulturális és egészségügyi gondoskodásával kapcsolatos kérdéseket, a központi szervek a Szövetséggel együtt vitatják meg.

KILENCEDIK RÉSZ Közös, átmeneti és zárórendelkezések

80. §

A földterületek társítása

(1) A szövetkezet tagjai

a) a közös szövetkezeti gazdálkodáshoz társítják mindazokat a földterületeket (beleértve az erdőket és a vízfelületeket is), amelyek a szövetkezetbe való belépésükkor a tulajdonukat képezik vagy amelyeken gazdálkodnak, továbbá azokat a földterületeket is, amelyekre később, a tagság időtartama alatt tesznek szert,

b) átadják a szövetkezeti tulajdonba az egyéb termelőeszközöket is, ha azokra a szövetkezet igényt tart.

(2) Közös szövetkezeti gazdálkodás céljából nem társítják, esetleg a szövetkezeti tulajdonba nem adják át:

a) azokat a földterületeket és egyéb termelőeszközöket, amelyek a tag belépésekor már a szövetkezet használatában vannak, vagy amelyekre a tag később tesz szert, de azok már a szövetkezet vagy más szocialista szervezet használatában vannak,

b) a lakóházakkal és gazdasági épületekkel beépített területeket az udvarrész- szel együtt, melyeket a szövetkezet nem vett át, továbbá a község beépített területén lévő kerteket, melyeknek területe nem haladja meg a 0,10 hektárt. A szövetkezet szervezeti szabályzata kimondhatja, hogy milyen feltételek esetén nem kötelező társítani az ennél nagyobb kerteket.

81. §

(1) A szövetkezeti tag a szövetkezetbe való belépéskor az élő és a holt inventári is átadja. A gazdasági épületeket és egyéb létesítményeket csak akkor adja át, ha a szövetkezet erre igényt tart. Ezek a termelőeszközök az átvétellel a szövetkezet tulajdonába kerülnek.

(2) Az élő és a holt inventár átvételi árának 20 százaléka, valamint a gazdasági épületek és egyéb létesítmények átvételi ára a tagnak a szövetkezet létrehozásához való kötelező és vissza nem térített hozzájárulása.

(3) Az élő és a holt inventár átvételi árának fennmaradó részét a szövetkezet a szervezeti szabályzatban meghatározott határidőn belül kifizeti a szövetkezet tagjának (vagy a tag jogutódjának).

82. §

(1) Amennyiben ez a törvény nem rendelkezik másként, a szövetkezetnek a szocialista szervezetekhez fűződő kapcsolatát érintő jogügyletekre a Gazdasági Törvénykönyv rendelkezései érvényesek.

(2) Az idő beszámítására, a határidőkre, a kézbesítésekre, a helyettesítésekre és a tagsági és munkaviszonyban végzett munkáért járó átlagmunkadíj kiszámítására a Munka Törvénykönyv rendelkezései vonatkoznak, feltéve, hogy ez a törvény nem rendelkezik másként.

(3) A tagsági viszony létrejöttével és megszűnésével kapcsolatos jogügyletekre a szövetkezet és annak tagjai között a Munka Törvénykönyvének rendelkezései érvényesek azzal, hogy ha ez a törvény megszabja a jogügylet formáját, és azt nem tartják meg, akkor a jogügylet érvénytelen.

(4) A szövetkezet és annak tagjai közötti egyéb jogügyletekre a Polgárjogi Törvénykönyv rendelkezései érvényesek.

83. §

Átmeneti rendelkezések

Amennyiben a továbbiakban nincs másként meghatározva, akkor az 1983. január 1 elótt keletkezett jogi kapcsolatok- (Folytatás az 5. oldalon)

ÚJ SZÚ

4

1987. IX. 4.