Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-29 / 228. szám, kedd

Levelezőink írják A rišňovcei (Nyitrai - Nitra járás) Nitratex Ipari Szövetkezet 1984- ig szőnyegeket készí­tett. Azóta kooperáció­ban béléseket és beté­teket varr a partizáns- kéi cipőgyárnak. A 63 tagú női kollektíva, melynek tagjai az ezüstjelvény viselői, évente teljesítik a terv­feladatukat. A tavaly előirányzott tervet, 3 375 000 korona érté­kű áru kitermelését 100,12 százalékra telje­sítették, az idei féléves tervet pedig 102,16 százalékra. A felvételen Mária Kadlecová betéteket varr. Pavol Matis felvétele Tízmillió - összefogással A Galántai (Galanta) járásban a Nemzeti Front tömegszervezeteí- nek tagjai nagymértékben hozzájá­rulnak a falvak és a városok válasz­tási programjainak teljesítéséhez. Munkájukkal jelentős értéket hoztak létre .az idén is. A Nemzeti Front tavaszi és nyári műszakjába 137 ezren kapcsolódtak be, s 963 923 óra ledolgozásával 10,6 millió koro­na értéket hoztak létre. A tömegszervezetek tagjai nagy segítséget nyújtottak a mezőgazda- sági munkákban is, elsősorban a ta­karmánynövények kaszálásánál és betakarításánál több mint 155 ezer órát dolgoztak. Munkahelyeiken Fehér öröm, kék bánat Fehér frottírzoknit kerestem a fiamnak már legalább fél éve. Végre a Tátrában, ahol gyógyke­zelésen voltam, sikerült is ven­nem mindjárt két párat. Kamasz fiam lelkendezve fogadta, az én örömöm azonban tiszavirág-éle­tű volt. Egy napon, amikor a fiam a brnói vásárról hazatérve élmé­nyeit mesélte, elhúlve néztem a lábára. A reggel még hófehér, új zokni estére kék lett a kívül kék színű cipótól. A technika ma­gas színvonaláról beszélt a fiam, s én arra gondoltam, hogy mi­lyen technikával mosom majd ki a zoknit. Esőnek híre sem volt azon a napon, tehát nem a cipő átázásától változott meg a zokni színe. De mitől? A cipógyári technika magas színvonalától? Szeretném mintaként elkülde­ni a fehér-kék zoknit a textilgyár­nak, s javasolnám, hogy a festé­si munkafolyamatok megkönnyí­tése érdekében tartson fenn kapcsolatot a partizánskéi cipő­gyárral. Vagy talán a zokni a bű­nös, amiért megkékült? Németh Erzsébet Majoros Lajos, a kassai (Košice) Lokomotíva testnevelési egyesü­let 78 éves tagja 1932-ben indult először maratoni futóversenyen. Hetente két-háromszor edz, s je­lenleg is részt vesz a veteránok hazai és külföldi futóversenyein. Legutóbb a veterán kocogok Kar­lovy Vary-i nemzetközi versenyén a 70 évnél idősebbek kategóriájá­ban 10 és 25 kilométeres távon egyaránt a 4. helyen végzett. Kovács Árpád felvétele a takarékossági intézkedések követ­kezetes megvalósításával a nyers­anyagokon 784 ezer koronát, a tü­zelőanyagon és a villamos energián pedig 600 ezer koronát takarítottak meg Jelentős értéket teremtettek a másodlagos nyersanyagok gyűjté­sével, 980 tonna vasat, papírt és textíliát adtak át a nyersanyag-érté­kesítő vállalatnak, gyógyszeripa­runknak pedig 7,8 tonna gyógynö­vényt. Külön említést érdemelnek a já­rás fiataljai, akik a Nemzeti Front választási programjának teljesítésé­ben, a termelés és a mezőgazdaság megsegítésére több mint 300 ezer órát dolgoztak és 700 tonna másod­lagos nyersanyagot gyűjtöttek. Nem tétlenkedtek a Csehszlovák Vörös- kereszt helyi szervezeteinek tagjai sem. Z akcióban 3020 órát dolgoz­tak, a városok és falvak tavaszi nagytakarításánál pedig további 11 400 órát. A mezőgazdasági üze­meknek 48,4 tonna szénát adtak el, továbbá 24 tonna vasat, 2,96 tonna papírt, 1,3 tonna textíliát és 3,5 ton­na gyógynövényt gyűjtöttek. Oláh Gyula Új épületben A királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) gimnáziumnak - amely évek hosszú során át költözött egyik épületből a másikba - végre állandó otthona van. A Trebišovi járás veze­tőinek javaslatára kezdték meg az építkezést, s az elmúlt évben rész­ben be is fejeztek. Szeptember 1-én 350 diák kezdhette meg a tanulását az új épületben, ahol a modern tor­naterem, étkezde mellett két könyv­tár is helyet kapott. Dr. Mikiás Jenő, a gimnázium igazgatója tájékoztatott az iskola életéről: 22 osztályban fo­lyik a tanítás szlovák és magyar nyelven. Tanulmányi eredményeik jók. Különböző szakkörök működ­nek, s tevékenységükben az iskola 30 tanára is kiveszi részét. Külföldi iskolákkal is tartanak fenn baráti kapcsolatot, többek között a sáros­pataki gimnáziummal. Demjén Ferenc Sikeres termékbemutató A Kertbarátok Szlovákiai Szövet­ségének makranci (Mokrance) alap­szervezete zöldség- és virágkiállí­tást rendezett. A tagok által termelt szebbnél szebb gyümölcs, zöldség és virág mellett bemutatta legszebb termékeit a szövetség szepsi (Mol­dava nad Bodvou) Terasa város­részben működő és tornaváraljai (Turnianske Podhradie) alapszerve­zete, valamint a Szepsi Állami Gaz­daság, az Újbódvai (Nová Bodva) és a Buzitai (Buzica) Efsz kertészete is. A színvonalasan, esztétikusán el­rendezett kiállítást több mint ezren tekintették meg. A szakemberekből álló bírálóbizottság négy termék ter­mesztőjét aranyéremmel, húszat pedig oklevéllel jutalmazott. A kiállítás szervezésénél nagyon sok társadalmi munkát végeztek a makranci kertbarátok Szalai Ist­vánnak, a szövetség alapszervezete elnökének, valamint Hanula József­nek, a szepsi Terasa városrészben működő alapszervezet elnökének hozzáértő vezetésével. Köteles Gábor Tíz éve a lakosság szolgálatában Az Őrsújfalu (Nová Stráž) és Csallóközaranyos (Zlatná na Ostro­ve) közötti bekö- tőútnál van a Ko­máromi (Komár­no) járás egyik kisközsége: Cser­hát (Cerhát). A Jednota fo­gyasztási szövet­kezet itt üzemel­teti 11 -035-ös élelmiszerüzletét, melynek tíz éve a vezetője Kun El­vira. Eleinte 20-25 ezer koro­na havi forgalmat bonyolított le, ma pedig már 60 ez­ret, sőt előfordul, hogy 70 ezret is. Annak ellenére, hogy a 11-035-ös a kisüzletek kategóriájába tartozik, elég széles a választék élelmiszer­ből, valamint háztartási és piperecik­kekből. Kapható itt csomagolt hús és fagyasztott baromfi is. Kun Elvira 1970-ben végezte el a kereskedelmi iskolát, azóta a szakmában dolgozik. A közeli Csallóközaranyoson lakik. Mivel Cserhát a főútvonaltól félreeső köz­ség, ritka itt az autóbuszjárat, ezért főleg télen gyalog jár az öt kilomé­terre levő üzletbe, nyáron pedig ke­rékpárral. Olykor este is kijön, főleg hétvégeken, hogy a község lakossá­ga megvásárolhassa a szükséges élelmiszert. Naponta rendszeresen huszonkét liter tejet és ugyanannyi darab kenyeret rendel. Igyekszik minden lehetőséget megragadni a forgalom növelésére. A helyi föld­műves-szövetkezet 'és a Hydrostav dolgozóinak rendszeresen biztosít ásványvizet. Kép és szöveg: Sztrecskó Rudolf SILÓZÁS, TERMÉNYBETAKARÍTÁS, SZÁNTÁS Javában folynak az őszi munkák a Búcsi (Búő) Egységes Földműves- szövetkezetben. A teendőkről Sza­bó Ferenc mérnök, a szövetkezet főagronómusa tájékoztatott. Jelenleg a mezőgazdászoknak a . legnagyobb gondot a tervezett 4520 tonna siló elkészítése okozza. Silókukoricából tíz hektárt a belvíz tönkretett, s a meglévő területnek gyönge a növényállománya. Előre­láthatólag kétezer tonnára számíta­nak, amit még az őszi keverékek után vetett kukoricával pótolnak, va­lamint tarlókeverékkel, répafejjel és kukoricakóró lesilózásával egészíte­nek ki. Betakarításra vár a szemes kuko­rica, a napraforgó, a cukor- és takar­mányrépa, a dohány, a fűszerpapri­ka, a szőlő és más gyümölcs, öt­százötven hektáron kell elkészíteni a búza alá a magágyat, s agrotech­nikai időn belül végezni a vetéssel. A munkák megfelelő minőségű és idejében való elvégzése érdekében szocialista munkaversenyt hirdettek, amit a szövetkezet vezetősége kö­zösen értékel ki. Markó Emil 1ü Tj TI ■y T m II Hjü lii w Iál Lü Túlmunka F. B.: Azt szeretném tudni, kötele­sek vagyunk-e túlórában dolgozni, ha bejárók vagyunk? Megjegyzem, a túlórákat nem fizetik meg, ám ha valaki nem megy be dolgozni, elve­szik a prémiumát. A munkáltatónak a társadalom sürgős érdekével indokolt kivételes esetekben jogában áll túlmunkát el­rendelni [lásd a Munka Törvény- könyve 97. § (1) bekezdését|. A be­járókról ebből a szempontból nem szól külön a törény, vagyis a mun­káltató a bejáróknak is elrendelheti a túlmunkát, természetesen csak akkor, ha ez a társadalom sürgős érdekével indokolt. A túlmunkáért a dolgozónak elv­ben pótszabadnap jár. Egyébként pedig a túlmunkának meg kell mu­tatkoznia a dolgozó fizetésében is. Van úgy, hogy a bérrendeletek vagy a kollektív szerződés rendelkezé­sei alapján átalányban fizetik a túl­munkát, máskor pedig az alapbért már eleve úgy állapítják meg, hogy figyelembe veszik a dolgozó túlmun­káját, illetve a túlmunka végzésének rendszeres szükségességét. Ám a leggyakoribb mégis az, hogy a dol­gozó a túlmunkáért pótszabadnapot vesz ki, s ha nem, akkor a munkálta­tó köteles a munkabéréhez a túl­munka minden egyes órájáért pótlé­kot fizetni. Ami a prémiummegvonást illeti, ez valószínűleg jogos, ha a dolgozó­nak igazolatlan távolmaradása van (látni kellene azonban a vállalatuk­ban érvényes prémiumszabályza­tot). Igazolatlan távolmaradásnak minősül a jogszabályokkal össz­hangban elrendelt túlmunkától való távolmaradás is. Nyugdíjemelés M. F.: 1104 korona nyugdíjat ka­pok. Azt hallottam, hogy a legutóbbi nyugdíjemelésnél negyvenkét koro­nával emelték mindenkinek a nyug­díját. Azt szeretném tudni, hogy ne­kem is jár-e az említett 42 korona? A Szövetségi Gyűlés 1987. június 23-án hagyta jóvá az 53/1987 sz. törvényt azoknak a nyugdíjaknak az emeléséről melyek a jogosult kizáró­lagos megélhetési forrását képezik. A törvény azoknak az öregségi, rok­kantsági, özvegyi stb. nyugdíjaknak emeléséről rendelkezett, melyek a nyugdíjasok megélhetésének ki­zárólagos forrását képezik. Szüksé­gesnek tartjuk azonban hangsúlyoz­ni, hogy nem az összes nyugdíj, hanem csupán az alacsony nyugdí­jak emeléséről van szó, tehát azoké- ról, melyek nem érik el a havi ezer koronát, illetve ha a nyugíjra a nyug­díjas családtagja is ráutalt, a havi 1700 koronát. Fontos rendelkezés az is, hogy amennyiben a nyugdíjas­nak vagy ráutalt családtagjának az alacsony nyugdíján kívül más jöve­delme is van, úgy a nyugdíjon kívül ezt a második jövedelmet is beszá­mítják az ezer, illetve az 1700 koro­nába, s a nyugdíjat csak akkor eme­lik, ha a két jövedelem együttes összege sem éri el az említett határt. A nyugdíjemelés végrehajtásá­nak mikéntjéről a törvény átmeneti rendelkezései szólnak. Ezek szerint azokat a nyugdíjakat, melyek régeb­ben már emelve voltak azon a jogcí­men, hogy a nyugdíjas kizárólagos megélhetési forrását képezik, a tör­vény hatálybalépése után kérelme­zés nélkül emelik. Azokat az öregsé­gi, rokkantsági, özvegyi és szociális nyugdíjakat, árvajáradékokat vala­mint a szülők és a testvérek korábbi (1957. január 1 -je előtti) jogszabá­lyok alapján megítélt olyan nyugdí­ját, amelyet még nem emeltek az említett jogcím alapján és nem éri el az adott nyugdíjra megállapított mi­nimális határt, csupán kérvényezés alapján emelik, és leghamarább a törvény hatálybalépése után ese­dékes nyugdíjtól. Az 53/1987 sz. törvény 1987. október 1-jén lép ha­tályba. Családi viszály és a jog J. M.: 67 éves nyugdíjas vagyok. Velem lakik a fiam is, aki gyermek­hez méltatlan módon viselkedik ve­tem szemben. Négy évvel ezelőtt rámtámadt, kidobott az ajtón, ami­nek következtében eltört a lábam. Büntetőeljárást indítottak ellene, de én megbocsátottam bűnét. Utólag kellett rájönnöm, hogy ezt nem érde­melte meg. Továbbra is rendkívül durván viselkedik velem szemben. Az idén megnősült. A feleségét is ideköltöztette. A házamból erőszak­kal kihurcolták a bútoromat az istálló szénájába, ahol az egerek és a ga­lambok teszik tönkre. Mit tehetek, hogy biztosíthassam tulajdonosi jo­gaimat a családi házamra? Továbbá érdekelne, hogy kitagadhatom-e? Bár jogszabály erről kimondottan nem rendelkezik, a fiának, ha nincs saját lakása (esetleg lehetősége ar­ra, hogy lakáshoz jusson) alapjában véve továbbra is joga van ahhoz, hogy az ön családi házában lakjon, mégpedig annak ellenére, hogy nagykorú lett, és képes eltartani, ellátni magát. A legfelsőbb bíróság egy döntésében megállapította ugyan, hogy a szülőket a gyermeke­ikkel szemben a Polgári Törvény- könyv 132. §-a szerint megilleti a tu­lajdonuk védelméhez való jog (vagy­is perelhetnék gyermeküket a lakás, családi ház kiürítése, elhagyása cél­jából), ám leszögezte egyben, hogy ennek a jognak a bíróság előtti érvé­nyesítése összeütközésbe kerülhet­ne a szocialista együttélés íratlan szabályaival, illetve joggal való visz- szaélésként lenne minősíthető. A polgári jogi viszonyok alapelvei (melyeket minden egyes polgári jogi rendelkezés értelmezésénél, alkal­mazásánál figyelembe kell venni) megállapítják, hogy a polgári jogi viszonyokból származó jogok gya­korlása, illetve kötelességek teljesí­tése összhangban kell hogy legyen a szocialista együttélés szabályai­val, s hogy a jogaival senki sem élhet vissza a társadalom vagy más személyek rovására (lásd a Polgári Törvénykönyv VI. és VII. cikkelyét). Ugyanezek az alapelvek irány­adóak azonban a fia lakhatási jogá­nak védelmezése szempontjából is; vagyis nem lehet védelmet nyújtani számára, ha lakhatási jogával visz- szaél, vagy ha jogait a szocialista együttélés szabályait sértő módon gyakorolja. így például nem bővítheti önkényesen lakhatási joga kereteit, nem vihet szülei (a tulajdonosok) beleegyezése nélkül további szemé­lyeket a családi házba (még a saját feleségét sem!), nem dobálhatja ki a bútort a lakásból, hogy számára 1 több hely jusson stb. Gyakorlatilag tehát lehetősége van arra, hogy a bíróságra beadott keresetében kérje, a fiát a Polgári Törvénykönyv 132. §-a alapján kö­telezzék a családi ház kiürítésére, mivel fia a lakhatási jogát a szocia­lista együttélés szabályait sértő mó­don gyakorolja, sőt, jogával vissza­élve, szándékosan kárt okoz önnek. A levelében leírt körülmények a törvény szerint nem indokolják a kitagadást. A kitagadás törvényes indoka az, ha a gyermek (leszárma­zó) a szocialista együttélés szabá­lyait sértő módon nem nyújt az örök­hagyónak segítséget annak beteg­ségében, öregségében vagy egyéb súlyos helyzetében, holott arra az örökhagyó rászorulna. Az a körül­mény azonban, hogy a gyermeke önnel szemben szándékos bűntettet (testi sértést) követett el, indoka le­hetett volna az öröklésre való ér­demtelenségnek. („Nem örököl az, aki szándékos bűntettet követett el az örökhagyó, annak házastársa, gyermekei vagy szülei ellen, esetleg elítélendő cselekményt az örökha­gyó végakaratával szemben“ - szól a Polgári Törvénykönyv 469 §-ának első mondata). Az öröklésre való érdemtelenséget az állami közjegy­ző hivatalból köteles figyelembe venni, tekintet nélkül arra, hivatko­zott-e valaki a leszármazó érdemte­lenségére. Az öröklésre való érdem­telenségnek nem indoka az örökha­gyó (esetleg más fent említett sze­mélyek) sérelmére elkövetett vétség vagy szabálysértés (kihágás) - csu­pán a bűntett. Ugyanakkor a köz­jegyző megállapíthatja az öröklésre való érdemteleséget annál is, akit a bíróság nem ítélt el jogerősen az örökhagyó sérelmére elkövetett bűntett miatt. Az öröklésre való érdemtelenség tulajdonképpen az öröklési jogké­pesség elvesztését jelenti. A leszár­mazó azonban visszanyeri ezt a ké­pességét, ha az örökhagyó megbo­csátja cselekményét. A cselekmény elkövetője ebben az esetben maga­tartása ellenére örökölni fog az örök­hagyó után. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1987. IX. 29.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents