Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)
1987-09-28 / 227. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1987. IX. 28. Jozef Lenárt elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) . és szociális fejlődésének meggyorsítására irányul, azzal a céllal, hogy társadalmunkat nemzeteink, az emberek érdekében magasabb szintre emelje. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a gazdaságban van szó változásokról, hanem szociális, politikai és szellemi területeken is. Ami a gazdasági fejlődés gyorsítását illeti, nem elsősorban az ütemre és a mennyiségi növekedésre gondolunk. Új minőségű gazdasági növekedésre törekszünk, amely az összes termelési tényező intenzifi- kálásából indul ki. Jobb minőséget, gyorsabb ütemű innovációt, szerkezeti változásokat karunk elérni. Ehhez gyorsan kibontakozó integrációs folyamatokra van szükségünk, főleg a szocialista közösségen belül. Mivel e forradalmi változások fő és döntő tényezője maga az ember, a dolgozók széles tömegei, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az emberek öntudatosan, kez- deményezően, a társadalmi tulajdon tényleges gazdáiként és alkotóiként cselekedjenek. Ez lesz a célja az új irányítási rendszernek, a demokratizmus fejlesztésének, a dolgozókollektívák nagyobb felelősségének és önállóságának, az önigazgatás érvényesítésének mind a termelés szakaszán, mind pedig a közéletben. Amikor tudatosítjuk a néptömegek és a személyiség növekvő szerepét, amikor látjuk, hogy el kell távolítani az akadályokat a kollektívák anyagi érdekeltségének és felelősségének érvényesítése elől, egyúttal azt is szem előtt tartjuk, hogy a szocializmus a történelem első olyan társadalmi-gazdasági .alakulata, amely tudatosan fejlődik, tudatosan tökéletesíti belső kapcsolatait és viszonyait. Az átalakítás, amely a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítására irányul, történelmileg indokolt szükségesség Végső eredményében minőségileg új helyzetet alakít ki a szocialista társadalomban, ezért kérlelhetetlenül beavatkozik az életünkbe, ösztönzi a kezdeményezést és a vállalkozókészséget, a társadalmi aktivitást, de egyúttal sokunkat megfoszt a nyugalomtól, a munkában megnyilvánuló merev egyformaságtól. A gyorsítás azt is lelenti, hogy hatékony utakat és eszközöket, kell keresnünk a nép növekvő és új szükségleteinek kielégítéséhez, ahhoz, hogy vonzóbbá váljon( szocialista társadalmunk, s a világ társadalmi haladásában vezető szerepe legyen. E célok eléréséért bonyolult és nem könnyű küzdelmet kell folytatnunk. Ilyen összefüggésben kell látnunk az új gondolkozással szemben támasztott igényeket, az új viszonyulást, a társadalmi tudat magasabb minőségi szintjét. Az átalakítás folyamatában fontos lépést jelentenek az állami vállalatról és a szövetkezetekről szóló törvény- tervezetek, amelyek nyilvános vitára lettek bocsátva. Folyamatban van a gazdasági mechanizmus átalakítására vonatkozó komplex dokumentum kidolgozása, amelyet a CSKP Központi Bizottsága meg fog tárgyalni. A jelenlegi problémák megoldását azonban nem lehet egészen addigra halasztani', amíg teljesen bevezetésre kerül az új gazdasági mechanizmus. Tudatosítanunk kell a 8. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatok teljesítésének közvetlen összefüggését a gazdasági mechanizmus átalakításával. Az előterjesztett javaslatokról folytatott vitát ezért össze kell kapcsolnunk az idei terv feladatainak teljesítésére irányuló törekvéssel, s az 1988-as év jó minőségű előkészítésével. A 8. ötéves tervben foglalt feladatok teljesítése döntő feltétele az életszínvonal további emelkedésének, valamint az új gazdasági mechanizmus előkészítésének és teljes érvényesítésének. Nézzük meg, elvtársak, hogy milyen fejlődést értünk el a terv teljesítésében az idei év 8 hónapja alatt. A mennyiségi mutatókban fokozatosan sikerül felszámolni az év elején bekövetkezett lemaradást. Az ipari termelés tervét 100,5 százalékra teljesítjük, ami az elmúlt évhez viszonyítva 2,6 százalékos növekedést jelent. Az építőipari dolgozók az I. negyedévben bekövetkezett 5 napos kiesést az építési munkákban nem egészen 2 napra csökkentették. Eredményesen telejsítjük a fő állati termékek felvásárlási tervét, s a gabonafélék idei termése is jó. Ha tehát az eddig megszokott mércékkel értékelnénk az állami terv teljesítésében elért eredményeket, akár elégedettek is lehetnénk. A társadalom szükségletei, valamint a kiéleződő világpiaci verseny szempontjából azonban az elért eredmények nem kielégítőek. Még mindig lassan haladunk a gazdaság intenzi- fikálásában. Ez megnyilvánul az alacsony minőségi színvonalban, az anyagráfordítási költségek nem kielégítő csökkenésében, a tervezettnél alacsonyabb szintű jövedelmezőségben és munkatermelékenységben. Továbbra is bonyolult a helyzet a külgazdasági kapcsolatok területén előirányzott feladatok teljesítésében. így adósságokat hozunk létre a CSKP XVII. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítésében. Ebben az időszakban ezért szervező és irányító munkánkat az idei terv feladatainak a teljesítésére kell összpontosítanunk. Önöktől, a vasutak dolgozóitól, ez jó felkészültséget követel meg az egyenletes áru- szállításra. Az év végéig már csak kevés nap van hátra. Mindegyik nagyon értékes, ezért nem veszíthetünk el egyetlen pillanatot sem. A csehszlovák vasutasok napjáról velünk együtt emlékezik meg az a negyedmilliós hadsereg, amely nem könnyű feltételek között, megállás nélkül, áldozatkészen gondoskodik népgazdaságunk igényes szállítási szükségleteiről. A jó munkáért, elvtársak, fogadják el a legmagasabb párt-, állami és szakszervezeti szervek őszinte köszönetét. A vasutasok napját már hagyományosan összekapcsoljuk a vasúti közlekedés értékelésével, az itt dolgozó tízezrek jó munkájának elismerésével. Ez az alkalom lehetővő teszi számunkra, hogy önökkel együtt elgondolkozzunk a további feladatok megoldása fölött. A mai napot azonban az igazság napjává is kell tennünk, amikor szemtől szembe meg- modjuk, hogy hol vannak gyenge pontjaink, s hogyan akarjuk, miként szükséges ezeket megoldani. Nem elég csupán másokat bírálni, vagy a fogyatékosságok objektív okaira hivatkozni. Elsősorban a saját sorokban, s munkahelyenként külön-külön kell keresni a megoldásokat. A vasút továbbra is a közlekedés gerince marad. Közvetlenül függ tőle a népgazdaság folyamatos működése és a lakosság szükségleteinek a kielégítése. Teljesítményeivel, amelyek az egész közlekedési rendszerben háromnegyed résznyi arányt képviselnek, a vasút kiemelt helyet foglal el. Csehszlovákia vasúti hálózata a 1 legsűrűbbek közé tartozik Európában, s intenzív kihasználását az a tény is bizonyítja, hogy földrészünk legjobban terhelt hálózatát képezi. A csehszlovák vasutak például több tonnakilométert teljesítenek, mint az NSZK vasútjai, amelyek hálózata kétszer hosszabb. A Csehszlovák Államvasutak terheltsége 10-20 százalékkal nagyobb mint az NDK és Lengyel- ország vasúti hálózatáé. Ez is növeli az illetékes szervek felelősségét azért, hogy vasútjaink lépést tartsanak a nemzetközi fejlődéssel, s ne következzen be lemaradás. Az elmúlt évben sokat tettünk a vasutak műszaki fejlesztésében és korszerűsítésében. Ez azt jelenti, hogy ezzel, a vasúti dolgozók is hozzájárultak a XVII. kongresszus határozatainak teljesítéséhez. Nagyra értékeljük, hogy a döntő beruházási akciók a korszerűsítés szempontjából összhangban vannak az elfogadott programmal. A vonalak villamosítása, az automatikus blokkolóberendezések és a mátyási (Matovce) átkötési komplexum építése a terv szerint halad. Az elért eredmények ellenére azonban a vasutak műszaki korszerűsítésének az üteme lassú. Csak nehézségek árán tudjuk javítani a minőséget, a megbízhatóságot, a biztonságát és a gazdaságosságot a szállítási szükségletek kielégítésében. Be kell ismernünk, hogy az egész közlekedési rendszerben nem mindig sikerül megbirkózni a döntő feladatokkal. Az idén a csehszlovák gazdaság szállítási szükségleteinek csak nagy nehézségekkel tudunk eleget tenni. Aránytalanságok nyilvánulnak meg a népgazdaság növekvő szállítási szükségletei és a vasút műszaki alapja között. Megmutatkozott, hogy a vasutak teljesítőképességét megfelelő tartalékokkal kell kiépíteni, hogy az olyan aránytalanságokkal is megbirkózhasson, amilyenek például az idei év elején következtek be. A termelői fogyasztás nem csökkent olyan mértékben, ahogy azt a CSKP XVII. kongresszusa előirányozta, így a szállítási szükségletek sem csökkentek ennek megfelelően, ami szükségessé teszi az irányítás hatékonyságának a növelését. A gazdasági mechanizmus átalakítása új lehetőségeket nyújt a szállítás igényességéből eredő problémák megoldásához. Tény azonban, hogy ezen a területen maga a közlekedési ágazat is aktívabb szerepet vállalhatna. Úgy tapasztaljuk, hogy nem fejlődik kielégítő mértékben a konténere- sítés és az egységrakományos szállítás. A szállítási munkák ésszerűsítése, az árumozgás gyorsítása és a gazdaságosság növekedése nem halad a várt ütembeh. Habár olyan feladatokról van szó, amelyek nemcsak a közlekedésre, hanem a gépiparra, a külkereskedelemre és az egyes szállíttatókra is vonatkoznak, ezek teljesítése nem felel meg a szükségleteknek. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a vasúti munka- szervezés és irányítás ne maradjon el az új technika mögött, s tegye lehetővé annak teljes kihasználását. A vasúti közlekedés irányításában jobban meg kell birkózni a szállítási szükségletekben mutatkozó egyenlőtlenségekkel és a kedvezőtlen helyzetekkel. A munka folyamatosságának biztosításához optimális egyenletességre van szükség, ami azt jelenti, hogy fel kell számolni a szállítói-megrendelői kapcsolatokban megnyilvánuló fogyatékosságokat, s egyúttal minimálisra kell csökkenteni az üzemzavarokat a vasúti közlekedésben. Az évi, a havi és a napi viszonylatban előforduló egyenlőtlenségek sokkoló hatásúak, stresszhelyzeteket okoznak, amelyeket csak nagy nehézségek árán, s emelett mindig jelentős költségekkel lehet megoldani. Egyenletesen kell teljesíteni a feladatokat, a rakodást és az áruszállítást. Ez nem maradhat csupán óhaj, ezt a kétmü- szakos és a folymatos üzemeltetés kiszélesítésének a segítségével is el keli érnünk. A hajrázás a közlekedésben sem lehet előnyös, ezért az egyenletes rakodást a tarifákban is előnyben kell részesíteni. Az emberek, a kollektívák önálló és alkotó tevékenységét a vasutaknál is jobban ki kell használni, hogy az itt dolgozók is munkahelyük gazdáinak érezzék magukat, s hatékonyabban gyarapítsák és őrizzék közös társadalmi tulajdonunkat. A közlekedési technika egyre igényesebb és egyre drágább, ezért védelmezni kell az oktalan károsításokkal szemben. Nemcsak azokról a sokmilliós károkról van szó, amelyek e vagyon gondatlan kezeléséből származnak, hanem arról is, hogy ezzel csökken a vagonok szükséges rakodótere. E veszteségek jelentős részét a szállíttatok okozzák. Štétíben például, az Észak-csehországi Papírgyárak nemzeti vállalatnál az idei év első felében több mint 1600 vagont rongáltak meg. Minden ezer beállított vagon közül több mint ötvenben tesznek kárt. Az eszközök gazdaságos kihasználásában, s a vasúti munka folyamatosságának biztosításában jelentős szerepe van annak, hogy a vagonok minél rövidebb ideig legyenek a szállíttatóknál. Ma olyan a helyzet, hogy a szállíttató a vasúti vagon forgalmi idejének körülbelül és átlagosan az ötödrészét igényli a ki, vagy a berakodásra. Ettől az átlagtól azonban igen jelentősek az eltérések. A Klement Gottwald Újkohóban például többnyire kettős manipuláció, vagyis ki- és berakás mellett 22 órán át kötik le a vagonokat, míg más szállíttatok, például a ružombe- roki Észak-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyáraknál, többnyire egy manipuláció mellett 62 óráig is visszatartják a vagonokat. * A vasutasok és a szállíttatok hatékony együttműködésében jó példákat is ismerünk. Mindannyiuk nevében legalább a Krušné hory alatti körzetek bányászait, valamint az ostravai kohászokat akarjuk megemlíteni, akik közvetlenül az iparvágányokon a vagonok ezreit javították meg, s így meggyorsították ezek forgalmát. Gyakran éri bírálat az utazás minőségi színvonalát és kultúráltságát is, amely a nép életszínvonalának egyik tartozékát képezi és nem kielégítő. Már sok éven át foglalkozunk ezzel a kérdéssel, minden ,.vasutasnap“ alkalmából beszélünk róla, ennek ellenére kifejező mértékű javulást nem sikerült elérni. Nem nyugodhatunk bele a kocsiállomány lassú ütemű felújításába, a lassú haladási sebességbe, az állomások takarítatlan térségeibe, valamint egyes utasok vandalizmusába. Ahhoz, hogy megfelelő szolgáltatásokról, tájékoztatásról gondoskodjunk, s udvariasabban viselkedjünk az utazóközönséggel szemben, nincs szükség rendkívüli beruházásokra. A példás szerelvények és a rendbentartott vasúti állomások esetei azt bizonyítják, hogy javítani lehet az utazás kultúráltságát. Ehhez azonban arra van szükség, hogy minden vasúti dolgozó törekvése erre összpontosuljon, s hogy a többi ágazat is teljesítse a közlekedéssel szembeni kötelezettségeit. A többi ágazathoz hasonlóan a vasút jövője is elsősorban a műszaki haladástól függ. A vasúti közlekedés tudományos-műszaki fejlesztésének nagyobb mértékben kell elősegítenie a munka hatékonyságának, biztonságának és kultúrált- ságának javítását, a hiányszakmák problémájának megoldását, főleg a szerelvényrendezők esetében. A tudományos-műszaki fejlesztést azonban nem elég csak meghirdetni, hanem meg is kell valósítani. A Csehszlovák Államvasutak hálózatában sikerült megoldani az osztályozó munkák automatizálását a rendező pályaudvarokon. E technika elterjesztése azonban nincs összhangban az üzemeltetés szükségleteivel. A tudományos-műszaki haladás ismereteinek gyakorlati alkalmazása egyike azoknak az utaknak, amelyek a vasúti közlekedésben megnyilvánuló számos probléma elhárításához vezetnek. A hatékony és biztonságos üzemeltetést a közlekedés korszerűsítése mellett az irányítás átalakításával is elő kell segíteni. Az állami vállalatról szóló törvénytervezet vitája keretében különböző nézetek merültek fel az irányítással és a szervezéssel kapcsolatban. A vita azt bizonyítja, hogy a közlekedésben alkotó módon kell érvényesíteni az átalakítás alapelveit. Ennek arra a célra kell irányulnia, hogy az egész közlekedési rendszer működése magas színvonalon szervezett, szilárd, rendszeres és folyamatos legyen. A vitában ilyen nézetek is előfordulnak: „Rendezzétek el úgy, ahogy a legjobban tudjátok, de elsősorban teremtsétek meg a feltételeket a munkaidő jobb kihasználásához, a fölösleges állásidők felszámolásához, ahhoz, hogy nagyobb teljesítményeket lehessen nyújtani és többet lehessen keresni.“ Az ilyen nézetekkel nem lehet nem egyetérteni. A közlekedés szakaszán a gazdasági mechanizmusnak biztosítania kell az egyes közlekedési formák és szakágazatok koordinált fejlődését, növelnie ezek általános hatékonyságát, amely a gazdaságosság és a társadalmi hasznosság egységében nyilvánul meg. A közlekedés társadalmi hatékonyságát döntő szempontnak kell tekinteni. Ehhez arra van szükség, hogy a szállíttatókkal való szoros együttmüködés ne a feladatok lebontása alapján, hanem gazdasági szerződésekből kiindulva valósuljon meg. A közlekedésben nem lehet érvényesíteni a minden áron való szállítás követelményét. Ezért el kell mélyíteni a szállítmányozók és a szállíttatok közti kapcsolatokat, s meg kell erősíteni a gazdaságos gondolkozás szerepét. Előtérbe kerül továbbá a tervezés átalakítása. Már az új termelési kapacitások, vagy lakónegyedek építésének a tervezésénél is komplex módon és nagyon felelősen kell felmérni a közlekedési szükségleteket. Ha ezt nem végezzük el, problémáink adódnak abból, hogy az emberek tízezreit miként juttassuk el a munkahelyükre. Ilyen vonatkozásban intő példa a Prága-Délváros-i, vagy a bratislavai petržalkai lakónegyed. Mivel az átalakítás döntő tényezője az ember, a vezető dolgozóktól megköveteljük, hogy újszerűen gondolkozzanak és cselekedjenek, szabaduljanak meg a régi megszokásoktól és módszerektől. Ha garantálni akarjuk a szocializmus fejlődését, minden vezető dolgozótól meg kell kérdeznünk: „Mit változtattál meg jelentősebb mértékben az utóbbi időben a munkaszervezés területén, milyen céljaid vannak az irányításban?“ A vezető dolgozóknak nemcsak a műszaki fejlesztésről és az innovációkról kell gondoskodniuk, hanem újszerűen kell irányítaniuk és ösztönözniük a dolgozók kollektíváit is, tanulságokat merítve a munkájukból. Manapság különösen érvényes, hogy aki jól akar irányítani, annak tanácskoznia kell az emberekkel. A vezetőknek következetesen kell érvényesíteniük a szocialista igazságosságot, a munka eredményeiben való érdemleges érdekeltséget. Ez növelni fogja a vasúti munka iránti vonzalmat, s fokozza a dolgozók stabilizálását. Az átalakítás szelleméből kiindulva, amely nem tűrheti a fölösleges papírháborút, a formális hozzáállásokat, a vasutasok szocialista munkaversenyében is el kell érni, hogy az valódi küldetését szolgálja. Az újító módszerek érvényesítésének sokéves hagyományai ezen a területen is nagyobb aktivitásra köteleznek. Nagyra becsüljük a példamutató szocialista munkabrigádok és egyének törekvéseit. Külön is kiemeljük azt a törekvést, amely a munkavédelem tökéletesítésére és a munka minőségi javítására irányul. Jó eredményeket ér el például Švancer elvtárs kollektívája az olo- mouci mozdonyszínből, Nyéki elvtársé a štúrovói vasútállomásról, elismeréssel szólhatunk továbbá a Český Tešín-i vasútállomás szerelvényrendezőiről, akik egymillió vagont rendeztek át baleset és üzemzavar nélkül. Az egész társadalom köszönetét és elismerését érdemlik mindazok a kitüntetett dolgozók és szocialista munkabrigádok, akik és amelyek az idei vasutasnap alkalmából a Szak- szervezetek Központi Tanácsa Dicsőségkönyvébe kerültek. A jelenlegi időszakban, a SZISZ IV. kongresszusa előtt annak a fiatal nemzedéknek az aktivitását is értékeljük, amely a vasúti közlekedésben hozzájárul az előirányzott feladatok teljesítéséhez. A fiatal vasutasok élen járnak a tudományos-műszaki haladás gyorsabb érvényesítésében. Az összes ifjúsági kollektívát szem előtt tartva elismeréssel szólunk a Keleti Vasútigazgatóság azon fiatal dolgozóiról, akik mái* több éve gondoskodnak a TATRAN gyorsvonat példás üzemeltetéséről. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül, hogy a vasutasok kezdeményező munkájából származó vitathatatlanul jó eredmények értékét gyakran rontják le a balesetek, a fegyelmezetlenség, a munka- és a technológiai fegyelem megsértésének az esetei. Ez megköveteli, hogy hatékonyabban harcoljunk az ilyen negatív jelenségekkel szemben. Közvetlenül a kollektívákban kell elemezni a fegyelmezetlenség megnyilvánulásait, s itt kell levonni a szükséges következtetéseket is a kötelességek teljesítésének az elhanyagolásából, a szabályzatok és az előírt eljárások megsértéséből. A következő időszak feladatairól a közlekedési miniszter már beszélt. Most arról van szó, hogy a reszort mielőbb felszámolja jelenlegi fogyatékosságait, s maradék nélkül teljesítse a CSKP XVII. kongresszusának a határozatait. A vasutasok az őszi és téli szállítások igényes időszaka előtt állnak. Az emberek elégedettsége és a népgazdaság folyamatos működése érdekében idejében kell rendeltetési helyére szállítani a szenet, a répát, a burgonyát, az építőanyagokat és a többi árut. E közvetlen feladatok teljesítése nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy elérjük a 8. ötéves tervben kitűzött céljainkat.
