Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)
1987-09-26 / 226. szám, szombat
Egy hét a nagyvilágban Szeptember 19-töl 25-ig Szombat: Befejezte őszi ülésszakát a magyar Országgyűlés Vasárnap: Az Arab Államok Ligájának külügyminiszteri tanácsa döntött arról, november elején Jordániában tartják a szervezet csúcstalálkozóját Hétfő: Megkezdődött az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitája • Háromnapos hivatalos baráti látogatásra érkezett Belgrádba Gustáv Husák elvtárs Kedd: Bécsben megkezdődött az utótalálkozó újabb fordulója Szerda: Az ENSZ-ben beszédet mondott a szovjet külügyminiszter. Ugyanezen a napon találkozott Peresz izraeli külügyminiszterrel is Csütörtök: Újabb Shultz-Sevardnadze találkozó volt New Yorkban Péntek: A Biztonsági Tanács hivatalos konzultációkat kezdett a Perzsa-öbölben kialakult helyzetről Globális közügyeink Hétfőn kezdődött meg az ENSZ- közgyűlés 42. ülésszakának meghatározó szakasza - az általános politikai vita. Brazília képviselője után másodikként Ronald Reagan amerikai elnök szólalt fel, s félórás beszédének csaknem egyharmad részét az előző hét - de túlzás nélkül így is mondhatjuk: az utóbbi évek - legnagyobb politikai eseményének, a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozó szovjet-amerikai elvi megállapodásnak szentelte. Történelmi jelentőségűnek nevezte a megállapodást és arról is beszámolt, a szovjet féllel megegyeztek, növelik a diplomáciai erőfeszítéseket a kölcsönös érdekű kérdések valamennyi területén. Kijelentette, a még fennálló és bizonyára mindig is fennmaradó nézeteltérések ellenére céljuk, hogy megmutassák, Milyen lehetőségek vannak a politikai problémák békés megoldására. Beszédének ez a része a tagállamok többségének pozitív fogadtatásában részesült, ellentétben kijelentésével, miszerint nem hajlandó feladni az űrfegyverkezési programot, amely - véleménye szerint - nagymértékben javította a leszerelési perspektívákat. Nem arattak valami nagy sikert a regionális konfliktusokkal kapcsolatos állásfoglalásai sem, hiszen egyre több, a Perzsa-öböltől távol fekvő országot is mind jobban aggaszt a növekvő amerikai katonai jelenlét a térségben. Ugyanez vonatkozik a közép-amerikai helyzetre is: minden béketörekvés meghiúsul Washington makacssága miatt. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szerdai beszéde volt a hét legjelentősebb ENSZ-beli eseménye. A washingtoni tárgyalások és Reagan New York-i beszéde után az egész világ kíváncsi volt a szovjet fél nézeteire. Sevardnadze beszéde minden lényeges kérdésre kitért, az új politikai gondolkodás- módnak megfelelően összefüggéseikben elemezte korunk legégetőbb problémáit. Részletesen kifejtette a nemzetközi biztonság átfogó rendszere megteremtésének jelentőségét, indokolta szükségességét, de lehetséges megvalósításának gyakorlati módját is. Regionális problémákról szólva az Öböl helyzetével foglalkozott a legbehatóbban, s két fontos javaslatot is tett a viszály megoldására. Indítványozta, az ENSZ garantálja az öböl vizein a biztonságos hajózást, s hozzanak létre egy semleges bizottságot annak kivizsgálására, ki felelős a konfliktus kirobbantásáért. Egyébként az általános politikai vita első öt napján elhangzott felszólalások alapján megállapítható, bármely kontinens bármely országának képviselője is állt a szószéken, a beszédekbe foglalt kérdések szinte azonosak voltak, bár megítélésük különböző volt. Gyakorlatilag minden felszólaló kitért a leszerelés, a nemzetközi biztonság növelésének szükségességére, a fejlődő országok nyomasztó adósságterhére és ezzel összefüggésben a nemzetközi gazdasági rend átépítésének problémájára, valamint az immár „örökzöld“ válsággócok - Dél-Afri- ka, Indokína, Afganisztán, a Közel- Kelet, a Perzsa-öböl, Közép-Ameri- ka - problémáira. Ez utóbbi kettőre érdemes részletesebben is kitérni. A Perzsa-öböl ezen a héten is a hírügynökségi jelentések állandó főszereplője volt. A „fekete hétfő“ után jött a „fekete kedd“, s lényegében folytatható a napok sorolása. Hétfőn az amerikai flotta egyik helikoptere megsemmisített egy iráni hajót. A Pentagon szóvivője szerint a helikopter különleges berendezések segítségével - ugyanis sötét éjszaka volt - meggyőződött arról, hogy a hajó aknákat telepít. Ekkor rakétákat lőtt ki a hajóra és a fedélzeti gépfegyverből is tüzet nyitott rá. A hajó kigyulladt, 31 főnyi személyzetéből 3 tengerész életét vesztette, kettő eltűnt, a többi 26 fogságba esett. Őket a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaság képviselőinek adják át Ománban, ahonnan szabadon hazatérhetnek. Kedden újabb incidens történt: az iráni haditengerészet egy légpárnás hajója alig másfél kilométernyire megközelítette az amerikai flottaegységet, s a rádión leadott felszólítás után sem volt hajlandó távozni. Erre ágyúkból figyelmeztető lövéseket adtak le rá, ami már irányváltoztatásra kényszerítette. Természetesen az Egyesült Államok, egészen pontosan a Pentagon teljesen tisztában volt azzal, hogy ezek a lépései megtorló intézkedéseket válthatnak ki Irán részéről. Ezért a térségben teljes harckészültségbe helyezték az amerikai egységeket, s terrortámadástól tartva még a külföldön lévő amerikai diplomáciai missziókat is megerősítették. Ali Khamenei iráni elnök New Yorkban megtartott sajtóértekezletén az Egyesült Államok „legnagyobb hibájának“ minősítette a hajó elleni támadást, s kétségbe vonta az incidens amerikai magyarázását. S bár nem cáfolta, nem is erősítette meg, hogy a hajó aknákat telepített volna. Szavait az USA burkolt fenyegetésként értelmezte, s a felsorolt intézkedéseket - ha lehet - még tovább szigorította. Szerdán Weinberger hadügyminiszter is a térségbe utazott, megszemléli az amerikai flottát, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban és Bahreinben fog tárgyalni Egyre kényesebb a térség helyzete, s ezt nyilvánvalóan Washington is érzékeli. Eljárásából viszont arra lehet következtetni, hogy nem nagyon törekszik a feszültség enyhítésére, ellenkezőleg, mintha kimondottan keresné az ürügyet az Irán elleni intervencióra. Erre utal egyébként az is, hogy a csütörtöki újabb szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozón az USA elutasította Sevardnadze indítványát, hogy az ENSZ nemzetközi flottája biztosítsa a szabad hajózást az Öbölben. Közép-Amerika válságos helyzetének rendezésére irányuló törekvések is egyre-más- ra az Egyesült Államok elutasítása miatt. hiúsulnak meg. Washington ugyan üdvözölte a közép-amerikai államfők guatemalai találkozóján született rendezési tervet, de megvalósítását már a legkülönbözőbb kifogásokkal akadályozza. Salvadorban is felcsillant a remény az évek óta tartó polgárháborús konfliktus megoldására. Duarte elnök kedden bejelentette, hajlandó tárgyalni a gerillák vezetőivel. A partizánok elfogadták az ajánlatot, hiszen korábban már számtalanszor javasolták a párbeszéd felújítását. A jelentések szerint erre október 4- én kerül sor. Nicaraguában bonyolultabb a helyzet, hiszen itt a törvényes kormány külföldről, elsősorban az Egyesült Államok részéről támogatott zsoldosokkal áll szemben. A kontrák, Reagan dédelgetett „szabadságharcosai“ szinte számlálatlanul kapják a pénzt és a fegyvereket a polgári lakosság terrorizálásához és gyilkolásához, a nicaraguai gazdaságnak jelentős károkat okozó szabotázsakciókhoz. így természetes, hogy ezekkel a bandákkal a managuai kormány nem hajlandó tárgyalni, hiszen az egyenlő lenne annak elismerésével, hogy joguk van részt venni az ország irányításában. Reagan viszont éppen ezt követeli - a közvetlen tárgyalások megkezdését -, ezért nem hajlandó felújítani a nicaraguai-amerikai párbeszédet, leállítani a kontrák segélyezését, vagyis előmozdítani a nicaraguai nemzeti megbékélés folyamatát. Pedig a managuai kormány a héten is olyan intézkedéseket jelentett be, amelyek - ha nem akadályoznák megvalósításukat - nagyot lendíthetnének a megbékélési folyamaton. Daniel Ortega államfő és Tomas Borge belügyminiszter kedden jelentette be, hogy az ország egyes területein egyoldalúan tűzszünetet rendelnek el, hogy lehetővé tegyék a nemrég létrehozott nemzeti megbékélési bizottságok tevékenységének megkezdését. Ugyancsak közölték, hogy ismét engedélyezik a katolikus rádió működését és feloldják az eddig érvényes cenzúra- rendelkezéseket. Az ellenforradalmárok elvben ugyan pozitívan fogadták a lépéseket, de ismét közvetlen tárgyalásokat követeltek, ami a gyakorlatban egyenlő a tűzszünet elutasításával. Reagan elnök szerint is mindez kevés. Nem tudta ót jobb belátásra bírni Arias Costa Rica-i államfő sem. így tehát a középamerikai békés rendezés továbbra is függőben van. GÖRFÖL ZSUZSA Televíziós híd kötötte össze szerdán a moszkvai Kremlt a washingtoni Cmpttollummal. Segítségével a szovjet és az amerikai törvényhozók folytattak vitát a nemzetközi biztonság és a leszerelés kérdéseiről. Felvételünk a Kremlben készült. (Telefoto: ČSTK) Atommáglya, felfutó ár és egyebek Világunkra jellemzők a folytonos változások. Az emberek túlnyomó többségét sok minden érdekli, mindig többet és többet akarnak látni, ismerni, tudni. Ezért rendszeresen figyelemmel kísérik a napisajtó híreit, beszámolóit, sót szakcikkeit is. De tekintsünk csak vissza egy pillanatra a múltba. A történelemben, a gazdasági és a politikai életben lezajlott eseményekről, illetve a bekövetkezett változásokról az emberek különböző korokban különbözőképpen fejezték ki mondanivalójukat. Első szöveges nyelvemlékünkben, a Halotti Beszédben még ilyen szavakat találunk: Latiatuc feleim ... mic vogmuc. Isa pur ... - mai magyar nyelven: Látjátok feleim... mik vagyunk. Bizony por... Olvasóink közül évi szabadságuk idején bizonyára sokan járták nyitott szemmel az országot. Barangolásuk közben tekintetük itt-ott nyilván megakadt az elmúlt századokra emlékeztető olyan magyar nyelvű feljegyzéseken, amelyek az akkori idők nagyjaira vagy valamilyen nevezetes eseményére hívják fel figyelmünket. Néha előfordul, hogy első olvasásra nem is értjük meg mindjárt a magyar szöveg minden szavát, ha azt még azokban az években vésték valamely hires vár, kastély vagy más, nem mindennapi építmény falába, amikor a letűnt kor krónikása így számolt be az utolsó összecsapás kimeneteléről: A bátor hadfiak, holott kevesen valának, kirohanának a várból az ellenre, és immáron nem láták többé a kikelet szépségit, lón azon napon dicsó haláluk... A 300-400 évvel vagy még több évszázaddal ezelőtt leírt magyar nyelvű szövegekben vannak olyan szavak, amelyek részben megváltoztak, ma már más alakban fordulnak elő, vagy esetleg egyáltalán nem használjuk őket (hadfi = katona, ellen = ellenség, immáron = már, kikelet = tavasz), az igealakokat pedig már más formában használjuk. Mivel a világon sok minden, ami körülöttünk van, fokozatosan, sőt nemegyszer elég gyorsan megváltozik, a nyelvnek is alkalmazkodnia kell a változásokhoz. A társadalmi rendszer megváltozása következtében nálunk egyes szavak fölöslegessé váltak, „kimentek a divatból“, és lassan eltűnnek majd a feledés homályában, mint például az alamizsna, árvaház, béres, cseléd, éhbér, házmester, inas, jószág- igazgató, koldus, koldusbot, mosónő, napszámos, zsellér szavak, vagy a szókapcsolatok közül a csődbe megy, megszakad a munkában, váltót hamisít, amelyek már csak a tőkés államokban ismertek. Ugyanakkor - elsősorban a technika rohamos fejlődésének köszönhetően - igen sok új szó és kifejezés került a nyelvbe. Egyikmásik új szavunkról, ha első alkalommal találkozunk vele, nem mindig tudjuk, mit is jelenthet pontosan. Ha például ezt a mondatot látjuk az újságban: A tudósokat állandóan foglalkoztatja a kérdés, hová rejtsék biztonságosan az atommáglyák hulladékait - csak sejtjük, hogy az atommáglya szó az atomenergia-iparral kapcsolatos, az atomso- rompó-egyezmény nyilván az atomerőnek életet pusztító felhasználását hivatott megakadályozni. Egyes szavak jelentése bővült. Valamikor lebontáson mindenki azt értette, hogy egy düledezó vagy valamilyen komoly ok miatt használhatatlanná vált épületet lebontottak Napjainkban a nagyobb munkahelyek lebontják a jóváhagyott határozatokat, vagyis feladataikat a határozatoknak megfelelően tervezik. Az új találmányokkal, a sorozatban kigondolt és megvalósított gazdasági, közéleti, politikai és társadalmi újításokkal kapcsolatban az utóbbi években százával születtek új szavak: képtávíró továbbítja az érdeklődésre számot tartó eseményekről készített felvételeket, a sugárhajtású repülőgépek néhány óra leforgása alatt a legtávolabbi országokba is eljutnak, a számítógépek az ember legsokoldalúbb segítőtársai lettek. Ha élmunkásról, közönségszolgálatról, munkaversenyról, népgazdaságról, nómozgalomról, olvasótáborról, önelszámolásról, űrhajózásról, vándorzászlóról, erdőgazdasági társulásról, melléküzemági termelésről, szabadidőruháról hallunk vagy olvasunk, hogy csupán néhány gyakrabban előforduló „újszülött“ szót, szókapcsolatot említsünk, már jóformán senki sem töri a fejét, vajon mit is jelenthetnek ezek a szavak. Persze nem mindig ilyen egyszerű a dolog, mert nem minden új szó értelme világos magyarázat nélkül. Különös szó például a munka- védelem. Ez ugyanis nem a munka védelmére vonatkozik, hanem azoknak a rendszabályoknak és biztonsági intézkedéseknek az összességét jelenti, amelyek a munkát végző dolgozók testi épségének a megvédését célozzák. Az egészségnevelés sem azt jelenti, hogy az egészséget valamiféle nevelési módszernek vetjük alá, hanem azt, hogy egészséges életmódra nevelünk. Föltétlenül „kulcs"-ra van szükség a következő mondat megfejtéséhez: Ha idejében gyártják az új terméket, akkor felfutó árban vihető a világpiacra. Közgazdasági nyelven a felfutó ár bizonyosfajta első termék ára, amely a gyártónak eleinte nagyobb nyereséget biztosít, mint az évekkel korábban „befutott“ termékek. HASÁK VILMOS ÚJ SZÚ 4 1987. IX. 26. Mi a különbség? A rendőrfőnök egy gyanútlan civilt küldött megfigyelőnek a ház elé, ahol az ellenállók gyűléseztek. Nos, ebben a mondatban valami baj van a gyanútlan melléknévvel, hiszen annak a jelentése: aki nem gyanakodik, aki semmi rosszat nem sejt. A rendőrfőnök aligha azért küldte megfigyelőnek a maga polgári ruhás emberét, hogy az ne gyanakodjék, hanem azért, hogy ó ne keltsen gyanút, vagyis ne vonja magára a házban gyűlésezók figyelmét. Helyesen tehát nem gyanútlan civilt küldött a rendórparancsnok a megfigyelendő ház elé, hanem egy gyanút nem keltő civilt, pontosabban egy polgári ruhás rendőrt vagy detektívet. Virágos nyelven közölte vele barátnője titkos üzenetét. Ebben a mondatban is egy úgynevezett szótóvesztés fordul elő, mert hiszen a virágos nyelv egészen mást jelent, mint a mondatba illő virágnyelv. A virágnyelv összetett főnevünk első jelentése: az udvarló közeledésnek az a módja, amikor valaki virágokkal vagy ezek nevével fejezi ki érzelmi mondanivalóját. Második jelentése: titkolózás, óvatosság céljából, esetleg tapintatból célzásokkal, képekkel vagy valamilyen jelképes eszközzel élő kifejezésmód. Esetünkben tehát virágnyelven adták át a titkos üzenetet, nem virágos nyelven. A virágos nyelv, virágos beszéd ugyanis díszítőelemekkel cifrázott, cikornyás, esetleg költői képekkel ékes nyelvet, beszédmódot jelent, mely aligha alkalmas titkos üzenetek közvetítésére. MAYER JUDIT