Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)
1987-09-25 / 225. szám, péntek
ÚJ szú 5 1987. IX. 25. \ Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Új munkamódszerek a nemzeti bizottságok tevékenységében IBIMMÉ I fl TŰRVÉMYwlxlMm f TERVEZETEKRŐL Ne rontsuk el azt, ami jó A törvénytervezetben mindenre felfigyeltem, ami az eddigi gyakorlathoz viszonyítva új, s ami alapvetően megváltoztatja a helyzetet a vállalatok irányításában. Elsősorban a vállalati önállóság kérdésével szeretnék foglalkozni. E fogalom alatt a vállalat döntési jogkörének széles területét értem a termelési-gazdasági és szociális tevékenység minden szakaszán, vagyis a termelési és kutatási irányzatok és a beruházási célok megválasztásában, a kereskedelmi tevékenység fejlesztésében, valamint a saját források elosztásában a bővített újratermelésre, a keresetek növelésére és a szociális program megvalósítására. Mindezt azonban a törvény- tervezet ide vonatkozó 6. cikkelye nem tartalmazza elég részletesen. Feltételezem azonban, hogy a vita alapján ez a rész is konkrétabb megfogalmazást fog kapni. Kétségeim vannak azzal a kitétellel kapcsolatban is, mely szerint „a vállalat tevékenységét vagy területi ilietékességét csak külön előírásokban meghatározott feltételek szerint lehet korlátozni, vagy abba beleavatkozni." Ezt a rendelkezést a törvénytervezetben olyan kibúvónak tekintem, amely árthat a jó ügynek, megcsorbíthatja a vállalatok önállóságát és jogkörét, amint az a múltban meg is történt, hiszen ezeket az előírásokat úgy is meg lehet fogalmazni, hogy aztán a vállalat jogköre csupán papíron marad. A törvénytervezet ugyanakkor számos vonatkozásban kedvező feltételeket helyez kilátásba a dolgozók alkotó kezdeményezésének a fejlesztéséhez, a szocialista vállalkozás alapelveinek gyakorlati érvényesítéséhez, mégpedig a vállalat szervezeti szabályzatában meghatározott keretek között. Nagyon helyesnek tartom továbbá az egységes fejlesztési alap kialakításának a gondolatát is, amely összevonja az eddigi alapokat, mégpedig a beruházási, a műszaki-fejlesztési alapot, a javítások és a készletek alapját. Az olyan méretű kohászati vállalatnál, amilyen például a Kelet-szlovákiai Vasmű, a termelési folyamatok korszerűsítéséhez jelentős pénzügyi forrásokra van szükség, s ezeket az említett alapokból fedezzük. Az egyes terjedelmesebb akciók finanszírozásához az említett alapok mindegyikéből merítünk, a korszerűsítéssel összefüggő főjavításokra például a javítási alapból is, s ha e források valamelyike kimerül, az az egész akciót lefékezi, annak ellenére, hogy más forrásokból elegendő pénz áll rendelkezésre. Az egyes források közti átutalásra ugyanis nincs lehetőség, s ugyanúgy az egyes akciók pénzügyi forrásait sem lehet egymással helyettesíteni. Pozitívan értékelem a törvénytervezetnek azt a rendelkezését is, mely szerint az elvonások és adók kiegyenlítése után visszamaradó felhasználható nyereséget önállóan használhatja fel, és azt nem lehet elvenni tőle. Véleményem szerint ez a rendelkezés a vállalati kollektívát és vezetőit a tartalékok mozgósítására, a felhasználható nyereség maximális növelésére fogja vezetni. Az azonban, hogy a jelenlegi helyzethez viszonyítva milyen mértékben növekednek majd az önfinanszírozás pénzügyi forrásai, számos, egyéb körülménytől is függ, többek között attól, hogy milyen új normatívumok fogják szabályozni az elvonások rendszerét. Nincs kizárva az sem, hogy az önfinanszírozás pénzügyi forrásai esetleg beszűkülnek, de ugyanakkor a felettes szervek nem fognak évente változtatni az előírásokon, s a terven felüli nyereség döntő részét sem vonhatják el az évi gazdasági zárómérlegek elkészítése során, ahogy az eddig rendszeresen megtörtént. Az is kedvező változtatásnak számít, hogy az egyes vállalati alapok maradványértékeit korlátozások nélkül át lehet vinni a további naptári évekbe. JOZEF LEŠČIŠIN, mérnök, docens, kandidátus, a Kelet-szlovákiai Vasmű gazdasági igazgatóhelyettese A törvénytervezet színvonalasabb munkához vezet Figyelmesen végigolvasva a központi szervek által nyilvános vitára bocsátott törvénytervezetet az ipari, a fogyasztási és a lakásszövetkezetekről, saját területünkből kiindulva úgy gondolom, hogy legfontosabb feladatunk a szövetkezeti szolgáltató tevékenység színvonalának, rugalmasságának a javítása. örömmel olvastam azt a részt, mely szerint a szövetkezetnek gondoskodnia kell a tagság és az alkalmazottak szakmai és politikai színvonalának emeléséről. A mi részlegünkön csak egyetlen szakképzett munkaerő van, a többi hat betanított dolgozó. Egyik munkásunkat elküldtük egy négyhetes tanfolyamra, de mint utólag kiderült, ehhez nem voltak meg a feltételei, nem volt meg az előírt négyéves gyakorlata. Nem fér hozzá kétség, hogy a színvonal emelésének egyik alapvető feltétele a dolgozók szakképzettségének állandó növelése, olyan értelemben is, hogy a szakképzett dolgozók nagyobb segítséget nyújthassanak a betanított munkásoknak, akiktől szintén függ az értékes alapanyagok hasznosítása. A mi szempontunkból különösen előnyös a Törvénytervezetnek az a pontja, melynek értelmében a szövetkezet feladatainak teljesítésére munkaviszonyt köthet olyan dolgozókkal, akik nem tagjai a szövetkezetnek. Részlegünkön munkaerőhiánnyal küzdünk, s már eddig is alkalmaztunk nem szövetkezeti tagot, például egy kőművest. Eddig úgy jártunk el, hogy az egyhónapos próbaidő után öt-hat hónapon át a dolgozó már tagsági illetéket is fizet, bár még nem tagja a szövetkezetnek. Fél év eltelte után maga dönthet arról, hogy tagjává válik-e a szövetkezetnek, vagy nem. Felfigyeltem arra a részre is, amely megfogalmazza, hogy a szövetkezetek gazdasági és társadalmi tevékenységükben állami vállalatokkal és más szervezetekkel is együttműködhetnek, hogy minél jobban kielégítsék a társadalom szükségleteit. Májustól október végéig nagyon sok megrendelést kapunk. A téli hónapok nálunk „uborkaszezont" jelentenek. Ilyenkor szívesen tennénk eleget egyes vállalatok megrendeléseinek. A munkatermelékenységet növelnénk annak a paragrafusnak a megtartásával, mely azt szögezi le, hogy a szövetkezet elsőrendű kötelessége gondoskodni a termékek, a munka és a szolgáltatások minőségi fejlesztéséről, valamint a pótalkatrészekről, a karbantartásról és a javítómunkálatokról. Részlegünkön ugyanis nem megfelelő az alapanyag-ellátás. Sokszor hónapokig várunk a műkőre. Ugyanígy gondjaink vannak a cementellátással. Gyakran kapunk csomós, elöregedett cementet, amit nem tudunk használni. A megrendelést telefonon előre megbeszélem, elküldöm a megrendelőlapot, amit válasz nélkül hagynak. Részlegünknek van saját kocsija, de szövetkezetünk vezetősége nem tudja biztosítani, hogy jni magunk végezzük a szállítást, mert ezért alkalmazottainkat a szövetkezet nem tudja kellőképpen megfizetni. Részlegünkön fokozatosan igyekszünk növelni a bér és a prémium azon részeinek szerepét, amelyekben kifejezésre jutnak a dolgozók tényleges érdemei. Az érdemek elvének megtartása érdekében naponta vezetek feljegyzéseket az egyes alkalmazottak munkavégzéséről, hogy reális objektív legyen az elosztás, a javadalmazás. Remélem, az új törvény benevezése valóban hatékonyabbá, gazdaságosabbá teszi munkánkat, tagjaink és az egész társadalom érdekeinek megfelelően. TÁNCZOS MAGDALÉNA, a piešťanyi Tvorba ipari szövetkezet dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) részlegének vezetője A Kassa (Košice)-vidéki járásban a nemzeti bizottságok arra törekednek, hogy a lakosság elégedettsége legyen munkájuk eredményességének a mércéje. Ezt segítik elő a képviselők pártcsoportjai és a vezetó beosztásban dolgozó kommunisták. Tavaly az általános választások során csaknem kétezer képviselőt választottak meg. Mind járási, mind városi és községi szinten sok fiatal képviselő először kapott ilyen komoly megbízatást, a vezető tisztségviselők egy része is most került először igényes és felelős beosztásba. Figyelembe véve a nyolcadik ötéves terv és a választási programok igényes feladatait, szükségesnek tartjuk az újabb és hatékonyabb munkamódszerek alkalmazását. A pártszervek és szervezetek szem előtt tartják ,,A nemzeti bizottságok vannak a népért és nem a nép a nemzeti bizottságokért" gottwaldi gondolatot. Csökkenteni kell az adminisztrációs munkát, hogy több idő jusson az emberek között végzett közvetlen tevékenységre. Bizonyos áttekintést kell nyerni arról, melyik családnak mi a követelménye, mit bírál, mivel nincsen megelégedve, de arról is, hogyan kapcsolódik bele a problémák és egyéb dolgok intézésébe. A nemzeti bizottságok képviselői és alkalmazottai tudatába igyekszünk belevésni azt, hogy egyre nagyobb teret kell kapni a lakosság becsületes kezdeményezésének, fokozatosan meg kell változtatni a nemzeti bizottságok üléseinek és a nyilvános gyűlések tartalmát és tökéletesíteni a képviselők munkáját. Ez természetesen új munkamódszereket követel meg. Fel kell számolni mindazt, ami fölösleges, ami nem szolgálja az irányítást, nem feltétlenül szükséges a nyilvántartáshoz és sok esetben inkább az emberekkel való személyes kapcsolatot pótolja. Járásunkban a városi és a helyi nemzeti bizottságok az eddiginél nagyobb felelősséget vállalnak a helyi gondok megoldásáért mint eddig. Több helyen már főiskolát végzett tisztségviselők vannak, túlsúlyban vannak a középiskolát végzettek, így nem kell őket feltétlenül a járási nemzeti bizottság részéről kézen fogva vezetni. Ezért a jnb aktivistáit csak oda kell elküldeni, ahol új tisztségviselők vannak, vagy pedig ahol a tisztségviselők csupán főfoglalkozásuk mellett gyakorolják tisztségüket. Azt tervezzük, hogy az aktivisták intézményét teljesen megszüntetjük, mert ez bizonyos mértékben pazarlást jelent. Munkahelyén mindenkinek meg kell birkóznia feladataival, hiszen a havi értekezleteken egyértelmű utasításokat és eligazításokat adunk. Sok gondot fordítunk a képviselői napok hatékonyságának növelésére. Eddigi eredményeink nem kielégítőek. Azt akarjuk, hogy elmélyüljön a választók és a képviselők kapcsolata, és így a mindennapi kérdéseket közösen oldják meg, s csak ha szükséges, akkor kerüljenek az ügyek a vezetők illetve a szervek elé. Ezzel kapcsolatban arra ösztönözzük a képviselőket, hogy követeljenek mindenről részletes tájékoztatást, ismerjék a tervfeladatokat, a nemzeti bizottság lehetőségeit, ha kell, gyakrabban kérjenek a plenáris üléseken felvilágosítást és magyarázatot a tisztségviselőktől, osztályvezetőktől. Járásunkban 104 község és város van, melyekben két városi és 90 helyi nemzeti bizottság működik. Nyolc központi községünk van, ahol a nemzeti bizottságok nagyobb jogkörrel és szélesebb hatáskörrel vannak felruházva. A két városban és nyolc központi községben él a járás lakosságának csaknem 40 százaléka, s ezért a jnb megkülönböztetett figyelmet szentel irányításuknak. Nagyon bevált, hogy a nemzeti bizottságok plenáris ülésein s a nyilvános gyűléseken részt vesznek a jnb tisztségviselői és a szakosztályok vezetői. Ez lehetővé teszi, hogy válaszoljanak a hozzászólásokra, javaslatokra vagy bírálatokra. Ezzel is csökken a papírmunka, hiszen a hozzászólásokat nem kell a járásra előterjeszteni, ott nyilvántartásba venni, aztán írásban válaszolni. Szeretnénk elérni, hogy a helyi szervek vezetői nagyobb felelősséggel válaszoljanak a felvetett kérdésekre, azokra is, amelyek esetleg kellemetlenek Meg kell magyarázni azt is, hogy jelenleg egyes követelményeknek miért nem tudunk eleget tenni. A jnb pártgyűlésein és szakszervezeti gyűlésein támogatjuk azt a kezdeményezést, hogy mindenki gyorsan, rugalmasan, jól, felelősen dolgozzon. Ne számoljon azzal senki, hogy majd az alosztályvezető, a főosztályvezető, a titkár vagy az elnök mondja ki helyette a bonyolult ügyekben a végszót. ' Olyan intézkedést is tettünk, hogy egy ügyben több mint kétszer senkinek se kelljen kilincselnie a nemzeti bizottságon. Először akkor, amikor elmondja az előadónak mit szándékozik intézni s ekkor megkapja a pontos felvilágosítást, milyen okmányok szükségesek stb. Másodszor akkor, amikor ezen okmányokat behozza - s aztán már csak várnia kell a postán érkező végzést. Ezen a téren haladást értünk el, a panaszok száma csökkenőben van. Helyesnek és hasznosnak tartjuk azt a gyakorlatot, hogy a jnb vezetői időnként találkoznak a felsőbb szervek képviselőivel. Kölcsönösen tájékozódnak a feladatokról, megegyeznek a megoldásban. A személyes találkozások nagyon pozitívan értékelhetők - így van ez Szepsiben (Moldava nad Bodvou), Medzeven (Me- dzev) Nagyidán (Veľká Ida), Tornaváralján (Turnianské Podhradie) és másutt- a városok és községek fejlődésének elősegítésében. Nagyon eredményes az együttműködés egyéb szervek és szervezetek vezetőivel olyan problémák megoldásában, mint az ivóvízellátás, a környezetvédelem, az üdülőközpontok létesítése, a komplex lakásépítés, a műemlékvédelem. A képviselőket tevékenyebb munkára ösztönzi a konkrét feladatok meghatározása. Az utóbbi hetekben járási szinten megszüntettünk néhány olyan tanácsadó bizottságot, amelyek tulajdonképpen csak helyettesítették az egyes szakosztályokat. Elhatároztuk, hogy a nemzeti bizottságok plenáris ülésein csak három - négy problémával fognak foglalkozni, és több írásbeli beszámolót szóbeli beszámoló vált fel. Ez még nem mindig sikerül. A nemzeti bizottságokon dolgozó kommunisták tudatában vannak annak, hogy társadalmunk jelenlegi fejlődési szakasza új tetteket követel meg. Olyan folyamat megy végbe, amelyben nincs helye a mgradi nézeteknek, figyelembe kell venni a változó feltételeket, el kell sajátítani az új munkamódszereket, utat nyitni a kezdeményezésnek és cselekvésnek. OROSZ ANDRÁS, a Jnb titkára KÉRDÉSEK - VÁLASZOK • KÉRDÉSEK - VÁLASZOK Ésszerű hitelpolitikával Gazdasági és szociális fejlődésünkben az elmúlt néhány évben olyan változásokra került sor, amelyek szükségessé teszik, hogy felszámoljuk a helyenként még érvényesülő extenzív gazdálkodást, az eddiginél hatékonyabban használjuk ki a tudományos-műszaki haladás eredményeit, intenzivebben kapcsolódjunk be a nemzetközi munkamegosztásba, főleg a szocialista gazdasági integrációba. Ezeket a célkitűzéseket csak úgy érhetjük el, ha jobban kihasználjuk a szocializmus nyújtotta előnyöket, az eddiginél nagyobb teret biztosítunk a dolgozók kezdeményezésének, növeljük az irányítás színvonalát és elmélyítjük a szocialista demokráciát. Mindez együttvéve azt jelenti, hogy minőségi szempontból kell átalakítani a gazdasági mechanizmust. E stratégia megvalósításának jelentős részét képezi az állami vállalatról szóló törvény tervezetének előkészítése és jóváhagyása A törvénytervezet 13. cikkelye - mely a vállalat pénzügyi helyzetét tárgyalja - kimondja, hogy az közvetlenül kapcsolódik többek között a Csehszlovák Állami Bank kirendeltségeihez. A vállalat tevékenységének finanszírozásában a bank korábban is jelentős szerepet játszott. Milyen minőségi változásokat ígér a törvénytervezet a gazdasági szféra e két jelentős szubjektumának kapcsolatában? - kérdezzük Dušan Paulík mérnöktől, a Csehszlovák Állami Bank bratislavai főigazgatóságának vezérigazgató- helyettesétől.- Az állami vállalatról szóló törvénytervezet az ország további gazdasági-szociális fejlődése szempontjából nagy jelentőséggel bír - állapítja meg a vezérigazgató-helyettes. - Az eddiginél egyértelműbben határozza meg a vállalatok népgazdaságban elfoglalt helyét és funkcióját, pontosan megállapítja azok kötelességeit és jogait. A vállalat a törvény értelmében önállóan dönt a termelési programról, a termékek értékesítéséről, valamint arról, milyen forrásokból finanszírozza majd tevékenységét és mire fordítja a felhasználható nyereséget, hogy gazdálkodása a lehető leghatékonyabb legyen. A bank szempontjából mindez nagyon lényeges, mert jelentősen növeli a vállalat munkájának hatékonyságát, s egyúttal javítja fizető- és hitelképességét. Ezzel összefüggésben ki kell emelni a 16. cikkelyt, mely kimondja, hogy a vállalatok által létrehozott alapok eszközeit nem lehet elvenni. A bank számára ez rendkívül fontos, mert amennyiben a vállalat hatékonyan dolgozott nem igényel hitelt, vagy ha mégis szüksége van rá, rövidebb időn belül fizetheti azt vissza.- Ezáltal a vállalatok szempontjából nyilván megváltozik a hitelek szerepe és funkciója is.- Kétségtelen, hogy a jövőben megszilárdul az érték-kategóriák szerepe. Idáig - bár erről nem szívesen beszélünk - a hitel a finanszírozás folyamán jobbára kiegészítő forrásként szerepelt, s a többi pénzügyi kategória is általában csupán pasz- szívan tükrözte a gazdasági folyamatokat. Ezután azonban valamennyi kategóriának az újratermelés aktív tényezőjévé kell válnia. Hitelt elvben csak a tevékenység hatékonyságától és a vállalat anyagi helyzetétől függően folyósítunk.- Milyen változások várhatók a bank szervezésében és irányításában a vállalati törvény hatálybalépésével?- A továbbiakban a bank munkája a szocialista vállalkozókészség elve szerint alakul. Arra törekszünk, hogy hitelforrásainkat a lehető leghatékonyabban használjuk fel. Ügyelünk arra, hogy a folyósított hitelek a lehető leggyorsabban és a legrövidebb időn belül megtérüljenek. A gazdaságtalan tevékenységek finanszírozására semmilyen körülmények között sem nyújtunk hitelt. Természetesen mindennek alapvető feltétele, hogy a vállalatok az önelszámolás elvei alapján gazdálkodjanak. A jövőben minőségi változásokra kerül sor ellenőrző munkánkban. Ezentúl a vállalat gazdálkodását elsődlegesen a hitelek visszatérítése szempontjából elemezzük. A korábbi ellenőrzések helyett alaposabban vizsgáljuk azt, hogy hitelképes-e a vállalat, meg vannak-e a lehetőségei a folyósított hitel hatékony fel- használásának és meghatározott időben történő visszafizetésének. Ezeknek a változásoknak, illetve a kétszintű irányítás létrehozásának megfelelően megváltozik az egyes osztályok funkciója, a bank pénzteremtő funkciója jelentősen elkülönül az általános hitelnyújtástól és lényegesen megváltozik járási fiókintézeteink küldetése és feladata. Végezetül még hozzá kell tennem, hogy a törvénytervezet önmaga nem old meg semmit, de teret ad az új gazdasági szabályozók funkcionálásához. S mivel a feladat - a gazdasági mechanizmus átalakítása - rendkívül bonyolult, egyik napról a másikra nem várhatunk csodát. Hosszantartó folyamatnak nézünk elébe, melynek során valamennyiünk aktív hozzáállására van szükség. KOVÁCS EDIT
