Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)
1987-08-04 / 180. szám, kedd
ÚJ szú 5 • 1987. VIII. 4. Gabčíkovo - Nagymaros Nagyberuházás a tények tükrében Mindezidáig a térképen a Duna legnagyobb szigetének, a Csallóköznek déli részén csak keveset látni a születőfélben lévő változásokból. Ennek ellenére Vladimír Lokvenc, a CSSZSZK és az SZSZK kormánybiztosának szavai szerint a Gabčíkovo-Nagymaros vízi erőmű építésén ,,minden a közösen jóváhagyott terveik szerint halad“. Csaknem 16 kilométer hosszan elkészült a négy kilométer széles körtvélyesi (Hrušov) tározó csehszlovákiai oldalának töltése, Gabčíkovóban szemlátomást ,,nő“ az erőmű blokk, a nyolc kilométer hosszú alvízcsatornán a munkálatok felét elvégezték, Palkovičovónál megerősítették a gátakat... Nemcsak rajtuk múlik Vezessünk óvatosabban, körültekintőbben így kezdi írását a Rudé právóban Jaroslav Kojzar, aki e nagyberuházást kifogásoló nyugat-európai kijelentésekre reagálva az iménti eredmények alapján a következőképpen folytatja válaszát: Semmi sem indokolja annak a tervnek a pillanatnyi megváltoztatását, amely 1990. március 1-re teszi az első hajó áthaladásának időpontját az újonnan létesülő vízi úton. Európa egyik legnagyobb beruházása a tervek szerint halad. Általa sok minden megváltozik. Több elektromos áram juthat el a fogyasztókhoz, nem kell majd félni időről időre a Duna vizétől, amelyet így kordában tart az ember, hogy őt szolgálja, s nem fog elsöpörni mindent, ami az útjába kerül. Mintha éppen ezért lenne any- nyi ellenzője e nagy létesítménynek éppen azokból az országokból, amelyek a Dunán eddig 29 vízi erőművet építettek fel anélkül, hogy hangoztatták volna: megváltoztatják és kedvezőtlenül befolyásolják a természeti környezetet. Milyen állítólagos perdöntő „érvekről" van szó? Idézünk néhányat közülük. Wochenpresse (Bécs): „Ha minden jól sikerül, végső soron csak a környezetet teszik tönkre. Ha valami történne, elpusztul Magyarország egész nyugati fele.“ A Reuter hírügynökség a Duna- körnek, az ún. magyar természetvédő csoportnak a véleményét idézi: „A szomszédos országok természeti érdekeinek figyelembevétele nemcsak a nemzetközi jog kötelessége, hanem egyúttal etikai kötelesség is.“ Die Welt (NSZK): Csehszlovákia ily módon akarja megoldani annak a magyar nemzeti kisebbségnek a kérdését, amely a határ közvetlen közelében él. Ezt a kisebbséget áttelepítenék az ország belsejébe azzal az indokkal, hogy a magyar községek az erőműépítés útjában állnak.“ Wiener (Bécs): ,,... Nemcsak az ország legnagyobb rétjeit teszik Finom falatok, hűsítő üdítők nagy választéka, ízléses belsótér jellemzi az egy hónapja megnyílt hroboňovói Kukorica Csárdát - állították ismerőseink lelkesedve, s nem felejtették el hozzátenni, ha arra visz az utunk, térjünk be oda mi is. S amikor a múlt hét végén arra jártunk, meggyőződhettünk az állítás valódiságáról. Török József mérnök, a Kukorica Csárda vezetője készségesen mutatta be a Jednota új vendéglátóipari egységét.- Két és fél év alatt épült fel a csárda, de sajnos, a parkoló az átadásig, június 26-ig nem készült el. De egy-két hét kérdése csupán, s minden úgy lesz, ahogy annak lenni kell. A parkoló fontos része a csárdának, ötven személyautó, több autóbusz, teherautó befogadására lesz alkalmas - nézett körül a napernyőkkel teli teraszról, s hozzátette, a harminc férőhelyes teraszon is készek már a vendégek fogadására. A hangulatos kávézó, a 45 személyes kisterem (amely egyben étterem is) és a nagyobb, hatvanszemélyes étterem kellemes pihenést nyújt az autózástól elfáradt utasoknak. A vendégek tizennégy tizenöt féle üdítőből, s a másodosztályú étterem számára előirt ételek gazdag választékából - frissensül- tekből éppúgy mint a napi ajánlat ételeiből - gond nélkül tudnak választani.- A napi ajánlatunk olcsóbb ételekből áll, de aki egyszer megkóstolta főszakácsunk, Vontszemú András ételkülönlegességeinek valamelyikét, biztosan elégedetten távozik. A Kukorica Csárda reggel 10-től este 10-ig tart nyitva, s minden pénteken éjfélig zeneszóval is szórakoztatja a környékről érkezőket éppúgy, mint az átutazókat. A csárda jelenlegi napi bevétele 7-8 ezer kötőnkre, hanem Európa legnagyobb ivóvíz készleteit is... A talajvízszint csökkenése a mezőgazdaságnak évente 100 milliós károkat okoz.“ Mit szóljunk ezekhez az állításokhoz? Mi az igazság? Kezdjük a talajvízzel, és adjunk szót a szakembereknek. A szerző a továbbiakban először dr. Peter Danišovičnak, a bratislavai Hydroconsult munkatársának az Új Szóban közölt cikkére hivatkozik, aki a talajvízzel kapcsolatban többek között így ír: „A Duna menti térségekben a talajvíz ezidáig különböző mélységekben fordul elő, és jelentős eltéréseket mutat. A száraz években, amikor a Duna vízszintje nagyon alacsony, a talajvízszint is nagyon lecsökken, a talaj nedvessége a párolgás és a növények élettani működése révén használódik el. Ilyenkor szárazság és aszály pusztít. Ellenben amikor a Duna vízszintje már nyáron nagyon magas, a vízelvezető csatornák a Csallóközben nem tudják levezetni az átszivárgó vízmennyiséget. Nagy területeket borít el a víz, az alacsonyabban fekvő területek víz alá kerülnek... Ha az építkezés befejeződik, a vízmelléki térségek talajvízszintje megállapodik, nem mutat majd olyan nagy ingadozást, mint eddig. A Felső-Csallóközben a víztározóból átszl 'árgó vízmeny- nyiség következtében a talajvízszint egy, sőt három méterrel emelkedik, ami különösen a Duna menti erdőknek kedvez, amelyek itt korábban kiszáradtak. . . A Csallóköz középső részén csökken a talajvízszint. E területnek azonban ez javára válik. Ezidáig ugyanis a gyakori belvizek levezetésére csatornahálózatot kellett létesíteni. A térség többi területein a talajvíz megközelítően az eddigi átlagos szinten marad.“ Kovács György, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a budapesti Vízgazdálkodási Kutató Intézet dolgozója: a felszíni vizek nem fenyegetik a felszín alatti vizeket. A főmeder - a vízszint szabályozása után - nem növelni, harona, ebből 2-3000 korona az ételeladásból származik. Sok ez, vagy kevés? - kérdeztük vendéglátónktól.- Az egy hónapi üzemelés eredményeiről nehéz véleményt mondani. Sem az autósok, sem a helybeli lakosok még nem szokták meg, hogy vagyunk. Sőt, a húszfőnyi Várják a vendégeket személyzet is csak most kezd összeszokni, s együttesen tanuljuk a vendéglátás mikéntjét. Két műszakban váltjuk egymást, s míg a reggeli munkakezdés nem jelent gondot a környékbelieknek, a zárás után már nincs autóbuszjárat sem Nagy megy er (Calovo) sem Dunaszerdahely (Dunajská Streda) felé. Persze megoldottuk a kérdést, az autós kollégák szívesen segítenek munkatársaikon. A csárda vezetője elmondta, ellátási gondjaik nincsenek, s készségesen vezetett végig az alagsori raktárokon és a korszerűen berendezett konyhán. Beszélgetésünk ideje alatt több autó állt meg a csárda előtt, s vendégekkel telt meg nem kiegyenlíteni fogja a talaj víztartalmát.“ A második kérdés - az erdő. Adjunk szót újra a szakembereKnek, ezúttal Petrasovics Imrének, a gödöllői Agrártudományi Egyetem professzorának: „Az erdészeti szakemberek véleménye szerint szinte teljes bizonyossággal állítható, hogy a Szigetköz erdeinek sűrűsége és hozama a partmenti részektől eltekintve lényegében nem változik“. A továbbiakban: „A Dunában a haltenyésztés hidrobiológiái feltételei a vízlépcső felépítése után Nagymaros fölött minden valószínűség szerint javulni fognak.“ Mindkét megállapítás érvényes a Csallóközre is. Mit fűzzünk még hozzá a fentiekhez? Elég további szakemberek véleményére hivatkozni. Például Láng Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának véleményére: ,,.. .már most határozottan ki merem jelenteni, hogy a Gabčíkovo és ■ Nagymaros között épülő vízi erőmű nem okoz a környezetben olyan jelentős károsodást, amelyet megfelelő szakértelemmel nem lehetne megakadályozni..." A továbbiakban hivatkozik a szerző Jan Vyskočilnak, a Kvéty című hetilapnak adott nyilatkozatára. A szakember a vízlépcsőrendszer kormánybiztosának hivatalában dolgozik. Jan Vyskočil többek között kijelentette: „Az eredeti meder nem tűnik el, nem növi be sűrű növényzet, rendszeresen tisztítani fogják, és mintegy ötven köbméter másod- percenkénti vizbőséggel folyik majd benne a víz (a szakemberek ma már ennél magasabb vizbőséggel számolnak. - Jaroslav Kojzar megj.). Azzal számolunk, hogy a régi medret (és néhány oldalágat) több helyen gáttal zárunk le, hogy a víz eljusson a holtágakba is." És még egy vélemény: „Szakmai körökben megvitattunk valamennyi vitás kérdést, és arra a megállapításra jutottunk, hogy a vízlépcsőrendszer megvalósítása mindkét fél érdeke, tehát a mi nemzeti érdekünk is, és csakis ilyen együttműködés során érhetjük el a Dunának, mint nemzeti kincsünknek kiaknázását...“ Mindezt Havas Péter, a dunai vízlépcső- rendszer magyar kormánybiztosa jelentette ki. Fölösleges lenne tovább folytatni. A válaszok világosak. a kisterem. A felszolgálók köszöntötték a vendégeket, felvették a rendelést, majd felszolgálták az ételt, miközben nem maradt el az oly gyakran hiányzó mosoly sem. Ezért nem is csodálkoztunk, amikor a vásárlók könyvében sok dicsérő mondatot olvashattunk, csehül, németül, szlovákul, magyarul. S mert személyesen is hallani akartuk a vendégek véleményét, megszólítottunk egy távozni készülő kisgyermekes házaspárt. - Jablonecből érkeztünk, itt nyaralunk a közelben. A nagymegyeri termálfürdőbe tartunk, s szerencsének tartjuk, hogy észrevettük a csárdát. Az étel nagyon finom volt, igaz, nemzeti eledelünket kértük, de biztosan megkóstoljuk még az ételkülönlegességeket is - mondták távozóban.- Jó hallani az elismerő szavakat, ám tudjuk, sok munka vár ránk. S akkor leszünk majd elégedettek, ha szűknek bizonyul a parkolónk - közölte Török József. Kívánjuk, így legyen. PÉTERFISZONYA Pavol Haviernik rendőrszázados a Nyugat-szlovákiai Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának a parancsnoka a közúti térkép előtt magyarázza:- Sajnos, az év első felében 233 közlekedési balesettel volt több, mint az előző év hasonló időszakában. Az anyagi kár is megnövekedett, 233 karambolnál pedig az ittasság játszott közre.- Más mutatókban kedvezőbb a helyzet - veszi át a szót Ľuboš Brigan főhadnagy. - A 3516 szerencsétlenség következtében ötvennégy ember vesztette életét, vagyis kilenccel kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában és a sérültek száma is hetvennel volt kevesebb. A helyzet azonban jobb is lehetne. Például ha a gépkocsivezetők a lakott területen áthaladva mindenkor megtartanák a megengedett sebességet, óvatosabban vezetnének, hiszen a balesetek hatvanhat százaléka éppen ezeken a helyeken fordult elő. Belelapozok a statisztikába. Kiderül, hogy a karambolok nyolcvankilenc százalékáért a gépjárművezetők felelősek, a gyalogosok és a kerékpárosok részaránya mindössze 6,5 százalék. A szerencsétlenségek felét a helytelen vezetés okozta - ez háromszáznyolccal több, mint a múlt év hasonló időszakában -, huszonkilenc százalékát pedig a gyorshajtás.- Ha a gépjárművezető huszonegy kilométerrel túllépi a megengedett sebességet, bevonják a hajtási jogosítványát - mondja határozottan a százados, majd némi hosszússággal folytatja. - Mindenki mellett tyem állhat egy rendőr, elsősorban önkontrollra van szükség. A példák egész sorát említhetném meg, bizonyítva, hogy a sietés, a gyorshajtás mindig balesetveszélyt rejt ma§ ában. Június 23-án Hrkovce és áhy között egy 125-ös Fiat gépkocsi vezetője az egyik mérsékelt kanyarban átment az út másik oldalára és összeütközött a szabályosan közlekedő Škoda autóval. Három ember a helyszínen, kettő a kórházban belehalt sérülésébe. Vagy itt van egy másik eset május 10-ről. Az Udvard (Dvory nad Žitavou) és Érsekújvár (Nové Zámky) közötti útszakaszon a Lada vezetője az egyik kanyarban elvesztette uralmát a jármű fölött és lecsúszott az úttestről. Apa és fia életét vesztette. Nem mondhatjuk, hogy a közlekedésrendészet munkatársai elnézőek volnának a szabálysértőkkel szemben. A gépjárművezetőket ötvenegyezer, a gyalogosokat és a kerékpárosokat több mint tízezer alkalommal bírságolták meg. Különböző okok miatt, többek között durva szabálysértésért 2850, ittas vezetésért ezer gépjárművezetői engedélyt vontak be. Ezen kívül a közlekedés- rendészeti bizottságok is 1270 hajtási jogosítványt vontak be. S hogy a jármüvek műszaki állapota terén sincs minden rendben, arról az is tanúskodik, hogy közel tizenkétezer gépjármű forgalmi engedélyének igazoló lapját is visszatartották. A százados újra a térképhez megy. Nézi a színesfejű gombostűerdőt, majd egy kis idő után megjegyzi:- A Lévai (Levice) járásban minden tizenötödik karambol emberéletet oltott ki. Az év elején rosszul kezdődtek a dolgok és a félév végén is ők ,,vezetnek“ a kerületben az áldozatok számát illetően. A szóban forgó időszakban a Trnavai járásban nyolc, a Topolčanyiban hét ember vesztette a közutakon életét. A Nyitrai (Nitra) járásban nyolcvannal, a Trenčíniben ötveneggyel volt több a szerencsétlenség, mint az előző év hat hónapjában. A beszélgetést Vlado Mlkvý főhadnagy érkezése szakítja meg. Jelenti, hogy a közúti járőrök indulásra készek. Következik az eligazítás. Amíg ez megtörténik, Brigan főhadnagy így folytatja:- A fiúknak ugyancsak kijut a szolgálatból, de hát ilyenkor, a fő turistaidényben nagy a balesetveszély. A kerület több mint félmillió gépjármüvén kívül az átutazók is növelik a közutak zsúfoltságát. A múlt év júliusában és augusztusában 1464 karambol fordult elő, csaknem ötvennel kevesebb, mint az előző év két hónapjában. A szerencsétlenségek következtében harminchat ember vesztette életét, s ez kettővel több, mint az előző évi turistaidényben volt. A legkritikusabb a helyzet a hétvégeken. Az emberek sietnek, hogy mielőbb haza vagy a tengerpartra érjenek, pedig nem érdemes lebecsülni a nyári hőséget, túlbecsülni saját teljesítőképességüket. Az amatőr gépjárművezetőknek is érdemes négy óránként pihenőt tartaniuk. Hogy a megelőzésről sem feledkeznek meg, azt számos rendezvény bizonyítja. A közlekedésrendészet munkatársai részt vesznek a hivatásos gépjárművezetők továbbképzésében, elődásokat tartanak az iskolákban, segítik a közlekedési parkok munkáját. Ellátogatnak a pionírtáborokba, közreműködnek a közlekedési vetélkedők megszervezésében. Szeretnék, ha minél kevesebb lenne a közúti baleset. Ezt hatékony, megelőző munkával és a jelenleginél is nagyobb szigorral akarják elérni.- Nyáron a motorkerékpárosok is nagyobb számban jelennek meg az utakon, és bizony nem mindig óvatosak. Június 12-én a reggeli órákban Považany községben egy motorkerékpáros egy teherautót előzött, minden bizonnyal figyelmetlenül, mert a teherautót elhagyva beleszaladt az úttest baloldalán álló autóbuszba. A motorkerékpáros az ütközést nem élte túl. Az ügyeletes az asztalra teszi az előző napi összegezést. A parancsnok gyorsan átfutja, majd gondterhelten jegyzi meg.- Az idei fő turistaidény nem a legjobban kezdődött. Július 14-ig már kétszázharminchét karambol történt a kerület országútjain, amelyek következtében négy ember életét vesztette, harminc pedig súlyos sérüléseket szenvedett... Zlaté Moravce közelében e hó tizenharmadikán megállt egy kirándulókat szállító autóbusz. Két lány anélkül, hogy szétnézett volna, a jármű mögül az úttestre lépett. Egy arra haladó személygépkocsi elütötte őket, sérülésük súlyos. S hol van még az ősz?... Bizakodnak. Talán a második félév baleseti statisztikája kedvezőbb lesz, mint az első félévi. Ez azonban nemcsak rajtuk múlik, hanem a közúti forgalom összes résztvevőjén. NÉMETH JÁNOS Közúti ellenőrzés (A szerző felvételei) Oázis az út mentén (Fogas Ferenc felvétele) Közlekedési parkokban sajátítják el a gyerekek a legfontosabb tudnivalókat
