Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)

1987-08-04 / 180. szám, kedd

Levelezőink írják Michal Petrovič már 37 éve a Stará Turá-i Chirana vállalat alkalmazottja. Nagyon sok újí­tási javaslatából hetvenet fo­gadtak el, s ezek mintegy 500 ezer korona megtakarítást eredményeztek. Több esetben elnyerte a munkáskategóriá­ban a vállalat legjobb dolgozó­ja címet. Számos szakszerve­zeti és párttisztséget töltött be és a Kostolnéi Hnb képviselője is volt. Munkájáért és politikai elkötelezettségéért több kitün­tetést kapott. Most töltötte be 60. életévét. Születésnapja al­kalmából a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa Az FSZM- ben Végzett Sokéves Aktív Munkáért aranyérmet adomá­nyozta. Mató Pál felvétele Bővebb árukínálat, folyamatos kiszolgálás Komáromban (Komárno) a Stei­ner Gábor utcában levő élelmiszer­üzlet rendkívül népszerű volt a vá­sárlók körében. Ehhez, nagy áruvá­lasztékán kívül az is hozzájárult, hogy keddtől péntekig este nyolc óráig tartott nyitva. Az öt éve meg­nyitott üzlet lassan kicsinek bizo­nyult. Ezért a Jednota vezetősége megvásárolta az üzlet szomszédsá­gában levő régi nyomda épületét, s átalakíttatták. Most már a tágas raktár-, átvevő- és árusitóhelyisé- gek bővebb kínálatot, a három pénz­tár pedig folyamatosabb, gyorsabb kiszolgálást biztosít. Sztrecskó Rudolf EGY TÁVIRAT NYOMÁBAN Bohó Árpád elmondta panaszát A minap szokatlan szövegű távirat ér­kezett szerkesztőségünkbe. Feladója Bo­hó Árpád, a šafárikovói nyugdíjasotthon lakója halasztást nem túró ügyben kérte segítségünket: „Százhúsz ember kínok között él az otthonban, kérjük segítsenek, keressenek fel mielőbb“. Nyomban elindultunk, hiszen nem az első panaszos jelzés volt az utóbbi időben a Sajó-parti otthon lakóitól. A szép szociális létesítmény udvarán és kertjében a hétköznapok megszokott élete folyt: ki sétával, ki a virágok ápolá­sával töltötte ebéd utáni szabadidejét. A hőség miatt a folyosókon és a szobák­ban csak kevesen tartózkodtak. Bohó Árpád erre kényszerült. Két évvel ezelőtt autóbalesetet szenvedett, azóta járókép­telen, tolókocsival közlekedik. Meglepő­dött, amikor benyitottunk szobájába.- Hát ilyen hamar eljöttek! Hiszen csak ma délelőtt adtam fel a táviratot. Végre elmondhatom, ami a lelkemet nyomja. Az itteni állapotok ugyanis már-már elvisel­hetetlenek.- Tessék csak nyugodtan beszélni, mi a panasz?- Hát menjünk csak sorjába. Itt van az ablakaink alatti szemétdomb, a város szemete. Sokszor szóvátettük, már a la­kóbizottság is foglalkozott vele, de intéz­kedés nem történt. Nem elég az elvisel­hetetlen bűz, időnként meg is gyújtják, Őrizzük műemlékeinket Építészeti emlékeink megőrzésére, felújítására az utóbbi időben fokozottabb figyelmet fordítunk. így van ez a Galántai (Galanta) járásban is, ahol a járási szék­helyen két kastély is található. A kisebbik reneszánsz stílusú, a másik a városi park­ban álló, neogótikus stílusjegyeket viselő kastély. Mindkettő az 1600-as években épült. A gimnázium melletti kisebbik, bár romos állapotban van, de egészen az 1960-as évekig eredeti formájában maradt fenn. A kastélyt az akkori területrendezési terv lebontásra ítélte, s tulajdonképpen csak a szerencsének, s néhány ember közben­járásának köszönhetően menekült meg. A mentési munkálatokat 1980-ban kezd­ték el. A három szakaszra osztott felújítási munkálatok első részeként az épület sta­tikáját erősítették meg. A régészek által feltárt négy bástya helyét és a védőfal vonalát a felszínen jelképesen fogják je­lölni. A jelenlegi második szakaszban a tulajdonképpeni rekonstrukció, az épü­let külső és belső tatarozása folyik. Ennek során nagyon sok értékes leletre, faldíszí­tésre akadtak. Egyik legértékesebb egy 1619-es keltezésű heroldikus falfest­mény, melyet a szakértők vizsgálnak. Tervek szerint négy év múlva adják át az épületet a városi nemzeti bizottságnak, mely reprezentációs célokra fogja hasz­nálni. Házasságkötő terem, kiállítási csar­nok, ifjúsági klub működik majd az épület­ben. A felújítást 13 millió korona ráfordí­tással a Žilinai Műemlékvédő Vállalat végzi. Hosszabb ideig tart a neogótikus stí­lusjegyeket viselő kastély felújítása, ahol a járási honismereti múzeum székel. Je­lenleg statikailag erősítik a falakat, a pin­cék boltozatát. Szilvássy László s olyankor gomolygó füstfelhök mérgez­nek bennünket. Legutóbb a városi tűzol­tókat is ki kellett hívni... A másik dolog, amit szóvá kell tennem, a koszt. Olyan rosszul főznek, hogy nem lehet megenni. Most nemcsak a saját véleményemet mondom, hanem a lakó­társakét is. További nagy gondunk az alkoholizmus. Nincs egy nyugodt éjsza­kánk. A lakók között sok az iszákos, napirenden vannak a veszekedések, ve­rekedések. Tenni kellene valamit, de az otthon vezetése erélytelen. Végül még egy dolog: felépítettek a közelmúltban egy disznóólát, hogy majd malacokat vesz­nek, s nem megy kárba a sok ételmara­dék. Erre mi történik? - Hetek óta üresen áll,,a személyzet meg hazahordja a mos­lékot. De ne csak tőlem hallja mindezt, kérem, kövessen a szomszéd épület elé. A lakókat nem volt nehéz egybehívni, az épület bejárata előtti lócán szoktak beszélgetni. Mialatt a lakóbizottság elnö­kéért küldtek, a jelenlevőkkel ismertettem Bohó Árpád panaszait. Elsőként Durnyi László szólalt meg.- Ami a szeméttelep ügyét illeti, ideje lenne már végérvényesen rendezni, mert tényleg megkeseríti az életünket. A többi vádpont nevetséges és komolytalan. A koszt például olyan kitűnő és bőséges, hogy jobbat el sem tudnánk képzelni. A jelenlevők egytől egyig egyetértóen bólintottak. Margita Hláveková, a lakóbi­zottság elnöke is csodálkozott az otthon főztjét ért kritika miatt, hiszen a szakács­nők főztjükkel az ínyencek igényeit is kielégítik. Az otthon fegyelme, rendje sem olyan elviselhetetlen. Igaz ugyan, hogy akad a lakók között néhány férfi, aki szívesen fogyaszt alkoholt, de a rendbon­tás nem marad következmények nélkül.- Nézze - veszi át a szót ismét Durnyi László -, az az igazság, hogy Bohó úr is nehéz természetű ember, gyakran meg­gyűlik a baja a lakótársakkal.- Ezek szerint alaptalan lenne az a pa­nasz is, hogy napirenden vannak a ve­szekedések, meg a verekedések?- Nem állítom, hogy ilyesmire még nem akadt példa, hiszen több mint két­száz ember él együtt. Italfogyasztásra főként 15-én kerül sor, amikor kézhez kapják nyugdíjukat. Ha viszont az italozás a legkisebb rendbontással is jár, az otthon vezetősége kellő eréllyel lép fel, sót, bün­tet is. Néhány perccel később Túri Saroltá­nak, az intézet vezető helyettesének is elmondjuk a látottakat, hallottakat.-A szeméttelepet illetően nem vitás a lakók igaza. Ebben az ügyben mi már mindent elkövettünk. A szeméttelep a mi objektumunkon kívül van, s számos ígé­retet kaptunk megszüntetésére. Legutóbb a közegészségügyi dolgozókkal is tár­gyaltunk, de javulás nem történt. Ami az étkeztetést illeti: kétszáz vala­hány lakó között mindig akadnak elége­detlenek. S ez nem csoda, hiszen ilyen idős korban nehéz megszokni az újat. A panaszosok között vannak olyanok is, akik számára az orvos diétát ír elő, ami természetesen nem olyan ízletes. Ami az italozást illeti, sajnos erre is van példa, de roppant nehéz a már be- idegzódött szokásokon változtatni. A sertésólak csak a közelmúltban épültek fel, s még nem találtunk megfelelő gondozót. Ősztől a nagybalogi (Veľký Blh) szociális otthonból hozzánk költözik egy lakó, aki majd a malacokat gondozza. Addig a moslékot az viszi el a konyháról, aki igényli, havonta ötven koronáért. Ennyit mondtak el az érdekeltek és az érintettek Šafárikovóban. Lakótársuk, Bo­hó Árpád panaszát részben helyénvaló­nak, megoldásra érettnek, másrészt vi­szont alaptalannak tartották. Az ügyre nyilván visszatérnek még a lakóbizottság tagjai, az intézet vezetői, maguk a lakók is. Remélhetőleg olyan intézkedéseket tesznek, hogy mindenki elégedett lesz. Nyilvánvaló azonban, hogy panaszosunk észrevételeinek egy részét - főként, ami a városi szeméttelep ügyét illeti - nem lehet az otthon falain belül rendezni, ezért számítanak az illeté­kesek, mindenekelőtt a városi nemzeti bizottság segítségére. HACSI ATTILA öregek napját rendezett Csatán (Čata) az Oroszkai (Pohronský Ruskov) Hnb polgári ügyek testülete a Rokkantak Szlovákiai Szövetsége helyi szervezeté­vel közösen. A 80 éves és idősebb lakosokat virággal köszöntötték. A járóképteleneket otthonukban keresték fel. Az ünnepségen, mely a Rok­kantak Szlovákiai Szövetsége megalakulásának 35. évfordulója jegyében zajlott, megemlékeztek a nyugdíjasok klubja megalapításának 10. évforduló­járól is. Ebből az alkalomból kézimunka-kiállítást is rendeztek a helyi művelődési házban. A nagymamák mintegy 270 szebbnél szebb kézimunkáit négyszázan tekintették meg. A felvételen a kiállítás egy része látható. Antal Jenőné felvétele Jubileumi jutalom F. J.-né: Egy kis szervezetben dolgozom megszakítás nélkül már 15 éve. Idén márciusban volt a mun- kábalépésem 25. évfordulója. Az ilyenkor járó 2500 koronát azonban nem kaptam meg. A munkáltatóm ezt azzal indokolta, hogy mivel nincs kollektív szerződésünk, nem tartha­tok igényt a jubileumi jutalomra. Megjegyzem, szakszervezet a szer­vezetünkben nem létezik, én az elő­ző munkáltatómnál vagyok szak- szervezeti tag. Talán tőlük igényel­hetném ezt a juttatást? Vagy talán valóban nincs rá jogom? A munka­feladataimat mindig teljesítettem, igazolatlan mulasztásom soha nem volt. A jubileumi jutalomra senkinek sem keletkezik automatikusan pe­relhető jogigénye. A Szövetségi Munka- és Szociális Ügyek Minisz­tériumának 1970. évi 159 sz. rende­letének 1 § (1) bekezdése szerint a szervezet ezt a jutalmat megad­hatja; tehát nem köteles megadni. Ezen a rendelkezésen a kollektív szerződés sem változtathat, s így a kollektív szerződés rendelkezései sem tehetik perelhetővé a jubileumi jutalmat. Ugyanez érvényes fordítva is, hogy a kollektiv szerződés nem szól a jubileumi jutalmakról, illetve, a kollektív szerződés hiánya nem lehet akadálya a jubileumi jutalom megítélésének, a kollektív szerző­dés hiánya nem helyezheti hatályon kívül a 159/1970 sz. rendeletet. A kollektív szerződés csak a jutalom összegének meghatározását segít­heti elő részletesebb feltételek rög­zítésével, de hogy valakinek a mun­káltatója megítéli-e ezt a jutalmat vagy sem, az mindig az egyéni elbí­ráláson múlik. Szeretnénk a figyelmét felhívni még egy pontatlanságra, melynek esetleg szintén szerepe lehet ab­ban, hogy a jubileumi jutalmat nem kapta meg. Ezt a jutalmat ugyanis nem ,,az első munkábalépés 25. évfordulója“ alkalmából adják, ha­nem az első munkábalépéstől szá­mított, 25 munkaviszonyban töltött év alkalmából. Ez a két meghatáro­zás csak azoknál fedi egymást, akik nem szakították meg huzamosabb időre munkaviszonyukat. A 25 mun­kaviszonyban töltött évbe nem lehet például beszámítani a gyermekgon­dozás (illetve a férfiaknál a katonai szolgálat) idejét, ha az alatt nem állt fenn a munkaviszony (a gyermek- gondozási szabadság, illetve az ún. fizetetlen szabadság, melyet a nők gyakran kérnek a gyermek három­éves koráig azonban munkavi­szonyban töltött időnek számít) stb. Az előző munkáltatójánál működő szakszervezettől nem kérheti ezt a jutalmat, mivel ezt a szervezet, a munkáltató adja, s a megítélésé­nek egyik alapvető feltétele az, hogy a dolgozó és a szervezet között megszakítás nélkül legalább 5 éve tartson a munkaviszony. Tanulóévek B. I.: A fiam 25 éve dolgozik járási vállalatnál. Már a tanuló éveit is ott kezdte, s most mégis megtagadták tőle a 25 évért járó húség pénzt. Ezt azzal indokolták, hogy a tanulóéve­ket nem lehet a 25 évbe beszámíta­ni. Pedig az elmúlt évben, akik ugyanott kezdték a tanuló éveiket, a jutalmat megkapták. Azt szeret­ném megtudni, volt-e azóta valami­lyen változás, és ha nem, hová for­dulhatok panaszommal? A jogszabályt nem módosították, ennek ellenére a fia munkáltatójá­nak igaza van. A tanulóviszonyban (učebný pomer) töltött éveket nem lehet munkaviszonyban töltött évek­nek tekinteni. A fia munkáltatója ugyan szabálytalanul járt el, de nem idén a fiával szemben, hanem ta­valy, amikor másoknál beszámította a tanulóviszonyban töltött éveket. Kérvényezés nélkül S. E.: Azt hallottam, hogy a gyer­mekgondozási segély 200 koronával emelkedik. Szeretném megtudni, hogy erre az emelésre nekem is jogom van-e, illetve hol kérvényez­zem, mivel három kiskorú gyerme­kem van. A legkisebb egyéves. Azt is szeretném megtudni, hogy ha jo­gosult vagyok a havi 800 koronás gyermekgondozási segélyre, akkor ezt mennyi ideig kaphatom. Igaz lenne, hogy 3 évig? Az 50/1987 sz. törvény I. cikkelye (amely módosította többek közt a gyermekgondozási segélyről szóló 107/1971 sz. törvény 2 és 6 parag­rafusait) elrendeli, hogy a „nőnek a gyermek kétéves koráig jár a gyer­mekgondozási segély, ha a gyermek 1988. január 1 előtt született és a gyermek hároméves koráig jár a gyermekgondozási segély akkor, ha a gyermek 1987. december 31 -ét követően született, feltéve, ha még egy további iskolaköteles korú gyer­mekről gondoskodik, vagy olyan, a 26. életévét még be nem töltött gyermekről, aki tanulmányaival vagy az előírt gyakorlattal folyamatosan készül jövendőbeli hivatására, vagy ha olyan rokkant gyermekről gon­doskodik, aki állandó gondoskodás­ra szorul.“ Egyszerűbben - bár pon­tatlanabbá - fogalmazva, az első gyermeknél a gyermekgondozási segély a gyermek egyéves koráig jár, a második gyermektől jár a gyer­mek kétéves koráig, és három évig jár majd a gyermekgondozási segély akkor, ha az anyának a második (illetve további) élő gyermeke 1987. december 31 után születik meg (te­hát jövőre). A gyermekgondozási segély 3 évig való folyósítását elren­delő jogszabály hatályba lépett ugyan, de az alkalmazására gyakor­latilag csak a jövőre szülő nők ese­tében kerülhet sor. így a gyermek- gondozási ségélyt önnek is legfel­jebb a kisebbik gyermeke kétéves koráig folyósíthatják. Ami a gyermekgondozási segély összegét illet ez 600 korona, ha a nő csupán egy olyan gyermekről gon­dolkodik, akire gyermekgondozási segély jár. Havi 600 korona jár tehát akkor, ha a nőnek csupán egy gyer­meke van, de akkor is, ha van még egy - a második életévét már betöl­tött gyermeke (aki iskolaköteles, to­vábbtanul, vagy rokkant 800 korona a gyermekgondozási segély havi összege akkor, ha a két­évesnél fiatalabb gyermeken kívül a nő még legalább két olyan gyer­mekről gondoskodik, akikre nem jár ugyan segély, de akiket a gyermek- gondozási segély folyósításánál fi­gyelembe kell venni (lásd fentebb). A gyermekgondozási segély 800 koronára való emelését nem kell külön kérvényeznie, mivel az 50/1987 sz. törvény II. cikkelye úgy rendelkezik, hogy azoknak, akik tel­jesítik a segély havi 800 korona összegben való folyósításának felté­teleit, kérvényezés nélkül, a törvény hatálybalépése napjától (vagyis 1987. július 1 -tói) emelik a gyermek- gondozási segély összegét. Gyermekgondozási segély J. É.: Az első gyermekem meg­születése után megszüntettem a munkaviszonyomat. Jelenleg ház­tartásbeli vagyok. Augusztusra vár­juk a második gyermekünk születé­sét. Az érdekelne, kaphatok-e anya­sági segélyt, s ha igen kitől. Anyasági segélyre esetleg akkor lehetne jogigénye, ha a szülés vár­ható időpontját megelőző hatodik hét kezdete még a munkaviszony megszűnésétől számított 6 havi vé­delmi időbe esne. Anyasági segélyre tehát valószí­nűleg nem, de gyermekgondozási segélyre még jogigénye keletkezhet, mert ennél a juttatásnál a munkavi­szony (illetve a biztosítási viszony) nem szerepel a jogigény létrejötté­nek feltételei között. A gyermekgondozási segélyre azonban csak akkor keletkezik jog­igénye, ha rendesen és egész napi jelleggel gondoskodik a gyermekei­ről, ha a gyermekei Csehszlovákiá­ban élnek, ha a szülést megelőzően részt vett a rendszeres orvosi ellen­őrzéseken, s ha a születendő gyer­mek csehszlovák állampolgársággal rendelkezik majd. A gyermekgondozási segélyt leg­feljebb két évig folyósítják, mégpe­dig havi 900 korona összegben ha az idősebbik gyermeke még nincs kétéves, (de csak addig az időpon­tig, míg a gyermeke be nem tölti 2. életévét, s ettől az időponttól havi 600 korona összegben). Ha az idő­sebb gyermeke már betöltötte a má­sodik életévét, a segélyt természe­tesen kezdettől fogva 600 korona összegben folyósítják. A gyermekgondozási segélyt a já­rási nemzeti bizottságon kell kérvé­nyeznie. (m-n.) ÚJ SZÓ 6 1987. VIII.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents