Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)

1987-08-29 / 202. szám, szombat

LESZERELÉST A FEJLESZTÉSÉRT Általános vita az ENSZ-konferencián A csütörtök éjszakai puccskísérlet után MANILÁBAN TOVÁBBRA IS FESZÜLT A HELYZET (ČSTK) - Tegnap New Yorkban, a leszerelés és fejlesztés összefüg­géseivel foglalkozó ENSZ-konferen­cián a KGST képviseletében felszólalt Václav Soukup (hazánk küldötte), aki az egyik bizottságban a kormá­nyon kívüli szervezetek egyik képvi­selőjeként fejtette ki véleményét. Ki­emelte, a KGST küldöttségének meggyőződése, hogy a leszerelést a fejlesztésért koncepció keretében törekedni kell a pótlólagos források létrehozására annak érdekében, hogy ezeket fejlesztési célokra for­díthassák. A KGST megvitatásra ér­demesnek tartja azt a szovjet javas­latot, hogy hozzanak létre nemzet­közi alapot a fejlődő országok meg­segítésére. Ez az alap rendelkezne a katonai tömbökhöz tartozó orszá­gok hadikiadásainak csökkentése által megtakarított pénzeszközök egy részével. A Varsói Szerződés katonai doktrínájában foglalt prog­ram - amely a fokozatos leszerelést szorgalmazza - megvalósítása je­lentős gyakorlati hozzájárulás lehet­ne azoknak a problémáknak a meg­oldásához, amelyekkel a mostani ENSZ-konferencia is foglalkozik - szögezte le Václav Soukup. Kosztasz Zeposz, Görögország képviselője többek között arra muta­tott rá, hogy elsősorban a nukleáris leszerelési intézkedések által kell felszabadítani olyan pénzeszközö­ket, amelyeket a legfejletlenebb or­szágok gazdasági és szociális szük­ségleteire fordítanának. Kithon Vongsay Laoszból arról beszélt, hogy a lázas fegyverkezés és az új gazdasági rend egymással össze­egyeztethetetlenek, s ezért mindent meg kell tenni az általános és teljes leszerelés érdekében. Üdvözölte az átfogó nemzetközi biztonság megte­remtését célzó szovjet programot, amely feladatul tűzte ki az atomfegy­verek 2000-ig történő felszámolását. Gennagyij Udovenko, ukrán kül­dött emlékeztetett arra, az atom­fegyverek nélküli világ megteremté­se a szakértők szerint 2000-ig az Egyesült Államok számára hozzáve­tőleg 1 billió dollár megtakarítását, Nyugat-Európa számára pedig 300 milliárd dollár megtakarítását jelen­tené. Az 1986-os budapesti felhívás - az európai fegyveres erők és fegy­verzet csökkentéséről - megvalósí­tása hozzávetőleg 10 milliárd dollár megtakarítását eredményezné mind a NATO, mind pedig a Varsói Szer­ződés számára. Közéleti személyiségek vitája A parlamentek fontos szerepet játszhatnak a szovjet-amerikai kapcsolatok javításában (ČSTK) - Csütörtökön a késő esti órákban jelentette be a Fülöp-szigeti rádióban Fidel Ramos tábornok, a fegy­veres erők vezérkari főnöke, hogy a Fer­dinand Marcos volt diktátorhoz hü kato­nák hozzávetőleg 300 fős csoportja az esti órákban megtámadta Corazon Aquino elnökasszony székhelyét, a Malacanang palotát. Ramos ugyanekkor kijelentette, hogy a támadást visszaverték. Ezzel szemben több hírügynökség az éjszaka folyamán arról számolt be, hogy az elnöki palota környékéről és a televízió épülete felől lövéseket és robbanásokat lehetett hallani. A tegnap reggeli jelentések már arról számoltak be, hogy folyatatódtak a har­cok a lázadó katonák és a kormánycsa­patok között. A puccskísérletért a felelős­séget Gregorio Honasan vezetésével fi­atal tisztek egy csoportja vállalta magára. Honasant szoros szálak fűzik Marcos egykori hadügyminiszteréhez, Juan Ennie tábornokhoz. Egyes hírügynökségi forrá­sok szerint ez a csoport állítólag nem Marcos rendszerét kívánja vissza, hanem a jelenlegi katonai vezetéssel, s elsősor­ban Ramos vezérkari főnökkel elége­detlen. A délelőtti híradások szerint az elnök­asszonyhoz hü csapatok Ramos pa­rancsnoksága alatt visszaszorították a lá­zadókat az elnöki palota térségéből. A lá­zadók három fontos kaszárnyát is elfog­laltak, elsősorban az Aquinaldo kaszár­nya egy részét, s itt van a főbázisuk. A másik kaszárnya az Olivas Pampange községben, amely északra fekszik a fővá­rostól, s itt elfoglalták azt a főútvonalat, amely Manilát köti össze az északi Luzon szigettel. A harmadik kaszárnya Villamor légitámaszponton van, ahol a lázadók több magas rangú tisztet is foglyul ejtet­tek. A kormánycsapatok egy része az Aquinaldo kaszárnya ellen indított táma­dást, más egységek pedig azokat a pucs- csistákat támadták, akik tegnap reggel három tévéállomás, valamint a Fülöp- szigeteki hírügynökség épületét foglalták el. A manilai kormányszóvivő tegnap be­jelentette, hogy az elnöki palota elleni éjszakai támadás során 29 ember meg­halt (ebből öten az elnökasszony testőr- ségéból) s több mint hetven ember meg­sebesült. A tegnap délutáni híradások arról szá­molnak be, hogy a fővárosban a kor­mánycsapatok minden olyan polgári és katonai objektum ellen támadást indítot­tak, amelyeket a puccsisták tartanak a ke­zükben. Az akcióban részt vett a tenge­részgyalogság és a légierő is. Fidel Ra­mos vezérkari főnök kijelentette, hogy csapatai fokozatosan meghátrálásra kényszerítik a lázadókat. Ugyancsak tegnap délután közölték, hogy az elnöki palota elleni támadás so­rán súlyosan megsebesült Corazon Aqui­no fia, három személyi testőrét pedig megölték. Az orvosok szerint a fiú bár túl van az életveszélyen, a nyakán és a tes­tén kapott sebek azonban súlyosak. A kormány felszólította a puccsistákat, ÚJ SZÚ 1987. VIII. 29. Reagan fogadta a nicaraguai kontrák vezetőit (ČSTK) - Ronald Reagan elnök Los Angelesben a nicaraguai ellen­forradalmárok 7 vezetőjével való ta­lálkozója során csütörtökön kijelen­tette: az ellenforradalmárok az Egyesült Államoktól továbbra is megkapják ,,a szükséges segítsé­get“. Szavai szerint a segélyt mind­addig folyósítják, amíg érvénybe nem lép a tűzszünet és a nicaraguai kormány „be nem vezeti a demokrá­ciát“. A közép-amerikai helyzet megol­dásáról szóló, augusztus 7-én aláírt béketerv alapján a tűzszünet no­vember 7-én lépne érvénybe. Mivel a megállapodás aligha kedvez a kontráknak, ezért kéréssel fordul­tak Reagan elnökhöz, hogy tovább­ra is nyújtson számukra jelentős „humanitárius" segítséget. Áz elnök még nem döntött arról, milyen úton fogja a Kongresszussal az újabb összegeket megszavaztatni, de hogy megkapják, az biztos - jelen­tette ki. A Plaza Cantury hotel előtt, ahol az elmúlt három hét folyamán már másodszor került sor hasonló talál­kozóra, a Reagan-politika ellenzői nagyszabású tiltakozó akciót szer­veztek. Javier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár tegnap találkozott a négy közép-amerikai állandó ENSZ-kép- viselővel. Figyelmet keltett az a tény, hogy Guatemala, Costa Rica, Nica­ragua és Salvador képviselője ott volt, viszont hiányzott a hondurasi diplomata. A találkozó résztvevői a közel­múltban aláírt szerződés értelmében vitatták meg a közép-amerikai hely­zetet. Az ENSZ főtitkára támogatá­sáról biztosította a tervet, s hangsú­lyozta, az ENSZ-közgyülés és a BT döntésével összhangban kész hoz­zájárulni annak megvalósításához. híveinek nézeteit, melyek szerint a világ túl kicsi két nagyhatalom számára. A konferencia keretében a kétoldalú űrkutatási együttműködésről is tartottak kerekasztal-beszélgetést. Ezen Valentyi- na Tyereskova emlékeztetett arra a. szovjet javaslatra, hozzanak létre nem­zetközi űrszervezetet, amely a kis orszá­goknak is lehetővé tenné, hogy részt vegyenek az űrkutatásban és eredmé­nyeinek felhasználásában. AMERIKAI MEGFIGYELŐK SZOVJET HADGYAKORLATON (ČSTK) - A Minszk belorusz város körzetében megkezdődött hadgyakorla­ton négy amerikai felügyelő is részt vesz - közölte Sigmund Cohen, az amerikai fegyverzetellenőrzési és leszerelési ügy­nökség képviselője. Más országok megfi­gyelői a stockholmi konferencián aláírt záródokumentum alapján vesznek részt a hadgyakorlaton. Szeptember 6-a és 11-e között az NDK területén, Ludwigsfelde, Wittenberg, Cottbus és Guben térségében rendezik meg a Németországban állomásozó szovjet hadseregcsoport és az NDK nép­hadserege egységeinek közös hadgya­korlatát. Ezen 14 ezer katona vesz részt. A hadgyakorlatról tájékoztatták a helsinki konferencia valamennyi részt vevő or­szágát. Az NSZEP és az SPD közös dokumentuma Ideológiai és politikai alapelvek (ČSTK) - Csütörtökön ismertették Berlinben az NSZEP, valamint a nyugat­német SPD közös dokumentumát Az ide­ológiák harca és a közös biztonság címmel. A dokumentum kiindulópontjának szá­mít az a megállapítás, hogy új történelmi helyzet jött létre, amelyben az emberiség csak a közös élet vagy a közös pusztulás között választhat. Ez pedig új megközelí­téseket követel a nemzetközi ügyekben. Az okmány megállapítja, továbbra is lé­teznek az ideológiai különbségek, csak­úgy, mint az ideológiai pozíciókért vívott harc, ugyanakkor választ igyekszik adni arra a kérdésre, miként lehet ezt a küzdel­met produktív módon, a béke érdekében folytatni. A csütörtöki sajtókonferencián Otto Reinhold és Thomas Meyer, a két párt képviselői ismertették a dokumentum tar­talmát. Otto Reinhold úgy jellemezte, mint a két párt sokéves kapcsolatainak ered­ményét, s ezek a kapcsolatok a békéért vívott harcban fejlődtek. Az okmány törté­nelmi jelentősége abban áll, hogy a het­venes évek után most dolgoztak ki elő­ször közös dokumentumot a kor alapvető kérdéseiről, olyan dokumentumot, amely tartalmazza a két fél közös nézeteit, de a véleménykülönbségeket is. Thomas Meyer szerint ez az okmány nem jelenti a két párt között folyó ideoló­giai vita felszámolását, felsorakoztatja vi­szont a vitatott kérdéseket, s ugyanakkor a vita folytatásának elfogadható normáit is. A dokumentum főbb pontjai kimond­ják, közösen kell biztosítani a békét és a nemzetközi biztonságot, szólnak a tár­sadalmi rendszerek békés versengéséről, a politikai viták és a párbeszéd kulturált­ságának fontosságáról, a nemzetközi kapcsolatokban az új gondolkodásmód és cselekvés szükségességéről. Reinhold az új gondolkodásmód példájának nevezte magát a közös dokumentumot is, az erről megrendezett sajtókonferenciát, valamint azt az ideológiai kérdésekről folytatandó vitát, amelyet egyenes adásban közvetít majd az NDK televíziója, s amelyben a két párt képviselői vesznek részt. Thomas Meyer az ideológiai harc egyik fő követel­ményének nevezte, hogy fel kell adni az ellenségről alkotott képet, s meg kell te­remteni a partnert bemutató képet. Mind­ez lehetséges anélkül, hogy lemondaná­nak a legfőbb ideológiai és filozófiai el­vekről, amelyeket a két párt vall. Az Öbölben nem az aknák, hanem az amerikai provokációk jelentenek veszélyforrást Az iráni külügyminiszter-helyettes Róma után Bonnban tárgyal • Olaszország és Japán is fontolgatja részvételét az aknafelszedő hadműveletben (ČSTK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön elnapolta a vi­tát az Irán elleni nemzetközi gazda­sági szankciók bevezetéséről amiatt, hogy nem fogadta el a BT tűzszüneti felhívását. A testület hoz­zájárulását adta ahhoz, hogy Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár folytassa megbeszéléseit az iráni képviselőkkel. Cuellar közölte, az iráni vezetők a jövő héten ismertetik vele országuk hivatalos álláspontját az említett határozattal kapcsola­tosan. Az Egyesült Arab Emírségekben megjelenő Al-lttihad napilap közölte, hogy a kuvaiti tartályhajókat kísérő amerikai hadihajók csütörtökön jel­zőrakétákat lőttek ki egy polgári heli­kopter irányába. A helikopter fedél­zetén egy újságírócsoport volt, amely megpróbálta lefényképezni a megsérült Bridgeton tartályhajót. A lap szerint a hadihajók nem vették fel a rádiókapcsolatot a helikopter pilótájával, mielőtt kilőtték a rakétá­kat. Megfigyelők az incidenst továb­bi feszültségnövelő eseménynek mi­nősítik. Dzsavad Larindzsani iráni külügyminiszter-helyettes az ENSZ- fótitkárral folytatott megbeszélései után Rómába érkezett. Sajtóérte­kezletén kijelentette: a Perzsa-öböl­ben nem az aknák jelentenek ve­szélyforrást, hanem az Egyesült Ál­lamok katonai avanturizmusa és provokációi. Véleménye szerint az amerikai provokációk a térségben már kritikus méreteket öltöttek. Az USA-nak nem érdeke a perzsa- öbölbeli helyzet békés rendezése és olyan jelek is felmerültek, melyekből arra lehet következtetni, hogy Wa­shington az ENSZ-főtitkár béketö­rekvéseit is akadályozni igyekszik. Az iráni külügyminiszter-helyet­tessel folytatott tárgyalásai után Giulio Andreotti olasz külügymi­niszter televíziós beszédében közöl­te, az iráni fél igazságosnak tartja az ENSZ-főtitkár által előterjesztett ja­vaslatot a katonai akciók beszünte­tésére. Andreotti ezt előrelépésnek minősítette. Az iráni politikus Rómából Bonn- ba utazott, ahol tárgyalópartnere Hans-Dietrich Genscher külügymi­niszter. Egyébként Andreotti csütörtökön a kormány ülése után azt is bejelen­tette, Olaszország a Perzsa-öbölbe küldi aknakutató hajóit, ha rövid időn belül nem valósul meg az ENSZ tűzszüneti felhívása. Azt állította, ezt megelőzően Olaszország még tesz bizonyos diplomáciai erőfeszíté­seket. Valerio Zanone olasz hadügymi­niszter szerint a hajók kiküldésének pontos időpontját még nem határoz­ták meg, az indulásra néhány héten, de néhány napon belül is parancsot kaphatnak. Megfigyelők ezzel összefüggés­ben rámutattak arra, hogy Olaszor­szág kőolajimportjának 40 százálé- ka a Perzsa-öböl térségéből szár­mazik. Nakaszone Jaszuhiro japán mi­niszterelnök parlamenti beszédében jelezte, esetleg Japán is hadihajókat küld az öböl térségébe. Kijelentette, ezt sem az alkotmány, sem más érvényes japán törvény nem tiltja. Megfigyelők ezt a kijelentést fontos fordulatnak tartják Japán külpolitikai irányvonalában. Alkotmánya ugyan­is tiltja hadsereg kiépítését és egy­ben az erővel való fenyegetést, úgy­szintén a háborút, mint a nemzetközi viták megoldásának eszközét. Na­kaszone ellenben úgy vélekedik, nincs különbség abban, hogy hadi­hajóik a Perzsa-öbölben, vagy a ja­pán partok mentén vesznek részt aknakereső hadműveletekben. Sze­rinte ezt nem lehet fegyveres erők külföldre küldéseként vagy erő alkal­mazásaként értékelni. tegyék le a fegyvert, s így akadályozzák meg a további vérontást. A lakosságot pedig felhívták, hogy őrizze meg a nyu­galmát. Aquino asszony tegnap összehívta a kormány rendkívüli ülését a helyzet megtárgyalására. Utasította Rafael llet hadügyminisztert és Ramos vezérkari fő­nököt, hogy tegyenek meg mindent a helyzet mielőbbi normalizálásáért. A tegnap délutáni hírek ellentmondá­sosak voltak. A lázadó tisztek tévébeszé­dükben azt állították, hogy csapataik az ország 13 közigazgatási körzetéből hetet az ellenőrzésük alatt tartanak. Úgy nyilat­koztak, hogy a jelenlegi politikai és kato­nai vezetés „nem teljesítette a nép elvá­rásait“. Gregorio Honasan, a puccsisták vezére az Aquinaldo kaszárnyában meg­rendezett sajtókonferencián ezzel szem­ben ismét azt mondta, hogy akciójuk nem az elnökasszony, hanem a katonai veze­tés ellen irányult. Nem sokkai ezután érkezett az a jelenés, hogy Honasan egy magánhelikopteren elmenekült az or­szágból. Az USA manilai nagykövetsége köz­zétette Reagan elnök nyilatkozatát, aki elítélte a Fülöp-szigeteki puccsot, s az USA teljes támogatásáról biztosította Co­razon Aquinót. Ugyancsak közölték, hogy a manilai repülőteret lezárták, s egy időre szünetel­nek a belföldi és a külföldi légijáratok is. Tegnap este a hírügynökségek azt jelen­tették, hogy bár a lázadás fő tűzfészkeit felszámolták, Manilában, s főleg az elnöki palota környékén továbbra is feszült a helyzet. A Havai-szigeteken száműzetésben élő Ferdinand Marcos az amerikai televí­ziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a mostani puccsot nem ő ösztönöz­te. Visszautasította, hogy bármilyen kap­csolatban állna a lázadókkal. Arra hivat­kozott, megígérte az amerikai kormány­nak, hogy semmit sem fog tenni, ami Corazon Aquino kormányának destabili- zálásához vezetne. Ugyanakkor közölte, hajlandó visszatérni a Fülöp-szigetekre és átvenni a hatalmat, ha a lázadók megdöntik Corazon Aquinot, és vissza­hívják őt. Véget ért a nyári ülésszak (ČSTK) - A leszerelési szakértők teg­nap Genfben bejelentették, hogy az idén - elsősorban a Szovjetuniónak köszönhe­tően - lényeges előrelépés történt a vegyi fegyverek betiltásáról szóló konvenció előkészítésében. Rolf Ekeus, Svédor­szág svájci nagykövete, a vegyi fegyve­rekkel foglalkozó bizottság elnöke a le­szerelési konferencia 40 résztvevőjének terjedelmes jelentésben számolt be arról, hogy a szerződés nem távoli cél, hanem reális lehetőség. A konferencia nyári ülésszaka tegnap ért véget. Hírügynökségi jelentések szerint a Ranger amerikai repülógépanya- hajó és nyolc kíséróhajója megérke­zett az Arab-tenger északi térségé­be és a Perzsa-öbölbe tart, hogy felváltsa a Constellation repülőgép­hordozót. A Pentagon szerint jelen­leg a Perzsa-öbölben és közvetlen közelében 47 amerikai hadihajó van 25 ezer katonával. Frank Carlucci, az elnök nemzetbiztonsági tanács­adója egyik televíziós nyilatkozatá­ban erről a flottaegységről igyeke­zett azt állítani, hogy „viszonylag megfelelő méretű“. Fenntartásának kiadásai viszont ennek ellenkezőjét bizonyítják. Lawrence Korb volt hadügyminisz­ter-helyettes bejelentette, a kötelék fenntartása naponta 2 millió dollárba kerül és hamarosan két és fél millió­ra fog növekedni. Havonta további 1 millió dollárt fog kitenni a katonák bejelentett zsoldkiegészítése. Iráni ágyúnaszádok a Hormuzi- szorosban feltartóztattak és átkutat­tak egy tankhajót, nem szállít-e árut Irak számára. Az ellenőrzés után a hajó folytatta útját - közölte az ÍRNA hkügynökség minden további részlet nélkül. Egyelőre egyébként nem tudni, hol tartózkodik az amerikai zászló alatt hajózó két kuvaiti tankhajó, mely a Hormuzi-szoroson keresztül Kuvait felé tart. Hírügynökségek szerint ugyanis a rossz időjárás miatt a hajók nem folytathatják út­jukat. (ČSTK) - Chautauqua városban (New York állam) a szovjet és az amerikai közéleti személyiségek harmadik konfe­renciáján csütörtökön a parlamenti képvi­selőknek a két ország közti kapcsolatok­ról vallott nézetei képezték a vita tárgyát. Jevgenyij Primakov akadémikus, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselője ebből az alkalomból felszólí­tott arra, hogy a két ország parlamenti képviselői törekedjenek az erő alkalma­zásának kizárására a szovjet-amerikai kapcsolatokból világméretekben és regio­nális szinten egyaránt. Primakov akadé­mikus szerint sokat tehetnének főleg a környezetvédelem, a gyengénfejlettség és a fertőző betegségek terén való haté­kony együttműködésért. Bill Bradley ismert demokrata párti szenátor válaszbeszédében többek kö­zött kijelentette, ami a jövőt illeti, kétségei és fenntartásai is vannak, de mindenek­előtt reményei. Elutasította a hidegháború

Next

/
Thumbnails
Contents