Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)
1987-08-29 / 202. szám, szombat
Pártunk legfontosabb feladatai a fejlődés jelenlegi szakaszában (Folytatás az 1. oldalról) gyan növekedett termelése és munkaerő- állománya. Megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy ma már lényegében önellátóak vagyunk a legfontosabb mezőgazdasági terményekből, s jó a piac élelmiszer- ellátása. És ez nagy dolog, bizonyítja partunk agrárpolitikájának helyességét. De az új feladatokat tekintve itt is van miről elgondolkodni. Nem téveszthetjük szem elől, hogy a földműves-szövetkezetek és az állami gazdaságok megközelítőleg egyharmada mindeddig nem érte el az átlagos gazdálkodási szintet. Már több éve hangoztatjuk azt a feladatot, hogy az elmaradott szövetkezeteket és vállalatokat az élenjárók szintjére kell emelni. Itt nem a szélsőséges hegyi és hegyaljai feltételekre gndolunk, hanem arra, hogy ilyen különbségek a hasonló feltételek között gazdálkodó szervezeteknél tapasztalhatók, gyakorlatilag minden járásban. És bár bizonyos haladás történt, ezzel a problémával energikusabban kell foglalkozni. Ez módunkban áll. Az idei Éltető föld kiállításnak is ösztönöznie kellene mindazokat, akik eddig átlagos eredményeket sem értek el, mégpedig az arról való mélyebb elgondolkodásra, hogy hol a hiba: az emberekben, a munkaszervezésben, a javadalmazásban vagy miben? És keresni kell a megoldást. Hasonlóan beszélhetnénk az ipar, az építőipar és más területek problémáiról, ahogyan erre az elvtársak a mai találkozón is rámutattak. A belső szükségletekkel együtt fontolóra kell vennünk, meddig jutott a tudomá- nyos-műszaki fejlesztés az olyan országokban, mint Japán, az NSZK, az Egyesült Államok és más államok, milyen forradalmi változásokat hoz az elektronika és a mikroelektronika felhasználásának minden területén. Világszerte harmadik ipari forradalomról beszélnek. Ezt mind figyelembe kell vennünk, és le kell vonni belőle a megfelelő következtetéseket tevékenységünkre nézve. A fő feladat, amelyet a CSKP XVII. kongresszusa elfogadott, a gazdasági és a szociális fejlesztés meggyorsítása. A kongresszus egyúttal hangsúlyozta, hogy a szocializmus potenciáljának teljes mértékű felhasználása és az emberi tényező aktivizálása érdekében teljes átalakításra van szükség szociális, gazdasági, politikai, szellemi és kulturális téren. Az irányítás mai mechanizmusa már nem felel meg az új követelményeknek és szükségleteknek. Különféle intézkedéseket tettünk tökéletesítésére, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy részleges módosításokkal nem érhetjük be. Az extenzív fejlesztés folyamán kialakult irányítási rendszer nem szavatolhatja az általunk kitűzött új feladatok teljesítését. Ezért hozzáfogtunk a gazdasági mechanizmus és más területek átalakításához, új irányítási és munkamódszerek kereséséhez. Hasonló folyamat zajlik le más szocialista országokban is. A dolog lényege az, hogy a szocializmus fejlődésének új szakaszába lépett. A mélyreható fordulat időszakához alkotó kereséshez, új, nem hagyományos eljárások alkalmazásához, az új lehetőségek és távlatok megnyílásához érkezett. Mindenütt erőfeszítések történnek a berögződött elképzelések és szokások megváltoztatására. Minden szocialista ország saját feltételei, szükségletei és tapasztalatai alapján jár el e téren. Ezzel kapcsolatban Husák elvtárs méltatta azt a példát, amelyet az SZKP a XXVII. kongresszusán kitűzött irányvonalnak, valamint a Központi Bizottsága januári és júniusi ülésén elfogadott határozatoknak a megvalósításával nyújt, ahogyan megfogalmazza a társadalom forradalmi átalakításának programját, érvényesíti az alkotó leninizmust elméleti téren és a gyakorlati tevékenységben. Az SZKP eljárása jelentős mértékben gyarapítja az összes szocialista ország, az egész nemzetközi forradalmi mozgalom tapasztalatait, jelentősen növeli a szocializmus nemzetközi vonzó erejét és tekintélyét. A csehszlovákiai kommunisták, dolgozóink forrón üdvözlik s támogatják a Szovjetunió Kommunista Pártjának eljárását. Példát és erőt merítenek belőle saját feladataik megoldásához. Az általunk szorgalmazott változtatások a legnagyobb beavatkozást jelentik a gazdasági és társadalmi fejlődés irányításának rendszerébe 1948 februárja óta. Felölelik az irányítás és a tervezés egész szféráját, átmenetet jelentenek az adminisztratívról a gazdasági eszközökkel történő irányításra, lényegesen tágabb teret biztosítanak a kezdeményezésnek, növelik a munkaközösségek jogait, és egyúttal felelősségét, hogy munkájuknak és az egyének munkájának eredményeit szorosan egybekapcsolják a szocialista javadalmazási elvekkel, összességükben mélyreható megváltoztatását követelik meg az évtizedeken át megrögződött gyakorlatnak, ami természetesen nagy igényeket támaszt és fog támasztani az emberekkel, a dolgozókkal szemben, fe- lülről Jefelé. Ez a lényege azoknak a feladatoknak, amelyekről a szovjet elvtársak úgy beszélnek, mint a társadalom forradalmi átalakításáról, és amelyek számunkra is nagyon tanulságosak. Az ellenséges propaganda néha azzal vádol meg bennünket, hogy félünk használni a reform szót. Miért félnénk ettől, ha az általunk most kidolgozott és megvalósítandó intézkedések mélyreható társadalmi változásokat jelentenek. A reform szót 1968-ban lejáratták. A szocializmussal szembeni ellenséges erők a reform jelszavával bomlasztani akarták a szocializmust, fel akarták számolni a kommunista párt hatalmát, a dolgozó nép forradalmi vívmányait, és meg akarták változtatni a szocialista Csehszlovákia külpolitikai orientációját. Az a „kis" különbség, ami az 1968- ban történtek és a között van, ami ma folyik nálunk, az, hogy mi tovább akarjuk erősíteni és fejleszteni a szocializmus előnyeit, jobban ki akarjuk aknázni lehetőségeit, erősíteni akarjuk a dolgozó nép hatalmát, állampolgáraink politikai és szociális biztonságát, a szocialista országokkal kifejtett még szorosabb együttműködés alapján szilárdítani akarjuk szocialista államunk nemzetközi helyzetét. A XVII. pártkongresszus programját, a gazdasági és a szociális fejlesztés meggyorsításának, valamint az átalakításnak a stratégiáját most bontják le a különböző területekre, a CSKP KB 4. és 5. ülésének határozatai alapján - mondotta Husák elvtárs. Az összes intézkedés között különösen fontos helyet foglal el az állami vállalatról szóló törvény tervezete. A vita eddigi menete arról tanúskodik, hogy a közvélemény körében ez a tervezet pozitív visszhangot váltott ki s arról, hogy a dolgozók ezt a vitát egybekapcsolják a további gazdasági és szociális fejlesztés kérdéseinek aktív megoldására tett erőfeszítésekkel. A törvény új feltételeket teremt ahhoz, hogy kibontakozzon a dolgozókollektívák termelési és társadalmi aktivitása. Sok függ attól, hogy ezeket a feltételeket jobban felhasználják a tartalékok mozgósítására, jobb gazdasági eredmények elérésére, és ezzel együtt szükségleteik jobb kielégítése, az élet- színvonal emelése s a szociális kérdések megoldása érdekében. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a törvénytervezet megvitatása folyamán megismerjük a dolgozók nézeteit és tapasztalatait. A vita eredményeit felelősen értékelni fogják, és megvizsgálják a kormányban s a párt központi bizottságában, és eredményeit hasznosítják a tervezet végleges változatának kidolgozásakor. A készülő törvény minden dolgozót, a kommunistákat és a pártonkívülieket, az egész népet érinti. A párt vezető szerepének a vállalatoknál való érvényesítése nem abban rejlik, hogy ezt a törvény minden cikkelye szó szerint tartalmazni fogja. A párt vezető szerepének elvéből következik az emberekre, a káderpolitikára, a dolgozókollektívák életének minden területére gyakorolt pártbefolyás. A párt és a szocialista állam szavatolja a társadalmi érdekek évényesülését amellett, hogy nagy mozgásteret biztosít a vállalatok önálló tevékenységéhez, hogy kezdemé- nyezően járhassanak el. A párt azonban nem fogja átvenni az állami és a gazdasági szervek szerepkörét, hanem vezető politikai erőként, politikai módszerekkel gyakorol befolyást a gazdaságban és az egész társadalomban. Husák elvtárs a továbbiakban kiemelte, hogy további intézkedések és törvények kidolgozása is folyik. Nagy jelentősége lesz a földműves-szövetkezetekről szóló törvény tervezetének, amelyet szeptember elején tesznek közzé, és bocsátanak nyilvános vitára. A földműves-szövetkezet sajátosságainak tiszteletben tartása mellett ez a tervezet is hasonló feltételekből indul ki, mint az állami vállalatról szóló törvény tervezete. Arra irányul, hogy tágabb teret biztosítson a földműves-szövetkezetek aktivitásának, hogy még jobban élhessenek lehetőségeikkel, és érvényesíthessék kezdeményezőkészségüket. A mező- gazdaság irányítása jelenlegi rendszerének progresszív elemeire támaszkodik, tovább mélyíti őket, s fejleszti és megszilárdítja a szocialista földműves-szövetkezetek tevékenységének bevált elveit. Célul tűzi ki, hogy a mezőgazdasági termeléssel együtt, amely e szövetkezetek To tevékenysége, más ezzel összefüggő területeken is kibontakoztathassák tevékenységüket. Egy további fontos tervezet kidolgozása is folyik, és ezt szintén nyilvános vitára bocsátják. Ez pedig a nem mezőgazdasági szövetkezetekről, vagyis az ipari, a fogyasztási és lakásszövetkezetekről szoló tervezet. A szövetkezeti szektornak gazdaságunkban fontos helye van, nagy szerepet játszik az emberek szükségleteinek kielégítésében és a jövőbeli távlatokat tekintve. Ezért helyzetét önálló törvényben is rögzíteni akarjuk - mondotta Husák elvtárs. A szövetkezetek fontos gazdasági helyzetről tanúskodik az, hogy például a fogyasztási szövetkezetek a kiskereskedelmi forgalom mintegy 25 százalékát bonyolítják ie, és az üzlethálózat megközelítőleg 40 százaléka hozzájuk tartozik. Az ipari szövetkezetek mintegy 8 százalékkal részesednek a fogyasztási cikkek belpiaci szállításából, és számos lakossági szolgáltatást nyújtanak, és e szolgáltatások arányát tovább kell növelni. A csehszlovákiai lakásállomány több mint egyharmada szövetkezeti lakás, és várható, hogy 2000-ig ez az arány legalább 50 százalék lesz. Nézetünk szerint a szövetkezeteknek még nagyobb szerepet kell betölteniük a szocialista önigazgatás fejlesztése, az embereknek az irányításba való bevonása terén. Természetes, hogy megbízhatóan szavatolnunk kell a társadalom érdekeit. A törvénytervezetek arra számítanak, hogy a szocialista államnak, amelynek fennmarad a társadalmi szükségletek kielégítésével kapcsolatos szerepe, törődnie kell azzal, hogy teljes mértékben érvényesüljenek a társadalmi érdekek és szükségletek. A külkereskedelem kérdéseihez is ebből a szemszögből kell viszonyulni. A külkereskedelem állami monopólium megmarad, de realizálásának formáit rugalmasabbakká kell tenni, közelebb kell hozni a termeléshez, és ahol ez célszerű, át kell ruházni a termelővállalatokra. Az általunk folytatott politikának köszönhetően Csehszlovákia azon országok közé tartozik, amelyek devizahelyzete a szabadon beváltható valutában való elszámolást tekintve - ha beleszámítjuk kötelezettségeit és igényeit - aktív. Ezért a nemzetközi pénzügyi körökben tekintély és bizalom nyilvánul meg irántunk. Mindent megteszünk azért, hogy ezt a helyzetünket a jövőben is megőrizzük. A gazdasági mechanizmus átalakításának koncepciójában a demokratikus centralizmus elveiből indulunk ki. A jelenlegi szakaszban főleg a demokratikus szempontot kell megerősíteni - hangsúlyozta Husák elvtárs. Megőrizzük, és lényegesen javítani akarjuk a tervezésnek a szerepét - amely továbbra is a szocialista gazdaság irányításának fő eszköze marad - bár természetesen megváltoznak formái és módszerei. De az a cél, hogy az anyagi mutatók direktív és részletes meghatározásáról áttérjünk a perspektív tervezés megerősítésére, a hosszú távú normatívák szerepének növelésére, miközben lényegesen nagyobb mértékben hasznosítjuk az ösztönzőeszközöket. Ahol ez szükséges és célszerű, az állami szükségleteket konkrét feladatok kitűzésével elégítjük ki. Egészében véve érvényes, hogy a mai szinten nem lehet úgy irányítani és tervezni, hogy minden részletet aprólékosan meghatározunk, utasítást adunk arra, mit kell tenniük a vállalatoknak és a szövetkezeteknek. Ebben az értelemben módosítani kell a központ eljárásain, módszerein és munkaszervezésén is. Az erre vonatkozó javaslatok kidolgozása folyik. Husák elvtárs hangsúlyozta, hogy rövid dél-csehországi látogatása során is számos figyelemre méltó nézetet és ötletet hallott a mezőgazdaság és a Jitex dolgozóitól, valamint ezen a találkozón. Hangsúlyozta: nagyon fontos figyelmesen és türelmesen meghallgatni mindazokat a javaslatokat, amelyekkel az emberek előállnak. Nem lehet valamennyit elfogadni, de mindegyiket fontolóra kell venni, s konfrontáló kell a lehetőségekkel és a szükségletekkel. Mindamellett, amit jól csináltunk, nem mindig mértük fel eléggé annak a fontosságát, hogy az embereket megfelelően és idejében tájékoztassuk a különböző intézkedésekről, hogy vitát és eszmecserét bontakoztassunk ki a társadalom fejlesztésének időszerű kérdéseiről. Bár ennek során különféle szempontok nyilvánulnak meg, vitatkozni kell róluk, fel kell használni minden ésszerű gondolatot és javaslatot, rendszeresen és nyílt párbeszédet kell folytatni az emberekkel, általánosítani kell tapasztalataikat, meg kell ismernie nézeteiket, és egyidejűleg meg kell őket nyerni az előttünk álló feladatoknak. Mindig gondolni kell arra, hogy a szocialista demokrácia a jogok és a kötelességek egységét jelenti. Egész politikai munkánkban törődni kell azzal - emelte ki Husák elvtárs -, hogy a pártszervezetek taggyűlései, a Nemzeti Front minden szervezetének ülései, valamint a különféle tanácskozások és konferenciák munkajellegűek és kritikus hangvételüek legyenek, ezeken a tanácskozásokon nyíltan beszéljenek ne csak a sikerekről, hanem a megoldandó problémákról is. Az új és nagy gazdasági és szociális feladatok teljesítésével együtt el kell mélyíteni a demokratikus munkamódszereket minden pártszerv, a Nemzeti Front szervezetei és a nemzeti bizottságok tevékenységében. Ezzel függ össze annak szükségessége, hogy felszámoljuk a bürokrácia különféle megnyilvánulásait a munkában. Ezért a márciusi plénum határozatainak szellemében foglalkozni fogunk az apparátusok célszerűségeinek kérdésével, mert ezek egyes területeken aránytalanul felduzzadtak. Van elegendő érett és tapasztalt ember az üzemekben, a nemzeti bizottságoknál és másutt, akik képesek felelősen érvényesíteni a párt, a Nemzeti Front és az állam politikáját, saját konkrét feltételeik között. Fontos, hogy valójában a választott szervek, nem pedig az apparátusok döntsenek ahogyan ez gyakran megtörténik. A gazdasági mechanizmus átalakításának komplex programját, amelyet most dolgoznak ki, s ezen belül a nyilvános vita eredményei alapján kiegészített törvény- tervezeteket az év végén megvitatás végett a központi bizottság ülése elé terjesztik. A központi bizottság egyúttal más területekre vonatkozóan is foglalkozni fog az átalakítás menetének kérdéseivel. A gazdasági mechanizmus átalakításának célja a feltételek megteremtése a gazdaság intenzív fejlesztéséhez, a meglevő fogyatékosságok gyorsabb leküzdéséhez, az emberek szükségleteinek jobb kielégítéséhez, a társadalom további, gyorsabb fejlesztéséhez. Az a cél, hogy az átalakítás jobb és felelősebb munkához vezessen, mégpedig mindenütt, felülről lefelé. Az új - és nyíltan kimondjuk - lényegesen igényesebb munkafeltételekre és kötelességteljesítésre való legjobb felkészülés minden vállalat esetében az, ha saját erőforrásaikból fedezik a fejlesztést, nem támaszkodnak az eszközök újraelosztására, a rendet és a fegyelmet haladéktalanul megszilárdítják minden területen, s a jó munkaminőségre és a hatékonyságról jobban gondoskodnak. Ezzel kapcsolatban Husák elvtárs az idei tervfeladatok teljesítésével is foglalkozott. Az ipari termelés növekedése ugyan meghaladja a terv által előirányzott ütemet, de a fontos minőségi feladatokat még mindig nem kielégítően teljesítjük, nem érjük el a kívánt eredményeket. Főleg arra mutatott rá bírálóan, hogy az ipari vállalatok mintegy 30 százaléka elmarad a tervfeladatok mögött. E vállalatok helyzetét minden irányító szervnek felelősen elemeznie kell, és konkrét intézkedéseket kell tennie a helyzet javítására. Husák elvtárs a továbbiakban annak szükségességéről beszélt, hogy lényegesen növelni kell a termelés minőségre fordított figyelmet. Csehszlovákiában egyes kijelölt vállalatoknál bevezették a népi ellenőrzési bizottságok által történő minőségellenőrzést. Ennek során súlyos fogyatékosságokra derült fény, amelyeket zömmel több szubjektív ok, a fegyelmezetlenség és a felelőtlenség idéz elő. Mindebből azoknál a vállalatoknál is le kell vonni a tanulságokat, amelyeknél a népi ellenőrzési szervek nem folytatnak ellenőrző tevékenységet. Az is bebizonyosodott, hogy hiányzik a vállalatok szükséges együttműködése, a tervfeladatok kellő egybehangolása és a szállítóimegrendelői kapcsolatok rendezése. E téren a vállalatok és a központi szervek aktívabb eljárására van szükség. Minden bonyolultabb termék számos vállalat együttműködésének eredménye. Egyetlen hibás alkatrész elronthatja az egész terméket. A minőség követelményének az egész gazdaságban sokkal inkább előtérbe kell kerülnie. Ez a siker feltétele a kivitelben, de egyúttal a hazai fogyasztók elégedettsége szempontjából is. Minél jobb eredményeket érnek el a vállalatok az idei terv és az egész 8. ötéves terv teljesítésében, minél nagyobb súlyt helyeznek a fogyatékosságok megszüntetésére, s minél jobban tökéletesítik a tervezést és a munka szervezését, annál könnyebb lesz megkezdeni a gazdasági átalakítást. Beszédének további részében Husák elvtárs hangsúlyozta, hogy az átalakítás természetesen nemcsak a gazdaság, hanem a társadalmi élet területére is vonatkozik. Idén márciusban tartott 5. ülésén a központi bizottság konkrétan foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Kiemelte annak szükségességét, hogy teljes mértékben felhasználjuk szocialista rendszerünk demokratikus vívmányait, egyszersmind keressük a demokrácia és az önigazgatás elmélyítésének új lehetőségeit és területeit. Minden intézkedés célja az ember szerepének aktivizálása, öntudatosságának és kezdeményezésének kibontakoztatása, amely szocialista társadalmunk további előrehaladásának, szocialista fejlődésünk új minőségének, a szocialista rendszer megszilárdulásának elengedhetetlen feltétele. Ezek fontos kérdések, amelyek az állami vállalatról szóló törvény tervezetében is visszatükröződnek. Abból indulunk ki, hogy a vállalat gazdálkodásának, az alapok felhasználásának és elosztásának, a szocialista fejlesztés prioritásainak kérdései és a további kérdések egész kollektívákat érintenek, amelyeknek lehetőséget kell adni, hogy részt vegyenek az ezekről szóló döntések meghozatalában. Husák elvtárs a továbbiakban rámutatott arra, hogy a jelenlegi időszakban folyik a szocialista demokrácia elmélyítésével kapcsolatban a központi bizottság márciusi ülésén kitűzött kérdések konkretizálása. Sok tekintetben azonban nincs ok a halogatásra, hanem ezeknek a követelményeknek kezdeményezően eleget kell tenni. Mindenütt természtesnek kell lennie, hogy számot adjanak az embereknek, tanácskozzanak velük, törődjenek azzal, hogy a politikai szervek és az emberek viszonyában sehol se legyen helye a utasítgatásnak. Különös jelentőséget tulajdonítunk a nyilvános tájékoztatásnak, bírálatnak és ellenőrzésnek, amely egyre nagyobb mértékben érvényesül a tömegtájékoztató eszközŐR, valamint a pártszervek és -szervezetek tevékenységében. A szerzett tapasztalatokból és a szükségletekből kiindulva az ideológiai munkában is számos kérdésre új szemmel kell tekintenünk. Mindabból, amit elmondtunk, következik, hogy ma óriási feladatok állnak pártunk előtt - mondotta Husák elvtárs. A párt az átalakítás kezdeményezője, hajtóereje és szavatolója. Ezért elsősorban arról kell elgondolkodni, hogyan lehet tovább tökéletesíteni a pártmunkát, hogyan lehet felemelni ezen új feladatok színvonalát, hogyan lehet a párt mindennapi tevékenységében új eljárásokat s az emberek körében kifejtett tevékenységben új politikai módszereket, s a nyitottság és a tájékozottság elvét érvényesíteni, hogyan lehet elmélyíteni a kollektív jelleget a munkában és aktivizálni minden kommunista tevékenységét. Az a cél, hogy a párt intenzívebbé tegyet munkáját egész, tevékenységét, azt a szilárd eltökéltséget vigye be az egész társadalomba, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket a jelenlegi forradalmi időszak feladatainak megvalósítására. Ennek során a tőke és a fasizmus ellen a nemzeti szabadságért, a néphatalom megteremtéséért és a szocializmus győzelméért folytatott küzdelem forradalmi hagyományaira támaszkodunk. Husák elvtárs az időszerű nemzetközi kérdésekről is szólt. Kiemelte annak fontosságát, hogy a Szovjetunióval és a többi testvéri országgal való szövetségünk és együttműködésünk szilárd hátteret biztosít belső feladataink megoldásához. Rámutatott arra, hogy összes új feladatunk elválaszthatatlan attól a küzdelemtől, amelyet az egész világ békeszerető és haladó erőivel vívunk. Ezeket a célokat a legjobban az építőmunka konkrét eredményei szolgálják, örömmel fogadjuk azokat a felajánlásokat, amelyekkel dolgozóink valamennyi dolgozó nagy ünnepét, a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóját köszöntik. Jó, hogy ezeket a kötelezettségvállalásokat egybekapcsolják a februári győzelem 40. évfordulója tiszteletére tett felajánlásokkal, hiszen ez az évforduló konkrétan kifejezi azt a harcot, amelyet népünk az októberi forradalom eszméinek szellemében a szocializmus győzelméért vívott. Végezetül Gustáv Husák elvtárs hangsúlyozta, hogy a párt egész munkájában meghatározó azon feladatok következetes végrehajtása, amelyek a XVII. párt- kongresszus lebontott határozataiból erednek. Tejesítésükre mozgósítani kell a párt és a társadalom egész erejét. Meg kell teremteni a szükséges feltételeket ahhoz, hogy ezekkel a nagy feladatokkal sikeresen megbirkózzunk. Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll ÚJSX 2 1987. VII
