Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)

1987-08-27 / 200. szám, csütörtök

Emelni a mércét minden szinten A PÁRTMUNKA TAPASZTALATAI A NYUGAT-CSEHORSZÁGI KERÜLETBEN Több hónap telt el a CSKP KB 5. ülése óta. Mi változott meg ezalatt a nyugat-csehországi kerületi pártszervezetben a munkastílust és -módszereket illetően? Mit tesz a kerületi pártbizottság, hogy az alapszervezetek következetesen érvényesítsék hatáskörükben gazda­sági és szociális politikánk stratégiáját? Erről beszélgettünk Jaroslav Kopáčekkel, a CSKP Nyugat-csehországi Kerületi Bizottságának politi­kai szervezési feladatokkal megbízott titkárával.- Mindenekelőtt alaposabban át­gondoljuk, mennyire hatékonyak a pártmunka jelenleg alkalmazott formái és módszerei napjaink igé­nyei szempontjából - mondta beve­zetőben. - Újra értékeltük őket. A kerületi pártbizottság elnöksége július elején megtárgyalta és jóvá­hagyta a kerületi pártszervezetünk munkaformáinak és -módszereinek tökéletesítésére vonatkozó alapel­veket. A gyakorlat által igazolt mód­szerekre támaszkodunk, s ezeket tovább kell fejleszteni. A testvérke­rületekben, főleg a szverdlovszkiban és az NDK-beli Geraiban szerzett tapasztalatokból is merítünk.- Mire irányulnak elsősorban ezek az alapelvek?- A választott szerv tagjai által a kerületi pártbizottság üléseinek és az elnökség elé kerülő anyagoknak az előkészítésében játszott szerep növelésére és az albizottságok munkájában való céltudatosabb, ak­tívabb részvételre. Az ülés előtt a kerületi pártbizottság tagjai és pót­tagjai részt vesznek az alapszerve­zeteknél folytatott felmérésekben. Tapasztalataikat aztán felhasználjuk a beszámolók, jelentések készítése­kor, és az albizottságok is haszno­sítják őket. Ezek a tapasztalatok közvetlenek: a munkások, techniku­sok és a többi dolgozó nézeteit köz­vetítik. Az apparátus munkájában is igyekszünk friss, újszerű szemléletet érvényesíteni. Évenként egyszer ke­rületi értekezletet hívunk össze, ahol felmérjük munkánk hatékonyságát, s kicseréljük a párt vezető szerepé­nek gyakorlása közben szerzett ta­pasztalatainkat. A járási pártbizott­ságok és a kerületi bizottságok ve­zető párttisztségviselői számára már hosszabb idő óta szervezünk elő­adásokat és szemináriumokat az új feladatok jobb megvilágítása cél­jából.- Mit változtatott meg tevékeny­ségében a kerületi pártbizottság, hogy növelje munkájának hatékony­ságát?- Bevezettük azt a gyakorlatot, hogy a kerületi pártbizottság titkár­ságának üléseit a járási székhelye­ken tartjuk. A járási szervezetek munkájának elemzése során általá­nosítjuk a jó tapasztalatokat, elbírál­juk a határozatok teljesítését, és felmérjük a járási szervezetek mun­kájának hatékonyságát. Ilyen ta­nácskozás volt például a Rokycany-i és a Tachovi járásban. Azt a mód­szert alkalmazzuk, hogy a járási bi­zottság elnökségének ülése után az üzemekben az elvtársak nyilvános pártgyűlést hívnak össze, s ezen megismertetik a dolgozókat az el­nökség által hozott határozatokkal. A gyűlésen jelen vannak a felettes gazdasági szervek képviselői is, va­lamint a vállalatvezetőség tagjai. Te­hát ők is tudomást szereznek arról, miről volt szó az említett tanácsko­záson. Ez erkölcsileg sokkal na­gyobb mértékben kötelezi őket arra, hogy segítséget nyújtsanak a dolgo­zókollektíváknak a kitűzött feladatok teljesítéséhez és a nehézségek le­küzdéséhez.- Tovább fogják terjeszteni ezt a módszert?- Már alkalmazza a CSKP Plzeňi Északi Járási Bizottsága is, továb­biak pedig előkészületeket tesznek rá. De visszatérek az eredeti kér­déshez. Újdonságnak számít a ke­rületi pártbizottság apparátusában dolgozóknak az alapszervezeti tag­gyűléseken való csoportos részvé­tele.- Milyen célt szolgál ez?- Eddig aszerint utaztak ki, hol milyen problémát kellett megoldani. De lényegesen jobban kell ismer­nünk sok olyan kérdést, amelyeket a tanácskozások előkészületei fo­lyamán kell megvitatni, ezért az elv­társakat egy-egy hónapra egy járás­ba delegáljuk, vagy pedig egy ter­melési ágazat problémáit kísérik fi­gyelemmel. Ezáltal nemcsak több tapasztalatot szereznek, hanem ezek tágabb területet is ölelnek fel, és jobban lehet rájuk építeni. Most a plzeňi városi alapszervezetek munkáját tanulmányozzák a kerületi pártbizottság titkárságának ebben a járásban sorra kerülő kihelyezett ülésére való előkészületek kere­tében. Az egyes járásokba szakem­berekből álló munkacsoportokat is kiküldünk, három, vagy akár több hónapra. A kiválasztott alapszerve­zeteknek segítenek egyes problé­máknak a megoldásában, például az új tudományos és műszaki isme­retek gyakorlati alkalmazásában, a pártszervezeten belüli nehézsé­gek leküzdésében és egyebekben. Tanácsaik vezérfonalul szolgálnak az illető szervezetek bizottságainak döntéseihez. Ugyancsak sikeresnek bizonyult a járási pártbizottságok te­vékenységének a kerületi bizottság elnöksége által való megvitatása. Itt megmutatkozik, ki mennyire vesz részt a vezetők közül a kongresszusi irányvonal megvalósításában, és mekkora munkájának a hatékonysá­ga. Ez természetesen nem számok­ban vagy koronákban fejeződik ki, hanem az azon a munkaterületen folyó tevékenységben, amely gond­jaira van bízva, az emberek gondol­kodásának a megváltozásában.- A CSKP KB 5. ülésén szó volt a pártszervekbe való titkos válasz­tás kérdéséről. Pártunk alapsza­bályzata nem határozza meg, mi­lyen módon kell lebonyolítani a vá­lasztásokat. Foglalkoznak ezzel?- A választásokról vitát folyta­tunk. Nekem is megvan erről a kér­désről a saját nézetem. Azt hiszem, a káderválasztás párton belüli rend­szere nem antidemokratikus. Ellen­kezőleg. Éppen nyíltsággal, nyilvá­nos szavazással fejezik ki a pártta­gok leplezetlenül állásfoglalásukat, azáltal, mire vagy kire adják szava­zatukat. Azt hiszem, hogy a titkos szavazásról folyó vita nem visszalé­pés, de másrészt így elvész a párt­tagok vitájának forradalmisága, mert néhol a titkosságot esetleg úgy ér­telmezhetik, mint az őszinteség hiá­nya megnyilatkozásának, esetleg az egymással való leszámolásnak egy formáját. A gyakorlat azt mutatja, hogy tisztességes, dolgos tisztség­viselők ezrei vannak szervezetünk­ben. Azokat, akik nem teljesítik felada­taikat, vagy hűtlenné válnak a párthoz, pártvonalon idején felelősségre von­ják. Ezért azt hiszem, hogy a válasz­tás formájának a megváltoztatása nem változtathat az emberek kvali­tásain. A társadalom demokratizálását gyakran kötik kizárólag a választá­sok titkosságához. Elfeledkeznek arról, hogy - éppen a gazdasági és társadalmi fejlődés s a demokratizá­lás keretében - minden tevékenysé­get, minden irányítási szinten elv- szerűbben kell végeznünk. A párt­ban és a társadalomban egyaránt szükség van arra is, hogy jobb minőséget és magasabb műszaki szintű termékeket produkáljunk, to­vábbá csökkenteni kell a papírmun­kát, bürokráciát és a terméketlen ülésezést. Ezen nem a tisztségvise­lők választhatósága változtat, ha­nem a következetes, nyílt harc a ké­nyelmesség, megcsontosodottság különféle megnyilvánulásai, a jogos, kritikus észrevételek, indokolt javas­latok figyelmen kívül hagyása ellen.- Mennyire tájékozott a közvéle­mény a pártszervek tanácskozása­iról?- A kerületi pártbizottság és a já­rási bizottságok üléseiről az embe­reket jól informálják a kerületi és járási sajtótermékek. A kommunista újságírókat arra ösztönözzük, hogy a híradásokban szereplő adatokra térjenek vissza elemző cikkekben. De mit tudnak az alapszervezetek ülésein elhangzottakról az illető munkahelyeken dolgozók? Nagyon keveset. Lényegesen javítani kell a tájékozottságot. Ez azt jelenti, hogy a taggyűlések után el kell men­ni a dolgozókollektívákhoz, felhasz­nálni a szakszervezeti részlegszer­vezetek összejöveteleit, termelési értekezleteket, gyakrabban kell nyil­vános pártgyűlést összehívni, tájé­koztatni az embereket a taggyűlé­sen vagy a bizottság által a tervtelje­sítéssel, nevelőmunkával, szocialista versennyel és hasonlókkal kapcso­latban hozott határozatokról, s a szakszervezeti és SZISZ-tagok támogatásával meg kell nyerni a dolgozókollektívákat a kitűzött fel­adatok megvalósítására. A szak- szervezeti részlegszervezetek és termelési értekezletek útján a dolgo­zók nézetei» újra és újra fel lehet használni a taggyűlések előkészüle­tei során.- Már túl vagyunk az év közepén. Sok vállalat nem teljesíti tervét. Mit tudnak tenni a pártszervezetek a helyzet javítására?- Igényesebben és konkrétabban vitathatják meg a gazdasági kérdé­seket. Szólni kell azokról, akik a fel­adatok megvalósítását biztosítják. Mit jelent ez? Mindenekelőtt azt, hogy alaposan át kell gondolni a taggyűlések tartalmi oldalát. Mi jelenthet segítséget, s hogy a kom­munistáknak csupán a terv alapvető fontosságú mutatóival kell-e törődni­ük, mint például az árutermelés és a módosított saját termelési érték alakulása. Tovább kell jutni. Arra vezetjük őket, hogy szélesebb körű­en és alaposabban ismerjék meg a tervteljesítés minőségi szempont­jait, a szállítói-megrendelői kapcso­latokat, a pótalkatrész-ellátást s a tudományos és műszaki ered­mények alkalmazásával kapcsola­tos kérdéseket. Hogy ne fogadják el fenntartás nélkül azoknak a gazda­sági vezetőknek az érveit, akik fele­lősek értük, hanem legyen saját né­zetük mindenről. Amit most mond­tam, nem jelenti azt, hogy helyet­tesíteniük kell a művezetőket, igaz­gatókat vagy másokat, hanem hogy politikai eszközökkel kell elősegíte­niük a feladatok teljesítését. A pártcsoportoknak is megvan a maguk szerepe. Minél nagyobb részt vállalnak a taggyűlések előké­szítéséből, a munkahelyi problémák feltárásából, s minél több megoldási javaslatot tesznek, annál hatéko­nyabbak lesznek a taggyűlés hatá­rozatai. (gy dolgoznak a kerületben a kdynéi Elitexnél, a domažlicei Destánál, a chodovi Chodosnál, a sokolovi bányákban s a plzeňi Škoda Müvek üzemeiben. Tapasz­talataikat ismertetjük másokkal is.- Mindaz, amit mondasz, megkö­veteli, hogy minden párttisztségben olyan kommunisták legyenek, akik szervezői képességeik révén, elv­szerű magatartásukkal és elkötele­zettségükkel magukkal ragadják a többieket.- Ilyen kommunistákból sosem lehet elég. így igyekszünk emelni az alapszervezeti tisztségviselői .aktí­vák felkészítésének színvonalát. Ezért értékeljük újra például kerületi és járási szinten a politikai oktatási intézmények munkájának tartalmi részét, s helyezzük jobban előtérbe a gyakorlathoz való kötődést. Tevé­kenységükben tükröződnie kell a társadalmunk átalakítása során szerzett legújabb tapasztalatoknak, a pártszervezetek tapasztalatainak, s így felkészíteni a fiatal tisztségvi­selőket funkciójuk ellátására. Tudni­uk kell, hogyan kell megfelelően elő­készíteni egy taggyűlést, mit lehet kezdeni egy határozattal, milyen módon élhetnek ellenőrzési joguk­kal, s hogyan oldhatók meg a párt vezető szerepének érvényesítését illető kérdések. Ez azért szükséges, mert az oktatás eddigi formája in­kább elméleti irányú volt, és az alap­szervezetek fiatal tisztségviselői gyakran csak az idősebbekre ha­gyatkozhattak. Ezért minden olyan elvtárs jár ilyen tanfolyamra, akiket kádertartalékként számon tartunk párt-alapszervezeti elnöki tisztség ellátása céljából. A káderutánpótlás­nak a párttisztségekre való felkészí­tését ma, amikor a kádermunka egészének minőségi javítása és el­mélyítése folyik, fontos feladatnak tartjuk. VÁCLAV PERGL llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll KOMMENTÁLJUK -----­A vállalati törvénytervezet és a nemzeti bizottságok A vállalati törvénytervezet országszerte a figyelem középpont­jában áll. Munkások, gazdasági szakemberek és egyéb területe­ken dolgozók mondják el véleményüket - az egyéni és a társa­dalmi érdekeket is figyelembe véve nemegyszer szenvedélyes hangon. A jelentős dokumentum előkészítése, majd megvalósí­tása ugyanis szerves része a CSKP XVII., illetve az SZLKP kongresszusán kitűzött, a gazdasági és a szociális fejlődés gyorsítására vonatkozó stratégiai irányvonalnak. Az előterjesz­tett törvénytervezet a vállalat jogi helyzetét módosítja, meghatá­rozza jogait és kötelességeit, a társadalom, az állami szervek, a nemzeti bizottság stb. iránti viszonyát. Főleg ez utóbbinak a vitában az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni. Nem ok nélkül. A tervezet szerint ugyanis a vállalatok és a nemzeti bizottságok közötti kapcsolat úgy módosulna, hogy a vállalat gazdasági és szociális tevékenysége során köteles együttműködni a területileg illetékes nemzeti bizottsággal és részt vállalni az adott körzet komplex gazdasági és szociális fejlesztéséből. Ez azt jelenti, hogy egyéb tényezők mellett köteles figyelembe venni a nemzeti bizottságok dönté­seit. A mindennapi gyakorlat bizonyítja, hogy ez eddig nem volt így. Egyes gazdasági vállalatok fejlődtek a gyárkapun belül, de a gyermekintézmények létesítését már a nemzeti bizottságoktól várták. Igaz, voltak kivételek, épültek üzemi óvodák, bölcsődék is, Losoncon (Lučenec) például élérték, hogy az üzemek számos közérdekű létesítményt építsenek és a költségeket közösen állják. A törvénytervezet szerint a nemzeti bizottságok is lehetnek vállalatalapítók. Ezzel összefügg a vállalat gazdasági és szociá­lis tevékenységére vonatkozó kötelessége abban az esetben, ha a vállalat nem képes teljesíteni gazdasági funkcióját. A tervezet értelmében a központi szerv köteles megvitatni a vállalatalapí­tási szándékot az illetékes nemzeti bizottsággal. A dokumentum foglalkozik a közhasznú vállalatok tevékeny­ségével is. Azokról a vállalatokról van szó, amelyek esetében teljesen nem érvényesíthetők a szocialista vállalkozás alapelvei. Ilyen esetben az alapító téríti meg a közhasznú tevékenységet folytató vállalat költségeit, ha azok más módon nem térülnek meg. Az állami vállalatokról szóló törvénytervezet említett ren­delkezéseiből nyilvánvaló, hogy ezek jelentős mértékben vonat­koznak az államigazgatás központi szerveire és a nemzeti bizott­ságok tevékenységére is. A gazdasági mechanizmus átalakítása alapelveinek érvénye­sítése a nemzeti bizottságok munkájában kell hogy hozzájárul­jon e szervek és az általuk irányított szervezetek munkájának hatékonyabbá tételéhez, a szervezetek önállóságának fokozásá­hoz, gazdálkodásuk hatékonyságának növeléséhez. Vagyis nagyobb önállósághoz jutnak a nemzeti bizottságok az irányí­tásában és az anyagi javak gyarapításában. A tervezet intézkedé­sek hozzájárulhatnak majd ahhoz, hogy a tudomány és a tech­nika új ismereteit szélesebb körben érvényesítsék mind a terme­lésben, mind a szolgáltatásokban. Ez a minőségi változás a lakosság nagyobb elégedettségét hozza majd magával. Az állami vállalatokról szóló törvénytervezet tehát jelentős mértékben érinti a nemzeti bizottságokat is. Éppen ezért a párt­tagsági gyűlések mellett a nemzeti bizottságok plenáris ülésein és a társadalmi szervezetek nagygyűlésein is meg kell vitatni. Mégpedig összefüggésben az idei tervteljesités értékelésével és a jövő évi feladatok megvitatásával. Sok függ attól, hogy a doku­mentum megvitatását hogyan készítik elő, s milyen felkészültek lesznek az előadók. S természetesen attól is, hogy a gyűlések résztvevői milyen nyíltan, őszintén és megalapozottan fejtik ki véleményüket, hogy a tervezet az észrevételek figyelembe véte­lével kerülhessen majd a törvényhozó szervek elé. NÉMETH JÁNOS A Honvédelmi Szövetség fő feladatai közé tartozik a lakosság polgári védelmi nevelése. Ennek célja lakosságunk honvédelmi felkészültségének, a szocialista haza védelméért érzett felelőségének növelése, továbbá a széles tömegeknek az ellenség harci eszközeinek hatásával, valamint az ellenük való védekezéssel való megismertetése. A szövetség nagy súlyt helyez a gyakorlati tudnivalók elsajátítására: műszaki foglalkozásokat, elő­adásokat, kiállításokat, filmvetítéseket, és honvédelmi versenyeket szervez. A felvétel egy bemutatón készült. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK)

Next

/
Thumbnails
Contents