Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)

1987-08-27 / 200. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 i7. VIII. 27. Jó minőségű tejtermékeket készítenek A kezdeményezés nyomán bővül a választék Ján Hrivnák mérnök, az Agro­komplex termelési-gazdasági egy­ség vezérigazgatója egyik tájékozta­tóján elmondotta, nagyon örül an­nak, hogy a kiállításon évről évre több mezőgazdasági vállalat mutatja be termelési rendszerét és élelmi- szeripari termékeit. Véleménye sze­rint ez is hozzájárul ahhoz, hogy országos méretben nagyobb legyen a kínálat egyes élelmiszeripari ter­mékekből. A tájjellegű készítmények előnyösen bővítik a választékot. Az Agrokomplex '87 országos mezőgazdasági kiállításon a tájé­koztató után ellátogattam a B pavi­lonba, ahol az említett vállalatok egy része mutatta be termékeit. Először a Slušovicei Agrokombinát szakem­bereivel beszélgettem. Elmondták, hogy rövid idő alatt nagy utat tettek nek, hogy a termékek jelentős része hosszabb ideig tárolható legyen. En­nek a programnak megfelelően ké­szül például a Forman tejfölös sajt, amely hűvös helyen három hónapig is eltartható. Kaporral, paprikával ízesítik. Mivel országos méretben kevés a joghurt, ennek készítésére is vállalkoztak. Az Agrokombinát ezen a téren még csak az első lépéseknél tart, de a jövőben is igyekszik a fogyasztók kedvében járni. Egyre több olyan terméket ké­szítenek, amely iránt nagy a keres­let, tehát nem kell félniük, hogy rak­tárra termelnek. Nagy előnyük, hogy a csomagolóanyagot is maguk ké­szítik. A kombinát szomszédságában állította ki tejtermékeit a Hlohoveci Állami Gazdaság. Az általuk gyártott A Slušovicei Agrokombinát tejtermékei, mutatós csomagolásban (Gágyor Aliz felvétele) meg az élelmiszerfélék készítésé­ben és a választék bővítésében. Többféle módon dolgozzák fel a bur­gonyát, a káposztát, s a gyümölcslé­sűrítményeik iránt is rendkívül nagy a kereslet. A CSKP XVII. kongresszusa ha­tározatának szellemében az első si­kerek után keresték, kutatták a lehe­tőségeket más élelmiszerek készíté­sére. A szigorított tejfelvásárlási nor­mák bevezetését követően előnyö­sebbnek látták, ha a tej egy részét saját üzemrészlegükben dolgozzák fel. Gyorsan felépítettek egy kis üze­met, amelyben naponta 2500 liter tejet dolgoznak fel. Jól felmérték a piaci igényeket, s olyan terméke­ket készítenek, amelyek keresettek a vásárlók körében. Arra töreked­Juko sajtcsalád felkeltette a látoga­tók figyelmét. A tehéntejből készült sajtot természetes eljárással érlelik, és a szárítást is hagyományos mó­don végzik. Judita Kováčová rész­legvezető elmondotta, hogy az új terméket otthoni tapasztalatai alap­ján fejlesztette ki a gazdaság szak­embereinek segítségével. Otthon meg figyelte, hogy a nagyanyja és az édesanyja miként készít kevés energia felhasználásával kiváló mi­nőségű sajtot a friss tehéntejből. Ezt a módszert kissé módosítva, kidol- gozótt egy újítási javaslatot, amelyet a gazdaság újítási bizottsága elfo­gadott. Később felsőbb szinten is úgy ítélték meg, hogy az új termék minden szempontból megfelel az ér­vényes állami szabványnak. František Bošák, az állami gazda­ság gépesítője arról beszélt, hogy még sokat kell tenniük a kedvező munka- és technológiai körülmé­nyek kialakításáért. Mindent meg­tesznek azért, hogy az új termékből minél több kerüljön a piacra. Segítik a kis üzemet, amelyben két hónap­pal a termék jóváhagyása után már teljes ütemben folyt a termelés. A jö­vőben legalább 5 vagy még ennél is többféle terméket szeretnének gyár­tani. Jozef Fii üzemgazdász arról tájékoztatott, hogy idén 16 tonnát gyártanak az új tejtermékből. Meg­látják, hogy az új évben milyen lesz a kereslet, s annak megfelelően pontosítják a termelési programot. A B pavilonban Karol Herian mér­nökkel, a Žilinai Tejipari Kutatóinté­zet igazgatójával is találkoztam. Amikor megemlítettem a kezdemé­nyezők példáját, elégedetten nyug­tázta, hogy végre a tej feldolgozásá­ban is történik valami. Kialakul egy kis egészséges konkurencia, amely elősegítheti a tejtermékek választé­kának bővítését és minőségének ja­vítását. Hozzáfűzte, hogy a Közép­szlovákiai kerületben a Liptovská Osada-i Agrokombinátnak is van egy kis tejfeldolgozó üzeme Ružombe- rokban. Ott párolt sajtot készítenek. A kezdeményezés nem rossz, de a berendezéseik nem a legkorsze­rűbbek. A kutatóintézet szakemberei minden segítséget megadnak a kez­deményezőknek. Főleg arra ügyel­nek, hogy a termékek higiéniai szempontból megfeleljenek a köve­telményeknek. A sikeresebb munka érdekében a gépi berendezéseket gyártó vállalatoknak is jobban kelle­ne igazodniuk a kisüzemek igényei­hez. Elavult berendezésekkel csak többletmunka árán lehet nagy mun­katermelékenységgel és elfogadha­tó nyereséggel dolgozni. Ezen a té­ren tehát kedvező változásokat kell elérni, hogy a kezdeményezők újabb termékekkel jelenhessenek meg a piacon. íme, néhány jó példa arra, hogy az egységes földműves-szövetke­zetek és állami gazdaságok is hoz­zájárulhatnak az élelmiszerek vá­lasztékának bővítéséhez. Amint a bemutatón elhangzott, jövőre az országos mezőgazdasági kiállításon remélhetőleg még több mezőgazda- sági vállalat mutatja majd be termé­keit. BALLA JÓZSEF Senkiről sem feledkeznek meg Törődnek az idős lakosokkal Hét évvel ezelőtt hagyta jóvá az SZSZK kormánya az idős emberekről való gondoskodást rögzítő dokumentumot, a gerontológiai programot. A program nemcsak az idős emberek egészségvédelmével foglalkozik (az öregedési folyamat lassításával, valamint az idős korra jellemző betegségek előfordulásával), hanem szociális kérdésekkel is. A hét év mérlege az előforduló hiányosságok ellenére is pozitív. Az elismerés a nemzeti bizottságokat és a társadalmi szervezeteket illeti meg. Nagymegyer (Calovo) 9200 lako­sával nem tartozik a kis városok közé. Mégis a városi nemzeti bizott­ságon szinte név szerint ismerik az 1290 nyugdíjast. Családi Vilmos, a városi nemzeti bizottság elnöke nagy szeretettel beszélt a város idős lakosairól.- Megyeren nem él elhagyottan sen­ki sem A fiatalok törődnek szüleik­kel, nagy szüleikkel, s ha úgy adódik, hogy az idős lakos magára marad, a szomszédok látják el. Emberség­ből. Az utóbbi években sokan nyug­díjas otthonokba kérték magukat, ami persze nem jelentette azt, hogy a hozzátartozók kapcsolata meg­szűnt velük. A fiatalok ünnepek, sza­badságok alkalmával, de gyakran a hétvégeken is magukhoz veszik idős szüleiket, rokonaikat. Előfordul, hogy a fiatalokat megszólják azért, mert a szülők nyugdíjas otthonban élnek. De kérdezem én, aki dolgo­zik, hogyan lássa el a sokszor ma­gatehetetlen öregeket? Megtudtuk, hogy a nemzeti bizott­ság a kis nyugdíjasoknak 300 koro­nás élelmiszer-utalványt juttat.- Évente 45-50 ezer koronát fordí­tunk erre - nézett a kimutatásokba Józsa Erzsébet, a szociális osztály dolgozója. Elmondta, a szervezett étkeztetés iránt nincs érdeklődés, az állami gazdaságok, az efsz, de az üzemek is önerőből megoldották nyugdíjasaik kosztolását. Csak hét személynek fizetnek étkezési hoz­zájárulást, ami évente körülbelül 2000 koronát tesz ki. Nagymegye­ren eddig a nemzeti személy számára biztosított házi gondozót, jelenleg újabb négy idős lakos vár gondozásra. Geriátriai nő­vérek látogatják a rászorulókat, s gyakran, hogy a nehezebbe^ já­róknak ne kelljen az orvosi rendelő­be fáradniuk, házhoz viszik a szük­séges gyógyszereket. - Nagyon örülünk annak - folytatta az elnök hogy orvosaink mindig találnak időt arra is, hogy meghallgassák az idő­sek panaszait. Gyakran ez kell ne­kik, és nem az orvosság.-Jól működő 256 tagú nyugdí­jasklubunk van - újaságolta büsz­kén. - Igaz, a városi könyvtár mellet­ti helyiség nem megfelelő és sajnos csak két év múlva tudunk számukra méltó körülményeket biztosítani. A klubtagok nagyon aktívak, nincs olyan rendezvényük, amely ne sike­rülne jól. Gyakran kirándulnak, meg- ünneplik egymás jubileumait, de nemcsak szórakozásból áll az éle­tük. Dolgozni akarnak. Ezért nyaran­ta mi is foglalkoztatjuk őket és szíve­sen járnak szervezetten vagy egyé­nenként segíteni az állami gazda­ságba vagy a szövetkezetbe. Ha végképp nem találunk számukra munkát, akkor sincs nagy baj, mert találnak maguknak ők. Amíg csak mozogni bírnak - dolgoznak, ezt tették egy életen át, mondogatják, amikor pihenni küldöm őket. Az el­nök bevallotta, előfordul, hogy oly­kor-olykor irreális kérésekkel jönnek a nemzeti bizottságra. Ilyen esetek­ben nagy adag tapintattal kell őket elutasítani, hiszen nincs szándékuk­ban, hogy megbántsák őket. Mint mondották, nemcsak hivatalból fi­gyelik az idősek életkörülményeit, s ha tudomásukra jut egy-egy ember gondja, azonnal intézkednek. A nemzeti bizottság dolgozói tud­ják, dolguk akad még bőven, hiszen a város egyre terebélyesedik. - Épül az 1100. lakásos új lakótelep, ahol nyugdíjasházat szeretnénk létesíte­ni. Az igénylők egy háztömbön belül kisméretű lakásokat kapnának, megoldanánk orvosi ellátásukat éppúgy, mint étkeztetésüket. Azt szeretnénk, ha városunkban vígke- délyú, elégedett idős lakosok élné­nek. Megérdemlik a gondosko­PÉTERFI SZONYA Új kis vízerőmű épült Prerov mellett a Beéva folyón. A 21,5 millió korona költséggel létesített kiserőmü most pró­baüzemei, a prerovi Kopaniny lakótelep 5 ezer lakosát látja el villamos energiá­val. A felvételen Zdenék Kalas, az erőmű gondnoka a turbina szabályo­zóiban a nyomást ellenőrzi. (ČSTK-felvétel) Ez már nem az iskola... Azt hiszem valamennyi fiatal so­káig emlékszik az első mukahelyén eltöltött első napra, az első benyo­másokra, a fogadtatásra. Nem tu­dom, a pillanat, amely végleg lezárja a diákkort, nevezhető-e ünnepé­lyesnek, ünnepinek, de mindenképp meghatározónak mondható a jövőt illetően. Sőt, azt sem tudtam még megfejteni, a bizonyítási vágy, mert ott van valamennyiünkben, saját irá­nyunkban, vagy kifelé nagyobb-e. Amíg beszélgettünk az ekecsi (Okoč) Vangel Gyulával, úgy tűnt, benne, aki a vendéglátóiparban dol­gozik szakácsként, ez inkább kifelé irányul, lévén, hogy a vendég elége­dettsége a célja. Gyula elmondta, hogy úgy akar megtanulni dolgozni az első munkahelyén, a hroboňovói Kukorica csárda konyhájában, hogy pincérkollégái a fogyasztók elége­dettségét közvetítsék, mivelhogy jó­maga nincs közvetlen kapcsolatban a vendégekkel. Az alapiskolából a Dunaszerda­helyi (Dunajská Streda) Mezőgaz­dasági Szakközépiskolába készült. Aztán jött egy hirtelen fordulat, a szülők úgy gondolták, fiuk számá­ra talán jobb lenne a pincér-szakács szakma, hiszen szeretett a konyhá­ban dolgozgatni, édesanyja mellett tanulta az ízeket, a főzést.- Pincér-szakács szakra jelent­keztem, de erre a kombinációra nem sikerült bejutnom. Értesítettek, fel­vételt nyertem a szakács szakra So- morján (Šamorin) de ezzel is elége­dett voltam. Végzős. Az idén, mert nem akarta semmittevéssel tölteni a nyarat, júli­usban az újonnan megnyílt Kukorica csárda konyháján dolgozott. Augusztustól ugyanitt végzi szakgya­korlatát, tanulja a szakácstudo­mányt, hogy decemberben szak­vizsgát tegyen.- A Jednota osztotta el, ki hol tölti a pár hónap gyakorlatot az iskola befejezéséig. Szerencsém volt, mert szülőfalumtól csupán nyolc kilomé­terre kerültem, de az utazással így is problémáim vannak. Nincs egyenes 'árat. Előbb Nagymegyerre (Calo­vo), onnan Ekecsre kell utaznom, ami több időmet veszi el és fárasztó is a nyolcórás munka után. Apropó, nyolc óra - mondja Gyula - szeren­csére azt is sikerült elintéznem hogy ne kelljen tizenhat-órázni. Ugyanis a beutazás szempontjából ez nem felel meg. Jó idő esetén igy is inkább stoppal utazom. Igen, ez is elfogadható, s ha nem, tán csak önmagának, esetleg szülei­nek vallja be - hisz az iskola kötelé­kébe tartozik, nem maga választotta munkahely ez -, de ahogy mondja, a vizsgák után is szívesen maradna. Ha mégis elmenne, a dunaszerda­helyi Arany Kalász vendéglőt vá­lasztaná szívesen, ott volt gyakorla­ton, nagyon megtetszett neki a lég­kör, az alkalmazottak közötti jó vi­szony. Nehéz lesz dönteni, hisz itt decemberig megszokja a környeze­tet, a kollégákat, megismeri az elvá­rásokat. A munkatársak? Embersé­ges, az ő érdeke is, hogy szaktudását átadja, így aztán jó főnök és konyha- vezető szakács. S a szakácskollé­ga? Egy évvel Gyula előtt végzett, fiatalok, barátok. Na meg Gyula nem ;)lyan, aki vonakodna- a munkától, a szakvizsgán majd el kell készíte­nie a meghatározott ételt, addig meg kell tanulnia a gyakorlatban a főzés csínját-bínját, hisz az iskolában erre nem volt lehetőség. Azért van a gya­korlat. Sok mindent csinál már, nem felmosásra, krumplipucolásra hasz­nálják, már rábízzák az étel előkészí­tését, s idősebb kollégáitól közben lesi az ízesítés titkait. Hogy mennyi­vel lesz más a konyhában a szak­vizsga megszerzése után? A főztjé- ért felelős lesz, nem lesz aki kijavít­ja, utánaízesít. Dolgozott már a szál­lodában is. Ott rengeteg munka volt, reggel héttől megindult a teljes üze­melés, itt tíz óráig, a nyitásig van idő előkészíteni a konyhát, a nyersanya­gokat. Jóllehet, könnyebb lenne, ha többen lennének, hisz a csárdában sokan megállnak, s a modern gépek nem pótolják teljesen a szakács- mestert. Aki, akár kezdő, mint Gyula is, a főztjéről csak dicséretet kíván hallani. Azt mondja, hozzászokott a gyor­sasághoz, mert a szélvésziramra szükség van a konyhában, melyik éhes ember szereti, ha megvára­koztatják! Avagy, melyik vendéglá­tóipari vállalat jó hírét nem csorbítja, ha elégedetlenül távoznak a ven­dégek. Ilyet nem szabad megtenni, ezt tudja Gyula, mondja is, ez már pem az iskola, nincs helye a felelőtlen lógásnak, komolyan kell vennie a munkát: - Kezdem érezni a fele­lősséget. A rugalmasságot a nyuga­lom biztosítja, ilyen légkörben sze­retnék dolgozni, mert a kapkodás, az idegesség nem vezet jóra. Gyula bízik benne, hogy a szak­vizsga megszerzése után komo­lyabban veszik őt is, engedik majd kibontakozni. így lesz-e, erre csak egy év múlva adhat majd választ.-sí­Kedvezmény az egészségkárosodottak foglalkoztató munkahelyeknek Azt tapasztaljuk, hogy egyes gazdálkodó szervezetek nem mutatnak nagy hajlandóságot arra, hogy megválto­zott munkaképességű dolgozókat foglalkoztassanak. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, vajon a szerveze­tek megfelelő anyagi ösztönzést kapnak-e ezen a téren. A szociális biztosításról szóló törvény feladatul adja a gazdálkodó szervezeteknek, hogy gondoskodjanak a megváltozott munkaképességű valamint a súlyosan egészségkárosodott állampolgárok bevonásáról a ter­melési folyamatba. Megfelelő munkafeltételeket terem­tenek a rokkantak és betegek számára, alkalmas terme­lési programokat vezetnek be, egészségi állapotuknak megfelelően módosítják a munkahelyeket, rehabilitációs munkahelyeket létesítenek a súlyosan mozgássérültek számára, gondoskodnak üdültetésükről és sportolási lehetőségeikről is. A megváltozott munkaképességű lakosok foglalkozta­tottsága évről évre nő. 1986 végén összesen 83 100-an dolgoztak (köztük 3600 súlyos egészségkárosult) ami 4600-zal több mint 1980-ban. Maga ez a tény, valamint az, hogy szocialista államunknak érdeke foglalkoztatá­suk további bővítése, megkövetelte, hogy azok a gazdál­kodó szervezetek, amelyek rokkantakat és betegeket foglalkoztatnak, bizonyos anyagi előnyöket élvezzenek. Ezért a Szövetségi Munka- és Szociális Ügyi Minisz­térium 1986 áprilisában új rendeletet adott ki a bérek szabályozásáról. Eszerint azok a gazdálkodó, költségve­tési és dotált szervezetek, amelyek megváltozott munka- képességű illetve súlyos egészségkárosodott dolgozó­kat foglalkoztatnak, bérkedvezményben részesülnek. A kedvezmény az átlag bér (a szervezet tervezett prémiumalapjaból kifizetett jutalmak nélkül) 5-10 száza­lékát képezheti. A bérkedvezmények nem vonatkoznak a Szlovákiai Rokkantszövetség gazdálkodó szervezeteire, a rokkan­tak ipari szövetkezeteire, mivel ezeknek jelentős kedvez­ményeik vannak főleg a befizetési kötelezettségeket illetően. Ugyancsak nem vonatkozik az egységes föld­műves-szövetkezetekre, béreszközeik felhasználását a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­térium szabályozza. A bérszabályozás új módosításáról részletesebb tájé­koztatást adhatnak a járási és városkerületi nemzeti bizottságok szociális szakosztályai. A nemzeti bizottsá­gok ezenkívül rendszeresen aktívákat rendeznek a gaz­dálkodó szervezetek képviselőinek részvételével, ame­lyeken szintén tájékoztatást adnak a módosításról. DR. EMÍLIA SZÉCSÉNYIOVÁ

Next

/
Thumbnails
Contents