Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)
1987-08-26 / 199. szám, szerda
ÁLLAMI ÁTVÉTEL A SZOVJETUNIÓBAN Szigorú, de szükséges 1987. januárjában sok szovjet vállalatnál a termékek minőségének javítása és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából új szolgálatot vezettek be: az állami ellenőrzést. Ez a Vörös Proletár gyárban, a legnagyobb moszkvai szerszámgép- és robotgyártó egyesülésnél is működik. Jurij Matvejev mérnökkel, az állami átvétel képviselőjével a robotszerelő műhelyt járom. A gyár dolgozói azelőtt maguk értékelték munkájuk minőségét. Enyhén szólva - nem túl igényesen... Azután elküldték termékeiket a fogyasztóknak. Csakhogy a reklamációk miatti veszteségeket a gyár nem a saját pénzéből, hanem az állami dotációkból fedezte. Most minden másként van. Mielőtt a termékeket elküldik a nagyszámú megrendelő címére, ezek valamennyi paraméter tekintetében a legaprólékosabb ellenőrzésen mennek keresztül - az állami ellenőrzés vizsgálópadjain. E „tisztítótűz“ után rendszerint nem érkeznek reklamációk, a megrendelések mennyisége pedig növekszik- Kezdjük el - mondta Matvejev, és a robotok „markolóinak“ - kezeinek - kipróbálására szolgáló vizsgá-. lópadhoz lépett... Hozzáfogott feladatai teljesítéséhez.- Állj! - és a munkás, aki már-már le akarta venni a markolót a vizsgá- lópadról, elégedetlenül megfordult.- Hiszen működik!- Ne siess annyira - ellenkezett Matvejev. - Szabály szerint tíz percig kell működnie, te pedig két percig sem tartottad .ott. Négy és fél perc múlva a markoló már mindinkább „kifulladt“. Mozdulatai bágyadtak és ernyedtek lettek, a hatodik percben pedig végképp letargikus álomba zuhant.- Megint selejt! - dobta el mérgesen a munkás. - Ezeknél az alkatrészeknél bizony nincs állami átvétel ...- A markolókat a Vörös Proletár fióküzeme szállítja - magyarázta Matvejev. - Náluk pedig még csak most vezetik be az állami átvételt, íme az eredmény... Odafordultam, ahová Matvejev mutatott, és egy markolókkal színültig megtöltött óriási polcot vettem észre.- Ez a selejt - következett a rövid magyarázat - amott pedig az, amit elfogadtunk. A szomszédos polcon vagy egy tucat markoló feküdt árván... „Ha megfelel - átvesszük, ha nem - kiselejtezzük“-Az állami átvételt 1986 végén vezették be a Vörös Proletár gyárban - magyarázza Matvejev eljárását vezetője, Sztanyiszlav Usztyi- nov, aki nemrég még az ország egyik nagy gépgyártási tudományos kutatóintézetének igazgatóhelyettese volt. - Itt, az úgynevezett „új területen“, ahol precíziós eszterga- padokat és robotokat készítenek- tizenkét munkatársunk működik. Ezek a szakemberek nem a gyárnak, nem annak a minisztériumnak vannak alárendelve, amelynek a hatáskörébe tartozik a vállalat, hanem a Szovjetunió Szabványügyi Állami Bizottságának. Az állami átvétel munkatársainak feladata az, hogy csak az olyan termékek gyártására adjanak engedélyt, amelyek teljes mértékben megfelelnek az állami szabványoknak és a műszaki dokumentációnak.- Ha megfelel - elfogadjuk. Ha nem - kiselejtezzük. A robotok vagy részegységeik addig maradnak a polcokon, amíg a hibákat ki nem küszöbölik. És ez természetesen befolyásolja a vállalat nyereségét, tekintélyét, a dolgozók munkabérét...-Az állami átvétel bevezetése utáni első hónapban a gyár nem tudott megbirkózni a robotgyártással- folytatja Usztyinov de még a második hónapban sem. Csupán a harmadik hónapban lendült a megfelelő ütembe, de a termékek minősége most már jó volt. Eleinte pedig kétszer, háromszor is vissza kellett utasítani a robotok tételeit- mindegyik öt darabból áll. Meglepő, hogyan alakulhatott ki egyes dolgozókban ilyesféle nézet a hibákkal kapcsolatban: „talán csak meg- ússzuk“. Mi idejekorán felkészültünk az állami átvétel bevezetésére, a gyári ellenőrök mellé álltunk és megismertettük őket követelményeinkkel. Amikor azonban 1987. január 1 -én hivatalosan bevezették az állami átvételt - a legelső robottételt vissza kellett utasítanunk. A „lutritól“ az „autotesztig“ Matvejev elgondolkozva járt fel és alá a kész robotok hosszú sora előtt, a termékeket átadó gépbeállítók és gyári ellenőrök pedig valamivel odább, kis csoportba verődve álltak. Feszült várakozás volt a levegőben, akárcsak a vizsgán: vajon milyen „tétel“ jut?- Például ezt - Matvejev a baloldali második robotra mutatott, és hozzátette: - A teljes program szerint. Az ezután következő fél óra alatt a gépbeállítók úgy keringtek a robot körül, mint akiket dróton rángatnak. Bekapcsolták az automatikus regisztráló készülékeket és más furfangos műszereket. Elindították az egyik programot, a másikat. Egyszóval, valamennyi üzemmódban kipróbálták a robotot.- Látja, mennyi munka van vele? - mondta közben Matvejev. - Ezért egyelőre egyszerűen nem tudunk külön-külön elfogadni minden robotot. Az ellenőrzés szelektív: rámutatok az egyik példányra, azt kipróbálják, és ha minden rendben van - akkor ezt a tételt elfogadottnak tekintjük. Ha pedig ennek a robotnak a paraméterei a tűréshatáron kívül esnek, akkor a tételt elutasítjuk, ezt „kiigazítják“ és ismételten bemutatják. Ebben az esetben már két, találomra kiválasztott robotot ellenőrzők. Ha akárcsak az egyiknél rendellenességek vannak, akkor a tételt szétbontják, és mindegyik aggregá- tot külön ellenőrzik, azokat pedig, amelyek nem felelnek meg a szabványnak, alkatrészekre bontják szét. Ez a rend különben csak ideiglenesen érvényes - hiszen nem tárhatja fel százszázalékos valószínűséggel a selejtet. A gyár laboratóriumaiban jelenleg készül az ,,autoteszt“ automatikus ellenőrző rendszer. Ez hamarosan üzembe lép. Mindazt, amit jelenleg a munkások végeznek, a számítógép vállalja magára. Minden robotot mintegy 30 órán keresztül különböző üzemmódban működtet és kiállítja a próbákra vonatkozó jegyzőkönyvet. Akkor aztán áthatolhatatlan gát akadályozza meg azt, hogy hibák keletkezzenek... Hogyan oldódott meg a „rejtély“?- Az állami átvétel bevezetése előtt, sok éven keresztül különböző szinten, többek között a sajtóban is, igyekeztek - bocsássanak meg az éles kifejezésért - „elkenni“ a problémát: miként lehet elérni azt, hogy a selejt ne kerüljön ki a vállalat kapuján - mondta Matvejev meg hogy mindenki lelkiismeretesen dolgozzon ... Mennyi mindenféle jelszót és felhívást fogalmaztak, hányféle kampányt rendeztek! A rejtély pedig egyszerűen oldódott meg. Mit gondol, mennyi időre volt szükség az állami átvétel bevezetése után a Vörös Proletár gyár dolgozóinak hibájából előforduló selejt kiküszöbölésére? Mindössze néhány napra! A robotokhoz alkatrészeket (több tucatnyi) szállító társüzemekkel pedig, ahol még nincs állami átvétel - egyszerűen katasztrofális a helyzet. Hogy milyen markolókat szállítanak nekünk - ezt már láthatta. De ha csupán a markolókról volna szó! A Vörös Proletár a szovjet-bolgár nemzetközi egyesülés tagja, a robotok egy része Bulgáriából érkezik, s nálunk szerelik össze őket. Ezért július elsejétől kezdve a bolgár vállalatoknál is bevezetik az állami átvételt. „Állami átvétel a könnyű élet ellen“ A gyárakban rendezett termelési röpgyűléseket, mint ismeretes, nem jellemzi az, hogy nyugodtan folynának le. Ilyen izzó hangulatot azonban most először tapasztaltam.- Miért utasították vissza a ... számú tételt? - kérdezte Viktor Ka- pusztyin, a robotgyártó műhely főnöke.- önök „ipari 20“ olajjal végezték a próbaüzemeltetést - a műszaki feltételek szerint pedig ez a konzerválásra szolgál. A próbaüzemelésre más olajfajták szolgálnak...- Mi azonban egész életünkben „ipari olajjal“ végeztük a próbaüzemeltetést - heveskedett Kapusztyin.- Nos, ezentúl minden másképp lesz - válaszolt Matvejev.- Bármilyen különös, de tény, hogy nem a munkások, hanem a gyár műszaki szolgálatai fogadják el legnehezebben az állami átvételt- mondta Usztyinov. - A termelés- élő szervezet, állandóan modernizálni kell, az egyik acélfajtát másikkal felváltani, a régi olajfélék helyett újakat kell alkalmazni és így tovább. Amikor pedig szigorúan követelni kezdtük a dokumentációban rögzített technológiai folyamatok feltétlen megtartását - éppen ekkor valóban csodálatos dolgok kerültek napvilágra. Kiderült, hogy a termelés és a dokumentáció néha két különböző dolog: az előbbit éveken keresztül módosították, és a valóságos életben egyes részletek már nem feleltek meg a műszaki rajzoknak. Kiderült: az üzemi dolgozókat, amikor „önszántukból“ helyesbítéseket iktattak be a technológiába, egyáltalán nem a termékek minőségének megjavítására irányuló meggondolások vezérelték, hanem az a törekvés, hogy a lehetőséghez képest „megkönnyítsék“ saját életüket. „Hogy nyíltan nézhessünk az emberek szemébe“ A munkanap véget ért. A gyárkapu előtti autóbuszmegállónál ott álltak azok, akik félórával ezelőtt még hevesen „harcoltak“ Matvejevvel, az állami átvétel megbízottjával. Elhatároztam: megtudom tőlük, hogy mint a gyár dolgozói és egyszerűen mint emberek, mit is gondolnak az állami átvételről.- Sok éven keresztül a terv Damoklész kardjaként lógott fölöttünk, üzemi dolgozók fölött - mondta Viktor Kapusztyin, a robotgyártó műhely főnöke. - Darabszámot, darabszámot és megint csak darabszámot követeltek tőlünk. Azt gondolja, nem tudtuk, hogy így nem lehet dolgozni? De tudtuk! A kialakult mechanizmus azonban, nyíltan megmondjuk, elnyelt bennünket, meghiúsította a nemes elgondolásokat, és arra kény- szerített minket, hogy a mennyiséet hajszoljuk, a minőség rovására. s nagyon helyes, hogy az állami átvételt bevezették - enélkül gyárunk olyan gépre emlékeztetne, amelynek a fékje elromlott.- Az állami átvétel bevezetése után munkabérem eleinte jóval kisebb lett - mondta - Szarkisz Bed- zsanyan szerelő-lakatos -, én azonban mégis az állami átvétel híve vagyok. És munkásaink többsége szintén mellette van. Az év elején nálunk tartott gyűléseken sokan nyíltan meg is mondták: hadd kapjunk néhány hónapig kisebb fizetést, viszont nem szégyellünk majd az emberek szemébe nézni. DMITRIJ GYEMIDOV (APN) lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Megnövekedett felelősség Az aktív, tettrekész és rugalmasan dolgozó pártcsoport jelentőségét aligha kell különösképpen bizonygatni. Tagjai közvetlenül kapcsolódnak a munkahelyhez és a munkahelyi kollektívához, amelynek körében kifejtik tevékenységüket. Munkájuk céltudatos, hiszen az adott műhely, részleg feltételeit alaposan ismerik. Lehetőségük van a felmerülő problémák okainak részletes elemzésére, s így tagjai a tartalékok feltárásában is úttörő munkát végeznek. Nem nélkülözhető a pártcsoport segítsége, amikor többletmunkáról van szó. Ha elkerülhetetlenek a hosz- szabbított vagy a rendkívüli hétvégi műszakok, a mester a környezetében dolgozó kommunistákra, a pártcsoport tagjaira számíthat elsősorban. A gazdaságpolitikai tevékenység mellett a pártcsoport még számtalan más jellegű feladatot is magára vállalhat. A trenčíni TOS Szerszámgépgyárban a pártcsoportok tagjai például közvetlenül részt vesznek a taggyűlések előkészítésében. Megvitatják a napirenden szereplő kérdéseket, és amennyiben ezek olyanok, párton kívüli kollégáik véleményét is kikérik. Előkészítő és szervező munkájuknak is része van abban, hogy a párttag- gyűléseken általában minden negyedik-ötödik tag felszólal. Ugyanitt a pártépítő munkát is hatékonyan segítik a pártcsoportok. Felhívják a pártbizottság figyelmét a párttagjelöltségre méltó kollégáikra, a tagjelölteknek pártfeladatokat adnak és ellenőrzik ezek teljesítését. A pártcsoportok sokrétű tevékenysége persze még ezzel sem teljes. A pártalapszervezetek e legkisebb, de annál fontosabb közösségei már egyéb jellegű munkát is végeznek. Irányítják a gazdasági propagandát és agitációt, tagjaikat és a pártonkívü- lieket is ösztönzik, hogy újításokkal vegyék ki részüket a tudo- mányos-műszaki haladásból, legyenek kezdeményezöek és ügyeljenek munkájuk minőségére. Ilyen céllal a pártcsoportok tagjaiknak konkrét feladatokat is adnak, amelyek egyrészt a taggyűlés határozataival, másrészt a műhely, részleg termelési feladataival vannak kapcsolatban. Csak növeli a csoport tekintélyét, hogy a személyes pártfeladatok teljesítését rendszeresen ellenőrzik. Vannak pártalapszervezetek, ahol hasonló aktivitással dolgoznak a pártcsoportok, de vannak olyanok is, ahol csak papíron, a kimutatásokban léteznek, tevékenységük formális, tartalmatlan. Ilyen, vagy olyan a tevékenység, az elsősorban a pártbizottság irányító és szervező munkájától függ. A szerszámgépgyár galántai üzemében a pártbizottság rendszeresen összehívja a pártcsoportok vezetőit, amikor közösen megbeszélik a legfontosabb teendőket és azt. hogy a vezetők irányító feladataik ellátásához milyen jellegű segítséget kérnek. A pártbizottsághoz hasonlóan a gazdasági vezetés is olyan politikai légkört teremt, amelyben a sokoldalú tevékenység lehetségessé válik. A pártcsoport ülésére például gazdasági vezetőt is meghívhat, akivel megbeszélheti az adott probléma megoldásának lehetőségeit. Az is törvényszerű, hogy a pártcsoport javaslatait a felelős gazdasági vezetők figyelembe veszik, s amennyiben olyanok, érvényesítik. Összegezésképp elmondhatjuk, hogy a pártcsoportok céltudatos tevékenységükkel növelik a gazdaságpolitikai munka hatékonyságát, elmélyítik a párt irányító és ellenőrző tevékenységét, megerősítik a dolgozók irányításban való részvételét és biztosítják a demokratikus centralizmus alapelveinek érvényesülését. Mindezen túlmenően napjainkban a pártcsoportok tevékenységének sokoldalúbbá tételére egyéb okaink is vannak. A különböző szintű párt- és gazdasági szervek tanácskozásain szinte kivétel nélkül kihangsúlyozzák, hogy a gyorsítás és az átalakítás stratégiáját csakis a dolgozók széles körű támogatásával lehet valóra váltani. Az újszerűségek lényegének megértetésében és elfogadtatásában a dolgozókollektívák magját képező pártcsoport tagjainak meghatározó a szerepe. így van ez napjainkban is, amikor országos vita folyik a vállalati törvény tervezetéről. A törvénytervezetet tárgyaló párttag- gyűlések, politikai-gazdasági aktívaértekezletek és nyilvános pártgyűlések után a pártcsoportok tagjaira vár a feladat, hogy az eszmecseréket a szocialista munkabrigádokban, részlegek és műhelyek kollektíváiban megszervezzék, és vezessék. Tekintélyük és kommunista példamutatásuk megfelelő alap ahhoz, hogy ösztönzésükre és irányításukkal a pártonkívüliek is elmondják a törvénytervezettel kapcsolatos észrevételeiket, annak egyes rendelkezéseihez a munkahelyi feladatokat is figyelembe véve szólnak hozzá. EGRI FERENC A Közép-szlovákiai Konzerv- és Szeszipari Vállalat turzovkai üzemében ezekben a napokban teljes ütemben folyik a gyümölcsfeldolgozás nyújtott műszakokban és munkaszüneti napokon is dolgoznak, hogy idejében feldolgozzák a termést. Az idei kampány során, amely a tavalyinál két héttel később kezdődött, 900 tonna befőttet, 1100 tonna gyümölcsszörpöt, valamint 190 tonna zöldséglevet és ugyanennyi csipketeát készítenek, s 450 tonna zöldséget tartósítanak. A képen: Jozefína Plešivčáková a befőttesüvegek töltését ellenőrzi. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK)
