Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)

1987-08-25 / 198. szám, kedd

ÚJ szú 5 1987. VIII. 25. A tapasztalatok hasznosításával Kiemelt feladat a pártoktatás hatékonyabbá tétele A pártoktatás elmúlt évfolyamát értékelő járási jelentés figyelemre­méltó eredményeket sorol fel. A hall­gatók a kongresszus anyagainak ta­nulmányozása során élénk érdeklő­dést tanúsítottak. Az egyes témák előadását követő vitákban és szemi­náriumi beszélgetéseken a korábbi évekhez viszonyítva többen szólal­tak fel. Elmélyült a pártoktatás kap­csolata az élettel. Az előadók az elméletet és a gyakorlatot szervesen összekapcsolták, s így a hallgatók olyan ismeretekkel gazdagodtak, amelyeket a termelő munka során is hasznosítottak. Mindez egyértelműen bizonyítja, hogy a'Galántai (Galanta) járásban az eszmei-politikai nevelés haté­konysága az 1986-87-es pártokta­tási évben tovább fokozódott Pavel Cira, a járási politikai nevelés háza igazgatója az új pártoktatási év elő­készítésével kapcsolatosan elsősor­ban mégsem a sikereket részletez­te, hanem arról beszélt, hogy a ta­pasztalatok alapján milyen újszerű­ségekkel fokozzák a pártoktatás ha­tékonyságát.- Az elmúlt pártoktatási évet érté­kelő elemzés megmutatta, hogy az 1987-88-as évben javító szándékú figyelmünket mire összpontosítsuk. A záróbeszélgetéseken azt tapasz­taltuk, hogy amíg az alapszerveze­tek túlnyomó többségében a' tan­anyagot a hallgatók kiválóan elsajá­tították, addig néhány tanulmányi csoportban az ismeretek hiányosak voltak. Ennek hátterét kutatva lénye­gében három alapvető okot fedez­tünk fel. Előfordult, hogy az oktatók nem alkalmaztak megfelelő előadás­formákat, helyenként túlságosan nagy létszámú tanulmányi csoporto­kat alakítottak, és az is negatívan hatott, hogy az előadások bizonyos hányada elvont volt. Az előadók a szóbeli ismertetéssel párhuzamo­san semmiféle szemléltető eszközt sem alkalmaztak. A tapasztalatok alapján már in­tézkedtek, hogy az új pártoktatási évben hasonló hiányosságok ne for­duljanak elő. Ha a tanulmányi cso­port összetétele lehetővé teszi, ak­kor a tananyaggal beszámolók és korreferátumok formájában is meg­ismerkedhetnek. Valamennyi tanul­mányi csoportban az előadás mellett a párbeszédes formát is szorgal­mazni kell. Kívánatos például, hogy a falusi alapszervezetekben a beve­zető előadás csak húsz-harminc percet tartson. A tanulmányi csopor­tok létszámát rendelkezéssel szabá­lyozzák. Egy csoportban maximáli­san harminc hallgató lehet, de az optimális húszas létszámot szorgal­mazzák.- A legnehezebb feladat az okta­tás szemléletesebbé tételében vár ránk - hangsúlyozta Pavel Cira. - Tavaly az előadóknak megközelí­tően tizenöt százaléka alkalmazott rendszeresen szemléltető eszközt. Könnyebb helyzetben a nagyobb üzemekben és az iskolákban tevé­kenykedő előadók vannak, ahol a politikai nevelés kabinetje és a szakszertárak már rendelkeznek szemléltető eszközökkel. Ugyanak­kor többek példája bizonyítja, hogy évek folyamán bizonyos szemléltető eszközök, képgyűjtemények, grafi­konok, táblázatok egyénileg is összeállíthatók, amelyek a szóbeli előadást nagyon jól kiegészítik. Sze­retnénk, ha az ilyen gyűjtőmunka jelentőségét és fontosságát az alap­szervezetekben tevékenykedő elő­adók is tudatosítanák. A járási pártbizottság ideológiai osztálya az új pártoktatási év előké­szítésével kapcsolatosan a tagjelöl­tek eszmei-politikai nevelésével, va­lamint a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemén folyó oktatás minőségi színvonalával és gyakorlati értéké­vel is foglalkozott. Megállapította, hogy a párttagjelöltek részvételi fe­gyelme a korábbiakhoz képest ja­vult, de még mindig nem kielégítő. Éppen ezért a tagjelöltek eszmei­politikai neveléséért továbbra is köz­vetlenül az alapszervezetek elnökei felelősek. A tagjelölt hiányzását az oktatásról az alapszervezet pártbi­zottsága termelési érdekekre hivat­kozva nem igazolhatja.- Az esti egyetem első évfolya­mába elsősorban a kiválasztás volt újszerű - folytatta az igazgató. - A korábbi gyakorlatnak megfelelő­en ezúttal is kikértük az alapszerve­zetek javaslatait, de ezeket a járási pártbizottság egyes osztályainak ja­vaslataival is összevetettük. Ha az alapszervezet a Marxizmus-Leni- nizmus Esti Egyetemére nem jelölte azt, akinek a járási pártbizottság illetékes osztálya szerint tisztségé­nek és munkaköri feladatainak ellá­tásához ilyen végzettséggel rendel­keznie kellene, megkértük az alap­szervezet pártbizottságát, hogy ko­rábbi javaslatát még egyszer vegye fontolóra. A kiválasztás minőségi ol­dalát még azzal is javítottuk, hogy az idén újra tartottunk felvételi beszél­getéseket. így a 95 jelentkezőből az első évfolyamba 81 hallgatót vettünk fel. Még további két újdonság van, amit a pártoktatás új évfolyamával kapcsolatosan a Galántai járásban szeptembertől alkalmaznak. A ko­rábbi évekhez hasonlóan a politikai nevelés háza ezúttal is hatékonyan segíti a SZISZ-alapszervezetekben folyó eszmei-politikai nevelést. Is­mét megszervezik a tisztségviselők járási iskoláját. Az előző évfolyam a hallgatók körében nagy érdeklő­déssel találkozott. Figyelembe ve­szik a fiatalok kéréseit, és a ifjúsági alapszervezetek tevékenységének gyakorlati kérdéseivel többet foglal­koznak. Ezen túlmenően az ifjúsági alapszervezetekben folyó politikai oktatás segítésére nyolcvan előadót is felkészítenek. Az idén már vala­mennyi alapszervezeti pártbizott­ságban megbíznak egy tagot, aki az ifjúság eszmei-politikai nevelését fogja irányítani. A másik elvárás a járási, illetve a nagyobb üzemekben és városok­ban sorra kerülő ideológiai konfe­renciákkal kapcsolatos. Ezeken a korábbi gyakorlattól eltérően nem­csak a pártoktatással összefüggő kérdéseket vitatják meg, hanem a tömegpolitikai munka egészét ér­tékelik. Különös figyelmet fordítanak az új formákra, elsősorban a Párt beszél az ifjúsággal eszmecserék megszervezésére. A járási és egyes üzemi találkozók után valamennyi ipari üzemben, egységes földmű­ves-szövetkezetben, iskolában és faluban sort kell keríteni hasonló beszélgetésekre, hogy a fiatalokkal összefüggő kérdések, problémák az alapszervezeti pártmunka szerves részévé váljanak, egri FERENC A plzeňi rendelőintézet az országos onkológiai program keretében a Nyugat­csehországi kerületben elsőként kezdte meg a vasúti alkalmazottak rendszeres rákszürő vizsgálatát. Az elmúlt két év alatt több mint 2 ezer 45 éven felüli személyt vizsgáltak meg. A felvételen a poliklinika kitünően felszerelt rendelőjében az egyik vasúti dolgozót vizsgálják. (Jirí Vlach felvétele - ČTK) A „NEHÉZ EMBER“ A beszélgetés közben azon gon­dolkoztam, kikre szoktuk azt monda­ni, ,.nehéz emberek“. Vajon azokra is, akik nem ismernek lehetetlent, persze úgy értve ezt, hogy józanul, megfontoltan, logikusan mérlegel­nek, felmérik a lehetőségeket, s az emberi tényezőt középpontba állítva döntenek arról, miként elérni a leg­jobb eredményeket, és el is érik azokat, önmagát jellemezte ezzel a két szóval: - Nehéz ember va­gyok, mert kiállók az elveim mellett. Az embert baráti köre, otthoni, illetve munkahelyi környezete alakít­ja. Nem volt választásunk, melyiket ismerjük meg inkább, hisz munka­időben kerestük fel. Idősebb kollégá­ival a teherautó pótkocsijára rakták a dinnyékkel telt ládákat. Kért, vár­junk, aranyat ér most a dinnye, 10 korona kilója, s holnap reggel a szál­lítmánynak Hradec Královéban kell lennie. Vártunk, s közben nézelőd­tünk: néztük, ahogy a fiatalember utasít, s dolgozik maga is, néztük, ahogy mindenki teljes erejét kifejtve dolgozott, mert érezték, ez most fon­tos, nem lehet lazítani.- A jó, a példás munka hive vagyok. Arra neveltek, becsületes, tisztességes ember legyek, s ezt másoktól is elvárom, sőt megköve­telem. Egyenesség, ez legyen a fon­tos. Nem riadok vissza a kétkezi munkától, mert ha félreállok , az nemtetszést válthat ki. A mezőgaz­dasági termelés rugalmasságot kö­vetel valamennyiünktől. A tervet tel­jesíteni kell, ezért hajtom magamat, a munkatársaimat, a beosztottjaimat is. Molnár Tibor, a felsőpatonyi (Hor­ná Potôň) Vörös Csillag Efsz mérnö­ke. 1974 után a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumból a Brnói Me­zőgazdasági Főiskola kertészeti szakára jelentkezett. 1979-től az efsz szőlő- és gyümölcstermesztési részlegvezetője volt. Ez év januárjá­tól növénytermesztési ágazatveze­tő. A főiskolán az iskolai szervezet vezetőségi tagjaként aktívan bekap­csolódott az ifjúsági szervezet mun­kájába, idehaza a SZISZ járási bi­zottsága munkájába, majd 82-től a SZISZ Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának plénum-, 84-től pedig elnökségi tagja. Hogy tapasztalatait munkahelyén is érvényesítse, a fia­talokat összefogja, 1983-ban tizenöt lelkes fiatallal megalapították a SZISZ üzemi alapszervezetét. A szervezet ma 30 taggal jól műkö­dik, jóllehet, az elnökségről már le­mondott, mivel munkaköri beosztásá­nak megváltozásával nem tudná vállalni a munkát úgy, hogy egész emberként dolgozzon itt is, amott is. Ezért csak tanácsaival, tapasztala­taival segíti továbbra is a szerveze­tet. Jóllehet, eddig mindkét területen bizonyított, erről tanúskodik, hogy 1984-ben, 29 évesen megkapta A mezőgazdaság kiváló dolgozója címet, valamint hogy az üzemi szer­vezet fiataljai jó eredményeket értek el a Zenit mozgalomban, a SZISZ járási bizottsága által meghirdetett versenyekben.- Szeretem a csoportmunkát, az aktivitást, jó kollektívával bármire képes az ember. Nemcsak az ifjúsá­gi mozgalomban, a munkahelyen is. Ezért alapította meg 1981-ben a szőlő- és gyümölcstermesztési részlegen a szocialista munkabrigá­dot. Hogy szavai a tettekben is meg­nyilvánulnak, bizonyítja, hogy az 1985-ben elért példás eredménye­kért a brigád megkapta a Szövetke­zeti Földművesek Szövetsége Köz­ponti Bizottsága elnökének valamint a csehszlovák kormány elnökének elismerő oklevelét.- Mi élő anyaggal dolgozunk, ná­lunk legtöbb a kézi munka, többször hozzá kell nyúlni a növényekhez amíg leszedhetjük a termést. Hogy milyen áru lesz az elültetett apró magból, azt az is nagymértékben befolyásolja, hogy ki hogyan nyúl hozzá. S hogy ki, hogyan nyúl hoz­zá, az viszont tőlünk is függ, veze­tőktől. Az emberi tudatra kell hat­nunk, formálnunk kell azt. Szívesen beszélt nemcsak a szakmájáról, hanem az ifjúsági mozgalomban kifejtett munkájáról is.- Minden kezdet nehéz, megala­kítani az ifjúsági szervezetet felelős­ségteljes vállalkozás. Számomra ak­kor már az is támogatást jelentett, hogy a munkám mellett hagytak dol­gozni. Akkor nem, ma már a mun­kám rovására menne, hisz naponta szállítjuk a zöldséget, a nyári idény­ben így is szinte 12 órát dolgozom. Ehhez természetesen kell a jó csa­ládi háttér, feleségem, a jnb alkal­mazottja, és nyolc éves kislányom megértő, mindenben segítenek. A szakmám, és az ifjúsági szerve­zetben kifejtett munka teljes embert követel. Szerintem azért tapasztal­hatók nemkívánatos jelenségek az ifjúsági mozgalomban, mert kevés a jó SZISZ-funkcionárius. Ott jó az alapszervezet, ahol megvannak a mozgatóerők. A lényeg az irányí­tásban van. Remélem, hogy a SZISZ IV. kongresszusán is foglal­kozunk majd a vezetés problémái­val, higgadtan értékelünk múltat, je­lent, és meghatározzuk a jövő fel­adatait, irányelveit. Nekem a nyu­gatszlovákiai kongresszuson is tet­szett az ifjúságból sugárzó erő, őszinteség, tenniakarás megnyilvá­nulása. Az ifjúsági mozgalomban elért eredményeiért nemcsak a SZISZ já­rási bizottsága díszoklevelét, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizott­ságától kapott érdemérmet, hanem a moszkvai XII. világifjúsági találko­zón való részvételt tartja a legmesz- szebbmenőbb elismerésnek. S a leg­utóbbit - a Dunaszerdahelyi járás küldötteként részt vesz majd a SZISZ IV. országos konferenci­áján. TALLÓSI BÉLA EGY LEVÉL NYOMÁBAN Az Új Szó július 2-ai számában megjelent „Gondok a korai burgo­nya körül“ című cikkre a Komáromi (Komárno) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság levélben reagált, mely­ben Ladislav Ďuríček mérnök főgé- pesító egyebek között a következő­ket írja: ,,Az említett gépeket a korai bur­gonya betakarítására a hurbanovói Dunajplod gesztorvállalat hozta be a termelőkkel való előzetes megbe­szélés alapján. A dunamocsi (Moča) Dunai Flotta Efsz nem használta ki a gépeket, viszont az ímelyi (Imel) Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz a 40 hektáros termőterület nagy ré­széről az említett gépekkel takarítot­ta be a termést. Zsákoló berende­zést a saját műhelyükben készítet­tek a gépekhez. A betakarított bur­gonya minősége megfelelt a köve­telményeknek. A dunamocsi szövet­kezetben részben a nem megfelelő agrotechnika miatt, részben pedig azért nem tudták kihasználni a gépe­ket, mert nem szakszerűen állították be őket“. A főgépesító végezetül javasolta, hogy a helyszínen, tehát az ímelyi szövetkezetben győződjünk meg az új technológia alkalmazásának ta­pasztalatairól. Megfogadtuk a taná­csot, de előbb Pavol Radzo mérnök­nél, a járási mezőgazdasági igazga­Ne a termelőt marasztaljuk el, ha a gép rossz tóság termelési igazgató-helyet­tesénél érdeklődtünk. Őszintén el­mondta, hogy nem a legideálisabb megoldás volt az NDK-gyártmányú E 686-os típusú, kétsoros betakarító gépek megvásárlása. Ezek ugyanis nem kimondottan korai burgonya betakarítására készültek. Választék azonban nincs, olyan gépeket kell vásárolniuk, amilyen éppen kapha­tó. Talán a Lengyel Népköztársa­ságból importált egysoros gépek, amelyek zsákolják is a termést, job­ban beválnak. Sajnos, az idén a ko­rai burgonyát termelő hat mezőgaz­dasági vállalat közül csak egyben használtak gépeket a termés beta­karításánál. A Mezőgazdasági Terményfelvá­sárló és Ellátó Vállalat komáromi üzemében Cecília Kolarovská, a nö­vénytermesztési osztály vezetője el­mondta, hogy a járásban a korai burgonya termelésében a Dunamo­csi Efsz érte el a legjobb eredmé­nyeket. Átlagosan 8,3 tonna ter­ményt takarítottak be hektáronként, és eladási tervüket 83,2 százalékra teljesítették. Ezzel szemben az íme­lyi Efsz-ben az eladási tervet csak 50 százalékra teljesítették, és 4 ton­nás hektárhozamot értek el. Más mezőgazdasági vállalatoknál még alacsonyabb volt a hozam. Az információk birtokában láto­gattam el az ímelyi Efsz-be. Megle­pett, hogy a hazánkban tanuló viet­nami fiatalok egy csoportja, a Bans­ká Bystrica-i Katonai Középiskola diákjai és a szövetkezet nődolgozói szedték a korai burgonyát. Németh Ottó mérnök, a szövetke­zet főagronómusa mérgelődve mon­dotta, hogy a várva várt gépeket csak a könnyű homoktalajokon lehet folyamatosan üzemeltetni. Nem te­hetnek mást, jövőre úgy alakítják a vetésforgót, hogy a korai burgonya teljes egészében ilyen területre ke­rüljön. Az idén a termőterületnek csupán egyharmadáról takaríthatták be gépekkel a termést. A kézi sze­déshez naponta 80-100 idénymun­kásra volt szükségük. Tapasztalatai szerint tökéletesíteni kell a gépek szállítószalagját, hogy ne károsítsák a gumókat. Pasztorek Sándor mérnök, fógé- pesítö így vélekedett:-A gépek darabonként 120 ezer koronába kerülnek, tehát úgy gon­doltuk, indokolt, hogy legalább kí­sérletet tegyünk a kihasználásukra. Elég sok bajunk volt velük. A kezdet kezdetén nagy volt a szóródási veszteség, meg kellett várnunk, amíg nagyobbra nőnek a gumók. Később is csak kombinálva folyha­tott a betakarítás. A gépek által el­szórt burgonyát a növénytermeszté­si dolgozókkal és az idénymunká­sokkal szedettük fel A kötött talajon nem üzemeltethettük a gépeket, mert a gumókkal együtt fölszedték a rögöket is, és gyakori volt a meghi­básodás. Tyukos Ferenc mérnök, a szövet­kezet elnöke így fogalmazott:- Ezeket a kombájnokat kimon­dottan könnyű homokföldekre gyár­tották. Az a véleményem, hogy kis tökéletesítés után ilyen területeken jó teljesítményt nyújthatnak. Az idei tapasztalatokat kamatoztatva, jövő­re a korai burgonyát olyan területre ültetjük, ahol a gépek ideális körül­mények között dolgozhatnak. Más lapra tartozik, hogy hazánk és a KGST-országok gépipara jobban figyelembe vehetné a helyi adottsá­gokat. A vélemények összegezése után azt a következtetést vonhatjuk le, hogy történt egy próbálkozás a korai burgonya betakarításának gépesíté­sére, de nem váltotta be maradékta­lanul a hozzá fűzött reményeket. A Komáromi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság és a hurbanovói Du­najplod meg akarta könnyíteni a ko­rai burgonyát termelő mezőgazda- sági vállalatok munkáját. Az elkép­zelés jó volt, de amint a vélemények is bizonyítják, a kivitelezés sajnos nem felelt meg az igényeknek. Nem lehet elmarasztalni a dunamocsia- kat, amiért nem vállalkoztak a gépek mindenároni üzemeltetésére. Igazuk volt, nagy hozamot értek el, és bár kézzel, de minimális veszteséggel takarították be a termést. A jövőt illetően, figyelembe kell venni az egysoros, kimondottan korai burgo­nya betakarítására gyártott gépek megvásárlására vonatkozó igényü­ket. Ha náluk ez a gép válik be, miért ne dolgozhatnának ilyennel? Vége­zetül felmerül a kérdés, hogy a hazai gépipar - és persze a KGST-tagor­szágok gépipara - miért nem igyek­szik igazodni a mezőgazdasági vál­lalatok szükségleteihez? Miért a me­zőgazdasági vállalatoknak kell meg­felelő földterületet keresniük ahhoz, hogy elfogadható teljesítményt nyújtsanak, vagy egyáltalán üzemel­tethetők legyenek a gépek? Nem lenne egyszerűbb végre kedvében járni a termelőknek, hogy minél több korai burgonyát juttathassanak a pi­acra és csökkenthessük a behoza­talt? BALLA JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents