Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)

1987-08-21 / 195. szám, péntek

ÚJ szú 5 1987. VIII. 21. Vállalati szolgáltatások IDŐT ÉS MUNKÁT TAKARÍTANAK MEG A nyitrai (Nitra) Agro­komplex '87 országos mezőgazdasági kiállí­táson a résztvevők nagy figyelmet fordíta­nak a tudományos-mű­szaki fejlődésre, első­sorban az elektronika, robotika és a biotech­nológiák alkalmazásá­ra. A digesztorokat a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban anyagminták elemzé­sére használják A ké­pen: Ján Leštinský, a Liptovský Mikuláš-i Agrokémiai Vállalat dolgozója, aki ilyen műszert szerkesztett. (Drahotin Šulla felvétele - ČSTK) Amit tudni kell a gyermekgondozási segélyről A társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítása szükségszerűen számol az ember aktivitásával. Ez azt jelenti, hogy minden termelési feladat felülbírálásakor figyelembe kell venni az emberek élet- és mun­kakörülményeinek javítását. A dol­gozókról való komplex gondoskodás keretében következetesen meg kell valósítani a feladatokat. Ennek a gondoskodásnak fontos részét ké­pezik a vállalati szolgáltatások, amelyeknek az a feladatuk, hogy lehetővé tegyék az emberi energiá­val való racionális gazdálkodást és kiküszöböljenek mindent, ami ezt az energiát pazarolja. A vállalati szolgáltatások közé tartozik a tanácsadás. Ennek az a célja, hogy az emberek segítséget, megfelelő téjékoztatást kapjanak egyedi problémáik megoldásában. Az utóbbi időben fokozatosan fejlő­dik a vállalati tanácsadás, a jogi és a pszichológiai tanácsadás egy­aránt. Fontos, hogy ebbe a munká­ba sok szakembert vonjunk be, jo­gászokat, orvosokat, pszichológu­sokat, szociális dolgozókat, szocio­lógusokat, pszichiátereket stb. A ta­nácsadó szolgálat segít a különféle problémák, konfliktusok megoldásá­ban a munkahelyeken, a családok­ban, a polgári életben és így lehető­vé teszi, hogy kiküszöböljük az em­bert és munkáját érintő negatív ha­tásokat. Új formák Egyes munkahelyeken a tanács­adás hagyományos formáit tovább­fejlesztették. így például a Kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasműben tanácsadást vezettek be a káder- és személyzeti munka területén, az el­helyezés kérdéseiben, az adott munkához szükséges adottságaik felmérésében. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalat pszichológu­sai komplex tájékoztatást adnak ar­ról, milyen pszichológiai feltételek kellenek az adott tevékenységek végzéséhez. Napjainkban a követ­kező szakmákban adnak tájékozta­tást a szükséges adottságokról: da­rukezelők, gépkezelők, mozdonyve­zetők, valamint a veszélyes munka­helyen dolgozó szakemberek. En­nek eredményeként csökkent a bal­esetek száma. így pl. 1960-ban, amikor ez a tanácsadás még nem működött, száz dolgozóra 8,19 bale­set jutott, 1966-ban ez a mutató 4,29-re csökkent, napjainkban pedig 1,3-ra. A trenčíni Merinában az üzemi szakszervezeti bizottság kezdemé­nyezésére 1985-ben bevezették a bizalom telefonvonalát. Ez lehető­vé teszik hogy a dolgozók elmondják nézeteiket, észrevételeiket, szük­ségleteiket, javaslatokat tegyenek a munka javítására és elmondják véleményüket a munkával kapcsola­tos problémákról. A vonal létesítése óta 57 kérdést rögzítettek a magne­tofonszalagokon. Az üzemi ellenőr­ző szervek dolgozói közvetlenül vá­laszolnak a kérdésekre, a névtelen észrevételekre pedig a vállalati fo­lyóirat. A trenčíni Merina példáját a bratislavai Dimitrov Vegyipari Mű­vek is követte. Az üzemek és vállalatok dolgozói más szolgáltatások iránt is érdeklőd­nek. Jó tapasztalatokat szereztek pl. a trenčíni Ruhagyárban, ahol a Szlo­vák Állami Takarékpénztár kiren­deltséget létesített, elvállalják a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos ügyintézést, jegyeket árusítanak a tömegszállító eszközökre, meg­szervezik, hogy az üzemi mosoda kivasalja az otthon kimosott ágyne­műt stb. Kimutatható haszon A legelterjedtebb és legjobban ki­használt szolgáltatás- a különböző gépek, így pl. teherautók, betonke­verők, állványzatok stb. kölcsönzé­se. Igy a Poprádi Vagongyárban tavaly 532 dolgozó kölcsönözött ki teherautót építőanyagok fuvarozá­sára, 561 dolgozónak adtak el olyan hulladékvasat és fát, amely még felhasználható a magánépítkezése­ken. A poprádi Tatramatban 1986 utolsó negyedévében a vállalat 68 dolgozójának kölcsönzött tehergép­kocsit, kilométerenként 1,10 koroná­ért, míg a Csehszlovák Autóközle­kedési Vállalat 7,60 koronát kért vol­na. A Galántai (Galanta) Járási Épí­tőipari Vállalat, a Nyitrai (Nitra) Ma­gasépítő Vállalat, a seredi Nikkelko­hó, a vágsellyei (Šaľa) Duslo, a Ga­lántai Járási Lakásgazdálkodási Vállalat, a Vágtornóci (Trnovec nad Váhom) Állami Gazdaság, a Komá­romi (Komárno) Autóközlekedési Vállalat, a lévai (Levice) Levitex és más üzemek is kölcsönöztek gépe­ket családi házat építő alkalmazotta­iknak. A vállalati szolgáltatások további formáját, az előrendeléses bevásár­lást főleg a Losonci (Lučenec) járás­ban vezették be. A Zdroj és a Jedno­ta 18 üzlete kapcsolódik be ebbe a szolgáltatásba már öt éve. Ezzel mindenekelőtt a dolgozó nőknek nyújtanak segítséget, akik az üzlet­ben való várakozás nélkül jutnak hozzá a szükséges áruhoz. Tavaly 11 300 előrendeléses vásárlást bo­nyolítottak le. Jó tapasztalataik van­nak ezzel kapcsolatban a Liptovský Hrádok-i és Nižnái Teslában, a Dolný Kubín-i Görgőscsapágy- gyárban, a púchovi Makytában, a zvoleni Liazban, a kútyi Levitex- ben, a lévai Nyugat-szlovákiai Ba­romfigyárban, a zselízi (Želiezovce) Üveggyárban. A vállalati szolgáltatások bővíté­sére törekedve egyes vezetők és szakszervezeti tisztségviselők arra a logikus következtetésre jutottak, hogy segíteniük kell a vállalat, vagy az üzem kapui mögött is, tehát ott, ahol a dolgozók élnek. Ezért mélyítik együttműködésüket a nemzeti bi­zottságokkal. Közösen építenek gyermekintézményeket, szolgáltató és kereskedelmi létesítményeket, közös éttermeket, piactereket stb. így járnak el pl. a bratislavai Slov- naftban, a partizánskéi cipőgyárban, a trenčíni ruhagyárban. További lehetőségek A vállalati szolgáltatások bővíté­séhez lehetőséget teremt a kulturá­lis és szociális alapok felhasználá­sára vonatkozó rendelet. Az egyes gazdálkodó szervezetek hozzájárul­hatnak az üzemi szakszervezeti bi­zottságok által szervezett szolgálta­tások költségeihez. Ezt a lehetősé­get használják ki pl. a bratislavai Dimitrov Vegyipari Müvekben. A műszálgyártó részlegen, ahol túl­nyomórészt nők dolgoznak, manikű­rös és pedikűrös áll a dolgozók ren­delkezésére. Az üzemi szakszerve­zeti bizottság évente 60 ezer koro­nát fordít erre a szolgáltatásra a kul­turális és szociális alapból. A nem- šovái Skloobal üzemi szakszerveze­ti bizottsága évente 30 beutalót ad a Trenčianské Teplice-i gyógyüdülő­be azoknak, akik veszélyes munka­helyen dolgoznak. A vállalatok saját feltételeiknek Bevallom, gyermekkoromban nem szerettem óvodába járni. Ri­asztott az óvoda komor, sötét épüle­te, amely valamikor, még a háború előtt iskola volt. No, és az udvaron a fából készült, nem kisgyermekekre méretezett illemhely. Bizony hideg, vagy esős időben nem szívesen tet­tük meg az oda-vissza utat. Évekkel később az óvodát áthe­lyezték a volt iskola épületébe. Itt már megvolt a gyermekek számára a kényelem, és szerettek is idejárni. De úgy látszik, ez sem volt a leg­megfelelőbb a kis emberkék számá­ra. Kicsit nagyobb volt benne min­den, hiába, iskolásoknak készült. öt évvel ezelőtt Z-akcióban aztán nekifogott Nagysalló (Tekovské Lu­žany) lakossága egy új óvoda építé­sének. 7 millió 240 ezer koronába került a valóban korszerű, emeletes épület. A három óvodai osztályon kívül, amelyből kettő szlovák és egy magyar, helyet kaptak az épületben a bölcsődések is. Az óvoda ilyenkor, nyáron is üze­mel. Az épületet körülölelő kertet gyönyörű zöld gyep borítja, rajta szí­nes napernyők, alattuk játszadozó kisgyermekek. Mindenütt virág, eze­ket az óvodások az óvónők segítsé­gével saját maguk öntözik, kapál- gatják. Nagyon jó az együttműködés az óvoda és a szülők között. Együtt ünnepük a nőnapot, gyermeknapot, fenyőünnepet, az évvégi búcsúzta­tót a hatévesektől, de együttműköd­nek akkor is, ha munkáról van szó. Közösen festették a kerítést, s a ját­szótér is a szülők hathatós segítsé­megfelelően, szervezési struktúrá­jukból kiindulva szervezik meg a vál­lalati szolgáltatásokat. Egyes na­gyobb vállalatoknál szociális szol­gáltató üzemeket, központokat léte­sítenek. így pl. a bratislavai Slov- naftban 1982-ben szociális szolgál­tató üzemet létesítettek. A terveket a szociális fejlesztéssel foglalkozó szakosztály dolgozza ki, s ezeket a szolgáltató üzem valósítja meg. Ezzel megteremtették a feltételeket a szolgáltatások színvonalának emeléséhez. A szolgáltató üzem szervezi az üzemi étkeztetést, ti­zennyolc helyre szállítja az ételt, 1200 vállalati lakást és összesen 3500 ágyas munkásszállókat tart fenn, gondoskodik a hazai és külföl­di üdülőkről, a gyermekintézmé­nyekről, amelyekben 380 gyereket tudnak elhelyezni, üzemelteti a vál­lalati kórházat, gondoskodik a zöld­területekről stb. Néhány nagy vállalatnál szolgál­tató osztály működik. így pl. a ru- žomberoki Lenin Pamutipari Művek­ben az osztály három munkatársa intézi a szén, a tűzifa, az építőanya­gok megrendelését és szállítását, a burgonya téli megrendelését. Sa­ját autóbuszuk szállítja a gyerekeket az óvodába. A szolgáltatások osztá­lyán évente 1200-an fordulnak meg. További példaként említhetjük meg a tlmačei Kirov Szlovák Energetikai gépgyárakat, ahol külön osztályt lé­tesítettek, amely eladja a még fel­használható, de a vállalat számára fölösleges alapanyagokat, gépeket kölcsönöz, szervezi a fuvarozást stb. Műhelyt is létesítettek, amely­ben a dolgozók műszak után elké­szíthetik a szükséges tárgyakat. A középnagyságú és kisebb gaz­dálkodó szervezetekben a vállalati szolgátlatásokat egyéb funkciókkal is megbízott dolgozók szervezik. Ilyenkor nem érik el a kívánt ered­ményt és a dolgozók sem elégedet­tek. Ezért mindenekelőtt a gazdasá­gi vezetők felelősek. Egyes vállalatok tapasztalatai azt tanúsítják, hogy a szolgáltatások fej­lesztése révén öt-húsz százalékkal növelhető a munkaidő kihasználtsá­ga. Ezenkívül a konkrét segítség jobb munkára ösztönzi a dolgozókat, fokozza a munkahelyük iránti hűsé­güket. Ezért a szakszervezeti szer­veknek és a gazdálkodó szerveze­teknek az eddiginél határozottabban kell megkövetelniük a vállalatok és üzemek vezetőitől a vállalati szolgál­tatások hálózatának bővítését, a dolgozók igényeinek jobb kielé­gítését. KAROL BARTEK, a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsának munkatársa gének az eredménye, kivéve a te­reprendezést, amelyet nehéz gépek végezték. A 90 személyes szép, kényelmes óvodába az elmúlt tanévben 85 gyermek járt. Ősztől 81 kis ember- palántát várnak az óvónénik: Maródi Irén, Máthé Jolán, Priska Benčlko- vá, Zita Spoločníková, Eva Krchová, valamint a két, finomakat főző sza­kácsnő: Földi Tiborné és Szilvas Jánosné. - Ez a létszám még ko­rántsem végleges - mondta Margita Némethová, igazgatónő. - Abban az esetben, ha szükséges, év közben is veszünk fel gyermekeket. Például ha valamelyik családban letelik az édesanyának a gyermekgondozási szabadsága, vagy megbetegszik a szülő, nagyszülő, aki eddig a gyer­mekre ügyelt. Ilyenkor a szülő egyik nap bejelenti igényét, s mi másnap már el is helyezzük a gyermeket. Általában egy hét a szoktatási idő, ilyenkor ebéd után hazaviszik az újdonsült óvodást, egy hét után már teljes mértékben beilleszkedik a kö­zösségbe az a gyermek is, aki eddig nem járt a vele egykorúak társasá­gába. Hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy itt reggelente nem látni pityergő gye­reket óvodába vonszoló szülőt. Ide szülő és gyermek egyaránt szívesen megy. Az egyik azért, hogy gyönyör­ködjön, ebben a valóban minden igényt kielégítő gyermekintézmény­ben, amelyben a saját keze munkája is benne van - a másik azért, hogy élvezze azt. B. KIS MÁRIA 1987 júniusában a Szövetségi Gyűlés jóváhagyta a gyermekgon­dozási segélyről szóló törvény mó­dosítását, amely - más szociálpoliti­kai intézkedésekkel együtt - a népe­sedési politikánk szempontjából fon­tos, harmadik gyerek vállalását szorgalmazza a családokban. A gyermekgondozási segély foko­zott társadalmi támogatást jelent az ifjúság egészséges fejlődésének elősegítéséhez. Gyermekgondozási segélyre jo­gosult minden olyan nő, aki gyerme­kéről (gyermekeiről) egész napi jel­leggel és rendesen gondoskodik, el­tekintve attól, hogy munkaviszony­ban (szövetkezeti tagsági viszony­ban stb.) van-e, vagy háztartásbeli. Azoknak, akiknek 1987. december 31. után születik gyermekük, sor­rendben a második, vagy további, az eddigi két év helyett három évig folyósítják a gyermekgondozási se­gélyt. Az a nő tehát, aki 1987. decem­ber 31. után szül, három évig lesz jogosult a gyermekgondozási se­gélyre, ha: 1. még egy további olyan gyer­mekről gondoskodik, aki iskolaköte­les vagy aki tanulmányait végezve a jövendő szakmájára (hivatására) készül legfeljebb 26 éves koráig, vagy még egy további állandó gon­doskodásra szoruló rokkant gyer­mekkel törődik; 2. olyan rokkant gyermeket lát el, aki állandó gondoskodásra szorul; 3. állandó jelleggel az anyai gon­doskodást helyettesitően gondosko­dik egy örökbefogadott gyermekről; 4. elvált, özvegy, férjezetten vagy egyéb okból egyedül élő és élettárs nélkül él; 5. a férje tanulmányait végezve jövendő hivatására készül, vagy ha a férje rokkantnyugdíjas és nem ren­delkezik kereseti forrással. A JÖVÖ ÉV JANUÁR ELSEJÉTŐL Amennyiben a felsorolt feltételek valamelyikét teljesíti is az anya, de 1988. január 1. előtt szül, akkor csupán az említett időpont előtt szü­letett gyermek második életévének betöltéséig jár a gyermekgondozási segély. Havi 800 korona gyermekgondo­zási segély jár azoknak, akik további két olyan gyermekről gondoskod­nak, akik iskolakötelesek, vagy 26. életévüket még nem töltötték be és tanulmányaikat végzik, illetve a meghatározott képzéssel a jöven­dő hivatásukra készülnek, vagy akik rokkantságuk miatt állandó gondos­kodásra szorulnak. Abban az eset­ben, ha az anya 1988. január 1. előtt szüli meg a harmadik gyermekét, a legfiatalabb gyermek második életévének betöltéséig jogosult a gyermekgondozási segélyre. El­lenben ha a harmadik gyermek 1987. december 31 -e után születik, akkor a legfiatalabb gyermek har­madik életévének betöltéséig jogo­sult a gyermekgondozási segélyre. A munkáltató minden további nélkül (kérvényezés nélkül) 1987. július 1- től 800 koronára emeli a gyermek- gondozási segélyt, ám folyósítására csak abban az esetben kerül sor, ha az illető jogszabály hatályosságához az igénylő megfelelő módon igazolni tudja, hogy az említett időpontig két további gyermekről gondoskodott. Egy olyan gyermek gondozása esetén, akire gyermekgondozási se­gély jár, a gyermekgondozási segély összege havi 600 koronát tesz ki (napi 20 korona), két gyermeknél 900 korona (napi 30 korona), három vagy több gyermekről való gondos­kodás esetén a segély összege 1300 korona (napi 43 korona). A 800 korona összegben folyósított gyer­mekgondozási segély napi 26 koro­nát tesz ki. A FELTÉTELEK A gyermekgondozási segély fo­lyósításának számos feltétele válto­zatlan maradt. így pl. a gyermekről való rendes, egész napi gondosko­dás, a szülő csehszlovák állampol­gársága, az érintett gyermek hazánk területén való tartózkodása, a ter­hesség alatt orvosi tanácsadáson való részvétel igazolása stb Hason­lóképpen a korábbi jogi szabályok­hoz, az anyának valamennyi gyer­mekéről gondoskodnia kell. Ameny- nyiben ezt a feltételt nem teljesíti, a gyermekgondozási segélyre egyáltalán, még a legfiatalabb gyer­mek egy éves koráig sem keletkezik jogigénye. Ha az iskolaköteles gyer­mek, a 26. életévét még be nem töltő, a hivatására való felkészülés céljából rendszeres képzésben ré­szesülő fiatal, vagy rokkant állandó jellegű gondoskodást igénylő gyer­mek a gyermekgondozási segély fo­lyósítása idején elhalálozik, meg­szűnik a rokkantsága, befejezi isko­lai tanulmányait, a hivatására való rendszeres felkészülést, vagy indo­kolatlanná válik a további állandó jellegű gondoskodás, a gyermek- gondozási segélyt tovább folyósít­ják, mégpedig az igényt alapozó gyermek második életévének betöl­téséig, ha 1988. január 1. előtt szü­letett, és a harmadik életévének be­töltéséig, ha 1987. december 31. után születik. Ha az érintett gyerme­kek számában változás áll be, pél­dául az ikergyermekek egyike elha­lálozik, az eseményt követő naptól számítva hajtják végre a segély összegének módosítását (csökken­tését). GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY AZ APÁNAK 1984 végéig elvileg csak a nők voltak jogosultak gyermekgondo­zási segélyre. 1985. január 1-től bi­zonyos feltételek teljesítése mellett lehetőség nyílt arra, hogy a gyer­mekgondozási segélyt férfiaknak is folyósítsák. A jogszabály értelmé­ben a segélyre igényt tarthat olyan özvegy, elvált vagy más nyomós indokból egyedül élő férfi, aki gyer­mekéről egész napi jelleggel rende­sen gondoskodik. Az önálló és elvált férfiak a gyermek elhelyezését illető­en a segélyre való jogosultságukat az illetékes jnb előzetes döntésével, illetve a bíróság határozataival iga­zolják. A segélyt a gyermek gondo­zásba vétele után folyósítják. Ter­mészetesen amennyiben a segélyt előzőleg az anyának folyósították, akkor legelőbb ezen folyósítás be­szüntetése után. A jogszabály lehetővé teszi egyéb indokolt esetekben azt is, hogy a se­gélyt férfiaknak folyósítsák, ha az anya nem tud gondoskodni gyerme­kéről; tehát ha az anya több mint egy hónapig beteg, tanulmányait fejezi be, vizsgálati fogságban van, vagy egy évet meg nem haladó szabad­ságvesztés büntetését tölti, elhagyja családját stb. Ilyen esetekben a se­gélyt az illetékes járási betegségi biztosítási igazgatóság ítéli meg Amennyiben a férj a gyermekgondo­zási segélyt a felesége betegsége miatt érvényesíti (kérelmezi), a se­gély folyósítása független attól, hogy az anya számára táppénzt vagy anyasági segélyt folyósítanak. Dr. ZÁSZLÓS GÁBOR Jól érzik magukat az óvodások

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents