Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)
1987-08-21 / 195. szám, péntek
Több támogatás kellene AZ ÉRDEKELTSÉG NÖVELÉSÉVEL A MINŐSÉG JAVÍTÁSÁÉRT Az érdekeltség növelésével javítani lehet a szolgáltatások rugalmasságát, színvonaléi. Erre törekednek Köbölkúton (Gbelce) a hnb helyi gazdálkodási üzemében. Törekednek, mert az alkalmazottak fizetése és az egyéb juttatások a vállalatoknak és (főleg) a lakosságnak nyújtott szolgáltatások mennyiségétől és minőségétől függnek. Ha vállalatnak dolgozik a szolgáltató, csak az órabért kapja meg. Ha lakossági szolgáltatást bonyolít le, különféle jutalmakban is részesülhet, tehát az ó érdeke is a lakossági igények kielégítése. A minőség javítása érdekében tavaly félévtől új javadalmazási rendszert vezettek be. Ha az alkalmazott eléri a rá kiszabott bevételt, s munkájára nem érkezik panasz, 30 százalékos jutalékban részesül, de panasz esetén levonják a fizetés egynegyedét. Ennek ellenére mintha mostohagyermek lenne az üzem, főleg a fejlesztést illetően. Holott csupán egyetlen részleg ráfizetéses - a cipőjavító és a szeny- nyesbegyűjtő. Évi bevételük 2 millió korona, amelynek fele a lakossági szolgáltatásokból származik. A statisztikát böngésszük Jurík Róberttel, az üzem fiatal vezetőjével. A 80-as évek elején másfél millió korona volt a bevétel, 1984- ben már két millió korona. Nyolcvan- négytől bővült a szolgáltatások skálája. Vízvezetékszerelő, cipész kezdett dolgozni, szennyesbegyűjtőt, férfifodrászatot létesítettek, és új helyiséget kaptak az üvegezők. A szolgáltatások skálája-A köbölkúti helyi gazdálkodási üzem tizenöt féle szolgáltató tevékenységet végez - mondja Jurík Róbert. - Megoldott a teherfuvarozás, télen a hóeltakarítás, a szennyvíz és a szilárd háztartási hulladék elszállítása. Ez utóbbit, mert saját kocsink javításra szorul, a szógyéni- ek (Svodín) végzik. De télre mindenképpen szeretnénk javítani a kedvezőtlen helyzeten lévén, hogy a faluban nincs vezetékes gáz, a salak elhordását a saját kocsi hiányában nem tudnánk kellőképpen megoldani. A falu végén van a rendezett szemétlerakat, ámelyet a kisüzem gondoz. Ugyanakkor egyes vállalatok a kisüzem „kontójára“ dolgoznak, mert hogy a szemetet kihordják, a rendezésből úgymond nem kérnek, holott a kölcsönzött kotrógép esetenként 10 ezer koronát vesz ki a kisüzem „zsebéből“. Vajon megoldást jelent-e a hnb felhívása, miszerint bírságot fizet majd minden vállalat, amely bejelentés nélkül rakja le a szemetet a telepre, amíg a rendezés pénzbe kerül.- Van kóművescsoportunk, jelenleg a Z akcióban épülő óvodánál dolgozik a három kőműves és a négy segédmunkás. Lakossági megrendeléseket emiatt jelenleg nem tudunk felvenni. Munkaerőre lenne szükségünk, de az efsz többet tud fizetni, így nem találunk szakembert. Festőink jelenleg a lakosságnak dolgoznak, télen pedig az üzemeknél. Az egy üvegező és képke- retezö elég a falura és körzetére, de az egy asztalos nem győzi a munkát. A vízvezetékszerelés két éve nagyon jól működik, jóllehet, jelenleg hiányzik a hegesztő. Vízvezetékhálózat csak a falu új részében van, így fúrott kutak látják el a lakosság többségét. Gyorsan és aránylag olcsón végzik el a törpevízművek szerelését. Jurík Róbert célja: elérni azt, hogy az üzem kulcsrakészen fel tudjon építeni egy családi házat. Ehhez megvannak (és remélhetőleg a hiányzók, mint pl. a villanyszerelők meg lesznek) a szakemberek. Jártunk a cipészműhelyben. Csizmadia Lászlótól megtudtuk, uborka- szezon van, ahogy elkezdődik a munka a kertekben, alig akad valami javítanivaló. Ilyenkor nem kellenek a csizmák, a meleg lábbelik. Pedig nem hosszú a vállalási határidő. Van, hogy egy óra alatt elkészül a javítással.- Nézze - mondja Jurík Róbert - ha nem az vezérelne, hogy a lakossági igényekhez igazodó, a megrendelő és a szolgáltató közelségét megteremtő hálózatot alakítsunk ki, ezt a részlegünket megszüntethetnénk, mert ráfizetéses. Például 86- ban 22 ezer korona volt a ráfizetés. Még úgy is, hogy cipészünk gyűjti be a szennyesruhát is. Ezt hetente egyszer szállítjuk a járási székhelyre. Két közeli faluban begyűjtőt nyitottunk, de ez nem vált be. Előfordult, hogy Štúrovóból hoztunk el 50 pár cipőt, egy hét alatt megjavítottuk.- A lakossági szolgáltatásokhoz tartozik egyebek között az elektromos háztartási, a híradástechnikai gépek, az elektronikai eszközök javítása, illetve ennek hiányában a begyűjtőhálózat kialakítása, önöknél ez megoldott?- Nem, egyik sem. Jótállás alatt nem javíthatunk, annak letelte után szintén nem, mert nem tudunk alkatrészt szerezni. Szorgalmazzuk, hogy legalább a begyűjtést megoldjuk. A Renokovnak Szógyénben és Bátorkeszin (Vojnice) már van begyűjtője.- Vannak egyéb terveik is?- Igen, de ezek megvalósítása nemcsak tólem függ. Üzemeltethetnénk például pékséget, ezt is akartam, mert volt egy kemence, át leheNagy az érdeklődés a kozmetikai szalon iránt (Gágyor Aliz felvételei) tett volna alakítani... de nem fogadták el a tervet. A közeljövőben temetkezési részleget nyitunk. És még egy dolog, amit nagyon szeretnénk. Nehezen tudunk gépeket szerezni. Kotrógépre, darura gondolok. Sokat segítene, ha a járásban lenne egy központ, ahol meglennének ezek a milliókat érő nehézgépek, s onnan kölcsönözhetnénk. Nélkülük nem boldogulunk. Mert, ha most fel kellene emelni valamit, kijelenthetem, három napon belül darut nem tudnék szerezni. „Tünde-szalon“ A faluban három éve működik a kozmetikai szalon. Jóllehet, belül szépen, ízlésesen rendezett, az öreg épület falaiba egy méterig szívódik fel a talajvíz. Évente 50 ezer Jurík Róbert koronát költenek felújítására, de a romlást nem lehet megállítani. A helyiség korszerűtlen, nedves, kicsi, de az érdeklődés a kozmetika iránt viszont nagy. Mutatja ezt az évi 35 ezer koronás bevétel is. Dobai Tünde kozmetikus éppen dolgozik, ezért a vendégeket kérdeztük a szalonról és Tündéről. Tóth Ilona postai alkalmazott a következőket mondta: - Három kozmetikusnónél is voltam, de legjobban Tündével vagyok megelégedve, ezért aztán bár helyben is van, Štúrovóból inkább kiutazom ide. Nemcsak szakszerűen dolgozik, tanácsokat is ad, milyen kozmetikumokat miként használjak. Zsíros Katalin nevelőnő Karvárói (Kravany nad Dunajom) jár ide.- Azelőtt máshová jártam - mondja- de már második éve Tündéhez. Egyrészt azért szeretem, mert meg merem mondani mit gondolok, mit szeretnék, és ő is elmondja mit miért csinál, másrészt megtanulom a házi kezelést. Egy-egy alkalommal mindössze 50 koronát fizetek. Aki igényli, a kozmetikai kezelés után egy ajtóval arrébb betérhet Barusz Katalin fodrásznőhöz. Még egy olyan nagyközségben is, amely távol esik a városoktól, s ahol a szolgáltatásokat nemcsak a helybeliek, hanem a beutazók is igénybe veszik, sem kevés a 15 féle szolgáltatás. A hálózat bővítése, a minőség javítása viszont csak a munkaerő- igény felszámolásával, a rugalmasabb alkatrészellátással, a hnb részéről (mégiscsak hozzá tartozik az üzem) még nagyobb támogatással érhető el. TALLÓSI BÉLA KOMMENTÁLJUK Jobbért többet A táplálkozásunk ésszerűbbé tételére irányuló törekvések az utóbbi évtizedben az egész világon mindinkább a zsírnál egészségesebb növényi olajokra terelték a figyelmet. Ennek törvényszerű velejárója, hogy hirtelen fejlődésnek indult az olajnövények termesztése. Eleinte mindenütt csak a mennyiségre, a növekvő igények kielégítésére gondoltak, de hamarosan a minőség javításának kérdése is napirendre került. Mindenekelőtt az őszi repce esetében. A nemesítők munkához láttak, s a régi fajtákat hamarosan felváltották az új, bötermö, az emberi szervezet számára nehezen emészthető eruksavtól mentes repcefajták. Később kiderült, hogy a repcében található kénes vegyületek (glükoszinolátok) károsan hatnak a állatok egészségére. Ez komoly gondot okozott, ugyanis az étolajgyártás melléktermékeként jelentkező repcepogácsa értékes, fehérjében gazdag takarmány, mellyel pótolni lehetne a drága szójapogá- csát. A tudomány ezt a problémát is megoldotta: megjelentek a köztermesztésben az úgynevezett kétnullás, vagyis az eruksavtól mentes és a kénes vegyületekből is csak elenyésző mennyiséget tartalmazó repcefajták. A világ élvonalbeli repcetermesztö országaiban szerzett tapasztalatok kamatoztatásával nálunk is kezdetét vette a fajtaváltás. A csehországi vállalatok 1979-ben, a szlovákiai szövetkezetek és állami gazdaságok 1981-ben láttak hozzá az eruksavtól mentes repcefajták meghonosításához. Most újabb átmeneti időszak kezdődött, a kétnullás repcefajták általános elterjesztésének időszaka. Két év tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy ezúttal nehezebb lesz megvalósítani az elképzeléseket. Szlovákia mezőgazdasági vállalatai tavaly 30 143 hektáron termeltek őszi repcét, ebből 8800 hektáron kétnullás fajtát vetettek. Az idén a 30 700 hektárnak mintegy 25 százalékán termelték a perspektív Darmort. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának növénytermesztési osztályán kapott információk szerint, a múlt évinél valamivel nagyobb vetésterületből az idén hozzávetőlegesen 20 százalékkal részesedik majd a közelgő vetéskor ez a kétnullás fajta. Vagyis nem előre lépegetünk, mint a repcetermesztésben gazdagabb hagyományokkal és jobb eredményekkel büszkélkedő csehországi mezőgazdasági vállalatok, hanem visszafelé. Tény, hogy a kétnullás repcék sokkal igényesebbek, fölöttébb érzékenyek a gombabetegségekre, s optimális feltételek között is néhány százalékkal kevesebbet teremnek, az agrotechnikában vétett hibákra pedig komoly hozamcsökkenéssel reagálnak. Az is említést érdemel, hogy a speciális agrotechnikához korszerűbb talajművelő eszközökre és vetögépekre, hatásos gyomirtó és növényvédő szerekre van szükség. A tetemes fagykárok megelőzését célzó, osztott nitrogén-műtrágyázás növeli a termelési költségeket, amit a kisebb vetőmag-szükséglet csak részben ellensúlyoz. Viszont a felvásárlási ár - a minőségtől függetlenül - változatlan maradt. Csoda-e, hogy a kétnullás fajtákkal egyelőre csak négy járásban kísérleteznek? Az átállási folyamat meggyorsítása érdekében, mindenekelőtt segíteni kell a fajtaváltás sikerén fáradozókat. Géppel, vegyszerrel, a tudományos ismereteket is áramoltató termelési rendszerrel. És persze nagyobb termöképességü, új fajtákkal. Anyagilag is ösztönözni kell a fajtaváltással kapcsolatos kezdeményezést. Ha más mód nem kínálkozik, akkor árpótlék formájában, vagy az integrációs alap felhasználásával. Ami pedig az árképzést illeti, az őszi repce esetében is rugalmasan érvényesíteni kellene a „jobbért többet“ alapelvet. A termelők biztonságérzetének megszilárdítására is gondolni kefl, mert most, amikor a gazdasági mechanizmus átalakítása és az állami vállalatról szóló törvényjavaslat kapcsán egyre gyakrabban emlegetünk olyan fogalmakat, mint a vállalati önállóság, az önfinanszírozás és a vállalkozással járó kockázat, a társadalmi érdekek puszta hangoztatásával a mezőgazdasági vállalatokat is egyre nehezebb megnyerni az eleve ráfizetésesnek ígérkező vállalkozásoknak. KÁDEK GÁBOR ORVOSI TANÁCSADÓ A nyelőcsőrák A nyelőcső rosszindulatú daganata a legnagyobb félelmet keltő, de nem a nyelőcső leggyakoribb megbetegedése. Miként a többi daganatnál, itt is a betegség oka egyelőre ismeretlen. A nyelőcsórák a férfiaknál kb. háromszor gyakrabban fordul elő mint a nőknél. A betegség gyakorisága különböző földrajzi területeken más és más, következésképpen kifejlődésénél a környezeti hatások nagy szerepet játszanak. Egyes tájakon előfordulása nem és embertípus szerint is változó. Az utóbbi évtizedekben sok országban a nyelőcső rosszindulatú daganata jóval gyakoribbá vált mint azelőtt. Például az afrikai kontinensen való előfordulása helyenként nagyon különbözik. Amíg Nyugat-Afrikában ritkaságszámba megy, addig Észak- és Kelet-Afrikában hasonló gyorsasággal terjed mint a tüdőrák a fejlett ipari országokban. A nyelőcsőrák keletkezésének magyarázatára több feltételezés látott napvilágot. Talán a legelfogadhatóbb az, amely a betegséget a századunkban nagymértékben fogyasztott kukoricasörrel hozza összefüggésbe. Nagyon valószínű, hogy az előállítási folyamatban résztvevő valamelyik enzimnek van rákkeltő hatása. Az alkoholfogyasztás és nyelőcsórák közötti szoros kapcsolatot az Egyesült Államokban, Franciaországba és Észak-Eu- rópában figyelték meg. A megbetegedés lehetőségét növeli a dohányzás és az alkoholfogyasztás, nem beszélve e két káros szenvedély kombinációjáról. A forró ételek és italok fogyasztása is negatív hatást gyakorol a nyelőcső nyálkahártyájára, ami idővel rákos elváltozást okozhat. Ennek bizonyítéka a nyelőcsőrák gyakoribb előfordulása a sok teát fogyasztó országokban. A betegség leginkább az idősebb férfiakat támadja meg. Vezető tünetként különböző nyelési zavarok lépnek fel, amelyek idővel fokozatosan rosszabbodnak. A kezdeti stádiumba a beteg nehezen nyeli le a darabos ételeket, később már a folyadék lenyelése is problémát okoz. Nagyban késlelteti a betegség felismerését az a tény, hogy a tünetek sajnos csak akkor jelentkeznek, amikor már a nyelőcső kb. 3/4 területére kiterjedt a rákos burjánzás. Ez már általában a daganat előrehaladott stádiuma. Némelykor a tünetek más jellegűek is lehetnek: hangszínváltozás, rekedtség, fájdalom a mellcsont mögött, köhögés. A fájdalmas nyelés, rossz szagú lehelet és a nyelőcsőben a daganat növekedésének következtében kialakult szűkület fölött felhalmozódott étel visszaöklende- zése már a kór nagyon előrehaladott állapotáról árulkodik. A daganat könnyen vérezhet, és a gyakori vér- veszteség nagyon legyengíti a beteget. A fogyás, fáradékonyság, étvágytalanság a rákos megbetegedés általános tünetei. A diagnózis felállításánál nagyon fontos a tünetek részletes elemzése és helyes értelmezése. Minden olyan nyelési zavarnál, amely több mint két hétig tart, esetleg fájdalommal párosul vagy gyakran kiújul, szükséges elvégezni a legalapvetőbb kivizsgálásokat. A diagnózis egyértelmű meghatározásában a legnagyobb jelentősége a nyelőcső röntgenezésének és tükrözésének van. Ilyenkor lehetőség van a daganatgyanús helyekről szövetmintát venni, amelyet azután mikroszkóp alatt vizsgálnak. A nyelőcsórák gyógyítása a sebészek feladata. Amennyiben a beteg állapota és az esetleges komplikációk megengedik, minden nyelőcső- daganatot műteni kell. Az operáció célja nemcsak a beteg életének meghosszabbítása, hanem a kínzó tünetektől való megszabadítása és a táplálékfelvétel lehetőségének megoldása. A daganat operáció előtti sugárkezelése javítja az operáció sikerét. A legjobb eredmények azokban az esetekben várhatók, amikor a rákos burjánzást a legkezdetibb stádiumában felfedezték. Az idősebb betegek általában csak későn fordulnak orvoshoz, s ilyenkor a daganatos áttételek is már jelen vannak a szervezetben. Ezekben az esetekben természetesen már a daganatot lehetetlen teljes egészében kiirtani a testből. Az utóbbi években a daganat sugárkezelésén kívül különböző rákellenes gyógyszerek bevetésével is próbálkoznak az orvosok, sajnos egyelőre nem nagy eredménnyel. Egyedüli lehetőség tehát a betegség korai felismerésében és azonnali kezelésében rejlik. MUDr. JAN KASL
