Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)

1987-08-20 / 194. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1987. VIII. 20. Küzdelem a békéért Nyolcvan éve volt a II. Internacionálé kongresszusa A 20. század első öt esztendejé­ben a háborúk egymást váltották s ennek következtében világszerte fokozódott a fegyverkezési hajsza. A militarista szellem egyre átütőbbé vált a politikában is. Ezért a II. Inter­nacionálé pártjai egyre következete­sebben kezdtek foglalkozni a háború és a béke kérdésével. Mivel a hábo­rúk jelentős része a nagyhatalmak gyarmati uralmának terjesztését szolgálta, a második kérdéscsoport a gyarmatosítás folyamatát, politikai, gazdasági és kulturális következmé­nyeit elemezte. A II. Internacionálé nemzeti párt­jai az 1905-1907-es évekbeh meg­vitatták ezeket a kérdéseket. A fran­cia szociáldemokraták körében há­rom irányzat alakult ki, amelyeket Jaurés, Guesde és Hervé neve fém­jelzett. Az utóbbi a háború jellegé­nek tisztázása nélkül általános sztrájkokkal akart harcolni a háború ellen. Guesde minden akciót felesle­gesnek tartott, mert szerinte a kapi­talizmusban nem lehet megszaba­dulni a háborúktól. Jourés illúziókat táplált, s a parlamentarizmus nyúj­totta legális formákat akarta kihasz­nálni. Úgy vélte, hogy a munkásosz­tály ezeken a fórumokon keresztül békepolitikára kényszerítheti a kor­mányokat. A német munkáspártban 1905 után megerősödött a külpolitikai kér­dések iránti érdeklődés. A békepoli­tika következetes harcosává szegő­dő K. Liebknecht szerint az általá­nos munkássztrájk kényszerítő erő­vel bírhat, de Bebel - a munkáspárt vezetője - elvetette a „külföldi esz­mék“ átvételét, mert ebben a német szocialista gyakorlat lebecsülését látta. Véleményében többen - köz­tük R. Luxemburg is - bizonyos jobbratolódást vélt felfedezni, mire Bebel is elítélte a háborút és a reak­ciót. A magyarországi szociáldemok­rata párt vezetői a nemzetközi moz­galom egységét hangoztatták, s a mozgalmat jellemző tolerancia végeredményben az elméleti-politi- kai gyengeségük jele volt. Elisme­réssel írnak Jaurés antimilitarizmu- sáról, a németek demokratizmusá­ról, de a II. Internacionálé fórumain Kautskyt a szociáldemokrata forra­dalmi baloldal és a revizionista jobb­szárny között kialakult centrista cso­port vezetője támogatta. Ilyen előzmények után kezdődött meg 1907. augusztus 18-án a II. Internacionálé stuttgarti kongresz- szusa. A tanácskozást hatalmas, közel 60 000 embert mozgósító tö­megtüntetés előzte meg. A tüntetők a nemzetközi szolidaritást éltették és háborúellenes tézisek kidolgozá­sát kérték a kongresszustól. A kongresszus küldöttei két szek­cióban dolgoztak. Az elsőben a mili­tarizmus és a nemzetközi konfliktu­sok kérdését, a másodikban a gyar­mati kérdést vitatták meg. Az első csoportban dolgozó kül­döttek elvetették Hervé javaslatát, amely szerint minden háború ellen harcolni kell és Bebel - Lenin és K. Luxemburg által kiegészített - határozati javaslatát fogadták el. E szerint a II. Internacionálé pártjai elítélik az imperialista hódító hábo­rúkat, s kijelentik, hogy a szociálde­mokratáknak harcolniuk kell a hábo­rúk kirobbantása ellen. Ezen felül az imperialista háborúk okozta válságot kihasználva siettetniük kell a polgári társadalmi rend bukását. Szorgal­mazták még a fiatalok körében vég­zendő antimilitarista propaganda ki- szélesítését és megerősítését. A második csoportban a gyarmati kérdés körül olyan heves vita alakult ki, amit a kongresszus folyamán nem tudtak lezárni. A kérdést min­den ország küldötte a saját hazája gazdasági szemszögéből ítélte meg. Az angolok szerint a gyarmatosítás folyamatát nem lehet megállítani, a németek szerint „az európai álla­mok nem hagyhatják cserben a gyarmataikat“. Általános volt a „kultúrmisszió“ eredményeire va­ló hivatkozás. A vitában megmutat­kozott, hogy a munkásmozgalomba behatolt nacionalizmus jelentősen befolyásolja a gyarmatosítás kérdé­sének megítélését. A jelenlevők többsége szerint ezen a téren is ki kell dolgozni az új taktikát, mert nem elegendő az elvi tiltakozás. Figye­lemreméltó, hogy a kongresszus plénuma a radikális kisebbség ja­vaslatát fogadta el, amely elmarasz­talja a gyarmatosítást. Érdekes vita alakult ki a beván­dorlás kérdéséről. A bevándorlástól leginkább „fenyegetett“ fejlett tőkés államok a bevándorlás mennyiségi és minőségi korlátozását kérték. Ez azt jelentette, hogy az egyes álla­moknak jogában áll meghatározni, mennyi személyt és kiket fogad be az országába. Ez az elv lehetővé teszi, hogy „visszautasíthassák bi­zonyos fajok letelepedését“. Az amerikai, angol és német küldöttek hangsúlyozták, hogy meg kell véde­ni a hazai munkások érdekeit a be­özönlő olcsó munkaerővel szemben. A kongresszusnak az volt a vélemé­nye, hogy igen, meg kell találni a ha­zai munkaerők védelmét, de nem a munkát kereső tömegek kárára, ezeket nem szabad megfosztani a munka lehetőségétől. Lenin a Proletarij c. lapban érté­kelte a kongresszus határozatát, amellyel végeredményben elégedett volt. Véleménye szerint a határozat „...gondolatban gazdag és ponto­san megjelöli a proletariátus felada­tait. Ez a határozat az egyedüli tudo­mányos marxista elemzés szigorú­ságát párosítja azzal, hogy a legra­dikálisabb és legforradalmibb harci lépéseket javasolja a munkáspár­toknak“. Másik cikkében az egész kongresszust értékelte s így ír: „... a stuttgarti nemzetközi szociál­demokrata kongresszus éppen azért olyan nagy jelentőségű, mert ekkor szilárdult meg végérvényesen a II. Internacionálé“. A továbbiakban ki­emeli, hogy az Internacionálé kong­resszusai azért jelentősebbek, mint az egyes nemzeti pártoké, mert kö­vetkezetesebben harcolnak az el­hajlások ellen, mint a nemzeti szer­vezetek. Stuttgartban pl. sikerült megtörni a nemzetközi opportuniz­must, s megelégedéssel közli Clara Zetkin véleményét, amely szerint az opportunizmus irányában való elhaj­lást, itt „... forradalmi szellemben kiigazították“. Az orosz delegáció munkájával kapcsolatban kiemeli, hogy egyöntetűen „forradalmi szel­lemben szavaztak“. VADKERTY KATALIN A NYÁR EMBERE Percek óta figyelem őt. Csak a szeme rebben. Úgy ül a medence szélén, mint kószáli sas a szikla peremén. Mindent lát, ami körülötte történik.- Ez a dolgom, ezért vagyok itt. Hogy azonnal ugorjak, ha valaki ful- doklik. Csendet, 9 árnyékot keresünk az augusztusi melegben.- Sietek. Ügyelj helyettem is! - ki­ált a túloldalra. Két szék, egy asztal és egy szek­rény a faházban. A falon tükör, a föl­dön táskák, cipők, gyűrött hetilapok. In the army now - bömböli a zsebrá­dió, tikkasztó hó helyett „tartósított“ levegő.- Elég, ha tudod a háromszor egyet, jöhetsz te is. Úszásból, mes­terséges légzésből és elsősegély­nyújtásból vizsgázol, ennyi az egész. Ha ismernek, vizsgáztatás nélkül is felvesznek. De amit mond­tam, azt mindenképpen tudnod kell. Ide nem napozni, szórakozni jön az ember, itt mások épségéért, egész­ségéért, sőt azt is megkockázta­tom: az életéért felel. Ügyel arra, hogy kellemesen, kultúráltan pihen­jen, aki pihenni akar. Érettségire készültem, amikor kitaláltam, hogy a strandon fogom tölteni a nyarat. Kijöttem, rákérdeztem, azt válaszol­ták, jöhetek. A főnököm megbízott bennem. Tavaly ilyenkor egy főváro­si mosodában dolgoztam, nem igaz, micsoda három hét volt. Harmincöt fokos hőségben, s hozzá gőzben, zárt helyiségben... köszönöm, eb­ből sem kérek többet. Kórházakból, óvodákból hordták a mosni valót, két műszakban izzadtunk, de úgy, hogy még ebédelni sem volt kedvünk. Kétfogásos kaja helyett tízpercen­ként szódavíz. A végén kilencszáz- húsz koronát fizettek. Nem többet, esküszöm, egy fillérrel sem többet. Nem baj. Ha kétezer koronát kaptam volna, az idén akkor is itt kötök ki. Ezerkettőért a napon. Hajába túr, vizes tincseit igaz­gatja.- Szeptembertől, ha nem megyek katonának, dolgozni fogok. Még nem tudom, hogy hol, majd eldön­tőm. Talán gyermekotthonban, talán kollégiumban, nevelőként. Amúgy csak a sport érdekel igazán. A testé­pítés. A súlyemelés. Izmokat, erő­sebb vállakat szeretnék. Vékony va­gyok. Magas és vékony. Legyen valami formája az embernek. Reg­gel fél kilenctől este hatig itt vagyok a strandon. Utána futok haza, beka­pok valamit, de tényleg csak pár falatot, aztán irány a tornaterem.- Igen. Hogy milyenek vagyunk a medence széléről nézve.- ötven év körüli férfi úszkál a vízben, egyszercsak hirtelen el­merül. Közel hozzám, tehát látom, mi történik. Jó nagyokat kortyol és furcsa arcokat vág. Ugrunk, kihúz­zuk, segítünk rajta. Amikor észhez tér, átok minden szava. Hogy mifelő- lünk bele is fulladhatott volna... Szóval ilyenek vagyunk. Pontosab­ban: ilyenek is. Horváth Gyula a štúrovói strand­fürdő úszómestere. SZABÓ G. LÁSZLÓ Csak egy évig tar­tott a Premeta 90 típusú seprőgep prototípusának ki- fejlesztése és elő­állítása a Prešovi Járási Fémmeg­munkáló Vállalat­nál. A gépet ta­valy március óta gyártják. Benzin­motor hajtja, és 900 milliméter szélességben tisztítja meg a si­ma felületeket. Eddig ilyen gépet nálunk nem gyár­tottak. Elsősorban vasútállomáso­kon, repülőtere­ken veszik hasz­nát, de a városok utcáinak tisztítására is alkalmas. Eddig negyvenet gyártottak belőle, az év végéig további húszat adnak piacra. A képen: Juraj Fedor mérnök azt a robotot programozza, amely a gép alkatrészeit hegeszti össze. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK) Vannak, akik a lakás egészség- ügyi magjának, mások könnyű la­kásmagnak nevezik, de az építőipari szakemberek vizeselemként is szokták emlegetni. Nos, a házgyári lakások lakóit vele kapcsolatban bi­zonyára mégsem az érdekli, hogy melyik a legtalálóbb megnevezése, hiszen az utóbbi években a panelből készült lakóházak alkotóelemei közül talán csak a tetőfedő és nyílászáró szerkezeteket érte több kifogás, mint ezt a vasszerkezetre szerelt, farostlemezekkel borított fürdószo- ba-WC-csővezeték-akna épület- szerkezeti együttest. Évtizedek óta áll sok ezer ember szolgálatában, akik nem bírják meg­szokni nem éppen esztétikus kivite­lezését és más hátrányos tulajdon­ságait. Úgy tűnik, most már végképp „befürdik“ a vizeselem, mi több, rövidesen a lakásokból is száműzik. Legalább is a régi típusút, mert he­lyette új, jobb van kilátásban. Ez ügyben fordultunk néhány kérdéssel Anton Novotný mérnökhöz, az SZSZK Építőipari Minisztériuma műszaki fejlesztéssel foglalkozó fő­osztályának igazgatóhelyetteséhez:- Tulajdonképpen mi tette szük­ségessé a vizeselem alkalmazását a tömeges lakásépítésben?- A könnyű lakásmagok széles körű alkalmazásának elterjedése összefügg azzal a társadalmi igény­nyel, amely szerint a hatvanas évek­ben a kétszeresére kellett növelni a tömeges lakásépítés ütemét. Eh­hez viszont szükségessé vált az épületelem-gyártó bázis kiépítése és olyan előregyártott elemek tech­nológiájának a kidolgozása, amely a lakásépítés befejezési fázisában munka- és munkaerő-megtakarítást tesz lehetővé. Ezeknek a követel­ményeknek a nagyrészt előre elké­szített s a helyszínen könnyen összeszerelhető könnyű lakásmag kifejlesztésével, illetve alkalmazásé­Gondoskodnak dolgozóink gyerekeiről napozni jön az em- (Gágyor Aliz felvétele) Hatszor egy héten, esténként két óra nem is olyan sok. Ha több kell, ott a szőlő a hegyen, mehetek, anyám csak örülni fog. Kapálni per­sze, itt is lehet. No, nem szólót - rózsákat! Ha borús az idő, gyomlá- lással kezdjük a napot. Ha nem, leülsz a medence szélére és fi­gyelsz. A fejfájásig figyelsz. Ha ne­tán belefáradsz, megmártózhatsz. Könyvet, újságot nem vehetsz a ke­zedbe, akkor haza is mehetnél. Ze­nét is csak fél füllel hallgathatsz, de még jobb, ha sehogy. Akarsz még valamit hallani? A Komáromi (Komárno) járás leg­nagyobb ipari vállalatának, a Martini Nehézgépipari Müvek Steiner Gábor Hajógyárának üzemi szakszervezeti bizottsága a dolgozókról való komp­lex gondoskodás keretében sokat foglalkozik a vállalat dolgozóinak gyermekeivel. Sőt, elmondhatjuk, hogy az elmúlt évtizedben a gon­doskodás tovább javult, aminek első­sorban a gyermekek látják hasznát. Mindezt Miroslav Bednáriktól, a vállalat üzemi szakszervezeti bi­zottságának titkárától tudtam meg. Elmondotta, hogy a gondoskodás nem csupán a nyári hónapokban nyilvánul meg. A vállalatnak ugyanis Počúvadlón saját üdülőközpontja van, ahol a dolgozók gondtalanul, kellemes környezetben tölthetik sza­badságukat - főleg télen. A tél örö­meit tavaly a vállalat alkalmazottai­nak hetven gyermeke is élvezhette e szép környezetben. Azt is megtudtam, hogy az üzemi bizottság a gyermekek nyári üdülte­tése terén nagyon jól együttműködik a szocialista országok szakszerve­zeteivel. A komáromi hajógyár szak- szervezeti üzemi bizottsága a fel­sőbb szakszervezeti szervek jóvá­hagyásával a vállalat alkalmazottai­nak gyermekei számára csereüdül­tetéseket szervez az NDK, a Magyar Népköztársaság és Lengyelország pionírtáboraiban. Igy például a komáromi gyerekek baráti kapcsolatokat alakíthatnak ki az NDK-beli Voicenburgi Hajógyár alkalmazottainak gyerekeivel. Ezen a nyáron is több gyerek tölt kellemes napokat a már említett hajógyár le- cenci pionírtáborában. Hasonló kapcsolata van a gyár­nak a Budapesti Magyar Hajógyár szakszervezeti bizottságával is. A komáromi hajógyár počúvadlói üdülőjében három turnusban közö­sen táboroznak a magyarországi és a hazai gyermekek. Cserében a Ma­gyar Hajógyár a Balaton mellett üdülteti a komáromi gyerekeket. Mondanom sem kell, mindkét rész­ről nagy az öröm a gyermekek köré­ben és sok-sok új barátság megkö­tésére adódik alkalom. Ebben az évben új lehetőség nyí­lott a hajógyár alkalmazottainak gyermekei előtt. Az üzemi bizottság első ízben küldött gyerekeket len­gyelországi pionírtáborokba. Szer­ződést kötött a zsari Tehara textil­gyár szakszervezeti üzemi bizottsá­gával. A lengyelországi gyerekek Počúvadlón, a komáromi gyerekek az opolei üdülőközpontban töltenek kellemes napokat. Az idén a komáromi hajógyár al­kalmazottainak 440 gyermeke üdül hazai és külföldi táborokban. Vala­mennyien bizonyára gazdag élmé­nyekkel, kipihenve és megerősödve térnek haza KOLOZSI ERNŐ val tudott eleget tenni az építőipar. A szóban forgó épületszerkezettel nemcsak a lakás szociális helyisé­geinek előnyös térbeli elhelyezését sikerült megoldani, hanem a víz-, szennyvíz- és a gázvezeték legegy­szerűbb vezetési és szerelési mód­ját is megtalálni.- Az elmondottak alapján azt hi- hetné az ember, hogy a könnyű lakásmagnak csak jó tulajdonságai vannak. A lakók többsége azonban másként vélekedik...-Az építőipar a házgyári laká­sokban immár huszonöt éve alkal­mazza a könnyű lakásmagot. Ennyi idő bőven elég volt arra, hogy mind a lakók, mind a szakemberek megis­merjék valamennyi jó, illetve rossz tulajdonságát. Mindenképpen javára írható, hogy a már korábban említett jó tulajdonságain kívül, amilyen pél­dául a lakás szociális részének elő­nyös elhelyezhetősége, a különböző vezetékek összpontosíthatósága, megfelel a hő- és akusztikai szabvá­nyoknak, a megvilágításra vonatko­zó előírásoknak és más szabványo­sított követelményeknek is. Ezzel szemben sok a kifogás falának fel­színi kiképzése ellen, pedig azt idő­közben továbbfejlesztették a szak­emberek. További negatív tulajdon­ságának számít, hogy általában hu­szonöt év után cserélni kell, de lega­lább nagyjavítást igényel. Ez való­ban rövid élettartam a panelházak hetven-száz évéhez képest. Az iga­zat megvallva, gyártásuk megkez­désekor abban bízott az építőipar, hogy majd rövid időn belül olyan anyag áll a rendelkezésére, amely­ből szebb, jobb lakásmag készít­hető.-A lakosság körében már el is terjedt, hogy a közeljövőben megújul a vizeselem. Milyen szerkezet és mikor váltja majd fel a régit?- A lakosság igénye, hogy az épí­tőipar tetszetősebb anyagból készít­se a lakásmagot, már a nyolcadik ötéves tervidőszakot felölelő lakás- politika koncepciójában is szerepelt, amely az eddig alkalmazott könnyű lakásmagok helyett a habbetonból készültek fokozatos felhasználását irányozza elő. Az építőipar ennek az igénynek eleget akar tenni, és az SZSZK kormánya 31/1987-es szá­mú határozata szerint már a jelenle­gi tervidőszak utolsó évében felépí­tett lakóházak harminc százalékába ilyen újfajta vizeselem kerül.- Mi jellemzi majd ezeket az új vizeselemeket?- A könnyű lakásmag bevált, meghatározó elemei megmaradnak, de az eddig használatos Duplex fa­rostlemezek alkotta közfalakat vas­betonból készültek váltják fel, ame­lyeknek a felületi kiképzése külön­böző (csempe, tapéta stb.) lehet. A lakásépítés beruházási igényes­sége nem teszi lehetővé a lakásmag belső terének átszervezését. Az új anyagból készült vizeselem élettar­tama azonban már megegyezik az épületével. Próbaként Bratislavában már 132 lakásegységbe, továbbá Spišská Nová Vesben az úgyneve­zett Magura lakásegységbe már be is építettük. Reméljük, a lakosok elégedettek lesznek vele. Az új vi­zeselem elkészítése harmincöt munkaórával többet igényel, mint a korábbi, s ez évente körülbelül ötszázzal több munkaerőt igényel majd az építőiparban. BARANYAI LAJOS Befürdött a vizeselem? Tartósabb és tetszetősebb lesz az elöregyártott lakásmag

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents