Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)
1987-08-20 / 194. szám, csütörtök
Teljesítették értékesítési feladataikat Javuló eredmények a malacnevelésben • A tervezettnél több húst és tejet termeltek • Ha van elegendő tömegtakarmány, kevesebb abrak fogy • Minőségre ösztönző javadalmazás Mezőgazdsági vállalatainkat országszerte alapos próbatételnek vetette alá az átlagosnál hidegebb tél, igy az első negyedévben sok helyütt nem tudták tejesíteni az állattenyésztési ágazat tervezett termelési és értékesítési feladatait. így volt ez egyebek között a füri (Rúbaň) Vörös Zászló Egységes Földműves-szövetkezetben is, ahol a minap az iránt érdeklődtünk, megoldódtak-e már a gondok, sikerült-e a gazdaságnak pótolni az év elejei hiányt? Kevés malac született- Nálunk az év elején nem csupán a szokatlanul kemény tél okozott problémákat - mondta egyebek között Hulicska József, a szövetkezet állattenyésztési ágazatának vezetője. - Sajnos, egyéb gondjaink is voltak. Például az egy éve betelepített, új sertésistállóban nem vált be a talajfűtés, pedig ezen a télen nagy hasznunkra lehetett volna. A sertés- tenyésztésben a helytelennek bizonyult irányelvekhez igazodva, a múltban igyekeztünk visszafogni a fejlődés ütemét. A korábbi 320-ról 200-220-ra csökkentettük a kocaállomány létszámát, s ilyen felkészültség mellett nem tudtunk eleget tenni a hirtelen megnövekedett igényeknek. A gondjainkat még az is tetézte, hogy a malacnevelési eredmények javítása érdekében a múlt év decemberében áttértünk az anyasertések mesterséges megtermékenyítésére. A szakmai felkészültség, de főleg a gyakorlati tapasztalatok hiánya megbosszulta magát. Sok koca „visszafordult“, kevés malac született, s ennek még most, a félévi tervteljesítéskor is éreztük hatását. A fűri szövetkezetben az idén 6200 választott malaccal számolnak. A már említett okokból a június végi mérlegben 680 darabos malachiányt kellett elkönyvelniük. Az ágazatvezető ennek ellenére bizakodó, mert a szakismeretek és a gyakorlati tapasztalatok gyarapodásával egyenes arányban javulnak a malacnevelésben elért eredményeik. Például júliusban 450 malac elválasztását tervezték, ám a valóságban ennél mintegy 250-nel többet vehettek nyilvántartásba. Tekintve, hogy az elkövetkező hónapok is a tervezettnél jobbnak ígérkezik, az ágazatvezető bizakodása megalapozott, ígéri, hogy a malacnevelésben tapasztalt hiány 75 százalékát még szeptember végéig pótolják, az év végére pedig kiegyenlítik a tartozásukat, s ezzel megteremtik a kedvező feltételeket a jövő évi igényesebb feladatok teljesítéséhez. Az elkövetkező esztendőben ugyanis 30 tonnával több vágósertést kell értékesíteniük. Tej és hús terven felül De maradjunk a jelennél. Nézzük, miként teljesítette a gazdaság állat- tenyésztési ágazata az első félévi értékesítési feladatait? Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy példásan. Az Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság félévi értékelő kimutatásában arról olvastunk, hogy a fűri Vörös Zászló Efsz hat hónap alatt 9,8 tonna marhahúst, 4,8 tonna sertéshúst és 800 kilogramm juhhúst adott el terven felül, tejeladási feladatát pedig 133 ezer literrel teljesítette túl.- A már említett malacnevelésen kívül egyéb gondjaink nincsenek az állattenyésztésben - mondta Hulicska József. - A szerényebb eredmények okozta év elejei kiesést minden területen pótoltuk, s megteremtettük a feltételeket ahhoz, hogy az év végén is pozitív eredményekről adhassunk számot. Külön öröm számunkra, hogy még ilyen feltételek közepette is volt erőnk szinte valamennyi mutató tekintetében túlteljesíteni a múlt év azonos időszakában felmutatott eredményeinket. Ennek kapcsán sok mindenről szó esett, én most csak a fontosabbakat szeretném röviden összefoglalni. Például azt, hogy a szövetkezet az idén hat hónap alatt a szarvasmarha-tenyésztésben 32,5 tonnával, a sertéstenyésztésben pedig 40,5 tonnával több húst termelt, mint az előző év azonos időszakában. És amit ennek kapcsán feltétlenül fontosnak tartok: a nagyobb teljesítményhez az állomány mérsékelt növekedésén kívül elsősorban a termelékenységi mutatók lényeges javulása járult hozzá. A sertéshizlaldában - az előhizlalda eredményeit is beleszámítva - a múlt évi 501 gramm helyett 554 gramm, a marhahizlalásban pedig a tavalyi 750 gramm helyett 909 gramm volt az állatok átlagos napi súlygyarapodása. Segített az ágazatok összehangolása Később a nélkülözhetetlen takarmánykészlet előteremtéséért és észszerűen takarékos kihasználásáért felelős Trévai Imre mérnök arról beszélt, hogy az állattenyésztési ágazat kiváló eredményeihez a maga módján a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat járási üzeme is hozzájárult. A gazdaságoknak ugyanis lehetővé tették, hogy a számukra meghatározott évi takarmánykeverék-mennyiséget belátásuk szerint olyan speciális keverékek formájában merítsék, amilyenre a legjobb termelési eredmények megalapozásához a legnagyobb szükségük van. A korábbinál jobb súlygyarapodási és tejtermelési eredményeken kívül a termékegységenkénti abrakfogyasztásban elért takarékosság is igazolja, hogy ez a módszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az év első hat hónapjában a szövetkezet a sertéshizlalásban 3,62 kilogramm, a marhahizlalásban pedig 1,63 kilogramm erőtakarmányt használt fel egy kilogramm súlygyarapodás eléréséhez.- Sikereink titka egyebek között az állattenyésztési ágazat igényeinek és a növénytermesztési ágazat feladatainak következetes összehangolásában rejlik - mondta Trévai Imre mérnök. - Van elegendő jó minőségű tömegtakarmányunk, tehát az ésszerűség határain belül takarékoskodhatunk az abrakkal. Sőt. Még arra is bátran vállalkozhattunk, hogy a hízómarhákat nagyobb élősúlyban küldjük vágóhídra. Ami konkrétan az első félévet illeti, a tervezett 450 helyett 538 kilogrammos átlagsúlyban értékesítettük a vágóállatokat. A kukoricasilónk ugyan már elfogyott, viszont a lucernasze- názsunk is kifogástalan minőségű, és biztosítja az elért hasznossági szint megtartását. Javult, de még nem kielégítő a minőség A tejtermelési eredményekkel kapcsolatban az ágazat vezetője elmondta, hogy tulajdonképpen nem nagyon serkenti a teheneket, mégis úgy néz ki a helyzet, hogy mintegy 150 literrel túlteljesítik a tervezett 3600 literes évi fejési átlagot. Pedig csak friss zöldet kapnak, a hízókkal etetett silót a tehenek meg sem kóstolhatták. A félévi értékesítési feladatot közel tíz százalékkal túlteljesítették, s már előre félnek, milyen anyagi következményei lesznek az évi feladatok várható túlteljesítésének.- A tejtermelésben komoly eredménynek számít, hogy javítottuk a minőséget - említette egyebek között Hulicska József. - Az első negyedévi 56 százalékkal szemben az eladott tejnek immár 87 százalékát az első minőségi osztályban vették át tőlünk. Sokat segített a minőségi munkára ösztönző javadalmazási forma bevezetése. Feltételeinkből kiindulva, a másodosztályú tejért literenként 27 fillért fizetünk, de egyúttal figyelmeztetjük a dolgozót, hogy jobb munkát várunk tőle. Az első osztályú tejért 3 fillérrel többet, a harmadosztályúért 3 fillérrel kevesebbet kap a dolgozó, vagyis a legjobb dolgozóink a minőség révén amolyan ,.tizenharmadik“ fizetésre is szert tehetnek. Tapsztalataink kedvezőek, de miként a 87 százalék is mutatja, bőven akad még tennivalónk, hogy jövőre kevesebb legyen a gondunk, ha szigorúbb követelmények alapján fogják elbírálni a minőséget. És itt nem csupán az emberi hozzáállás és hozzáértés javítására gondolok, hiszen tudatában vagyunk annak, hogy a jobb minőség érdekében a műszaki felkészültséget is tökéletesítenünk kell. KÁDEK GÁBOR Arányos feladatvállalást A hatékony és eredményes pártmunka egyik fontos fokmérője, hogy miként sikerül az embereket aktivizálni a kitűzött közös célok megvalósítására. A munkahelyi pártalapszervezetek esetében elsősorban a tervfeladatok teljesítésére, a lakóhelyi pártalapszervezetek esetében pedig a választási program teljesítésére. Az embereknek a társadalmi, illetve tömegszervezetek tevékenységébe való bekapcsolása, természetesen, mind a munkahelyi, mind pedig a lakóhelyi pártalapszervezeteknek érdekük. Sőt, éppen a társadalmi szervezetek tevékenységébe való bekapcsolódásuk által nyerhetők meg az emberek a közös célokért való közös felelősségre és feladatvállalásra. A társadalmi szervezetek segítenek a feladatok jelentőségének a megértetésében, ami viszont az első és egyben döntő lépés a tudatos, önként vállait cselekvéshez. Éppen ezért az alapszervezetek a társadalmi szervezetek munkáját nemcsak figyelemmel kísérik, hanem rendszeresen értékelik és saját tagjaikat arra ösztönzik, hogy aktívan vegyenek részt valamelyik társadalmi szervezet tevékenységében, s mutassanak példát a kezdeményezésben. Ennek érdekében igen gyakran a párttagok konkrét feladatainak egyike is a társadalmi szervezetek munkájával kapcsolatos. így van ez például a somorjai (Šamorin) Kožatex ipari szövetkezetben, az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvitben, a vágsellyei (Šaľa) Duslóban. A munkahelyeken különösen a szakszervezet, a SZISZ, a CSSZBSZ-szervezetek tevékenysége szempontjából gyümölcsöző a párttagok és tagjelöltek ilyen jellegű konkrét feladatokkal való megbízása. A lakóhelyi pártalapszervezetek hatáskörében a párttagok és tagjelöltek az ifjúsági szervezeten kívül bekapcsolódnak a sportszervezet, a nőszövetség, a Vöröskereszt, a kertbarátok szervezete és egyéb társadalmi és tömegszervezetek munkájába. Sokan képviselőként, a hnb valamely bizottságának tagjaként fejtenek ki érdemdús tevékenységet. Minél nagyobb arányú a párttagok bekapcsolódása az egyes társadalmi szervezetekbe, annál inkább számíthatnak a pártonkí- vüliek részvételére is. Ugyanakkor ott, ahol a párttagoknak csak egy része (olykor elenyésző része) aktív, bizony a társadalmi szervezetek többi tagja is passzív, vagy idővel azzá válik. Ez már számtalanszor bebizonyosodott. Mindebből logikusan következik, hogy azoknak a pártszervezeteknek, amelyek nem elégedhetnek meg a hatáskörükbe tartozó társadalmi szervezetek (vagy valamely szervezet) eredményeivel, elsősorban saját tagjaik bekapcsolódását kell szemügyre venniük, s csak azután kereshetik az eredménytelenség egyéb magyarázatát. Azzal semmi esetre sem elégedhetnek meg, ha csupán néhány kommunista dolgozik rendszeresen és példásan a társadalmi szervezetekben. Ha egy-egy ember vállait túl sok feladat terheli, akkor elöbb- utóbb belefárad a munkába, és közömbössé válik. Ez természetesen más teendők végzésére is vonatkozik, nemcsak a társadalmi szervezetek munkájába való bekapcsolódásba. Éppen ezért az eredményes pártmunkának elengedhetetlen része a felelősség és a feladatok arányos vállalása, az elvégzett munka rendszeres ellenőrzése, tárgyilagos értékelése, méltányolása, esetleg (ha kell) bírálata. A társadalmi szervezetek tevékenysége javításának lehetőségeit latolgatva a pártalapszervezetek erről nem feledkezhetnek meg. FÜLÖP IMRE Időben tudtak változtatni A szenei (Senec) Csehszlovák-Szovjet Barátság Állami Gazdaság állattenyésztési dolgozóit nem törték le a balsikerek • Az irányításban is újszerűen • Az átgondolt szociális program segíthet megoldani a munkaerőgondokat Az idén ötödször szervezték meg Kassán (Košice) a központi nemzetközi ifjúsági építőtábort. A több mint 400 hazai, szovjet, lengyel, bolgár és NDK-beli fiatal a város gyáraiban, üzemeiben dolgozik. Rendkívüli műszakot is vállaltak, és a befolyt összeget a béke és a szolidaritási alapba utalják át. A felvételen három szófiai fiatal a myslavai szivattyú- állomás építésén dolgozik. (Jozef Veselý felvétele - ČTK) Változtatni az állattenyésztés jelenlegi helyzetén és fellendíteni az ágazatot. Többek között ez volt a célja azoknak az intézkedéseknek, amelyeket az év elején léptettek érvénybe a szenei Csehszlovák -Szovjet Barátság Állami Gazdaságban. Az ágazat eredményei ugyanis járási viszonylatban a leggyengébbek közé tartoztak. Amint azt az igazgatótól, Vladimír Gabriš- ka mérnöktől megtudtuk, a leglényegesebb változásokra az irányításban került sor. Az eddig alkalmazott területi irányítás helyett a kor követelményeinek jobban megfelelő ágazati irányítást vezették be. Kidolgoztak továbbá egy 1990-ig szóló komplex programot az irányító és szervezőmunka javítására és az ágazatok jobb összehangolására, s a részlegek vezetésével fiatal szakembereket, mérnököket bíztak meg.- Néhány héttel, hónappal ezelőtt még a lehangoltság, kedvetlenség volt reánk jellemző, de ma már bízunk benne, hogy egyenesbe jövünk - mondotta Štefan Forner mérnök, az álláttenyésztési ágazat vezetője, amikor felkértem, hogy értékelje az idei eredményeket. - Az év váratlan meglepetésekkel kezdődött. Az istállókban befagytak a vízvezetékek és a csatornák, s a nagy kapacitású borjúistállóban olykor fagyponton állt a hőmérő higanyszála. Három hétig szünetelt a szállítás így a telepeken létesített neveldékben a megengedettnél több borjú volt összezsúfolva. A kiugróan magas elhulláshoz azonban személyi mulasztások, gondatlanságok is hozzájárultak. Néhány dolgozót megdorgáltunk, kettőt pedig elbocsátottunk. Tettük ezt annak ellenére, hogy éppen ott, azon a részlegen a legégetőbb a munkaerőhiány. A betegségek sem kerülték el a gazdaság állatállományát. Az év elején az állatállomány 22 százaléka volt fertőzött, amit a beteg egyedek elkülönítésével, szigorított ellenőrzésekkel és rendszeres állatorvosi felügyelettel sikerült 9 százalékkal csökkenteniük. Az istállókat rendszeres időközönként fertőtlenítik, az állományt pedig vásárolt állatokkal töltik fel. Munkájukat hátráltatja, hogy a környéken alig kínálkozik lehetőség a vásárlásra. A gazdaság a tehenészeten kívül borjúnevelésre szakosodott. A járás mezőgazdasági vállalataitól kooperációs szeződések alapján felvásárolják és nagy kapacitású, korszerű istállóban nevelik tovább a borjúkat. A négyszintes, több mint 3 ezer borjú befogadására alkalmas neveidét az állami gazdaság eddig kísérleti jelleggel üzemeltette, átadására csak az idén kerül sor. A gazdaság igazgatója úgy nyilatkozott, hogy addig nem veszik át az épületet, amíg a négyéves próbaüzemelés alatt észlelt hibákat a kivitelező nem távolítja el. Baj van például a vízellátással, a fűtéssel, és a szellőztetés sincs megoldva. Az állandó levegőcserét 289 ventillátornak kellene biztosítani, csakhogy ezek féléves üzemeltetés után felmondják a szolgálatot. Félévi húseladási tervét az állat- tenyésztési ágazat 32 százalékkal túlteljesítette, viszont a tejnél 80 ezer literrel elmaradtak a tervezett mennyiségtől. Az adósság törlesztése nem okozhat különösebb gondot, mert a jelenlegi állománynál - 2050 tehenük van - ez mindössze négy napi kiesést jelent.- A jövőben a jelenlegi négy telep helyett csak kettőn, a nemrég átépített magyarbéli (Veľký Biel) és a felújításra váró szenei telepen fogunk tehenészettel foglalkozni - mondta Forner mérnök. - A tehenek létszámát fokozatosan 1850-re csökkentjük, de a tejtermelést megtartjuk a mai szinten. A tej minőségével nem vagyunk elégedettek. A félévi kimutatások szerint az értékesített tejnek 60 százalékát másodosztályúként vették át tőlünk, az első minőségi osztály követelményének pedig csak 32 százalék felelt meg. Ezen az arányon még az idén változtatni akarunk. Az ágazatvezetőtől megtudtuk még, hogy a múltban csak annyi szénát termeltek, illetve vásároltak, amennyi a borjak részére kellett. Vagyis a teheneket nyáron fehérjében gazdag zöldtakarmánnyal, télen pedig csak silóval etették. Az idén a növénytermesztők vállalták, hogy 3 ezer tonnát, vagyis a korábbi években kitermelt mennyiségnek csaknem háromszorosát biztosítják az állattenyésztés számára. Két kaszálás után 2 ezer tonna széna van már fedél alatt.- Az eredményes állattenyésztés harmadik alapfeltételéről, a képzett munkaerőkről talán csak annyit: kevés az állatgondozó - nyomta meg a szót az ágazatvezetö. - A helybelieket szinte lehetetlen megnyerni erre a munkára. Mivel a lakáskiutalási lehetőségeink korlátozottak, az iskolákból kikerülő fiatalok inkább a néhány kilométerre levő fővárosban keresnek olyan munkahelyet, ahol hamarább juthatnak lakáshoz. Ezt az áldatlan helyzetet szeretnénk a lehető legrövidebb időn belül megszüntetni. Kidolgozunk egy szociális programot, amelyben az eddiginél behatóbban foglalkozunk a lakáskérdés megoldásával. A 8. ötéves tervidőszakban 97 lakásegységet szeretnénk a dolgozóinknak kiutalni. GÁGYOR ALÍZ ÚJ SZÍ 4 1987. VIII
