Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)

1987-08-18 / 192. szám, kedd

Korszerűsödő Klementinum Szellemi kincsek prágai fellegvára A Károly-híd óvárosi feljárójánál áll a Klementinum, a prágai vár után a főváros második legnagyobb épületegyüttese, az egykori jezsuita kolostor, amely ma a Cseh Szocialista Köztársaság Állami Könyvtára. Több mint öt és fél millió kötetével hazánk legnagyobb könyvtára és a közművelődés egyik legfontosabb intézménye. Különösen a felszaba­dulás után tárultak egyre szélesebbé kapui a műveltségre vágyó tömegek előtt. Ma a nyilvántartott olvasók száma meghaladja az ötvenezret, s ennek a fele főiskolai és egyetemi hallgató. Köteles példányok két évszázad óta Kétszáztíz év telt el azóta, hogy a mai cseh állami könyvtár magvát képező Egyetemi Könyvtárat - létre­jötte egybeesik a Károly Egyetem alapításával - közkönyvtárrá nyilvá­nították. 1777-ben, amikor II. József rendeletével megszüntetik a jezsuita rendet, a Klementinum könyvtára is kikerült a jezsuiták kezéből. Ekkor kezdődött meg a cseh nemzeti könyvtár alapjainak megteremtése. Karéi Rafael Ungár, a strahovi ko­lostor nagytudású könyvtárosa létre­hozta a cseh nyelvű és cseh vonat­kozású kiadványok osztályát. 1782- ben kiharcolta, hogy a prágai nyom­dák köteles példányok szolgáltatá­sával gyarapítsák a könyvállományt. Huszonöt évvel később a köteles- példány-szolgáltatást kiterjesztették az egész Csehország területére. így vált a Klementinum a Habsburg- birodalom első kötelespéldány-szol- gáltatási joggal rendelkező könyvtá­rává. A könyvtár gyűjteményei, értékes kultúrtörténeti emlékei a Habsburg- uralom évszázadai alatt is hozzájá­rultak á cseh írásbeliség, a tudo­mány és a közművelődés fejlődésé­hez. Mint nemzeti könyvtár, ma is gyűjti és megőrzi a hazai kiadványo­kat, s a Csehszlovákiára vonatkozó külföldi nyomtatott szellemi termé­keket. Kódexeket, több ezer kézira­tot, ősnyomtatványokat, ritka nyom­datermékeket őriznek a Klementi­num falai. Itt található például a XI. századból származó Vyšehradi kó­dex, amelyre I. Vratislav tette le a koronázási esküt, továbbá Húsz János kéziratai értékes miseköny­vek, gótikus és reneszánsz díszíté­sű kéziratok, keleti pergamenok és számtalan grafika, műlap. A Kubelík (Széli) különgyűjtemény A Klementinumnak számos ma­gyar vonatkozású emléke is van. Itt tanult valamikor II. Rákóczi Ferenc és itt őrzik a régi magyar irodalom egyik gazdag kézirat- és nyomtat- vány-gyűjteményét. A Kubelík' (Széli)-különgyűjtemény közel 130 kéziratos kötetét, s csaknem ezer, túlnyomórészt a XVIII. századból származó nyomtatványt tartalmaz. Szilágyi Ferenc budapesti újságíró tíz évvel ezelőtt utána járt a gyűj­temény történetének. Széli Farkas debreceni könyvgyűjtő és régész a múlt század végén hatalmas anyagot gyűjtött össze. Rokoni kap­csolatban volt a Bessenyei-család- dal és Arany Jánossal is. Legneve­zetesebb felfedezése a róla elneve­zett Széli Farkas-kódex volt, amely hat históriás éneket, illetve széphis­tóriát őrzött rneg a 16. századból. Ez a kódex, s más, becses irodalmi emlék regényes szerelem útján ke­rült Prágába. A Magyarországon is hangverse­nyező világhírű cseh hegedűmű­vész, Jan Kubelík Széli Farkas foga­dott leányát, Marianne-t vette fele­ségül. Ö örökölte a ritka könyv- és kéziratgyüjteményt, s a húszas években a prágai Egyetemi Könyv­tárnak ajándékozta. így jutottak a könyvtárba Csokonai, Széchenyi és Arany könyvei - a tulajdonosok sajátkezű bejegyzéseivel, dedikálá­saival. A könyvtár egyik különálló gyűj­teménye A Szláv Könyvtár, amely a Szovjetunió hasonló gyűjteménye­in kívül a legnagyobb szlavisztikai gyűjtemény. Százezer új könyv évente A CSSZK Állami könyvtára fó feladatának azt tekinti, hogy a tudo­mányos kutatás és egyes szakterü­letek képviselői számára hozzáfér­hetővé tegye gazdag könyvállomá­nyát. Ugyanakkor arról is gondosko­dik, hogy a jövő nemzedékek szá­mára is épségben és használható formában megőrizze az előző korok és jelenünk szellemi termékeit. Komoly gondot jelent a Klementi­num vezetőinek a raktárhiány. Ami­kor a húszas években korszerűsítet­ték a könyvtár épületét, a Klementi­num könyvállománya alig érte el a háromnegyed-milliót. A mai állo­mány ennek a hétszerese... Évente a csehszlovákiai könyvtermés mennyisége meghaladja a tizen­kétezer kötetet. Mindegyikből két példány kerül a Klementinumba. Eh­hez járulnak még a nemzetközi kiad­ványcsere keretében ide érkező pél­dányok. A könyvtár szorosan együtt­működik a szlovákiai könyvtárakkal, főként a Matica slovenskával és a bratislavai Egyetemi Könyvtárral. A katalógusokban böngészgetve ta­pasztalhattam, hogy a szlovákiai, magyar nyelven megjelenő könyvek sem hiányoznak a Klementinumból. Egyszóval: a Klementinum raktárai évente mintegy százezer kötettel gyarapodnak. A CSSZK Állami Könyvtárát szo­ros szálak fűzik a szocialista orszá­gok központi, nemzeti könyvtára­ihoz. A Klementinum másik gondja a katalógusterem korlátozott befo­gadóképessége. A bővülő könyvál­lomány katalóguscéduláit tartalma­zó szekrények már alig férnek el a teremben. Számítástechnika a könyvtárban Egyes könyvtárak az új könyvál­lomány katalógus-adatait számító­gépekbe táplálják, ami lehetővé te­szi, hogy az olvasók képernyőről kapjanak információt egy-egy műről, így sokkal több adat tárolható a könyvekről, mint előzőleg a te­nyérnyi kis cédulákon. Perceken be­lül megtudhatjuk, hogy a keresett könyv megvan-e a könyvtárban, vagy valaki éppen kikölcsönözte. A régi könyvállomány katalóguscé­duláit a könyvtárak mikrofilmekre rögzítik, s az olvasó ezeket leolva- só-berendezéssel várakozás nélkül igénybe veheti. Dr. Vit Richter, a könyvtár szol­gáltatási szektorának igazgatóhe­lyettese, kérdésemre válaszolva el­mondta, hoay a jelenlegi ötéves terv végére az Állami Könyvtárban szá­mítógépes adatbázist hoznak létre, amely gyors és szélesebb informáci­ót nyújt a hazai könyvújdonságokról. Tervezik ennek a információs rend­szernek a kiterjesztését az egyes kerületi székhelyek könyvtáraira is. Reális elképzelés például, hogy a bratislavai Egyetemi Könyvtárban képernyő segítségével „lapozgatha­tunk" a prágai Klementinum kataló­gusaiban, s később, ha személyi számítógépünket rákapcsolhatjuk a könyvtárak adatbázisaira, megta­karíthatjuk még a könyvtárba járásra fordított időt is... így a talán nem is távoli jövőben a nagy tudományos könyvtárak könyv-bankokká válnak, amelyekből „lehívhatók“ a keresett művek. SOMOGYI MÁTYÁS TISZTA ÁLMOK SZÉP KAPUJA Reich Károly hatvanöt éves Egy kéz, amely virágot terem. Fák, amelyek vad szelekkel felesel­nek. A csend kútja a kert végében. Az idő szekere a pajta porában. Harmatcsókok a lombok alatt. Sze­relemszüret a domboldalon. A nyár halkuló szívdobogása. A tél fekete átka. Állomások az elmúlás útján. Egy kerék, amely nem fordul többé. Reich Károly rajzait nézem. Hat­vanöt évének maradandó képeit. Kapukat, amelyek az emlékezés ud­varára nyílnak. A görbelábú asztal mellett, pipá­val a kezében Karádi papa néz nyu­godt, jóságos arccal. ,,Nagyapám szíjgyártó, kocsifényező, lószer- számkészítö és hintókárpitozó volt. Mirzával, sallangos szerszámú szép lovával gyakran behajtott baiaton- szemesi udvarunkba. Tejet, tejfölt és frissen sült kenyeret hozott mindig, májusban cseresznyét, most is ér­zem az ízét. De nem felejtettem el a léptei zaját sem, ahogy fényes csizmája kopog a kövön. “ Az ablak­ban, ütött-kopott zománcos fazék­ban megfagyott virág. „Ezerkilenc- százhatvanhárom tele elvitte tőlünk a nánikát, a halál pedig, hetvenöt éves korában, apámat. Dolgos, jó­lelkű ember volt. Bognár. Talán ez­ren lakhattak akkoriban a faluban... földműveléssel kevesen foglalkoz­tak, így kocsira, bognár-munkára nem nagyon volt szükség. Apám persze így sem tétlenkedett a mű­helyben. Fúrt-faragott, reggeltől es­tig dolgozgatott. Hol egy rossz ke­rékkel bajlódott, hol hámfát csinált, én meg ott babráltam mellette. A hat elemit Baiatonszemesen jártam ki, de a kereskedelmit már a nagyszü- ieim falujában. Művészetről persze a porban ülő tyúkokat. Embereket nem. Azokat csak később, amikor kereskedőinas voltam, meg amikor Pestre kerültem a reklámmühelybe. Az Iparművészeti Főiskolára érett­ségi nélkül vettek fel, hogy legyen egy kis pénzem, plakátokat festet­tem. Napközben könyvkötészetet, divattörténetet, csomagolástechni­kát és anatómiát tanultam, estén­ként pedig filmplakátokon törtem a fejem. A főiskola után gyorsan abbahagytam a reklámgrafikát; az ötvenes évektől a könyvillusztrálás lett az életem." Királyi pár a szere­lem konflisán. Végtelen út a fagyos éjszakában. Hajnaltánc a windsori ligetben. - Rajzok versekhez, ecio- gákhoz, komédiákhoz. „Először Pe- tőfi-verseket illusztráltam, aztán Adyt, Radnótit, később meséket, az Énekek énekét, Shakespeare-f, én minden megbízást boldogan fogad­tam, mert örültem, hogy szép, ne­mes ügyet szolgálhatok, az író, a költő, az olvasó ügyét. Nekem minden nap egy új kihívás - vajon sikerül-e egyetlen képben visszaad­nom mindazt, amit a szerző több sorban, több oldalon mond el, vajon pontosan láttatom-e, amit láttatni szeretnék? Aztán kezembe veszem a ceruzát és megszűnik a kin, elszáll belőle a kétely, s egyre jobban mele­gít az öröm, hogy rajzolhatok, adha­tok, mesélhetek.“ Könnyed, puha, finom vonalak. Tiszta, érthető, lenyűgöző rajzok. Szép és szívszorongató képek. Ké­pek, amelyeken lüktet az élet, har­sog a természet. Képek, amelyek többségén erős, kentauri kedvű mé­nek, aranyhajú Adoniszok és gyen­géd szépségű lányok szeretik a Napot. Reich Károlynak nincsenek titkai. Emlékeit, gondolatait, látomásait szemérmes őszinteséggel tárja elénk. A leikébe lát, aki az alkotásait nézi. Litánia című tusrajzán sok-sok éve adakozik már a diófa. Ilyen ő is. ,,Minden vihart bíró zöld palota.“ Erőt adó, bátorító zöld palota, tiszta álom szép kapuja. SZABÓ G. LÁSZLÓ : ÚJ FILMEK ; Veszélyes őrjárat (szovjet) Idilli, csodálatos csendes-óceáni tájakon játszódik e szovjet kaland­film cselekménye: egy amerikai flot­ta tart itt hadgyakorlatot, manővereit egy szovjet egység figyeli. Aztán váratlan akció kezdődik; CIA-ügynö- kök veszélyes provokációra készül­nek: egy utasszállító hajót akarnak elsüllyeszteni, hogy a merényletet a szovjet flottára foghassák. A szá­mításokba azonban hiba csúszik, a titkos rakéta célt téveszt. A magu­kat önállósító CIA-ügynökök tettei beláthatatlan következményekkel járhatnak. Az események ezután a kalandfilmek és politikai krimik szabályai szerint peregnek: gyilkos­pása áll. A mániákus amerikai vete­rán, az atomhalállal fenyegetőző szörnyeteg és Satohin szovjet ten­gerészgyalogos gárdaőrnagy összetűzését számos mozgalmas kaland, izgalom, feszültség, bravú­ros harci jelenet kíséri - a szokásos sémák szerint építkezve. A konflik­tus lehetségessége, veszedelmes- sége iszonnyal tölti el a nézőt, nem véletlen tehát, hogy az alkotás az izgalmas kalandok és kommandó­akciók látványának során túl határo­zott figyelmeztetés is - amint arra a Szovjetszkaja Kultúra rámutatott - lám, milyen véletlenen múlik az a bizonyos „lenni vagy nem lenni“. 4 szovjet kalandfilm egyik izgalmas jelenete ságok, hajtóvadászat, rajtaütés. Az akciófilmek dramaturgiájának értel­mében a gonosztevőket persze si­kerül likvidálni, s a szovjet tenge­részgárdisták parancsnoka több baj­társával életét áldozza a feladat tel­jesítéséért. Mihail Tumanisvili a klasszikus értelemben vett kalandfilm, a politi­kai krimi és a politikai fantasztikum műfajának elemeit egyesíti munká­jában. Középpontjában egy amerikai ügynök és a szovjet flotta cirkálójá­nak, haditengerészeinek összecsa­Az alkotók tehát aligha arra töreked­tek, hogy megszerettessék ezt a műfajt, s felhőtlenül szórakozva végigizguljuk a kalandokat. Céljuk ugyanis, hogy figyelmeztessenek: a tét súlyos, hiszen elég egy esetle­ges provokáció ahhoz, hogy akár fegyveres konfliktus i.s kirobbanhas­son, s ez könnyen világháborúhoz is vezethetne. A Veszélyes őrjárat az elmúlt év nyarának filmslágere volt a Szovjet­unióban, és sikerre számíthat ná­lunk is. (amerikai) Sólyomlady Egy XIII. századi legenda - Isa- beau d’Anjou és Étienne de Navarre szerelméről - ihlette Richard Donner amerikai rendezőt a Sólyomlady cí­mű látványos, kosztümös kalandfilm elkészítésére. Ezt a középkori balla­dát egy serdületlen fiú szemével láttatja az alkotó. A fiút - akit kis termete és szinte észrevétlen moz­gása miatt Egérnek neveznek - a közép-itáliai Aquila városának börtönében egy félelmetes püspök tartja fogva. S noha a tömlöcből senki emberfia még nem szökött meg, Philipe mégis végre tudja haj­tani ezt a csodaszámba menő tettet. A város fölött uralkodó gonosz püs­pök parancsára a testőrök kapitánya azonban üldözőbe veszi őt. Ekkor Étienne de Navarre siet a segítségé­re; a fekete lovag mindig egy-sóly- mot tart a csuklóján. A kisfiú hozzá­juk szegődik. Navarre és a sólyom minden éjjel eltűnnek s egy gyönyö­rű nő és egy farkas tűnik fel helyet­tük. De Philipe csakhamar rájön, hogy a sólyom Isabeau d’Anjou nap­pali alakja, a farkas pedig Navarre- nak az éjszakai formája. Valójában a püspök megirigyelte annak idején Navarre és jegyese, Isabeau bol­dogságát és megátkozta őket. Az átok viszont csak akkor törik meg, ha Navarre ismét szembeszegülhet a püspökkel. Ki kell várniuk a napfo­gyatkozás idejét, mert csak akkor változhatnak vissza emberré. Eljőve ennek ideje, mindketten emberi alakjukban maradnak. Megtörik az átok. A püspök meghal, a szerelme­sek pedig egymáséi lesznek. Richard Donner - aki a Kojak, a Petrocelli és a San Francisco utcá­in című tévésorozat egyik rendező­jeként vált népszerűvé, s akinek ne­vét a hetvenes évek két sikerfilmje, a Superman és az Omen tette világ­szerte ismertté - most látható mun­kájának erőssége, hogy a legendát az ifjú főhős szemszögéből mondja el, aki naivitásával és ártatlanságá­val nehézségek nélkül épít hidat a ma közönségéhez, s ez a mód alkalmat ad a rendezőnek arra, hogy a miszticizmust a középkori mitoló­giával ötvözze. E költői szépségek­ben bővelkedő romantikus történet pazar kiállítású, Vittorio Storaroope­ratőr finom érzékkel, mesterien használja ki a helyszínek sajátos atmoszféráját, stílusát. A nálunk ed­dig ismeretlen színészek (Matthew Broderick, Michelle Pheiffer és Rut­ger Hauer) közreműködésével ké­szült alkotás kétségkívül a jobb hollywoodi produkciók közé tartozik, és elsősorban a fiatalabb nézőket vonzza majd a mozikba. -ym­Jeienet az amerikai filmből ÚJ SZÚ 4 1987. VIII. 18. egy árva szót sem hallottam akkori­ban.“ Galambok szállnak a kerekes kútra, kendermagos tyúk kapar az udvar közepén. „Ma sem tudom, ki adta az első ceruzát a kezembe. Csak arra emlékszem, hogy meg­szállottan rajzoltam a virágokat és

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents