Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)

1987-08-18 / 192. szám, kedd

ÚJ szú 3 J. 1987. VIII. 18. Egyre kuszább az Öböl-konfliktus háttere Fegyvereladások és fegyverembargók • Irán véleménye az ENSZ-főtitkár lépéseiről • Ellentmondó bagdadi és teheráni frontjelentések (ČSTK) - Az iraki főparancsnok­ság tegnapi közleménye arról szá­molt be, hogy iraki vadászgépek és helikopterek vasárnap 127-szer tá­madtak iráni területeket, bombázták az ellenség állásait, s az Ahvaz város melletti olajlelöhelyeket is többször támadták. Válaszként Irán ágyútűz alá vette az Azajr melletti településeket. Az iráni hírügynökség ezzel szemben arról számolt be, hogy az iráni egységek Majmak térségében indítottak sikeres támadást, s több stratégiai fontosságú állást elfoglal­tak. Az iraki ellentámadást meghiú­sították. Szintén teheráni jelentés, hogy az iráni hadihajók hat kereske­delmi és tankhajót tartóztattak fel, s vizsgáltak át. A hírügynökség az­zal vádolta Irakot, hogy légiereje Ahvaz és Mehrán mellett polgári célpontokat bombázott, hat sze­mélyt megöltek és sokat megsebe­sítettek. Az iraki hírügynökség a vá­dat visszautasította, hangoztatva, hogy Bagdad kizárólag gazdasági objektumokat támadott. Ali Akbar Velajati iráni külügymi­niszter vasárnap kijelentette, hogy a perzsa-öbölbeli békés rendezés keretében Teherán kész fogadni Pe­rez de Cuellar ENSZ-főtitkárt. Vela­jati szerint Cuellar „bizonyította jó­akaratát, hogy helyre akarja állítani a békét az öbölben, s pozitív javas­latokat tett e cél érdekében, beleért­ve a térség biztonságának stabilizá­lását szolgáló nyolcpontos javaslatot is“. Az Indiai-óceánon kijelölt rendel­tetési helyére érkezett az a francia flotta, amely július 30-án indult Tou­lon kikötőjéből, hogy a Közel-Kele­ten „védelmezze Franciaország ér­dekeit“. Az elmúlt napokban a Cle- menceau repülőgép-anyahajó, vala­mint a Suffren és a Duquesne fregatt is feltöltötte készleteit. Párizs egye­lőre nem számol azzal, hogy a Cle- menceaut és kísérőhajóit a Perzsa­öbölbe irányítja. Ott a francia keres­kedelmi hajókat egyelőre a Georges Leygues korvett és egy kísérőhajója védelmezi. Egyébként a touloni ki­kötőből tegnap útnak indult három aknakereső egy kísérőhajóval, ezek várhatóan szeptember 10-e körül csatlakoznak az Indiai-óceánon tar­tózkodó flottához. A Washington Post jól tájékozott kormánykörökre hivatkozva tegnap közölte, hogy a Reagan-kormány 1 milliárd dollárért kíván fegyvereket eladni Szaúd-Arábiának. A fegyve­rek között van például 1600 Mave­rick típusú tankelhárító rakéta, 14 darab F-15-ös típusú vadászgép és így tovább. A lap szerint Reagan terve kiválthatja az amerikai tör­Radzsiv Gandhi nyilatkozata a BBC-nek (ČSTK) - Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök országa függetlensé­gének 40. évfordulója alkalmából nyilatkozatot adott a BBC brit rádió- állomásnak. Általános nemzetközi kérdésekkel foglalkozva rámutatott, az indiai kormány egyik legjelentő­sebb külpolitikai lépésének tartja a Delhi Nyilatkozat aláírását. Ez a szovjet-indiai közös dokumentum fontos szerepet játszik az ázsiai és a világbéke megőrzése során. Gandhi hangoztatta, szintén nagy jelentőségűnek tartja az India és Sri Lanka között nemrég kötött megálla­podást a szigetország etnikai ellen­téteinek rendezésére. A megállapo­dás Gandhi szerint hozzájárul a helyzet normalizálásához Srí Lan­kán és az egész térségben egy­aránt. Az indiai miniszterelnök a térség biztonságára nézve komoly fenye­getésként értékelte Pakisztán nuk­leáris előkészületeit. Felhívta rá a fi­gyelmet, India az atomenergia kizá­rólag békés célú kihasználását szor­galmazza, de ha Pakisztán kifejlesz­ti saját atomfegyverét, India felül­vizsgálja ezzel kapcsolatos állás­pontját. India támogatja a független és el nem kötelezett Afganisztánt és azért száll síkra, hogy megszűnjön a külső beavatkozás a demokratikus Afga­nisztán belügyeibe. Delhi tanácskozás az apartheid elleni harcról (ČSTK) - Az apartheid-ellenes nemzetközi akciócsoport előkészítő tanácskozásán Delhiben Radzsiv Gandhi indiai kormányfő tegnap ki­jelentette: „A világon senki sem tart­hatja magát szabadnak mindaddig, amíg létezik az apartheid“. India és 16 más ország több mint 200 parlamenti képviselője előtt hangsúlyozta, hogy Delhi az apart­heid-rendszer elleni harcot a saját függetlenségi harca folytatásának tekinti. Az apartheid csupán azért létezhet napjainkban, mert Pretoria elválaszthatatlan része bizonyos or­szágok gazdasági és stratégiai rendszerének; ezek az országok gazdasági érdekeiket a lelkiismere­tük fölébe helyezték. Az apartheid-ellenes képviselők nemzetközi akciócsoportja (PARA) holnap fejezi be tanácskozását, amelyet az indiai szekció rendezett. A csoportot tavaly hozták létre azzal a céllal, hogy egyesítse a világ par­lamentjeinek hasonló csoportjait kö­zös akciók megtartására. Dél-Korea Folytatódik a sztrájkhullám (ČSTK) - A dél-koreai Ulszan iparvárosban tegnap heves össze­csapásokra került sor mintegy 60 ezer sztrájkoló és a rendőrség kö­zött. A sztrájkolok tüntetést rendez­tek a város utcáin, béremelést köve­telve, és szorgalmazták Csőn Tu Hvan diktátor távozását is. Elfoglal­ták néhány iparvállalat irodaépüle­tét, a helyi pályaudvart és blokád alá helyezték a városba vezető utakat. Az egyik legnagyobb dél-koreai társaság, a Hiundai sztrájkbizottsá­ga a tegnapi naptól kezdve a cég valamennyi vállalatánál időben nem korlátozott általános sztrájkot ren­delt el. A több mint 20 ezer alkalma­zottat foglalkoztató, gépkocsikat, hajókat és más gépipari termékeket gyártó konszern Dél-Korea legna­gyobb exportvállalatai közé tartozik. vényhozás ellenkezését, mivel a Kongresszusban az Izrael-barát lobbynak egyszer már sikerült meg­hiúsítani a Maverick rakéták ela­dását. Giulio Andreotti olasz külügymi­niszter az II Messaggero olasz na­pilapnak adott interjújában kijelen­tette, az iráni-iraki konfliktus rende­zéséhez vezető utat az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának határozata je­lenti. Most sokan olyan akciókat kezdeményeznek, amelyek ellenté­tesek e határozat megvalósításával. Andreotti hangsúlyozta, hogy sze­rinte ennek a dokumentumnak meg kell kapnia a lehető legteljesebb tá­mogatást. Azokkal a francia sajtóje­lentésekkel kapcsolatban, miszerint Olaszország Iránnak és Iraknak is szállított fegyvert, Andreotti elmond­ta, hogy az olasz kormány már ré­gen embargót hirdetett ezekre a szállításokra, s ha netán megsér­tették volna a tilalmat, a vétkeseket megbüntetik. Srí Lanka A Tigrisek beszolgáltatják fegyvereiket (ČSTK) - A dél-indiai Madrasz városában, a Tamil Ham Felszabadí­tás Tigrisei nevű szervezet képvise­lője közölte, ennek a legnagyobb Srí Lanka-i felkelő csoportosulásnak a tagjai kedden megkezdik a még náluk tartott fegyverek beszolgálta­tását. Az indiai PTI hírügyökség ta­mil forrásokra hivatkozva közölte, hogy a Tigrisek azután döntöttek így, hogy tisztázódtak a biztonságuk garanciájának körülményei. Sri Lan­ka északkeleti részén, mint ismere­tes, mintegy 7 ezer indiai katona tartózkodik, s a két ország közötti megállapodás feltételeinek teljesíté­sére ügyel. Brazil - mexikói csúcstalálkozó (ČSTK) - Jósé Sarney brazil ál­lamfő ötnapos látogatásra Mexikóba érkezett. Miguel de la Madrid el­nökkel elsősorban a latin-amerikai gazdasági integrációról, a két or­szág súlyos gazdasági helyzetének enyhítéséről és ezen belül a hatal­mas külföldi adósságok problémájá­nak megoldásáról folytat tárgyaláso­kat. Ismeretes, a brazil adósságok már elérték a 115 milliárd dollárt, Mexikó pedig 105 milliárd dollárral tartozik a külföldi bankoknak és más pénzintézeteknek. 1917. augusztus 16-án a Tam- bovi gubernium földbirtokosai távi­ratban kértek segítséget az Ideig­lenes Kormány földművelésügyi miniszterétől. Az ok: Linyagi fa­lucskában fellázadtak a földműve­sek, s elkergették a helyi földbirto­kosokat. A járási hatóságok ötven főből álló büntetőegységet küldtek ki a „rend helyreállítására", de amikor ezek nem tudták „megre- gulázni" a lázadókat, a földbirto­kosok a miniszterüktől kértek se­gítséget. Ez a lázadás nem volt egyedi jelenség 1917 nyarán, mert a föld­művesek országszerte bekapcso­lódtak a forradalmi mozgalomba. A belügyminisztérium rendőri osz­tályának jelentése szerint 1917 jú­liusában 1122 ilyen megmozdulást jelentettek a guberniumi hivatalok. A földmüveslázadások zöme a Ka- zanyi, Mogiljovi, Szaratovi, Szmo- lenszki és Penzai guberniumok te­rületére összpontosult. Ugyanezen a napon kezdődött meg a Tulai gubernium földműves­szovjetjeinek II. kongresszusa. A küldöttek elemezték a földmű­vesmozgalmak okait, szót emeltek a letartóztatások és az ítéletek miatt. Határozatban követelték: a tüntető földművesek feletti ítél­kezés jogát vonják ki a guberniumi bíróságok hatásköréből, azonnal bocsássák szabadon a bebörtön­zött földműveseket és mezőgaz­dasági proletárokat, végül pedig követelték a katonai büntetőegy­ségek feloszlatását. Augusztus 16-a jelentős dátum a pétervári gyárak munkásmozgal­mának történetében is, mert ezen a napon választották meg az üze­mi betegsegélyző pénztárak új ve­zetőségét. A választások a bolse­vik párt jelentős megerősödését bizonyították. 1917. augusztus 17-én az uráli bányatulajdonosok tanácsának el­nöke jelentette a belügyi szervek­nek, hogy már ezen a vidéken is megfigyelhető a hadifoglyok politi­kai szervezkedése, illetve az orosz munkásszervezetekhez való csat­lakozása. Ezt a jelenséget a Dél- Oroszországban már szinte „meg­szokottá vált politikai mozgolódás" kisugárzásának tekinti. Az oroszországi tőkések és a hatóságok nyugtalansága a ha­difoglyok szervezkedése miatt megalapozott volt. A legénység már régen kivonta magát tisztjei befolyása alól. A közkatonák külön táborokban éltek, a mezőgazda­ságban, út- és vasútépítkezése­ken, bányákban, ipari üzemekben és a frontok hadtápterületein dol­goztak. A hadifoglyok száma 1917 augusztusában meghaladta a más­fél milliót. Nemzetiségük szerint változott a hadifoglyok helyzete a cári Oroszországban. Az Osztrák- Magyar Monarchia fogságba esett katonáit eleve két csoportba osz­tották. Az elsőbe kerültek a nem­zetiségek tagjai, a másodikba az osztrák és a magyar nemzetiségű katonák. Az első csoportba sorol­takat zömmel az ország európai területein létesített táborokba irá­nyították, a második csoport tag­jai, akikkel szemben a cári hatósá­gok szerfelett bizalmatlanok vol­tak, nagy szibérai és turkesztáni táborokba kerültek. Az orosz hatóságok már 1915- ben engedélyezték, hogy a Habs- burg-monarchiában élő nemzetek önállóságra törekvő nemzeti bur­zsoáziája megkezdhesse a tobor­zást a hadifoglyok között. A Cseh Nemzeti Tanács toborzó munkája 1917 őszéig igen csekély ered­ménnyel járt, míg a dél-szlávokból már 1916 őszére és a következő év februárjára két hadtestet sike­rült kiállítani. Igaz, ezek ütőképes­ségét jelentősen csökkentették a szerbek és a horvátok közötti nemzetiségi ellentétek. A román hadifoglyokat csak a Román Ki­rályság hadbalépése után (1916), a lengyeleket a cárizmus bukása után kezdték szervezni. Az orosz cári kormány a forradalmi mozga­lom elfojtására akarta felhasználni ezeket az egységeket. Az Ideigle­nes Kormány és támpillérei, a gyá­rosok és a földbirtokosok pedig attól tartottak, hogy a hadifoglyok között terjedő baloldali forradalmi eszmék internacionalizmusa egyesítheti ezt a soknemzetiségű tömeget, ezért mesterségesen fel­szították közöttük a nemzetiségi ellentéteket. A magyarországi hadtestekből fogságba esettek többsége ma­gyar nemzetiségű volt, zömmel földműves. A magyarok között nem engedélyezték a toborzást, s így termelőmunkára jelentkez­tek. A legénységi állomány sorai­ban 1916-tól kezdve fokozatosan felerősödött a szociáldemokrácia balszárnyának befolyása. A tomsz- ki táborban a Kun Béla által vezetett csoportban a magyarok mellett csehek és németek is dol­goztak. A hadifoglyok zöme a februári forradalom után a munkások mellé állt. Velük tüntettek a jobb munka- körülményekért, a magasabb bé­rekért, s rendszeres résztvevői voltak az önkényuralom elleni nép­megmozdulásoknak. Ott voltak a tüntetők között Orjolban, Tulá- ban, Harkovban, Nyizsnyij-Novgo- rodban, Kasirában, Omszkban, Tomszkban, Jekatyerinburgban és még sok más városban. -va­A kontrák végső vereségét semmiféle segítség sem akadályozhatja meg Salvatierra alezredes nyilatkozata a sandinisták eredményeiről • Nagy-Britanniáből is kaptak fegyvereket az ellenforradalmárok A 200 ezer sztrájkoló munkás és alkalmazott között tízezrekre tehető a munkát beszüntető bányászok száma. Szabuk városában a hét végén az egyik szénbánya dolgozói tiltakozó gyűlést rendeztek, miközben akadályozták a vasúti forgalmat. (Telefoto - ČSTK) (ČSTK) - A sandinista népi had­sereg az utóbbi öt hónap során az északi Matagalpa és Jinotega tarto­mányban mintegy 1500 ellenforra­dalmárt tett ártalmatlanná, s több mint 350 zsoldos adta meg magát. Mindezt a Barricada című managu- ai lapnak adott nyilatkozatában mondta el Manuel Salvatierra alez­redes, a leginkább érintett 6. katonai körzet parancsnoka. Hangsúlyozta továbbá, hogy a kontrák ún. tavaszi offenzívája teljes kudarcba fulladt. Az ellenforradalmárok most csupán egyenként hajthatnak végre terror- cselekményeket és más diverzáns akciókat a polgári lakosság ellen, a nicaraguai-hondurasi határ köz­vetlen közelében fekvő kis területen. Nicaraguában jelenleg nem egész 2000 ellenforradalmár tartóz­kodik. A CIA azonban a legkorsze­rűbb berendezésekkel látta el őket, amelyek lehetővé teszik a kapcso­lattartást a hondurasi bázisokon mű­ködő parancsnoksággal. Felszerelé­sükben megtalálhatók a föld-levegö rakéták, aknavetők és aknák is. Az utóbbi időben egyre több alka­lommal repülnek át nicaraguai terü­letek felett amerikai katonai szállító- repülőgépek, amelyek fegyvereket szállítanak az ellenforradalmárok­nak. A kontrák végső vereségét azonban nem akadályozhatja meg semmiféle anyagi vagy más segít­ség - hangsúlyozta Salvatierra alez­redes. Washingtonban Howard Baker, a Fehér Ház személyzeti főnöke eközben azt hangoztatta, hogy Ro­nald Reagan elnök biztosan kérni fogja a Kongresszus hozzájárulását a kontrasegélyek további folyósítá­sához. Október 30-án járt le az a mintegy egyéves időszak, amely során az ellenforradalmárok 100 millió dolláros segítséget kaptak az Egyesült Államoktól. Baker szerint az elnök végleges döntése attól függ, hogy a nicaraguai kormány végrehajtja-e a „gyökeres reformo­kat", vagyis ha eleget tesz az USA és az ellenforradalmárok követelé­seinek. A brit vámügyi szervek hivatalo­san is megerősítették, hogy a déli Southampton kikötőjéből tavaly egy brit hajón törvénytelenül fegyvereket szállítottak a nicaraguai kontráknak. A vámosok azután kezdték meg az ügyben a vizsgálatot, hogy a dolog­ról tudomást szerzett a sajtó. A rész­letes jelentést azonban nem hozták nyilvánosságra és az Observer úgy véli, továbbra is titokban fogják tar­tani. Managuában szombaton provo­katív tüntetést szervezett a jobbol­dali ellenzék. Az 1982 márciusa óta érvényben levő rendkívüli állapotra való tekintet nélkül vonultak az ut­cákra a jobboldali pártok tagjai. Tör­tént mindez abból az alkalomból, hogy az ún. nicaraguai demokrati­kus koordinációs központ megnyi­totta új irodáját. A belügyminisztéri­um jelentése szerint a tüntetők kö­zött a rendőrség elleni támadásra bújtogató elemek voltak. A zavargá­sok két fő szervezőjét őrizetbe vet­ték. A külügyminisztérium dokumen­tuma szerint az említett „központ“ irodájának megnyitásán és az utána következő tüntetésben az Egyesült Államok managuai nagykövetségé­nek két munkatársa is részt vett. Guayana A kormánypárt kongresszusa (ČSTK) - Georgetownban befeje­ződött a guayanai kormányzó Népi Nemzeti Kongresszus (PNC) párt VII. kongresszusa. Desmond Hoyte államfő záróbeszédében hangoztat­ta, a PNC és a guayanai kormány támogatja a nicaraguai r\ép igaz­ságos ügyét és nagyra értékeli a kö- zép-amerikai államfők által nemrég aláírt béketervet. Az ország további fejlődésével kapcsolatban leszögez­te, a szocializmust Guayanában a gazdasági, társadalmi és kulturális sajátosságokra való tekintettel fog­ják építeni.

Next

/
Thumbnails
Contents