Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-15 / 163. szám, szerda
Ci JZWk'i dáífőévk Az átalakítás és a Nyugat A szovjet sajtó rendszeresen visszatér az SZKP KB júniusi ülésén elfogadott határozatok hazai és nemzetközi fogadtatására. Általános vélemény szerint a nyugati lapok fokozatosan áttérnek ezeknek a dokumentumoknak az alapos elemzésére. Vitalij Korionov, a moszkvai Pravda szemleírója az SZKP KB lapjának hasábjain a minap nyugati sajtóvéleményeket foglalt össze cikkében. Okosan, megfontoltan Szökülö gabonatáblák jelzik, hogy nemsokára országszerte megkezdődik a nagy munka. Emberek és gépek ezrei igyekeznek majd a legkisebb veszteséggel betakarítani a termést. Mondogatjuk, hogy ma már könnyű az aratás, de azért csak el kell ismernünk, hogy igényes ez a feladat. Hisz ilyenkor dől el, hogy a földművesek verejtékes munkájának milyen lesz a gyümölcse. Ha lassan és rossz körülmények között kerül a gabona a raktárba, és ott sem fordítanak kellő figyelmet az utókezelésre és a tárolásra, a termés jelentős része tönkremehet. Ha a kombájno- sok nem tartják meg az optimális haladási sebességet és nem veszik figyelembe, hogy a gabona milyen mértékben van megdőlve, akkor sok mag kipereghet a tarlóra. Amint látjuk, a jól végzett munka és a termés minőségének megőrzése érdekében sok mindent figyelembe kell venni, és ez bizony nem kis terhet ró a mezőgazdasági vállalatok dolgozóira. Nagy szükség lesz az irányítás tökéletesítésére és a munka rugalmas szervezésére. Elmondhatjuk, hogy jó termésre van kilátás. A felmérések szerint például a Nyugat-szlovákiai kerület több járásában az élenjáró mezőgazdasági vállalatok vezetői úgy becsülik, hogy búzából hat-hét, sőt nyolc tonnás hektárhozamot is elérhetnek. ígéretes tehát a határ. Ha minden úgy sikerül, ahogy azt a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok, illetve a mezőgazdasági vállalatok nyári munkaterve előrejelzi, akkor megtelhetnek a raktárak. Döntő fordulatot érhetünk el a gabonatermelésben, és lényegesen jobb feltételeket teremthetünk az állatállomány szemestakarmány-ellátásához, ami később minden bizonnyal hozzájárul majd a termelékenység javulásához. A hűvös időjárás kedvezett a gabona fejlődésének. Teltek a búzakalászok, a tavaszi árpa hektárhozama is csak néhány körzetben lesz kisebb a tervezettnél a későbbi vetés miatt. Kedvezett az időjárás a gabonatermesztőknek - bár a lisztharmat és más gombabetegségek elleni védekezés drágította a termelést -, és a gépjavítóknak is, mert elegendő idejük volt alaposan előkészíteni a gépeket a nagy megterheléssel járó aratáshoz. Ennek ellenére nem minden mezőgazdasági vállalatnál sikerült valamennyi gépet üzemképessé tenni. Alkatrészhiány miatt akadozott az E 516-os kombájnok javítása, és az E 512-esekhez is számos esetben nehéz volt beszerezni például az ékszíjakat. Számolni kell azzal, hogy aratás idején néhány kombájn a gazdasági udvarokon fog vesztegelni. Ezért rendkívül nagy jelentőséget kell tulajdonítani az országrészek, kerületek, járások és mezőgazdasági vállalatok közötti, immár hagyományos együttműködésnek. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert az ország egyes részein nem egyszerre érik be a gabona, van lehetőség a gépek átcsoportosítására. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának kimutatása szerint így az idén egy kombájnra csupán 72 hektár gabona betakarítása jut. A vendégkombájnok átlagteljesítménye a tervek szerint mintegy 50 hektár lesz. Akárcsak a korábbi években, az idén is számíthatunk a külföldről érkező kombájnosok, illetve gépesített munkacsoportok baráti segítségére. A Lévai (Levice) és az Érsekújvári (Nové Zámky) járásban a Magyar Népköztársaságból érkező, 15 nagyteljesítményű kombájn járul majd hozzá a gyors betakarításhoz. A cseh országrészekből 1063 kombájn érkezik a szlovákiai mezőgazdasági vállalatok megsegítésére. így a Nyugat-szlovákiai kerületben összesen 1862 kombájnt összpontosítanak azokra a területekre, ahol legkorábban érik be a gabona. A kerületi mezőgazdasági igazgatóság gépesítési osztályának tájékoztatója szerint, az átcsoportosításoknak köszönhetően itt csak 71 hektár gabona termésének betakarítása jut egy kombájnra. Idén, a korábbi tapasztalatokat kamatoztatva, nemcsak kombájnokat, de teljes gépesített munkacsoportokat is átcsoportosítanak. Főleg a Pŕerovi, Olomouci, Breclavi és Uherské Hradišté-i járásból küldenek mozgóműhelyeket és szalmabálázó gépeket. Ennek előnye, hogy az egyes munkacsoportok komplex módon bekapcsolódhatnak a termés betakarításába. Főleg akkor, ha a munkájukat igénylő mezőgazdasági vállalatok sokoldalúan támogatják őket. Ebben, úgy látszik, nem lesz hiány. A cseh országrészekből érkező kombájnosok már évek óta jó kapcsolatot építettek ki azoknál a mezőgazdasági vállalatoknál, amelyeknél a legnehezebb nyarakon is megáliták a helyüket. A vendég- kombájnosok közül sokan szinte családtagként járnak vissza Dél-Szlovákia szövetkezeteibe és állami gazdaságaiba. Legtöbbjük nagy teljesítményt ért el és kiváló munkát végzett, sokan még a helybeli kombájnok javításába is bekapcsolódtak. A sikeres munkának tehát az összefogás a titka. Most már csak az kell, hogy a vezetők okosan, megfontoltan szervezzék a munkát, és a gépeket mindig oda irányítsák, ahol a legkedvezőbb feltételek között dolgozhatnak. Ha így lesz, akkor a jónak ígérkező termés kevés veszteséggel kerülhet a tárolókba. BALLA JÓZSEF Rehabilitációs tornát szerveznek Az SZKP KB és a legfelsőbb tanács ülésén elfogadott dokumentumokat a The Financial Times című lap ,,a politikai erő bizonyítékaként“ értékelte. A Washington Post azt irta, „a szovjet gazdaság átalakítási programjának megvalósítása során új szakasz kezdődött el." Ezzel párhuzamosan azonban látni kell, hogy a tőkés országok politikusai és ideológusai igyekeznek elhitetni a lakossággal, hogy az SZKP által kitűzött reformok nem reálisak. Ennek a hamis tézisnek A gazdaságirányítás radikális reformja a szovjet társadalom átalakításának kulcsfontosságú feladatává vált. Az SZKP KB júniusi plenáris ülésén, majd Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán jóváhagyott fő irányai megmutatják, milyen utakon fog fejlődni a szovjet gazdaság és az egész ország a következő hosszú távú időszakban. A szovjet kommunisták XXVII. kongresszusa után kibontakozó új társadalmi folyamatok számos bonyolult kérdés felvetése mellett egy fontos megállapításra adtak lehetőséget: a Szovjetunió egész élete megújításának stratégiai céljait nem lehet megvalósítani a gazdaságirányítás gyökeres és mélyreható átalakítása nélkül. Az eddigi lépések ugyan befolyásolták az átalakítás menetét és hozzájárultak a népgazdaság növekedéséhez, de lényeges fordulathoz és radikális változásokhoz nem vezettek. A pozitív változások folyamatában megjelent az ellentét a nép növekvő aktivitása és a gazdaságirányítás konzervatív, bürokratikus és adminisztratív módszerei között. Megmutatkozott, hogy egy egységes, hatékony és rugalmas irányítási rendszer kialakítása nélkül - amely rendszer lehetővé tenné a szocializmus potenciáljának teljesebb érvényesülését - a gyökeres változás elképzelhetetlen. Az áta- alakítás eddigi menetét a központi bizottság júniusi ülésén alapos elemzésnek vetették alá, s arra a következtetésre jutottak, hogy a gazdaság fejlesztésének tényleges meggyorsítását, új dinamizmusát és minőségének javítását csakis az egységes irányítási rendszerre való áttérés biztosíthatja. A szocializmus építésének éveit számba véve az eddigi legmélyrehatóbb és legterjedelmesebb gazdaságirányítási reform programja elsősorban ^.azt feltételezi, hogy az irányítás minden szintjén áttérnek a túlnyomórészt adminisztratív módszerekről a közgazdasági módszerekre. Elsősorban a vállalatok és egyesülések önállóságának lényeges bővítéséről és a központi irányítás gyökeres átalakításáról van szó. E tekintetben a hangsúlyt arra fektea szerzői nem látják azt a vitathatatlan történelmi tényt, hogy a szocializmus a Szovjetunióban csupán az elmúlt néhány évtized alatt ezt a hatalmas országot az elmaradottságból a fejlődés útjára vezette. A tényekre nyilvánvalóan nincs figyelemmel például a francia L’Express című folyóirat, amely azt állítja, hogy „megvalósíthatatlan reformokról van szó“. Jellemző az a vita, amely most a nyugati sajtó hasábjain bontakozott ki, és amely fő témája az a kérdés, milyen következményekkel lesz tik, hogy a központ szerepét a gazdasági stratégia legfőbb céljainak a megvalósítása és a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása során erősítsék. Egyben azonban az a törekvés is egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy szüntessék meg azt a gyakorlatot, miszerint a központ beavatkozik az alárendelt gazdasági láncszemek operatív tevékenységébe. Mindez végeredményben azt jelenti, hogy a központi tervszerű irányításnak a társadalmi-gazdasági fejlesztés stratégiáját, a tudományos-műszaki, a beruházási és a szerkezeti politikát kell meghatároznia. A gazdaságirányítási mechanizmus átalakítása a Szovjetunióban olyan központi feladat, amely kihatással lesz a gyorsítás egész stratégiájára. Amint azt az SZKP KB ülésén megállapították, ennek teljesítése a párt és az egész nép rendkívül jelentős közös ügye, a Szovjetunióban zajló megújulási folyamat elválaszthatatlan része. (č) a világra és főleg á Nyugat számára a szovjet átalakítás. A Szovjetunió ellenségei hirtelen rájöttek, hogy a közvélemény körében fokozatosan csökken az Egyesült Államok tekintélye és ezzel párhuzamosan növekszik a szovjet külpolitikai irányvonal népszerűsége. Néhány nyugati lap, amelyek a ,,nagy biznisz“ bizonyos köreinek érdekeit képviselik, most azt ajánlják, hogy a Szovjetunióban végbemenő folyamatokat objektiven kell megítélni. A Journal of Commerce and Commercial című amerikai lap azt írja, hogy ,,a primitív antikommu- nizmusnak most át kellene adnia a helyét a Szovjetunió motívumaira és lehetőségeire vonatkozó komoly és józan értékelésnek“. Érdekesnek tűnik az a párhuzam is, amelyet néhány nyugati lap von meg a Szovjetunió jelenlegi intézkedései és a nyugati országok vezetőinek a gazdasági problémák megoldására irányuló törekvései között. A brit The Guardian megállapította, „kellemetlen képzettársításra“ ad okot a „Mihail Gorbacsov dinamikus vezetése alatt végbemenő változások és a Ronald Reagan vezette washingtoni kormány gyengesége“ közötti ellentét. Az amerikai Newsday a szovjet gazdaság fejlődésére koncentrálva azt írta: „Ha a szovjet gazdaságban eléggé mélyreható reformok valósulnak meg, az jelentős változásokat hoz a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban.“ A szovjet emberek tudják, hogy országuk hét évtized alatt milyen bonyolult és nehéz utat tett meg, s tudatosítják, hogy most még bonyolultabb és még felelősségteljesebb feladatokat kell megoldaniuk. Tudják azonban azt is, milyen hatalmas erőkkel rendelkezik az októberi forradalomban született szocialista rendszer, s készek ezeket a lehetőségeket teljes mértékben kiaknázni nemcsak hazájuk felvirágoztatására, hanem a béke megszilárdítása és az egész emberiség haladása érdekében is - fejezi be cikkét a moszkvai Pravda. Amíg egészségesek vagyunk, a betegség nem foglalkoztat bennünket. Nem gondolunk arra, hogy csupán egy apró figyelmetlenség is könnyen tartós egészségkárosodással járhat. A balesetek következményei, különféle megbetegedések, a látás elvesztése, az emberi szervezetbe való orvosi beavatkozás nemcsak fizikailag érinti a szervezetet, lelki sérüléseket is előidézhet, ami negatívan befolyásolja az egyénnek a környezetben, a különböző élethelyzetekben való eligazodását. Ebből a helyzetből az egyén gyakorta csak nehezen talál önmaga, segítség nélkül helyes kiutat. A Rokkantak Szlovákiai Szövetsége IX. kongresszusának határozatai figyelmeztetnek a szociális rehabilitáció megnövekedett szükségességére. Természetesen a szociális rehabilitáció nem újkeletű, ám hogy kellő eredményt érjünk el ezen a téren, rendszerezett és tervezett munkát kell végezni. A szociális rehabilitáció fejlesztése a rokkantak szövetsége révén előtérbe került. Lényege, hogy az egyén meglevő képességeivel elvégezze azokat a feladatokat is, amelyeket sérült testrészeivel nem képes, ezáltal teljes értékű emberként illeszkedhessél vissza eredeti környezetébe. Ennek sikeres feltétele, hogy az egészségkárosultnak meg kell tanulnia élni csökkent képességével. Az egyén fizikai és lelki erőnlététől is függ a beilleszkedés. A rokkantak szövetségének kassai (Košice) városi szervezete az országban az elsők között rendezett egyhetes tanfolyamot a saját tagjaiból választott szociális rehabilitációval foglalkozó 59 leendő instruktor részére. Az elméleti előadásokat Ján Cicholes tartotta. A gyakorlati rehabilitációs kondíciótornát, a jógagyakorlatokat Štefan Tomajko és Hermina Patakyová vezetésével sajátították el. Újonnan szerzett ismereteiket jól hasznosíthatják nemcsak az egészségkárosultak körében, hanem a további ismeretszerzésben is. JOLANA NOVÁKOVÁ Alma Ata, a kazah főváros Komszomolszkaja utcájában az építészek legújabb tervei alapján a típuselemekből tetszetős lakóházak épülnek (ČSTK-felvétel) A gazdaságirányítás reformja - a fö feladat ÚJ szí] 4 1987. VII. Többes jelölés a párttisztségekre Közvetlen titkos szavazással választották meg a szervezőtitkárt a moszkvai Kalinyin-kerület pártbizottságának plenáris ülésén. Az SZKP-ban kialakult gyakorlat szerint a szervezőtitkár elsősorban a káder- politika megvalósításával foglalkozik. Ezt a munkát nem elég csupán megfelelő képzettséggel, lelkesedéssel és elvhűséggel végezni, széles körű ügyismeret és az emberek politikai, erkölcsi jellemvonásainak ismerete is kell hozzá. Két jelölt közül választottak. A 38 éves Kornyejev és a 40 éves Averkin életrajza sok tekintetben hasonló. Mindketten főiskolát végeztek, most pedig pártfőiskolán tanulnak. Dolgoztak a termelésben is - munkapadnál és műszaki beosztásban egyaránt. A jelölteket éppen a közös munka révén jól ismerték a választók. Nehezen indult a vita. A kerületi pártbizottság első titkára felhívta a figyelmet arra, hogy a vitára nem a forma kedvéért van szükség, hanem azért, hogy a leendő titkár jobban ismerje az emberek róla alkotott véleményét, a saját jellemhibáit, mert így könnyebben leküzdheti azokat. Valaki javasolta, hogy a jelöltek az objektív értékelés elősegítésére beszéljenek részletesen programtervükről. Egészébén hasonlított, de a kisebb ügyekben már különbözött a két program. A vita megélénkült, s Kornyejev részére több megjegyzés érkezett. Úgy tűnt, ő lesz a vesztes. Mégsem így történt, Kornyeje- vet választották, Averkin pedig a vezetőség tagja lett és tartaléknak tekintik a titkári posztra. Az új választási rendszer egyre határozottabban utat tör magának a Szovjetunióban. Például többes jelöléssel választották meg a Pecso- ra-kerületi pártbizottság első titkárát is. A sikeren maga az érintett is meglepődött. Úgy tűnt ugyanis, hogy az ellenjelölt, a kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke több eséllyel indul. Ám ő a vita során számos bírálatot kapott. Győzelme után számos kérdést tettek fel az újságírók az új titkárnak. Arról fagatták például, hogy miként vélekedik azokról akik az övével ellentétes véleményt hangoztatnak. Mosztarovszkij azt mondta: ,,Ha bebizonyítják igazukat, elismerem, hogy tévedtem. Nem szeretem ugyanis az olyan embereket, akik gyorsan egyetértenek a főnökséggel. Ezek vagy közömbösek, vagy szolgalelkűek. Tisztelem azokat, akik merik vállalni a véleményüket és kezdeményezők. “ Persze nem mindenütt ilyen mintaszerű a helyzet. Vannak pártbizottságok, ahol nem hagytak fel az „erőteljes ösztönzéssel“, nem veszik figyelembe a tagság véleményét. A krasznodari körzeti pártbizottság ülésén a városi pártbizottság nyomására és a vasutas pártszervezet akarata ellenére olyan embert „toltak be“ a vezető tisztségbe, aki képtelen volt biztosítani a normális munkát. Egy év kellett ahhoz, hogy a másik jelölt kerüljön a posztra és rendbe szedje a dolgokat. (APN)
