Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-14 / 162. szám, kedd
ÚJ szú 5 >87. VII. 14. Megelőzés és a visszaszorítás Új szemléletért a visszaesők bűnözése Visszaeső bűnöző. Rosszcsengésű fogalom. Olyan személyt jelöl, aki ismételten elkövet azonos, esetleg más minősítésű szándékos bűncselekményt, amelyért már ütközött a törvény szigorával. Egyszóval olyasvalakit, aki ilyen vagy amolyan okból nem okult, nem akart vagy nem tudott visszailleszkedni a társadalomba, a zömében becsületes emberek közösségébe. Vagyis akivel szemben eredménytelennek bizonyult a szabadságvesztési büntetés elriasztó és nevelő hatása egyaránt. Éppen ezért az ilyen emberek a társadalomra jóval veszélyesebbek azoknál, akiknek esetében többé-kevésbé szigorúbban vagy kevésbé szigorúan elbírálható kisiklás az életükben egyszer elkövetett bűntett, vagy vétség. Éles megvilágításban Tavaly a Szlovák Szocialista Köztársaságban a rendőrségi szervek több mint 75 ezer bűncselekményt vizsgáltak ki. Nem kis szám ez,' mégha az előző évhez képest viszonylag elhanyagolható emelkedésről is tanúskodik. Csakhogy ennél súlyosabb, hogy a bűnelkövetőknek több mint az egyharmada visz- szaeső volt. Olyan jelenség ez, amely a fiatalkorúak és a cigánylakosság bűnözésének nem éppen kedvező alakulása mellett a legnagyobb és a legkövetkezetesebb figyelmet követeli meg. Ezzel kapcsolatban a helyzet alakulásáról néhány érdekes és fontos tényre hívta fel a figyelmet legutóbb dr. Pavol Kiss, áz SZSZK legfőbb ügyésze. Elsősorban arra, hogy a társadalomra különösképpen veszélyes visszaesők legnagyobb hányadát a vagyon elleni és az erőszakos bűncselekmények elkövetői teszik ki. Nyugtalanító körülmény, hogy már a fiatalkorúak, vagyis a 15-18 évesek kategóriájában csaknem minden ötödik büntetett személy visszaeső. A ténynek további nyomatékot ad, hogy legtöbb a recidivista a 18-24 évesek korosztályában. Semmiképp sem hallgatható el az sem, hogy a visszaeső cigánybűnelkövetók hányada mintegy huszonöt százalékos, miközben Szlovákiában a cigány lakosság négy százalékot képvisel. Semmiképpen sem térhetünk napirendre afölött sem, hogy tavaly a visszaesők csaknem egyharmadának ,.bűntársa“ - talán nem is kellene ezt a szót idézőjelbe tennünk - a szeszes ital volt. így azután nem csoda, hogy a társadalom védekezik. Ebben főszerepük van a bűnüldöző szerveknek, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságoknak. Magának a Büntető Törvénykönyvnek és a bíróságoknak is szigorúbb a mércéje az ilyen jellegű bűnözéssel, bűnözőkkel szemben. Köztudott az is, hogy az ilyen személyek egy részét a bíróságok a szabadságvesztési büntetésük letöltése után is úgynevezett rendőrségi felügyelet alá helyezik. Ez egyebek között egyet jelent azzal, hogy rendszeresen jelentkezniük kell, nagyobb ellenőrzés alá kerül életvitelük stb. Jelenleg Szlovákiában hétezer ilyen személy van. Évente ezernél is több ilyen embert köteleznek alkoholelvonó kezelésre. Az ún. kurátorok vagyis pártfogók többsége is ereje teljéből megtesz mindent, hogy segítse a börtönből kikerültek beilleszkedését a becsületes munkába, a tisztességes életbe. Társadalmi feladat Csakhogy... Minden jel arra vall, hogy egyrészt a büntetés és annak végrehajtása, másrészt az említett utángon- dozói formák alkalmazása - eltekintve most attól, hogy az erők és az eszközök ez utóbbiaknál kevésnek bizonyulnak - bármennyire is fontos és nélkülözhetetlen, tulajdonképpen, némi túlzással, csak amolyan eső után köpönyeg. A megoldás kulcsa nem lehet más, mint a hatásos megelőzés. Másszóval az, hogy egész társadalmunk nagyobb részt vállal a bűnmegelőző tevékenységből. Ennek érdekében elsősorban változtatni kell azon az eléggé elterjedt szemléleten, amely a bűnözés visszaszorítása területén tapasztalható hiányosságokért szinte kizárólag a bűnüldöző szerveket okolja. Néha még demagóg módon is, nagy hangon a rendőrség ,, tehetetlenségére“, a bíróságok „vajszívére“ hivatkozunk. Arról viszont alig esik szó, hogy a különféle tárcáknak, szerveknek, társadalmi szervezeteknek, a vállalati és üzemi vezetőségeknek és a dolgozókollektíváknak is vannak elhanyagolhatatlan, de - sajnos - nemegyszer elhanyagolt tennivalóik. Egyebek között abban a tekintetben, hogy a börtönviselt embereket bevonják a munkába, megteremtsék - természetesen cselekvő hozzájárulásukkal - számukra életük elemi szociális feltételeit és - kiemelten a visszaesőknél - legalább fél szemmel kövessék, hogyan törekednek beilleszkedni az életbe. Nem könnyű dolog ez, de közös érdekünk az ilyen emberek átneve- lése, „sínre állítása“. Egyszóval eJőtérbe került az a követelmény, hogy egyrészt a büntetést szervesebben egybeötvözzük a megelőzéssel, s másrészt ebből a nehéz munkából az eddiginél nagyobb részt vállalják mindazok az intézmények és munkahelyi kollektívák is, amelyek kapcsolatba kerülnek ilyen emberekkel. Nem kétséges, hogy ez utóbbiak és az üzemi vezetőségek részéről ebben a vonatkozásban sok esetben és emberileg érthetően viszolygás tapasztalható. Még azzal is számolnunk kell, hogy az ilyen magatartásformák kiélezettebben fognak jelentkezni párhuzamosan gazdasági mechanizmusunk átalakításával. Merthát keményebbé válnak a feltételek, a munkával kapcsolatos igények, és ezeknek megfelelni csak olyan emberekkel lehet, akik hajlandók megfogni a munka nehezebbik végét. Hiszen, ha ez nincs így, akkor ennek a dolgozókollektívák tagjainak zsebe is kárát látja. Széles fronton Mégsem tehetünk másképp, nehogy a bűnözés és kiváltképp a visszaeső bűnözés közhangulatot rontó hatásán túlmenően akár politielleni harcban kai problémává is mérgesedjen. Lényegében ennek akarja elejét venni az SZSZK kormányának és az SZLKP KB Elnökségénk ez év áprilisi határozata, amellyel jóváhagyták a visszaeső bűnözés megelőzésének és visszaszorításának komplex intézkedéseit. Ezek az intézkedések, amelyeknek gesztora az SZSZK Legfőbb Ügyészsége, átfogó módon és lényegében minden érdekelt szervre és szervezetre, minisztériumra és gazdálkodó szervezetre vonatkozóan megszabnak 134 alapvető konkrét feladatot. Mégpedig hosszú távra, egészen 1990-ig. Ez az időmeghatározás természetesen nem jelenti azt, hogy az évtized végén a visszaeső bűnözés fogalma már csak elméleti fogalom lesz. Nem, erről szó sincs. De arról igen, hogy ezen a területen már most és a továbbiakban még határozottabban, főleg pedig széles fronton kell a védekezésből áttérnünk az aktívabb cselekvésre. Ha úgy tetszik - az ellentámadásra. GÁLY IVÁN Az első félévben több mint 460 tonna liptói túrót gyártott a Középszlovákiai Tejfeldolgozó Vállalat Liptovský Mikuláš-i üzeme. Ezenkívül a korszerű berendezésekkel juhsajtot is előállítanak. Az idén 34 tonnát szállítottak osztrák és NSZK-beli kereskedelmi partnereiknek. Képünkön Marta Daňová liptói túrót csomagol. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) Fontos láncszem Emberi tényező a gazdaságpolitikai pártmunkában Az Úrföldi (Slovenské Pole) Állami Gazdaság dolgozói bőven részesülnek elismerésben és dicséretben. A gazdaság a 7. ötéves tervidőszakban elért eredményeiért megkapta a Szocialista munka üzeme címet, alig egy évvel később 1986-os termelési sikereiért pedig elnyerte a járási mezőgazdasági igazgatóság vándorzászlaját. Nincs termelési mutató, amit ne teljesítettek volna. Feladatainak a növénytermesztés és az állattenyésztés is eleget tett. Még a sertéshús eladási tervét is teljesítették. A napraforgó átlagos hektárhozamával Szlovákiában negyedikek lettek, cukorrépából pedig hektáronként 52,3 tonnát takarítottak be, annyit, amenynyit Szlovákiában senki más. Külön elismerést érdemel, hogy nemcsak sokat, hanem jól és olcsón is termelnek, hiszen az előirányzott tizenhárom millió korona nyereség helyett tizennégy milliót értek el. Ennek alapja pedig a tervszerű, fegyelmezett és pontos munka. S nem utolsósorban az, hogy a termelésben bátran alkalmazzák a korszerű technológiai eljárásokat, valamint a legújabb tudományos-műszaki ismereteket. Az Úrföldi Állami Gazdaságban minderre számos példa található. Mi mégsem a technológiai újszerűségekre összpontosítottuk figyelmünket, hanem az emberi tényezőre. A 100 milliméteres műanyag öntözőcsövek egyedüli gyártója a Plastika vállalat tachovi üzeme. A gyár az idén összesen 900 kilométer hosszú 100 mm-es, 2500 kilométer 65 milliméteres csövet és 10 millió szállítását tervezi. A felvételen František Czödör a bioszűrőkészítő automatát kezeli. (Jirí Berger felvétele - ČTK)- Az ember szerepét nagyon fontosnak tartjuk, és megkülönböztetett figyelmet fordítunk e kérdésre. A becsületes munkát erkölcsileg és anyagilag is elismerjük. Ugyanakkor minden tekintetben elmarasztaljuk azt, aki kevesebbet nyújt, pontatlanul és rosszul dolgozik. Ebben is következetesek vagyunk mind a vezetőkkel, mind a beosztott dolgozókkal szemben - hangsúlyozta Lombos Kornél mérnök, a gazdaság igazgatója. Szorosan együttműködve Gyakran hangoztatott követelmény a gazdasági vezetők és a pártbizottság szoros kapcsolata, s az, hogy a feladatok teljesítésébe be kell vonni az egyes tömegszervezeteket, de a falutól sem szabad elszigetelődni. Hogyan tesz e követelményeknek eleget az úrföldi gazdaság?- A falusi pártalapszervezet elnöke a mi gazdaságunkban dolgozik, hét tagunk pedig a falusi alapszervezetben végez felelősségteljes irányító- és szervezőmunkát. Már évek óta közösen szervezzük a pártoktatást. A faluban működő tömegszervezetek elsősorban az idénymunkákban segítenek. A Szlovák Nő-' szövetség helyi szervezete például már hagyományosan részt vállal a cukorrépa egy eléséből - mondta Polák István, az üzemi pártbizottság elnöke. Csóka Margit, a SZISZ üzemi alapszervezetének vezetőségi tagja ezzel kapcsolatban megjegyzi:- A gazdaság a fiataloknak minden lehetőséget megad az aktivitásra, a segítséget pedig sokoldalúan viszonozza. Alapszervezetünk rendszeresen benevez az úgynevezett cukorrépa-böngésző versenybe. Az idén ötszáz hektár tömegtakarmány felett vállaltunk védnökséget, vagyis ekkora területen a termesztéssel és a betakarítással járó minden munkát egy ifjúsági csoport végzi el. Nyáron az aratásból, ősszel pedig a kukorica betakarításából is kivesszük részünket. Cserébe anyagi támogatást kapunk a gazdaságtól, például autóbuszt ad, hogy ellátogassunk az egyik csekországi szövetkezetbe, amelynek fiataljaival baráti kapcsolatot tartunk fenn. A gazdaság segítségével szervezzük meg a hagyományos téli sítanfolyamunkat is. Persze a sport és a pihenés mellett különböző előadásokon és vitaesteken is részt veszünk. A szakszervezet üzemi bizottsága elsősorban a munkaverseny szervezésében segít. Erről Szikura Ferenc mérnök, a gazdaság agronó- musa tájékoztatott.- A szakszervezet támogatásával és irányításával huszonkét tagú felnőtt énekkarunk tevékenykedik. Van egy gyermek énekkarunk, egy citera zenekarunk is. Rendszeresen megszervezzük a gyermeknapot. A rendezvényen a jó szórakozási lehetőség és kellemes időtöltés mellett ajándékokkal is kedveskedünk.- Hogyan segíti mindez a termelést?- ismételte meg elgondolkodva Lombos Kornél a kérdést, majd határozottan felelt. - Amit felsoroltunk, és még számos egyéb dolog az emberi kapcsolatokat és a dolgozókollektívákat erősíti. És ott, ahol a dolgozók között jó a viszony, erőn a kollektív Szellem, a munkaeredmények is jobbak. A megértés nem azonos az elnézéssel Az igazgató és az üzemi pártbizottság elnöke is hangsúlyozta, hogy a kollektív szellem és ar jó munkatársi viszony nem zárja ki az igényességet. A számos bizonyító példa közül az igazgató a cukorrépát említette, amelynek termesztésében már évek óta kimagasló eredményeket érnek el.- Azzal kezdem, hogy a cukorrépát egyeljük. Nem azért, mert maradiak vagyunk. A jelenlegi fajtákkal nagy hozamot csak így lehet elérni. Ilyen feltételek mellett a kikelt répánál az ember két ízben hibázhat. Egyeléskor és a betakarításkor. Ezért mindkét esetben nagyon szigorúak vagyunk. A gyors munkához adottak a feltételeink, megfelelő számú és fajtájú géppel rendelkezünk, így a cukorrépát optimális időben tudjuk betakarítani. Az embereket a jó munkára anyagiakkal ösztönözzük. A betakarítok órabére például a hozamok nagyságától függ. Vagyis minél nagyobb a betakarítási veszteség, annál kisebb a kereset. Az egyeléskor alkalmazott ösztönzési formáról a határban győződtünk meg, ahol Demeter Bertalan és Papp Ferenc csoportvezetők irányításával dolgoztak.- Személy szerint ötven hektár területért felelek - mondta Demeter Bertalan. - Amikor megkezdjük az egyelést, személyesen jelölöm ki a sorokat, s közösen ellenőrizzük, hogy kikelt-e mindenütt a répa. Ha nem találunk a kijelölt sorokban kikeletlen részeket, az egyelés után sem lehetnek ilyen sorok. A hektáronkénti százezer egyednek meg kell lennie. Én felelek azért is, hogy a sorokban ne maradjon gyom, egymás mellett két répa és a tótávolság is arányos legyen.- És ha valaki nem hallgat a jó szóra?- Olyan nincs! - szólt közbe azonnal Papp Ferenc. - Mindenki tudja, hogy a rossz munkáért húsz százalékot is levonhatnak a béréből. Nem szólva arról, hogy az egyelés után egy bizottság végignézi a táblát. Aki 85 ezer egyed alatt egyelt, mert nem figyelt a munkára, attól még a munkabért is megvonhatják. És*azt is tudja mindenki, hogy az ellenőrzés messzemenően igazságos. Az értékelő bizottság tagjai ugyanis számozott területeket ellenőriznek. Az, hogy a szám személy' szerint kit jelent, csak az értékelés után az irodában derül ki. A hanyagul dolgozó is károsítja a közöst Ott, ahol a vezető és a beosztott dolgozók egyaránt fellépnek a korrupció, a jogtalan jövedelemszerzés és az egyéb negatív jelenségek ellen, a munkafegyelem is jobb. Ezt az Úrföldi Állami Gazdaságban is tapasztaltuk. Polák István elmondta, hogy a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének Levele számukra meghatározó dokumentum.- Az üzemi pártbizottság a Levél szellemében elfogadott határozatok teljesítését félévenként értékeli, és ezt követően a legfontosabb teendőket az egyes alapszervezetek taggyűlésén is számba veszik. Négy évvel ezelőtt a lopások megakadályozása, vagyis az eltulajdonítással járó érdem nélküli meggazdagodás állt figyelmünk középpontjában. Akkor évente mintegy harminc esettel kellett foglalkoznunk. Jelenleg a megszigorított ellenőrzések és a hatékony tömegpolitikai munka eredményeként a szocialista tulajdont megkárosító cselekedet csak elvétve fordul elő. A Levél szellemében ezért került jobban előtérbe a munkafegyelem és a munkaerkölcs kérdése. Abból indulunk ki, hogy az is megkárosítja a közös tulajdont, sőt, úgy is mondhatnánk, hogy meglopja, aki például munkahelyén ittasan jelenik meg, és ennek következtében rosszabbul dolgozik. Például elhanyagolja a gondjaira bízott állatokat, és a felvásárló kevesebbet fizet csak azért, mert az eladott állatok piszkosak voltak. Hasonló szellemben minősítjük mindenki munkáját, legyen az vezető vagy beosztott dolgozó. Meggyőződésünk, hogy termelési sikereinkben ennek is része van. EGRI FERENC
