Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-14 / 162. szám, kedd
Levelezőink írják A lakáshasználat jogának megszerzése P. S.: A szüleim 1962-ben kapták meg kétszobás állami lakásukat. Hárman voltunk testvérek. Mivel én vagyok a legfiatalabb, én maradtam a szüleimmel. Négy éve férjhez mentem, a 'szüleimmel maradtunk. Később megszületett a kislányom, aki most kétéves és orvosi javaslatra legalább ötéves koráig kellene vele otthon maradnom. így jelenleg a kétszobás állami lakást öten lakjuk és sem nekem, sem a férjemnek nincs lehetőségünk arra, hogy munkáltatónk révén lakáshoz jussunk. A szüleim, hogy segítsenek rajtunk, szeretnének venni maguknak egy garzonlakást. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy ha sikerülne nekik a lakásvétel, a férjemmel és a gyermekemmel maradhatok-e a lakásban, nem tekintenek-e majd minket jogellenes lakásfoglalóknak? Alapjában véve senkinek sem lehet két lakása, s a lakók nem rendelkezhetnek azzal a lakással, melyben laknak. A törvény azonban bizonyos esetekben engedélyezi a lakáshasználati jog átruházását más személyekre. A lakáshasználati jog átruházása más személyekre elsősorban akkor jön számításba, ha a lakáshasználó (az, akinek a lakást kiutalták) meghal, vagy elmegy a közös háztartásból azzal a szándékkal, hogy feladja lakáshasználati jogát. Ha a lakás- használatra jogosult házaspár elhagyja a lakást azzal, hogy már nem szándékoznak ott lakni, a lakás- használati jog a gyermekeikre, unokáikra, szüleikre, testvéreikre (illetve a vejükre vagy a menyükre) száll át, mégpedig közvetlenül a törvény rendelkezése alapján (nem feltétel tehát az, hogy a lakásgazdálkodási hivatal vagy vállalat egyetértsen a lakáshasználati jog átruházásával, vagy az, hogy megállapodást kössenek a lakás átadásáról és átvételéről). A lakáshasználati jog megszerzésének feltétele azonban, hogy azon a napon, amikor a házastársak (a szüleik) a lakásból végleg elköltözködnek, önök a szüleikkel közös háztartásban éljenek, s hogy ne legyen saját lakásuk. Nyugdíj és munkabér I. S.:Évekkel ezelőtt leszázalékoltak, azóta nem dolgozom és kapom a rokkantsági nyugdíjat. Most azonban lehetőségem nyílt arra, hogy olyan munkát végezzek, amely nem venne túlságosan igénybe. Szeretnék tehát ismét munkaviszonyba lépni, csak éppen azt nem tudom, milyen következményei lennének ennek. Megvonnák-e például a rokkantsági nyugdíjamat arra az időre, amíg munkabért kapok? A rokkantat akkor is megilleti a rokkantsági nyugdíja, ha dolgozik. A munkaviszonya, illetve a munkából származó jövedelme nem befolyásolja a nyugdíj folyósítását. A rokkantsági nyugdíj folyósítása szempontjából csak a rokkant egészségi állapota játszik döntő szerepet. Figyelmeztetjük azonban, hogy az egészségi állapotát a járási nemzeti bizottság társadalombiztosítási véleményező bizottsága felülvizsgálhatja. A véleményező bizottság megváltoztathatja korábbi döntését, főként akkor, ha azért nyilvánították rokkantnak, mert megítélésük szerint képtelen volt állandó munkavégzésre vagy azért, mert feltételezésük szerint az állandó munkavégzés károsan befolyásolná egészségi állapotát, s ez a huzamosabb ideig tartó munkavégzés ellenére sem következett be. A huzamosabb ideig tartó munka- viszony a fent említettek miatt lényegében csak akkor nem veszélyeztetné a rokkantsági nyugdíját (pontosabban rokkantságának megítélését), ha képes ugyan az állandó munkavégzésre, de az a munka, melyet elvállalna, összehasonlíthatatlan korábbi hivatása társadalmi jelentőségével és korábbi képességeivel, vagy akkor, ha munkáját csak rendkívül megkönnyített feltételek közt végezheti. Kerteladás B. Sz.: Mivel idős vagyok már és a kertemet nem tudom megművelni, vevőt kerestem rá. Megállapodtunk a vételárban, elmentünk az állami Víz alatt állnak a legelők A júniusi sok eső a Nagykürtösi (Veľký Krtiš) járásban is alaposan megnehezítette a tömegtakarmányok betakarítását. A járási mező- gazdasági igazgatóságon kapott tájékoztatás szerint 14-20 nap a lemaradásuk. Június közepéig a 4016 hektárnyi évelő takarmány 70 százalékát kaszálták le. A terv az első kaszálásból 23 670 tonna széna készítését irányozza elő, ám a gazdaságokba alig 3 ezer tonnát szállítottak. összesen 2650-en üdülnek az idén a járásból nyári táborban. Ez mégsem elég, hiszen 3500 igénylő volt. A helyzet remélhetőleg javul majd az elkövetkező években. A Jednota fogyasztási szövetkezet már megkezdte egy 120 férőhelyes tábor építését Belušské Slatinyban, jövőre a galántai Agrostav és a járási egészségügyi intézet kezdi meg egy hasonlónak az építését Vríckó- ban, a Galántai Állami Gazdaság pedig Bojnicében létesít egyet. Lassan haladnak a fű kaszálásával az Ipoly mentén elterülő ipolyvar- bói (Vrbovka) Vörös Csillag Efsz-ben is. Gubrica László agronómus elmondta, hogy a 30 hektáron termesztett takarmány betakarítását április végén kezdték meg. A lucerna kaszálásához május első dekád- jában fogtak hozzá. A gyakori esőzések miatt csak lassan haladtak a munkával. Az első kaszálásból 50 vagon széna és ugyanennyi sze- názs előállítása szerepel a tervben, de az esős időjárás eddig csak a szenázskészítésnek kedvezett. A Bratislavai Mélyhütőipari Vállalat 03-as számú nyitrai (Nitra) üzemében már javában folyik a spenót feldolgozása. Az előirányzott tervet - 380 tonna spenót tartósítása - már teljesítették, s ezen felül még 60 tonnát dolgoznak fel. Ezzel a hazai piacot elegendő áruval látják el. A legtöbb alapanyagot a Šuranyi Állami Gazdaságból, a Sókszelőcei (Selice) Efsz-ből és a Rastislavicei Agrokomplexből kapják. A felvételen Viera Lackóvá és Helena Tamašiková a konzervált spenótot rakja ládákba. Pavol Matis felvétele Pionírnyár A szövetkezetnek az idei májusi és júniusi kiadós eső kétszeres kárt okozott: lelassította a takarmánybetakarítás menetét, és a medréből kilépő Ipoly elöntötte a legelőket. Május végén, június elején mintegy 150 hektár legelő állt víz alatt, s ezen a területen a víz visszahúzódása után sem számolhatnak jó minőségű takarmánnyal. Emiatt a tehenek legeltetése is szünetelt, naponta 40 tonna zöldtakarmányt szállítottak etetésükre. S mindez a téli takarmánykészlet rovására ment. Bodzsár Gyula Felhangzott az utolsó csöngetés, bezárultak az iskolák kapui. Az idei pionírnyárra jól felkészültek a Galántai (Galanta) járásban is. Tóth Dániel, a járási szakszervezeti tanács titkára elmondta, hogy az idén a gyermekek nyári üdülését a Forradalmi szakszervezeti Mozgalom alapszervezeteivel, az üzemekkel és vállalatokkal közösen fogják megszervezni. Különféle nyári táborokban 1200-an üdülnek majd. Sajnos e létesítmények kapacitása nem elégíti ki az érdeklődést. További üdülési lehetőségeket a járási szak- szervezeti tanács külföldi csereakciókkal biztosít. Magyarországon 700, az NDK-b^p 37, Lengyelországban 200, a Szovjetunióban pedig 21 gyerek nyaral. Ezenkívül a járási szak- szervezeti tanács a járási pionír- és ifjúsági házzal karöltve városi pionírtáborokat is szervez, 160-an pedig Közép-Szlovákiában vándortáborban töltik szünidejük egy részét. A legjobbak Szlovákiában A Jednota fogyasztási szövetkezet mindennapi feladatainak ellátása során pótolhatatlan az ellenőrző bizottságok munkája. A komáromi (Komárno) Jednota helyi ellenőrző bizottsága a legaktívabbak közé tartozik a járásban. Ezt igazolja, hogy legtöbbször nyerték el a vándorzászlót. Tavaly a kilenctagú ellenőrző bizottság Zsittnyan István vezetésével rendkívül tevékeny volt. A tervezett 12 értekezlet helyett 17-et tartottak, melyeken megtárgyalták a hatáskörükbe tartozó 29 üzemegységben végzett ellenőrzések eredményeit, a város áruellátását, a szolgáltatások minőségét, a fogyasztók kéréseit, panaszait. Jelentéseikben javaslatokat is tettek a fogyatékosságok kiküszöbölésére. Az elmúlt évben 92 új Jednota-tagot toboroztak, s ezzel 1690-re nőtt a tagok száma Komáromban. 321 ellenőrzést végeztek: 165-öt üzletekben, 156-ot vendéglőkben és 26 leltározásnál voltak jelen. Az üzemegységek környékének szépítésénél és egyéb akciók során 4552 órát dolgoztak társadalmi munkában. Tavaly végzett kiváló munkájukért nemcsak a komáromi Jednota vándorzászlaját nyerték el, hanem a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének vándorzászlaját is nekik ítélték oda, mely a legjobb ellenőrző bizottságot illeti meg Szlovákiában.A Karlovy Vary-i Duklai Hősök Alapiskola 25 pionírja Alena Havlová pedagógus vezetésével kerékpáron indult el Lidicébe, hogy a német fasiszták által 45 éve felégetett falu emlékművénél az évforduló alkalmából a hála és emlékezés virágcsokrait helyezzék el. A felvételen a pionírok a start előtt. Kép és szöveg: Kovács Árpád Kerékpáron Lidicébe A felvételen a bizottság nyolc tagja Bratislavában a Szlovákiai Fo- qvasztási Szövetkezetek székháza előtt. Kép és szöveg. Sztrecskó Rudolf A pionírok számára az idei nyáron a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége is nyújt nyaralási lehetőséget. A szövetkezeti dolgozók 598 gyermeke tölti hazánk különböző vidékein a szünidejét, további 167 pedig magyarországi, bulgáriai, jugoszláviai és NDK-beli táborokban üdül majd. Oláh Gyula közjegyzőhöz is, de a nemzeti bizottság nem hajlandó beleegyezni a szerződés megkötésébe. A magántulajdonban lévő föld (kert) eladásához rendszerint az adásvételi szerződésnek az állami közjegyzőségen való bejegyeztetésén kívül szükséges a helyi nemzeti bizottság jóváhagyása is. Ezt a jóváhagyást a nemzeti bizottság államigazgatási eljárásban kiadott döntés formájában adja meg. Az államigazgatási döntést a 71 /1967 sz. törvény 53. és következő paragrafusai értelmében megtámadhatja fellebbezéssel. A fellebbezésnek azonban nem lenne értelme, ha a földet (kertet) a nemzeti bizottság családi ház építésére jelölte ki. Ilyen esetben ugyanis a kert beépítetlen építési teleknek minősülne, s az ilyen telkek adásvétele a Polgári Törvénykönyv 490 § (2) bekezdése értelmében tilos (magánszemélyek közt). A beépítetlen építési telket eladni csak az államnak vagy a felhatalmazott szocialista szervezeteknek lehet. Kivételesen és nagyon szűk körben megengedett az ajándékozása is (ajándékozható a házastársnak, az egyenesági rokonoknak, pl. a gyermekeknek, illetve a testvéreknek). Kié a szövetkezeti lakás? K. Zs.: Válófélben vagyunk. A szövetkezeti lakást, melyre oly sokáig vártunk, egyikünk sem akarja elhagyni. A férjem azt állítja, hogy a lakás az övé, mert az ő pénzéből (az apósoméktól kapta ajándékba) vettük. Igaza van? És ha a lakás valóban az övé, nekem a válás után távoznom kell? Mivel a szövetkezeti lakás kiutalására nyilván már a házasságkötést követően keletkezett joguk (a szövetkezeti tagrész befizetésével) közös lakáshasználati joguk keletkezett. Ezt a közös lakáshasználati jogot azonban nem szünteti meg a házasságot felbontó bírósági ítélet, csak az önök megállapodása vagy a bíróság. A Polgári Törvény- könyv 177 § (1) bekezdése szerint a lakás további használatáról megállapodhatnak, s ha ez nem történik meg, úgy bármelyikük indítványozhatja a bíróságon, hogy az szüntesse meg a közös lakáshasználati jogot, s határozza meg, melyikük használhatja a továbbiakban a lakást. A bíróságnak a közös lakás- használati jog megszüntetéséről hozott ítélete megszünteti egyben a volt házastársak közös szövetkezeti tagságát, illetve egyikük szövetkezeti tagságát is. A szövetkezet tagja az marad, aki a bíróság döntése szerint, mint a szövetkezet tagja, továbbra is használhatja a lakást. A közös lakáshasználat megszüntetésénél nem irányadó szempont az, hogy kinek a pénzéből fizették ki a szövetkezeti tagrészt. A jog szempontjából jelentőséggel csak az bír, mikor lett ez a tagrész befizetve (ha a házasság megkötése után, a házastársaknak közös szövetkezeti tagságuk és közös lakás- használati joguk keletkezik - lásd Rk 175 § (2) bekezdését). A lakást tehát nem vették meg, az továbbra is a szövetkezet tulajdonában van. Azt a tényt, hogy a férje a szövetkezeti tagrészt a kizárólagos tulajdonába tartozó pénzből fizette ki, a bíróság majd a házastársi osztatlan közös tulajdonuk megosztásánál vehetné figyelembe. A bíróság annak a kérdésnek eldöntésekor, hogy melyikük fogja használni továbbra is a lakást, melyikük marad a szövetkezet tagja, köteles figyelembe venni a lakásszövetkezet álláspontját és főleg a kiskorú gyermekeik érdekeit (az utóbbi a bíróságok gyakorlatában rendszerint azt jelenti, hogy a lakást annak juttatják, akinek a bontóperes ítéletben megítélték a gyermeket). A közös lakáshasználati jog megszüntetése viszont nem jelenti azt, hogy a férje (ha őt köteleznék a lakás elhagyására) azonnal köteles lesz a lakásból elköltözködni. Az ő lakáshasználati joga véglegesen csak akkor szűnik meg, ha a nemzeti bizottságtól pótlakást kap. A nemzeti bizottság azonban nem utal ki pótlakást, ha nem a bíróság hoz döntést a közös lakáshasználati jog megszüntetéséről. (m-n.) ÚJ S3 6 1987. VI
