Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-10 / 159. szám, péntek
ÚJ szú 5 1987. VII. 10. A társadalmi beilleszkedés problémái Kozmetikumaink minősége A Szlovák Kereskedelmi Felügyelőség tapasztalatai A minőség javítása napjaink kulcsfontosságú feladata. A gyártók, a kereskedelem egyaránt egyre jobban érzi: nem mindegy mit dobnak piacra, a vevő meggondolja (ha csak egy kis mód van rá) mit vásároljon. Ellenőrző szerveink szintén fokozottabban próbálnak őrködni a minőség felett. A Szlovák Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai a Kozmetikumok Állami Ellenőrző Intézetének szakembereivel a közelmúltban a kozmetikumokat vették alaposabban szemügyre. Ellenőrzésük céljáról és tapasztalatairól dr. Elena Traiterovát, a Kozmetikumok Állami Ellenőrző Intézetének vezetőjét és Jozef Novotnýt, az intézet vezető szakelőadóját kérdeztem. Társadalmunk a jelen időszakban Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével keresi annak módját, hogy minél sikeresebben léphessük át a harmadik évezred küszöbét. Ennek keretében elgondolkodunk minden ember munkája, e törekvéshez való hozzájárulása felett. Ezzel kapcsolatban cigány polgártársaink problémái kiélezetten vetődnek fel. Meg kell állapítanunk, hogy társadalmi beilleszkedésük jelenleg a fontos kérdések egyike. Tény, hogy kulturális és szociális-gazda- sági színvonaluk - általában - nem felel meg az időszerű követelményeknek és nevelő munkánk eredményei nincsenek arányban kifejtett igyekezetünkkel. Járásunkban ez felette komoly kérdés, hiszen a cigány lakosság népességének 17 százalékát teszi ki és száma évente egy százalékkal, növekszik. Ez a szociális-gazdasági szerkezet jelentős követelményeket támaszt párt-, állami és társadalmi szerveink, valamint szervezeteink politikai-nevelő munkájával szemben. Az átnevelés folyamatába bevontuk az emberek széles körét, beleértve a járási pártbizottságot, a pártszervezeteket, a nemzeti bizottságokat, a társadalmi és a gazdasági szervezeteket, a művelődési, oktatási, népnevelési és egészség- ügyi intézményeket, a Nemzetbiztonsági Testületet, a bíróságokat és az ügyészséget. Egyszóval nincs a járásban olyan intézmény, amely ennek a kérdésnek nem szentelne figyelmet. A 62/1985 sz. kormány- határozat alapján az 1986-1990-es évekre közös intézkedéseket fogadtunk el és ezeknek teljesítését rendszeresen ellenőrizzük. Ezeknek célja az alapvető kérdések megoldása. Évről évre megrendezzük a főző-, varró- és kézimunkatanfolyamokat. Ezek keretében előadásokat tartunk egészségügyi, jogi témákra, valamint a toxikománia elleni harc témáira. Gyakran rendezünk kérdés-felelet esteket orvos, jogász részvételével, továbbá „kis családi iskolákat“, előadássorozatokat a családról, a gyermeknevelésről. A mezőgazdasági dolgozók vetélkedővel egybekötött „szépség délutánokat" rendeznek, illetve a virágaranzsá- lásra, asztaldíszítésre, öltözködés- kultúrára tanítanak! További bevált forma évről évre a járás legtisztább cigánytelepülése címért megrendeA köbölkúti (Gbelce) Győzelmes Február Efsz-ben, az Érsekújvári (Nové Zámky) járás legnagyobb len- csetermesztő gazdaságában felkészülten néznek a közelgő betakarítási idény elé. A termés tárolására szolgáló raktárhelyiségeket már korábban kitakarították és átmeszelték, a gépszerelők pedig megjavították a Bizon típusú kombájnokat, illetve a tisztító- és szárítóberendezéseket. A szövetkezet hét évvel ezelőtt csatlakozott a lencsetermesztési rendszerhez. Az első években elért eredményeikkel korántsem dicsekedhettek - a hozamok elmaradtak a kívánt átlagtól -, de ez nem szegte kedvüket. Évről évre növelték a lencse termőterületét és az eredményeken is javítottak. Az idén mintegy zett verseny. Értékeljük a lakások tisztaságát, a higiéniát, környezetüket, a 3-5 éves gyerekek óvodalátogatását, az igazolatlanul mulasztott tanórák számát stb. A cigány lakosok átnevelésében fontos szerepe van foglalkoztatottságuknak. Járásunkban a produktív életkorban évő cigányoknak csaknem 79 százaléka dolgozik, ebből a férfiak hányada 91,8, a nőké 64,3 százalék. A legtöbben közülük a mezőgazdaságban, valamint a nemzeti bizottságok által irányított üzemekben helyezkedtek el. A szervezetek megteremtik számukra a megfelelő munkafeltételeket. Tavaly a cigány lakosoknak 139 stabilizációs lakást utaltak ki, tíz család pedig hozzájárulást kapott családi ház építésére. Ezen kívül anyagi hozzájárulást kapnak a lakásberendezésre is stb. Nagyon jó eredményeket értek el Rimaszécsen (Rimavská Seč), ahol az efsz vezetősége szüntelenül figyelmet fordít az ezzel kapcsolatos kérdésekre. Ez a gyakorlat kedvezően hat a cigány dolgozók munkaerkölcsére és munkájuk minőségére is. Ugyanakkor a járás területén még mindig 14 cigánytelepünk van 113 putrival. Ezeket az évtized végéig szeretnénk felszámolni. Ennek gátló körülménye, hogy ezeken a telepeken a legelmaradottabb cigánycsaládok élnek, felnőtt tagjaik többnyire nem dolgoznak s így anyagi lehetőségeik sincsenek családi ház építésére vagy vásárlására, illetve a gazdálkodó szervezetek sem hajlandóak nekik ilyen feltételek mellett stabilizációs lakásokat kiutalni. Kiutat jelentene állami lakások építése a falvakon, ehhez azonban a járásban nincs meg a szükséges építőipari kapacitás. A be nem illeszkedett cigányok kedvezőtlenül hatnak az egészségügyre is. A születések nagy száma, az alacsony higiéniai szint növeli a gyermekhalandóságot, a koraszülések hányadát stb. A cigány gyerekeknek nagyob a megbetegedési aránya, a kórházaknak főleg a gyermekosztályai az ő esetükben kénytelenek szociális feladatokat is ellátni, hiszen akadnak olyan cigányszülők, akik meggyógyult gyermekükért sem jönnek el. Mindez járásunkban - amelyben 1972-ben megkezdődött, de egy évvel később leállt 200 hektárról kell a jónak ígérkező termést betakarítaniuk. Az agronómustól, Ravasz Gábor mérnöktől megtudtuk, hogy a szövetkezetben idáig csak étkezési célokra termelték a jó minőségű Lenka lencsefajtát. Az idén azonban már vetőmagtermesztéssel is kísérleteznek. Ha a próbálkozás sikerrel jár, akkor a továbbiakban 50 vagy 100 hektárra bővítik a vetőmagtermesztést. Ravasz Gábor azt is elmondta, hogy az ehhez szükséges földterületet a cukorrépa vetésterületének csökkentésével tervezik biztosítani. A váltást az kényszeríti ki, hogy a cukorrépatermesztés náluk - öntözési lehetőség hiányában - nagyon ráfizetéses, viszont a lencse jó jövedelemforrás. Persze egy bek között az is közrejátszik, hogy a lencse jó elónövénye a búzának - hektáa kórház és a poliklinika építése -, igen sok türelmet követel az egészségügy dolgozóitól. A probléma nyitját véleményünk szerint az jelentené, ha az állami szervektől nagyobb támogatást kapnánk a poliklinika felépítése, a jelenlegi kórházi osztályok műszerekkel való jobb felszerelése és a rossz állapotban lévő kazánház kijavítása érdekében. Tisztában vagyunk azzal, hogy nevelőmunkánkban a cigány fiatalokra kell orientálódnunk. Egyes elmaradottabb családok gyermekei igen gyengén ismerik a tanítási nyelvet s ez egyik oka lemaradásuknak. További probléma: egyes cigány anyák gyermeküket - éppen a nagyobb higiéniai követelményektől tartva - nem szívesen küldik az iskolába. S végül szerepe van az alacsony lakáskultúrának, az egészségtelen táplálkozásnak is, amelynek következtében sok a megbetegedés és az iskolai hiányzás. Ennek megfelelően növekszik a cigánygyerekek és fiatalkorúak bűnözése is. Ez főleg a sokgyermekes családokra vonatkozik. Ilyen esetekben gyakran kell a társadalomnak beavatkoznia, átvállalva a nevelést a bennlakásos iskolákban, a gyermekotthonokban. Csakhogy kevés van ezekből és a probléma megoldásának törekvését lehetetlenné teszi a ki nem elégítő építőipari kapacitás. S végül továbbra is komoly probléma a 14 éves cigányfiatalok elhelyezése. Az alapiskolát évente 450 ilyen fiatal járja ki, zömében tanulmányaikat nem folytatják s odahaza maradnak, avagy továbbra is az alapiskola padjaiba ragadnak. Ez utóbbi - 15-16 éves fiatalokról van szó - kedvezőtlenül hat a többi tanuló oktatására és nevelésére. Ezzel a helyzettel képtelenek megbirkózni még a legfelkészültebb pedagógusok is. Az említett problémák ellenére járásunkban tisztában vagyunk azzal, hogy mindent meg kell tennünk a velünk együtt élő cigánylakosság társadalmi beilleszkedése érdekében. Sok fogas kérdés megoldásához azonban, főleg az anyagi feltételeket illetően, szükségünk van a központi szervek segítségére. JÁN GIBALA, a rimaszombati (Rimavská Sobota) járási pártbizottság vezető titkára ronként 70-90 kilogramm nitrogént ad a talajnak -, és a szalmája takarmányként hasznosítható. Az sem elhanyagolható, hogy ez a hüvelyes aránylag igénytelen, a soványabb talajokon is jól megterem, nagyobb mennyiségű csapadékot csak virágzáskor igényel. Mivel folyamatos érésű, a betakarítása az éréstől függően, folyamatosan történik. A kombájnok nyergébe' ilyenkor a legta- pasztalatabb kombájnosokat ültetik, akik naponta öt hektárról képesek betakarítani a termést.- Amíg a szövetkezetben az aratási munkák idején összesen 80 személy foglalkoztatásával számolunk - fejtegette az agronómus addig a lencse körül 20 embernek kell majd szinte éjjel-nappal forgolódnia. Munkájukat igyekszünk úgy megszervezni, hogy a termés a lehető legrövidebb időn belül fedél alá kerüljön. Az utókezelésre is gondoltak, állandóan forgatni fogják a kicsépelt lencsét, mert különben a 28-30 százalék nedvességet tartalmazó szemtermés két órán belül rothadásnak indulna. Az állandó levegőztetéssel végzett szárítás után az előtisztítás, majd az alacsony hőfokon történő szárítás következik. Ezután ismét tisztítani kell a termést, csak úgy kerülhet elraktározásra, hogy a felvásárló vállalat és a Jednota közreműködésével végül is eljusson a fogyasztókhoz. GÁGYOR ALIZ Szavatossági idő után?- Ellenőrzéseink célja az volt, hogy megállapítsuk, hogyan törődnek a kozmetikai termékek árusítá - sával boltjainkban, valamint annak megállapítása, hogy a minőségellenőrzést milyen szinten végzik a kereskedelmi szervezetek - mondotta Elena Traiterová. - A Drogéria vállalat Nyugat-szlovákiai kerületében lévő 16 egységben, a nyitrai (Nitra) Jednota fogyasztási szövetkezet hét boltjában, a komáromi (Komárno) Jednota öt üzletében, a bratislavai, a nyitrai, a partizánskéi Prior áruházakban, valamint a Drogéria bratislavai, érsekújvári (Nové Zámky) és topoľčanyi nagyraktárában jártak az ellenőreink. A boltokban és az áruházakban a kiválasztott termékek minőségét elsősorban vizuálisan vizsgálták fe • lül, valamint azt, hogy nem árusítanak-e lejárt szavatosságú kozmeti kumokat. Hazai gyártmányú és import krémeket, testápoló tejeket, fogkrémeket és samponokat vettek szemügyre. S hogy milyen fogyatékosságokat észleltek? Az emulziós termékeknél például a zsiradék kicsapódását. A csomagolás több esetben szintén a zsiradék vagy a nedvesség hatására rongálódott meg, a samponok esetében pedig a leülepedés okozta a kedvezőtlen benyomást.- Minden gyanús esetben leállítottuk a termék további forgalmazá - sát, de nerp elégedtünk meg a vizuális ellenőrzés eredményeivel, hanem fizikai, vegyi és mikrobiológiai elemzéseket is végeztünk laboratóriumunkban - magyarázta dr. Jozef Novotný. - Azoknak a kozmetikumoknak az árusítását, melyeknél a laboratóriumi vizsgálat során nem mutattunk ki minőségcsökkenést, természetesen továbbra is engedélyeztük. Az összes ellenőrzött termék közül csupán 1,6 százalék nem felelt meg a vállalati normáknak. Az ellenőrök arra is rámutattak, hogy a kereskedelmi egységekben nem fordítanak kellő figyelmet a kozmetikumok szavatossági idejé re. összesen 41 411 darab terméke, ellenőriztek, s közülük 7434 darab további árusítását éppen emiatt tiltották meg. Ennek az árunak az értéke 122 371,50 korona volt, s az ellenőrzött mennyiség 18 százalékát tette ki. A legrosszabb arány a komáromi Jednota egységeiben fordult elő: az ellenőrzött áru 41,4 százaié - kának lejárt a szavatossági ideje.- Az üzletvezetőknek ügyelniük kellene arra, hogy a régebbi árut adják el előbb, ez azt jelenti, a pol - cokon rendszeresen kellene cserélni a kínált áru ,,sorrendjét“ - jegyezte meg Elena Traiterová. - Viszont azt is látnunk kell, hogy a nagyobb mennyiségű áru cseréjét, a szavatossági idők ellenőrzését nagyon sok boltban a nem megfelelő raktár- helyiségek igen megnehezítik. De negatív, hatással vannak a kozmetikumok minőségére az ingadozó hő - mérsékletű és nedves raktárak is. Egyébként az ellenőrzött kiskereskedelmi egységek vezetői 1986. június 1 -tői 1987. május 30-ig a Drogéria nagyraktárában 195 448,9 korona értékű kozmetikai szert reklamáltak, főként a megrongálódott csomagolás és a porlasztóval ellátott készítmények hibás szelepe miatt. Ezeket a reklamációkat mind elismerték. Raktározási gondok Az ellenőrzött boltokba a Drogéria vállalat nagykereskedelmi raktárából kerül az áru, a Priorokba viszont egyenesen a gyártóktól is érkezik szállítmány. A nagyraktárban a mi- nőségellenőrök felelősek az áru megfelelő tárolásáért és szállításáért is. Viszont az ellenőrök munkájához sincsenek mindenütt megteremtve a megfelelő feltételek. Például a topoľčanyi nagyraktárban po - ros és a kinti időjárástól függő hőmérsékletű helyiségekben dolgozik az ellenőr. De a felmerülő nehézségek ellenére is igyekeznek kiszűrni a nem megfelelő termékeket. 1986. júliusától 1987. április végéig 37 esetben reklamálták a szállítmányt a gyártónál, összesen 2 954 996 korona értékű áruról volt szó, s csupán négy esetben nem ismerte el indokoltnak a gyártó cég a reklamációt.- Laboratóriumi vizsgálataink alapján hatféle ellenőrzött termék 20 597 darabjának szállítását állítottuk le - szögezte le Jozef Novotný. - A legnagyobb tételt - az összes leszállított termék értékének 63,8 százalékát - a Lengyelországból behozott sörsampon jelentette, mely már a vizuális ellenőrzés során sem felelt meg, a további eredményekről már nem is szólva. Ilyen termék nem kerülhet a forgalomba. De 47 580 korona értékben találtak olyan arctejet, illetve krémet, melyeknek lejárt a szavatossági idejük. Nem újdonság amit a nagyraktárakkal kapcsolatban megállapítottak az ellenőrök: a kozmetikai készítmények nincsenek megfelelően tárolva, nincsenek megfelelő raktárhelyiségek. A bratislavai nagyraktárban például helyszűke miatt szabadon, pléh konténerekben tartják a kozmetikumok egy részét. Ezek nem felelnek meg az állami normának. Vagy például a topoľčanyi nagyraktárban sem lehet fűteni. A hőmérséklet itt mínusz 8 plusz 20 fok között változik, az emulziós kozmetikumokat viszont plusz 5 és plusz 25 fok között kell tárolni. Van mit javítani A bratislavai Drogéria vállalati igazgatóságán főképp a kerületi laboratórium tevékenységével kapcsolatban mutattak rá a fogyatékosságokra az ellenőrök. Hiányolták az ellenőrzések nyilvántartásának pontosságát és a minták elemzését sem végzik az előírt szempontok szerint. A nyitrai Jednota fogyasztási szövetkezetben a felelősség teljes mértékben az üzletvezetőket terheli. A komáromi Jednotának ugyan van mlnőségellenőre, de ő az egész áruskálát ellenőrzi, nincs speciális képesítése a kozmetikumokkal kap- csolátban.- Mivel a bratislavai Palma vállalat Kozmetika üzemének termékei között is találtunk nem megfelelő minőségűt, az üzem raktárában is végeztünk ellenőrzést - mondotta Elena Traiterová. - Tizenháromféle kozmetikumot vizsgáltunk meg. Ezeknél nem állapítottunk meg minőségi fogyatékosságokat, és nem lépték túl a szavatossági határidőt sem. Ez az üzem 1986 júliusától 1987 április végéig 32 termékére kapott reklamációt, ebből húszat elutasított. A felügyelőség munkatársai 31 ellenőrző bevásárlást is végeztek, közülük 24 esetben helyesen határozták meg a fizetendő összeget, egyszer 90 fillérrel saját magát, hat esetben pedig a vevőt próbálta becsapni az eladó. „Pult alatti" árut is találtak két esetben: kevesebb mennyiséget a Drogéria bratislavai 131-es számú üzletében, és nagy mennyiséget - 28 ezer korona értékű, többnyire külföldi kozmetikumot - a nyitrai Prior raktárában.- A ellenőrzések eredményeit úgy összegezhetjük, hogy a hazai kozmetikumok minősége általában kielégítő - mondotta Elena Traiterová. - Jobban kellene viszont ügyelni a szavatossági idők megtartására, és megoldást kellene találni a kozmetikumok megfelelő raktározására is. Azt tapasztaltuk, samponokból és napozási kozmetikumokból telített a piac, ezekből teljesen indokolätlan a behozatal, viszont a dekoratív kozmetikát joggal hiányolják a vásárolni szándékozók. De a kereskedelmi szervezetek illetékeseinek is jobban oda kellene figyelni a kozmetikumok minőségével kapcsolatos észrevételekre, és reméljük, meghozzák a kellő intézkedéseket a helyzet javítása és elsősorban a fogyasztók elégedettsége érdekében. DEÁK TERÉZ A köbölkúti Győzelmes Február Efsz-ben az idén 200 hektáron terem lencse. Raväsz Gábor mérnök és Juhász Jenő mérnök jó terméshozamot remélnek. (A szerző felvétele) FELKÉSZÜLTEK A LENCSE ARATÁSÁRA /
