Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-07 / 156. szám, kedd

ÚJ szú 3 % * 1987. VII. 7. Szovjet-amerikai tárgyalások Genfben a Perzsa-öbölről és a Közel-Keletről Baker reagálása a moszkvai kormánynyilatkozatra I harcok az iraki-iráni fronton (ČSTK) - A Perzsa-öböl térségében és a Közel-Keleten kialakult helyzetről Genfben tegnap kétnapos szovjet-amerikai tárgyalások kez­dődtek. A szovjet delegáció élén Vlagyimir Poljakov, a külügyminiszté­rium közel-keleti osztályának vezetője áll, az amerikai küldöttséget Richard Murphy, a közel-keleti és dél-ázsiai ügyekért felelős külügyminisz- tériumi államtitkár vezeti. Az Egyesült Államok nem mond le a perzsa-öbölbeli katonai jelenlé­tének fokozására vonatkozó tervei­ről. Ezt hangoztatta vasárnapľtévé- nyilatkozatában Howard Baker, a Fehér Ház személyzeti főnöke. Elmondta, a hónap közepén meg­kezdik annak a tervnek a végrehaj­tását, mely szerint amerikai hadiha­jók fogják kísérni a kuvaiti tartályha­jókat. Baker ismét a „szovjet fenyege­téssel" hozakodott elő, hangoztat­va, hogy az USA nem akarja átadni a térség feletti ellenőrzést a Szovjet­uniónak. Ha mi kivonjuk hajóinkat a Perzsa-öbölből, az oroszok áthe­lyezik oda saját hajóikat - mondotta a személyzeti főnök. Washington te­hát így reagált a múlt pénteki szovjet kormánynyilatkozatra, amely azt ja­vasolta, hogy a lehető legrövidebb időn belül vonják ki mindazoknak az államoknak a hadihajóit, amelyek Washington mondjon le közép-amerikai terrorpolitikájáról Ortega beszéde egy földosztáson • Nicaraguai tiltakozás az USA-nál • Üzenet az amerikai néphez (ČSTK) - Daniel Ortega nicara­guai elnök az északi Jinotega tarto­mányban beszédet mondott egy földosztás alkalmával. Többek kö­zött hangsúlyozta, az Egyesült Álla­mok nem tanult a történelemből és ismét fegyveres agressziót készít elő az ország ellen. Ortega emlékeztetett rá, hogy a nicaraguai felkelő hadsereg 1932- ben Augusto Sandio vezetésével űzte ki az amerikai megszállókat az •országból, s hasonló sors.vár azok­ra, akik most törnének be az ország­ba. Az elnök rámutatott, Washing­tonnak a terrorpolitika folytatása he­lyett a közép-amerikai béke megte­remtésére kellene törekednie. Ortega arról biztosította hallgató­ságát, hogy a forradalmi kormány folytatja az agrárreformot, mivel ez a sandinista forradalom egyik leg­főbb feladata. Daniel Ortega az Egyesült Álla­mok nemzeti ünnepe, a Független­ségi Nyilatkozat 211. évfordulója al­kalmából üzenetet intézett az ameri­kai néphez. Meggyőződésünk - hangoztatta, hogy az Egyesült Ál­lamok megváltoztatja jelenlegi politi­káját és ismét tiszteletben fogja tar­tani az önrendelkezés és a függet­lenség eszméit. A managuai külügyminisztérium (ČSTK) - A haiti hadsereg főpa­rancsnoksága vasárnap nyíltan tá­mogatásáról biztosította a Henri Namphy tábornok által vezetett ka­tonai-polgári juntát. Megfigyelők ezt a fejleményt az ország népe elleni további megtorlások előszeleként értékelik. Hírügynökségi jelentések szerint a múlt heti tiltakozó megmozdulások során 24 embert öltek meg, több mint százat megsebesítettek és a le­tartóztatottak száma is több száz. Az általános sztrájkot az 57 haiti ellen­zéki pártot és szervezetet tömörítő Demokratikus Front hirdette meg. A front képviselője közölte, a sztráj­kot, amely gyakorlatilag megbénítot­ta az ország életét, a héten tovább folytatják. A sztrájk szervezői elsősorban azt követelik, hogy mondjon le a nagyrészt az egykori diktátor, Du- valier közeli munkatársaiból álló ún. kormányzó tanács. vasárnap jegyzékben tiltakozott az Egyesült Államoknál azzal össze­függésben, hogy az ellenforradal­márok Matagalpa tartományban meggyilkoltak egy salvadori katolikus papot. A lelkész gépkocsija egy akná­ra futott. A jegyzék a bűncselekmé­nyért az Egyesült Államokat teszi felelőssé. A pap temetésén Managu- ában Tomas Borge belügyminiszter elmondta, szemtanúk szerint a gyil­kosságot előre megtervezték. Az el­lenforradalmárok ugyanis hosszabb ideje követték a salvadori papot, aki Nicaragua északi határtérségében missziós tevékenységet folytatott. Tengeri és szárazföldi nem állnak kapcsolatban ezzel a tér­séggel. A Perzsa-öbölben kialakult hely­zetről folytatott tárgyalásokat Am- manban Raimond francia külügymi­niszter. Találkozott Husszein király- lyal és Masri külügyminiszterrel. A közel-keleti rendezéssel kapcso­latban megerősítette azt a francia álláspontot, miszerint nemzetközi konferenciát kell összehívni vala­mennyi érdekelt fél részvételével, xxx Az iraki-iráni fronton folytatódtak a tengeri és a szárazföldi összecsa­pások. Az iraki haditengerészet va­sárnap visszavert egy kőolajkikötő ellen indított iráni támadást. A hét végén az iraki tüzérség intenzíven lőtte a Majszantól keletre levő és a Bászra melletti iráni állásokat a front déli szakaszán. Az INA hír- ügynökség jelentése szerint a másik fél jelentős veszteségeket szenve­dett. Teheránból az ÍRNÁ azt jelentet­te, hogy az iráni hadijajók a Hormozi- szorosban hét kereskedelmi hajót tartóztattak fel és ellenőrizték rako­mányukat. Ezután valamennyi hajó­nak engedélyezték a továbbhala­dást. Konzultációk Bécsben (ČSTK) - A Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésének kérdé­seiről szóló konzultációi keretében Bécsben újabb találkozót tartottak. A panamai elnök tévé- és rádióbeszéde Nyugodt párbeszédre van szükség a kormány és az ellenzék között (ČSTK) - Eric Arturo del Valle panamai elnök vasárnapi tévé- és rádióbeszédében az országban ki­alakult helyzettel foglalkozott. Rá­mutatott,, hogy az elmúlt hetekben kirobbant kormányellenes megmoz­dulások mögött az Egyesült Államok által támogatott vállalkozói köröket és a jobboldali erőket kell keresni. Az államfő elítélte, hogy ezek a csoportok erőszakos eszközökhöz folyamodtak. Hozzáfűzte, az amúgy is bonyolult helyzetet tovább kompli­kálta a washingtoni szenátus által hozott, s a panamaiak nemzeti érzé­seit sértő határozat. Dobrinyin Ulánbátorban (ČSTK) - Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára vezetésével szovjet pártküldöttség érkezett Ulánbátorba, ahol részt vesz az ázsiai és a csendes­óceáni kommunista és forradalmi demokratikus pártok képviselőinek ma kezdődő konzultatív értekezle­tén. A tanácskozás jelszava: A bé­kéért, a biztonságért és a baráti együttműködésért az ázsiai és a csendes-óceáni térségben. Anatolij Dobrinyint tegnap fogadta Dzsambin Batmönh legfel­sőbb mongol vezető. A megbeszélé­sen kölcsönösen tájékoztatták egy­mást az országukban kialakult hely­zetről. A két politikus véleménycse­rét folytatott az időszerű nemzetközi kérdésekről, s reményét fejezte ki, hogy a ma kezdődő konzultatív érte­kezlet hozzájárul a térség testvér­pártjai kapcsolatainak megszilárdí­tásához. Csehszlovák-magyar gazdasági tárgyalások (ČSTK) - Budapesten hétfőn megkezdődött a csehszlovák-ma­gyar gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködési bizottság 22. ülésszaka. A két küldöttséget Pavel Hrivnák, a szövetségi kormány alel­nöke, a bizottság csehszlovák tago­zatának elnöke, illetve Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes, a bi­zottság magyar tagozatának elnöke vezeti. A tanácskozáson értékelik a gazdasági kapcsolatok eddigi ered­ményeit és bővítésük távlatait. Del Valié közölte, az illetékes ha­tóságokat megbízta azzal, vizsgál­ják ki az egyes panamai vezetők ellen a volt vezérkari főnök által felhozott vádakat. Hangsúlyozta, a panamai kormány sosem engedi meg, hogy az országban megsért­sék az alkotmányt és a törvényeket. A viták rendezéséhez nyugodt pár­beszédre van szükség a kormány és az ellenzéki erők között - hangoztat­ta a panamai elnök. „Távol-keleti München“ Ahogy Németország Nyugaton szőtt terveket egész Európa leigázá­sára, a Távol-Keleten hasonló ázsiai álmokat dédelgetett a militarista Ja­pán. A Kína elleni agresszív tervé­nek megvalósításához 1937-ben lá­tott hozzá. Ürügyként egy július 7-i kiprovokált incidens szolgált. A ja­pán fegyveres erők nem messze Pekingtől, a Marco Pólóról elnevezett hídnál csapatátcsoportosításokat hajtottak végre. Előbb a hidat foglal­ták el, majd intenzív tüzérségi előké­szítés után a mögötte fekvő várost, Vanpinget. A kínai katonák szívósan védekeztek, de a túlerővel szemben alulmaradtak. Rögtön ezután a japán csapatok megkezdték az ország északi részé­nek fokozatos elfoglalását és au­gusztus 13-át követően Kína közép­ső területei ellen fordultak. Mivel a Kuomintang hadserege nem tanú­sított komolyabb ellenállást, a japán imperializmus néhány hónapon be­lül kiterjedt területeket tudott elfog­lalni, köztük Pekinget, Tienscsint és Sanghajt is. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága rögtön az ország megtámadása után felhívást intézett Csang Kaj-sek elnökhöz, hogy egyesítse az egész népet és a fegyveres erőket egy nemzeti egy­ségfrontban, s mozgósítson határo­zott ellenállásra a japán invázióval szemben. A népi tömegek nyomására a Ku­omintang vezetése felvette a kap­csolatot a Kínai KP-val, de amint a későbbi események megmutatták, sosem törekedett az egységes ja­pán-ellenes népi front megteremté­sére, s a háborús eseményeket a Kínai KP, a forradalmi erők meg­gyengítésére, sőt felszámolására akarta kihasználni. A háború kezdetétől fogva a Kuo­mintang vezetése az ellenőrzése alatt álló területeken félfasiszta dik­tatórikus rendszert tartott fenn és a frontokon a passzív védelem takti­káját valósította meg. A Csang Kaj- sek-klikk ezzel párhuzamosan titkos tárgyalásokat folytatott Japánnal az esetleges kapitulációról. A japán pa­rancsnokság mindezt a maga javára fordította, s 1938 októberéig meg­szállta Kína északi részét, továbbá középső területeinek nagy részét és az ország déli partvidékét. Japán Kína elleni agresszióját ak­tívan támogatta a fasiszta Németor­szág és Olaszország. Az Egyesült Államok és Anglia kormánya azt re­mélve, hogy hamarosan háborús konfliktusra kerül sor a Szovjetunió és Japán között, csupán mérsékelt szavakban ítélte el a japán agresszi­ót. A két nagyhatalom még a Japán­ba irányuló nyersanyagszállítmá­nyokat sem állította le. A Szovjetunió volt az egyedüli nagyhatalom, amely támogatta a kí­nai nép igazságos harcát. Kína és a Szovjetunió 1937. augusztus 21- én meg nem támadási és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött. A Szovjetunió 1937-38 között kor­szerű fegyvereket szállított Kínának, szovjet pilóták kínai bajtársaikkal kö­zösen védték a kínai városokat. A Szovjetunió támogatása, az a hő­siesség, amellyel a szovjet hadse­reg szállt szembe a japán imperialis­tákkal a Haszan-tónál és a Halhingol folyónál, további harcra ösztönözte a kínai népet és fokozta a végső győzelembe vetett hitét. A szovjet kormány a háború egész ideje alatt jelentős csapatkontingenseket vont össze a Távol-Keleten, tehát nagy erőket vont el Japántól. Azokon a frontokon, ahol a Kínai KP által vezetett népi erők harcoltak, a helyzet másképp alakult, mint ahogy azt a Kuomintang kívánta volna. A 8. hadsereg már 1937 szeptember 25-én vereséget mért az északi japán csapatokra. A Japán által megszállt területeken partizán­mozgalom bontakozott ki, ennek si­kerei nyomán, az ellenség hátában felszabadított területek alakultak, ahol demokratikus néphatalmi szer­veket hoztak létre. Ezeken a terüle­teken 1940-ben már mintegy 50 mil­lió ember élt. Aggódva a forradalmi erők sikerei miatt, a Kuomintang vezetése 1939- ben fegyveres harcot indított a fel­szabadított területek és a népi csa­patok ellen. A második világháború kirobbanása után méginkább hajlott a kapitulációra, amit Németország és Japán más frontokon elért ideig­lenes katonai sikerei is elősegítet­tek, s nem utolsósorban az, hogy az Egyesült Államok és Anglia Japán­nal szemben 1941 decemberében a „távol-keleti München“ politikáját folytatta. Elégedetlenséget váltott ki a nemzeti burzsoázia hazafias ér­zelmű rétegeiben is a Kuomintang népellenes politikája. A Kuomintan- gon belül létrejött a balszárny, amely a kispolgári politikai pártokat a De­mokratikus Ligába tömörítette. Kína Japán általi megszállása csak a japán militarizmusra mért végső vereség után, 1945. szeptem­ber 2-én ért véget. A háborút köve­tően az erőviszonyok a demokrácia és a szocializmus javára változtak meg. Mindez kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy Kínában is győzhetett a népi demokratikus for­radalom. P. F. Kabulban nyilvánosságra hozták a politikai pártokról szóló törvényt Előmozdítani a nemzeti megbékélést NADZSIB BESZÉDE A TÖRZSI VEZETŐK TANÁCSKOZÁSÁN (ČSTK) - Az afgán sajtó tegnap hozta nyilvánosságra a forradalmi tanács elnöksége által jóváhagyott, a politikai pártokról szóló törvény szövegét. A törvény a politikai pártok létrehozásával és tevékenységé­vel kapcsolatos kérdéseket foglalja magába. megvitatnia az új politikai párt létre­hozására vonatkozó kérvényt. A politikai pártok a következő jo­gokkal élhetnek: beléphetnek a nemzeti frontba, jelölteket javasol­hatnak az államhatalmi és az irányí­Az új törvény értelmében nemze­tiségtől, nemtől, műveltségtől stb. függetlenül minden 18 éven felüli állampolgár tagja lehet valamely po­litikai pártnak, amelyek központi szerveit a fővárosban kell létrehozni. A politikai pártoknak tiszteletben kell tartaniuk az afgán nép történel­mi, vallási és kulturális hagyomá­nyait, s a következő elveket kell betartaniuk: védeniük kell az ország függetlenségét, szuverenitását és területi épségét; hozzá kell járulniuk Afganisztán társadalmi-gazdasági fejlesztéséhez; le kell mondaniuk az államhatalommal és más politikai pártokkal szembeni fegyveres harc­ról; nem szabad kapcsolatot fenntar­taniuk a gyarmatosító és újgyarma­tosító, az imperialista, cionista, fajül­döző és fasiszta erőkkel; tisztelet­ben kell tartaniuk az emberi jogok általános nyilatkozatában foglalt el­veket, továbbá a világ más népeivel való békés együttélés, barátság és együttmüködés elveit. Felépítésüket tekintve a politikai pártoknak orszá­gos szervezetekké kell válniuk. Az adott párt jelszavainak és jelképei­nek nem szabad tükrözniük vala­mely nemzetiség vagy törzs sajátos­ságait. Azokat a politikai pártokat jegyzik be, amelyeknek legalább 500 tagja van. A forradalmi tanács elnökségé­nek meghatározott időn belül kell tó szervekbe történő választásokon, szabadon kifejthetik véleményüket a politikai, szociális, gazdasági és kulturális kérdésekben, saját sajtó­szerveket hozhatnak létre. A politikai pártok vezetői részt vehetnek a forradalmi tanács elnök­ségének, valamint az igazságügyi szerveknek az ülésein, ha azokon az adott politikai párt érdekeit érintő kérdések szerepelnek napirenden, xxx Kabulban vasárnap ült össze az afgán nomád törzsek vezetőinek gyűlése, a dzsirga. A tanácskozáson beszédet mondott Nadzsib, a népi demokratikus párt főtitkára. Egye­bek között hangsúlyozta, a kabuli vezetés kész befogadni az ország legfelsőbb törvényhozó szervébe, a forradalmi tanácsba a nomád tör­zsek vezetőit. Felszólította a törzsi vezetőket, vegyenek részt az ország ellenségeivel szemben vívott harcban. A dzsirga határozatot fogadott el, amely támogatásáról biztosítja a nemzeti megbékélés politikáját. A küldöttek úgy döntöttek, minden tőlük telhetőt megtesznek a népi demokratikus párt és a kormány ál­tal meghirdetett, a vérontás meg­szüntetését és a béke helyreállítását célzó humánus irányvonal megvaló­sításáért. A dzsirga létrehozta az afgán nomád törzsek központi taná­csát, amelynek 21 tagja és öt tagú végrehajtó bizottsága van. Japán-amerikai űrtervek Az SDI-vel kapcsolatos szerződés aláírása a hónap közepére várható (ČSTK) - Tokiói kormánykörökből származó értesülések szerint az Egyesült Államok és Japán között megállapodás jött létre arról, hogy az amerikai „csillagháborús“ prog­ramban japán magáncégek is részt vesznek. A szerződést július köze­pén Washingtonban írják alá, s lehe­tővé teszi, hogy a japán cégek részt vehessenek a program kísérleti fázi­sában. Nagy-Britannia, az NSZK, Izrael és Olaszország után Japán lesz az ötödik ország, amely hason­ló megállapodást köt az Egyesült Államokkal. xxx A Mainicsi Sumbun című tokiói lap számolt be arról, hogy több je­lentős japán társaság egy csendes­óceáni űrközpont kiépítését tervezi. Augusztusig kellene kidolgozni a központ építési porgramjának konkrét javaslatáról szóló jegyző­könyvet, s később konkretizálják, milyen külföldi partnerek vesznek részt a munkálatokban. Haiti Folytatódó sztrájkok és megtorlások Haiti katonák beavatkozásra ké­szen (Telefoto - ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents